Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-23 / 94. szám

PéceBi szakmunkásképző Együttműködés a gazdaságokká! Pécelen hagyományai van­nak a mezőgazdasági szakem- jberképzésnek. Igaz, hogy az 1968 óta ebben a nagyközsé­günkben működő mezőgazda- sági szakmunkásképző isko­lát a vasadi utódaként emlí- | tik. ám képeztek valaha felső­fokú baromfitenyésztő tech­nikusokat is Pécelen. Demográfiai hullám Tanügyi épületük, ahol most Kovalszky Ede igazgatóval be­szélgetünk, éppen tizennégy éve készült el. Az első átadá­sig négy tanterem, a tanári szobák és a laboratóriumok kerültek tető alá, majd né­hány év múlva két újabb tan­termet kapcsoltak hozzá. Ez is mutatja, hogy kellett akkor is. kell most is a jó szakmunkás a mezőgazdasági nagyüzemek­ben. S ezzel már a mánál va­gyunk. a múltat kapaszkodó­ként azért érdemes volt fel­idézni. Annál inkább, mert amikor, vagy három éve, jómagam er­re jártam, bizony a beiskolázá­si gondok is nagyobbak voltak, mint most. — Jelenleg a három nappali évfolyamon együttvéve két­százhatvan tanulónk van — mondja az igazgató. — Az utóbbi egy-két évben valóban nem voltak beiskolázási prob­lémáink. — Minek tulajdonítja ezt? — El lehet képzelni, hogy ma sem könnyű azoknak a dolga, akik, bár általában anyagilag is megbecsült em­berek. nálunk kaptak szak­mát, hiszen a gépesítés dacára sokszor meg kell fogniuk a munka nehezebb végét. A kor­szerű, modem fejőgépek sem olyanok, hogy ne vennék igénybe az embert, a szakmun­kást. Felnőttek is — Mindezzel együtt a nö­vekvő érdeklődést két dolog­ban látom. Mi. Pest megyéből iskolázunk be tanulókat, s azt tapasztaltam, hogy megyénk üzemi szakemberei, nem kü­lönben a pályaválasztásban, nagy szerepet vivő intézmé­nyek, az általános iskolák is jobban hozzánk irányítják a fiatalokat, mint azelőtt. A má­sik, hogy érezni lehet: a de­mográfiai hullám most fölfe­lé tart. Hivatal és fórum Kapcsolat a tanáccsal A lapjában véve kétféle­képpen találkozunk a tanáccsal, mint ügyfél és választópolgárként. Ügy­felekké ezerképpen válha­tunk, ilyenkor a szakigaz­gatási szervek embereivel találkozunk, telek- és adó­ügyben, ingatlanvásárlás­kor és lakásigénylés ese­tén, különböző hatósági igazolványok kérésekor, Az ilyesféle randevúk mind­annyiszor rejtegetnek fe­szültségeket, amelyek pél­dául a mi tájékozatlansá­gunkból, az ügyintézők tör­vény- és szabályismereté­ből, az azokhoz váló köte­lező ragaszkodásból fakad­nak. Elindulunk a tanácsra valamit elintézni, de előbb beszélünk róla ismerőssel, szomszéddal, akinek hason­ló ügye volt, s mint tapasz­talatokkal rendelkező em­ber, elmondja nekünk, ho­gyan is kell azt csinálni, mit kell magunkkal vin­nünk, hogyan viselkedjünk, mire számíthatunk. Még­sem alakulnak úgy a ' dolgok, ahogyan elkép­zeltük, ahogyan a szom­széd, ismerős intel­mei nyomán reméltük. Egyik esetben minden egy­szerűbb és gyorsabb, kel­lemesen csalódunk. A má­sik alkalomal elhúzódik az ügy, kiegészítő adatokat, igazolásokat kérnek tőlünk, ismételten be kell men­nünk. Tegyük fel, hogy mind az ügyintéző, mind ma­gunk csupa jóindulattal igyekszünk a megoldást megtalálni, mégis adódnak kuszaságok. Amit a szom­széd látszólag sokkal ha­marabb elintézett, az ne­künk tetemes időbe és utánjárásba kerül. Pusztán azért, mert az ügyeink csak látszólag azonosak, ami nem meglepő, hiszen az ál­talános igazság itt is érvé­nyes: két egyforma ügy nincs. Ügyfélként könnyen ke­rülhetünk tehát konfliktus­ba a szakigazgatási szer­vekkel, csupa jóindulát esetén is. Hát ha még nem áll feladata magaslatán a tanácsi dolgozó, avagy mi vagyunk ingerültek, érthe­tetlenek. Választópolgárként egy­szerűbb és bonyolultabb viszonyunk a tanáccsal. Ilyenkor nem a szakigaz­gatási szervekkel, a hiva­tallal, hanem azzal a tes­tülettel állunk szemben, amelyet bizonyos időközön­ként megválasztunk. Egy­szerűbb. mert oda sem kell mennünk, hiszen képvise­lőink dolga a döntés, felha­talmazásunk alapján. Bo­nyolultabb, mert nem va­gyunk ott. s noha igyek­szünk jól kiválasztani kép­viselőinket, azért kíváncsi­ak vagyunk, mit tesznek, hogyan érvelnek, miként foglalnak állást á lakókör­zetünket vagy az egész vá­rost érintő kérdésekben. Kíváncsiságunk azonban legtöbbször kíváncsiság marad. Nem sokat teszünk azért, hogy meg is tudjuk a dolgokat. Elmehetnénk a tanács üléseire, hiszen azok nyilvánosak, nemigen me­gyünk. A tanácstagi beszá­molókon a lakók Kisebbik részé szokott megjelenni, s azok is többnyire hallga­tok, nem firtatják, mit is tett képviselőjük, avagy mit tegyen a jövőben, hogyan képviselje jobban érdekei­ket. Jellemző, hogy a kapcso­lat javításának igénye a tanácsban, még elöbo a pártbizottságban merült fel, annak végrehajtó bi­zottsága tárgyalta a tanacs tömegkapcsolatainak hely­zetét, azt követően dolgoz­ta ki a tanács eme kapcso­latok továbbfejlesztésének feladattervét. A feladatterv lényege a nagyobb nyilvánosság, a a szélesebb körű tájékoz­tatás, tájékozódás, az elő­terjesztések megvitatása politikai és társadalmi szervezetek lakóterületi testületéivel. Több szem, több fül, több oldalról való megközelítés, s a nyomá­ban minden bizonnyal ala­posabb döntések, amelyek éppen ezért nagyobb meg­értéssel és támogatással találkoznak. Mind a két minőségük­ben szeretnének jobb kap­csolatot teremteni velünk. Az ügyfélnek a dolgát pél­dául úgy vélik megkönnyí­teni, hogy helybe hozzák a hatóságot és a vezetői fo­gadóórákat. A Ganz Áram- mérőgyárban tartott kihe­lyezett hatósági ügyintézés sikeres volt. A gyakorlatot folytatják és kiterjesztik. Az üzemi vezetői fogadó­órák már korábban is bi­zonyították életrevalóságu­kat. A választópolgárnak az eddig is szokásos lehetősé­geket is tágítani kívánják. A tanácstagi beszámolók mellett egyebek között ré­tegfórumokat terveznek, amelyeken egy-egy szak­ma, foglalkozási ág képvi­selői beszélnék meg a dol­gokat. Felmerült a Gödöl­lő baráti társaságának a gondolata, amelybe nem­csak a jelenleg a városban lakókat vonnák be, hanem az elszármazottakat, akik ma is tenni szeretnének szülőhelyükért, volt lakó­hlyükért. L ehetőségeink bővülnek. Nekünk ezeket ki kel­lene használnunk, sőt az sem volna baj, ha kezde­ményezésünkre tovább tá­gulnának. K. P. Ily módon a tavaly és a ta­valyelőtt fölvett tanulóik szá­ma elérte a százat/' tehát a jelenlegi első és második osz­tályok létszáma kedvezően alakult. S már az is tény, hogy az 1932—83-as tanév is teljes létszámú első évfolyammal in­dul, tekintettel arra, hogy a mai napig százöt gyerek je­lentkezett a kilencvennyolc helyre. — Milyen pályára készítik fel a tanulókat? — Két szakunk van: az egyik a baromfitenyésztési, a másik az általános állattenyésztési, vagy, hogy pontosabban fo­galmazzunk. az utóbbi szakon a szarvasmarha- és a juhte­nyésztő klub tagjainak oktatá­sa történt meg a helyiek haté­kony szervező munkája révén. Többet is említhetnék, de ta­lán a legújabbat hadd mon­dom el. Ez a kihelyezett tan­folyam a közeli Rákosmezeje Termelőszövetkezetben tart. s várhatóan tizenhármán kap­nak szarvasmarha-tenyésztő szakmunkás-oklevelet. A Rákosmezeje Tsz-ről azt is elmondotta Kovalszky Ede igazgató, hogy régóta igen jó a kapcsolatuk, hiszen ez a szö­vetkezet az iskola egyik gya­korlóüzeme. ahol a tanulók — évfolyamonként felváltva — hetenként követik egymást, el­sajátítani a szakma gyakorlati fogásait. Eredményesen segí­ti a szakmunkásképző iskola oktató-nevelő munkáját az Alagi és a Monori Állami Gaz­daság is, ahová szintén gya­korlatra járnak a péceli diá­kok. Rendhagyó órák Amíg a tanulók fogadásának tárgyi feltételeiben nincs kü­lönösebb gondjuk, az intéz­mény vezetőinek, addig a sze­mélyi feltételekben van. Ezt elsősorban a kollégiumi neve­lők egy részének hiánya okoz­za. nemkülönben az, hogy egy matematika-fizika szakos ta­nári állásukra várnak jelent­kezőt. Elégedetten szólt az intéz­mény vezetője arról, hogy a tanulmányi munka mellett a kulturális, közművelődési te­vékenység is megpezsdült az elmúlt időszakban. Ahogy mondta: máris sokat köszön­hetnek a gödöllői művelődési központnak, amelynek szerve­zésében például négy rend­hagyó irodalomórát tartottak, amelyre sikerült megnyerniük — egyebek közt — Szentpál Mónikát és Jancsó Adrient. A helyi és a rákoskeresztúri Dózsa György Művelődési Köz­ponttal ugyancsak szoros a kapcsolatuk. Ami pedig a köz­vetlen itteni lehetőségeket il­leti: az iskola központjában egy százhúsz négyzetméteres helyiségben, pinceklubot ren­deznek be. Hatvanhatan végeznek idén a péceli mezőgazdasági szak­iskolában. Mindegyiknek meg­van a helye, állami gazdaság­ban. szövetkezetben vagy má­sutt várják őket. Így aztán a mostanában naponta érkező telefonokra, hogy tudnának-e a tanulmányait frissen végző fiatalt küldeni, leginkább nem­leges választ kénytelenek ad­ni. F. I. L.UOI ina A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 94. SZÁM 1982. ÁPRILIS 23., PÉNTEK Szocialista brigádok hasznára A megújulás szigorú feltételei Amennyire közhely, hogy baj van a szocialista brigádok kulturális vállalásaival, any- nyira közhely az is, hogy az utóbbi időben mind több szót ejtünk erről a hivatott fóru­mokon. De az sem hat az új­donság erejével, hogy beszél­ni nem elég: ötletekre, jó módszerekre, megbízható prog­ramokra van szükség a meg­újuláshoz, ami nem is látszik olyan könnyűnek. Egy év programja Hogy miért nem, arról több tanulmányt lehetne írni. Hiszen a problémát nem vizsgálhat­juk önmagában, kiszakítva abból a tág környezetből, amely nemegyszer alapjai­ban határozza meg a brigád­tagok ön- és közművelődését. Elég, ha csak összefoglalóan az élet- és munkakörülménye­ket említjük, beleértve a kort, a nemet, a lakáshelyzetet, az iskolai végzettséget, a munka- beosztást, a gyári, szövetkezeti szokásokat, a mozgalom helyi sajátosságait. De a másik oldalon legalább ilyen összetett a kínálat, a le­hetőségek ügye is. Ezúttal er­ről lesz szó ebben a rendha­gyó könyvismertetésben. Mert valójában egy kiadványra, a gödöllői művelődési központ által megjelentetett s a Szo­cialista brigádoknak ajánljuk címet viselő összeállításra sze­retnénk felhívni a figyelmet. Az egyszerű kivitelű de köny- nyen forgatható tájékoztató összeállítója Horváth Péterné, aki arra törekedett, hogy ami ma, a kulturális vállalások te­kintetében használható lehet a szocialista brigádoknak, min­den benne legyen a hetven- három oldalas kiadványban. S valóban, még a legkritiku­sabb szemmel sem találhatunk fehér foltot. Sőt: a kimerítő, s egy egész esztendőt átfogó programismertetőn kívül még egy politikai, művelődési fej­törőt is tartalmaz a füzet, amelyhez földrajzi kereszt- rejtvény, s egy, a művelődési ház tevékenységéhez kapcso­lódó kérdésösszeállítás is csat­lakozik. A műveltségi ABC néven egybefoglalt vetélkedő beküldési határideje június 1. az eredményhirdetés műsoros rendezvényét szeptemberben tartják, amikor természetesen megjutalmazzák a győztese­ket. Különös pályázat Még egy érdekes pályázatot is közzétesznek a kiadvány ban, amelynek már a címe Befejezés előtt az alapozás é ÍHMbIbh^i Harminc lakás alapozásán dolgoznak a Pest megyei Álla­mi Építőipari Vállalat dolgozói Gödöllőn, a János utcában épü­lő lakótelepen. Munkájukat nagy teljesítményű betonágyú is segíti, amelynek feltöltését betonmixer kocsikkal végzik cl. Darcza Zsolt felvétele sokat elárul: Ha én lennék a művelődési ház igazgatója... A kiírás szerint elsősorban azokat az 5—6 gépelt oldal­nyi munkákat értékelik, ame­lyek ötletekben gazdag prog­ramokat javasolnak minden korosztálynak, s a művelődé­si központ műsorpolitikájában is felhasználható elgondoláso­kat tartalmaznak. Nem nehéz felfedezni a pályázat mögött azt a törekvést sem, hogy en­nek alapján is tájékozódjanak a ház• munkatársai: milyen rendezvények, klubok iránt érdeklődnek a szocialista bri­gádok. Nem hiányzik természetesen a füzetből a művelődési ház idei programja sem, külön- külön korosztályonként és mű­fajonként. Megtudhatják belő­le az olvasók, hogy milyen színházi előadásokat, pódium­műsorokat, kiállításokat, elő­adásokat, szakköröket kínál a brigádtagoknak a város és a járás legnagyobb közművelő­dési intézménye. De a többiekről sem feled­kezett el a szerkesztő, hiszen felhívja a figyelmet a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulat járási-városi szerveze­tének programjára, közli a Helytörténeti Gyűjtemény programtervezetét s a járási­városi Juhász Gyula könyv­tár is szerepel a könyvecské­ben. Az IBUSZ gödöllői irodája több, viszonylag olcsó, a szom­szédos országok legnevezete­sebb tájaira, városaiba vezető kirándulásokat, túrákat ajánl a brigádok figyelmébe. Ráadás, hogy a füzetben fel­hívják a figyelmet a könyv­kiadók idei terveire is, mi­lyen közérdeklődésre számot tartó kötetek megjelenése várható. A végén pedig egy részletes és alapos címjegy­zék zárja a sort az ország legjelentősebb múzeumairól, kiállítóhelyiségeiről, színházai­ról, beleértve a nyári játéko­kat, szabadtéri színpadokat is. Eljut a címzetthez? Most már csak az a kérdés,' hogy vajon eljut-e a kiadvány a címzettekhez, hiszen s ez­zel bevezetőnkre is utalhatunk, köztudomású, hogy a munkás­művelődés egyik nagy bukta-' tója a tájékoztatás. Ezzel az ismertetővel éppen ennek ré­seit sikerülhet betömni, ha a kézbesítéssel nem lesz gond. G. Z. ÜGYELET Állatorvosi ügyelet: Csömö­rön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepestarcsán, Mogyoródon, Nagytarcsán, Pé-, célén, Szadán, Veresegyházon április 24-én, szombaton 8 órától, 26-án, hétfőn 8 óráig: dr. Mohai Imre, Veresegyház, Bánóczi u. 2. Aszódon, Bagón, Dányban,' Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Val- kón, Vácegresen, Váckisújfa- lun, Vácszentlászlón, Versegen, Zsámbokon április 24-én, szombaton 8 órától, 26-án, hét­főn 8 óráig: dr. Molnár Attila, Aszód, Kossuth u. 27. J Ä nap programja Gödöllő, művelődési köz­pont: A Pécs csoport kiállításának megnyitója, 17 órakor. Meg­nyitja: Menyhárt László mű­vészettörténész. Stúdiómozi. Don Juan. Szí­nes, angol operafilm, 20 óra­kor. A mezőgazdasági kutató- és fejlesztőintézetek szocialista brigádjainak tanácskozása, 9— 15 óráig. Szolgáltatás: fotólabor 10— 20 óráig, kondicionálóterem, 10—15 óráig. Agráregyetem, pinceklub: Szavak a sötétben Ladányi Mihály műveiből, 20 órakor. Isaszeg, művelődési ház: Kutyaszorító címmel három- felvonásos vígjáték, este hét órakor. Mogyoród, művelődési ház: Gyermekszínházi bérlet, he­tedik előadás: A szomorú sün-; •disznócska, 13 órakor. j Ikladi kézilabda Nagyobb tudás, jé érésijét A férfiaknál a kézilabda megyei I. osztályban csak ti­zenegy csapat van, így minden héten egyikük szabadnapos. A sorsolás folytán az ikladiak csak most kapcsolódtak be a bajnokságba. Idegenben Her- nád volt az ellenfél. IM Vasas—Hernád 31-19 (13-11) IM Vasas: Varga — Liszkai (3), Fehér (3), Raffai (7), Si­ma (10), Szalag (1), Hortobá­gyi. Csere: Majoros (1),- Gaál (6). A kezdeti idegeskedés, kap­kodás után nem számított sen­ki ilyen nagyarányú győze­lemre. A 10. percben még a hernádi csapat vezetett 5-3-ra ezután az ikladi gárda erősí­tett, és a 20. percben átvet ték a vezetést, 10-7 arányban A félidő végéig váltakozva es­tek a gólok. A második félidőben ki­domborodott. az ikladiak na­gyobb tudása és jobb erőnlé­te. A hazaiak elfáradtak, s a mieink tetszés szerint érték el góljaikat. Az IM Vasas a 31 gól ellené­re sok biztos helyzetet hibá-- zott el, több labdát eladott. A J csapat újonc játékosa, Gaá Zoltán, aki 18 éves, jól mutat- ! kozott be, hat gólja magáén 1 beszélt. Jók: Varga, Raffai, Gaál, Fe­hér. S. G. Sakk ü©!iéz győzelem A bajnokaspiráns aszódi sakkcsapat nehezen győzött a legutóbbi fordulóban a döm- södi gárda ellen. A gödöllőiek az eredmény ellenére szintén megküzdöttek a sikerért. Aszódi Spartacus—Dömsödi 5,5-4,5. Gödöllő—Fóti Gyermekvá­ros 7,5-2,5. Mozi Aranycsapat. Magyar doku­mentumfilm, 4, 6 és 8 órakor.1 ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom