Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-07 / 56. szám

LLOI ma IX. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM 1982. MÁRCIUS 7., VASÁRNAP Versenyre késztetve Visszahódították vendégeiket Rossznyelvek szerint, ha nem is a pad alá, de egy ke­vésbé kényelmes lócára került a vendég a között a két szék között, amelyet újabban a ven­déglátás kínál neki. A gazda­ságpolitikusok szerint viszont nagy eredmény az is, hogy a két szék közül választani lehet: a hagyományos formában és a szerződésben működő vendég­látóhelyek jelentik e két lehe­tőséget. Olcsóbb alapanyag Korábban a vendég a nem­törődömséget kifogásolhatta; az egyhangú étlapokat, a szak­szerűtlen ételkészítést, az ud­variatlan felszolgálást, a vas­tagon fogó ceruzákat, az egy­kor híres magyar gasztronó­mia nyomasztó elszürkülését. 1979 júliusa — az emlékeze­tes áremelés — után már alig akadt kifogás, mivel alaposan megcsappant a vendégek szá­ma. Csaknem kiürültek az ét­termek, és még az önkiszolgá­lók, sőt, az italboltok törzskö­zönségének nagy része is át­pártolt az élelmiszerboltok­hoz. Természetesen az alacso­nyabb árak miatt. Ez a helyzet alaposan meg­rázkódtatta a vendéglátóipart. Idegesek lettek a tétlenségre ítélt pincérek, a forgalom, a bevétel csökkenését számláló vállalati vezetők. Állították, hogy a felemelt árszínvonal még a nyugati vendégek szá­mára iö magas, és tiltakoztak, amiért az élelmiszerárak eme­lésével egyidejűleg a vendég­látó vállalatoktól megvontak szinte minden állami támoga­tást. Így nem lehet megélni! — állították. Megszokták ugyanis, hogy le­hetett kicsi az adag, morcos a felszolgáló, pecsétes az ab­rosz, íztelen a gulyás, hideg a húsleves és meleg a sör — a vendég jött. Bosszankodott ugyan, beírt a panaszkönyvbe, és, ha az ízeket nem is, de az állami támogatást élvezte. A mesterségesen alacsonyan tar­tott éttermi árak évtizedeken át gondoskodtak a vendégek­ről és a szakma elkényelme­sedéséről. Az alapanyagok órának eme­lése és az ártámogatás meg­vonása dilemma elé állította a szakmát: vagy visszaszerzi vendégkörét, vagy lehúzhatja a redőnyt. Természetesen az előbbit próbálták meg, sok he­lyen vendégcsalogatókat talál­tak ki — reklámkampányt in­dítottak, Különféle árenged­ményeket adtak, ám ezek sem bizonyultak igazán célraveze­tőnek: bár a forgalom nőtt, az engedmények a vállalatok gaz­daságosságát veszélyeztették. Sikereket csak ott értek el, ahol újra felvették az étlap­ra a zónaételeket, utcán át is árusítottak, szórakoztató prog­ramokkal, mindenekelőtt disz­kóval csalogatták be a vendé­get. Gebines forma Miközben a vendéglátó vál­lalatok, szövetkezetek keres­gélték a módszert, amely a megváltozott árak mellett is a felszínen tartja őket, a népgaz­daság ágai közül elsőként ők kaptak lehetőséget a szerződé­ses üzemeltetésre. Ha a szö­vetkezetek nem is, az állami vállalatok éltek ezzel: megin­dították a nagy érdeklődéssel kísért versenytárgyalásokat. Ma hozzávetőlegesen 1600 vendéglátóhely működik az új formában: az üzletvezető vál­lalja a kockázatot, és ha a vál­lalatnak befizetendő összegen túl nyereségre tesz szert, azt Í tész vele, amit akar. Zsebre- vághatja, szétoszthatja mun­katársai között, vagy befektet­heti az üzletbe. A vállalkozásnak ez a for­mája sokféle tartalékot ho­zott a felszínre. A vendégek kezdték észrevenni, hogy a szerződéses üzletekben válto­zatosabb lett a kínálat, kelle­mesebb a légkör, és mintha az árak is csökkentek volna. Pe­dig az 1600 vendéglátóhelyen összesen ezer fővel csökkent a létszám. A szerződéses üzletvezetők többsége csökkentette egyéb költségeit is, és miközben rendre fizeti a vállalatnak a szerződésben vállalt összeget, maga is megél. Nem mellékes, hogy ez az összeg átlagosan a kétszerese annak, amit ugyan­ezek a vendéglátóhelyek ko­rábban, a gebines formában, jövedelmeztek a vállalatoknak. Anyagi következmény Mit szóltak mindehhez azok, akik továbbra is hagyományos formában működnek? Nem te­hettek mást, versenyre kény­szerültek a szerződésesekkel. A megyei vendéglátó vállalatok tavaly nagyobb nyereséget ér­tek el, és jóval több vendéget fogadtak, mint 1980-ban. Az igazgatók, az üzletvezetők többsége figyeli, milyen mód­szereket alkalmaznak a szer­ződésesek, igyekeznek maguk is csökkenteni a költségeket, az adminisztratív létszámot, és megpróbálnak jó hangula­tot teremteni a boltokban. Nekik kedveznek azok a központi elképzelések, ame­lyek fokozni kívánják az étter­mi üzletvezetők önállóságát. Jó néhány hagyományos for­mában működő vendéglátó- hely vezetőjének máris jogot adtak arra, hogy az ételek árát ne a szokásos kalkuláció, ha­nem — bizonyos határok kö­zött — a saját elképzelése sze­rint alakítsa. A továbbiakban az önálló­ság ezen is túlterjed. Az üz­letvezetőket valószínűleg fel­jogosítják arra, hogy maguk válasszák meg a felszolgálókat, a szakácsokat, és keresetüket is ők szabják meg. Ha árut — alapanyagot — is bárhol be­szerezhetnek, önállóan dönt­hetnek a költségeket befolyá­soló tényezőkről, akkor javul­hat az étterem — és a válla­lat — eredménye, a vendég közérzete. Mindennek természetesen csak akkor van értelme, ha az étterem vezetőjének jövedel­me nem csupán a forgalomtól, hanem az eredményes gaz­dálkodástól is függ: ha a költ­ségmegtakarítás, a forgalom- növekedés anyagi következ­ményeit az üzletvezető is vise­li. Amelyiket letörlik Bár akadnak visszahúzó erők, tény, hogy a vendéglá­tást megrázó 1979-es áreme­lés és dotációmegvonás óta több változás történt e szak­mában, mint a megelőző ne­gyedszázadban. Amennyiben a további elképzeléseket is meg­valósítják, valódi verseny ala­kulhat ki a szerződéses és a hagyományos vendéglátóhe­lyek között. Ilyen körülmények között a vendég valóban vendégnek érezheti majd magát. Ha ma még esetleg nem is tudja, hogy a két szék közül melyiket vá­lassza, vagy olykor úgy érzi, hogy az árak a pad alá kény­szerítik, a verseny viszonyai között végre kényelmesen le­ülhet majd valamelyik ülő­helyre. Bizonyára azt választ­ja, amelyiket tisztábbra tör­lik. G. Zs. Termelési rendszer T&EaJviisgálcafcik A gödöllői búza- és borsó­termelési rendszer szolgálta­tásai közé tartozik a talajvizs­gálatok elvégeztetése, elsősor­ban azokon a táblákon, ame­lyeken a rendszerbe vont nö­vényeket termelik. Tavaly a tervezett 30 ezer helyett 32 ezer hektáron minősítették a talajokat, s ezekre a munká­latokra több mint nyolcszáz­ezer forintot költöttek. A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁS! ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Nőnapi köszöntés A nemzetközi nőnap alkal­mából szeretettel köszöntjük a Gödöllőn és a községekben élő, a járás és a város üze­meiben, szövetkezeteiben, in­tézeteiben, iskoláiban dolgozó asszonyokat, lányokat: mun­kájukhoz, hivatásuk gyakor­lásához sikert, családi életük­höz sok örömet és boldogsá­got kívánunk. AZ MSZMP járási és városi bizottsága Konferencia A kemizálás hutásai A Magyar Tudományos Akadémia talajtani bizottsá­ga és a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület A kemizá- lás hatásának ökológiai, nö­vénytáplálkozási és állatélet­tani kérdései címmel tart tu­dományos tanácskozást a Gö­döllői Agrártudományi Egye­temen március 18-án fél tíz órától. Az egyetem rektori tanács­termében rendezendő konfe­rencián dr. Stefanovits Pál egyetemi tanár, akadémikus és dr. Debreczeni Béláné dé­kánhelyettes tart megnyitót, majd tizenegy előadás hang­zik el. Szülők figyelmébe Elsősök beírstása A városi tanács vb műve­lődésügyi osztálya az 1982— 1983-as tanévben az általános iskola első osztályába lépők beiratkozását 1982. március 12-én 8—12 és 13—18, illetve március 13-án 8—13 órában határozza meg. A szülők, gondviselők köte­lessége, hogy minden tanköte­les korban levő gyermeket a lakása szerinti körzetileg il­letékes iskolába írassanak be. Azok a gyermekek kerülhet­nek az első osztályba, akik ez év szeptember 1-ig betöltik hatodik életévüket. Az általá­nos iskola igazgatója — amennyiben hely van — en­gedélyezheti annak a gyer­meknek a felvételét, aki a ha­todik életévét szeptember 1. és 30. között tölti be, s testi­leg, szellemileg . megfelelően fejlett, alkalmas az iskolai ta­nulásra. Ezeknek a tanulóknak a fel­vételi kérelmét április 15-ig kell beadni az iskola igazgató­jához. Azokat, akiket tagozatos osz­tályba kívánnak beíratni, a körzetileg illetékes iskolában beiratkozás alkalmával kell bejelenteni. (Erkel iskola: ének; Damja­nich, testnevelés, fiú; Karikás, testnevelés, lány)! Természetjárók ŐsK láfak őszi tájak címmel tartja legközelebbi klubdélutánját a GSC természetjáró szakosztá­lya. A hétfőn, 15-én 17 órakor kezdődő összejövetelen, ame­lyet a művelődési központban rendeznek, színes diákkal kí­sért előadást hallgathatnak meg az érdeklődők. Tanácstagi beszámolók Gödöllőn hétfőn, március 8-án folytatódnak a tanácsta­gi beszámolók. 1-es, 2-es kör­zet: besnyői MÁV-állomás, 18 óra; 50-es körzet: bíróság, I. em. 20. terem, 18 óra; 61-es körzet: MÁV-állomás kultúr­terme, 17.30. Fiai sportprogram Kezdődik a járási pontvadászat Felkészült labdarúgók, játékvezetők Volt sok megbeszélnivaló az első szövetségi napon, hi­szen ma, március 7-én folyta­tódik a járási labdarúgó-baj­nokság. A tavaszi pontgyűjtés előtt pedig sok mindenben meg kelti egyezni a csapatok intézőinek, a szövetség képvi­selőinek, a játékvezetőknek. Törzsgárdatagok Először a felkészülésről kér­deztük a jelenlevőket. Tóth Sándor túrái intéző elmondta, hegy a csapat lelkesen készült 'már január óta, több edző- mérkőzést is játszott. Faska József, a demonyiak intézője arról tájékoztatott, hogy ugyancsak január eleje óta vannak edzésben, nagypályán is gyakoroltak, s több edző­mérkőzést játszottak, például Galgamácsával és Hévízgyörk- kel. Kihasználták a megvilá­gított kézilabdapálya előnyét is, esténként itt edzettek. Cél­juk, hogy a mélypontról elke­rüljenek, mert 1945 óta nem fordult elő, hogy ennyire a tabella alján kullogjanak. Molnár Lajos Veresegyházról hozott hírt: a csapat januárban egy hétig üdült Gyulán, s a húsz játékos erőnlétét már ek­kor megalapozták, a helyben és Gyulavárott játszott edző­mérkőzéseket. Felkészítést tartottak a já­tékvezetők is, hogy megbeszél­jék az ilyenkor szokásos ügye­ket. Ádám Mihály, a küldőtes­tület vezetője a szabályok fel- frissítése érdekében tesztlapo­kat osztott szét a bírók között, akikre sok feladat vár a tavaszi mérkőzéseken. Az ősszel hu­szonhat játékvezető bírásko­dott a 190 felnőtt, ifi és ser­dülő találkozón. Jelenleg 30- as a keret, s közülük tizenöten törzsgárdatagnak számítanak. Elismerés, kitüntetés Ádám Mihály jónak mond­ta a bírók felkészültségét, min­den remény megvan arra, hogy ezúttal is megállják a helyüket. A játékvezetők kö­zött Máthé Ferenc, a korel­nök, aki 61 éves fejjel is nagy lelkesedéssel, mindenki számá­ra példás sportszeretettel ügy­ködik. Merkel György viszont csak 1981 őszén esett át a tűz­keresztségen. Elismeréssel szólt a testület vezetője a többiek- ről is, Maszlag István, Kónya Attila, Legendi György, Répá- si Ferenc, Széki Kálmán, Im­re István, Vayner Ottó és Keglovits János is több felada­tot kap tavasszal. Sajnos Cze- ne Sándor és Urbán István egészségügyi okokból egy idő­re kivált közülük. Örömmel számolt be az elő­adó arról is, hogy a játékveze­TUDOMÁNYOS FOKOZAT. Kérdezték az intézet vezetőjét a tudományos fokozattal ren­delkezők arányáról is. Hosz- szabb magyarázat következett. A kérdésből ugyanis sejthető volt, az érdeklődő kevesli a tudományos fokozatot elért ku­tatók számát. A lényeg: az in­tézet vezetői arra törekszenek, hogy az arány javuljon, elér­jen bizonyos, kívánatosnak vélt százalékot. Vannak azonban olyanok, fűzte hozzá az igazgató, akik­től koruk miatt már nem vár­ható tudományos fokozat el­érése. Annak idején nem tö­rődtek a címekkel, fokozatok­kal, dolgoztak, szép, egyálta­lán nem ritkán nemzetközileg is számottevő eredményeket értek el tudományos területü­kön. Napjainkban is talpkövei . az intézetnek, negyven-ötven éves korukra itthon és külföl­dön egyaránt szaktekintély­nek számítanak. Az intézmény­nek természetesen nemcsak a tekintély, hanem igen értékes tevékenységük, produktumuk a lényeges. A címekkel most már vég­képp nem törődnek, s mivel az említett korban vannak, az intézet sem noszogatja őket tu­dományos fokozattal kecsegte­tő dolgozatok megírására. Tő­lük a színvonalas munkát és a használható eredményeket Mindennapi apróságok várják el — mondta befejezé­sül az igazgató. Ez is valami. PIAC ÉS VÁSÁR. Néhány sorban hírül adtuk, hogy Aszó­don megkezdték a piactér épí­tését. A nagyközség tanácsel­nöke néhány nap múlva levél­ben tudatta, nem piac-, ha­nem vásártér készül. Nem stimmel az általunk közölt pénzösszeg sem, annál keve­sebbe kerül. Hm. Piac és vásár. Milyen érdekes, mondhatni, titokza­tos valami a nyelv. Mennyi ár­nyalat, finomság, összefonódás, értelemkeveredés. A falu ve­zetője föltehetően azért igazí­tott ki behnünket, mert a vá­sárt nagyobb dolognak tart­ja, mint a piacot. Járjuk csak körül. Nem, még nem a vá-. sárteret, hanem a szavakat. A piacon mindennapi hol­mikat árusítanak: káposztát és sárgarépát, hagymát és paprikát, krumplit és kukori­cát, vállfát és cipőtágító kenő­csöt, tökmagot > és naprafor­gót, mézet, gyümölcsöt, csere­pet, virágpalántát, nagyjából így keveredve a standokon, mint itt a szavak. Ellenben a vásárban: lovat és tehenet, birkát és kecskét, hízónak való süldőt, egy életet kibíró bekecset, bundát, csiz­mát. Szóval — tartósabb esz­közöket. Sőt! Autóbuszokat, teherautókat, szerszámgépe­ket, földgyalúkat, vegyipari berendezéseket. Ilyenkor azon­ban már többnyire kiállítás és vásár a neve, ahol nem azon­nal fizetnek és.viszik a jószá­got, hanem kereskedelmi szer­ződéseket kötnek. És milyen áron? Világpiaci áron! Ettől kezdve a piac a na­gyobb. Átfogja az egész vilá­got. Ezen az óriási téren kell végezni a piackutatást, a jó ármunkát, hogy minél előnyö­sebben helyezhessük el termé­keinket, nagy mennyiségben, kemény valutáért. Ilyen a nyelv. Milyen az élet? A hivatali élet? Rákér-, deztünk, első informátorunk miért mondott piacot? Mert a kimutatásban nincs vásárrgvat, csak piac. Ott szerepelte­tik ezek szerint az aszódi vá­sárteret. Meditálhatnánk a költségekről is, hiszen eddig kétféle összegről volt szó. Mi­re elkészül — több is lesz. Nagyon valószínű, hogy a vég­összeg nem lesz azonos az in­dulóval. VITRIN. Emléklap, plaket­tek, igazolványok, kitünteté­sek, újságcikkek, csoportkép, egyéni kép, jelvények. Rövid gépelt életrajz. Ennyi maradt utána. Ennyit tartottak érde­mesnek a vitrinbe helyezni, közszemlére tenni. Nemrég ment el. öt. tíz, húsz, harminc éve. Néhányan még őrzik egy mozdulatát, beszédfordulatát, járását. Néhányan tudják, mi volt a kedvenc étele, itala, melyik csapatnak szurkolt, a hideget szerette jobban vagy a meleget. Ha akarják, felidézik alakját, járását, öltözetét. Aztán lassan-lassan ők is szedelőzködnek. Utánamen­nek. / Ha megérdemlik, vitrinbe kerül igazolványuk, kitünte­tésük emlékplakettjük, cso­portképük. egyéni képük. An­nak az épületnek a termé­be. amelyért ők évekig tal­paltak, kilincseltek. ame­lyet ők terveztek, építettek, használtak. Itt voltak, helyük volt. Kisebb nagyobb. Éltek, gyötrődtek, szenvedtek, nevet­tek. A láncban voltak. Annak egy szeme. Fogták az előttük haladó és az utánuk követke­ző kezét. A lánc halad. Néha megbil­len. Mintha megállna. Amíg egy kezet elengedünk, s újat markolunk meg. Kör Pál tők központi bentlakásos edző- táborozásán a gödöllőiek is jól megálltak a helyüket. Maszlag István elmondta, hogy minden reggel egy kilométert fut ott­hontól a buszmegállóig Mogyo­ródon, a villamoson pedig a szabálykönyvet lapozgatja. Varga István a rendszeres fu­tóedzések mellett kispályás lab-, darúgó-mérkőzésen javította erőnlétét. Sallai Sándor régein látott vendég, sokáig beteges­kedett, de most ismét munká­ra jelentkezett. A bírók figyelmét felhívták arra is, hogy időben érkezze­nek a mérkőzésekre, hogy je­lentéseikkel se késlekedjenek. Tamási László, a Pest megyei Labdarúgó Szövetség munka­társa, a mérkőzések ellenőrzé­sével kapcsolatban tájékoztat-* ta a jelenlevőket. Ketten a szint alatt A tesztlapok értékelése után — mindössze ketten nem érték el a kívánt szintet — többen kaptak munkájuk elismerése­ként kitüntetést. B. Tóth Jó­zsef 30 éves tevékenységéért aranyplakettet vehetett át, Maszlag István 20, László László 15, Répási Ferenc 15, Urbán Sándor és Varga Ist­ván 10 éven át nyújtott telje­sítményéért részesült jutalom­ban. Cs. J. ★ Az első forduló ma leját­szandó mérkőzéseinek párosí­tása: Erdőkertes—HMSE, Túra —Valkó, Galgahévíz—Hévíz- györk, Zsámbok—Domony, lsa- szeg—Veresegyház. GEAC— Mogyoród. A találkozók 14.30- kor kezdődnek. További sportműsor Kézilabda. Gödöllő Kupa a Légszesz utcai csarnokban. 8 óra: Gyömrő—GEAC (férfi), 9 óra: Nagymaros—GSC (női), 10 óra: GSC—Nagymaros (fér­fi), 11 óra: Veresegyház—IMI Vasas (férfi), 12 óra: Isaszeg— Veresegyház (női), 13 óra: GEAC—IMI Vasas (férfi). Kispályás labdarúgás. Bajno­kok tornája a Légszesz utcai csarnokban: 16 óra: Vízmű—• Viktória, 17 óra: ATE—Áfész, 18 óra: Barátság—Ganz Szb. ßSozimusar Vasárnap: Seriff az égből. Színes olasz kalandfilm, 4, 6, és 8 órakor. Hétfő: Csalogány. Színes szovjet mesefilm. Csak 4 órakor. Kabala. Színes magyar tár­sadalmi filmdráma, 6 és 8 órakor. Tizennégy éven alu­liaknak nem ajánlott! ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom