Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-17 / 89. szám

6 •wem 1$^^ w xJímav 1982. ÁPRILIS 11., SZOMBAT Folyón, tengeren egyaránt a / A MAHART Vállalat béreli az NSZK-tól a Käthe Wessels folyami és tengeri szállításra is alkalmas hajót. Ilyen méretű hajó a Csepeli Szabadkikötőbcn még nem járt. Parancsnoki hídjának magassága változtatható, s ez lehetővé tette, hogy feljusson a Dunán egészen a kikötőig. i,Nem lépett a vödörbe Kútba veszett egy liter borért Mogorván, ingerülten állt a bíróság előtt a zsokétermetű tápiószentmártoni vádlott. Bi­zony, Lengyel István látha­tóan nagy haragot tart a vi­lággal, meg odaveszett barátja emlékezetével is. A kérdésekre kurtán-furcsán, az öreg nap­számosok szűkszavúságával vá­laszolhatott, úgyhogy az egész eset, a szentmártoni kútsze- rencsétlenség különös történe­te. szíve szerint két cigaretta­szippantás közé befért volna. Aztán, néhány mondatos val­lomása végén, a 47 éves fprfi megállt, szünetet tartott, majd mintha csak egy feleslegesen beidézett, tájékozatlan tanú lenne saját bűnügyében, türel­metlenül hozzátette: ” — 'Többet pedig nem tudok elmondani a dologról. Hiányzott ebből a csupa- csont kis emberből, mindenfé­le megrendülés, netán lelkiis­mereti láz, a hivatali íróasztal­nál készült, jogi nyelven fo­galmazott vádiraton több ér­zelem látszott, mint Lengyelen. Pedig akarva-akaratlanul, ke­nyeres társát, legjobb cimbo­ráját veszejtette el. Csáklya a drótkötélen — Bűnösnek érzi magát? — kérdezte a tárgyaláson kétszer is a bírónő. — Hát annyira nem. Olyan nagyon nem. — Hát mennyire? — Nem is tudom, őneki a hülyesége végett vagyok itt. Egy augusztusi vasárnap tör­tént, csillagfényes, meleg éj­szakán. Tápiószentmártonban a falu két napszámosának, akik a mázsán talán együtt, ha nyomtak annyit, mint egy-egy jó erőben lévő férfi, arra az estére egy üveg bora volt. Va­lami könnyű vinkó, ami per­sze hamar elfogyott. Gráner Lajosnak, a már említett bal­sorsú barátnak ezután támadt az a mórés ötlete, hogy hold­világnál leereszkedik a kút­ba, s felhozza onnan a liter bort, ami napokkal előbb vö­dörrel együtt a vízbe pottyant. Hogy a vakmerő terv ellen Lengyel tiltakozott vagy sem, nem tudni, a vádlott minden­esetre utólag ezt állítja. Az viszont tény, hogy a két szom­jas férfi hamarosan egy szal­mahúzó csáklyát kötött a ke­rekes kút üresen csüngő drót­kötelére. s Gráner erre állva ereszkedett le társa segítségé­vel a mélybe. Lent, túl sok víz nem lehetett, talán másfél, esetleg két méter, úgyhogy a házigazda hamar megtalálta és felküldte a bádogvödröt a palackkal egyetemben. Ezután következett Gráner.- Á vékony ember belelépett a vödörbe, megkapaszkodott, és felkiáltott társának: — Mehet! A kötél megfeszült, ám a te­her alig moccant. Lengyel új­ra és újra próbálkozott, de hiába. A 45 kilós férfi, sehogy sem tudta felhúzni barátját, Kínlódtak hosszú perceken át, végül Gráner megelégelte: — Hozzál segítséget, Pista! Valami morgás hallatszott Lengyel el is indult, de a legközelebbi háznál a férfi nem volt otthon. Ment tovább, s a harmadik szomszédban végre talált egy megfelelőnek látszó embert, a 32 éves Gallai Ká­rolyt. Tíz perc múlva ismét a kútnál volt. Csakhogy hiába. — Próbáltuk kihúzni, de nem lépett a vödörbe. Valami morgást, talán bugyborékolást is lehetett még hallani lentről, értelmesen azonban akkor már nem beszélt.” Negyed éra -múl­va Gallai elment, annyit mon­dott csak, ő már nem kínló­dik itt tovább. Lengyel még maradt, de ak­kor már csönd volt a kútban. így aztán hamarosan ő is sze- delőzködni kezdett, ám mielőtt hazament lefeküdni, gondosan lekapcsolta barátja lakásán a lámpákat. Másnap reggel pe­dig elment Gráner anyjához és annyit mondott: — Lajos a kútban van. Az ügyész segítségnyújtás elmulasztásáért vádat emelt Gallai ellen is. A másodren­dű vádlott az első tárgyaláson nem jelent meg, ezért a bíró­ság e héten a rendőrséggel akarta elővezettetni. Gallai azonban ismeretlen okokból, másodszorra sem érkezett meg a Thököly úti törvényházba. Lengyel szerint, valahol az al- bertirsai határban juhászko- dik ... Ott toltak viszont a bírósá­gon a tanúk, szomszédok, ut­cabeliek, napszámost alkalma­zó gazdák. Miféle embernek ismerik a községben Lengyelt, tudakolta a bírónő. — Erejéhez mérten — mond­ta az egyik falubeli —, elég elfogadható a munkája. Se­gédkezett nekem is a szőlő­ben. A bort megitta, annyit tudok még, hogy jó viszony­ban volt az elhalttal, Gráner- rel. Amit végeztek, abból el­tengődtek, úgy lopni nemigen hallottam egyiket sem. Ki lehetett volna mászni? A tárgyalásra megidéztek egy ceglédi tűzoltót is, aki ott volt a holttest kiemelésekor. A tiszthelyettes elmondta, any- nyirá szűk- kutat még soha nem látott, mint amilyen az a tápiószentmártoni volt. A 69 centiméteres átmérő miatt, nem is az áldozat derekára, hanem csak csuklójára tudták erősíteni a kötelet. De nem ez volt a tűzoltó vallomásában a legfontosabb. — A kút téglából volt ki­rakva — folytatta a tanú — úgyhogy a fugákba kapaszkod­va tulajdonképpen ki lehetett volna jönni. Még méteres át­mérőnél is ki szoktak tudni mászni, csak a hátat jól a fal­nak kell vetni... A bor azonban eltompította azon az éjszakán a veszély­ösztönöket, meggyengítette a karokat és végül csendben, fel­tűnés nélkül — ahogyan élt —, vízbe veszett a tápiószent­mártoni napszámosember. A Pest megyei Bíróságon dr. Kárpáti Piroska büntetőtaná­csa, május 13-án délelőtt fél 9-kor folytatja a különös ügy tárgyalását. Az ítéletről beszá­molunk. Babus Endre Vádtaücsk padján az arcnyievél Ha valaki vádiratot akarna készíteni a dohány ellen, s ab­ban leírná, hogy milyen nagy károkat okoz az emberek egészségében, több kötetnyi anyag gyűlne össze. Néhány adat a vádlott szár­mazásáról, elterjedéséről. A dohány (régebben aranylevél) az Újvilág felfedezésekor Ko­lumbusz és társai révén került Európába őshazájából Dél- és Közép-Amerikából. Ott már a legrégibb időkben is szállott a dohány füstje az ég felé. A do­hányt szent jünek nevezték, mert azt tartották, hogy a füst kapcsolatot teremt a menny és föld, az istenek és az embe­rek között. Európában az egy­ház és az állam vezetői sokáig üldözték és büntették a do­hányzót, a sátán megszállott­jának bélyegezték, aki a gye­henna füstjét eregeti orrából- szájából. Magyarországra a XVI, században került: sokan hódoltak a burnótozás. a tubá- kolás, de leginkább a pipázás szenvedélyének. Sokan hittek a dohány gyógyító, csodatevő hatásában. A XIX. század kö­zepén feltűnt a cigaretta, és sohasem látott sikert aratott, amely, sajnos, a mai napig tart. Még annyit: az 1848-as forradalom véglegesen .meg­szüntette a dohányzási tilal­mat. Ma már közismert, milyen egészségromboló hatása van a dohányzásnak. A dohányzó ember önmagát és környezetét súlyos egészségügyi veszély­nek teszi ki. Nézzünk meg né­hány tényt a dohány bűn­lajstromából, amelyeket orvo­sok, kutatók, kémikusok bizo­nyítottak : A dohányban lévő nikotin lassan ölő méreg. Ha növény­védő szerként használjuk a nikotint, a tárolóedényt halál­fejes címkével látják el. Egyet­len cseppje néhány perc alatt megöli az embert. A dohányzás káros szerepe a tüdőrák kialakulásában nap­jainkban már orvosilag bebi­zonyított tény. A cigaretta pa­pírjának elégésekor olyan anyagok keletkeznek, ame' lyek rákkeltő hatásúak. Az ajak- és gégerák ugyancsak a dohányosok között fordul elő leggyakrabban. A szív- és ér­betegségek kifejlődését előse­gíti a cigarettázás. valamint a nikotin hatására romlik a vég­tagok vérellátása, és az érszű- kületes beteg súlyosabb álla­potba kerülhet. Különösen súlyos következményekkel jár­hat. és két szervezetet károsít a dohányzás, ha terhes nő hó­dol ennek a szenvedélynek. Sajnos, az is dohányzónak számít, aki egyetlen cigarettát sem szív el, de környezetében rendszeresen dohányoznak. A kísérletek azt igazolták, hogy a passzív dohányosok szerve­zetében is magas nikotintarta­lom mutatható ki. ha hosz- szabb ideig cigarettafüstös he­lyiségben tartózkodnak. A leg­nagyobb kárt a fiatal szerve­zetben végzi a nikotin. A dohányzásról AKARAT­ERŐVEL le lehet szokni. Pró­báljuk meg minél előbb F. S. Mun&esügyi viták Áthelyezés orvosi javaslatra Egy vállalat lakatosának 17.50 forint órabére volt. Ké­sőbb — orvosi javaslatra — könnyebb munkára való beosz­tását kérte. Ezért másik mun­kahelyet ajánlottak fel neki 13.50 forint órabérrel. Az ala­csonyabb órabért a lakatos sé­relmesnek találta, mert szerin­te azt egyoldalú intézkedéssel csökkentették. Panaszával a munkaügyi döntőbizottsághoz fordult amely kérelmét eluta­sította. Ezt azzal indokolta, hogy az új beosztást elfogad­ta, ennek bértétele pedig ala­csonyabb. mint a korábbié volt. Minthogy azonban 30 szá­zalékos műszakpótlék illeti meg keresetvesztesége nincs. A határozat ellen a lakatos a munkaügyi bírósághoz for­dult. A tárgyaláson a vállalat képviselője azzal érvelt, hogy a lakatos nemrég lépett be, ugyanakkor új munkakörében a bértétel 10—15,50 forintig terjed, de a felső határt, amely­re a lakatos igényt tart, a ré­gebben dolgozók munkabére sem éri el: Semmi sem indo­kolja, hogy az áthelyezett dol­gozó órabére a többiét megha­ladja, mert ez bérfeszültségre vezetne. A munkaügyi bíróság a vállalatot kötelezte, hogy az új beosztásban 15,50 forint óra­bért fizessen. A döntés ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a követke­zőket mondta ki: — A lakatos kereseti igénye azon alapszik, hogy bár az új munkakörben közös megegye­zéssel állapodtak meg, bérét egyoldalúan, jogellenesen szab­ták meg A bérhatárok közötti megállapítás kérdésében, te­kintve, hogy ez munkáltatói mérlegelés körébe tartozik, munkaügyi vita nem indítható. A Munka Törvénykönyve sze­rint a munkaszerződés közös megegyezéssel történő módosí­tásánál, a megkötésére vonat­kozó szabályokat kell alkal­mazni, azzal az eltéréssel, hogy az áthelyezést minden esetben írásba kell foglalni. Ebben fel kell tüntetni az új munka­kört, munkahelyet, személyi alapbért és az áthelyezés idő­pontját. — Ebben az ügyben a mun> kabér kérdésében a felek kö­zött megállapodás nem jött létre. Tehát érvényes nun- kaszerződés-módosítás nem történt. Ez pedig azt jelenti, hogy a lakatos a 17,50 forintos munkabérre csak eredeti mun­kakörében tarthat igényt. Ha pedig ezt a munkát ellátni nem akarja vagy egészségi ál­lapota miatt nem képes, és a munkakör-változtatásban a bé­rezésre is kiterjedő közös meg­állapodás nem jön létre, a munkaviszony megegyezéssel vagy bármelyik fél kérésére felmondással megszüntethető. EGYÜTT AZ UTAKON Sajnos, az elmúlt hétvége nem szolgált a kirándulók, az autósok örömére: fújt a szél, hideg, esős idő járta. Reméljük, ezúttal több szerencsénk lesz. AZ ŰTINFORM JELENTI Karády László: — A hét végén nem lesz a megyében újabb útlezárás vagy tereléssel járó forgalomkorlátozás. Visegrádon viszont változatlanul marad a félpályás útlezárás és jelzőlámpás forgalomirányítás. Ezért néhány perces vára­kozásra kell számítani. A dunai kompok mind közlekednek. Az M7-es autópályán szombat-vasárnap szüneteltetik a munkát; két-két sáv szabad lesz. Ám több helyen sebesség- korlátozás figyelmeztet arra, hogy a leállósáv le van zárva. Az M3-as autópályán nem lesz korlátozás. Kérjük, a kapasz- kodósávokat vegyék igénybe, a jobbra tartás értelmében húzód­janak le. A 6. számú főúton, Tolna határában változatlanul útlezá­rás van a hídépítés miatt. A Székszárd és Pécs felé tartóknak Tolna községen keresztül kerülniük kell, s ez menetidő-növe­kedést okoz. DOHÁNYZÁS VAGY PIHENÉS? Sokan úgy vélik, hogy a dohányzás segít a fáradtság leküzdésé- ben. Ez egyszerűen tévhit. Nemcsak azért, mert autózás közben a dohányzás eltereli a figyelmet a vezetésről. A cigarettát tartó kézre szükség van a volán forgatása, illetve vezetés közben. Dohányzás helyett célszerűbb az út és a forgalom figyelése. A zárt ablakok melletti füstölés a legveszélyesebb. Elvonia az oxigént az amúgy sem tágas légtérből, amely előbb-utóbb az autós fáradtságához vezet. Aki tehát útközben nem mond le a dohányzásról, az feltétlenül tartson cigarettaszünetet, álljon ki néhány percre a forgalomból. A JAVÍTÁS megelőzhető Hajlamosak vagyunk kerülgetni a gödröket, reflexszerű mozdulat ez. De amikor rándítunk a volánon, abban az ezred- másodpercben nem tudjuk, nem érzékeljük kellően: elegendő oldaliávolsága van-e a minket előzőnek, vagy a szembejövő­nek? Emiatt gyakorta „majdnem-baleset” helyzetek alakulnak ki. Könnyű lenne azt mondani, hagyjuk a kerülgetést, inkább döccenjen kicsit a kocsi. Ennek viszont a lengéscsillapítók lát­ják kárát, s közvetve az egész karosszéria. A javíttatást, illet­ve a cserét nemcsak a mi zsebünk érzi meg. Ismerve a javító­kapacitás szűkösségét, az alkatrészek hiányát, egész népgaz­daságunk érdeke, hogy a gépkocsik ne menjenek idő előtt tönk­re. Talán olcsóbb lenne most a kis kátyúk eltüntetése, mint később a javítás. Igaz, az útjavítás nem a mi tárcánkra tarto­zik. BOROTVAÉLEN TÁNCOLNI Autóvezetés közben tanácsos felvenni a forgalom ritmusát, mert ezzel elkerülhető a sok előzés, amely mindig a veszélyek sorozatának forrását jelenti. Sokan úgy gondolják, ha sietős a dolguk, nekik gyor­sabban kell menniük, mint az előttük haladó kocsisornak. Az ilyen esetekben előforduló veszélyek hosszas sorolása helyett álljon itt egy rövid számítás: közepesen telített városi forgalomban a járművek átlagsebessége 50—60 kilométer. Ebben az esetben a gépkocsik körülbelül 3—6 másodpercenként követik egymást. Egy ötperces előnyhöz tehát legalább ötven, de inkább száz elő­zést kell végrehajtani. S még nem is beszéltünk a sebességhatár-túl- lépéséről, az előzés fizikai és jogi feltételeiről. A túlzottan óvatos és lassú vezető éppúgy veszélyezteti önmagát és a többieket, mint aki mindig borotvaélen táncol. LÓERŐ VAGY KILOWATT? Az egész világon folyamatban van az egységes nemzetkö­zi mértékegység-rendszerre való átállás. Ennek keretében az utóbbi évek során hazánkban is több olyan változás történt, ami a mindennapi életet is érinti — köztük az autósokét. Hozzászoktunk, hogy az autómotorok teljesítményét lóerő­ben adták meg. Újabban azonban csak zárójelben szerepel a lóerőérték, a motor kilowattban megadott teljesítménye után. A lóerő elnevezés egyébként is félrevezető volt, hiszen nem erőt, hanem teljesítményt fejezett ki, azaz időegység alatt végzett munkát. A teljesítmény kifejezésére 1980 ja. nuár elseje óta egységesen a wattot használjuk, illetve ennek ezerszeresét, a kilowattot. A nemzetközi mértékegység-rendszer (Sí) nem tesz kü­lönbséget az elektromos készülékek, gőzgépek, turbinák és belső égésű motorok mechanikai és villamos teljesítménye 'között. Az átszámítás nem nehéz: 1 lóerő = 736 watt. azaz 0.736 kilowatt. Vagyis durva közelítéssel: az autómotor telje­sítménye — persze, csak papíron, wattban számolva — ne­gyedével csökkent az Sí bevezetésével. Kis gyakorlással vajóban megszokható az átszámítás. Ér­demes megtanulni. VAN MÉG KÁTYÚ Többször Irtunk mór a kátyúkról, az autósok ellenségeiről, s arról is, hogy a KPM Budapesti Közúti Igazgatóságának dolgozói folyama­tosan igyekeznek felszámolni a kátyúkat. Nyilvánvaló, hogy az aszfal- tozóbrigádok nem juthatnak el mindenhová egy-két hét alatt. Am: a gödrök kerülgetése sem lehet végleges megoldás. KALEIDOSZKÓP A torinói Fiat autógyár az 1983-as év második felében olyan autót dob piacra, amely száz kilométerenként 3 liternél kevesebb üzemanyagot fogyaszt. Az alacsonyabb fogyasztást az újszerű sebességváltó és kerámia felhasználása teszi lehetővé. A Fiat mérnökei szerint a kerámia szigetelés nélkül készült, hagyományos motorok esetében az energia 72 százaléka ve­szendőbe megy. Tíz év alatt több mint háromszorosára nőtt a Szovjetunió által exportált gépkocsik száma. 1980-ban csaknem 400 ezret adtak el, 115 ezret a tőkésországokban értékesítettek. A gépko­csiexport ma már eléri az évi 1,2 milliárd rubelt. Az Avto- export több mint száz ország 260 külkereskedelmi vállalatával tart fenn üzleti kapcsolatot,, Egy, a közös piaci és a japán autóipar versenyéről rende­zett nemzetközi kollokvium több résztvevője sürgette: szólítsák fel Japánt a munkaidő csökkentésére. Az európaiakat aggaszt­ja, hogy a japán gyártók munkásai több mint 2 ezer órát dol­goznak évente, míg az európai átlag mindössze 1700 óra. Az egyik francia résztvevő közös kereskedelmi politikát követelt a közösségen kívüli gyártókkal szemben. Balesetmentes közlekedést, jó utat kíván: Paládi József

Next

/
Oldalképek
Tartalom