Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-11 / 85. szám

1982. ÁPRILIS 11., VASÁRNAP xMthm A sebesség szerkezetei iPIPilÄ A Csepel Autógyár 2. sz. gyárában készítik a Csepel-teherautók, az Ikarus-autóbuszok, valamint a Rába-motorok sebességvál­tóit. A négy főtípus mintegy kilencvenféle változatát szerelik. A mechanikus, szinkronizáSt sebességváltókból az idén tizen- . négyezer darabot gyártanak Özvessedelem A tavaszi udvarlási idő­szakban egyre több őzbak válik közlekedési baleset áldozatává. Az őzbakok eb­ben az időszakban harcia- sabbá válnak, gyakran pár­viadalra kelnek egymással, s ilyenkor előfordul, hogy a győztes az országutakat is átszelve üldözi meghát­ráló ellenfelét. Főleg szür­kületkor bukkanhatnak fel váratlanul a gépjárművek előtt az őzbakok, nemcsak az erdős, dombos, hanem a sík mezőgazdasági terüle­teken is. "Ez nemcsak az értékes állatok pusztulását okozhatja, hanem a gép­jármű utasai számára is veszélyes lehet. Ezért a ka­rambolok elkerülésére, azt tanácsolják a gépjárműve­zetőknek, hogy az áprilisi, májusi őznász idején, még ott is óvatosan, figyelem­mel hajtsanak, ahol nincs kitéve vadmozgást jelző tábla, mert az őzek olyan helyeken is eléjük kerül­hetnek, ahol nem számíta­nak rájuk. Még nem fúl nagy a kereslet Hogy ite az utcákat fűtsiik A fűtőolaj árának legutóbbi emelése bizonyára sokaknak eszébe juttatta a már-már unalomig ismételgetett szlo­gent: kinek van erre energiá­ja? Fűteni sajnos ma még kell, de az utcára engedni a meleget nem. Sokan talán el sem tudják képzelni, hogy egy rosszul szigetelt lakás, csalá­di ház mennyi hőt enged a szabadba a tetőn, a padlóbur­kolaton, a falakon keresztül. Ez az energiapazarlás meg­előzhető, különösen az újon­nan épülő házaknál. Diaképek vándorúton E megelőzés érdekében szer­vezett a Ráckevei Járási Hi­vatal műszaki osztálya elő­adássorozatot a járás kőmű­ves, ács, burkoló és bádogos kisiparosainak. A diaképekkel szemléltetett előadással Csap­iár István, a járási hivatal műszaki osztályának vezetője járta be a járást. — Célunk az volt, hogy fel­hívjuk a kisiparosok figyel­mét az energiatakarékossági szempontból hibás hőszigetelé­si megoldásokra, ugyanakkor megismertessük őket új eljá­rásokkal és anyagokkal is. Ez annál is fontosabb, mert a jelenlegi szabványok már megkövetelik ezek használa­tát. A hiányosságok ma már nem foghatók a tervezésre. Korszerű típustervek kerültek forgalomba, a magántervezés feltételeit pedig megszigorítot­ták. A megrendelőn, de még- inkább a kivitelezőn múlik te- ' hát, jól tartja-e majd a mele­get a ház vagy az utcát fűti-e a tulajdonos. Párazáró fólia Peregnek a diaképek. Jó és rossz példák váltakoznak. Szakrajzok szemléltetik a leg­jobb megoldásokat. Például az úgynevezett párazáró fólia elhelyezését, ami a legtöbb padló, illetve födém burkolá­sából kimarad. Szó esik a perlitbeton, a tőzeggyapot és más hőszigetelő anyagok hasz­nálatáról is. A már kapható, de még újdonságnak számító falazóanyagokat és a szigete­lésre leginkább alkalmas va- kolatfajtákat is láthatjuk. A külföldön már elterjedt mód­szerekből válogatott képek csak kuriózumként kerültek az előadásba. Alkalmazásuk nekünk állítólag túlságosan költséges lenne. A vetítés után Bihari István ács-kőműves mestert kérdez­tem a látottak alkalmazásáról. — Érdekeltek vagyunk a do­logban, de tapasztalataim