Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-16 / 88. szám

Szabály és szigor Tanácsi ellenőrzés H ányszor halljuk valamely rendellenes esemény kapcsán: és ezt nem vette észre senki, hol voltak az el­lenőrök?! Az ellenőrök, aki­ket általában a kérdéses eset­től távol állók hiányolnak. Az ellenőrök ilyenkor jutnak az eszünkbe, de bezzeg, ha a mi tevékenységünket vizs­gálják, mindjárt másképp fest a dolog. Még akkor sem táp­lálunk irántuk nagy-nagy ro- konszenvet, ha tisztában va­gyunk fontosságukkal, heted­szer is elismerjük szükséges­ségüket, s rendben van a szé­nánk. De rendben van-e? Lehet-e rendben? A szabály a köve­telményeket foglalja össze, azokat, amelyek valameny- nyiünkre érvényesek, illetve az intézményekre, azok tevé­kenységének bizonyos cso­portjára, formájára, figyel­men kívül hagyva a rengeteg eltérést, a körülményekben, a feltételekben mutatkozó elő­nyöket és hátrányokat. Akár­milyen gondosan fogalmaznak is meg valamely szabályt, az életben előálló változatossá­got, sokszínűséget nem gyö­möszölhetik bele. Ezt a szép hosszú mondatot persze nem azért vetettük papírra, hogy bárkinek is fel­mentést adjunk, aki a külö­nösségre hivatkozva próbálja menteni esetleges hibáját, té­vedését. Különben sincs hoz­zá jogunk, eszközünk és mó­dunk. Mindent egybevetve úgy tűnik, a követelmények telje­síthetők, a szabályok betart­hatók, s ha még gondosabban járunk el, a jelenleginél, pon­tosabban a múlt évinél is jobb eredményeket érhetünk el ezen a területen. E megál­lapításra a városi tanács pénzügyi osztályának tavalyi ellenőrzéséről készült jelentés böngészése nyomán jutottunk. Az osztály ellenőrzési hatás­körébe tartozó tizenkét in­tézmény közül hatot néztek meg, gondnokságot, gimná­ziumot, rendelőintézetet, szo­ciális otthont, szakmunkás- képzőt. Alaposan és aprólékosan vizsgálódott az ellenőr. Nem kerülte el figyelmét egy 150 forintos kár, de az sem, ha nem használnak ki kellően egy-egy eszközt, berendezést, javasolva, adják oda más in­tézménynek is. Sajnos, azt is meg kellett állapítania az ellenőrzésnek, hogy a kivitelezők napjaink­ban sem állnak mindig fel­adatuk magaslatán. Amint már lapunkban is többször szóltunk róla, a városi műve­lődési központ hangszigetelése elégtelen, emiatt a szomszédos helyiségekben folyó rendezvé­nyek zavarják egymást. Az irodák és klubszobák álmeny- nyezete meglehetősen szabad utat enged a melegnek, ami a senki által sem használt ku­polában gyűlik össze. Még furcsább, hogy a szakmunkás- képző kollégiumában a hideg vizes csapokból is meleg víz folyik. S noha a hiba kijavítá­sára bírósági határozat köte­lezi a kivitelező vállalatot (miért kell ehhez bíróság?), a pluszmunka többletköltséggel jár. Arra a kérdésre, hogy szi- gorú-e az ellenőrzés, nehéz válaszolni. Akiknek a százöt­ven forintot felrótták, bizo­nyára annak tartják, mi in­kább, ahogyan föntebb emlí­tettük, alaposnak és gondos­nak érezzük. Újabb példa: a hat hónapon túli üres állá­sokra vonatkozó rendelkezése­ket betartották, egy intézmény kivételével, innen két nyolc- és egy négyórás betöltetlen helyet nem jeleztek. S noha a feladatok teljesítését ez nem zavarta, a többiek túlmunkáz- tak, az ellenőr nem siklott el a dolog felett. Nem nézte el a bérkeret túllépését, még akkor sem, ha mértéke mindössze háromezer forint volt, de szóvá tette azt is, ha indokolatlanul tartalé­koltak, s a bérfejlesztés csak év közben történt meg. Az ellenőrzött intézmények gazdálkodási rendje, szerve­zettsége megfelelően szolgálta a szakmai feladatok ellátását, állapítja meg összegzésül a je­lentés, a pénzt és egyéb érté­keket a rendeletekben foglal­tak szerint kezelték, ugyanígy a számviteli nyilvántartást. V égül is ezért tartottuk helyénvalónak, hogy ne említsük név szerint azokat, akiknél kisebb hiányosságok előfordultak, hiszen azok olya­nok voltak, amilyenek mun­ka közben óhatatlanul előfor­dulnak. Ezzel még véletlenül sem állítjuk azt, hogy az ilye­neket ne kellene megelőzni. Törekvésünk más nem lehet. K. P. Helytörténeti gyűjtemény Három művész kiállítása Hőgye Katalin keramikus, Rainer Péter belsőépítész és Széles Judit textiliparművész műveiből nyílik kiállítás ma délután, a városi Helytörténeti Gyűjtemény bemutatótermé­ben. A kiállító művészeket, akik az ország számos helyén szerepeltek már alkotásaikkal, Remsey Flóra iparművész mu­tatja be, aki egyben tárlatve­zetést is tart. A megnyitó idő­pontja: délután 4 óra. A három művész közös ki­állítása megtekinthető kedden, csütörtökön, pénteken 14 és 18, illetve szerdán, szombaton, va­sárnap 10 és 14 óra között, május 31-ig. LLOI map A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM 1982. ÁPRILIS 16., PÉNTEK Példás együttműködés Továbbfejlesztett műszerek Aatoncafikáka! gyártó cégre volna szükség Nemcsak állítják, hanem úgy igazra mezőgazdasági gé­pek egyre bonyolultabbak lesznek. Ha igaz, egyre többet is tudnak velük elvégezni. A kettősség persze fennáll abban az értelemben is, hogy van­nak még munkafolyamatok, illetve műveletek, amiket ne­héz gépre bízni, hiszen a gép nem olyan alkalmazkodó; másfelől: a munkák egy része már ma is teljesen gépesített. Manapság még mindig nagyon sok kézi erőt igényel a zöld­ségtermesztés, az állattartás, s szinte alig a gabonabetakarí­tás. Gyorsítja a munkát A fejlődés további lépcső­foka mégis az, hogy a már gé­pesített műveletek eszközei lesznek inkább precízebbek a fejlesztés révén. Ebben van bizonyos törvényszerűség, hi­szen ami már fejlettebb, ah­hoz hozzátenni — ha nem is könnyű —, de egyszerűbb, ösztönzőbb. A MÉM Műszaki Intézetben például régóta kísérleteznek olyan műszerek, berendezések fejlesztésével, amelyek a már régebb óta ismert gépek mun­káját teszik hatékonyabbá, vagy éppen kisebbé vesztesé­güket. Az intézet méréstech­nikai és automatizálási fő­osztálya évekkel ezelőtt fej­lesztette ki az úgynevezett szlipjelző műszert, amely el­sősorban a nagy teljesítmé­nyű traktorokra, például a Rába-Steigerre szerelve hasz­nos: gyorsítja a munkát és üzemanyagot is megtakarít­hatnak vele. r Érettek a gyakorlatra A műszert már sorozatban gyártja az EMG, az Elektro­nikus Mérőkészülékek Gyá­ra. Ugyanezt, a gyártás té­nyét, mondhatjuk el ma már a kombájnok szemveszteség- jelzőjéről és a kombájnok ter­helésjelzőjéről, amelyet ugyan­csak gyárt ma már az EMG. Példásnak is mondható te­hát az együttműködés, amely tovább folytatódik. Erre mu­tat, hogy Gödöllőn járt a bu­dapesti gyár vezérigazgatója, a műszaki igazgatója és a mezőgazdasági osztályvezetője. Mirit arról Szatura István, a MÉMMI tudományos főosz­tályvezetője tájékoztatott: ez alkalommal a további teen­dőkről volt szó, konkrétan ar­ról, hogy az intézetben jelen­leg fejlesztés alatt lévő műsze­rek gyártására is sor kerülhet, ha azok már érettek a gyakor­latra. Termékskála Persze, nemcsak a Műszaki Intézetnek, hanem a gazda­ságoknak is jó partnere lehet az EMG, amit már eddig is bizonyított. A kombájn ter­helésjelző műszerből például csaknem kétszázat használnák termelési rendszerek, alkalma­zásukról a gyár szakemberei a MÉMMI kutatóival együtt tá­jékoztatták a gazdaságok em­bereit, segítettek nekik a ter­melési rendszerek műszerszer- vizeit kialakítani. Nem szólva részletesen arról, hogy alkat­részt is elegendőt adtak mű­szereikhez. Arról is szó esett az EMG és a MÉMMI szakembereinek megbeszélésén, hogy úgy lát­ják: a mezőgazdaságnak szük­sége volna egy műszereket, automatikákat gyártó cégre. Olyanra, amely a termékek szélesebb skálájával valóban igazi bázisa lenne a mezőgép­műszerek gyártásának. Az EMG ilyen lehet. F. L Tej, tojás, hús Vágómarha — tonnaszám A kerepestarcsai Szilasmen- ti Termelőszövetkezetet első­sorban mint gyógynövényter­mesztő gazdaságot ismerik a legtöbben, jóllehet a valami­vel több mint 4 ezer 200 hek­táros szántójának egy jelentős hányadán egyéb, fontos áru­növények termelése is folyik Hozzátehetjük viszont mind­ezekhez, hogy a szövetkezet állattenyésztési ágazattal is rendelkezik, legföljebb erről kevesebbszer esik szó. Három fontosabb állatfajta tényeszté- sével foglalkoznak nagyobb mértékben. Tehenészetükben az átlagos létszám százhetven, ugyanekkora szaporulatot vár­nak az idén az állománytól. Nem kevesebb mint hétezer­kétszáz liter tejet, és csak­nem négyszáz tonna vágómar­hát akarnak értékesíteni. A juhászaiban nem növelik az anyajuhok számát, amely jelenleg ezerharminc, viszont ezek egy részét már lecserélik, s friss tenyészjerkékkel vált­ják fel. A bárányszaporulatot 1800-ban állapították meg. körülbelül tizenkilenc tonna vágni való állatot értékesíte­nek, s mintegy 5,3 tonna gyapjút nyírnak le a nyár ele­jéig. Baromfiágazatuk hasznosí­tási irányzata kettős: hizlalás­sal éppúgy foglalkoznak mint tojástermeléssel. A brojler­csirkék hizlalásához több mint száznegyvenezer Hibro-csirkét vásárolnak, s úgy tervezik, hogy mintegy 290 tonna vá­góbaromfit adnak el. A ter­melt négy és fél millió to­jásból majdnem négymilliót értékesíteni szándékoznak, a többit a tésztaüzemük hasz­nálja fel. Agrártudományi Egyetem KISZ-esek emlékülése Gödöllőn, az Agrártudomá­nyi Egyetem színháztermében tartja ma, délután két órától a KISZ Pest megyei Bizottsá­ga azt az emlékülését, amelyen a KISZ zászlóbontásának 25. évfordulója előtt tiszteleg. Lerner Henrik, a KISZ Pest megyei Bizottsága titkáránaK megnyitója után előadások kö­vetkeznek a KISZ 25 éves tör­ténelméből. Az előadók: Ko­vács István, a HVDSZ osztály- vezetője a KISZ 1957-es Pest megyei szervező bizottságának tagja, Bakonyi Károly, a Sport­múzeum igazgatója, a KISZ Pest megyei Bizottságának volt titkára, dr. Árpási Zoltán, a Békés megyei Lapkiadó Válla­lat igazgatója, a KISZ Pest megyei Bizottságának volt el­ső titkára. Az emlékülésen köszöntőt mond dr. Arató András, a Pest megyei pártbizottság tit­kára, aki korábban a KISZ Pest megyei Bizottságának el­ső titkára volt. majd a KISZ- díjjal kitüntetett váci KISZ- kórus ad ünnepi hangversenyt. A nap programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Alapjelek — alapjelentések. A népművészet gyökerei soro­zat nyolcadik előadása. Elő­adó: Molnár V. József grafir kusművész, 18 órakor. Iskolai közművelődési prog­ram. Kazinczy kiejtési ver­seny, 15 órakor. Családi hétvégi program, péntek: Rock and Rroll Kávéház. Ze­ne: Old' Boys együttes, 19 órá­tól 23 óráig. Szolgáltatás a családi hét­végén, pénteken: játékkölcsön­zés, 16—20 óráig, meseszoba, gyermekmegőrzés, 17—20 óráig. Szombaton: Játékkölcsönzés 16—20 óráig, meseszoba, 15—20 óráig, var­roda 10—12 óráig és 15—18 óráig, órás 16—18 óráig, fény­képezőgép-javítás 16—18 óráig, fotólabor 10—20 óráig, jogi ta­nácsadás 15—18 óráig, kondip cionálóterem 15—18 óráig. Hm Mozi Sasszárny. Színes angol wes-' ternfilm, 4, 6 és 8 órakor. Negyvenöt éve a szakmában A kereskedő legnagyobb öröme De nemcsak munkahelyén, lakóhelyén, Pécelen is kitűnt szorgalmával, társadalmi mun­kájával. A Thököly utca köz­művesítésében a legkiválób­bak közé tartozott. Régi történetre emlékszik Gáli Gyula, a gödöllői vas- és edénybolt vezetője: — Vagy huszonöt éve tör­tént. Egy gazdaember jött be az üzletbe és zárat kért. Sok­féle fajta zárunk volt, meg­kérdeztük, hogy milyet kíván és mihez. Hát a konyhaajtó­hoz, hangzott a kurta válasz. Igen ám, feleltük, de van job­bos is. meg balos is. — Dehát én mind a két ke­fémmel szoktam nyitni-csuk- ni. — Végül megunta az al­kudozást és elköszönt. Másnap aztán lovas kocsi állt meg az üzlet előtt és a tegnapi gaz­da bejött a konyhaajtóval. Volt nekivaló zár, de persze elég lett volna behoznia a rosszat. — Kínlódjanak ma­guk a kiszedésével, ne én, mondta. Nagy tételben Kereskedői emlékeiről be­szélgettünk Gáli Gyulával, kár hogy a terjedelem csak néhány ízes történetét engedi e cikkbe foglalni. Mert van mit mesélnie: negyvenöt év­vel ezelőtt ment el kereskedő­inasnak Isaszegen. Eredetileg vegyeskereskedőnek tanult, az államosítás után a nép­boltban folytatta a szakmát, majd 1954-től a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vál­lalatnál. — Nem volt könnyű dol­gunk az egykori gödöllői üz­letben, a Dózsa György úton. Itt volt a bolt, az egyik rak­tár az udvarban, de a másik a Pálma presszónál, a harma­dik az Alvégben. A jelenlegi bolt a Petőfi utca sarkán jobb de itt is elkelne egy nagyobb udvar. Ha volna, nagyobb té­telben tudnánk fogadni az árut, ezzel is javíthatnánk az ellátáson. Nem véletlen, hogy Gáli Gyula ma is így beszél az üz­letről, hiszen nyugdíjasként is visszajár. Szívesen látják a vásárlók és a munkatársak is, Elszaladt évek az ezüstös hajú, pirospozsgás Gyuszi bácsit. Oklevél és jelvény Az üzletnek jelenleg hat dolgozója van, szocialista bri­gádban dolgoznak, amely még a régi boltban alakult, s a Dózsa György nevet vette fel. Ügy tűnik, a vásárlók elége­dettek munkájukkal, sok a visszatérő vevő, igaz, néha azért, mert valami hiányzik. De ilyenkor igyekeznek felvi­lágosítani, mikor keresse. A múltra visszatérve, Gáli Gyula elmondta azt is, hogy megbecsült embernek érzi magát. Vállalata mindig el­ismerte munkáját, 20 évig volt üzletvezető, miniszteri dicsé­retben, majd a belkereskede­lem kiváló dolgozója kitünte­tésben részesült. A vállalat nyolcszor jutalmazta kiváló címmel, sok oklevelet ka­pott. Szocialista brigádtag­ként arany-, ezüst- és bronz­koszorús jelvényből is három­három jutott neki. Arra is büszke, hogy sok fiatallal szerettette meg a szakmát, nekik is igyekezett átadni az alapelvet: a keres­kedőnek az a legnagyobb öröm, amikor a vevő nem megy ki a boltból vásárlás nélkül. — Elszaladtak az évek — mondja búcsúzóul, sok szép emléket őrzök, komolyat, vic­ceset is. Egyszer például zár­óra után már majdnem a küszöbig lehúztuk a redőnyt, amikor az ajtó felől egy síri hang hallatszott. Odatekint­ve egy fej, két ijedt szem mered felém. — Nyitva van­nak még — szólt a kérdés. — Nem kérem, zárva vagyunk, de, aki bemászik a redőny alatt, azt kiszolgáljuk. Mire odaléptem, az érdeklődő visz- szahúzta a fejét és távozott. Még hallottuk a hangját: ve­lem ugyan ne viccelődjenek Pedig tényleg kiszolgáltuk volna. Csiba József Kartali kispályások Tizenkét csapat rajtolt Kartalon a labdarúgás te­kintélyes múlttal rendelkezik, a község csapata a megyei bajnokságban játszik, a sport­ág szervezett, széles körű népszerűsítésére azonban csak az elmúlt évben tették meg az első lépéseket. A helybeli sportbizottság elnökének ja­vaslatára Horváth József és társai kispályás bajnokságot szerveztek. Jelentkezőkben nem volt hiány, mintegy két­száz főből válogathattak össze tíz csapatot. A mérkőzésekhez megkap­ták a nagypályát és az isko­la kispályáját, a meccsek ve­zetésére pedig készséggel vál­lalkoztak a helyi hivatásos bí­rók. Az összecsapások sok né­zőt vonzottak, sőt sokakat ar­ra ösztönöztek, ráadásul nem­csak helybelieket, hogy pá­lyaszéli szemlélődés, szurko­lás helyett maguk is a pályá­ra kéredzked jenek. Akkor ugyan visszautasították őket, mert értelmetlen lett volna idény közepén, mérkőzések hiányában bekapcsolódni a játékba, azt viszont megígérte a vezetőség, hogy az idén újabb csapatok indításának nem lesz akadálya. ígéretüket be is tartották, így a tavalyi tízzel szemben tizenkét csapat kezdte meg a bajnokságot, köztük az ikladi műszergyár munkásőreiből verbuválódott együttes is. A szervezők a külsőségekre is gondoltak, a csapatok külön­böző színű mezekben küzde­nek egymás ellen, s a legjobb kupát nyer. A mozgalmat nemcsak a sportbizottság, ha­nem a tanács is támogatja. Az elmúlt két hétben két fordulót játszottak le a bene­vezett csapatok. Eredmények Barátság—Törekvés 4-3, ATF —Tsz 5-2, Lendület—Viktória 0-2, Fortuna—Lokomotiv 3-1. Pedagógus—KIOSZ 2-1. Egyet­értés—IMI Munkásőr 2-3, ATE—Törekvés 4-1, Lendület —Tsz 1-1, Fortuna—Viktória 2- 3, Pedagógus—Lokomotiv 3- 0, Egyetértés—KIOSZ 2-2, Barátság—IMI Munkásőr 1-1. Az első két fordulóban né* hány csapat a vártnál gyen­gébben szerepelt. A Lendület, a tavalyi bajnok még egyet­len mérkőzést sem nyert, jól rajtolt viszont a Viktória, s az ősszel nyolcadik helyen, végzett ATE is, mindketten győztek az első és a második fordulóban is. Ügyelet Állatorvosi ügyelet április 17-én 8 órától 19-én 8 óráig Csömör, Erdőkertes, Gödöllő, Isaszeg, Kerepestarcsa, Mo­gyoród, Nagytarcsa, Pécel, Szada, Veresegyház: dr. Sző­ke Ferenc, Gödöllő, Strofnfeld sétány 16. Aszód, Bag, Domony, Galga- hévíz, Galgamácsa, Hévíz- györk, Iklad, Kartal, Túra, Valkó, Vácegres, Váckisújfalu, Vácszentlászló, Verseg, Zsám- bok: dr. Ipacs Imre, Galga­mácsa, Egresi út 7/a. A Gödöllő ős vidéke ÁFÉSZ pályázatot hirdet a veresegyházi strendvendéglő vezetésére. Érdeklődni lehet személyesen yogy telefonon: Gödöllő és vdéke ÁFÉSZ, kereskedelnr főosztály, Gödöllő, Körösfő' út 34. Tel.: 230. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom