Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-24 / 95. szám

1982. ÁPRILIS 24., SZOMBAT %MAov 5 Idegenkedés, preszfszsfféSfés Kicsit lassabban mozdultak 6 Határozati javaslat: Üröm 5 községi közös tanácsa, § Gazdasági-Műszaki Ellátó ^ és Szolgáltató Szervezetet 6 (röviden GAMESZ) létesít, & 1982. január 1-i időponttól. | A GAMESZ. Üröm Fő utca 1. szám alatt kezdi meg te- S vékenységét. Idézet egy $ 1981. decemberi tanácsülés ^ anyagából. | De mi is a GAMESZ, mi­5 lyen okok, meggondolások § hívták életre, milyen céi- ^ lal? Ezzel a kérdéssel ke- ^ restem fel a Pest megyei ^ Tanács költségvetési cso­6 port vezetőjét, Gogolák Ba- * iázst. Egy kézben — Egy 1979-ben kelt pénz­ügyminiszteri utasítás lehető­séget biztosít a tanácsoknak, hogy saját hatáskörükben egy új gazdálkodási egységet, cso­portot hozzanak létre. — Mi tette szükségessé ezt az intézkedést? — Azok a korszerűsödés, egyszerűsödés felé mutató tendenciák, melyek az állam- igazgatás valamennyi terüle­tén évek óta irányelvként lé­teznek. 1983-tól ugyanis or­szágosan üj gazdálkodási for­ma lép életbe, melynek lénye­ge: a jelenleg szétaprózott ta­nácsi intézményhálózat (böl­csőde, óvoda, iskola, napközi, művelődési ház, orvosi rende­lő stb.), valamennyi gazda­sági és műszaki feladatainak egy kézben való összpontosí­tása. — Milyen feltételekkel kell rendelkezni az illető telepü­lésnek ahhoz, hogy ezt az új gazdálkodási formát kialakít­sa? — Alapvető, hogy a műkö­déshez szükséges személyi feltételeket, s az ehhez szük­séges béralapot biztosítani tudja. Természetesen a váro­sokban, nagyközségekben le­het könnyebben megoldani, ahol egyregy intézményben .a gazdasági ügyeket eddig főál­lású dolgozók intézték. Most az új szervezetbe át lehet őket irányítani. De a tárgyi feltételeket is meg kell te­remteni, helyiségeket kell biz­tosítani, műhelynek, raktár­nak. — Kapnak-e mindehhez me­gyei támogatást a helyi taná­csok ? — A tárgyi feltételeket tel­jes egészében maguknak kell megoldani. Segítséget a mű­hely felszereléséhez, szerszá­mok beszerzéséhez tudunk ad­ni, vagyis minden új GAMESZ megalakulásához százezer fo­rinttal járulunk hozzá. r Ésszerűbben — ön miben látja az új gazdálkodási forma jelentősé­gét, mennyiben korszerű? — Az adott település vala­mennyi tanácsi intézményé­nek egy gazdálkodási szerve­zethez kapcsolódása a munka­erő, a pénz és egyéb anyagi eszközök koncentráltabb, ha­tékonyabb felhasználását te­szi lehetővé. De tehermente­síti az intézmények vezetőit is az operatív gazdálkodási fel­adatok alól. Ez korábban ál­landó panaszként jelentkezett, mert idejük jó részét elvette az effektiv szakmai munkától. A tanács munkája is könnyeb­bé, egyszerűbbé válik azáltal, hogy nem külön-külön, nyolc­tíz féle-fajta intézmény, ha­nem az azokat összefogó egyetlen szervezet munkáját kell ellenőriznie, irányítania, ezáltal a kapcsolattartás is intenzívebb, hatékonyabb. A műszaki részleg pedig folya­matosan dolgozik, mert legna­gyobbrészt gyermekeket fog­lalkoztató intézményekben na­ponta előfordul akár ablak­törés. padok, asztalok meg­rongálódása, zárak elromlása, tetőcserepek, zárak, csapok meghibásodása, stb. stb. Ezek mind olyan apró, ugyanakkor az intézmények működése szempontjából fontos problé­mát okozó tényezők, amire embert alig kapni manapság. — Nem luxus 3—4 szak­munkást főállásban foglalkoz­tatni csupán ezekért a mun-' káliért? — Nem. Az épületek állan­dó, rendszeres karbantartása hosszabb tábon kifizetődő, azonkívül a munkásokat a nyári nagytakarításoknál, fes­tésnél, kisebb felújításoknál is folyamatosan foglalkoztatni lehet. Tulajdonképpen a GAMESZ. a tanácsi feladatok ésszerűbb átcsoportosításának, korsze­rűbb koordinálásának újabb eredménye. Ellenvetések — Mekkora létszámmal, és hány helyen működnek már ezek a szervezetek a megyé­ben? — A létszámot az adott te­lepülés intézményhálózatának nagysága szabja meg, általá­ban 3—4 fős a gazdasági és 3—4 fős a műszaki állomány. Jelenleg tizenegy GAMESZ van a megyében, az első Fo­ton és Szobon alakult 1980- ban. A tendencia az, hogy elő­ször a városokban és nagy­községekben jönnek létre, de ahol biztosítani tudják az ösz- szes feltételeket, ott minél előbb. — Ez a hivatalos irányelv? — Igen. 1983. decemberéig a megye összes településén meg kell szervezni. De, való­színű, több variációs megoldás is lesz. Nagyon kis lélekszá­mú települések esetében el­képzelhető, hogy több község társul egy gazdasági szervezet­be, de elképzelhető az is, hogy egy-egy községben csak GESZ (magunk közt így rö­vidítjük) lesz, vagyis gazda­sági csoport, műszaki appará­tus nélkül,. — Ma 1982-t írunk. És csak 11 településen működik GAMESZ. Ennek mi az oka? — Valóban kicsit lassabban indult meg a mozgás, mint gondoltuk. De ez tulajdonkép­pen érthető. Először is, sok községben helyiséggondok kés­leltetik a megvalósulást. De természetesen itt is jelentke­zik az idegenkedés,- mint ál­talában minden új formával szemben, sőt bizonyos részér­dekek, presztízsféltések is fé­kezik a tempót. Ennek ellené­re, az év,, második felétől, vár­hatóan gyorsabb lendületet vesz megyeszerte a szervezés. Már most hat újabb település jelezte, hogy az év végére megszerzi a maga Gazdasági- Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezetét. S. Horváth Klára Lesz-e bunda magyar nutriából? Amire senki sem számított A Budai járási Áfész nut- riatenyésztő szakcsoportjáról írtunk lapunk március 27-i számában. Főképp.a gondjaik­ról. Bánó Tamás, a szakcsooort ügyintézője és intézőbizottsági tagja elmondta többek között, hogy tavaly 6200 darab prémet adtak le. s 3 millió 600 ezer forint volt a bruttó bevételük. Az idén 8 ezer darabot szeret­nének értékesíteni, s 4 millió forint bevételt kapni. De 1982- re még nincs szerződésük. A Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat ta­valy novemberben 400. s mos­tanra 320 forintra csökkentet­te az első osztályú standard bőr árát. mivel a világpiaci ár is csökkent. „Ha ez így megy tovább, akkor a nutria- tenyésztésből nem hogy hasz­nunk nem lesz, hanem még a takarmány árát sem keressük meg" — mondta Bánó Tamás. Ezt követően megkerestük Almási Károlyt, a Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrme­konfekció Vállalat kereskedel­mi igazgatóját. Ha a piac közbeszól — Önök szerint általában milyen a nutriatenyésztés hely­zete. milyenek az értékesítési lehetőségek? — Az utóbbi években fellen­dült a szőrmés kisállatok te­nyésztése — válaszolt Almási Károly. — Nemcsak állami gazdaságok, termelőszövetkeze­tek. hanem társulások, szak­csoportok és magántermelők sokasága foglalkozik vele. Leg­kedveltebb a nutriatenyésztés. Az eladott bőrök száma évről évre nő, ami a népgazdaság­nak és nekünk is ió. A te­nyésztők nagyobb része azon­ban kellőkénpen nem tájéko­zott az értékesítési lehetősé­gekről. A saitóban, rádióban, tévében közölt riportok több­ségre. ipit-osító hatású volt. a te­nyésztőknek komolv jövedel­met helyezett kilátásba. Há­rom—négy éve, amikor közel sem került ilyen nagy mennyi­ségben a piacra nutriabőr. egy darabért 800—1200 forintot is fizettek a hazai felhasználók. A bundákat a belföldi piacon ugyanis még ilyen nyersbőr­árak mellett is jól el lehetett adni. Exportálni azonban a magas ár miatt csak elenyé­szően kis mennyiséget lehetett. — Most mennyit fizetnek a nutriabőrért? — A hazai készárupiac kezd telítődni, az exportálást pedig a magas nyersbőrárak egy­szerűen lehetetlenné teszik. Ráadásul a nyersbőrkínálat többszörösére emelkedett. A felhasználók most már csak 300—100 forintot kínálnak a standard színű és 600—800 fo­rintot az úgynevezett mutációs bőrökért. A bundát exportálni szándékozók. így például a Pannónia is. nem kínálhat többet a hazai tenyésztésű áruért, mint amennyibe az ösz- szes ezzel kapcsolatos költsé­geket számítva az importáru kerül. Ha a vállalat árvetésé­nek készítésekor a hazai árak­ból indulna ki, egy bundát sem tudna exportálni. A tenyésztők ilyen ármoz­gásra nem számítottak — foly­tatta a Pannónia kereskedelmi igazgatója. — Bizonyára úgy^ gondolták, hogy a három—‘ nésy évvel ezelőtti magas ára­kat ezután is megkaphatják, netán még emelhetik is.' A szőrmés • kisállattenyésztés azonban nem olyan, mint pél­dául a sertéstenyésztés, ahol nagyjából évről évre lehet növelni, vagy azonos szinten tartani az árbevételt. Akire a bázisszemlélet kötelező, azaz mindenkor az előző évi nyere­séghez kell hasonlítania a tárgyévi nyereséget, s nincs más ágazata, amelyből szük­ség szerint pótolhatja az eset­leges kiesést, annak nem ér­demes szőrmés kisállattenyész­tésbe fognia. Magában nem megy! — Tehát a szakcsoportoknak sem érdemes nutriát tenyész­teniük? — Ezt senki nem mondja. Tudni kell azonban, hogy a világpiaci árak folyton változ­nak, s nem egyszer igen nagy mértékben. A tenyésztő ezért négy-ötéves átlageredményben számolhat, s ha a tenyésztés, a prémezés, a nyersbőrkezelés szakszerű, a haszon sem ma­rad el. Sajnos az országos mérvű hírverés erről úgymond megfeledkezett... — Ésszerű és természetes, hogy a világpiaci árak figye­len.bevételével fizetnek. De nem lenne illendő támogatni a hazai tenyésztőket? Már csak azért Is, ha netán emelkedné­nek a világpiaci árak, itthon biztos bázisra számíthatná­nak... — Vállalatunk 320 forintos árat kínál az I. osztályú stan­dard színű nutriabőrökért. Ez az ár 10 százalékkal maga­sabb. mint amennyibe az importáru kerül vám és egyéb költséggel együtt. Ezt a 10 szá­zalékot áldoztuk arra, hogy segítsük a tenyésztőket. Sajnos többre nem futja az erőnkből. Megemlíteném különben, hogy van olyan belföldi tenyésztő vállalat, amellyel hosszú távú megállapodást kötöttünk. De tőlük is a mindenkori világ­piaci áron vesszük át az árut. Ez a vállalat megértette, hogy csak ily módo-n biztos az érté­kesítés. Az együttműködésün­Telefongyár, Nagykáia Kézenfekvő megoldások Ásónyomok Fut majd a hah A kertek alján pompázó vi­rágok csak akkor illatoznak, ha szorgos kezek idejekorán kiültetik a dáliát, a mályvát. A kiskertek gondozói tudják, hogy a kerti munkálatokat már kora tavaszon el kell kezdeni, s ,azt is tudják, hogy azoknak május közepéig van a dandárja. Képünkön: a jó háziasszonynak arra is van gondja, hogy a virágok mellett legyen — ízeket gyarapítandó — kerítésre felfutó bab is. Erdősi Ágnes felvétele Az előrejelzések szerint a tavalyi 580 millió liternél csaknem 10 százalékkal több szénsavas szeszmentes itallal oltjuk majd szomjunkat az idén, s a fejadag meghaladja az 55 litert. A korszerűbb táplálkozás nemcsak az üdítő italok fo­gyasztásában mutatkozik meg, hanem az igények változásá­ban is. Korábban a kólák vol­tak a legkeresettebbek, most inkább a hazai gyümölcsök­ből készült italok iránt foko­zódik, a kereslet. Igaz, a vá­laszték is megnőtt, jelenleg két ők is kedvezőnek ítélik és biztosak abban, hogy hosszabb távon jó átlaghaszonra tesznek szert. — Mennyibe kerül most egy nutriabunda? — Egy hosszú női bundá­hoz átlagosan 26—28 bőr szükséges, amely körülbelül !' ezer forint nyersbőr értéket jelent, ha 320 forintos árat ve­szünk alapul, Kalkulálni kell néhány százalék selejtet, s to­vábbá azt. hogy az áru 15—20 százalékából csak olcsóbban értékesíthető , kabátbélést lehet gyártani. Így már körülbelül 10 ezer forinttal kell figyelem­be venni a bunda nyersbőr árát. Ehhez jön a kikészítési és konfekcionálási költség. Normális, megengedett hasz­not számítva 18 ezer forint a termelői árunk. A fogyasztói ár pedig jelenleg 28 ezer 800 forint. Nos. mi szívesen köt­nénk hosszú lejáratú együtt­működési szerződést több te­nyésztővel is, természetesen úgy. hogy a világpiacon kiala­kult árakat fizetjük. Egyszer hepp, máskor kopp — De állítólag szigorú fel­tételeket szabnak... — Igen fontos: a tételben ne legyen árnyalati színeltérés, hogy az egy bundához szüksé­ges anyagot megfelelően össze tudjuk szortírozni. Ellenkező esetben festetnünk kell az árut, amelyre viszont a keres­let alacsony, s az ilyen bun­da kevésbé értékes, illetve csak olcsóbban adható el. Végeze­tül hangsúlyozom; nagyon rit­ka, szinte elképzelhetetlen, hogy a növekvő takarmány­árak és egyéb költségek emel­kedése mellett egy nutriate- nvésztő minden évben nyere­séggel zárja a számadást. Ez a világon minlenhol így van; például Lengyelországban is ahol pedig az éves értékesí­tést egymillió darabra becsü­lik. Szente Pál A nagykátai járás egyik legnagyobb és egyben legdina­mikusabban fejlődő ipari üze me a Telefongyár. Hogyan dolgoztak tavaly? — erről adott áttekintést dr. Vass Im­re gyáregységi igazgató. — Tavaly év elején, a ter­vek készítésekor abból in­dultunk ki, hogy további fej­lődésünkhöz termelésbővítő beruházásra, fejlesztésre, lét szám gyarapítására nem lesz reális lehetőség. Vagyis, cSah belső tartalékaink jobb ki­használásával tudunk előbbre jutni. Kézenfekvő megoldás volt hát az üzem- és munka- szervezés, egyáltalán a szerve­zettség javítása. Cseleként a selejt Nőtt a rezsianyag-megtaka­rítás, a hulladékértékesítésből származó bevétel, ugyanak­kor csökkent az anyagfel­használás. Jelentős megtakarí­tást értek el a fűtőolaj- és a villamosenergia-felhasznáiás- ban. Megkezdték az ésszerű készletgazdálkodás kialakítá­sát. A szervezési megoldások közül a meó saját szervezeté­be történt csatolása emelhető ki. Korábban a budapesti törzsgyárhoz tartozott a gyár­egység minőségellenőrzése. Ezzel az intézkedéssel rugal­masabbá és problémaérzéke ­mintegy hetvenféle szénsavas üdítő ital közül válogathat a vevő. Emellett mind több a szénsavmentes, táplálkozás­élettani szempontból értéke­sebb, magasabb gyümölcstar­talmú nektárok aránya. Mindezek ellenére a nyári csúcsidőszakokban még így is előfordulhat üdítőhiány. En­nek megszüntetésére az idén két új üzem kezdi meg a pa­lackozást. Tatán kólákat, cit­rusféléket, kristálykeserűt ké­szítenek, s főként Esztergom és a Dunakanyar ellátását ja­vítják. Szabadegyházán pedig a Coco-Colát és a Sztár üdítő­ket palackoznak majd, s a ráckevei üdülőkörzet jut ilyen módon több szeszmentes ital­hoz. A látvány elragadó! Az Üllő és Ocsa felé lefutó út két oldalán az Alföld nagy képeskönyve tárul a néző elé. Északra fordulva a Cserhát kis utóvéd hegyeinek tűnő dombvonulatai, völgyei, aká­cos ligetei. S a dombok közé ékelődve: Gyömrő. e A táj alig változott. így hát ők is ilyennek látták a dom­bokat, a Halas-patakot, az ut­cáknak kínálkozó szurdoko­kat. keskeny völgyeket, lige­tes katlanokat. Ök, akiknek látogatásait, őseink apáról fiú­ra szálló \ hagyománykincst őrizte meg. A kutatók is e legendák nyomán indultak el. Aztán előkerült a legna­gyobb kincs: II. Rákóczi Fe­rencnek, a gyömrői sereg­szemlén