Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-15 / 87. szám
1982. Április is., csütörtök an rm Építőipari kutatások PaneEmédosífás Csaknem hároméves kutató és fejlesztő munkával alapozták meg az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium új rendelkezését, amellyel módosították a paneles épületek tervezésének, a panelek gyártásának és szerelésének műszaki előírását, A változtatás betonacél-megtakarítást eredményez, amelynek haszna lakásonként mintegy 10 ezer forint. A minisztérium és a ház-, gyárral rendelkező ÉVM vállalatok megbízásából a Budapesti Műszaki Egyetem és több kutatóintézet fogott össze erre a fejlesztési munkára. A paneles épületek statikai erőhatásainak ésszérű felhasználását tették lehetővé újabb tudományos vizsgálati eredményeikkel Külön műszak kismamáknak Egy műszakos „vegyes üzemet” létesítettek Nagykátán a Telefongyárban, s ezzel nagy gondot vettek le a kisgyermekes anyák válláról. Erűősi Agnes felvétele Qzemaiapífók az lpt!y vSSgyén A verés ezáltal erükre elmaradt A műhely egyik végéből szeparált kis iroda — iroda? Szükségből raktár is, meg szociális helyiség — ajtaja döngéssel csapódik be. Ismét ketten vagyunk az üzemvezetővel. — Idenézzen! — feszíti meg karizmait. — Elhiszi, hogy két emberrel is elbírtam volna? — kérdezi Sztan- kovics Nándor, tréfára fogva a dolgot. Bólintok. — Szerencsére, nem volt rá szükség, hogy' ölre menjünk — legyint, aztán elnézést kér, s folytatja az uzsonnázást. Hogy kiknek és miért helyezte kilátásba Sztanko- vics Nándor, a letkési Ipolyvölgye Termelőszövetkezet nagybörzsönyi forgácsolóüzemének vezetője a verést, s mi köze ennek a fiatalok vállalkozó kedvéhez. Erről ejtünk most szót. A történet kezdete a hetvenes évek elejére nyúlik vissza. Akkoriban a ma már a váci járás közepesen gazdálkodó téeszeihez tartozó közös gazdaság még a gyengék egyre gyérülő csoportját „erősítette”. Próbálkoztak hát mindenfélével, egyebek között Nagybörzsönyben létrehoztak egy forgácsolóüzemet, amelynek vezetésével Sztankovics Nándort bízták meg. De alighogy az első nehézségeken sikerült túltenniük magukat, s kezdett kialakulni az adottságaiknak legjobban megfelelő gyártmányprofil, szanálták a termelőszövetkezetet, s ezzel egy időben bezárták az üzemet *is. Elment a kedvük — Higgye el, nagyon el voltunk keseredve — emlékezik vissza az üzemvezető. — Akkor többen is, akik úgy éreztük, hosszú hónapok küzdelmei válnak semmivé, megfogadtuk, még egyszer nem szednek rá minket. Soha többé nem kezdünk bele hasonló vállalkozásba, van itt a szövetkezetben elég szakember, csinálja hát más. Szerencsére, ez a fogadalom nem tartott sokáig. A közös gazdaság élére új vezetés került, s persze új tervek is születtek.. Az egyik vezetőségi értekezleten aztán megszületett a „nagy ötlet”: hozzanak létre ismét egy forgácsolóüzemet! A közös gazdaságban úgy gondolták: legjobb a szervezést és az új műhely beindítását tapasztalt fiatalokra bízni. Nem volt szükség sok győzkö désre, hiszen 1975 óta Letké- sen olyan változások történtek, amelyek szavatolják, hogy még egyszer nem ismétlődhetnek meg a hét esztendővel ezelőtti események. Három évvel ezelőtt, 1979 októberében kezdtek dolgozni az üzemben. Sztankovics Nándor nem volt egyedül: olyan fiatalok társultak önként hozzá, mint Horváth András, aki esztendőkig volt a téesz ifjúkommunistáinak titkára, s a mozgalmi munkát cserélte fel előbb a műszerészséggel, majd ez esztergályossággal, s jelenleg is a nagybörzsönyi tanács társadalmi elnökhelyettese Hozzájuk csatlakozott Horváth Ferenc, aki már a régi forgácsolóban is együtt dolgozott a többiekkel. — Az induláskor a termelő- szövetkezet elsősorban azt a célt tűzte elénk, hogy a már hagyományokkal rendelkező műszerüzem tevékenységét segítsük — emlékezik vissza Horváth András. — De mert még maradt elég tartalékenergiánk, kezdtük kutatni, hogyan is használhatnánk okosan. Jártunkban-keltünkben sokfelé érdeklődtünk, így jutottunk el a Medicorhoz, Bár kaptunk tőlük gépeket is, még sem volt hosszú életű ez a kapcsolat, mert annyira bonyolult alkatrészek gyártását kérték tőlünk, hogy az akkoriban meghaladta a képességeinket. Jelenlegi partnerünk a Kéziszerszámgyár viszont adottságainkhoz igazítja megrendeléseit. Sztankovics Nándorral gyors számvetést készítünk az elmúlt esztendő eredményeiről, s az idei tervekről. Az üzemvezető vaskos dossziékat lapozgat, táblázatokat forgat, s már sorolja is az adatokat. Reális tervek — Tavaly nehéz volt az évkezdés. Néhány fiatalasszony elment szülni, s helyettesítésüket meg kellett oldanunk. Ennek ellenére 334 ezer forintos nyereséget értünk el, úgy, hogy az általunk készített francia- és crowakulcs alkatrészek minőségével nem volt baj, egy reklamációt sem kaptunk, oe- dig havonta mintegy húszezer darabot gyártunk. Az idén már 500. ezer forintos eredménnyel számolunk. Legnagyobb megrendelőnk továbbra is a Kéziszerszámgyár, de kaptunk- megbízást a Sinus Acélipari Szövetkezettől és a GANZ transzformátorgyárától is, villanymozdonyok trafóihoz szigetelő alkatrészek készítésére. Az üzemiek nemcsak a termelésben, hanem a társadalmi munkában és a brigádmozgalomban is élenjárnak. Minden esztendőben felajánlják, hogy aratás idején, hétvégeken ügyeletet tartanak, s ha egy kombájn alkatrésze eltörik, és nincs belőle raktáron, sebtiben újat készítenek helyette. Tavaly öt szombaton és vasárnap volt bent egy-egy dolgozójuk, s bizony a szükség gyakran úgy hozta, hogy nem maradtak munka nélkül. így hát nem is lehet azon csodálkozni, hogy a Hunyadi János nevét viselő szocialista brigádjuk az elmúlt évben a termelőszövetkezeti munkaversenyben az első helyen végzett, Horváth András és Sztankovics Nándor megkapta a kiváló dolgozó kitüntetést. Hunyadi Simon pedig jutalmat vehetett át. Szorgalmazzák a tanulást Most azon törik a fejüket, hogyan oldhatnák meg az itt dolgozók továbbképzését. Jelenleg ugyanis csak egyhar- madnyian rendelkeznek szakmunkás végzettséggel, ezért szorgalmazzák a tanulást. Jobb híján néhányan most trafószerelői tanfolyamra járnak, de szó van arról, hogy valamilyen úton-módon megoldják c. szakmunkásképzést is. Sztankovics Nándor, amikor elvállalta az új üzem szervezését, azt mondta: , „Ha két esztendőn belül valaki ideáll elénk, s azt mondja, vége, nincs tovább, én bizony elpá-* holom.” — A kilátásba helyezett ütlegelés, úgy tűnik, végleg elmaradt. Furucz Zoltán Miért csak átutazókén? Sok ötlet, újdonság - kevés szállás Az elmúlt esztendei statisztikák bizonyítják: egyre nagyobb az érdeklődés Pest megye két nagy idegenforgalmi körzete, a Dunakanyar és a Ráckevei-Duna-ág iránt. Tavaly például ugrásszerűen — majd’ 50 százalékkal — megnőtt a külföldi, mindenekelőtt a tőkésorszá- gokból érkező kiránduló- és üdülövendégek száma. Szervezetten, vagy egyéni utazóként majd’ százezren jártak nálunk, s átlagosan három napot töltöttek ezen a vidéken. Hogy nem többet, az nem rajtuk múlott, hanem azon, hogy sokan nem találtak igényeiknek megfelelő szálláshelyet, s jobb híján csak átutazóként gyönyörködhettek csodaszép vidékeinkben. Az érdeklődés a hazai turisták körében sem csökkent, csak éppen gyakran ők is ugyanebben a cipőben járnak, s így legfeljebb egynapos kirándulásokra vállalkozhatnak. Pedig, mint azt a Pest megyében működő utazási irodák és vendéglátással foglalkozó vállalatok vezetőinek a Közép-Duna-vi- déki Intéző* Bizottság székházában tartott, tegnapi tanácskozása bizonyítja, színesedett, elevenedett az idegenforgalmif kínálat, a terület gazdái rugalmasan követik a megnövekedett igényeket. Új medence Lepencén Csak néhány újdonság — a teljesség igénye nélkül — a friss kezdeményezésekből, ötletekből. A Pegazus Tours, mely csak néhány hete lett önálló vállalattá, a lovasturizmuson kívül idén már vadásztúrákat, agrárszakemberek tapasztalat- cseréjét, sportegyesületek találkozóját is kínálja, elsősorban külföldi vendégeinek. De már nem csak nekik, hiszen a lósport hazai barátainak is szerveznek programokat. A Pilisi Parkerdőgazdaság harmincféle szolgáltatással várja elsősorban hazai vendégeit. A szezonra például új medencével nyit a lepencei termálstrand, s a Mogyoróhegy tövében valóban tetszetős, a tájba illő kisvendéglőbüfé várja vendégeit. A turizmusnak ugyanakkor sajnos árnyoldalai is vannak. Annyi a törő-áflzó „természetjáró”, hogy alaposan meg kellett erősíteni az erdei rendőrséget, s csak a tavasz elmúlt néhány hétvégéjén félmilliós kárt okoztak a meggondolatlan tűzgyújtók. Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda a Dunakanyart szintén a még kispénzű hazai fiatalok pihenő-, sportparadicsomává szeretné tenni. Itt rendezik például az aranyjelvényes versenysorozat vízi és gyaloglószámait. Sajnos — hallottuk Nagy Vilmostól, a vállalat belföldi osztályának vezetőjétől — nem találnak mindig segítőkész partnerekre. A Szentendrei-szigetet körülevező sportolókat gyakran kiküldik a vízparti vendéglőkből, a harminc kilométeres téli gyalogláson részt vevő gyerekek — hiába értesítették jó előre a turistaházakat — nem kaptak egy csésze forró teát, s előfordult, hogy egy pohár vizet sem. Segítőkész partnereket Szálláshelyek dolgában áll legrosszabbul a megye. A résztvevők egyöntetű véleménye, hogy e helyzeten a szaporodó magánpanziók se sokat segítenek, s főszezonra már nemcsak a szállodai szobák, hanem a fizetővendég-szolgálat helyei is foglaltak. Az azonban mégis segítene valamit a bajon, ha az idegenforgalomban érdekelt cégek társulás formájában gazdálkodnának a szálláshelyekkel. Ügy tűnik, erre valamennyiükben van hajlandóság. Az egyik érdekelt, a Duna- tqurs, most valamelyest bővítheti szolgáltatásait, hiszen az eddig üdülőtáborként működő nagymarosi kemping is .kezelésükbe került. Ezzel tulajdonképpen az első Duna-balparti nyilvános táborhelyet sikerül megnyitni. Igaz, csak őszre, de elkészül az új ráckevi motel is, mely télen-nyáron fogad majd vendégeket. Jó néhány vendéglátós újdonság is javítja az ellátást nyáron. A Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat — mint azt Kántor Sándor vezérigazgató bejelentette — máris rendelkezik tíz mozgó büfékocsival, s ezek számát, ahogyan pénzük engedi, 25—30-ra emelik. Szentendrei autósmozijuk, mely tavaly igazi sláger volt, április 17-én nyit, s csupa bemutató előtti kalandfilmet, pikáns históriát játszik. A Ráckevei-Duna-ágban a csónakbüfé tavaly a sikerbe bukott bele. Általában az első-második kikötés alkalmával elkapkodták az áruját. Ezért most azon gondolkodnak, ha nem lesz túl drága a bérleti díj, motoros hajót állítanak munkába. Általános tatarozás Sok szó esett a vendéglők osztályba sorolásáról szóló rendelet végrehajtásáról. Mint ismeretes, a belkereskedelmi miniszter tavaly intézkedett arról, hogy a vendéglők csak akkor tarthatják meg eredeti osztályozásukat és áraikat, ha a berendezés, a higiéniás állapotok valóban megfelelnek a magasabb követelményeknek. Ha prüszkölve is, de valamennyi áfész-, illetve állami vendéglőben hozzáláttak a tatarozáshoz, felújításhoz, s így bizonyosak lehetünk benne, hogy ezen a nyáron kulturáltabb körülmények között fogadják a vendégeket. Dr. Fekete Lajos, a Pest megyei Tanács kereskedelmi osztályvezető-helyettese foglalta össze a vitát. Mint mondta, örvendetes, hogy az idegenforgalom és a vendéglátás valamennyi területén tapasztalható a pezsgés, az új utak keresése. Ugyanakkor számtalan még a kihasználatlan lehetőség, amire fel‘kell figyelniük a vállalatoknak. Közülük az egyik, hogy a szálláshelyekben leginkább szűkölködő Pest megyében még mindig nem sikerült megtalálni a közös érdekeket a diákotthonok vezetőinek és az idegenforgalmi szakembereknek. Így más megyékkel ellentétben, üresen állnak nyáron a kollégiumok, amíg a vendég az utcán szállás nélkül toporog. Csulák András Polgári védelmi bemutató Acélkosarat emelt a daru Miként lehet összedőlt, romos házakból kimenteni az emoereKet? — erre a kérdésre tegnap a gyakorlatban válaszoltak Eraen, a Budai Járási Építőipari Szövetkezet dolgozol A gyakorlat elején Czikora Béla nadn|agy, a Pest megyei Polgári Védelmi Parancsnokság tisztje ismertette a célt, miszerint a járási-városi műszaki mentő szakszolgálatok parancsnoki állománya részére, az! éves kiképzési program keretében, módszertani bemutató keretében ismertetik az imitált kárterületen az életben maradás alapvető feltételeinek biztosítását, s a mentést. Felderítők jelentenek A művelődési központból Érd szanált területére Vonulunk. A Budai út 16—20. alatt két félig lerombolt ház képe tárul elénk. A műszaki mentő alegység máris érkezik. Eszköztárához* hatalmas daruskocsi, tolólappal és kotrófejjel ellátott traktor, légsűrítő berendezés is tartozik. Kárpáti István őrnagy, Érd város polgári védelmi törzsparancsnoka a gyakorlat vezetőjeként, Szabó János őrnagy, Százhalombatta polgári védelmi törzsparancsnoka pedig a gyakorlat törzsfőnökeként kézi elektromos hangosbeszélőn kommentálja az eseményeket. A szakaszpiarancsnok két műszaki és egy egészségügyi felderítőt küld a romos házakba. Rövid idő múltán az emberek visszajönnek, parancsnokuk jelentést tesz: a terület vegyileg nem szennyezett. Négy óvóhelyet találtak, mind a négy romos. Valószínűleg sérültek rekedtek benne, az egyik romos épület felső szintjén is sérültet t)aláltak. A mentéshez mintegy két órára lesz szükség. Közben felgyorsulnak az események. A traktor tolólapátjával tisztogatják, egyengetik a terepet. Helyet csinálnak a daruskocsinak — hallom Czikora Béla hadnagy magyarázia- tát. Közben az egyik épület tetején megmozdulnak a cserepek. ^ehéz mentés Néhány műszaki bement a házba és egy téglalap alakú területet vág ki a cserepek leszedésével. Elindul a ctarusko- csi, emeli már a vasrácsból készült, kúpos végű, különleges kosarat, ami nemsokára leereszkedik a magasból a tetőtérbe. Kisvártatva újra előtűnik, bekötözött, szemüveges férfi ül benne, a sebesült, ö vele ereszkedik a földre, ahol hordággyal már az egészség- ügyiek várják, hogy a közben berendezett ideiglenes gyűjtőhelyre siessenek vele. Közben a traktor a pincefal mellett nagy gödröt mélyít kotrófejével. — Erre azért van szükség, hogy belőle az óvóhely határolófalát áttörhessük és így az ott segítségre váró sérültet kimenthessük — hallom a magyarázatot. Miért húzzák oda azt a hosz- szú gumicsövet, kérdezném, ám már mondja is Czikora hadnagy, hogy ezen a csövön kanták a levegőt a bennrekedtek az óvóhelven. amíg a faláttörés befejeződik. A műszaki alakulatok szakszerű. gyors munkáin hamar meghozza az eredményt: o Az óvóhely áttört falán kimentették a bent rekedt embereket «vif ’ Futva viszik a hordagyat az egészségügyiek Barcza Zsolt felvételei mentők behatolnak az óvóhelyre, s kiszabadítják az ott várakozókat. Most át kell jutni a szomszédos helyiségbe is. Mivel az omlás betemette a járatokat, itt is a faláttörés a legegyszerűbb mód a bejutáshoz. A következő pincébe már a födém áttörésével hatolnak be a mentők. Amíg a látványos események peregtek, szinte nem is Volt időnk figyelni a műszaki mentő kéziraj parancsnokára. Éppen felderítőt bízott meg a feltételezett vegyi támadás körzetéből érkező felhő figyelésével, hogy az egység idejében felölthesse a gázálarcokat, ha szükség volna rájuk. Megérdemelt elismerés Délben fejeződött be a jól sikerült módszertani bemutató, amely kiérdemelte a jelenlévő szakemberek — és a laikusok — elismerését. A mentési gyakorlatokat végrehajtó szövetkezeti dolgozók bizonyították felkészültségüket, képességüket arra, hogy bajba jutott embertársaikon bármilyen körülmények között segítsenek. Cseri Sándor \
