Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-13 / 61. szám
1982. MÁRCIUS 13., SZOMBAT 3 uicret xftmap Fsgyfca dermedt üzenetek Gének Csipkerózsika-álomban Ésszerűbb energia-felhasználás A gazdasági fejlődés kulcskérdésévé vált Sokszor igen értékes, ősrégi fajtaváltozatokat sikerül beszerezni a piacokon A burgonya szaporítószöveteit ültetik át a táptalajra Gócsa Mihály felvételei | A mitológia szerint Noé ^ bárkája megmentette a $ Föld állatait .és növényeit J az özönvíztől. Az utóbbi két évtizedben a génerózis ^ jelent halálos veszedelmet | élővilágunkra, annak év- | milliók alatt kialakult vál- ij tozatosságára. Pusztulnak a ^ falok, a fajták. ^ Építsünk hát újra bár- ^ kát? Nos, van más, jobb S megoldás is. Ringassuk $ hosszú, száz évig tartó ^ álomba a magvakat, s ^ azok megőrzik génjeikben sl a múltat a jövő számára. Génbank. Így nevezik a mindennapi szóhasználatban, azt az intézetet, amely a Pest megyei Tápiószele község határában működik. Az idevalósiak közül sdkan létezéséről sem tudnak, pedig híre távoli országokba is eljutott már. Dr. Unk János igazgatót, éppen a Tápi ószelén folyó munka ismeretlensége miatt, mindenekelőtt arra kértük, vázolja fő feladataikat Pusztít 3 civilizáció? — Országos Mezőgazdasági és Fajtakutatási Intézet Agro- botanikai Központja. Ezt a nem éppen könnyen megtanulható cím a hivatalos titulusunk. Teendőink közé tartozik, a Kárpát-medence, szarosabban véve a mai Magyarország területéről begyűjteni minden olyan növényfajtát, tájfajtát vagy hasznos gyomot, ami jelenlegi vagy későbbi növénynemesítés számára alapanyagul szolgálhat. Mindjárt utalnék is egy sürgős programunkra. A nagymarosi vízi erőmű felépítésével jelentős területek esnek ki a mezőgazdasági művelés alól. Olyan mezők, földiek, amelyeknek flórája — sok növény csak itt fordul elő — mindörökre elveszik.- Pontosabban: elveszne, ha nem tennénk semmit. Persze, a génerözió bekövetkezését nem kell ilyen drasztikus beavatkozásnak megelőznie. A civilizáció, a magas hozamú növények egyeduralma jelenti az igazi veszélyt. — Arra, gondol, hogy az agrártermelés fokozódó igényei károsak környezetünk egyensúlya szempontjából? — Igen, ez történt Észak- Amerikában , is, ahol a magas biológiai értékű kukoricahibridek leromlása után nem találtak megfelelő gén tartalékot. Az évek során ugyanis kivesztek a tájfajták, a primitívebb változatok. Ekkor azonban még segített a vén Európa a hagyományos fajtákkal. Lényegében ez a helyzet alakult fci nálunk Is a hatvanas évek végén, a mezőgazdaság gyors ütemű fejlődésével. Ezért is jött létre a magyarországi génbank. — Hol tartanak 1982-ben a gyűjtéssel? — Ezidáig 31 ezer magtételt — a fajok száma természetesen kisebb — őrzünk, a legtöbbet mintegy 10 ezret a gabonafélékből. — Azt hiszem, munkájuk hasonlít egy kissé a muzeológusokéhoz, azok régi tárgyak, önök ősi növényfajták után kutatnak. Gyűjtés a tanyákon — Valóban. Ahhoz, hogy sikerrel dolgozzunk, be kell járnunk az utaktól félreeső helyen meghúzódó tanyákat, piacokon válogatunk a felkínált portékákból. De legalább ilyen súllyal bírnak nemzetközi kapcsolataink, a magcserék. Tavaly 82 ország 750 tudományos intézetével működtünk együtt. Hazai szakembereink is egyre több mintát kérnek tőlünk. — Ez utóbbit természetes dolognak tarthatnánk vagy mégsem? — Egy időben, amikor Tá- piószelén is foglalkoztak nemesítéssel, megorroltak az intézetre a kutatók: mondván csak azt a szaporítóanyagot kapják meg innen, ami megmaradt. Azóta megváltozott a helyzet, visszanyertük a bizalmukat. — A gyűjtés a munka első fázisa. Mi következik ezután. — A szárítás, hűtés, tárolás. Majd később a magvak egy töredékét kis parcellákon elvetve vizsgáljuk e növények tulajdonságait’ Az adatokat rendszerezzük, sőt 1981 óta számítógépiekbe is betápláljuk. A mélyhűtött tételeket persze időnként ellenőrizzük, nincs-e káros elváltozás, eltérés az eredeti tulajdonságokhoz képest. — Akadnak nehezen tárolható növények, mint a burgonya is. Van-e megoldás ezek konzerválására ? Lombikburgonya — Az eljárás, amivel megőrizzük az ilyen növényeket egyfajta lombikbébi szisztéma. Az osztódó sejteket, más szóval a merisztémát kémcsőben levő táptalajra ültetjük. Fél év elteltével átoltjuk a szaporítóanyagot, elkerülve a leromlást okozó vírusos fertőzést. — Végezetül szeretnénk valamit hallani ,az elmúlt esztendő eredményeiről. — Magcsere és saját gyűjtés révén 3500 tétellel gyarapodtunk. A Kiskunsági Nemzeti Parkkal közösen 92 magtételt ültettünk el a védett övezetben levő tanyák környékén, olyan környezetbe, amely megfelel a tájfajta igényeinek. A tépi ószelei génbank munkája természetesen sokkal szélesebb, sokoldalúbb a bemutatottnál, de a részletesebb tájékoztatás inkább a szakemberek érdeklődésére számíthat. Számunkra elsősorban az a fontos, nem kell tartanunk a vegetáció egyhangúvá válásától. A tápiószelei génbank képzeletbeli bárkáján ott vannak a múlt élő organizmusai, a jövő növényi változatosságának hordozói. Valkó Béla Húsz nagy közigazgatási egysége — a főváros és tizenkilenc megyéje — van az országnak, s bár természetesek a különbségek a lakosság számában, a termelőágazatok nagyságában és jellegében, sokat elmond Pest megye helyzetéről, szerepéről egyetlen adat: 1980-ban az országos energiafelhasználás tíz százaléka jutott ide. A népgazdaság hatodik ötéves terve kiemelkedő fontosságot adott az energiafelhasználás korszerűsítésének és ésszerűsítésének af, élet minden területén. Tetemes tartalékok Érthető és indokolt tehát az a megkülönböztetett figyelem, amelyet a pártszervek és párt- szervezetek a bonyolult kölcsönhatásban álló feladatokra fordítottak és fordítanak, ami a megyében sok más mellett abban is lemérhető, hogy az üzemi, a városi, a járási párt- bizottságok több ízben elemezték területük energiagazdálkodásának helyzetét és teendőit. A megyei párt-végrehajtóbizottság legutóbbi ülésén a termelőágazatok energiafelhasználásának helyzetét tekintette át, a főbb feladatok irányát is meghatározva. Figyelmet érdemlő eredményeket mutat fel az energiafelhasználás csökkentésében az építőanyag-ipar, az energetikai ágazat, a mezőgazdaság némely területe, ám ezzel együtt is igaz: a termelőhelyek többsége még csupán a kezdeti lépéseket tette meg. Az üzemek hatodik ötéves tervéhez kapcsolódó energiagazdálkodási programok a megkezdett munka folytatásával biztatnak, ám o haladás mértéke lassú, mind a kívánatostól, mind a lehetségestől elmarad. A legnagyobb energiafelhasználó az ipar, érthető tehát^ ha a megtakarítások lehetősége is itt a legjelentősebb. Az energiahordozók hasznosításában eltérő jellemzőket láthatunk az iparban, valamint a mezőgazdaságban — az ipar például a fűtőolajnak, a földgáznak, a szénnek rendkívül nagy fogyasztója, míg a mezőgazdaságban a gáz- és tüzelőolaj részesedése kerül élre —, azaz az ésszerűsítés módozatainak is ezekhez a sajátosságokhoz kell igazodnia. A sajátosságok értő mérlegelésére jó példát ad a Dunai Kőolajipari Vállalat, illetve a Dunamenti Hőerőmű Vállalat, mivel mindkét nagyüzemben hatásos intézkedések szolgálják évek óta az ún. önfogyasztás mérséklését. Ellentmondásos képet mutat Szeretem a fát. Nem a *-* levelét, a virágát, a termését, hanem a törzsének a színét, erezetét, szagát. Mert úgy vagyok a fával, ha zölden látom, sokat nem ismernék föl közülük, de ha elfűrészelem, azonnal tudom, hogy melyik milyen. A legjobban a kőrist kedvelem, mert olyan szép rajza van, de az ecetfa is közel áll hozzám. A fát apám szerettette meg velem. Ő kőműves volt és ács, s mint afféle helyi ezermester, télen a fát esztergálta. Akkor dőlt el, hogy milyen mesterséget választok. Autókarosszéria- bognár lettem. Aztán, amikor az autók már csak fémből készültek, szekereket kezdtem csinálni. Peregen. mép akad olyan szín, ahol az én szekerem áll. A legnagyobb munkám egy hajó volt. Százhuszonöt embert vitt Dömsödről Pesterzsébetre. Naponta járt, menetrend szerint. Nem volt annak neve. csak úgy hívták: kofahajó. Aztán tek- nöket. szánkókat, ladikokat, hordócsapokat, meg persze ablakokat és ajtókat ezernyit csináltam. Most? A többségnek lépcső kell. persze kétszintes házakba. Igaz, ma már kevesebbet dolgozom. Sajnos, úgy van az, hogy évről évre egyre rövidebbeket lép az ember. Most hetvenkettő vagyok, de tíz évvel ezelőtt még kidolgoztam volna három segédet is! Azért most sincs olyan nap. hogy ne menjek át a műhelybe. Ha valami A fák sakasem hazudnak famunkát nem tudnak itt, Kiskunlacházán megcsinálni, rögtön küldik hozzám! Főleg hordócsapokat, szerszámnyeleket kérnek, de kifaragok, esztergálok minden olyat, melyet az üzletben nem lehet megkapni. Szép és nehéz mesterség ez. A fát nem lehet becsapni, igaz, azokban sem csalatkozik az ember. Csak rajtam múlik, mit hozók ki belőlük. Az egyhangúságot sohasem szerettem, mindig mást jó faragni a fából. Ebben a házban, ahol a feleségemmel élünk, a fiam már megnősült, mindent én formáltam meg. Asztalokat, szekrényeket, padokat, de ha az asszonyomnak sublót kellett, hát azt. Csak egy sérelmem van. hogy túl sok SZTfí-t kell fizetni, azt valahogy nem tartom igazságosnak. Ezért is gondolok néha arra, hogy visszaadom az ipart, bár sokan azt mondják, én úgy szeretem ezt a munkát, hogy soha nem tenném meg. Régen sokat hadakoztam a hatóságokkal, az volt a bűnöm, hogy apám a külföldet hallgatja. Most már túl jó lett az élet. hogy is gondolhattam volna én valamikor arra, hogy csak öt napot kelljen dolgozni! Sokszor 'még a vasárnapom sem volt szabad. igaz. én tisztességesen ki is tanultam ezt a mesterséget. Nekem most kellene fiatalnak lennem, ezzel a tudással aranybánya lenne a műhelyem! ngem itt Lacházán mindenki ismer. Itt élt az apám is, a nagyapám is meg annak az apja is. Talán valamelyik ősünk jött valahonnan a rácoktól, csak azért gondolom, mert olyan rácos van bennünk. Szóval a faluban mindenkit ismerek én is, legfeljebb a frissen idetelepülteket nem. de ha valami különös esztergálni- vagy faragnivaló van, még ők is hozzám jönnek el... Mizik József szavait lejegyezte: Koffáit Éva az ipar energiafelhasználása az ötödik ötéves tervben. A tervidőszak első felében gyorsan bővült az igénybe vett energia mennyisége, a második szakaszban viszont erőteljesen mérséklődött. Ez tetemes tartalékok meglétéről tanúskodott és tanúskodik, amint a tartalékok felhasználásának egyik részterepe az is, hogy a fűtő- és tüzelőolaj helyett sikerült növekvő arányban földgázt igénybe venni, ez utóbbi lehetőség kamatoztatását azonban lassítja a gerinchálózat leágazásainak kiépítetlensége. Érdekes következtetésekre ad alapot az a tapasztalat, hogy ahol rendkívül nagy a termelési költségeken belül az energia ellenértéke, ott hamarabb hozzányúlnak az ésszerűsítéshez, mint azokon a területeken, ahol az energiaköltség nem tűnik jelentősnek. A megyében az energetikai üzemeken kívüli vállalatoknál 1975 és 1980 között az energia- költségek a két és félszeresükre növekedtek, azaz arányuk az összes ráfordításon belül egyre tekintélyesebb. Mint a legnagyobb energiafelhasználónál, az építőanyag-iparnál kimutatható, a fajlagos energia- fogyasztás 1975 óta tizennégy százalékkal csökkent, ez azonban olyan kivétel, amely követhető, de még nem mindenütt követett példa. Erre mutat, hogy egyebek között a gépipari vállalatok felénél 1980- ig emelkedett az energiafel- hásználás és a kedvező változások csak 1981-ben indultak meg; a megközelítően egyező termékmennyiséghez az 1980- ban igénybe vett energia- mennyiségnél hét-nyolc százalékkal kevesebb is elegendő volt, a fűtőolaj esetében pedig harmincszázalékos a csökkenés. Kamatozó változás Sok tekintetben az iparéval rokon vonásokat mutat fel a mezőgazdaság energiafelhasználása. A termelés bővülésével párhuzamos emelkedést — az 1979-ben megtett intézkedések hatására — megállás, majd mérséklődés Követte. Ez utóbbinak pénzben kifejezhető eredménye, hogy a mezőgazdasági üzemekben a javuló energiagazdálkodás 100 millió forint megtakarítását tette lehetővé. Ennek az összegnek a hetven százaléka a mennyiségi, harminc százaléka pedig az energiahordozók összetételbeli -változásaira alapozódik. Az már a világkereskedelmi változások tükrözője, hogy mindezek ellenére is a mezőgazda- sági üzemekben 1979 óta az energiaköltségek 500 millió forinttal lettek nagyobbak! A termelőszövetkezetek és jállami gazdaságok többsége kidolgozta és bevezette — a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium ajánlásait alapul véve — a helyi adottságokhoz igazodó üzemanyag- normákat, aminek következményeként 1981-ben nyolc százalékkal csökkent a traktorok üzemanyag-felhasználása, ám a tartalékok itt ezzel nem jutottak el a végső határig. A talajművelés, betakarítás, szállítás mellett a mező- gazdaság másik nagy energia- igényű területe a szárítás. Itt is figyelmet érdemelnek a változások, így a többi között a nedves kuköricatárolási módszer — benne az Agrovarsány technológiájának — terjedése. Az ésszerűség jegyében a tüzelőolajat földgázzal váltották fel'tavaly az Óbuda, a Rákosmezeje és a Ferihegy termelőszövetkezetben, jó néhány helyen — az abonyi József Attila Termelőszövetkezetben, a túrái, a dányi közös gazdaságban, az agrártudományi egyetem tangazdaságában — szerephez jutottak az energiatakarékos talajművelési technológiák. Az eredmények számbavétele egyben a lehetőségek összegezése is, azaz az összefüggéseknek ebben a rendszerében jelölte ki a megyei párt-végrehajtóbizottság a további fő teendők irányát. Az energia ésszerű hasznosítása országosan a gazdasági fejlődés kulcskérdése, ez határozza meg az elért eredményekre támaszkodó megyei teendőket is. Ezeknek a teendőknek a sorában a párttestület elsőnek jelölte meg a közös beruházásban megvalósítható* energiaszolgáltató rendszerek további kiépítése lehetőségeinek föltárását. Az ilyen területi együttműködésnek Nagykőrösön, Cegléden, Gödöllőn, Érden már vannak biztató bizonyítékai, azaz a jó folytatás érdekében erősíteni szükséges a helyi és a megyei koordinációt, amiben a pártszervezetek vállaljanak kezdeményező szerepet. Kiemelkedő helyen Kitér az útmutatás o termelés fajlagos energiaigényének további csökkentésére, mint rendkívül fontos forrásra a tartalékoknál, az energiatakarékos technológiák elterjedésének gyorsítására, az energiaracionalizálási hitelek kínálta lehetőségekre. Szükséges az ipari hulladékhő, meleg víz, a természetes hőforrások eddiginél következetesebb és gyorsabb beépítése az energiaellátásba, amint indokolt ez, a műszaki feltételek gyorsabb megteremtésével, a növény- termesztés melléktermékei, az erdő- és fagazdálkodás hulladékai esetében is. A felvilágosító munkában változatlanul kiemelkedő helyet keíl kapnia az ésszerűbb energiafelhasználás elkerülhetetlenségének mind a termelő tevékenységben, mind az élet más területén. Mészáros Ottó Munkalehetőség helyben A budapesti Április 4. Ruházati Szövetkezet ácsai üzemében 500—600 férfi pólóinget varrnak naponta a helyben lakó, s itt is dolgozó lányok és asszonyok. Erdős) Agnes felvétele