elmondott beszéde . . Él Gyomron egy idős asszony — özvegy Mikes Istvánná — aki még látta az egykori Pu- ki-házat, s azt mondja, hogy Puki urat szerették a régiek. Szerethetjük mi is, mert fel­karolta, Gyómrőre hívta a szegény költőt. Csokonai Vitéz Mihályt. Többen állítják, hogy a parkban ma is ott álló ki­csi házikóban lakhatott ... Lontai János szívesen meg mutatja mindenkinek azt az őrlőkövet, amely egykor anr nak a szárazmalomnak udva rán állt, ahol „Kossuth apánU bujdokolt”. „Elcsigázottan, fáradtan ér­keztem Gyömrőre, ahol meg­nyebbé tették a minőségellen­őrzést, a gyáregységi meó most már szorosabban kap­csolódik a termeléshez. En­nek is köszönhető, hogy a korábbi évek 8—10 százalékos selejtképződését 2,5 százalék­ra sikerült csökkenteni. Mimkaverseny Ebben nagy szerepe volt a korszerű bérezési és ösztönzé­si formák bevezetésének is. Az egyéni minőségi bérezéssel a tekercsgyártó üzemben nemcsak a dolgozók anyagi ösztönzését oldották meg, ha­nem a selejt további csökke­nését is biztosították. Az idén már 2 százalék alá szeretnék szorítani az elektrotechnikai alkatrészek gyártásánál a se­lejtet. Az anyagi elismerés mellett szólni kell a gyáregységünk létszámának felét kitevő bri­gádtagok szocialista munka­versenyben elért eredményei­re. öntevékeny munkájukra, egyéni kezdeményezésükre a feladatok végrehajtásában ez­után is számítanak. Elektrotechnikai alkatré­szekből mintegy 1,2 millió darab készült, tizenkét száza­lékkal több, mint 1980-ban volt. Vegyes gyártmányaink­nál a növekedés öt százalék. A mechanikai alkatrészek iránt tavaly csökkent a keres­let. Éppen ezért mintegy két­millió forint értékű bérmun­kát vállaltak a programvezér­lésű, automata megmunkáló­gépek kapacitásának kihasz­nálására. Emellett 15 ezer normaóra értékben más tele­fongyári egységektől és külső kooperációs partnerektől vet­ték át a munkát. Előretartás Az idén azt a célt tűzték maguk elé, hogy szolgáltató tevékenységükkel' (tekercs, al­katrész és vegyes gyártmány) biztonságosan ellássák a bu­dapesti készáruszerelő üzeme­ket és valamennyi termékük gyártásánál negyedéves előre­tartási érjenek el. Ugyanis, ha a készáruhoz szükséges alkatrész előbb raktárra ke­rül, akkor eleve ütemesebbé válik a nagyvállalat export- és hazai szerződéseinek, árbe­vételtervének teljesítése. Rácz György pihentem, oltalmat kaptam” — emlékezik vissza később •Táncsics Mihály. Ű volt a sza­kállas bujdosó, akit a nép Kossuthnak hitt. © Üj név a képletes vendég­könyvben: Ráday Pál meghí­vására. Gyömrőre érkezik Vö­rösmarty Mihály. Ám a ven­déglátó is megérdemli, hogy elmondjunk róla valamit: utó­da a nagyságos fejedelem, II. Rákóczi Ferenc kancelláriusá- nak, titkárának. A dombtetőről gyönyörkö­dött a tájban Teleki József, a Tudományos Akadémia első elnöke: s ide tért vissza Kos­suth emigráeiós külügyminisz­tere, barátja, őszinte híve, Teleki László. Illyés Gyula ró­la szóló drámájában van egy gyönyörű jelenet: a falusiak fáklyákkal vonulnak köszönté­sére. Gyomron történt, s a ház ma is áll. Itt töltött boldog nyarakat serdülő ifjú korában Kazinczy Lajos, a szabadságharc későb­bi tábornoka Ű volt a tizen­negyedik vértanú, akit Aradon kivégeztek. És épségben, ere­deti tulajdonosúnak birtoká­ban áll az a ház. amelynek lakója volt egy későbbi már­tír: Steinmetz kapitány, a parlamenter. Felemelő, szívet melengető érzés bámulni a tájat, ame­lyet ők is ilyen elragadónak láttak Járni az utcákat, ame­lyek még oly sokat őriznek régi arculatukból. Rakó József Változások A gyümölcslevek javára Ők is ilyennek látták A hagyomány közös kincs

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom