Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-21 / 92. szám
1982. Április 21., szerda Är y/, Y v/imíiD Késxletsozdóikodás a fsz-ekben Megtalálni az ésszerű határt Újabban egyre szaporodnak a különböző szaklapokban megjelenő, a mezőgazdasági nagyüzemek elfekvő készleteinek eladását propagáló hirdetések. Az olykor több oldalnyi részletes felsorolás közzététele ném olcsó mulatság, de mindenképpen megtérülő befektetés. Megtérülő, hiszen ha csupán a meghirdetett felesleges alkatrészek, alapanyagok egy részét sikerül is eladni, a több ezer forintos hirdetési költség, csak aprópénz ahhoz képest, amit a vevők fizetnek. Természetesen, az igazi haszon nem is annyira az értékesítésből származó bevétel, hanem sokkal inkább az, hogy a raktárakból eltűnnek a helyben értéktelen, ám esetleg más számára kincset érő készletek. Hozzáértő szakemberek A sokasodó hirdetések az értő számára azt is jelzik, hogy a termelőszövetkezetekben már komolyabban veszik a készlet- gazdálkodást. Még korántsem mondhatjuk ugyan, hogy valamennyi gazdaságban a fontosságának megfelelően kezelik ezt a kérdést. A kisebb tsz-ekben például a főkönyvelők irányításával egy vagy két alkalmazott foglalkozik csupán az anyaggazdálkodással és a készletezés más feladataival. Újabban szőkébb pátriánkban is egyre terjed — s ez követendő példa! —, hogy termelési vagy közgazdasági elnök- helyettest kinevezve, közvetlenül az ő hatáskörükbe utalják a készletgazdálkodással kapcsolatos teendőket. Pest megyében, a tavaly december vegén készített leltár szerint, mintegy nyolcmillióvá forintot kötöttek le a termelőszövetkezetekben fellelhető készletek. E hatalmas összeg is azt bizonyítja, hogy érdemes a feleslegessé váló alkatrészek, alapanyagok értékesítésével foglalkozni. Ha döcög a szállítás Természetesen, a készletek sem csökkenthetők a végtelenségig. Az ésszerű határt kell csupán megtalálni. Nem lehet például azzal megrendíteni az állattenyésztés biztonságát, hogy mondjuk nem tárolnak elegendő takarmányt, vagy a szántóföldi növénytermesztésben nélkülözhetetlen műtrágyát, növényvédő szert. S ezeket bizony akkor kell megvenni, amikor van, vagy amikor — s ez sajnos, a korábbi évekre jellemző központi elosztás csökevénye —, a hónapokkal előbb megrendelt árut a gyártó szállítja. Panaszkodnak is a szakemberek: ha folyamatosan hozzájutnának minden szükséges alapanyaghoz, nem kellene már jóval a felhasználás előtt befektetni a pénzt ezek megvásárlásába. Pest megyében például a műanyag- és gumiipari tevékenységgel foglalkozó közös gazdaságok vannak ilyen helyzetben: a szállítás akadozása miatt kénytelenek két-három hónapra előre beszerezni a nyersanyagokat. Nem vitás, a fokozott kockázatvállalás, olykor a készle-i tek indokolatlan megnövekedéséhez is vezethet. Tavaly a kosdi és a kakucsi tsz vezetői törhették a fejüket, mit is csináljanak a váratlanul a nyakukon maradt, egyébként nyugati exportra készített Parlamenti bizottság előtt Az áruszállítás A közlekedéshez hazánkban — éppúgy, mint a kereskedelemhez és a labdarúgáshoz — mindenki jobban ért, mint azok, akik hivatásuk, foglalkozásuk szerint csinálják. Ki hinné, hogy érvényes a fenti megállapítás a nemzetközi áru- szállításra is? Tegnap derült ki az országgyűlés építési és közlekedési bizottságának ülésén, hogy a külföldre irányuló fuvarozáshoz is rengeteg tanácsot kapnak az illetékesek. Azt mondta Pullai Arpád} közlekedés- és postlaügyi miniszter, hogy nem annyira csak tanácsokra lenne szükségük. Hát mire? Már jött is a példa: a konténeres szállítás. A vállalatok igényelnék e korszerű formát, ha nekik nem kellene érte tenniük. Adjon a vasút konténert, hozzá megfelelő rámpát, rakodógépet, egyéb berendezést. S hogy így magasabb lenne a tarifa? Arról szó sem lehet. A vitában elhangzott a bútoripar egyes vállalatainak esete: inkább elviselik a szállításból adódó töréskárok költségét, mintsem konténerbe csomagoljanak, megépítsék ehhez a terminált. Megtudhatták — ameny- nyiben eddig nem tudták volna — a képviselők, hogy a konténeres szállításban a leg jelentéktelenebb költség maga a konténer. Drága az energia is az utóbbi esztendőkben, ám a közúti áruszállítás ezzel együtt versenyképes. Hogy Hun- garocamion, vagy Volán? A közvélemény szerint kettőjük között dúl a verseny, a valóságban azonban az történik, hogy a két szervezet kiegészíti egymás munkáját. A Volán-válla- liatok is részt vesznek a nemzetközi árufuvarozásban, de fő profiljuk a belföldi szállítás. Itt álljunk meg egy pillanatra. Éppen a belföldi szállítást, mégpedig a darabáru-fuvarozást említette Simon Ernőné (Somogy m. 11. vk.) képviselő, amikor elmondta, hogy a Nagyatádi Cérnagyár félmillió forint értékű, szállításra feladott áruja majdnem fél esztendeig kóborolt a raktárak útvesztőjében, míg célhoz ért. Ennek kapcsán aláhúzta: a belföldi szállítmányozás esetenként keresztbe tehet a külföldinek, amennyiben gátolja az exportra kerülő termékek elkészültét, például a kései anyagtovábbítással. Ez persze kirívó eset. Tapolczai Kálmán, a Volán Tröszt vezérigazgatója ígérte, hogy feltétlenül kivizsgálja az ügyet, hiszen éppen a darabáru-fuvarozás az, amire mindig büszkék voltak. Ha azt vesszük, hogy gazdaságpolitikánk eredményes megvalósításának egyik alapfeltétele a külgazdasági egyensúly javítása, ehhez pedig rendkívül fontos feladat a külkereskedelmi áruszállítások zavartalan — és gazdaságos — lebonyolítása, akkor nem lehet közömbös, miként oldjuk meg mindezt a jövőben. A parlamenti bizottság erről is szót ejtett tegnap. A lakosságnak egyre égetőbb gondja a közutak, a folyami hidak állapota, forgalom-áteresztő képessége. Nekünk valóban minden út egyformán fontos, akár egy számjeggyel, akár néggyel jelölik a térképen. Ám a közlekedési tárca a képviselők közvetítésével is azt kéri, legyünk türelemmel a bekötő utak, a kisebb forgalmat vivő vonalak tekintetében, hiszen súlyos népgazdasági okok miatt — amelyeket hosszú lenne itt és most fejtegetni — azoknak az utaknak a klarbantartása, szélesítése. átépítése a legsürgősebb, amelyeken a nemzetközi tranzit halad. B. I. kályhaalkatrészekkel. Nem a hanyag és rossz minőségű munka miatt érkezett vissza külföldről az időben útnak indított áru, hanem egy előre nem látható esemény bekövetkezése miatt: megrendelőjük csődbe ment. Már említettük, hogy a termelőszövetkezetekben mind több helyen foglalkoznak kiemelten a készletgazdálkodással. Élenjárnak ebben a nagyobb nyereséggel gazdálkodó szövetkezetek. A túrái Magyar—Kubai Barátság Tsz-ben 'például a legkorszerűbben, számítógép igénybevételével szervezik az anyaggazdálkodást, a Rákosmezeje Tsz-ben pedig külön osztály alakult erre a feladatra. Az ácsai Vörös Október Tsz-ben viszont az anyagi érdekeltség megteremtésével vették elejét a készletek indokolatlan növekedésének.- Az önelszámoló egységeik havi, negyedéves és éves lebontásban, megkapják előre, mekkora értékű anyaggal gazdálkodhatnak, Az eltérést csak indokolt esetben veszik tudomásul, más esetekben, a túllépés prémiumcsökkentéssel, súlyosabb esetben pedig a premizálásból való teljes kizárással jár. Öcsán most azt tervezik, hogy 1983—84-től, a turaiakhoz hasonlóan áttérnek az elektronikus adatfeldolgozásra. Szintén élenjáró kezdeményezésként említhetjük a Gödöllői Borsó- és Búzatermesztési Rendszer módszerét. Hogy ne feküdjön hónapokig feleslegesen a taggazdaságok pénze a gépekhez szükséges tartalékalkatrészekben, konszignációs raktárt nyitottak, amelyben a gyártók bizományosaként mindaddig tárolják a ki- sebb-nagyobb részegységeket, amíg azokra szükség nincs. Több az eszkimó... A megye termelőszövetkezetei a | tavalyi nyereségükből összesen egy milliárd forint fejlesztési alapot képezhettek. Néhány tsz, amely kedvezőtlen adottságok között gazdálkodik, termelési adójának egy részét is visszatarthatja, ezzel növelve a fejlesztésre költhető pénzt. Tennivaló azonban sokkal több van, mint amire ez az összeg elegendő. Meg kell nézni minden forint helyét, jó gazda módjára, fogukhoz verve a garast. Furucz Zoltán Újabb állomás Melegjáratás Pakson A paksi atomerőműben újabb jelentős állomásához érkezett az első 440 mW-os egység üzembe helyezési folyamata: a hétfő éjszakai órákban megkezdődött az I. sz. reaktorblokk melegjáratása nukleáris üzemanyag nélkül, Összehangolják a munkát A Kisiparosok Országos Szervezetének vezetősége és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának Titkársága együttes állásfoglalást fogadott el a KIÓSZ és KISZ szervezeteinek együttműködéséről; az erről szóló dokumentumot kedden a KISZ KB székházában Molnár József, a KIOSZ elnöke és Fejti György, a KISZ KB első titkára írta alá. A megállapodás értelmében a KIOSZ és a KISZ szervezetei összehangolják munkájukat a fiatalok népgazdaságilag hasznos tevékenységének segítésében. A tizenkilances úttörők szellemében A Tettek csillaga kötelez Ünnepség a kartali iskolában A kitüntetett gyerekek egy csoportja Fotő: Halmágyi Péter A Tettek csillaga jelvények első átadási ünnepségét tegnap délelőtt tartották meg a kartali általános iskolában. A nagyszámú közönség előtt — az úttörőket és a kisdobosokat is tegnap avatták. — Nemoda Nádfeldolgozó mesterek Naponta kétezernyolcszáz négyzetméter nádat dolgoznak fel a velencei nádüzemben. Pallót, szövetet, kertészeti takarókat készítenek belföldre és exportra. István Pest megyei úttörőéi« nők méltatta az 1919-ben szer« vezett Marx Károly úttörő- csapat eszmei örökségét. A Tanácsköztársaság úttörői, a csapat megalakulásának színhelyén, Kartalon, egy évvel ezelőtt Tettek csillaga elnevezésű eszmei alapítványt hoztalt létre, a célból, hogy a jelvényeket, minden évben húsz úttörő kapja meg az országban. Surányi Pál, aki 1919-ben volt úttörő, felszólalásában egyebek között azt hangsúlyozta, hogy a jelvényt és az emléklapot elnyerőknek tetteikkel, cselekedeteikkel kell bizonyítaniuk. A kitüntetettek között tíz Pest megyei úttörő volt. Így a bagi Varga Szilvia, a túrái Tóth Erzsébet, valamint nyolc kartali fiú és lány: Horváth Edit, Szőke Zoltán, Kovács Erika, Szabó Bella, Sütő Hajnalka, Tankó Péter, Kondor Edit és Bencsik Aurél. Ugyanekkor kapta még a kartali iskola 1526. számú Táncsics Mihály úttörőcsapata a kiváló úttörőmunkáért kitüntető címet, melyet Haraszti István, a Magyar Úttörők Országos Szövetségének titkára adott át. Az ünnepség, amelyen részt vett dr. Husti István, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkára is, az 1919-es úttörők tevékenységét bemutató kiállítás megnyitásával folytatódott. Délután pedig emléktáblát avattak a 19-es úttörők első táborhelyén, a kartali Szent- jakabpusztán. Nemcsak a medicina gyógyít Hol virágzik a galagonya? Ki ismeri a sáfrányoszselicét? Hát a mórmályvát vagy a kerti izsópot? Különböző életkorú és foglalkozású embereket kérdezgetek, de csak mosolyognak; valami növényféle, ugye? Talán a régi magyarok használták ezeket még az őshazában? A galagonyával már több szerencsém van. Ismerősen hangzik a neve. A nótában is szerepel, hogy virágzik a galagonya... A majoránna meg egyenesen telitalálat. Minden háziasszony tudja, hogy melyik ételbe illik tenni, melyikbe ajánlatos. Néhány forintért kapható az élelmiszerüzletekben és a Herbáriában, de aki igényes a külsőségekre, az megveheti díszdobozban, esetleg fűszerkészletben ajándéknak — persze jóval drágábban. Kitűnő teakeverák A Herbária szaküzletekben nagy a forgalom, de a vásárlók ritkán említenek növényneveket. Valami jó teakeveréket kérnek köhögés ellen, esetleg erősítő cseppeket, hajnövesztőt és arcfrissítőt, étvágygerjesztőt sovány gyerekeknek, karcsúsító csodaszert a fogyókúrázó mamának. Név szerint ugyan kevésbé ismerjük, de újra felfedeztük a gyógynövényeket és a fűszereket. A kamilla és a hársfavirág, a csipkebogyó ma népszerűbb, mint n nagymama fiatalkorában, és a régen elfelejtett fűszerek is reneszánszukat élik. Azt mondják, nincs új a nap alatt. Ezeknek a füveknek az ismerete és használata az emberiség legtávolibb múltjába vezetnek vissza. Régi írások bizonyítják, hogy jó néhány ezer évvel ezelőtt már az egyiptomiak gyűjtötték, sőt Mezopotámia egyes vidékein termesztették is ezeknek a növényeknek egy részét. A modern medicinák alapanyagaként sok gyógynövény nélkülözhetetlen, és nyilván az sem véletlen, hogy a mai, modern táplálkozás-élettani közlemények egyre gyakrabban emlegetik a hagyományos fűszerek hasznosságát az egészséges étkezésben. A felhasználók között tehát szerepelnek a gyógyszergyárak, a konzervgyárak, az édesség- és a húsipar, s még folytathatnánk a sort. ' Valamilyen formában tehát mindenki vásárolja, fogyasztja, de ki gyűjti, illetve termeli ezeket a növényeket? Kevesebben, mint ahogy kívánatos lenne. Legalábbis Pest megyében. És. hogy miért? Vincze Lajos, a Herbária termeltetési és felvásárlási osztályának vezetője olyan okokat is felemlít, amelyek felett nem lehet sajnálkozni. Történelmi múltba vesztek a mezítlábas szegénygyerekek, a gyűjtögető öregasszonyok, akiknek ez volt az egyetlen megélhetési forrásuk. Külföldön keresett Mégsem lehet ilyen egyszerűen elintézni ezt a kérdést. Egyes vidékeken személygépkocsival gyűjtik például a fagyöngyöt, és megéri; az ügyesebbek 3—400 forintot is megkeresnek egy nap alatt. Az eredményes munkához ismerni kell viszont a jó lelőhelyeket, és tudni, hogy az illető növény virága, levele, termése vagy a gyökere hasznosítható-e? Melyik évszakban keressük, és egyáltalán hol (erdőn, mezőn, vizes réten, szikes talajon, homokbuckákon, köves hegyoldalon) érdemes-e szétnézni? Kár, hogy az iskolai kirándulások, a biológia és környezetismeret órák tervében nem szerepel ilyen program, pedig érdekes és hasznos lenne. A vadon termő gyógyfüvek gyűjtése jelenleg Szabolcs, Vas és Somogy megyében megy a legjobban. A fűszer- növények termesztésében Bács, Békés és Hajdú vezet. Majoránnából például, ami különösen külföldön keresett. idén a Herbária ötven vagonnal tud értékesíteni, ha lesz annyi termés. Kevés a felvásárló — Pest megyében szűk a felvásárló hálózat, bár utóbbi időben sokat foglalkozunk a szélesítésével — mondja Vincze Lajos. — Jelenleg csak a nagykőrösi, a szentendrei és a váci áfész foglalkozik begyűjtéssel és termeltetéssel, ez pedig kevés. Előfordul, hogy kistermelők jelentkeznek például a budai vagy a dabasi járásból, ám nincs a közelben felvásárlási lehetőség. — Mi leiyne a megoldás? — Ha több áfész bekapcsolódna ebbe a munkába, olyan formában is, hogy egy-egy szakember tanáccsal szolgálna az érdeklődőknek. Megérné, mert kedvezőek az expor- tálási lehetőségek és itthon is jó piacuk van. — Melyik a legkeresettebb gyógynövény? — Akácot és bodzát eddig korlátlan mennyiségben vásároltak tőlünk, de ezekből most már telítődött a piac. Galagonya kellene minél több, mert annak nagyon sokféle a felhasználási lehetősége. Különböző formában feldolgozva gyógyítja a vérkeringési zavarokat, kitűnő szív- és ér- gyógyszer, csökkenti a magas vérnyomást. A felsoroltak rohanó világunk leggyakoribb betegségei. De talán már az is ér valamit, ha sétálunk egy nagyot és közben mélyeket lélegezve körülnézünk; hol is virágzik a galagonya? Gál Judit
