Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-09 / 83. szám
Vöröskeresztes tanácskozás városunkban Nemzetközi filmszemle Felkutatják a segítségre szoruló társaikat / A napokban ülést tartott a Magyar Vöröskereszt városi vezetősége. A megjelenteket Bodrogi Istvánná, városi titkár köszöntötte és ismertette a napirendeket. A tanácskozáson részt vevők értékelést hallhattak az alapszervezeti beszámoló és vezetőságválasztó taggyűlések tapasztalatairól. Tájékoztatást kaptak a városi küldöttértekezlet előkészítéséről és különféle témákat tárgyaltak meg. Jó hangulatban Bodrogi Istvánná elmondta, hogy a 31 alapszervezetnél és a Nagykőrösi Konzervgyár csucsvezetőségénél, melyhez hét alapszervezet tartozik, a beszámoló és vezetőségválasztó taggyűléseket rendben megtartották. A január 25. és március 25. között megrendezett tanácskozások a városi titkár értékelése szerint jó hangulatúak és jól szervezettek voltak. A beszámolók reálisan tükrözték a végzett munkát. Nagykőrösön jelenleg 3 ezer 64 felnőtt és 400 ifjúsági (középiskolás és szakmunkástanuló) vöröskeresztes tag tevékenykedik. A beszámoló és vezetőségválasztó taggyűléseken a megjelenés általában 80 százalékos volt. Persze, akadtak olyan alapszervezetek is, mint például a csecsemőotthon, a postahivatal, a gyógyszertár és a nyugdíjasok kettes számú alapszervezete, melyek gyűlésén valamennyi tag megjelent. Uj titkár Mintaszerű tanácskozást tartottak a Nagykőrösi Konzervgyárban és a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben. A gyűléseken összesen 16 új titkárt választottak. Űj alapszervezet is alakult, mégpedig óvónőkből, melynek máris 64 tagja van. Az alapszervezetek megválasztották azokat a küldötteket is, akik a városi értekezleten képviselik tagságukat. A városi beszámoló és küldöttválasztó taggyűlésre április 24-én, szombaton délelőtt 9 órától a városi pártbizottság tanácstermében kerítenek sort. Annak érdekében, hogy a tanácskozás sikerét semmi ne gátolja, operatív bizottság alakult. Bodrogi Istvánná városi titkár a továbbiakban elmondotta, hogy a Magyar Vöröskereszt VI. kongresszusát október 9—10-én tartják meg. A kongresszus tiszteletére az alapszervezetek felajánlásokat tettek. Vállalták például, hogy újabb tagokat toboroznak. Javítják és erősítik a szervezeti életet. Vezetők — mérlegen A z emberek általában kétféleképpen vélekednek a gazdasági vezetőkről. Az egyik tábc#,'úgy tartja, hogy vezetni könnyű is, meg nehéz is. Könnyű, mert mindent megmondanak, előírnak, és szabályoznak, tehát mindig és mindenkihez alkalmazkodni kell... A másik tábor a vezetői munkát egyetlen kézlegyintéssel elintézi, mondván: „dirigálni, azt könnyű!” Ök a jólértesültek, akiknek pontos információik vannak a vezetők keresetéről, jövedelméről, állítólagos kiváltságaikról, s természetesen arról is, hogy mindezért cserébe a vezetők jóformán semmit nem csinálnak. már csak azért sem, mert amit tenniük kellene, ahhoz úgysem értenek. Ök azok, akik egy-egy vezető kinevezése mögött csakis a protekciót, az összeköttetéseket, esetleg az érdemekben dús múltat vélik fölfedezni, s nyilván nem tudják, hogy manapság — s már jó ideje — a legszebb káderlap is kevés a kinevezésekhez, ha hiányzik róla a felsőfokú iskolai végzettség. A vezetőként dolgozók körülbelül fele öt évnél nem régebben dolgozik jelenlegi munkahelyén. Ez még nem mond sokat, mert — ugyancsak a közhit szerint — például cukrászüzem vezetője különösebb szakmai megfontolások nélkül kerülhet mondjuk asztalosüzem élére, s az alkalmatlanságát bebizonyító miniszteriális vezetővel is lehet — mondjuk — vállalatirányítóként kísérletezni. Az viszont már sokatmondó tény, hogy az elmúlt években, a korábbiakhoz képest, nagy változások történtek a vezetői beosztásokban. 1968 óta a vezetők 35— 40 százaléka kicsrélődött, s a folyamat napjainkra fölgyorsult: korábban soha nem tapasztalt generációváltásnak lehetünk tanúi. A nagyobb gond az, hogy ki kerüljön a megüresedett helyre? Az iskolát éppen csak elhagyó fiatalok — értelemszerűen — aligha jöhetnek számításba. A „második vonal” meg többnyire hiányzik, mert a helyettesek többsége is közel áll a nyugdíj-korhatárhoz. R áadásul: nálunk kialakult az örökös helyettesek Intézménye. E „második” embereknek többnyire reményük sem lehet az előbb- relépésre, legalábbis saját munkahelyükön nem. Ezért aztán egy-egy személyi változás lebonyolítását általában országos kutatómunka előzi meg. Az utánpótlással kapcsolatos gond az is, hogy a kiválasztás többnyire szubjektív benyomások alapján történik. Kidolgozatlan a vezetőkészség Ma már nyugdíjas, volt munkatársaikat patronálják és szorosabb kapcsolatot alakítanak ki velük. Felkutatják az idős rászorulókat és segítséget nyújtanak nekik. Fokozott gondot fordítanak környezetük védelmére, szépítésére. Vállalták azt is, hogy új fiatal véradókat szerveznek be, valamint azt, hogy a vöröskeresztes ismeretterjesztő előadásokat rendszeresen látogatják. A városi titkár végezetül örömmel számolt be arról, hogy a múlt hónap közepén megtartott városi véradónap a várakozáson felül sikerült: csaknem 110 liter vér gyűlt össze. Városunk lakói A városi titkár bejelentette, hogy ismét városunk rendezi meg a nemzetközi vöröskeresztes amatőrfilm szemlét, május 20-tól 24-ig. Kérte, hogy az alapszervezetek és a város lakói, támogassák ezt a rendezvényt, ha másként nem. hát szíves vendéglátással, a város csinosításával. K. K. A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 83. SZÄM 1983. Április 9., péntek Esrcierefferfeszfők közgyűlése Családi művelődési programok öt esztendő munkáját tette mérlegre a minap a Tudományos Ismeretterjesztő Társaság városi szervezetének tagsága, a hét elejére meghirdetett közgyűlésen. A helyi ismeretterjesztők önvizsgálatát megkönnyítették a közgyűlésen részt vevő vendégek. Ez utóbbiak között ott volt Nagy Sándorné, az MSZMP Pest megyei Bizottsága agitá- ciós és propagandaosztályának helyettes vezetője, Pásztor István, az MSZMP városi Fontos az < íllenőrzés megítélésének módszere; a pályázati rendszer adta tehetőségekkel elvétve élnek; s mindez rendkívül lelassítja a szükséges személycserék lebonyolítását. Nem csoda. Napjaink gazdasági vezetőjével szemben ugyanis mindenekelőtt a teljesítményelv érvényesítendő. Lehet valaki szakmailag kiválóan képzett, lehet valaki emberi magatartásában hibátlan, mindezek eredményeként közkedvelt, nagy tekintélynek örvendő vezető, ám, ha elmarad a forintban is mérhető eredmény, hiába minden emberi jótulajdonság, szakmai hozzáértés és a tekintélyelv alapján megszerzett köztisztelet. A vállalatokra érvényes gazdasági szabályozórendszer kíméletlenül megköveteli, hogy az eredmények évről évre növekedjenek. É s még egy gond: a vezetői utánpótlás — az a bizonyos „második vonal” — nemcsak azért bizonytalan, mert a káderpolitika gyakorlata nem elég határozott, hanem azért is, mert egyre nehezebb megtalálni a lehetséges utódokat. A fiatalokat — vagy mondjuk inkább így: a középkorúaknái némileg fiatalabbakat — egyre kevésbé vonzza a vezetői beosztás. A potenciális jelöltek ugyanis nagyon jól tudják, hogy például 1970 óta, a vezetői keresetek növekedése lelassult a foglalkoztatottak átlagához képest (mellesleg: központi intézkedések hatására). Jól tudják azt is, hogy munkájuk értékelése, komplex megítélése sok — olykor egymásnak ellentmondó — szempont mérlegelésétől függ, s ez már önmagában is riasztó. S mindig akadnak olyan feltételek, amelyek ellentmondásba kerülnek a legfontosabb céllal, a nyereség növelésével. (Ami viszont szent és sérthetetlen követelmény.) Ha a vállalatvezető ezt nem teljesíti, akkor éves alapbérét 25 százalékkal csökkentheti a fel ügyeleti hatóság. Pontosabban csökenthette, az eddig érvényes rendeletek értelmében. Januártól új szabány van érvényben: a 25 százalékos csökkentést nem kell vég rehajtani, ám eredménytelen vállalatvezetés esetén a vezetőnek számolnia kell azzal, hogy beosztásából felmentik. Most már csak az a kérdés, mit értsünk „eredménytelenségen”? Átmeneti megtorpanást, lövid ideig tartó stagnálási esetleg visszaesést? Vagy tar tó.« eredménytelenséget? Mer ez nem mindegy, S ennek tisz tázása lényegesen befolyásol hatná a vezetőutánpótlás szem pontjából számbajöhető szak emberek vállalkozókedvét. V. Cs. A TRAKIS Szövetkezet külföldön is keresett gyártmánya a széndioxid védőgázas hegesztőberendezés. E hegesztő transzformátorok gyártásának fontos szakasza a műszaki paraméterek ellenőrzése. Képünkön Jenei Sándor ellenőrzi a bemérőpulton a még burkolat nélküli készülékek teljesítményét. Varga Irén felvétele Sporthírek— Asztalitenisz-bemutató Kapcsolat létesült a Központi Sportiskola és a Nagykőrösi Kinizsi között. Ennek első megnyilvánulása a sportotthoni asztalitenisz-bemutató volt. Tíz KSI-s ifjúsági és serdülő korú fiú és leány Vol- per László edző irányításával sikeres mintaedzést tartott. Bemutatták a Stiga-adogató- gé-pet, különféle szakmai dolgokat is és ezeket elmagyarázták, majd többféle technikai elemet gyakoroltak. Né. hány körösi fiatal is játszott fővárosi ellenfelével. Ennek érdekessége, hogy Iván Csaba egy játszmában legyőzte országos serdülő válogatott ellenfelét. A helyiek sokat tanultak e rendezvényen. . A férfi asztalitenisz NB III-as csapatbajnokság Szabados-csoportjának 1981. évi végeredménye: bizottságának első titkára és Kocsis Jánosné, a városi tanács elnöke. Megjelent e tanácskozáson dr. Kurucz Imre, a TIT főtitkára, dr. Maróti Mihály, a megyei szervezet elnöke és Földes István megyei titkár. A maguk eszközeivel Az elnökség által összeállított és írásban kiadott beszámolóhoz a közgyűlés kezdetén dr. Kulin Sándor elnök fűzött kiegészítést. Beszédében hangsúlyozta, hogy a szervezet célja a „szocialista életmód lehető legjobb megközelítése a kultúra, a közművelődés eszközeivel.” Majd így folytatta: „a magunk eszközeivel igyekszünk elősegíteni a szocialista életmód, morál térhódítását, s ehhez vizsgálnunk és ismernünk kell napjaink társadalmi változásainak mibenlétét, dinamikáját és tendenciáját, hogy ismeret- terjesztő munkánk során választ és eligazodást tudjunk nyújtani... Megfontolást igényel, hogy a megnövekedett szabad idő igényes felhasználásában az eddigi rétegekre és korcsoportokra orientált TIT-prog- ramok rríellé közös családi, gazdag esztétikai és emocionális élményt nyújtó programokat szervezhetnénk.” A célokat és a terveket egyébként a már említett írásban előterjesztett beszámoló is megfogalmazta. E dokumentumból kiderül, hogy a TIT városi szervezete kiemelt feladatának tekintette a dolgozók politikai-világnézeti nevelését, a termeléssel összefüggő szakismeretek bővítését és az általános műveltség színvonalának emelését. I Ifjú történelembarátok A beszámoló és az elnöki kiegészítés fölötti vitában sok dicséretet hallgathatott meg a közgyűlés. Dr. Maróti Mihály megyei elnök kiválónak mondta a nagykőrösi szervezetet. Különösképp dicsérte az ifjú történelembarátok és a fiatalok geológuskörét, s a városi TIT-klub működését. Dr. Kurucz Imre főtitkár is elismeréssel szólt a nagykőrösiek kezdeményező készségéről. Felhívta a figyelmet arra, 1. Kiskunfélegyházi Szöv. SE 18 15 13 177:111 31 2. Szegedi Vasas Kábel 18 15—3 176:112 30 3. Orosházi MTK 18 13 1 4 172:116 27 4. Bp. Üt- és Vasútépítők 18 10 1 7 164:124 21 5. Mezőtúri Főiskola 18 8 3 8 152:136 18 6. MEDOSZ-ERDÉRT (Bp.) 18 8 19 138:150 17 7. Nagykőrösi Kinizsi 18 5 1 12 126:163 11 8. Békéscsabai Előre Spartacus 18 4 2 12 118:170 10 9. Magyar Posztó (Bp.) 18 3 3 12 107:181 9 10. Kandó Főiskola (Bp.) 18 2 2 14 112:176 6 Tavasszal 3, ősszel 8 pontot ifi játékost kötelező volt szeszereztek az erős csoportban repeltetni. A Nk. Kinizsi a körösiek. Több fiatalt is kisportolóinak összteljesítménye a következő volt (mérkőzésenpróbáltak, mert e bajnokságként mindenki négyszer játban már mérkőzésenként egy szott). mérkőzés győzelem o/„ lo Varga Sándor 17 45 66 Erdey Pál 18 39 54 Papp Imre 13 22 42 Szakács István 14 13 23 Pörge György 1 3 18 Iván Csaba í 2 16 Sánta Zoltán 1 25 Ruzsányi Tamás I — 0 Iván Zoltán 1 — 0 Túrázók tok meg a Babits-házig és A Nk. Kinizsi természetjávissza. Ezenkívül jártak még rói a Budai-hegység helyett a Dobogókőn is. Dunakanyarba utaztak. Szentendrén, Visegrádon és EszterPénteki sportműsor gomban városnézésen voltak. Tcrmeszetjaras Jártak a bazilikában, a BaVas megye: a Nagykőrösi lassi-múzeumban, mintegy 3 Kinizsi túrája. kilométeres gyalogtúrát tétS. Z. V hogy a társulatnak segítenie kell az iskolai oktatást azzal, hogy kiegészíti az ott szerzett .ismereteket. Pásztor István, a városi pártbizottság első titkára az MSZMP, a HNF, a KISZ, az MTESZ és a TIT közös fela'dátait elemezte. Hangsúlyozta, hogy a TIT igen sokat tehet a közéleti- ségre nevelésben. A vitában részt vevő tagok közül Dobos Tibor a környezetvédelmi ismeretterjesztésről mondta el véleményét. Szigeti Márta, a városi TIT- klub munkáját dicsérte. Dr. Szabó Attila az ifjú történelembarátok körének tevékenységét ismertette. Dr. Makai Katalin, a városi tanács vb művelődési osztálya és a TIT együttműködéséről szólt elismerően. Hangsúlyozta a családi élettel kapcsolatos ismeretterjesztés fontosságát. E témáról fejtette ki véleményét Fruitus I. .Levente is. Dr. Székely András ugyancsak a családi életre nevelés, a szexuális felvilágosítás fontosságát hangsúlyozta. * A holnap feladatai Dr. Vígh Károly, a történelmi szakosztály megyei elnöke a helytörténeti előadások fontosságára hívta fel „a figyelmet, hiszen a helytörté-;! neti ismeretekre csaknem ki-f zárólag az ismeretterjesztő előadásokon lehet szert tenni. A TIT-közgyűlés vitáját dr. Böőr László városi titkár ösz- szegezte. A tagság a beszámolót a vita során megfogalmaz zott kiegészítésekkel együtt elfogadta, s meghatározta feladatait. Ezek szerint a szervezet az eddigieknél is jobban figyel az ipari és mezőgazda- sági fizikai dolgozók, ezen belül a fiatalok politikai öntudatának, általános és politikai, valamint szakmai műveltségének növelésére. A közgyűlés további feladata volt a városi szervezet tisztségviselőinek megválasztása. A tagság határozata szerint a városi szervezet elnöke ismét dr. Kulin Sándor lett. Alelnöke Tóth Tibor, titkára dr. Böőr László. A tanácskozás befejezéseként dr. Maróti Mihály elismerő okleveleket adott át dr. Harmos Csabának, cjr. Szabó Attilának és Tóth Tibornak. Ki locsoljon az utcán? Az egyszeri ember fát ültetett. Mégpedig szeretett utcájában, ahol lakik, s ahol oly régóta hiányolja forró nyári napokon az enyhet adó árnyékot, zöld lombot. Ingyen fát ültetett, nem is egyet a hatóság és a mozgalom jóvoltából. Miután ieverte az ásóról a földet, s betette a hasznos szerszámot a kamrába, elballagott a hite szerinti illetékeshez, s nagy lelkesedéssel beszámolt munkálkodásáról. Majd megjegyezte: „Jó volna, ha rendszeresen locsolnák az elültetett fákat.” „Kérem — mondta a vélt illetékes — semmi akadálya. Rendelkezünk az ehhez szükséges felszereléssel. Igaz kapacitásnak szűkében vagyunk, de az*ért megoldható a dolog. Ennyibe meg ennyibe kerül.” A faültetőben egy világ omlott össze. „Pénzért?” Pedig hát régi törvény: aki fát ültet, annak gondoznia is kell azt A fa ugyanis annak a legszebb, aki nevelgeti, locsolgatja. A gondoskodás nemcsak kötelesség, hanem öröm is. F. P. sül Mozi Keresztapa I—II. Szinkronizált amerikai társadalmi filmdráma. (16 éven felülieknek!) Előadások csak 6 órakor. A stúdiómoziban Repülés az űrhajóssal. Színes szovjet film víg játék, fél 4-kor. Üzenet az űrből. Színes szinkronizált japán tudományos-fantasztikus film, fél 6- kor és fél 8-kor. sm Színház A kecskeméti Katona József Színházban este 7 órakor Az angyalarcú. Blaha-bér- let. ISSN 0133—2708 (Nagykörösi Hírlap»
