Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-18 / 90. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDÍ JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 90. SZÁM 1982. ÁPRILIS 18., VASÁRNAP Eíft — Matrjoska-mödra A tarka kutyától a szivattyúig Bővülnek az ÍVIG exportlehetőségei Az elegáns igazgatói tárgyalóterem mahagóni színű polcsorán afféle házi múzeum. Harminc év termékeinek gyűjteménye kapott helyet a tekintélyt sugárzó környezetben. Fő helyen a cég büszkesége, a Kiváló Áruk Fórumának emblémáját viselő barkácsgép. Valamivel lejjebb szerénykedik egy zsemletarka kutya, amelynek anatómiailag a legfontosabb része a farka és az állkapcsa. Ha ugyanis valaki munkára fogta a bugyuta ebet, megemelvén a farkát, egy szem szájába dugott diót össze- roppanthatott az öntöttvas kutyafogsor. A diót evő kutyáról, az ÉVIG elődjének első termék kéről a kukoricamorzsolóra, a lószerszámok fénylő rézcsatjaira kalandozik a tekintet, végül megállapodik a holnap slágere, a pirosra festett keringető szivattyún. A terv valóra válik Nagy utat futott be 1952 óta az ÉVIG ceglédi gyára. Folyamatosan a város ipari termelésének élvonalába emelkedett. Magas fokú szervezettség, jó műszaki színvonal, igényes munkásgárda alakult ki az évek során, ök tudatosan elébe mennek a fejlődésnek. Cél_ és szerszámgépeiket maguk tervezik és gyártják, a termékszerkezet korszerűsítésén törik a fejüket, gyártmányaikat tökéletesítik és még némi piackutatásra is vállalkoznak. Így aztán nem csoda, hogy az ötödik ötéves terv minden maguk elé állított követelményét maradéktalanul teljesítették. Az 1981-es esztendő is jó eredménnyel zárult. Az ütemes termelésre mi sem jellemzőbb, mint az, hogy a minden egyes munkanapra előírt, forintban megszabott termelési tervet 99 százalékra teljesítették. Tiszteletre méltó tökélye a szervezésnek, hogy száz munkanap közül kilencvenkilencen nem volt semmi fennakadás. Bizony, sokak számára elgondolkodtató lehet ez a példa. A munkások fegyelmezett fáradozását majdnem tízszázalékos bérfejlesztéssel honorálták. Ebben az évben 422 millió forintos termelési értékkel számolnak, s ennek 85 százalékát már most megrendelések fedezik. Tőkés társat találtak Mostanában egy új nevet próbálnak megtanulni a ceglédi EVIG-esek, amely kissé szokatlanul hangzik: SPHERO — ÉVIG Korlátolt Felelősségű Társaság. Hosszú lenne a történet szálát elejétől felgombolyítani, dióhéjban elégedjünk meg annyival, hogy az országban működő nyolc nemzetközi közös vállalat egyike kapott termelőüzemet a ceglédi gyár korszerű üzemcsarnokában. A tőke 51 százalékát az ÉVIG. 49 százalékát a külföldi fél adta. megvettük a keringetőszivattyúk szabadalmát és gyártási jogát. Alig egy esztendeje köttetett meg a szerződés, s ma már a próbagyártásnál tartanak Cegléden. Szinte hihetetlen gyorsasággal jutottak el a szándéktól a megvalósításig. Szerelőik egy Nyugat-Berlinben lévő üzemben szerelték le és itthon állították össze a magas színvonalon automatizált berendezéseket. A ceglédi gyár jó szervező- készségére. munkás- és műszaki gárdájának, vezetői állományának felkészültségére Tj»ll. horw nemcsak a tárgyi feltételeidet teremtette meg szinte máról holnapra, hanem saját gárdájából számottevő átcsoportosításra is képes. Most induláskor 45 személyből élj a létszám. Zömük betanított munkásnő. A vezetőket régi posztjukról irányították át. Idővel a gárda eléri a 80, majd a 130 főt. A vezetés bizakodó. hiszen a jelenleg gyermekgondozási szabadságon lévő száz kismama folyamatosan visszatér, s általuk bővül az állomány. Az idén hozzávetőleg 110 ezer darab szivattyút tudnak gyártani. (Első példánya nagy figyelmet keltett márciusban egy stuttgarti nemzetközi kiállításon. A hazai közönségnek és az ide látogató külföldi üzletembereknek a Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatkozik be.) A későbbiekben — igény szerint 200— 500 ezer darab is elhagyhatja az üzemet évente. A hazai cégek eddig drága devizáért külföldről szereztek be ilyesmit, már most 11 ezer darabra adtak megrendelést. A kft képviselői annyit elárultak, figyelemre méltó nyereségre tesznek szert, ha az előzetes kalkuláció szerint alakulnak a költségek. A haszonból is az alapító tőke arányában részesülnek a társak. Mindent megtérít Közvetett formában a ceglédi EVIG-gyárnak is van haszna ebből a korlátolt felelősségű társaságból. Az üzleti élet bevett normáinak megfelelő módon szolgáltatási szerződést kötöttek. Ebben a vaskos irományban mindent pontosan lefektettek. Az ÉVIG gyára pénzt kap a kft-től, a többi között az úthasználatért, a térvilágításért, a vízért, áramért. gázért, az öltözők, fürdők, az ebédlő használatáért és még sok más címen. Az is természetes, hogy az esetleg előforduló géphibákat a helybéli tmk-műhely — megrendelés alapján — gyorsan kiküszöböli. A vezetők az irányítást mellékfoglalkozásként látják el. A tőkés partnernek lehet, hogy furcsa, ami nekünk magától értetődő: abban az üzemben is van párt-, KISZ- és szakszervezet, s már megalakult három szocialista brigád is, amelyek nyomban bekapcsolódtak a munkaverseny- mozgalomba. Noha még alig indult be a gépezet, a SPHERO — ÉVIG Kft hazai irányítói máris azon töprengnek, hogyan tudnák egész családdá bővíteni, továbbfejleszteni a keringető szivattyút? A minap — az új közös vállalkozás beindulását tanulmányozandó — a párt városi végrehajtó bizottsága testületileg ellátogatott az EVIG-be, ahol nemcsak az üzemet tekintették meg, hanem ülésen hallgatták meg Bárki Kálmán vezérigazgató és Tankó Zoltán ceglédi' gyárigazgató tájékoztatóját az eddig történtekről. Sárik Ferenc, a párt városi bizottságának első titkára a testület elismerését fejezte ki az ÉVIG párt- és gazdasági vezetésének a sikeresen indult vállalkozásért, amely nagyban javítja a vállalat tőkés- export-lehetőségeit, és hosszú távon biztos piacot jelent számukra. Ismerik az orosz népművészetből a Matrjoska babákat, amelyek egyre kisebb példányait egymásba lehet rakni? Valahogy ehhez hasonlít most az ÉVIG ceglédi gyára is, amelyben megszületett egy figyelemre méltó, korszerű kisebb üzem. Tamasi Tamás lejjel telnek a tartályok A CEGLÉDTEJ üzemében naponta általában 86 ezer liter tejet dolgoznak fel. A képen: Pálfi Mihályné a tejföl-alapanyag hőfokát ellenőrzi. Apáti-Tóth Sándor felvétel« Ki, hogyan tölti? A szombat a házimunkák napja üéhol már a férjek is segítenek Sok minden közrejátszik abban, ki hogyan tölti szabad idejét. Másképp telik a hétvégéje annak, aki családi házban lakik, mint aki lakótelepen. Más az egyedülállók és a családosok menetrendje. A család is meghatározza a nők szombat-vasárnapját — azért nőket írunk, mert csak őket kérdeztük —, attól függően, milyen a férj érdeklődési köre, mekkorák a gyerekek stb. Mindezek ellenére közös vonások fedezhetők fel beszélgetőpartnereinknél. Kialakult programjuk van — pedig mindössze három hónapja élvezik a szabad szombatot —, a bevásárlást lehetőleg csütörtökön, pénteken, ritkán — az előbbi napok hosszú munkaideje miatt — szombaton intézik. A férjek nemcsak segítenek, de együtt is dolgoznak velük. Mostanában, amikor annyit beszélünk a nők tértiéiről és arról, hogy a férfiak hétvégén inkább pluszmunkát vállalnak, vagy tv-t néznek, esetleg olvasnak, de a családi programokban nem nagyon vesznek részt, jó volt hallani ennek cáfolatát. A nők termelőmunkáját ma már nem nélkülözhetjük, de Az asszony; az út és a jegenyék amellett annyi más feladat vár rájuk, elsősorban az anyaság. Ügy látszik, egyre több családban gondolkodnak így, ezért találkoztunk ez alkalomból csupa derűs, kiegyensúlyozott nővel Cegléden. Ha tehetik, kirándulnak A főorvosnő OTP-házban lakik férjével, gimnazista és általános iskolás fiával. — Pénteken mindig későig dolgozom — a hét többi napjához hasonlóan —, így szombat délelőtt vásárolunk be, főzünk (vasárnapra is), takarítunk — sorolja. A mosás nem gond, mert automata mosógépünk van. Mindezt úgy tudjuk egy délelőtt befejezni, hogy mindent együtt végzünk a férjemmel. Amikor a kisebbik fiam is szabad szombatos, még arra is jut idő, hogy együtt tanuljunk. A legutóbbi hétvégen, amikor megjöttek a gyerekek, siettünk az ebéddel, mert a csemői erdőbe kirándultunk. Jött velünk a szomszéd kisfiú is, nagy sétát tettünk, a gyerekek élvezték a szabad mozgást. Vasárnap, mivel főzni nem kell, kicsit később kelünk fel. A kisebbik fiunk általában tv-t néz, most kivételesen a bátyja nem volt itthon, mivel cselgáncsversenyre ment. Negyed hatkor ébresztettük, indítottuk. Ebéd után ismét felkerekedtünk, úticélunk a nagykőrösi Pálfá- ja-erdő volt. Örömmel fedezték fel a gyerekek, a korata- vassszal megjelent lepkefajokat. Este volt mit újságolni gimnazista fiamnak. Ö még tanult, míg öccsével átvettem a zongoraleckét. Van, aki tanul Az orvos segítőtársa EKG- szakasszisztensi vizsgára készül. s ez meghatározza egész heti programját. — Fiam már felnőtt, párommal lakótelepi lakásban élünk. Férjem Budapesten dolgozik, késő délután ér haza. Hétfőn mindig tanulok, kedden fodrász, szerdán isikola, csütörtökön kisebb mosás, esetleg bevásárlás. Egyébként — amint lehet, egy hónapra előre bevásárolunk. Magam készítette befőttet a beépített szekrényben tárolunk. Pénteken vesszük meg a húst, tejet, s megbeszéljük, mit főzzünk vasárnap. A szokásosnál egy kicsit tovább alszunk szombaton.. Délelőtt tanulok, majd a főzés következik, közben a vasárnapi ebéd előkészítése. Délután az érdekesebb műsort megnézem a tv-ben, utána ismét tanulok egy kicsit. A vasárnap is így telik. Most fejeztük be a tavaszi nagytakarítást is — Ha túl lesz a vizsgán? — Dömsödön van hétvégi telkünk, vízközeiben. Felülünk a motorra, és a Duna- parton kapcsolódunk ki. A program napozás, séta, s a szomszédasszonyommal a tornázást sem mulasztjuk el. A hivatali ügyintéző gyermekei is felnőttek, de még együtt laknak velük a kertes családi házban. — Szombaton kora reggel a piacon bevásároltam, egész nap takarítottam, ablakot mostam. Lányom tanított, fiam ügyelt a kórházban, így aztán rám maradt a tavaszi rendcsinálás. Vasárnap az egész család együtt volt, ünnepi ebédet készítettünk. Délután elmaradhatatlan programom az olvasás, s a kisebb varrnivalókat is ilyenkor végzem. Utazás az unokához Az adminisztrátor néhány hónapja nagymama, a kisuno- ka távol lakik. — Minden szombaton Szegedre utazunk vonattal, a kis- unokánkhoz. A baba hétről hétre fejlődik, változik, sok örömöt jelent számunkra. A Budai út és a Pesti út között van hobbikertünk, ahol a kertészkedés jelent kikapcsolódást. A vasárnap délutánom nem adom. Ez az idő az olvasásé, ilyenkor tudom kedvenc folyóirataimat átnézni, a Mozgó Világot, az Űj Írást, meg az Élet és Irodalmat. Vasárnap estéink általában baráti körben telnek el — hangzott a hét végi beszámoló. Gy. A. A görög kultúráról Messzi tájak Görögországról, az ókori görög művészetről hangzik el színes diavetítéses ismeretter- jesztő előadás a ceglédi Kossuth Művelődési Központban kedden, április 20-án 18 órai kezdettel, a kisgrafikabará- tok köre rendezésében. Dr. Soós Imre. a TIT művészeti szakosztályának tagja lesz az előadó. / Fogadóórák Sárik Jánosné, a városi tanács elnökhelyettese, szerdán, április 21-én délelőtt 8-tól 12 óráig fogadóórákat tart a városházán, hivatali helyiségében. Cegládbercelan Örökzöld dallamok Dalestet rendez a ceglédber- celi Dózsa György Művelődési Ház hétfőn, április 19-én, 21 órai kezdettel. A műsorban fellép Németh Marika érdemes művész, Marik Péter, Pataki Ferenc. Magay Klementina és többen mások. ISSN 0133—2500 (Ceglédi Hírlap) Az út könnyen felejt, s az asszony sem számolta az időt. Csak az a szőke pásztorgyerek, ott, az út melletti réten, hol — mint óriás napórák — csöndesen kaszálták a fűvet a jegenyék árnyékai. A hajdanvolt rét helyén most zúzottkő-rakás magaslik, s az egyik jegenye nyomát szélfútta pernyerakás vigyázza. Eltűnt a birkanyáj, emlék maradt őrzője, a pásztorgyerek is. Megállók a jegenyék alatt, számhoz emelem a ma reggel sütött palacsintát. Fölöttem, az eget karcoló jegenyeágak i között riadt seregélyek röppennek. Az árkon túli hobbikertekben virágtól duzzad néhány, jövőt jósoló barackfa. Cipőm orra közelében szétterül egy pitypangsátor — tucatnyi magját szerteszét röpíti a szél. A utók suhannak a sima, szé- les betonúton, óvatosan előznek egy fekete gyászkocsit. Simán gurul a sötét vastömeg a város felé. A sofőr unottan néz az égre. ahonnan eső indul alá. A könnyen felejtő. széles betonút közepén bolyhosodó tócsák fölött utazik a gyászkocsiban Pálóczi Gyuláné, született Körösztös Juliánná. Harminc év előtti mozdulattal emelem számhoz a ma sütött palacsintát. Keserű ízű a tésztatekercs. Gurul a fekete gépkocsi. Az apró kerékpár, azt hiszem, megvan még valahol... Besze Imre „Igazad lehet. Heggel megriadtak a seregélyek is. Nem kell nekik a zsenge szőlő.” Meleg volt. rettentő júliusi hőség. A hat jegenye árnyéka csöndesen kaszált tova a réten. Az asszony azt nézte, hogyan fogynak a palacsinták; s a két barackmagot a zsebébe süllyesztette. „Jófajta gyümölcs magjai, elültetem, talán kibújik belőlük a jövő.” Köszönt, elsietett. Az árkon túli kerékpár nyöszörögve gurult. a bakhátas köves úton. eskeny csíkban futott az út az öregszőlők alá. Vas- abroncsos szekérkerekek vakarták a szürke, poros kőszalagot, s hogy eltrappoltak a lovak, újbóli esőről álmodott O' hőségtől vibráló kanyar. Az út két oldalán árkok nyújtóztak délnyugat felé, hűségesen követték a kanyarokat, nyelték a kocsizörgést, a motorzúgást. Cefreszagot terelt maga előtt a meg-megbillenő nyári szellő, s a pálinkafőző ház előtt kertek alól kibukott az útra néhány vaskos káromkodás, csonttörő ima. Az öreg köves út némán tette a dolgát, mint hátán a kerékpározó, apró asszony. Ha. ladtak céljuk felé, egyszerre tűntek tova, mint a katonák. Ismerték egymást: minden hetipiaci napon találkoztak. Hajnali randevúk, déli találkák voltak azok a kilométerek. Tizenöt-húsz évig? Harmincig talán? f'egléd városa felől, hol ösz- szeölelkezik a déli verő és a látóhatár, hangyányi pont tűnt fel a Budai út kőközepén. Árnyékát kerékpárja alá pedálozva közeledett járművével egy apró asszony. Már a Balogh-tanya is mögötte lihegett, amikor a birkalegelő széléhez karikázott Pálóczi Gyuláné, a környék szeretett Juliska nénije. S hogy odaért, fékezett; óvatosan emelte lábait a kőhólyagos útra. s aztán egy villámsújtotta jegenyéhez támasztotta kétkerekű szekerét. Az apró kerékpárt földig görnyesztette a ráakasztott négy vaskosár: piacról gurult a Budai úti jegenyékig a kül- lős jószág, s most félrebillent nyereggel pihegett terhei alatt. Az asszony a legelőn ebédelő birkanyáj felé indult. Átlépdelt az üde. parti fű- csomókon, át a szamárkórók szegélyezte szikfolton, s ment a pásztorgyerekhez. A kézé. ben tartott damaszt szalvétából még friss, reggel sütött palacsintákat bontott ki. majd ruhája feneketlen zsebéből két sárgabarackot varázsolt elő. „Egyél!” S a szőke pásztorgyerek ebédelt. Az árok partján szélfútta fűzfa dalolt. „Anyuska, a fecskék rosz- szat álmodtak az éjjel." „Honnan veszel ilyesmiket?" „Egész délelőtt a villanydróton ültek, pedig sok légy riad a nyáj fölött.”
