Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-14 / 86. szám
CÉGÜL ^/tí QLÉDI úia A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDÍ JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM 1982. ÁPRILIS 14., SZERDA Három hónap tapasztalata Az új munkarend állja a próbát Az emberi természet velejárója a megszokott, az Idők során kialakult dolgokhoz való ragaszkodás, s még olyankor sem könnyű a gyors átállás, ha egyébként ésszerű okok szólnak mellette. Néhány hónapja az ötnapos munkahét bevezetése jelentett újdonságot, s bár még hosz- szabb időre van szükség, amíg ez is széles körben megszokottá válik, az eddig eltelt három hónap tapasztalatai biztatóak. Erről adott számot az a jelentés is, amely a párt városi végrehajtó bizottsága elé tárta a jelenlegi helyzetet. Zárás előtt elfogy A Január elsejei átállást, hónapokkal megelőzve elkészültek az intézkedési tervek, amelyek az -adott munkahely szempontjából leginkább megfelelő megoldásokat tartalmazták. A legfontosabb kérdés a csökkenő munkaidőalap pótlása volt. Elsősorban a még mindig fellelhető belső tartalékok igénybevételével magyarázható, hogy 1982-ben is jelentős termelésemelkedéssel számolnak üzemeink. Az első negyedév számai szerint, jó volt a start, ütemes a tervteljesítés. Az emberek hozzászoktak az új munkarendhez, sem a megváltozott kezdés, sem a befejezés nem okoz gondot. A munkahelyi közösségek a legtöbb helyen megértik, hogy a munkaidő jobb kihasználása nagyobb fegyelmet követel. Bebizonyosodott, hogy az emberekre ebben is lehet számítani. Másik alapvető kérdés, a lakosság zökkenőmentes ellátása. A pártbizottság gazdaságpolitikai osztálya, a városi tanács és a Hazafias Népfront városi bizottsága széles körű felmérést végzett, hogy megállapítsa, mennyire váltak be az eddigi intézkedések, és hol van szükség módosításra. Az ellátás általában zökkenőmentes. A szolgáltatások folyamatosságával nincs baj. Erről vall a közvélemény is. A kereskedelemben viszont gondokat vetettek fel vevők és eladók egyaránt. A vásárlási szokások még nem módosultak a kívánt módon. Főleg a hétfőn lehúzott redőnyöket kifogásolják többen, illetve hét közben a későbbi nyitást. A boltosok a hétfőn, szerdán vagy szombaton igénybe vehető szabadnappal kapcsolatban fejtették ki aggályaikat. Azt is megemlítették, hogy a reggeli későbbi nyitás és a déli alacsonyabb forgalom miatt bevételkieséstől tartanak. Az élelmiszerboltokban előfordul, hogy szombatonként a zárás előtti órákban már hiányzik a tej és a kenyér. Ahol ilyen előfordul, azért az üzletvezető okolható. Ezen a bajon a rendszeresebb kereskedelmi ellenőrzések változtathatnak. Menetrend-módosítás A közlekedés megszervezése nem bizonyult könnyű feladatnak. Főleg a több üzemet érintő járatok menetidejének összehangolása volt nehéz, eltérő munkarendjük miatt. Ennek ellenére, a 20-as Volán Vállalat ceglédi önálló főnökségének sikerült legalább a nagyobb létszámú munkahelyek igényeit figyelembe vennie. Az év elején tapasztalható késés, zsúfoltság enyhült, ami annak köszönhető, hogy több csuklós autóbuszt állítottak ezekre a vonalakra. A Volán várja a további igény- bejelentéseket, az esetleges járatmódosítási kérelmeket, hogy — lehetőség szerint —figyelembe vehessen minden jogos igényt. További feladatként készül a Nagykőrös és Cegléd közötti járatok átszervezésére, amelyet az indokol, hogy a jövőben a szomszéd város betegeit is a ceglédi kórházban gyógyítják, továbbá az egészségügyiek egy része is onnan jár át dolgozni. Őszre megoldandó teendő az ötnapos iskolai oktatásból eredő változtatások kimunkálása. Ügyelet, másképpen A gyermekintézményekben vetődött fel a legkevesebb gond. Bölcsődékben, óvodákban a reggeli kezdés és a délutáni befejezés megoldott. A szombati ügyelet azonban a valóságban másképpen fest, mint azt az előzetes felmérés mutatta. Annak idején 80— 100 bölcsődés és óvodás gyerekre számítottak, ehelyett most egy-egy szombaton mindössze hárman-öten árválkodnak a teremben. Ha nem változik a létszám, akkor — az ügyeleti rendszer fenntartásával — más megoldást kell keresni. Az egészségügyben a hét végi ügyeleti rendszer bevált. A betegek inkább azt szeretnék, ha a hét bizonyos napjain, a rendelési idő tovább tartana. A gyógyszerellátás megpldott, bár jelenleg csak az aznap kiadott receptek beváltására vállalkozik az ügyeletes patika. A hivatalok munkaidőváltozása nem okozott különösebb nehézséget, legfeljebb azt vetik fel a polgárok, hogy jó lenne, ha a hét egy meghatározott napján este hat óráig tartana az ügyintézés a tanácsnál, az OTP-ben és más sokak által igénybe vett intézményben. A posta nyitva- tartását bírálat éri, mivel a kereskedelem érdekeit nem veszi eléggé figyelembe. A mostani pénzfelvételi rend nem megnyugtató. A kisebb zökkenőktől eltekintve, az átállás sem a munkában, sem az ellátásban, illetve a hivatali életben nem jelentett megoldhatatlan feladatokat, a normális tevékenységet akadályozó tényezőt. Az eddig eltelt három hónap a jó előkészítést igazolja. A szükséges változtatásokat is hasonló körültekintéssel kell elvégezni. Az a cél, hogy amikor dolgozni kell, jól menjen a munka. A két szabadnap pedig legyen valóban a pihenésé. T. T. Rajzverseny a Dolinában Érdekes eseményre gyülekeztek kicsik és nagyok az albertirsai Dolina étterembe. Tágas helyiség, nagy asztalok: ott rendezett formabontó rajzversenyt a Móra Ferenc Művelődési Ház. Szokás ez, tavaszonként. A téma is kapcsolódott az évszakhoz. Három tavasz — ez volt a verseny jelmondata. Három korcsoport vett részt a versengésben: óvodások, kisiskolások és felsőtagozatosok. Korcsoportonként történt az elbírálás is. Rónai Mátyás rajztanár, a zsűri elnöke elégedett volt a gyermekek munkájával, ötletesebbnél ötletesebb rajzok közül kellett kiválasztaniuk a legjobbakat. Az óvodás korúak rajzaiból legjobban sikerült Nyilas Éváé, Pjeczka Edináé, Seres Leiláé és Schmidt Magdolnáé. A kisiskolások alkotásai közül igen jónak értékelték az elsős Csapó Melinda képét, Major Flóra, Prazsák Mihály másodikosokét, a harmadikos Antal Mónikáét és a negyedikes Fülöp Norbertét. A felsőtagozatosok közt dicséretes lett a hetedikes Hegedűs Kinga, a nyolcadikos Rónai Éva és Pálinkás Ferenc rajza. Pánczél Ferenc, a művelődési ház igazgatója megígérte, hogy ezekből kiállítást rendeznek a művelődési ház előcsarnokában. így a rajzversenyen készült valamennyi alkotást megtekintheti bárki. A rajzverseny után budapesti színészek szórakoztatták a gyerekeket. „Csacska macska csalafintaságai” címmel vidám gyermekműsorral kedveskedtek a jelenlevőknek. F. L. Zs. Ceglédről Fufapesire • Tér kell a tömegsportnak Szervezettebben gördülékenyebb Pest megyében elsőként Cegléden alakult meg — egy évvel ezelőtt — a tömegsportegyesület, mely az elhunyt sportvezető emlékére a Kardos Béla nevet vette fel. A tö- megsportcsoportok ' tevékenysége megmaradt, de az első fél évben újdonsággal nem jelentkeztek. Nem javult a szervezettség, pedig éppen azért döntöttek a megalakulás mellett, mert a városban igény mutatkozott arra, hogy a sportkedvelők szervezett keretek között sportolhassanak. Továbbra is megmaradt a csoportok elszigeteltsége. Szabad órákra Már csaknem fél éve. hogy Jezerniczki Attila lett a sportkör elnöke. Az összetételében némileg megváltozott, új vezetés — a művelődési osztály és a sportfelügyelőség segítségével — felmérte az iskolák tornatermeinek igénybevételét, hogy a szabad órákban, tanítási szünetekben a diákok és a felnőttek látogathassák a létesítményeket. Elhatározták, hogy a szabad órákra a lakótelepekről, munkahelyekről újabb csoportokat szerveznek. Az általános iskolákban a szülői munkakö-, zösségek bevonásával alakítanak ki tömegsportcsoportokat. Elsősorban hétköznapokon, hetente harmincöt órában veszik igénybe a tornatermeket. A legnagyobb gondot az ügyelet és a takarítás jelenti. Ha ez megoldódna, akkor a hét végét is jobban ki tudnák használni. A kiadásokat a havi húsz forint tagdíjból fedezik. A sportoláshoz egyéni felszereléseket nem tudnak adni. csak sportszereket. Öt szakképzett edzőt, tanárt és egy képzett túravezetőt foglalkoztatnak. Ez a gárda várhatóan bővül majd, ha a gyermekcsoportok elkezdik tevékenységüket. Ns kallódjon a tehetséges — Hogy milyen lehetőségek közül választhatnak az érdeklődők? — kérdeztük Jezerniczki Attilától. — A tizenöt tömegsportcsoportnak kétszázötven tagja van, de úgy tudom, működik olyan közösség i$ a városban, amelynek résztvevői nem tagjai az egyesületnek. A legnagyobb az érdeklődés a labdarúgás és a női kondicionáló torna iránt. Focizni vágyó any- nyi van, hogy az ő körüket nem kívánjuk bővíteni. — Működik egy önvédelmi csoport, amelynek tagjai a Kossuth gimnáziumban találkoznak, hetente három alkalommal. ök tudnak még újakat fogadni. csakúgy, mint a kosárlabdázók és a tollaslab- dázók. Ezek friss kezdeményezések. A kosárlabdázók a közElkészült az új típusú család gazdasági szakközépiskolában este hét órától, a tollasozók a Földvári Károly Általános Iskolában fél hattól tartják foglalkozásaikat. — A Dózsa Klub tagjaira építve újjászerveztük természetjáró csoportunkat, valamint rendszeresen találkoznak a kocogok, akik a Futa- pest versenyére készülnek. — Milyen közeli terveik vannak? — A tehetségek kiválasztásában szeretnénk segítséget nyújtani a Ceglédi VSE-nek és a KÖZGÉP SE-nek. Ennek érdekében különös gondot fordítunk a gyermekek sportolására. Asztaliteniszben, tekében és sakkban is jó lenne, ha működne tömegsportcsoport, és — kizárólag gyerekek részére — cselgáncsban. Ennél, valamint az önvédelmi társulatnál, nehézséget okoz. hogy nem rendelkezünk szőnyeggel. és nem is tudunk venni. Talán valamelyik nagyobb sportegyesület használt szőnyegéhez hozzájuthatnánk. — A lövészcsoport jelenleg gyenge. Soraikba a jövőben — a honvédelmi nevelés érdekében is — elsősorban fiatalokat kívánunk bevonni. Egy kis kedvezmény — Az egyesület tagjai tehát sportolhatnak. Ezenkívül részesülnek-e valamilyen kedvezményben? — Elsősorban a KISZ és az általunk szervezett versenyeken szerepelnek sportolóink, ahol a nevezési díj felét kell fizetniük. Kedvezményes az önköltséges gyermektanfolyamok részvételi díja. — Előzetes megbeszélés szerint a sportkör tagjai nyáron mérsékelt árú jegyekkel látogathatják a városi strandfürdőt. A jelentősebb sporteseményekre közös látogatásokat tervezünk, elsősorban a Budapest Sportcsarnok rendezvényeire. Ezekhez járműről és a belépőjegyekről gondoskodunk — tájékoztatott Jezerniczki Attila. Ungureán László Legyezős lány, táncosnő Kapós művészi képek Meglátni, megszeretni egy pillanat műve volt. Cegléden nap, mint nap igen sokan járnak a Rákóczi úton a vasútállomás felé. Szapora léptekkel haladnak el az autósok boltja előtt, vásárolni bebetérnek az áfész önkiszolgáló élelmiszerboltjába. A napokban, mint a mágnes, j úgy vonzotta a tekinteteket az élelmiszerbolt melletti papír- és írószerbolt kirakata. Az üveg mögött igényes, szép, pla- kátnyi reprodukciókat, nagy hírű festőművészek remek alkotásainak nyomtatott másolatát láthatták. Czóbel Béla le• gyezős lányát, Vidor Vasarely Sonora-do című alkotását, Edgar Degas táncosnőjét, Henri de Toulouse-Lautrec Ezek a hölgyek című képét, s még néhány másikat. Sokszorosított nyomatban is jól sikerültet, kincset érőt. S hogy menynyiért? Potom két forintért, eredeti árát alaposan csökkentve, szinte hihetetlenül kedvezményesen. | A másolatokra persze, hogy akadt vevői Ki saját magának, ki csemetéjének, rokonának, ismerősének szánta. Hisz az ár oly csekély volt, mintha szinte ingyen osztották volna. Elképzelni is jó, hogy mily vidám lesz az a szoba, ahol — akár bekeretezetlenül, ajtóra ragasztva — Czóbel és a többi világhíresség alkotása köszön a betérőre. Az sem baj, ha a képet gondosan összecsavarva egy időre szekrény mélyébe zárják, hogy idővel előkerülhessen, újból örömöt okozva. _____________ No sztalgiabál Vendégeik, a szülők A ceglédi Dózsa György klubban április 15-én, este hét órától a matematika kedvelői tartanak foglalkozást. Az Abacus-kör rendezvényét Végh Gyula vezeti. Szombaton, április 17-én várhatóan az idősebb korosztályt fogadhatják a klubban, ugyanis egy kis bemutatásra, bemutatkozásra meghívták a tizen- és huszonéves klubtagok szüleit. Megtekinthetik a helyet, ahol fiuk, lányuk szórakozik, idejét tölti. S hogy a klubélet részesei lehessenek, ezen az estén nosztalgiabál is lesz a Dózsa-klubban. Nincs már bagoly a toronyban Irtják a balkáni gerlét Az ÉVIG Villamos Kisgépgyár ceglédi kismotorüzcmébcn elkészült df első sorozat az új típusú VZ-motorcsaládból. A korábbinál korszerűbb, nagyobb teljesítményű és csz- tétikusabb motorok sorozatgyártását — a tervek szerint — májusban kezdik meg. Apáti-Tóth Sándor felvétele Április három hajnalán, 14- én, 17-én és 19-én négy és hat óra között a város három pontján vadászpuskák dördü- lése. ébreszti a Környék lakóit. A Szabadság téren, a vasútállomásnál és a Ceglédi Állami Tangazdaság hibridüzeme környékén tűnnek fel a vadásztársaságok tagjai, akik társadalmi munkában irtják a túlságosan elszaporodott balkáni gerléket. (Emiatt a Szabadság tér környékén lehetőleg ne parkoljanak járművükkel a jelzett időpontokban az autósok.) ★ Az utóbbi évtizedek legag- resszívebben felszaporodó, városlakó madárfaja a balkáni gerle. 1930—1945 között megjelent hazánkban is, azóta elérte Angliát, Skóciát, Dániát és Dél-Svédországot. Érdekes módon a Bretagne és Trieste vonaltól nyugatra nem fészkel, ahol így a vadgerle háborítatlanul éi, ez ideig ... Magyarországon az erdőkbe, hófelfogó erdősávokba szorult vissza az őshonos vadgerle, sajnos, korlátlan uralkodóvá vált viszont a balkáni gerle. Magevő faj, évente kétszer-há- romszor költ, vagyis átlagosan 4—6 utódot hoz létre, bár ebből 2—3 is elpusztulhat. Laza. gyenge fészket épít, sok a tojás- és fiókakár. Városi környezetben megszűntek, megfogyatkoztak. a ragadozók, az életveszélyek a gerlék számára A bőséges táolálék szó- muk gyors növekedését segíti. mivel élelemért akár néhány kilométert is repül naponta, s talál bőven. Nyugalmas helyen éjszakázik a balkáni gerle: a város szívében. Ezért gyűlik meg a bajuk a gerlékkel a ceglédieknek. A hibridüzem környékén, a vasútállomásnál, a Szabadság téren ezres nagyságrendű állomány tanyázik éjjelente. Nagy tömegű piszkot hagynak a fák alatt az aszfalton, sétautakon és a padokon. A helyzet döntést érlelt. A városi népfrontbizottság mellett működő környezetvédelmi bizottság már többféle megoldást mérlegelt, míg végül egy módszer maradt: a túl- szaporodásnak kilövéssel kell gátat vetni., A gerlék pihenőhelyi zavarása, gyérítése most átmeneti gyógyírt jelent, de meg kell vizsgálni a tennivalókat azokban az üzemekben, ahol terített asztalt kínál a madárseregnek a sok elhullott mag. A gerleinvázióban ennek a hanyagságnak is szerepe van. Nagyobb távlatban a legjobb megoldást a baglyok visszate- leoítése jelentheti, s gátolni kell a gerlék- fészkeiési lehetőségét a belvárosban. Sajnos, a baglyok néhány évvel ezelőtti kilövése, elűzése a templomtoronyból felborította a fajok egyensúlyát a főtéren. Az e=et legyen tanulság, mert amit elront az ember, azt sokkal nehezebb helyrehozni, mint megfontoltan e<?vfolytában helyesen cselekedni. Dr. Simányi Dezső ISSN 0133—üSOd (Ceglédi Híriap)
