Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-21 / 92. szám

1982. Április 21., szerda Är y/, Y v/imíiD Késxletsozdóikodás a fsz-ekben Megtalálni az ésszerű határt Újabban egyre szaporodnak a különböző szaklapokban megjelenő, a mezőgazdasági nagyüzemek elfekvő készletei­nek eladását propagáló hirde­tések. Az olykor több oldalnyi részletes felsorolás közzététele ném olcsó mulatság, de min­denképpen megtérülő befekte­tés. Megtérülő, hiszen ha csu­pán a meghirdetett felesleges alkatrészek, alapanyagok egy részét sikerül is eladni, a több ezer forintos hirdetési költség, csak aprópénz ahhoz képest, amit a vevők fizetnek. Termé­szetesen, az igazi haszon nem is annyira az értékesítésből származó bevétel, hanem sok­kal inkább az, hogy a raktá­rakból eltűnnek a helyben ér­téktelen, ám esetleg más szá­mára kincset érő készletek. Hozzáértő szakemberek A sokasodó hirdetések az értő számára azt is jelzik, hogy a termelőszövetkezetekben már komolyabban veszik a készlet- gazdálkodást. Még korántsem mondhatjuk ugyan, hogy va­lamennyi gazdaságban a fon­tosságának megfelelően keze­lik ezt a kérdést. A kisebb tsz-ekben például a főkönyve­lők irányításával egy vagy két alkalmazott foglalkozik csupán az anyaggazdálkodással és a készletezés más feladataival. Újabban szőkébb pátriánkban is egyre terjed — s ez köve­tendő példa! —, hogy termelé­si vagy közgazdasági elnök- helyettest kinevezve, közvet­lenül az ő hatáskörükbe utal­ják a készletgazdálkodással kapcsolatos teendőket. Pest megyében, a tavaly de­cember vegén készített leltár szerint, mintegy nyolcmillióvá forintot kötöttek le a terme­lőszövetkezetekben fellelhető készletek. E hatalmas összeg is azt bizonyítja, hogy érdemes a feleslegessé váló alkatrészek, alapanyagok értékesítésével foglalkozni. Ha döcög a szállítás Természetesen, a készletek sem csökkenthetők a végte­lenségig. Az ésszerű határt kell csupán megtalálni. Nem lehet például azzal megrendíteni az állattenyésztés biztonságát, hogy mondjuk nem tárolnak elegendő takarmányt, vagy a szántóföldi növénytermesztés­ben nélkülözhetetlen műtrá­gyát, növényvédő szert. S eze­ket bizony akkor kell meg­venni, amikor van, vagy ami­kor — s ez sajnos, a korábbi évekre jellemző központi el­osztás csökevénye —, a hóna­pokkal előbb megrendelt árut a gyártó szállítja. Panaszkod­nak is a szakemberek: ha fo­lyamatosan hozzájutnának minden szükséges alapanyag­hoz, nem kellene már jóval a felhasználás előtt befektetni a pénzt ezek megvásárlásába. Pest megyében például a mű­anyag- és gumiipari tevé­kenységgel foglalkozó közös gazdaságok vannak ilyen hely­zetben: a szállítás akadozása miatt kénytelenek két-három hónapra előre beszerezni a nyersanyagokat. Nem vitás, a fokozott koc­kázatvállalás, olykor a készle-i tek indokolatlan megnöveke­déséhez is vezethet. Tavaly a kosdi és a kakucsi tsz vezetői törhették a fejüket, mit is csináljanak a váratlanul a nyakukon maradt, egyébként nyugati exportra készített Parlamenti bizottság előtt Az áruszállítás A közlekedéshez hazánk­ban — éppúgy, mint a kereskedelemhez és a lab­darúgáshoz — mindenki jobban ért, mint azok, akik hivatásuk, foglalkozásuk szerint csinálják. Ki hinné, hogy érvényes a fenti meg­állapítás a nemzetközi áru- szállításra is? Tegnap de­rült ki az országgyűlés épí­tési és közlekedési bizottsá­gának ülésén, hogy a kül­földre irányuló fuvarozás­hoz is rengeteg tanácsot kapnak az illetékesek. Azt mondta Pullai Arpád} köz­lekedés- és postlaügyi mi­niszter, hogy nem annyira csak tanácsokra lenne szük­ségük. Hát mire? Már jött is a példa: a konténeres szállítás. A vál­lalatok igényelnék e kor­szerű formát, ha nekik nem kellene érte tenniük. Adjon a vasút konténert, hozzá megfelelő rámpát, rakodógépet, egyéb beren­dezést. S hogy így maga­sabb lenne a tarifa? Arról szó sem lehet. A vitában elhangzott a bútoripar egyes vállalatainak esete: inkább elviselik a szállí­tásból adódó töréskárok költségét, mintsem konté­nerbe csomagoljanak, meg­építsék ehhez a terminált. Megtudhatták — ameny- nyiben eddig nem tudták volna — a képviselők, hogy a konténeres szállításban a leg jelentéktelenebb költ­ség maga a konténer. Drá­ga az energia is az utóbbi esztendőkben, ám a közúti áruszállítás ezzel együtt versenyképes. Hogy Hun- garocamion, vagy Volán? A közvélemény szerint ket­tőjük között dúl a verseny, a valóságban azonban az történik, hogy a két szer­vezet kiegészíti egymás munkáját. A Volán-válla- liatok is részt vesznek a nemzetközi árufuvarozás­ban, de fő profiljuk a bel­földi szállítás. Itt álljunk meg egy pil­lanatra. Éppen a belföldi szállítást, mégpedig a da­rabáru-fuvarozást említette Simon Ernőné (Somogy m. 11. vk.) képviselő, amikor elmondta, hogy a Nagyatá­di Cérnagyár félmillió fo­rint értékű, szállításra fel­adott áruja majdnem fél esztendeig kóborolt a rak­tárak útvesztőjében, míg célhoz ért. Ennek kapcsán aláhúzta: a belföldi szállít­mányozás esetenként ke­resztbe tehet a külföldinek, amennyiben gátolja az ex­portra kerülő termékek el­készültét, például a kései anyagtovábbítással. Ez per­sze kirívó eset. Tapolczai Kálmán, a Volán Tröszt vezérigazgatója ígérte, hogy feltétlenül kivizsgálja az ügyet, hiszen éppen a da­rabáru-fuvarozás az, amire mindig büszkék voltak. Ha azt vesszük, hogy gazdaságpolitikánk ered­ményes megvalósításának egyik alapfeltétele a kül­gazdasági egyensúly javí­tása, ehhez pedig rendkívül fontos feladat a külkeres­kedelmi áruszállítások za­vartalan — és gazdaságos — lebonyolítása, akkor nem lehet közömbös, miként oldjuk meg mindezt a jö­vőben. A parlamenti bi­zottság erről is szót ejtett tegnap. A lakosságnak egyre ége­tőbb gondja a közutak, a folyami hidak állapota, for­galom-áteresztő képessége. Nekünk valóban minden út egyformán fontos, akár egy számjeggyel, akár néggyel jelölik a térképen. Ám a közlekedési tárca a képviselők közvetítésével is azt kéri, legyünk türelem­mel a bekötő utak, a ki­sebb forgalmat vivő vona­lak tekintetében, hiszen sú­lyos népgazdasági okok miatt — amelyeket hosszú lenne itt és most fejteget­ni — azoknak az utaknak a klarbantartása, szélesíté­se. átépítése a legsürgő­sebb, amelyeken a nemzet­közi tranzit halad. B. I. kályhaalkatrészekkel. Nem a hanyag és rossz minőségű munka miatt érkezett vissza külföldről az időben útnak in­dított áru, hanem egy előre nem látható esemény bekövet­kezése miatt: megrendelőjük csődbe ment. Már említettük, hogy a ter­melőszövetkezetekben mind több helyen foglalkoznak ki­emelten a készletgazdálkodás­sal. Élenjárnak ebben a na­gyobb nyereséggel gazdálkodó szövetkezetek. A túrái Ma­gyar—Kubai Barátság Tsz-ben 'például a legkorszerűbben, számítógép igénybevételével szervezik az anyaggazdálko­dást, a Rákosmezeje Tsz-ben pedig külön osztály alakult erre a feladatra. Az ácsai Vö­rös Október Tsz-ben viszont az anyagi érdekeltség megterem­tésével vették elejét a kész­letek indokolatlan növekedésé­nek.- Az önelszámoló egysé­geik havi, negyedéves és éves lebontásban, megkapják előre, mekkora értékű anyaggal gaz­dálkodhatnak, Az eltérést csak indokolt esetben veszik tudo­másul, más esetekben, a túl­lépés prémiumcsökkentéssel, súlyosabb esetben pedig a premizálásból való teljes ki­zárással jár. Öcsán most azt tervezik, hogy 1983—84-től, a turaiakhoz hasonlóan áttér­nek az elektronikus adatfel­dolgozásra. Szintén élenjáró kezdemé­nyezésként említhetjük a Gö­döllői Borsó- és Búzatermesz­tési Rendszer módszerét. Hogy ne feküdjön hónapokig feles­legesen a taggazdaságok pén­ze a gépekhez szükséges tarta­lékalkatrészekben, konszigná­ciós raktárt nyitottak, amely­ben a gyártók bizományosa­ként mindaddig tárolják a ki- sebb-nagyobb részegységeket, amíg azokra szükség nincs. Több az eszkimó... A megye termelőszövetkeze­tei a | tavalyi nyereségükből összesen egy milliárd forint fejlesztési alapot képezhettek. Néhány tsz, amely kedvezőt­len adottságok között gazdál­kodik, termelési adójának egy részét is visszatarthatja, ezzel növelve a fejlesztésre költhe­tő pénzt. Tennivaló azonban sokkal több van, mint amire ez az összeg elegendő. Meg kell nézni minden forint he­lyét, jó gazda módjára, fo­gukhoz verve a garast. Furucz Zoltán Újabb állomás Melegjáratás Pakson A paksi atomerőműben újabb jelentős állomásához érkezett az első 440 mW-os egység üzembe helyezési folya­mata: a hétfő éjszakai órák­ban megkezdődött az I. sz. reaktorblokk melegjáratása nukleáris üzemanyag nélkül, Összehangolják a munkát A Kisiparosok Országos Szervezetének vezetősége és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsá­gának Titkársága együttes ál­lásfoglalást fogadott el a KIÓSZ és KISZ szervezeteinek együttműködéséről; az erről szóló dokumentumot kedden a KISZ KB székházában Mol­nár József, a KIOSZ elnöke és Fejti György, a KISZ KB első titkára írta alá. A megállapo­dás értelmében a KIOSZ és a KISZ szervezetei összehan­golják munkájukat a fiatalok népgazdaságilag hasznos tevé­kenységének segítésében. A tizenkilances úttörők szellemében A Tettek csillaga kötelez Ünnepség a kartali iskolában A kitüntetett gyerekek egy csoportja Fotő: Halmágyi Péter A Tettek csillaga jelvények első átadási ünnepségét teg­nap délelőtt tartották meg a kartali általános iskolában. A nagyszámú közönség előtt — az úttörőket és a kisdobosokat is tegnap avatták. — Nemoda Nádfeldolgozó mesterek Naponta kétezernyolcszáz négyzetméter nádat dolgoznak fel a velencei nádüzemben. Pallót, szövetet, kertészeti takaró­kat készítenek belföldre és exportra. István Pest megyei úttörőéi« nők méltatta az 1919-ben szer« vezett Marx Károly úttörő- csapat eszmei örökségét. A Tanácsköztársaság úttörői, a csapat megalakulásának szín­helyén, Kartalon, egy évvel ez­előtt Tettek csillaga elnevezé­sű eszmei alapítványt hoztalt létre, a célból, hogy a jel­vényeket, minden évben húsz úttörő kapja meg az ország­ban. Surányi Pál, aki 1919-ben volt úttörő, felszólalásában egyebek között azt hangsúlyoz­ta, hogy a jelvényt és az em­léklapot elnyerőknek tetteik­kel, cselekedeteikkel kell bi­zonyítaniuk. A kitüntetettek között tíz Pest megyei úttörő volt. Így a bagi Varga Szilvia, a túrái Tóth Erzsébet, valamint nyolc kartali fiú és lány: Horváth Edit, Szőke Zoltán, Kovács Erika, Szabó Bella, Sütő Haj­nalka, Tankó Péter, Kondor Edit és Bencsik Aurél. Ugyan­ekkor kapta még a kartali is­kola 1526. számú Táncsics Mi­hály úttörőcsapata a kiváló úttörőmunkáért kitüntető cí­met, melyet Haraszti István, a Magyar Úttörők Országos Szö­vetségének titkára adott át. Az ünnepség, amelyen részt vett dr. Husti István, a KISZ Pest megyei Bizottságának első tit­kára is, az 1919-es úttörők te­vékenységét bemutató kiállítás megnyitásával folytatódott. Délután pedig emléktáblát avattak a 19-es úttörők első táborhelyén, a kartali Szent- jakabpusztán. Nemcsak a medicina gyógyít Hol virágzik a galagonya? Ki ismeri a sáfrányoszselicét? Hát a mórmályvát vagy a kerti izsópot? Különböző életkorú és foglalkozá­sú embereket kérdezgetek, de csak mosolyognak; vala­mi növényféle, ugye? Talán a régi magyarok használták ezeket még az őshazában? A galagonyával már több szerencsém van. Ismerő­sen hangzik a neve. A nótában is szerepel, hogy virág­zik a galagonya... A majoránna meg egyenesen teli­találat. Minden háziasszony tudja, hogy melyik ételbe illik tenni, melyikbe ajánlatos. Néhány forintért kapha­tó az élelmiszerüzletekben és a Herbáriában, de aki igényes a külsőségekre, az megveheti díszdobozban, eset­leg fűszerkészletben ajándéknak — persze jóval drágáb­ban. Kitűnő teakeverák A Herbária szaküzletekben nagy a forgalom, de a vásár­lók ritkán említenek növény­neveket. Valami jó teakeveré­ket kérnek köhögés ellen, esetleg erősítő cseppeket, haj­növesztőt és arcfrissítőt, ét­vágygerjesztőt sovány gyere­keknek, karcsúsító csodaszert a fogyókúrázó mamának. Név szerint ugyan kevésbé ismerjük, de újra felfedeztük a gyógynövényeket és a fű­szereket. A kamilla és a hárs­favirág, a csipkebogyó ma népszerűbb, mint n nagyma­ma fiatalkorában, és a régen elfelejtett fűszerek is rene­szánszukat élik. Azt mondják, nincs új a nap alatt. Ezeknek a füveknek az ismerete és használata az em­beriség legtávolibb múltjába vezetnek vissza. Régi írások bizonyítják, hogy jó néhány ezer évvel ezelőtt már az egyiptomiak gyűjtötték, sőt Mezopotámia egyes vidékein termesztették is ezeknek a nö­vényeknek egy részét. A modern medicinák alap­anyagaként sok gyógynövény nélkülözhetetlen, és nyilván az sem véletlen, hogy a mai, mo­dern táplálkozás-élettani köz­lemények egyre gyakrabban emlegetik a hagyományos fű­szerek hasznosságát az egész­séges étkezésben. A felhasz­nálók között tehát szerepelnek a gyógyszergyárak, a konzerv­gyárak, az édesség- és a hús­ipar, s még folytathatnánk a sort. ' Valamilyen formában tehát mindenki vásárolja, fogyaszt­ja, de ki gyűjti, illetve terme­li ezeket a növényeket? Ke­vesebben, mint ahogy kívá­natos lenne. Legalábbis Pest megyében. És. hogy miért? Vincze Lajos, a Herbária termeltetési és felvásárlási osztályának vezetője olyan okokat is felemlít, ame­lyek felett nem lehet saj­nálkozni. Történelmi múltba vesztek a mezítlábas sze­génygyerekek, a gyűjtögető öregasszonyok, akiknek ez volt az egyetlen megélhetési forrá­suk. Külföldön keresett Mégsem lehet ilyen egysze­rűen elintézni ezt a kérdést. Egyes vidékeken személygép­kocsival gyűjtik például a fagyöngyöt, és megéri; az ügyesebbek 3—400 forintot is megkeresnek egy nap alatt. Az eredményes munkához ismerni kell viszont a jó lelő­helyeket, és tudni, hogy az il­lető növény virága, levele, ter­mése vagy a gyökere haszno­sítható-e? Melyik évszakban keressük, és egyáltalán hol (erdőn, mezőn, vizes réten, szikes talajon, homokbucká­kon, köves hegyoldalon) érde­mes-e szétnézni? Kár, hogy az iskolai kirán­dulások, a biológia és környe­zetismeret órák tervében nem szerepel ilyen program, pedig érdekes és hasznos lenne. A vadon termő gyógyfüvek gyűjtése jelenleg Szabolcs, Vas és Somogy megyében megy a legjobban. A fűszer- növények termesztésében Bács, Békés és Hajdú vezet. Majoránnából például, ami különösen külföldön keresett. idén a Herbária ötven vagon­nal tud értékesíteni, ha lesz annyi termés. Kevés a felvásárló — Pest megyében szűk a felvásárló hálózat, bár utób­bi időben sokat foglalkozunk a szélesítésével — mondja Vincze Lajos. — Jelenleg csak a nagykőrösi, a szentendrei és a váci áfész foglalkozik be­gyűjtéssel és termeltetéssel, ez pedig kevés. Előfordul, hogy kistermelők jelentkeznek pél­dául a budai vagy a dabasi járásból, ám nincs a közel­ben felvásárlási lehetőség. — Mi leiyne a megoldás? — Ha több áfész bekapcso­lódna ebbe a munkába, olyan formában is, hogy egy-egy szakember tanáccsal szolgál­na az érdeklődőknek. Megér­né, mert kedvezőek az expor- tálási lehetőségek és itthon is jó piacuk van. — Melyik a legkeresettebb gyógynövény? — Akácot és bodzát eddig korlátlan mennyiségben vásá­roltak tőlünk, de ezekből most már telítődött a piac. Galago­nya kellene minél több, mert annak nagyon sokféle a fel­használási lehetősége. Külön­böző formában feldolgozva gyógyítja a vérkeringési zava­rokat, kitűnő szív- és ér- gyógyszer, csökkenti a magas vérnyomást. A felsoroltak rohanó vilá­gunk leggyakoribb betegségei. De talán már az is ér vala­mit, ha sétálunk egy nagyot és közben mélyeket lélegezve körülnézünk; hol is virágzik a galagonya? Gál Judit

Next

/
Oldalképek
Tartalom