Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-27 / 73. szám
1982. MÁRCIUS 27., SZOMBAT %Műm) 5 Az orvos mondja Jobb lesz az étvágyunk A jó étvággyal elfogyasztott étel vérré válik, de a kelletlenül legyűrt élelem szinte kihasználatlanul távozik a szervezetből. Az étel látványa és illata az emésztőnedv-termelés ingere, természetes tehát, hogy az étvágygerjesztő tálalás és az ízléses terítés a jó emésztés egyik fontos feltétele. Ezért cselekszik helytelenül az, aki étkezés közben olvas, hiszen az. olvasás eltereli a figyelmet az étkezésről, s ezáltal csökken az emésztőnedv-termelés. Helytelen szokás az étkezés közbeni tévénézés is. Sok családban az utóbbi időben a tévé megzavarja a kialakult étkezési rendet. Minél érdekesebb ,a műsor, annál inkább eltereli a figyelmet a táplálkozásról. De nemcsak a tévénézés csökkenti vagy rontja az étvágyat, az emésztést, hanem az asztalnál kialakult vita is. Helyesebb tehát a fehérasztalnál az étkezésre figyelni vagy közömbös témákról folytatni kedélyes csevegést — tanácsolják az Egészségnevelési Intézet munkatársai. Más szempontok is befolyásolják azonban az étvágyat, megfigyelték, hogy jó étvágyú társaságban a rossz étvágyú gyermek vagy a beteg felnőtt étvágya is megjavul. A diétázó vagy fogyókúrázó azonban nehéz helyzetbe kerül, ha az asztalnál a család többi tagja jóízűen falatozik, miközben ez az ő számára tilos. Akinek étrendje egészségi szempontból korlátozás alá esik, azt nem illik kísértésbe hozni. Okos szóval meggyőzhetek a tököllek Forró vita a hideg víz körül 5 Régóta, s joggal vagyunk $ büszkék szocialista demok- § ráciánk vívmányaira, ar- § ra például, hogy az egyént, k a közösséget érintő kérdé- k sekről, gondokról, véle- \ ményt cserélünk. De oly- $ kor azokon a fórumokon, ^ ahol ezek szóba kerülnek, ^ kiderül: nincs mindenki ^ tisztában azzal, hogy az >5 egyéni és a csoportérdek k nem mindig esik egybe. Ha zsebet érint Nemrégiben a tököli művelődési ház nagytermében falugyűlést rendeztek, s itt a legfontosabb kérdés a víztársulat ügye volt. Mindenki előtt világos, hogy az egészséges ívóvíz elengedhetetlen feltétele az emberi életnek. Ha azonban a megvalósítás zsebet érint, sokszor fellángol a vita: belevágjunk-e vagy sem? Ezért is volt tanulságos részt venni azon a lakossági fórumon, ahol indulatok, szenvedélyek csaptak össze a józan, okos érveléssel. Amilyen hideg volt a terem, olyan forró volt a hangulat, mintegy ötszázan ültek a széksorokban nagykabátban, kalapban, fejkendősen, s az arcokon várakozás és feszültség tükröződött. Szusics Péter, a nagyközségi tanács elnöke szólalt fel először. Beszélt a község fejlődéséről, és örömmel állapította meg, hogy a fejlődéséhez jócskán hozzájárult — majdnem 8 millió forint értékű társadalmi munkával — a lakosság is. Hiába volt azonban a beszámoló érdekes, a vendég is érezhette, hogy a megjelentek többsége csak félfüllel hallgatja, másra várnak. Nagy veszekedés lesz! — súgta oda a sorok között Tom- bácz Erzsébet, a Hazafias Népfront titkára. Sokba kerül a víz bevezetése a házakhoz. { A tanácselnök után Nagy Béla, a tököli víztársulás elnöke számolt be arról, hogy a regionális vízmű .tervei 1980-ban elkészültek, s így tavaly megalakulhatott a társulás. Amikor ahhoz a mondathoz ért, hogy körülbelül 18 ezer forint lesz a hozzájárulás portánként, felzúgott a terem: Nem erről volt szó! Bizony, nem volt könnyű le- csöndesíteni az embereket, s csak a vihar elültével tudta a víztársulat elnöke befejezni beszámolóját. Kezek erdeje Kezek erdeje emelkedett a magasba. Elsőként Radics László kapott szót: — Becsapták a tököli népet — kezdte. — Nekünk azt mondták, hogy 8—10 ezer forintot kell fizetni! Miért emelték fel ezt az összeget majdnem a duplájára? Ágics Péter: — Hogy a csudába fizessük ki ezt a tengernyi pénzt? Nekem 1600 forint a nyugdíjam. Fogadni mernék, ha eredetileg megmondják, hogy mennyibe kerül, egyetlen aláírást sem kaptak volna. És miért egyformán fizetünk? Legyen közteherviselés, s fizessen mindenki a tehetsége szerint. lesz. Ami pedig a hozzájárulást illeti, az előterv mutatta azt az összeget, amiről maguknak szóltunk. A végső árat nem mi, hanem a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság határozta meg a megyei és az országos átlag alapján. Aki pedig azt mondja, hogy nem tudott erről, mármint hogy megemelkedtek az árak, az csak saját maga tehet róla. Miért nem jöttek el az előző falugyűlésre? Miért nem keresték meg a tanácstagokat? Személy szerint én sem örülök neki, hogy ilyen sokba kerül. De nézzük csak, ■ ki mennyivel járul hozzá? A teljes költség 186 millió forintra rúg: ebből 13 milliót a vízügy, 16 milliót a nagyközségi tanács, 73 milliót a megyei tanács vállalt. A község lakossága pedig 32 millió forinttal járul hozzá, s ezt is kilenc év alatt fogják kifizetni. Ez havi 175 forint. Aki pedig hozzánk fordul, mert alacsony- a nyugdíja vagy kicsi a keresete, annak a törvényadta keretek között, egyéni elbírálás után, még ezt is csökkenthetjük. A tanácselnök szavai után megenyhültek az arcok. A falugyűlés véget ért, lassan — egymás közt tanakodva — fölcihelődtek az emberek. Ugyan komám! — mondta valaki a hátam mögött. — Csak az ökör következetes, az embert meg lehet győzni, jól beszélt a Szusics Péter. Kovács Attila Ernő Szüretelik a laskapiéát A csepeli Duna Kertészeti Mgtsz halászteleki gombaüzemében a tsz által készített gombacsíra-alapanyagból nevelnek gombát. Évente több mint 23 ezer kiló laskagomba kerül a fogyasztókhoz, de a termelőszövetkezet tervei között szerepel, hogy a lakosságot közvetlenül is ellássa alapanyaggal. Képünkön: szedik az ízletes laskagombát. A képlet csak látszólag egyszerű A révészek is etetik Madárvendég a váci Dunán Egyszer fent, egyszer lent? Többen mesélték, hogy haty- tyút láttak a váci révállomás közelében a Dunán. A madár annyira bizalmas az emberekhez, hogy elfogadja a vízbe hajigáit kenyérdarabkákat. A hét végén kedvezett a szerencse és megpillantottam a gyönyörű, hófehér madarat, amint méltóságteljesen, kihúzott nyakkal úszkált a vízen. Néhány óra elteltével már a révállomás közelében láttam viszont. Nyugodtan úszott, pár méterre a horgászoktól. Lementem a partra és apró kenyérdarabkákat dobáltam a vízre, mire egészen közel jött, szinte a kezemből vette el a táplálékot. Most már megírhatom, hogy bütykös hattyú kereste fel a váci vizeket. A révészek mesélték, hogy ez a madár mintegy két hónapja van itt. A jégzajlás idején nyolcat láttak együtt, de csak ez az egy maradt itt. Azóta ők is rendszeresen etetik, s véleményük szerint az osztrák Duna-szaka'szról idáig. Igazuk van, vagy sem. nem lehet tudni. A bütykös hattyú költőterülete Európa északi része, a Szovjetunió, Szibéria, a Kas- pi-tenger vidéke, de félvad állapotban vagy mint díszmadár, több országban költ a nagyobb vizek, van amikor a városok mellett is. Hazánkban utoljára az 1800-as években költött a nagy mocsarakban, azóta csak ritka téli vendégként jelenik meg a be nem fagyott vizeken. Persze a nálunk megfigyelt bütykös haty- tyúkról teljes bizonysággal nem lehet megállapítani, hogy vad madarakról van-e szó, vagy a külföldi tavak vizein úszkáló, idetévedt szelíd, do- mesztikált példányok közül valók. A bütykös hattyú eredetileg a nagy kiterjedésű, zavartalan mocsarakban fészkelt, ezért érdemes megemlíteni, hogy 1980-ban és 1981-ben Magyarországon is költöttek ezek a madarak a Szigetközben a dunaszegi felhagyott kavicsbánya taván — mint arról az • Élet és Tudomány legutóbbi számában is olvashatunk. Dénes János — Mi meg négyen lakunk egy udvarban! — vetette közbe Puskás Jánosné. — Hogy hogy mégis fejenként kell fizetni? Talán inkább el kellene osztani négyfelé azt a 18 ez eret. — Álljunk meg, emberek! — állt föl Csepelszigeti Ferenc. — Sokat beszélünk itt, de mindannyian ugyanarról. Ne lopjuk már egymás idejét. Mert az igaz, hogy a vízíársu- lat ügyében senki nem ért egyet, de hát arról se feledkezzünk meg, hogy a tanács sok szép dolgot is csinált. Erről miért nem beszél senki? — Így igaz — szólalt meg mögötte Farkas Árpád. — Jó volt a beszámoló és minden segítséget megadunk ezentúl is a tanácsnak de csak akkor, ha nem csalódunk. Amikor három éve, mint tanácstag, segítettem rábeszélni az embereket a víztársulatra, én is azt mondtam, hogy 10 ezer forintnál többe nem kerül. Most nem értem, hogy miárt lett ilyen magas az összeg? — Én amondó vagyok — kezdte hozzászólását Bednai István —, hogy ne nagyon vitázzunk ezen a 18 ezer forinton. Ha ennyibe kerül, hát fizessük ki. Kilenc év alatt kell törleszteni, ennyit mindnyájan kibírunk. Egyik felszólalás a másikat érte. Idegesen, nyugtalanul mondták el az emberek, kit mi bánt. De jóformán mindenki csak a víztársulás ügyével foglalkozott. Szenvedélyesek vagyunk Közel három órába került, mire Szusics Péter, a tanácselnök hozzákezdhetett a válaszadáshoz: — Szenvedélyes emberek vagyunk, igaz-e? De emlékeznek-e arra, hogy 1972-ben javasoltuk a víz bevezetését. Csak 4 ezer .200 forintba került volna, mégse ment bele a falu. Sokallották. Akkor is. Azt is maguk mondták mindig, hogy a környező községekben többet kap a lakosság. Tököl meg semmire se ment. Most fogjuk vissza a fejlesztést? Ezt maguk sem akarhatják. Ebben a községben csal. két olyan kút van, aminek a vizét gyerekek is ihat- ják, a többi rossz, fertőző. A vízvezetékre szükség van, s azt meg is csináljuk. Ha tovább várunk, még drágább A nutriabunda vitathatatlanul szép (és drága), a kikészített szőrme is az. Az élő nutria? Hát vonzónak nemigen mondható. Bánó Tamás, a Budai járási Áfész nutriatenyésztő szakcsoportja intézőbizottságának tagja egy év híján negyedszázada foglalkozik a szaporításukkal, nevelésükkel. Tőle kérdeztem: meg lehet szeretni a nutriákat? — Megszeretni? Nem hiszem. Csak megszokni. Míg harspja a botot ••• Még simogatni sem lehet, illetve nem tanácsos, mert harapnak. A megfogásukhoz is fortély kell. Először a ketrecbe be kell dugni egy botot, amibe az állat beleharap, majd abban a pillanatban a farkánál fogva kiemelni. Bőrének, illetve bundájának lsnyúzása ugyancsak szakértelmet igényel. Mindenesetre nem köny- nyű mesterség a nutriatenyész- tás és — Bánó Tamás szerint — főállásban nem is szabad művelni, mert nem lehet megélni belőle. Ám ez már a jelenlegi szőrme kínálat-kereslettel. a világpiaci ár alakulásával függ össze. A Budai járási Áfész nut- riatenyésztű szakcsoportjában 1978-ban negyvenötén voltak, most már kétszázan vannak. A tagok azonban nemcsak budai járásiak, hanem — ahogy Kovács Géza, az áfész mező- gazdasági osztályvezetője mondta — Záhonytól Lete- nyéig megtalálhatók. A történet a következő: Az 1. számú Fmsz (a mai Hermes Áfész elődje) 1959-ben alakította meg az első nutriatenyésztő csoportot, amely 1978-ban kettévált. s egyik a Budai járási Áfészhoz került. Azóta, sőt a hazai nutriatenyésztés kezdetétől. mint a hullámvasút, hol fönt hol lent vannak. Most éppen hullámvölgyben — szögezte le Bánó Tamás, aki intézőbizottsági tagsága mellett a szakcsoport ügyintézője is. — Én 1938-ban láttam először nutriát a mezőgazdasági kiállításon, ahol Nádasdy gróf gazdaságának tenyészállatait mutatták be. Akkor Keszthelyen a mezőgazdasági akadémia hallgatója voltam — emlékezett Bánó Tamás. — 1942-ben Szegeden már működött egy nutriával is foglalkozó kisállattenyésztő szövetkezet, de a háború tönkretette. Háborús rokkant lévén többféle foglalkozással próbálkoztam, s 1958-ban a nutriatenyésztés mellett kötöttem ki. A tenyésztés dr. Anghi Csabának. az Állatkert akkori igazgatójának a kezdeményezésére indult meg. Az első és azóta is egyetlen szakkönyvet Nutriatenyésztés címmel ő írta: 1981-ben jelent meg. s 1970-ig teljesen elfogyott. A Mezőgazdasági Könyvkiadó az idén talán újra megjelenteti. Ezt csupán azért említettem meg, mert számtalan gondunk egyik forrása éppen a szakismeret hiánya. A nutria ugyan rendkívül igénytelen állat, ritka köztük a betegség is. de van néhány alapszabály, amit muszáj betartani. Dél-Amerikából származik, a hideget tehát nem bírja. Víziállat, s ezért az ólban kis medencét kell kiala- .kítahi. Egyébként az NSZK- ban kikísérletezték a száraz tartást, s egy-két éve Magyar- országon is próbálkoznak ezzel a módszerrel, de még mindig az úgynevezett vizes tenyésztés az általános. Teke is kell hozzá Mi kell a nutriatenyésztés- hez? A szakismeret mellett induló töke. Ha az ember úgy tervez, hogy majd száz állatot tart. akkor olyan ólrendszert kell építtetnie, ami körülbelül 50 ezer forintba kerül. Egy tenyészállat ára jelenleg 2500 forint. A kezdő tenyésztő mondjuk tíz anyával és egykét bakkal indul. Ez így együtt tehát 75—80 ezer forint. Száz állat tartása egyébként napi 3—4 óra munkát jelent. A reggeli etetés 1. a délutáni takarítás és takarmánv-előké- szítés pedig 2—3 órát vesz igénybe. Kapható már nutria- táp is. de a takarmányozás nem okoz különösebb gondot, mert a nutria a nvúlhoz hasonlóan növényevő: szereti a kukoricát, a takarmánybúzát és árpát, no meg a hulladékkenyeret. Egy nőstény általában 6—7 kölyköt nevel fel A nutriákat 10 hónapos korukig kell etetni, gondozni, ezután már csak az értékesítés vnn hátra. — Ezzel van a legtöbb gondunk-bajunk — mondta egybehangzóan Bánó Tamás és Kovács Géza. A Fejér megyei Sárszent- mihályi Állami Gazdaság létrehozott egy bázistelepet, s úgy döntött: a nutriatenyésztés rendszergazdája lesz. Mivel a MÉM 1981-ben engedélyezte a vonatkozó KÖJÁL-előírások betartása mellett a nutriahús élelmiszerként! forgalomba- hozatálát. az állami gazdaság vágóhíd építését is elhatározta, Ez egyelőre még csak terv, így a hús körülbelül egynegyedét a tenyésztők elfogyasztják (szerintük a fiatal sertés húsához hasonló;az íze), a többi pedig veszendőbe megy. Se ár, se norma A szakcsoport összegyűjt^ a nyers vagy kidolgozott szőrmét. amit aztán az áfész bizományba átvesz, majd eladja a Sárszentmihályi Állami Gazdaságnak. A gazdaságtól a Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmefeldolgozó Vállalat vagy a Tannirrjpex Bőr és Szőrme Külkereskedelmi Vállalat vásárolja meg. Az Áfész a felvásárlásért. ügyintézésért mindössze 5 százalékos árrést számol fel. A képlet egyszerű, de ez csak a látszat. — Tavaly a szakcsoportunk 620 állat prémét, adta le, s 3 millió 600 ezer forintos bruttó bevételhez jutott. — mondta Bánó Tamás. — Az idén 8 ezret szeretnénk értékesíteni, de 1982-re még nincs szerződésünk! Sárszentmihály nem tud árat adni. A Pannónia tavaly novemberben bejelentette, hogy 400 forintra csökkenti az első osztályú standard bőr árát, ma viszont már csak 320 forintot ad érte. mert csökkent a világpiaci ár is. Ráadásul szívesebben vásárolnak külföldről mondván, hogy az az áru egységesebb, csak egy-két százaléka vész el. Ebben sok igazság van A hazai nutriaállo- mány nem egységes, nincsenek normák, kevés a szakértő és sok a hibás bőr. rosszul kidolgozott szőrme. Ha így megy tovább, akkor a nuíriatenyész- tésből nem hogv hasznunk nem lesz, hanem még a takarmány árát sem keressük meg. Szente Pál Építkezők! A Kisbéri Téglagyárban áprilisban azonnal beszerezhetnek I. és II. osztályú minőségű i 3©=css blokktéglát A tégla szombaton és vasárnap is elszállítható. Befizetés: a Budapest környéki és a Budapesti Tüzép Vállalat telepein, valamint az áfész Tüzép-telepeken. Házhoz szállítást a Volán kisbéri téglagyári kirendeltsége is vállal. Észcsk-BaisámBüli Tégla- és Csezépipari Vállalat, Győr jött A
