Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-01 / 77. szám
1982. Április i., csütörtök 3 ~xMHi av Az Akadémia elnöke Pest megyében Mit tesznek az idősekért? Kiváló Áruk Fóruma Minőség, esztétikai értékkel Panaszkodik az ipari szövetkezet vezetője, hogy a drága-pénzen Nyugaton vásárolt licenc alapján gyártott termékük nem került a Kiváló Áruk Fóruma listaára. Ott — mármint a fejlett tőkés országokban — kiváló, ők ugyanúgy, olyan minőségben és kivitelben készítik, s Magyarországon mégsem az ... — Valóban ilyen szigorúak? — kérdeztem Kovács Mártától, a Kiváló Áruk Fóruma titkárhelyettesétől. — Igen, magasak a követelményeink. Nem elég, hogy első osztályú termék legyen, annál többet kell nyújtania. Mi az Országos Piackutató Intézet egyik osztályaként, tehát az OPI-n belül működünk, s így az értékelésünk erősen marketing szemléletű. A minőség olykor komplex kategória, amelyben nagy szerepe van a kivitelezés színvonalának. A termék értékét például a rosszul megfogalmazott használati utasítás, a rossz csomagolás, a csúnya külső csökkenti. Tehát hiába kiváló a termék minősége, ha a formája, az esztétikai értéke nem az, akkor nem nyerheti el a Kiváló Áruk Fóruma embléma használatának a jogát. < Tegnap egész napos látogatást tett Pest ■ megyében — a nagykátai járásban — a Magyar Újságírók Országos Szövetsége egészségügyi tagozatának negyven tagja. A sajtó képviselőit Rókán, az idősek hetes napközijénél várták a házigazdák, a megye és a nagykátai járás, valamint a település párt-, állami és egészségügyi vezetői, közöttük Barinkat Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára és dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese. Az újságírók megtekintették a napközi otthont, s eszmecserét folytattak dr. Vámosi A szemét, a piszkos utcák, erdőszélek és árokpartok sok gondot okoznak a községek vezetőinek, ahogy ezt Dunakeszi tanácselnöke is elmondja. De hasonló véleményt jegyezhetnénk le Zsámbékon, Bia- torbágyon, a budai járás szinte valamennyi községében, nagyközségében. E gondok enyhítésének szándéka hívta életre tavaly a budai járási hivatal mellett működő koordinációs bizottságot. Feladatuk megszervezni a községek tavaszi nagytakarítását: a közvetlen lakóhely, az utcák, terek, árokpartok megtisztítását. A munka a járás községeiben másfél héttel ezelőtt megkezdődött, s áprilisban várhatóan be is fejeződik. A bizottság természetesen ellenőrzi is a takarítást, értékeli az akció eredményét. A koordinációs bizottságban, a környezetvédelemben, a köztisztaságban leginkább érdekelt szervek, szervezetek képviseltetik magukat: a járási hivatal dolgozóin kívül a pártbizottság munkatársai, a KISZ, a rendőrség, a Vöröskereszt és s KPM. Fővárosi színvonalon Ráhangolódás. A Moszkva téren, a 22-es busz megállójában cigarettacsikkek „sikkes” kis kupacokban, tarkítja a csendéletet néhány feleslegessé vált papírzsebkendő, csokoládés papír. De nem jobb a iielyzet az autóbusz vonalának két oldalán sem. Az ébredező természet lassan alakuló szépségét minduntalan megbontja a •nemtörődöm ember hétköznapjainak kísérője — a szemét. Törött W. C.-csé- sze, kibelezett tűzhely, vaskályha, s papír... Budakeszin, a tanácsháza előtti buszmegállóban is siralmas a kép. Ugyanúgy, mint a Moszkva téren, fővárosi színvonalon ... Pedig néhány lépésnyire a megállótól ott a szemétgyűjtő. Bobály Mihály, budakeszi tanácselnöke megadóan fogadja a hírt, hogy a nagyközség „tisztasága”, vagyis éppen szemetes volta késztette látogatásra a toliforgatót: — Nincs mit magyarázni a bizonyítványunkon, tudjuk mi is, hogy nem a legtisztább Budakeszi, főként nem az így tavasz elején, amikor már elolvadt a hótakaró és fény derül a télen ránk zúdított szeméthalomra. Nem a régi lemezt fújom, amikor azt mondom, a fővárosiak szeméttelepnek tekintik a községet. Magánszemélyek és közületek is hozzák ide a háztartási szemetet, a sittet. A kivezető utak mentén alig győzzük összeszedni! Pedig minden évben az az első dolgunk a tavaszi nagytakarításnál, hogy ezeket a senki földjére, hordott csúfságokat eltüntessük. Az agglomerációs települések hasonló gondjait ismerve, igazi Don Quijote-i harcnak tűnik a budakesziek küzdelme a szebb falukép megteremtéséért, a kellemesebb környezet kialakításáért. Hiszen addig, míg a fővárosiak — s tegyük hozzá, az itt lakók — Erzsébettel, a nagykátai járás főorvosával, aki itt adott tájékoztatást a járás szociálpolitikai helyzetéről. A vendégek útja ezután Szentmártonkátára vezetett, ahol az országban elsőként jött létre 1975-ben az idősek hetes napközije — az ott lakók kérésére. Velük, s a gondozóikkal is beszélgettek -az újságírók, akik délután két órakor Nagykátán, a nagyközségi pártbizottság épületében folytatták a programot. Itt elsőként dr. Medve László egészségügyi államtitkár ismertette a demográfiai változásokat. Ezt követően tartott szemlélete, hozzáállása alánjaiban nem változik, aligha csökkennek szemetes gondjaik. Ha harc, hát legyen harc! — vallják a tanácson, a társadalmi szervezetekben. A kapun túl is A legtöbbet e szemléletformálásban talán mégis azzal a kezdeményezéssel tették, amelyről a tanácselnök így beszél : — A köztisztasággal kapcsolatos tanácsi rendelet végrehajtása érdekében körzetekre osztottuk a falut, az apparátus két dolgozója egy-egy körzet gazdája, ennek rendben tartásáért ők a feleLősek. Természetesen segítik munkájukat a tanácstagok és a társadalmi szervezetek aktivistái is. Eddig az volt a gyakorlat, hogy a lakóhelyük szerint osztottuk fel ezeket a körzeteket, most változtattunk a módszeren. Inkább a lakásaiktól távolabbi utcákat, területeket vigyázzák. Magyarázzam, miért? , Nem könnyű ott szigorúan fellépni, ahol esetenként a szomszédra vagy a szemben lakókra kell rászólni, ugyan, takarítsa már el portája elől a szemetet... Enyhébb és keményebb eszközökkel igyekeznek rászoktatni a községben élőket, ne csak a kapuig, kerítésig terjedjen tisztaság szeretetük, az utcán, a közterületeken is vigyázzanak a rendre. Ha a szép szó, a figyelmeztetés nem használ — a bírságolástól sem riadnak vissza. Csak annak tűnik könnyű feladatnak a budakesziek feszítő gondja, aki nem hajlandó a felszínnél mélyebbre nézni. Pedig ezer meg egy oka van annak, hogy. olykor a „szokottnál” is szemetesebb-1 nek kell ítélje az átutazó a helységet. A nemtörődömség, az a szomorú tény, hogy hozzászoktunk a szeméthez, csupán egy a sok közül. Bobály Mihály kézzelfoghatóbb példákkal is szolgál: — Hárman vigyázzák mindössze a közterületek rendjét energiájukból csak arra futja, hogy a tereket, parkokat gondozzák, seperjék, takarítsák. A boltok előtt bizony a kereskedőknek kellene tisztaságot tartaniuk, ha papírforma szerint nem is ők a kötelesek erre, de ismerve a munkaerőgondokat ... — a félbe szakadt mondatot lemondó kézmozdulat fejezi be. És persze a buszmegállók! A mai napig sem értjük, miért szerelte le a megállókat jelző táblákról a szeméttárolókat a BKV. De leszerelte! Igaz, mi vásároltunk helyettük másikat, elhiheti, nagy befektetés volt lehetőségeink alapján, el is helyeztük a megállóktól néhány lépésnyire, de úgy látszik, már ez is túl távol van ahhoz, hogy használják is az utazók! Hét végi sorscsapás Megszervezték az intézményes szemétszállítást, rendszeres lomtalanítási akciókat is tartanak. Tavaly 600 teherautónyi lomot gyűjtöttek ösz- .sze. A korábban rendszerteelőadást dr. Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, az ENSZ öregedési világértekezlete nemzeti előkészítő bizottságának elnöke, aki az öregedés biológiai vonatkozásait elemezte. Dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese ismertette meg az újságírókat a megye lakosságának 15,5 százalékát érintő tennivalókkal, az idős emberekről való gondoskodás eredményeivel. Végezetül az egészségügyi újságírók megtekintették a tá- piószentmártoni szociális otthont. len szemétszállítás most már folyamatos, s jóllehet apróság, a tanácselnök mégis az előrelépés jeleként említi, hogy a nyitott autókat újabban hálóval fedik le, nehogy a szél a már összegyűjtött hulladékot ismét szerteszórja a faluban. Az építési melléktermék elhelyezésének is megvan a maga rendje. Csak hát egyszerűbb ahogy esik úgy puffan alapon szétszórni, mint némi térítés ellenében a szeméttelepre szállíttatni. — Jelentős összeget fordítunk minden évben arra, hogy a gazdája nincs szemetet össze- gyűjtsük, s a kirándulók ellen sincs biztosításunk — sorolja a szomorú tényeket Bobály Mihály. — El sem tudja kéo- zelni, mi marad itt egy hétvégi természetjárás után a vadasparkban, az erdőkben. Azért nem adjuk fel, már most is készülünk a tavaszi nagytakarításra. Ezt minden évben április első felében tartjuk. Nem sajnáljuk a pénzt, az energiát a tisztaságért. Ha elkészül az új szeméttelep, enyhít a gondokon, de végső megoldást nem ad. S ez mindaddig így lesz, amíg sötétedéskor útjára indul a szemét felénk a fővárosból, vagy éo- pen a helybeliek tesznek rá egy lapáttal az amúgy is nagy „kupacra”... Lehangolódás. Hazafelé a 22-es buszra hosszú perceket kell várni. Anyuka csokoládéval kínálja türelmetlen csemetéjét. A papírt magától értetődő mozdulattal bízza a szelek szárnyára. A kicsi utánanyúl, de az anyai hang erélyes, mozdulatszegő: az már úgyis csak Kisiparos csak egy A másfél évtized alatt csaknem 8 ezer termék nyerte el a KÁF-emblémát, s jelenleg körülbelül ezerötszázon látható. — Célunk a minőség javítása aránylag kis költséggel — mondta Kovács Márta. — Erre a KÁF kiválóan alkalmas. Mi ugyanis a beadott termékekről részletes szakvéleményt adunk, s azt még azok a termelők is hasznosíthatják, akiknek az áruja nem kapta meg a KÁF-minősítést. — Ki, hogyan, mivel pályázhat? — Elvileg bárki bármivel és bármikor. Mellesleg egy, sajnos csak egy (!) kisiparos van, aki a gyártmányát a KÁF- emblémával hozhatja forgalomba. — Milyen rangja van a KÁF-nak? — Egy 1979. évi felmérés szerint a fogyasztók többsége ismeri, becsüli és keresi a KÁF-emblémás cikkeket. Úgy él a köztudatban, hogy ezek jobb, megbízhatóbb minőségű termékek. A megbízhatóság jele Hogyan vélekednek a KAF- ról a pult másik oldalán? — Erről kérdeztem több Pest megyei kereskedőt. Kocsis Sándorné, a Csepel Autógyár melletti műszaki bolt helyettes vezetője: — Én azt tapasztaltam, hogy a vevőket nem az érdekli, rajta van-e a KÁF-háromszög, hanem milyen a minősége. Árurendeléskor ezért mi sem vesszük figyelembe, hogy az a termék elnyerte-e vagy sem a KÁF-emblémát. Bizony előfordult, hogy hibás volt a KÁF-os áru. Telekes Imre, a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályvezetője: — A KÁF-nak tekintélye van. Szerintem ezt elsősorban annak köszönheti, hogy az emblémát viselő árunak változatlanul megmarad a jó minősége. Lafkó Tibor, a váci Naszály Áruház igazgatóhelyettese: — Most már a kereskedők és a vásárlók egyaránt elfogadják megbízható, jó márkának a KÁF-emblémás termékeket Mi nem tapasztaltuk az utóbbi években, hogy az ilyen árucikkeknek romlott volna a minősége. Molnár Tibor, a Ceglédi Áfész Skála-Coop Áruház igazgatóhelyettese: — A nagykereskedelmi vállalatok instruktorai is rendszeresen felhívják a figyelmünket a KÁF- árukra, és szívesen is rendelünk ezekből, mert könnyebb eladni. Egyértelmű, hogy a vevők is inkább ezeket veszik, ha válogathatnak. A Corvin Áruházban még az idén létrehoznak egy olyan részleget, ahol csak KÁF- emblémás árukat kínálnak. Lesz-e ilyen Pest megyében? A PIK illetékesei szerint jó ötlet, s egyes szakboltjaikban megpróbálkoznak ezzel. A váci Naszály Áruházban nem látják értelmét. Nem, mert a különböző áruk a különböző osztályokon kaphatók, s csak fölösleges herce-hurcával járna a KÁF-os gyártmányok összevonása. A Ceglédi Áfész áruházban viszont nem zárkóznak el. Minden megkérdezett kereskedő hangsúlyozta, hogy rendkívül fontos a KÁF-emblémás áruknál az eredeti műszaki, esztétikai színvonal megőrzése. Mit tesz a Kiváló Aruk Fóruma a színvonal megtartásáért? — Ezt szolgálja az utóellenőrzési rendszerünk — válaszolt a KÁF titkárhelyettese. — Az illetékes minőségellenőrző intézet évente négyszer szúrópróbaszerűen közvetlenül a boltokból vásárolt árut újra megvizsgálja. Ennek eredményéről a gyártót értesítjük. Minőségromlás esetén a KÁF-'embléma feltüntetésének jogát megvonjuk. A legsúlyosabb szankciónk a nyilvános megvonás. — Ez mitől függ? — Ha többszöri felszólításra sem javítják ki az észlelt hiányosságokat. A másfél évtized alatt egyébként mindössze tízszer kellett ehhez az eszközhöz nyúlnunk. Különös ragaszkodás Köztudott, hogy a dohányárukat és a szeszes italokat nem szabad hazánkban reklámozni, 1980-tól nem is pályázhatnak ezekkel a KÁF-címre. Az Egri Dohánygyár Helikon cigarettája azonban most is KAF-emblémával kerül forgalomba, jóllehet az engedélyt még 1980-ban visszavonták. — A csomagolóanyagból nagy készleteink voltak. Ha kidobjuk, milliós kár ért volna bennünket — mondta Mar- kovics Gyula, a dohánygyár anyag- és áruforgalmi osztály- vezetője. — Am nem a dobozon, hanem a leragasztására használt papírcsíkon van a KÁF-háromszög ... — Mi már tavaly megszüntettük a KÁF-emblémás Helikon kibocsátását. Amit a boltban látott, az több mint egy éve került a kereskedelemhez. Nagy tételről lehet szó. Jó néhány dohányboltot és élelmiszerüzletet végigjárva nem találtam olyan Helikon cigarettát, amelyiken ne lett volna rajta a KÁF-címke. S akadt egy Pest megyei szövetkezet is, amelyiknek a termékétől megvonták a KÁF- embléma használatának jogát. Mivel ez nem nyilvánosan történt, pontos adatokat mi sem közölhetünk. A KERMI szak- véleménye szerint nem romlott ennek a bizonyos terméknek a minősége, de már semmi olyan többlettel nem bír, amiért megérdemelné a megkülönböztető címet. Megyei pályázatok Vajon miért éri meg a termelőknek, ha a gyártmányaikat kiválónak minősítik? Először azonban szólaljon meg az, akinek nem éri meg. — Több mint húsz termékünkkel vívtuk ki a Kiváló Áruk Fóruma megkülönböztetést. de egyet sem újíttattunk meg — mondta el ördögh Emánuel, a Pomázi Írószer Szövetkezet elnöke. — A KÁF márkajelet külföldön nem ismerik, mi viszont sokat exportálunk. Ügy döntöttünk, hogy inkább a saját márkajelünket használjuk és népszerűsítjük. A Solymári Vegyesipari Szövetkezet 1979-től gyártott hűtőtáskájára 1980-ban került a KÁF-háromszög. — Miért éri meg? — kérdezett vissza IJrbán Jánosné műszaki vezető. — Minimális a többletköltség. Annyira jó szakvéleményt adott a hűtőtáskáról a KERMI, hogy vétek lett volna nem megpályázni a KÁF-minősítést. S ez a szövetkezet rangját is növeli. A PEMÜ a gördeszkájával pályázott és nyert. — Tavaly ősszel kezdtük a játékgyártást — mondta Osztás János vezérigazgató-helyettes. — Az első termékünk a gördeszka volt. Ügy gondoltuk, eleve könnyebb a piacra betörni egy kiválónak minősített áruval. A KÁF a vásárlóknak és nekünk egyaránt biztonságot jelent. Bennünket a minőség megtartására kényszerít. — Lesz-e újabb KAF-emb- lémás PEMÜ-termék? — Reméljük. Az új gyártmányainkkal pályázni fogunk. Szente Pál szemét! Gáspár Mária VENDÉGÜNK AZ OLAJMUNKÁS N yomban érkezésük után, még a repülőtéren volt alkalmunk rövid beszélgetést folytatni Rita Mihajlovna Makszjutová- val, az omszki kerületi pártbizottság titkárával, az Olajmunkás kulturális együttes vezetőjével. Kérdésünkre elmondotta, hogy ez a csoport 12 éve alakult, s a szibériai olaj- munkások, illetve azok gyermekei a tagjai. Az együttesből most harmincötén érkeztek megyénkbe. Repertoárjukon szibériai és orosz táncok, népdalok szerepelnek, a zenei csoport tagjai orosz népi hangszereken játszanak. A kollektíva már tíz éve mint népművészeti együttes ismert a Szovjetunióban. Számos hazai és külföldi fesztiválon vettek részt, szerepeltek a többi között Lengyelországban, Bulgáriában és Finnországban is. Magyarországra most látogattak először. Nagyon örültek a megyei pártbizottság meghívásának, különösen azért, mert hazánk felszabadulásának 37. évfordulója megünneplése idejére szól. Rita Mihajlovna emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunióban ebben az évben ünnepük az ország fennállásának 60. évfordulóját. Fellépéseik programjában igyekeznek bemutatni a testvérmegye lakóinak az elmúlt 60 év fejlődését, eredményeit. Különösen örült annak a ténynek, hogy alkalmuk nyílik ismét találkozni a Tápiómente együttessel, amelynek munkáját jól jellemzik, tavaly ugyanis Omszkban szerepelt az együttes igen nagy sikerrel, összebarátkoztak egymással az emberek. Az omszkiak megismertették a magyar látogatókkal a várost, annak nevezetességeit, s büszkeségüket, a kultúrpalotát is. Ott, abban a távoli szibériai városban tanultak a Tápiómente együttestől egy magyar dalcsokrot, amelyet Pest megyei fellépéseiken is elő fognak adni. M int a csoport vezetője, mosolyogva mondta, ettől van a legnagyobb lámpalázuk, mert nem tudják, mennyire lesznek érthetőek a magyar nyelven előadott népdalok. K. Zs. t NeiMsak pénzbe kerül Este indul útjára a szemét