sze­rint a tanácsok nem követelik meg ezeknek az előírásoknak a betartását. Enélkül pedig nem lehet komolyabb ered­ményt elérni. Hallja ezt a véleményt a ta­nácsi szakember, Csapiár Ist­ván is. Megtérül a plusz — Január elsejétől a taná­csok szigorúan veszik a szab­ványokat, csak az ezeknek megfelelő tervet engedélyezik. Igaz, a lakhatási engedélyt megadják a hibás kivitelezés esetén is, de csak azzal a fel­tétellel, ha a szigetelési mun­kákat pótolják. — Igénylik is az építtetők ezeket a hatásosabb megoldá­sokat — veszi vissza a szót Bihari István. A legtöbb eset­ben azonban rajtunk múlik alkalmazásuk, hiszen a meg­rendelő többnyire laikus. Nemcsak a munka több, ha­nem az anyagok is drágábbak. A jól szigetelt ház tehát többe is kerül, de így az energia 35 százalékát meg lehet takaríta­ni a fűtésnél. Hogy ez a nye­reség miként aránylik a több­letköltségekhez? A vélemé­nyek megoszlanak: három és öt év között mozog az az idő, mialatt a fűtésszámlában megtérül az építkezésre fordí­tott pluszpénz. Kellő mennyiség S végül egy nem lényegte­len kérdés: az előadásban be­mutatott szigetelőanyagok, tég­lák kaphatók-e kellő mennyi­ségben? A járási hivatal erről is tájékozódott. — Általában igen — mond­ja Csapiár István —, a kör­nyék TÜZÉP-telepein és Bu­dapesten érdeklődtünk. Ha nem is minden együtt, de kap­hatók ezek az anyagok. Igaz ugyan, még nem robbant a ke­reslet. Azt viszont nem tud­hatjuk, mi lesz, ha általáno­sabbá válik majd az igény? M. N. P. Fiatalon, vezető beosztásban Hétköznapok Kiskunlacházán Sikeres, felfelé ívelő időszak volt, Így értékelték Kiskunlac- háza nagyközségben ,az elmúlt öt esztendőt, amikor több mint 45 millió forintot költöttek fej­lesztésekre. Szerepel ebben egyebek között 17 kilométeres villanyhálózat-bővítés, tíztan­termes iskola építése, orvosi rendelő és lakás a peregi terü­leten, vízműtársulat alakítá­sa Áporkán, hogy csak a leg­fontosabbakat említsük. Hasonló cipőben Amikor ezek az eredmények születtek, dr. Jákói Klára, a nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának a titkára még nem dolgozott Kiskunlacházán. A járás, de alighanem az or­szág egyik legfiatalabb tanácsi vezetője huszonöt esztendős, és egy évvel ezelőtt került a tíz­ezres lélekszámú nagyközségbe. — Mit jelent ilyen fiatalon vezető beosztásban dolgozni? — Egy mondatban úgy tu­dom összefoglalni, hogy a vártnál is több munkát és fe­lelősséget. Amikor idekerültem, már több mint egy esztendeje nem volt titkára a végrehajtó bizottságnak, utána pedig a ta­nácselnök került hosszú időre betegállományba. Ilyen körül­mények között fokozott önálló­ságra volt szükségem ahhoz, hogy talpon tudjak maradni. A község vezetői s a munkatár­saim sokat segítettek, én pedig igyekeztem minél alaposabban megismerkedni az emberekkel és a körülményekkel. — Mennyi időt vett ez igény­be? — Nem tudom pontosan meghatározni, de mostanában is gyakran maradok itt késő estig és tanulmányozom az ira­tokat. Nemcsak a napi anyago­kat, hanem mindent, amit egyes témákkal kapcsolatban korábban intézteik. Olyan alap­vető kérdésekről tárgyalunk, mint. a nagyközség pénzügyi, fejlesztési prográmja. a lakos­ság életkörülményeinek alaku­lása. a közrend és a közbizton­ság. Ismernem kell pontosan az előzményeket is ahhoz, hogy érdemben tudjak foglalkozni a dolgokkal. Az elmúlt másfél esztendőben rajtam kívül még négy fiatal szakigazgatási ve­HIVATÁS ÉS HUMÁNUM MÍ legj'en azzal az idős emberrel, aki teljesen egyedül él, jórészt ágyhozkötött, magat önállóan ellátni nem tudja? Mi le­gyen vele, ha eléri azt a kort, amikor még a napi tej, kenyér megvásárlása is nagy gondot jelent, mert megszédülhet, eleshet az utcán, mert nem bírja ^ sorbanállást, vagy éppen mert aznap reggel egyszerűen képtelen felkelni cs felöltözni. A környezet, a szomszédok sajnálkozá­sára mindenképpen számíthat. Szegény X néni!, mondják majd, hogy így kell kín­lódnia! Nem élet az ilyen, bólint rá egy melegszívű emberbarát, jobb lenne neki már... És sokan megjegyzik, hogy miért nem viszik őket szociális otthonba, ahol ugye mégiscsak ... A dolog azonban korántsem ilyen egy­szerű. Köztudott, hos^r a szociális ottho­nok férőhelyeinek szama jóval kevesebb, mint a jelentkezőké. Ám ennél is fonto­sabb: az az idős ember, aki segítség nél­kül önmagát nem tudja ellátni, még nem magatehetetlen. Szívesebben maradna ott­honában, régi megszokott környezetében, ha valaki segítené őt napi teendői ellátá­sában. Az ilyen idős emberek segítésére alakult meg sok településen a tanácsok szociál­politikai csoportjainak szervezésében a házi szociális gondozói hálózat, a hatva­nas évek végén. Szogáltatásukat bárki igénybe veheti, aki öreg korára teljesen egyedül maradt, s már nem tudja magát ellátni. Ez a szolgáltatás kisnyugdíjasok, jára­dékosok esetében díjtalan. Ennek hangsú­lyozása azért fontos, mert akik a gondo­zónők segítségét kérik, többnyire kevés pénzből, nehéz szociális körülmények kö­zött élnek. A házi szociális gondozónő feladata mindaz, amit gondozottja egyedül nem ké­pes elvégezni. Aki a gondozást főfoglalko­zásként választja, szerencsés, ha rendelke­zik ápolónői oklevéllel, vagy egyéb kö­zépfokú egészségügyi végzettséggel. Ez esetben ugyanis 3000—3700 forint a fize­tése. Ha szakképzetlen. 2700—3000 forint körül keres. Tiszteletdíjas gondozónőnek általában nyugdíjasok, vagy gyesen levő " kismamák jelentkeznek. Havi illetmé­nyük: 1000 forint. A szerény fizetés főként a hivatásos gondozónők esetében okoz problémát. Egyre nehezebb új munkatársakat találni, s fiatalok keveslik a pénzt, s a kötetlen munkaidő sem csábítja őket. Egy hivatá­sos gondozónő a legjobb esetben is 3—4 idős embert lát el, ám van olyan eset is, amikor 10—12 gondozottal kell törődnie. Ilyenkor nem mindig elég a napi nyolc óra, hogy feladatait hiánytalanul, lelkiis­meretesen megoldja. Mert a napi 20—30 forint értékű bevásárolnivalóért (öt deka felvágott, fél liter tej, egy szelet hús) ugyanúgy sorba kell állnia, mintha egész hónapra való elemózsiát vásárolna, és le­het, hogy mindezek után még szemrehá­nyásokkal is fogadják: Hol járt ennyi ideig? Már úgy vártam! És minden helyen úgy várják. Mert a gondozásra szorulónak sokszor a gondozónő a barátja, rokona, bi­zalmasa — az egyetlen szál, ami a külvi­lághoz köti. 1^32, hogy a gondozónői foglalkozást (szinte az egyetlen megbecsülésként) hiva­tásnak tartják. Az is. Hit, felelősség, sze­retet nélkül semmiképpen sem lehet ezt a munkát jól végezni. Érdemes lenne elgondolkozni azon, mit lehetne tenni a házi szociális gondozónők munkafeltételeinek javításáért, jobb anya­gi megbecsülésükért. Nem lehetne-e pél­dául aszerint, hogy hány idős embert Gon­doznak, valamilyen kiegészítő juttatást, nyújtani, munkahelyi pótlékot megállapí­tani? A házi szociális gondozás — mint, ahogy azt már többször is elmondták a tanácsi illetékesek —, ha nem is végleges megol­dás, de nagyon fontos szerepe van a szo­ciálpolitikai teendők sorában. Átmenetileg megoldja a szociális otthoni elhelyezésre váró elhagyott idős emberek gondjait. Félő, hogy már csak egy ideig. Mert egyre kevesebb az új jelentkező, s egyre több gondozónő közeledik a nyugdíjkorha­tár felé. A segítséget kérő, gondozásra szo­ruló idős emberek száma viszont növek­Németh Szilvia zetőt neveztek ki a járásban, valamennyien hasonló cipő­ben járunk és gyakran beszél­jük meg a módszereinket, egyeztetjük a tapasztalatain­kat. — Milyen ügyekkel foglalko­zik leggyakrabban? — A szakigazgatási munka több mint felét a gyámügyek és a szociálpolitikai problémák adják. Előadóink sokszor tehe­tetlenül állnak az elhagyott, idős emberek, elhanyagolt gye­rekek panaszaival szemben. Mi magunk is tudjuk, hogy amit tehetünk, az nagyon kevés. A szociális otthonba való beuta­lás. az állami gondozásba vétel nem pótolhatja a családi lég­kört. Különböző formái alakul­tak ki annak, hogy gondoskod­ni lehet az idősekről; házi szo­ciális gondozás, foglalkoztatás, öregek napközi otthona. Mind­ez a tanácsi költségvetést ter­heli. Évente így 800 ezer fo­rintot utalunk ki szociális se­gélyként a rászorulóknak. A központi keretből biztosított gyámügyi segélyek összege is megközelíti a félmillió forintot. Az öregek napközi otthonában rendszeres étkezés, tévé, rádió, szórakozási és munkalehetőség várja az odalátogató idős em­bereket. Előítéletek helyett — Sajnos, erőfeszítéseink ellenére az otthon nem ki­használt, a lakosságban élő előítéletek miatt sokan szegény-! háznak nevezik, ezzel lehetet­lenné téve, hogy igazán betölt­se rendeltetését. Falugyűlése­ken sokat beszéltem ezekről a dolgokról. Szociális foglal­koztatónk azonban, bár mosto­ha körülmények között, ma­gánszemélyektől bérelt helyi­ségekben, de nagyon jól műkö­dik; munkát, keresetet és élet­kedvet adva csaknem ötszáz csökkent munkaiképességű em­bernek. Szorgalmukat dicsé­ri a tavalyi hétmillió forintos bevétel. Sajnálatos, hogy az intézmény eredményeit még nem értékelik kellőképpen, és bár telephelyei most már a járás több községében működ­nek, egyetlen gazdasági, társa­dalmi szerv sem tartotta szük­ségesnek a támogatását. Idén talán sikerül ebben előbbre lépni. — Milyen elképzelések sze­repelnek a nagyközség fejlesz­tési tervében? — Legfontosabbak a lakás­építés. az egészségügyi és a szo­ciális ellátás fejlesztése, és az általános iskolások jobb körül­ményeinek . megteremtése. A részletes rendezési tervek ösz- szesen ötszáz telek kialakításá­ra adnak lehetőséget, ezért még a hetedik ötéves terv át­menő időszakát is fedezik. Áporkán ötven lakóház felépí­tését tervezi a tanács. A koráb­bi beruházások eredménye­ként, a terhelési próbáktól füg­gően tavasszal, de legkésőbb nyáron, végre lesz egészséges ivóvíz Áporkán. Fokozatosan bővítjük a villanyhálózatot. Nemet is mondani — Viszonylag rövid ideje, egy esztendeje tanácsi vezető. Mit tart a legnehezebbnek eb­ben a munkában? — Amikor egyébként jogos igényre nemet kell mondani, mert tudom, hogy belátható időn belül nincs lehetőség a ki­elégítésére. — Például? — Ilyen a mozi építése. A lakosság, de különösen a fiata­lok kulturált szórakozását szol­gálná. Ha azonban a kívánsá­gokat rangsoroljuk, akikor pél­dául egy általános iskola kor­szerűsítése előbbrevaló. Hozzá kell még tenni, hogy a Mozi­üzemi Vállalat évekig tervezte, de mégis elmaradt. Valószínű­leg olyan településen próbál­tak szerencsét, ahol az épület már készen állt. vagy csak át kellett alakítani. Tény. hogy az utóbbi években a megyében mozi nem épült, és a jövőben sem várható. Pénzügyi lehető­ségeinket nem léphetjük túl, de a hiányt enyhíti a kiskunlac- házi művelődési ház program­ja, amelyben sok jó film vetí­tése is szerepel. — Vállalati jogász volt. és röviddel az egyetem elvégzése után került ebbe a nagyon sok gonddal, felelősséggel járó veze­tő beosztásba. Befogadták as itt élő emberek? — Úgy érzem, hogy bizalmat kaptam, sokat várnak tőlem, és ez megér minden erőfeszítést. Néha nagyon fáradt vagyok, amihez az is hozzájárul, hogy naponta utazom ide autóbusz- szal a fővárosból. A családom azt mondja, akkor is itt élek, amikor Pesten vagyok. Szeret­nék végleg ideköltözni a köz­ségbe. Gál Judit Határátlépő tapsifülesek Exportőr nyulászgaidák Keresett a külföldi piacon a magyar nyúl. A Hungarocoop szövetkezeti külkereskedelmi vállalat az idén az elmúlt évi exportját másfélszeresére növeli. Megközelítően 5 mil­lió dollár értékben adnak el élő és vágott nyulat, elsősor­ban Olaszországnak. A vállalat egy év óta szál­lít külföldre nyulat. A terme­lőknek előnyös értékesítési feltételeket kínál. Más válla­latok közbeiktatása nélkül közvetlenül veszi át az áfé- szektől. mezőgazdasági ter­melőszövetkezetektől az álla­tokat. Az egyszerű forgalma­zás nyomán a kezelési költsé­gek is alacsonyak, ily módon más vállalatokhoz képest, mintegy 5 százalékkal maga­sabb átvételi árat fizet a Hungarocoop partnereinek. Az előnyös értékesítési le­hetőség lendítette föl a nyúl- tartási kedvet a többi között a Gyöngyösmenti Tsz-nél és a Körmendi Áfésznél. Mindkét helyen az eddigieknél is kö­rültekintőbben szervezik meg az idén a nyulász gazdák szá­mára a takarmányellátást, az áruátvételt. A környéken mind több háztáji gazdaságban tar­tanak nyulat, bővebb export- árualaphoz juttatva ezzel a külkereskedelmi vállalatot. Az állatvédők tervei II ii denl ­.....[ái 'I' iák A Magyar Országos Állatvé­dő Egyesület küldöttközgyűlé­se új elnököt választott Hol­das Sándor, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója személyében. A Károlyi Mihályné örökös fővédnök által alapított egye­sület hagyományaihoz híven, széles társadalmi összefogás­sal folytatja munkáiét. A ter­vek szerint kibővítik a szer­vezet országos hálózatát. Az állatvédelem ugyanis koráb­ban túlságosan a fővárosra és annak környékére szorítkozott. Vidéken csak Pécsett és Sze­geden működött helyi cso­port. Az egyesület munkájába bevonják a nagyüzemi állat- tenyésztőket és az állategész- ségünyi szakembereket is, kér­ve támogatásukat az állatvé­delem üstvében. Ugyanúgy a mezőgazdasági kistermelőktől és a szakcsooorttagok köré­ből is nagyobb segítségre szá­mítanak. Nem utolsó sorban az állatvédelemért áldozók hozzájárulását; támogatását is kéri az egyesület ahhoz, hogy létesítményeit bővíthesse és munkáját valóban hatásosan végezhesse. A korábbinál job­ban bevonják az egyesület munkájába a KISZ-fiataIok3t is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom