Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-22 / 93. szám

O RI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM 1982. ÁPRILIS 22., CSÜTÖRTÖK Kerepestarcsai látogatás Alapelvük az emberségesség Néha nagyon nehéz különválasztani magánügyein­ket a köz ügyeitől. Annál is inkább, mivel személyes ta­pasztalatainknak — bárha egyediek is — nagyobb hi­telt adunk, mint a száraz, objektív, a tényekről tanúsko­dó számoknak, adatoknak. Ügy alakult, hogy az utóbbi két évben, s az elmúlt hetekben — szerencsére csak lá­togatóként — túl gyakran kellett kórháziakban járnom. S már csak vegyes emlékeim miatt sem gondoltam, hogy egyhamar elismerő sorokat írok le ilyenjajta intézmény­ről. Természetesen az olvasó, s a közvetlenül érintett, gyógyulásra váró betegek szempontjából mellékesek egy kívülálló korábbi tapasztalatai, ám ha többen, fele­lős küldetésben ugyanazokat a benyomásokat szerzik, talán alapot ad a messzebbmenő következtetésekre. A minap egy menetrenden kívüli autóbusz indult a mo- nori járási hivatal elől a ke- repestarcsai kórházba. Hét község tanácsi, politikai veze­tői, a HNF-bizottságok akti­vistái, tanácstagok — 22 ezer ember képviselői — egy napot szántak arra, hogy megismer­kedjenek az intézménnyel. A hír eleinte csak a szóbe­szédben terjedt el, azután hi­vatalos fórumokon — falugyű­léseken és tanácsüléseken — is megerősítették: várhatóan az év második felétől Pilis, Nyáregyháza, Vasad, Csévha- raszt, Gomba, Bénye és Káva a kerepestarcsai kórház ellátá­si területéhez tartozik majd. A csendes, de lelkiismeretes elő­készítés időszaka befejező­dött. Június 1-től, ha valaki kórházi kezelésre szorul, már az említett településekről is Kerepes tarosára utalják. Fontos kísérletek Az autóbusz körülbelül öt­ven perces út végén kanyaro­dott a kórház elé. Akik még nem jártak ott, meglepetten szemlélték az impozáns, csu­pa üveg, napfényben fürdő épületet. De akadtak, akiknek nem volt új a látvány. Sőt. Lukács Béla Vasadról: — Ott arrafelé — mutatja az irányt — mi ástuk az elekt­romos vezeték árkait. — Mi már az emeleten dol­goztunk — tette hozzá Bu- kovszky István, a pilisi párt- bizottság titkára. — Nem fe­lejtem el, hogy villa- és kanál- nyéllel kentük a vajat a ke­nyérre, mert egyikünknek sem volt kése. — Párszor az én tenyerem is megfájdult itt — nézett kö­rül közvetlenül a bejárat előtt Tóthné Fiel Mariann, a járási pártbizottság osztályvezetője, aki akkoriban a KISZ megyei bizottságának titkára volt. Lapunkban annak idején so­kat írtunk, országszerte be­széltek a kerepestarcsai példá­ról. Az összesen 25 ezer mun­kanapot, 51 ezer munkaórát ledolgozó társadalmi munká­sok között ott voltak a monori járás képviselői is. Munkás­őrök, KISZ-esek, HNF-aktivis- ták. szocialista brigádtagok, vezetők, beosztottak, szelle­miek, kétkeziek. A kórház felszereltsége, szakorvosai nemzetközi hírű- ek. Dr. Lenner Aladár igazga­tó főorvos. a kis küldöttség előtt azonban nem tudomá­nyos eredményeiket, a náluk folyó kísérletek fontosságát hangsúlyozta, hanem azt a tö­rekvést, amelynek alapvető és legfontosabb célja a beteg — az egyes ember — egészségé­nek visszaadása, rehabilitáció­ja­Miközben bejártuk csaknem az egész épületet, valamennyi osztályt, dr. Nagy Márta, a bé- nyeiek és a kávaiak körzeti orvosa szorgalmasan jegyze­telt — papírzsebkendőre: — Ezt a sok látnivalót, fon­tos tudnivalót, nem lehet fej­ben megőrizni, le kell írni — mondta. — És mint orvosnak, mi a véleménye? — Már csak a körü'*'ények láttán is rendkívül magas szin­tű ellátást kell feltételezni. De megerősítik ezt azoknak a kol­légáimnak a véleményei is, akik már többször jártak itt, régebben kapcsolatban állnlak a kerepestarcsai kórházzal. A küldöttség másik orvos tagja, dr. Csernus Alán, a já­rási rendelőintézet igazgató fő­orvosa rendre el-elmaradt a .kis csoporttól, hiszen őt mint szakembert természetesen még jobban fellelkesítették a látot­tak. A kórház három esztendővel ezelőtt átadott főépületében összesen 5SÜ ágy, korszerű mű­tők, diagnosztika, hipermo­dern, többféle diétával szol­gáló konyha kapott helyet. S az intézményhez kapcsolódik még a 100 személyes nővér- szállás, 210 lakás, gyermekin­tézmények, ABC-áruház. A közelmúltban azonban elké­szült és e napökban már meg is kezdte működését egy 342 ágyas új pavilonban a belgyó­gyászat, a rehabilitációs, a pszichiátriai osztály és az ideggyógyászat. Az említett hét településről érkező bete­gek javarészt majd ebben az új szárnyban kapnak kórházi kezelést. — Ügy érzem mi, mind a tárgyi feltételek tekintetében, mind szakmailag jól felkészül­tünk az önök által képviselt településekről hozzánk érkező betegek gyógyítására — mond­ta dr. Lenner Aladár. Egy ér­dekességről is tájékoztatta egyébként vendégeit. A kór­házba érkezésekor minden be­teg kis füzetet kap, amely 12 kérdéssel kutatja, hogy milyen véleményük alakult ki a 8a- pasztalt ellátásról. Akad eb­ben néhány olyan kérdés is, amelyet sokan talán tabunak gondolnának. (Például: nem „követelték-e” ki tőle a hála­pénzt?) A füzetekre csak an­nak a betegnek kell ráírnia a nevét, aki választ igényel. A kórház vezetői úgy gondolják, ilyen módszerrel folyamatosan figyelemmel tudják kísérni az egyes osztályokon folyó mun­káról kialakult képet, a bete­gek véleményét és hangulatát. Egyéni genájsi A visszaúton egyébként két alkalmi útitárunk is akadt, Szabó Ferencné és Szalai Já­nosáé — mindketten monori- ak — éppen felülvizsgálaton jártak a kórházban. — Én cukros vagyok — mondta Szabóné —, s koráb­ban elég hosszú ideig feküd­tem itt, mert újfajta inzulinra állítottak át, van tehát tapasz­talatom. — És milyen? — Tudom, hogy miaguk miért jártak itt, de nem azért mondom: én itt nem betegnek, hanem szinte hozzátartozónak éreztem magam, hiszen egyé­ni gondjaim, bajaim épp úgy érdekelték az orvosaimat, ápolóimat, mint az egészségi állapotom. Szalai Jánosné, a monori Kossuth Tsz kertészeti ágaza­tában dolgozott. Január else­jével százalékolták le, derék- bántalmakkal, idegsorvadás­sal, s ráadásul még epekövet is találtak nála. — A diétás nővér minden­nap ott volt az ágytamnál, fő­leg, mikor már hazakészültem — mondta. — Pontosan, apró­lékosan megtanított miridenre. amire ügyelnem kell. Ha az ember nem lenne beteg, ebben a kórházban maradéktalanul boldog lehetne. Gyorsan kialakult Miközben az autóbusz már járásbeli tájon, Gyömrőn ro­bogott keresztül, néhányan azt mérlegeltük, hogy mi lehet e kórház gyorsan kialakult rangjának, tekintélyének alap­ja és záloga. Szabó Ferencné többször is emlegetett egyet­len szót: — Az emberségesség..., emberségesség. Vereszkl János Vizsgázott az utánpttás Jól felkészült tűzoltóflárdisták^ lélhzámés - vízcsslapsugárral Úriban rendezték meg az ez évi monori járási tűzoltó if- júgárdarajok versenyét. Har­mincegy raj indult, 22 férfi és 9 női. Érdekességnek számit, hogy csak 800-as kismotor­fecskendő szerelésbe nevezett be valamennyi raj. Az idén 400-as kismotorfecskendő sze­relés nem volt. A korszerű gyakorlat — a vízoszlopsuga- ras célbalövés mellett 7x55 mé­ter akadályokkal nehezített váltóstaíéta és elméleti teszt­kérdések egészítették ki a ver­senygyakorlatot. Műszaki hibák Most is, mint az eddigiek során, Úriban a sporttelepen jól és szakszerűen elkészített terep várta a versenyzőket. Nagy küzdelem folyt a jobb és még jobb eredményekért, ezt bizonyítja, hogy érzékenyen érintette egyes rajokat egy-egy elhárítható műszaki hiba, a bizonytalankodó fogásnem miatt óvni akartak akkor is, amikor erre nem volt elfogad­ható indok. Végül azért — mint annyi­szor a verseny hevében — tisztázódtak a vitatott kérdé­sek és fegyelmezett sportszel­lemben vizsgáztak az ifjúgár- dista-rajok felkészültségükből. Különösen-' az elméleti vizsga anyagából, a tesztlapok kitöl­tésénél volt lemérhető a fej­lődés. Az elérhető maximális 20 pontból, sokan szerezték meg a jó helyezéshez szüksé­ges pontokat. Elsők a moRoriak A vízoszlopsugárral történő célbalövés időeredményei va­lamivel alatta maradtak a vártnál, de a gyakorlat össze­szokottságában, a végrehajtás­ban lemérhető volt az eddigi ismeretanyag elsajátítása, a korszerű szerelési mód felké­szültsége. A férfiak versenyét szerencsés körülmények kö­zött 3 ponttal a monoriak nyerték az ecseriek előtt. Har­madik lett a vecsési VlZÉP, negyedik a Monori Kefegyár. Dicséretes, hogy a négy díja­zott közé két monori csapat került. A nőknél a vecsésiek jelentős fölénnyel lettek elsők, de a nagymúltú, országos ver­senyt nyert nyáregyházi lá­nyok is versenyben voltak, és az értékes díjazott második helyet szerezték meg. A vecsé- sieknek ezen a napon jobban kijött a lépés. Ä legjobbak Fülöp József őrnagy, a járá­si tűzoltóparancsnok dicsérte a rendező Űri községet, a ver­senyrajok felkészültségét. Kiemelte a vecsési, a nyár­egyházi, az ecseri, a monori ifjúgárdisták jó eredményeit, amelyben jelentős részt vállal­tak az egyesületek parancsno­kai, akik felkészítették a csa­patokat. -De a többi résztvevő is győztes — mondotta, mert évről évre mindinkább tanú­ságot tesznek jó hozzáállásuk­kal a tűzvédelem ismeretanya­gának elsajátításában. Hörömpő Jenő Levelesládánkból Savanyú volt a tej... Várjuk az illetékesek válaszát k Basádéi és ntuplédi ElIk braváija Peches kapus: pontvesztés A járási 1. osztályú labda- t rúgó-bajnokság eredményei: Maglód—Nagykőrös 2-2, Gyömrő—Ecser 3-0, Abony— Mende 3-2, Ceglédbercel— Dánszentmiklós 1-1, Nyáregy­háza—Vasad 4-1, Péteri—Ka­ratetétien 3-0 (játék nélkül), Kőcser—Törtei 2-2. A BAJNOKSÁG ÁLLÁSA: 1. Gyömrő 19 14 2 3 53-11 30 2. Péteri 19 12 3 4 28-15 27 3. Abony 3!» 10 5 4 45-19 25 4. Mende in 11 3 5 33-24 25 5. Nagykőrös 18 9 6 3 42-12 24 6. Dánszent­miklós 19 9 4 6 27-27 22 7. Maglód 19 6 7 6 31-33 19 8. Cegléd­bereel* 19 9 3 7 32-21 19 9. Nyáregy­háza** 19 8 5 6 31-23 19 10. Törtei 19 4 6 9 34-38 14 11. Vasad 19 6 1 12 33-87 13 12. Kocsér 18 5 3 10 25-33 13 13. Ecser** 19 3 3 13 16-27 5 14. Karatetétien* 19 — 1 18 14-40 — (Megjegyzés: egyenlő pontszám esetén az ifjúsági csapatok jobb helyezése dönti el a sorrendet. * = két büntetőpont levonva, ** = négy büntetőpont levonva.) IFJÚSÁGI EREDMÉNYEK: Maglód—Nagykőrös 0-0, Gyöm­rő—Ecser 2-3 (!), Abony—Men­de 0-0 (!), Ceglédbercel—Dán­szentmiklós 2-0, Nyáregyháza Vasad 3-0, Péteri—Karatetét­ien 3-0 (j. n.), Kocsér—Törtei 2-1. AZ ÉLMEZŐNY: 1. Abony 19 15 2 2 76- 6 32 2. Péteri 19 14 3 2 64-17 31 3. Nagykörös 18 13 2 3 81-15 23 4. Gyömrő 19 13 2 4 51-27 28 5. Mende 19 10 3 6 40-27 23 6. Maglód 19 10 3 6 43-33 23 SERDÜLŐ EREDMÉNYEK: Vecsés—Dánszentmiklós 2-3, Albertirsa—Gyömrő 2-1, Pé­teri—Monor 2-1, Pilis—Maglód 1-4. Nagykőrös—Abony 1-6. Nagy csalódást okozott a nagykőrösi felnőtt csapat mag- lódi vendégjátéka. Már az el­ső félidőben kitűnt, hogy a piros mezes vendégek idege­sek, többször szabálytalankod­tak, mint a fiatalokból álló ho.zaiak. A maglódi együttes reményteljes játékot produ­kált. A kis Sziklai a középvá- lyán olyan teljesítményt produ­kált, amely idősebb játékosok­nak is dicséretére vált vol- na. Bejátszotta az egész pá­lyát. jó labdákkal „tömte” a csatárokat. Takács T. két „pro­figólt” szerzett. Góhért egy­szerűen nem tudták leszerel­ni a körösiek. A mérkőzés ne­gatív hőse Rakita Mihály, a rokonszenves hazai kapus volt. Ez a remek sportember — kényszerűségből — másod­szor állt a háló előtt a ta­vaszi szezonban — ezúttal ki­fejezetten balszerencsés volt A körösi Szabó T. két gólin előtt lábbal akart menteni, de nechére a pettyes mindkétszer utat talált a hálóba. Talán mégis jobb lenne, ha Rakita a mezőnyben játszana — je­bolt — ilyen tejet lehetett kapni. Énnek én is szenvedő alanya lettem. Aznap 3 liter tejet vásároltam. Az elsőt megnéztem, azon 15-i dátum volt, így a többit nem is fi­gyeltem. Igaz, amikor fizet­tem, már mások felfedezték, hogy előző napi is van köz­te, de mivel már távozóban voltam, saját tejemmel nem is foglalkoztam. Csak otthon mindjárt akartam odatenni forralni. Az első kettő normá­lis volt, de a harmadikat, ahogy kibontottam, a savanyú szag csapta meg az orromat. Ekkor néztem a dátumot: 15-e, 14-e és 13-a, persze az utolsó volt a savanyú. Vajon a Tej­ipar szállít 15-én 13-i dátum­mal savanyú tejet (hangsúlyo­zom, egy ládában volt mind a három), vagy netán az el­adónő keverte össze, hogy a két nappal ezelőtti túlrende- lése is elfogyjon a vevő ká­rára! Ezért is fogtam tollat, hogy esetleg mások is tanuljanak a saját káromon. Tisztelettel: Cs. Mné Monor MEGJEGYZÉSÜNK: Olvasónknak bizonyára tel­jesen igaza van. Korábban már lapunkban mi is foglalkoztunk ezzel a problémával, de az il­letékesek elfelejtettek vála­szolni. Többször előfordult, hogy lejárt szavatossági idejű tejet árusítanak a főtéri nép- boltban, de másutt is. Ideje lenne már érvényt szerezni a kereskedelmi előírásoknak, g erre talán a leghatásosabb módként a gyakoribb ellenőr­zés szolgálna. Ezúttal is vár­juk az illetékesek — a Ceglédi Tejipari Vállalat — válaszát, panaszos levélírónk és a többi vevő érdekében is. Kézllakda Újabb súlyos vereség MEGYEI FÉRFI I. OSZ­TÁLY: Tököl—Gyömrő 27-17 (13-8). Tököl, vezette: Zsigri — Zsirkai (minősíthetetlenül). Úgy tűnik, a kombinatív játék mellékes tényezővé vá­lik a kézilabdában — a já­tékosok védelmében címszó alatt. Ezen a találkozón nem kevesebb, mint tizenkét hét­méterest adtak a játékvezetők olyan helyzetekben, amikor az esetek sokaságában szó sem volt testi épség veszélyezteté­séről, durva szabálytalanság­ról. És mégis, minden gátlás nélkül mutattak a hétméteres vonalra, ha valakit szándéko­san betoltak a hatoson belül­re — bel ül védekezésért (?) — kézből kisodort labdákért. Az már alig esett latba ezen a mérkőzésen, hogy a gyömrői Szabó Imrét orrvérzésig le­ütötték, Erős Józsefet gyom­ron vágták. Ezekért csak si­ma szabaddobás dukált (!?). Az még megyei szinten sem árt, ha a játékvezetők különb­séget tudnak tenni a szándé­kos durvaságok és a játék hevében elkövetett szabályta­lanságok között. Hiba lenne tízgólos vereséget a játékve­zetők nyakába varrni. Tökól amúgy is győzött volna, mert ott és akkor jobb volt, csak- hát nem ennyivel. Mert Sza­bó Imre nyolc gólja mellett legalább öt—hat esetben tisz­ta helyzetbe került, s vonalra lépés ürügyén — a salakos pá­lyán félméteres vonal volt — sorozatban fújták le a szép kombinációkat, a gólszerzés lehetőségétől megfosztva a vendégeket. Kikaptak a gyöm­rőiek, ám ha ez a mérkőzés semleges pályán játszódik, nem valószínű a vereség. Per­sze, ez a találkozó Tökölön volt... GÓLDOBÓK: Szabó Imre (8), Szél Sz. (5), Németh J. (2), Erős J., Szabó István (1-1). G. L. MEGYEI II. OSZTÁLYÚ NŐI BAJNOKSÁG: Gödöllő— Tápióvölgyc SC 13-12. Gödöl­lő, vezette: Csáki — Printz (közepesen). A tartalékosán felálló Tápióvölgye női csapa­ta teljesen egyenrangú ellen­fele volt a hazaiaknak, akik nemrégen még megyei I. osz­tályban szerepeltek. A gö­döllőiek sokszor csak szabály­talanság árán tudták megál­lítani az úri lányok támadá­sait, ennek eredménye, hogy a bírók hatszor folyamodtak a kétperces kiállításhoz velük szemben. A Gödöllő azzal ke­rekedett felül, hogy a számuk­ra megítélt 8 büntetőből he­tet értékesítettek, míg a ven­dégek ötből csak kettőt. Az első félidőben jól játszó Árnits Judit a második 25 percben szinte eltűnt a pálváról. Ba- góczkyné viszont végig a csa- nat legiobbiának bizonyult. A döntetlen igazságosabb lett volna. GÓLDOBÓK: Árnits (5), Baoóczkvné (4), Torna (3). IFJÚSÁGI MÉRKŐZÉS: Tápióvölgye—Gödöllő 10-4. Idegenben is biztos győzelmet aratott a lelkes vendégcsapat. GŐT DOBÓK: Strobán, Gu­lyás Z. (4-4), Paizs, Bechler (1-1). G. J. ISSN 0133—21651 (Monori Hírlap) Egy ládában különböző napi dátummal a literes zacskós tejet. Vajon a Tejipar szállít­ja így? Április 15-én a Kos­suth Lajos u. 2. sz. alatti üz­letben — amely szerződéses Megyei csapataink ismét kikaptak. A Sülysáp 2-0-ra vesztett Kartalon, a Pilis 3-1- re kapott ki a Dunavarsány- tól. Folytatták tehát tavaszi negatív sorozatukat. A hét végén bemutató mér­kőzést játszott Gyömrőn a Vasas öreg fiúk csapata. A má­sodik félidőben már egyen­rangú ellenfele volt a gyöm- rői csapat az egykori NB l-eseknek, ekkor esett a szé­pítő gól, Kovacsik jóvoltából. A hétfő délutáni bajnoki mér­kőzés elmaradt, mert az Utas­ellátó nem jelent meg Gyöm­rőn, így a két pontot termé­szetesen a gyömrőiek kapják meg. Május 1-én Gyömrőn lesz a monori-ceglédi járás—nagy- kátai járás ifjúsági és felnőtt mérkőzés. Az ifik 15 órakor, a felnőttek 17 órakor lépnek pályára. Mint ismeretes, az j első találkozón az ifik 1-1-re végeztek, a felnőttek viszont 5-1-re kaptak ki. Lesz tehát alkalom a csorba kiküszöbö­lésére. MNK-MÉRKŐZÉS: Monor— Nagykőrös 1-0. Hosszú évek után először győzött a mono­ri csapat idegenben a városi csapat ellen, s így továbbju­tott az MNK-ban. Gér József gyezték meg a nézőtéren, s ebben van is igazság. Még annyit, a Nagykőrös csupán a szerencsének köszönheti, hogy egy ponttal gazdagodott. Sok gyömrői szurkoló ott volt Maglódon, s csak később értek haza, ahol csalódniuk kellett. A bajnokaspiráns ta­lán tavaszi leggyengébb tel­jesítményét nyújtotta a ha­tártalan lelkesen küzdő Ecser j ellen. Csak Papp és Bekő játszott elfogadhatóan a Gyömrőből. A hátralévő for­dulókban — már vasárnap Kocséron — javulni kell a Gyömrőnek, mert csak így sikerülhet a cél: a bajnoki cím kivívása. Az Ecser hét­ről hétre javul, a hátralevő mérkőzéseken is bizonyítani akarnak a játékosok — mond­ta VVéfeer József, az egyesület új elnöke. Remek csatát hozott az Abony—Mende találkozó. Már a 8. percben 2-0-ra vezettek a vendégek, s alaposan ráijesz­tettek a hazaiakra. Az Abony végül 3-2-re nyert, de a dön­tetlen igazságosabb lett volna. A Mende érett játékot produ­kált, ezen a vasárnapon bal- szerencsés volt. Így aztán ért­hető, hogy szomorúak voltak a játékosok, amikor a bíró lefújta a meccset.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom