Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-14 / 86. szám

nagykőrösi A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM 1982. ÁPRILIS 14., SZERDA Biztonságos vízellátás Gyors ütemben épül a hálózat A város lakosságának a íele élvezi otthonában a vezetékes víz előnyeit. Ám a csapokból folyó víz nagyobbik hányada nem a városi vízműből szár­mazik, hanem házi kutakból, hidroforokból. Ennek az a magyarázata, hogy a városi vízmű nagyobb arányú fej­lesztése előtt, tehát még né­hány éve is, biztonságosabb volt a kertészkedés miatt nagy vízigényű családi házakban házi vízellátásra berendez- , kedni. Bekapcsolás után Azóta nagyot fordult a hely­zet, s Nagykőrös egyike lett azon kevés városnak, melyben immáron két esztendeje nem kellett nyári vízkorlátozást el­rendelni. A városi vízmű ter­melő kapacitása a korábbi kétszeresére emelkedett. Ma az átlagos vízkivétel 1600— 1800 köbméter naponta, ám a kutak tényleges kapacitása ennél ezer köbméterrel is több. Emellett újabb kutak bekapcsolására is lehet szá­mítani. ' Jó ütemben épül a 2 ezer köbméteres víztározó, mely tartalék vizével a fogyasztási csúcsidőszakok teljesen zavar­talan vízellátását is biztosít­hatja. A bőséges vízkitermelés mellett az elmúlt két eszten­dőben előfordult, hogy nyáron az emeletes házakban csök­kent a víznyomás. Ennek az a magyarázata, hogy a teljes körvezetékes hálózatrendszer még nem épült meg minde­nütt. Például a Vági István lakótelepen a Zsemberi Gyula utcai lakóház elkészülte, a bölcsőde és az iskola bekap­csolása után válik teljessé a hálózat, mely a nyomáscsök­kenés lehetőségét is kizárja. Szolgáltató kirendeltség Minderről azért kell szólni, mert a lakosság tekintélyes hányada még ma is úgy tud­ja, hogy a város vízellátása bizonytalan, s a sok kilomé­ternyi vezetékhálózat volta­képpen feleslegesen épült meg. E téves hiedelemnek tudható be, hogy a megépült nyomó- vezetékekre viszonylag keve­sen kötik rá otthonuk vízel­látó rendszerét. Magyarán szólva sokan attól tartanak, hogy a vezetéken kevesebb vi­zet kapnak, mint a saját kút- jukból. Az előbb fölsorolt szá­mok bizonyítják, hogy ez té­vedés. A hálózatépítésnek egyéb­ként nemcsak az az indoka, hogy a megteremtett vízter­melő kapacitás jobban ki le­gyen használva. Ennél sokkal fontosabb szempont az, hogy a házi kutak a város alatt hú­zódó felső víztartó réteget csa­polják meg. Efölött gyakorlati­lag nincsen összefüggő geoló­giai vízzáró réteg, ezért a ré­teg közvetlenül összeköttetés­ben áll a felszínről leszivár- gó csapadék- és szennyvizek­kel. Szivárgás közben természe­tesen tisztul ez a víz, ám a felső talajrétegek elszennyező­dése miatt a szűrés hatásfoka csökken. Mégpedig rohamo­san, úgyhogy a ma megcsapolt vízadó réteg elszennyeződése és használhatatlanná válása nem sok idő kérdése. A föld­tani szakvélemények alapján várható, hogy a város lakossá­ga előbb vagy utóbb kútjainak szennyezettsége miatt minde­nütt követelni fogja a vízve- zeték-éDÍtést. A hirtelen jelentkező igé­nyek megoldhatatlan problé­ma elé állítanák a várost, ezért tanácsunk nagyon helye­sen döntött úgy már az elmúlt tervidőszakban is, hogy a víz­vezeték-építést a bajokat meg­előzve fokozza. A döntést tet­tek követték, melyek eredmé­nye már most minden elisme­rést megérdemel. Csupán ta­valy épült a Bem József és a Fáskert utcában, a Maros, a Salamon és a Nádasdi utcá­ban, a Gyimes utcában, a Zrí­nyi és a Váncsodi utcában, a Pozsonyi és a Losonczi utcá­ban a Szálag utcáig, valamint a Kárász, a Zsemberi Gyula és az Ilosvai utcában. Az idén júniustól vehető használatba a Gyopár, a Bí­bor, a Toldi utcákon, az Abo- nyi és a Batthyány úton, vala­mint a Niklosz János, a Vági István és a Zentai utcákon épült vízvezeték. E tekinté­lyes mértékű fejlesztéssel mint mondottuk, nem tartott lépést a bekötések számának gyara­podása. Mint kiderült, a már emlí­tett fölösleges óvatoskodás mellett az is oka, hogy sokan járatlanok a vízbekötéssel kapcsolatos ügyintézésben. Az érintettek, tisztelet a kivétel­nek, nem tudják, hogy a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnak van egy szolgál­tató kirendeltsége a Zrínyi ut­ca 2. szám alatt, mély egyebek közt a lakások hálózatra kö­tésével is foglalkozik. Kielégítő válásit kapnak Máskülönben ez az üzem­egység kezeli a városi vízmü­vet és a szennyvízátemelő- és tisztítótelepet is. A vízbeköté­sekkel kapcsolatban csak ez az üzemegység tud pontos tájé­koztatással szolgálni. A PVCSV, az említett vállalat másik részlege, melynek köz­pontja nem is a városunkban van, s amely a vezetékek éní- tésével foglalkozik, nem illeté­kes erre a tájékoztatásra. Aki tehát városi vezetékes vizet kíván felhasználni a ház­tartásában, annak föltétlenül fel kell keresnie a Zrínyi ut­cai irodát, ahol minden kér­désére kielégítő választ kap­hat. F. P. Véget ért fisz országos isiikét A múlt héten ért véget Nagykőrösön a középiskolai fi­zikatanárok 25. országos an- kétja és eszközkiállítása. A Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola aulájában Kocsis Jánosné, a városi ta­nács elnöke és dr. Kedves Fe­renc, az Eötvös Loránd Fizi­kai Társulat elnöke mondott zárszót. A zárótanácskozáson ott volt dr. Abonyi Iván, az Eöt­vös Loránd fizikai társulat fő­titkára, dr. Nagy Árpád, a társulat Pest megyei csoport­jának vezetője. A vendéglátó megyei jogú várost dr. Csi- csay Iván, a Pest megyei Ta­nács elnökhelyettese, Pásztor István, az MSZMP nagykőrösi bizottságának első titkára kép­viselte. A háromnapos tanácskozá­son a középiskolai fizikataná­rok az energiafogalom okta­tásáról, hazánk energiahely­zetéről és az ezzel kapcsolatos fizikai problémákról hallhat­tak előadásokat. A több mint félezer pedagógus iskolatípu­sonként szervezett fórumokon vitatta meg a fizika oktatásá­nak időszerű kérdéseit. Karbantartás — tavasszal Lassan vége a fűtési idénynek, s észrevehetően kevesebb dolga akad a gázszerelőknek. Tétlenkedniük azonban mégsem kell, hiszen a téli hideg erősen igénybe vette a lakóházak fűtési rendszerét, s gyakran kell karbantartó munkát végez­niük. Felvételünkön Hűvös László és Tóth Tibor a vezetékes gázszolgáltató vállalat szervizelő részlegének dolgozói javíta­nak egy fűtőberendezést. Varga Irén felvétele Moziimhí Keresztapa, I—II. Szinkroni­zált amerikai társadalmi film­dráma. (16 éven felülieknek!) Előadás: csak 6 órakor. A STŰDIÓMOZIBAN Repülés az űrhajóssal. Szí­nes szovjet filmvígjáték, fél 4-kor. Mindhalálig zene. Az 1980 ,as cannes-i filmfesztivál nagydíjas filmje. (16 éven fe­lülieknek!) Fél 6-kor és fél 8 kor. Több a munka Szükség van a szervizre A TRAKIS Szövetkezetnek Budapesten és Nagykőrösön van szervizrészlege. A fővá­rosiban elsősorban az ipari röntgengépek és a nagyobb villamos készülékek javításá­val, üzembe helyezésével fog­lalatoskodnak. A nagykőrösi, a Rákóczi út 41. szám alatt levő szerviz tevékenységéről Nagy Ferenc vezetőtől érdek­lődtünk. — A jelenlegi helyünkön tavaly az év végén kezdtük meg a munkát — mondotta. A transzformátorok, a hegesztő transzformátorok, a védőgázos hegesztőgépek és az akkumu­látortöltők garanciális és ga­rancián túli javítására hoz­tuk létre ezt a központi szer­vizműhelyt. A munkához szükséges feltételek biztosítot­tak. — Hányán dolgoznak a mű­helyben és akad-e elegendő munkájuk? — A megalakulás óta 4-en dolgozunk itt. A téli holtsze­zon után ugrásszerűen több lett a munkánk. — Mennyi időre vállalnak javítást? — A garanciális javítások­kal egy-másfél héten belül végzünk. A térítéses, vagyis a garancián túli javításoknak sajnos hosszabb az átfutási idejük. — Hogyan és honnan kerül­nek munkák a műhelybe? — A közületek általában gépkocsival szállítják hozzánk gépeiket. Az egyéni megren­delőknél pedig az a gyakorlat t alakult ki, hogy ha nem váro- sunkbeliek, akkor vasúton szállítják ide javításra szo­ruló készülékeiket, s mi is vas­úton küldjük vissza azokat, kijavítás után. Egyébként az ország minden részéről érkez­nek hozzánk gépek. Örömmel szólhatok arról — mondotta Nagy Ferenc szervizvezető, hogy munkánk ellen idáig még nem volt kifogás. — Mikor hozhatják a meg­rendelők a javításra szoruló készülékeiket? — Minden nap 7—15 óráig, csak szombaton nem, mert minden hétvége szabad ná­lunk is. — Helyszíni üzembe helye­zést és javítást végeznek-e? — Nos, a jövőben e tekin­tetben is tovább szeretnénk lépni. Ugyanás, főként a védő- gázas hegesztőgépek műszaki felépítése és a nem csekély ára is indokolja a helyszíni üzembe helyezést és szervize­lést. K. K. Labdarúgás Színvonalas edzőmérkőzés Nagykőrösi Kinizsi— Lajosmizse 3-3 (1-2) Kinizsi: Molnár — Bankó, Karcsú, Várkonyi (Lövei), Csi­kós Vígh, Szőke (Orbán), Sza­bó (Pesti), Kovács, Farkas J., Németh (Toricska), Farkas I. A Bács megyei területi osztály 2. helyezettje ellen élénk iramú, jó mérkőzést ját­szott a körösi csapat a színvo­nalas edzőmérkőzésen. Góllö­vő: Farkas I., Vígh, Farkas J. Kocsér—Kilián SE (Szolnok) 4-3 (2-1) Kocsér: Tajti — Fazekas, Fehér, Gyigor, Inges, Koncz (Podmaniczki), Faragó, Tóth (Szendi), Szabó (Marsa), Her- czeg, Bagi. A jó színvonalú edzőmérkő­zésen megérdemelt győzelmet aratott hazai pályán a csapat. Góllövő: Tóth (2), Faragó, Pod­maniczki. Nagykőrösi Kinizsi—Abony 1-1 (1-1) Kinizsi: Molnár — Benkó, Karcsú, Várkonyi, Csikós, Sző­ke. Kovács, Farkas J., Németh, Szabó, Farkas I. (Vígh, 55. p.). Könyvtártörténet Az igények felkeltéséért A század elején a város mű­velődési arculatának kialaku­lásában fontos szerepet vittek a kisparaszti olvasókörök, az úgynevezett Népkör, valamint a kereskedők és iparosok egy­leti könyvtárai. A művelődési körök szembetűnő elkülönülé­se több szempontból bénítólag hatott az ismeretek terjeszté­sére. Városi múzeum Nem véletlen hát, hogy már ekkor felvetődött az a gondo­lat, hogy a kis egyleti könyv­tárak helyett mindenki szá­mára hozzáférhető, általános városi népkönyvtárt szervez­zenek. Ezeket az érlelődő ter­veket találta városunkban a Tanácsköztársaság újat akaró irányító apparátusa. A proletárdiktatúra kikiáltá­sa után néhány nappal a Köz­oktatási Népbiztosság könyv­tárügyi osztálya hozzálátott az országos könyvtári hálózat ki­építéséhez. Ez a testület az el­vi irányítást vállalta magára, a gyakorlati tervezés és az anyagi fenntartás gondja a helyi művelődési bizottságok­ra hárult. Ezek általában a ka­szinók köztulajdonba vett könyvtárával kezdték meg a nénművelő munkát. Sajnos, a 133 nap nem volt elegendő a könyvtári tervek valóra váltásához. Mindeneset­re a nyilvános közkönyvtár gondolatából ez az időszak reális lehetőséget teremtett, mely lehetőség azonban meg is szűnt a Tanácsköztársaság bu­kásával. A következő húsz év alatt Pest megyében egyetlen nyilvános könyvtár létesült, mégpedig éppen a nagykőrösi, de ez sem központi közműve­lődési elképzelések alapján. Az történt, hogy Dezső Káz- mér, a város akkori polgár- mestere 1928-ban 3 ezer kötet könyvet adományozott a vá­rosnak- érem- és természettu­dományi gyűjteményével együtt. Ezzel az adománnyal egy városi könyvtár és egy vá­rosi múzeum alapjait kívánta lerakni. Az olvasók száma A város, a könyvtár és a múzeum fenntartási költségei­re évi 200 pengőt szavazott meg. A csekély összeg nyilván­valóan nem volt elegendő . a két tervbe vett intézmény fej­lesztésére. A könyvtári anyag egyébként sem volt hozzáfér­hető,- mert a többi adománnyal együtt az akkori szálloda, a mai művelődési központ egyik helyiségében raktározva vár­ta sorsa jobbra fordulását. A második világháborúban a könyvtár nagy veszteségeket szenvedett, állománya 630 kö­tetre apadt. A könyveket a Szabad Művelődési Tanács rendeletében 1949. október 24- én dr, Balanyi Béla és Bodrogi Ferenc társadalmi munkában dolgozó könyvtárosok vették át a polgármesteri hivataltól, mégpedig azzal a céllal, hogy az állományt a nagyközönség számára is hozzáférhetővé te­gyék. A művelődési központ egyik emeleti szobájában meg­nyitott könyvtárnak az átvétel évének végére már 95 beirat­kozott olvasója volt. Az első szakképzett és füg­getlenített könyvtáros, Szabó Ernöné 1952-ben kezdte meg munkáját, melyhez sok segít­séget kapott dr. Szabó Károly- tól. A városi könyvtár 1953- ban talált először igazi otthon­ra a mai Vénusz eszpresszó helyén állt, földszintes épület­ben. Ebben az időben hozta létre a könyvtár a tíz külterü­leti letéti könyvtárt. Jó szer­vezőkészséggel, kihasználva és kielégítve a társadalmi igénye­ket, 1958-ra a városi bibliotéka a megye legnagyobb forgalmú könyvtára lett. Nemes feladat Ebben az esztendőben tör­tént, hogy a város főterének rendezése érdekében lebontás­ra ítélték a földszintes könyv­tárépületet. A 12 ezer kötet a filmszínház dohányzó- és rak­tárhelyiségeiben kapott átme­neti helyet. Freitág Magda, Balogh Margit, Tóth Istvánné és Kopa Dénesné könyvtáro­soknak köszönhető, hogy az ol­vasók száma s a kölcsönzött kötetek mennyisége a rossz kö­rülmények között is tovább növekedett. A könyvtár 1962-ben ismét költözött, mégpedig a Széche­nyi tér 2. szám alá, majd 1967- ben mai helyére, a Széchenyi tér 6. szám alá. Itt az első évek legnagyobb változása az volt, hogy 1971-ben külön részleget nyitott az intézmény a gyer­mekolvasóknak. Ez a részleg azután 1979-ben a Dalmady Győző utcába köl­tözött, igen jó körülmények közé. A városi könyvtárnak az ez idő szerinti végleges helyén már a kezdeti években is igen nagy forgalommal kellett számolnia. A város minden he­tedik lakója beiratkozott olva­só volt. A tanyai lakosságnak 17 százaléka járt rendszeresen könyvtárba. Az igények kielé­gítését 40 ezer kötet szolgálja. Megcsappant kedv A városi könyvtár költözé­sekkel megszakított története tanulságos a mai könyvtárosok és olvasók számára is. E törté­netből az olvasható ki, hogy nehéz körülmények között sem lehetetlen a közkönyvtái nemes feladatait megoldani. A különbség a múlt és a jelen között az, hogy régente a tár­sadalmi igények kielégítése üt­között nehézségekbe, és kívánt meg olykor ember fölötti erő­feszítést. Ezek az igények napjainkra megváltoztak. Az olvasók, mert megengedhetik maguknak, könyvvásárlókká váltak. Erős versenytársa támadt a könyv­tárnak a televízióban is. Meg­csappant a fiatalok olvasási kedve, más, népszerűbb sza­badidős lehetőségek megte­remtése miatt. A könyvtárnak tehát ma az igények megte­remtéséért kell küzdenie. Molnár Elekné Hazai szempontból rosszul kezdődött a fontos mérkőzés. Az első percben egy szerelés után 11-est ítélt a játékvezető a Kinizsi ellen, ezt értékesítet­ték a vendégek. 0-1. Az abonyi vezetés lélektanilag befolyásol­ta a további játék alakulását. A körösi csapat görcsösen akart, az ellenfél pedig a gyors vezető gól tudatában hig­gadtabban játszott, igyekezett a biztonságos védőjátékra. A 20. percben egy 20 méteres sza­badrúgásból Szabó egyenlített. 1-1. A hazai csapat állandó tá­madásban volt — eredményte­lenül. A gyors abonyi ellentá­madások veszélyesek voltak, de Molnár több ízben is jól hárí­tott. Fordulás után nagy fölény­ben játszott a körösi csapat, gólhelyzet is alakult ki, de Farkas J. és Szabó is kihagyta a nagy helyzetet. Eddig hazai pályán 4 pontot adott le a Ki­nizsi, ezekkel a pontokkal a tabella élén állhatna. Nk. Kinizsi ifi—Abonyi ifi 1-0 (1-0) Kinizsi ifi: Demeter — Dan- ka (Pálfi), Pesti, Szívós, Fercsi, Lővei, Szigetvári, Kiséri, Fa­zekas (Katona), Germán, To­ricska. Változatos, jó iramú mérkő­zésen megérdemelten nyert a körösi csapat a listavezető ellen. Góllövő: Toricska. Nk. Kinizsi serdülők— Maglód serdülők 6-0 (4-0) Kinizsi serf!.: Fercsi (Hagy- mási), — Bertalan (Berki), Koncz, Hegedűs,- Urbán, F. Szabó, Galgóczi (Várnai), Szi­getvári (Dani), Mihályi, Pálfi (Tamasóczki), Csapó (Völgyi). Magabiztos játékkal nyert a hazai csapat. Góllövő: Csapó (11-esből), Mihályi (2), Pálfi, Tamasóczki, Konc. Ecser—Kocsér 2-0 (0-0) Kocsér: Bállá — Fazekas, Fehér, Gyigor, Szendi (Inges), Tóth, Dénes, Faragó, Marsa, Herczeg, Bagi. Ecseren túl kemény mérkő­zésen vesztett a kocséri csapat. P. S. SZERDAI SPORTMŰSOR Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 14 óra: Arany isk.—Petőfi isk., városi úttörő IV. korcsoportos nagy­pályás bajnoki, 15.30: Nk. Ki­nizsi—Monori SE, megyei MNK-mérkőzés. Törtei: Nk. Toldi DSK—Ceglédi Szakmun­kásképző, körződ diák baj­noki rangadó, T. Tsz ifi—Nk. Kinizsi ifi barátságos mérkő­zés. — SÍThház A kecskeméti ^Katona József Színházban este 7 órakor, Az angyalarcú. CSÉB-bérlet. ISSN 0123—27G3 (Nagykőrösi Hírlapi t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom