Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-18 / 90. szám
Szélben hajlongó fák között Ä kiskertek mesterei A gödi kertbarátok termékeit bemutató kiállítást minden évben megrendezik. Rózsavölgyi Károly felvétele Vasárnap szinte kihalt a gödi Felszabadulás utca. Csak néhány asszony sétálgat a tavaszi napsütésben. Meg-meg- állnak, s megbeszélik a falu híreit. Egyiküket megszólítom, r— Ismeri Kovács Jánosnét? — Igen. Itt mindenki Bellának hívja, mert hogy Bogár Ella a leánykori neve. Egyébként ő a kertbarátklub elnökhelyettese. Ott lakik a vasúti pálya mellett. Az Erdész utcai családi ház kertje jelenti a házigazda szenvedélyét. Rügyező gyümölcsfák ágai hajladoznak a tavaszi szélben. — Kerüljön beljebb — hangzik a szíves invitálás. Hiába szabadkozom, hamar előkerül egy házi specialitás, a meggybor is. — Elárulná a receptjét? — Egy kiló meggyből, egy kiló cukorból, 3 liter vízből készül. A cukrot vízben feloldom, majd ráöntöm a gyümölcsre, de nem forralom. Aztán meleg helyre, majd amikor forr, hűvösre teszem, £ 9 napig állni hagyom, aztán leszűröm. Két hét elteltével ismét szűrés következik és lehet fogyasztani. Édeskés Ize .van. Közben előkerüj a Dunakanyar kertbarátklub nap' 'ja. A sok fénykép között az alapító szabályzat is. — Tízéves a kertbarátklubunk. Kulin Imre kertészmérnök, a Képes Újság jelenlegi munkatársa alapította. Az alapszabályzat kimondja, hogy bárki tagunk lehet, aki szákinál tanácsot, gyakorlati segítséget szeretne kapni tőlünk. Nem egy esetben meg is látogatjuk egymás kertjét, s kicseréljük tapasztalatunkat. Ha valaki beteg közülünk, megműveljük a földjét. A klubvezetőség kilenctagú. Elnökünk Czupor Gyula, s legidősebb tagunk Törökéri Sándor, aki most 83 éves. — Programjaik? — A téli idényben minden hétfőn előadásokat hallgatunk a József Attila Művelődési Házban. Április l§-én a növényvédelemmel kapcsolatos mérgezésekről és az ellenük való védekezésről beszél dr. Buga László orvos, a Szabad Föld munkatársa, majd május 3-án a gombák termesztéséhez ad tanácsot dr. Szabó István. Május 17-én a kertbarátmozgalom és a helyi tanács kapcsolatáról beszél Gáspár Gábor tanácstitkár. Augusztus 20-án hagyományos kiállításunkra a legszebb termékeinkkel vonulunk fel. Egyébként jó a kapcsolatunk a szegedi és az inotai kertbarátklubokkal, amelyek az idén vendégeink lesznek. Végül megláthatom azokat az okleveleket, amelyeket munkájuk elismeréseként kaptak. Legbüszkébbek az 1975- ben elnyert harmadik díjra, amelyet az országos mezőgazdasági kiállításon a kiskertek mesterei versenyén szereztek. Nagy Péter János QÍtfürők seregszemléje A váci járási-városi úttörő- elnökség, az MHSZ járási-városi vezetősége és a munkásőrség városi parancsnoksága április 18-án a Pokol-szigeten rendez úttörőgárda-szemlét. A nemes vetélkedésen a pajtások lövészeti és közlekedési ismeretekből mérik össze tudásukat. A programban alapvető elsősegélynyújtási kérdések is szerepelnek. A legjobb csatiatok értékes tárgyjutalmakat kapnak. Kedden a Híradásban Pártos költők emlékezete Fontos és sok esetben rendhagyó küldetést teljesítenek a Híradástechnikai Anyagok Gyárában rendezett irodalmi estek, s legtöbbjük túlmutat a város keretein. A költész-t napja idei ünnepén, kedden fél háromkor a gyár kultúrtermében három olyan költő alkotásaival- ismerkedhet mee a közönség, akikről mostanában keveset hallani. Elhangzanak Gulyás Pál versei. Az értelmiségi származású, de a népi írók programját vállaló debreceni költő, aki Németh Lászlóval együtt szervezte, szerkesztette a Válasz című folyóiratot, 1944-ben küzdelmes élet után halt bele tüdőbajába. Műsorra tűzték Sinka Istvánnak, az alföldi Sárrét paraszti«öltőjének verseit, s a talán legnehezebb sorsú sárrétudvari parasztköltő. Nagy Imre alkotásait, akinek a Hol tak derese című kötete 1919 ben jelent meg Veres Pétéi előszavával. Halála után 1958 ban Álmatlan éj. 1976-ban Tücsök a máglyán címmel ad- >.k ki verseit, mindkét eset ben Pintér József előszavává Napszámos ember volt. Nagy ígéretként, olykor a parasztság József Attilájaként is emlegették. A Horthy-világ nyomasztó csendjét, az ispánok gőgjét, a hodályok sivárságát nepa tudta elviselni. Az Alföld sajátos szépségei úgy villan nak fel képeiben, mint a rideg valóság háttere. A Holtak derese előszavában írja Veres Péter, hogy nem tudták megállapítani. mi volt az oka a halálának. „Én tudom, elkopott”, állapította meg a híres pályatárs. K. T. I. Kz/tMa A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 90. SZÁM 1982. ÁPRILIS 18., VASÁRNAP ifonnéf érkeznek a levelek? Kapcsolat az egész világgal Pomozl Miklós, a Pest megyei Postahivatal vezetője, azt hiszem, mindent tud a szakterülete titkairól. Nem csoda, hiszen egész életében a postánál dolgozott. Mégis, a beszélgetés kezdetben akadozik, de nem a mondanivaló hiánya, hanem épp a bősége miatt. Mivel is kezdjük? Azzal, hogy ki nem állt már sorban akár félóráig is egy százforintos befizetés miatt? Kire nem szóltak rá az ablakon túlról türelmetlenül? Mert van ilyen is. A posta munkájára azonban nem ez a jellemző. Az ügyfél az egész bonyolult rendszerből csak azt az egy embert látja, akivel éppen dolga van. Pedig a küldeményfelvétel, a csomag, a pénz, a távirat, a hírek továbbítása, a kézbesítés, a sajtóterjesztés mind-mind a posta szolgáltatásai közé tartozik. Sokoldalú emberek A hatvanesztendős hivatal napjainkban újult meg. — Milyen emberek az alkalmazottai? — Sokoldalúak. Egy dolgozó 8—10 terület feladatait ismeri. Kell is, hogy így legyen, mert állandó munkaerőhiánnyal ■küzdünk. A kollégáim köny- nyen elhelyezkedhetnek' más vállalatoknál, mert itt fegyelmet, pontosságot tanulnak. Megszokják például, hogy egy fillér eltérés nem lehet, s hogy a munkaidőben végig dolgozni kell. A pénzesebb, egyműsza- kos üzemek, és a főváros szívóhatása nagy. A postánál sok olyan terület van, ahol a kapcsolatteremtés készséggé kell, hogy váljon. Többet találkoznak ügyfelekkel, mint más hivatalok dolgozói. Ezért az én kartársaimnak udvariasakká, ügyes társalgókká kell válniuk. Nem csoda, ha a volt postást máshol is szívesen fogadják. — Csak ezek a munkaerő- hiány okai? — Sajnos, nem. A három műszak is hátrány. A 170 dolgozónkból jelenleg is harminc van gyesen, kevés kismama fog visszajönni, mert képtelen változó munkaidőben dolgozni. Mondok egy példát: aki reggel 8 órakor az ügyfeleknek ablakot nyit, az már hat óra óta dolgozik. Más: Budapest felől reggel ötre nem tudnak bejönni, pedig 4 óra 20 percre megérkezik a 15—20 mázsa újság. Nagyon kellenének a fiatalok. Legalább tíz embert fel tudnék venni, bármelyik pillanatban. — És milyen a fizetés? — Köztudott, hogy a postásoknál általában alacsony a kereset. Egyes osztályokon ezzel szemben roppant nagy a felelősség. Elsősorban a pénztárakra, a telefonosokra gondolok. — Ilyen körülmények között érthető a munkaerőhiány — Nekem nem ez a véleményem. Mert nagyon szép munka a miénk. Képzelje el, hogy pillanatok alatt az egész világgal kapcsolatot lehet teremteni. Amint mondtam, a Vasárnapi labdarúgás Ifi mérkőzések 14.30, felnőtt 16.30 órakor. Járási I. osztály 7. fordulója. Szob—Fóti Tsz, Nagymaros— Ipolydamásd 15.30 órakor Kóspallag—Galgavölgye, Dunakeszi—Vácrátót 15 órakor Váchartyán—Verőcemaros Fortuna, örbottyán—Sződliget Letkés— Márianosztra. Járási II. isztály 5. forduló ja; Vámosmikola—Szód, Veresegyház— Perőcsény 12 órakor, Galgamácsa—Rád, Kösd ~ Püspökszilágy, Szokolya—Gál gavölgye 12 órakor, Verőcema ros Fortuna II—Váci Amatőr Serdülő csapatok 5. fordu lója 10 órakor; Verőcemaros Fortuna—Verőcemaros KSK Göd—Szokolya. Váci Izzó- Vácduka, Pomáz—Szigetim nostor szombaton 10 órakor Dunakeszi VSE—Dunakeszi Kinizsi, Főt—Szentendre. munkánknak komoly jellemformáló ereje van. A továbbtanulás lehetősége adott. Vidéken nincs is munkaerőgondja a postának. Szép, de nem népszerű — Magyarországon hol képezik a postásokat? — A győri Közlekedési és Távközlési Főiskolán. Az érettségi után lehet végezni egyéves kezelői, vagy segédtiszti tanfolyamot, vagy kétéves tisztit. — Azért azt nem értem, hogy egy iskolavárosban miért nem akad a végzősök közül néhány diák, aki itt helyezkedne el. Talán rossz a propaganda? — Szó sincs róla. Minden évben lemegyünk az iskolák negyedikeseihez. Elmondjuk nekik, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak a mi munkánknak. Elvétve akad jelentkező. Ki kell mondanom, hogy a városban lakó gyerekek közül, szinte senki sem jön. — A postára nagyon sokan térnek be mindennap, ön, szerint, hogyan viselkedünk mi, ügyfelek? — Azzal kezdeném, hogy mi szeretjük a közönséget. Kérjük, hogy legyenek türelmesebbek, mert sokszor ok nélkül hibáztatják a dolgozóinkat. Sokkal könnyebb lenne a munkánk, ha a déli időszakban is bejönne, aki teheti. Ilyenkor nem kell sorban állni, de idélután és szombaton, valóban kritikus a helyzet. Én tudom, hogy mindenki dolgozik. Mégis volna mód arra, hogy hétfőtől péntekig is szerét ejtsék a befizetéseknek, a csomagfeladásnak. Megszokták — Sok szó esett a pénzforgalomról. Nem kérem, hogy elmondja: egy ilyen postahivatalba hány forint érkezik naponként, de azért szívesen megnéznék1 egy nagy csomó pénzt. — Jöjjön, beviszem a főpénztárba! Sok kilincset kell lenyomnunk, míg egy páncélajtóhoz érünk. Ezen belül ugyanilyen anyagból készült rekeszekben tárolják az ötszázasokat. Csak egyet nyitnak ki. Saccolom a méreteit. Egy köbméternyi „Ady”. Pomozi Miklós és a főpénztáros szeme meg sem rebben. Megszokták. Vicsotka Mihály Áramszünet Telefon érkezett a szerkeszd tőségbe, s az ÉDÁSZ váci ki- rendeltség vezetői kérésének eleget téve közöljük: Ma, azaz április 18-án részleges áramszünet lesz a Március 15. tér és a vasútállomás között, a Széchenyi utca szakaszán és az attól délre eső városrészben. Egy óra nem sok, legfeljebb vasárnap okoz gondot,' ha otthon marad a család. — A transzformátorállomás átkapcsolásai miatt vált szükségessé az intézkedés — közölte Nándori Pál, az ÉDÁSZ illeték kese. — Lehet, hogy egy negyed óra is elég lesz a szakembereknek, de biztos, ami biztos. Inkább egy órát terveztünk. i Ügyelet Április 19-től, hétfőtől az alábbi orvosok tartanak éjszaka ügyeletet a városban. Hétfőn: dr. Áfra Tamás, kedden: dr. Gulyás Zoltán, szerdán: dr. Kiss Péter, csütörtökön: dr. Hajmer Viktória, pénteken: dr. Bucsek Tibor, szombaton és vasárnap dr. Hajmer Viktória, 24-én és 25-én gyermek- gyógyászati ügyeletet dr. Te- legdi Ervin. Az ügyeletet a régi kórház épületében (Vác, Március 15. tér 9.), a 11-525-ös telefonon lehet hívni. A beosztás hétközijén meg-» változhat. Kitüntetés a kiváló munkáért Húsz év óta egy helyen Farkas Pálnét, a Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat személyzeti osztályvezető-helyettesét szeretném bemutatni abból az alkalomból, hogy munkássága elismeréséül átvette az Országos Vízügyi Hivatalban a Munka Érdemrend bronz fokozata kormánykitüntetést. Szabadkozik, mit mondjon, nincsenek nagy szenzációk az életében. Azután mégis beszél életútjáról. Munkáscsaládban nevelkedett. Életüket beárnyékolta a gyász, mert ő még hat éves sem volt,, amikor a Vácot ért 1944. december ötödiki légitámadás alkalmával édesapja meghalt. Iskolái elvégzése után a Rá- di úti Bélésszövőgyárhoz került. Gyors- és gépírónői munkakörben dolgozott. Később a városi tanácsnál lett titkárnő, majd anyakönyvvezető. Amikor megalakult a Dunamenti Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat, hívták őt is. Ez 1962-ben történt. Egy hét gondolkodási időt kért. Azután döntött, s nem bánta meg a változtatást. Itt is először titkárnői beosztásban dolgozott, majd 1968-ban személyzeti nyilvántartó lett, 1972-ben kapta meg a személyzeti osztályvezető-helyettesi beosztását és azótla tölti be ezt a fontos munkakört. Munkálkodott a KISZ-ben,’ A vállalat központi pártvezetőségének a tagja, nőfelelőse. Negyedik éve, hogy közreműködik a lakásgazdálkodási bizottságban is. És amire különösen büszke: a Herman Ottó hatszoros aranyjelvényes szocialista munkabrigád vezetőjének is ő a helyettese. Gazdasági és társadalmi munkája elismeréseként megkapta eddig a Kiváló dolgozó oklevelet és jelvényt, a Vízgazdálkodás kiváló dolgozója lett, OVH-elnöki dicséretben részesült, s Kiváló munkáért kitüntetés előzte meg három évvel ezelőtt a mostani, magas szintű elismerést. Férje szintén a Vízművek' dolgozója. Vele együtt ment az Országos Vízügyi Hivatal F5 utcai épületébe, a kitüntetés átvételére, örült a család, férje, főiskolai hallgató fia, édesanyja. Gratuláltak munkatár-' sai, s azok, akik régebb otá ismerik, értékelik munkáiét. P. R. Ahogy csak egy magyar fogalmaz Váci mester Hollandiából Ez a megszólítás illik rá: Maestro. Szobrász, grafikus, művészettörténész, lakberendező, bár csak asztalodnak mondja magát Varecza János. Tizenkilenc éves sem volt, amikor 1929-ben olyan konyhabútort szerkesztett, hogy a mai Boda-cukrászda helyén lévő Tenczel—Kozma asztalosműhelyből csodájára jártak. Eladta a Széchenyi utcai bútorboltban (ma Senior mintabolt) 120 pengőért, és ezzel a pénzzel felszállt az amszterdami vonatra, hogy jobb megélhetést találjon. Akkor még nem voltak vetélkedők, „Ki minek mestere", „Szakma ifjú mestere", „Szakma legjobbja” mozgalmak, csak hárommillió kivándorolt magyar. Soraikban került ki ő is Hollandiába. Idegen nyelven még vizet sem tudott kérni, de a keze mozdulatát megértették, amit csinált megbecsülték. Egy asztalos alkalmazta. Reggel héttől délután ötig a műhelyben dolgozott, délután öttől hétig padlásszobájában faragta fába az álmait, délután héttől este tízig tanult a képzőművészeti főiskolában, utána éjfélig ismét alkotott. Nemegyszer éhezett. Az albérletét sem tudta kifizetni, amikor elhívta magához az egyik műkereskedőt, aki éppen olyan megdöbbenten, elhűlten állt meg négy gótikus szekrénye előtt, miként én nézem most műremekeinek fényképeit. A kereskedő rendelt és fizetett. Varecza Jánosnak egyszeriben megszűntek az anyagi gondjai, de tovább járt dolgozni a műhelyébe, tanulni az iskolába, ahol 1934-ben vette át az oklevelét. Miután önállósította magát, a váci fiú megrendelői közt uralkodók, miniszterek, tábornokok és nagy művészek kerültek. Olvasom a holland királynő hozzáírt levelét, Montgomery tábornok szálkás betűit, melyben érdeklődik, mi történt tegnap este a kaszinóban? Vendégei között üdvözölhette Brigitte Bardot-t. Az egyik megrendelője például azt kívánta, hogy készítsen két méter hosz- szú szekrényt, aminek három ajtaján három gót katedrális kapujának, az ajtókat elválasztó részeken a reimsi székesegyház három szobrának hű, kicsinyített másolata legyen. És Varecza mester utazott, rajzolt, gyalult, faragott, s hónapokon belül szállított. Persze mindez kevés volt, mert a gót szekrényhez gót asztalok, székek, sőt gót kandalló is kellett, de a lámpáknak, még az ajtó vasalásának is ezekhez kellett illeszkedniük. így lett lakberendező, magas fokon. A bútorokat eredeti. több száz éves fából készíti, ezért megvette a lebontásra ítélt holland szélmalmok faanyagát. Főként gazdagon díszített gót, reneszánsz, ritkábban barokk bútorokat készít. Fafaragványai, szobrai, oszlopai, történelmi eseményeket illusztráló domborművei külön is elismert művészi értékűek. Kevés „asztalos” mondhatja el, hogy müveiből kiállítást rendeztek. Nem volt nagy műhelye, tizenhat emberrel dolgozott, de ezt a helyet különlegességszámba vették. Ma már eladta, „nyugdíjba vonult”. Egy tengerparti villában él, de még ma is cikkek, riportok jelennek meg róla, a holland tévénézők előtt is jól ismert, cikkből, műsorból soha sem maradhat ki, hogy magyar és famíliája váci. Sokat beszélgettünk. Szóba került a „hazajárás", hogy mások legfeljebb azt mondják; „meglátogatom anyámat”, „átugrom az óhazába”, csak a magyar mondja évtizedek múltán is: „hazamegyek”. — Ilyen szép, hangulatos várost sehol sem láttam, mint Vác — mondja a felesége, aki megtanult magyarul. — Legjobb szórakozásom, hogy nézem a Dunát, a szigetet, vagy a szép barokk Március 15. te-, rét, az embereket. i , Egy biztos, a mai húszéveseknek nem kell 120 pengővel felülniük a határ felé induló vonatra, azért, hogy tehetségüket, munkáiukat elismerjéki Mészáros Gyula , ISSN 0133-2759 (Váci Hírlap) /
