Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-06 / 55. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S V J VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. Évfolyam, 55. szám 1982. március 6., szo mbat Kerítésen kívül és beiül A pénz nem minden, más is kell Léteznek természetes exigéngyárnink Tavaszt váré gépek Nagy sikerrel zárult a Madách Imre Művelődési Központ­ban a Vác és Vidéke Áfész szerszám, kisgép és növényvédő szer bemutatója. A kiállításon is jó aéhány kerti traktor és kertmű­vel őszerszám talált gazdára, de az áfész ígérete szerint, az ott bemutatott készletből továbbra is folyamatos ellátást biztosíta­nak a piaci gazdaboltban. Erdős! Agnes felvétele Körzeti gépíróverseny Gyorsan és magyarul Pusztuló növényeink védel­mére botanikus kerteket, rit­kuló állatfajok megmentésére rezervátumokat kerítettek kö­rül az élniakarók a rombolók­kal szemben. De védi-e az em­beriséget azoktól a felelőtle­nektől, akik fertőzik a vizet, a földet, a levegőt? Ilyen kerítést állítani kért cikkek áradatában a váci Hanusz István tanár és lapszerkesztő, akinek és ha­sonló barátainak követelésére jelent meg hazánkban az első természetvédelmi törvény. Ez a törvény bünteti azokat, akik zavarják embertársaik nyugal­mát, elcsúfítják a környezetet, de addig kevés eredményt ér­tünk el, amíg a vállalatok költ­ségeikbe tervezhetik a környe­zetszennyezésért fizetendő pénzbüntetéseket, amíg ez az összeg olyan kevés, mely nem készteti a vállalatokat arra, hogy tisztítóberendezéseket építsenek, amíg ezt az össze­get nem a felelős személy zse­béből veszik ki. Ha cspk így... • • 4 -vjí , Lemaradtunk. Ausztriában ■például több száz schillinget fizettetnek azzal, aki egy csik­ket eldob az utcán. Csehszlo- vákiában alig tudott megme­nekülni a tömeg bosszújától az a fiatalember, aki egy ezüstfe­nyő-csemetét kitört az erdő­ben. Egyik ismerősöm három nap múlva hazatért két hétre tervezett németországi útjáról, mert eldobott konzervesdoboza miatt kétheti valutáját kifizet­te büntetésként. Külföldön egy-egy környezetszennyező vállalat ügyét a parlament tár­gyalja. — Mi a helyzet nálunk? Vá ’ városban és a váci já­rásban több mint hatmillió forintra büntették a vállalato­kat, szövetkezeteket 1981-ben környezetszennyezés miatt.' A büntetés mértéke szerint is kevés. Tavaly több száz sze­mély ellen indítottak szabály­sértési eljárást környezetszeny- nyezés és rongálás miatt, de a büntetés nagysága nem volt nevelőhatású­A helyi tanácsok kötelessé­ge a településkörnyezet hatá­sa, ezen belül a közterület tisz­tántartása, a zöldterületek fenn­tartása, a hulladék elszállítá­sa. Vdc több mint tizennégy, a járás közel tízmillió forintot | Az Ácsa nagyközségi KISZ- bizottság és az összevont mű­velődési házak irányítói elha­tározták. hogy az idén is mél­tó módon üneplik meg a for­radalmi ifjúsági napokat. A nagyközségi ifjúsági napon rendezvénysorozatot március 14. és április 3. között szerve­zik meg. A program megnyitására Galgaqyörkön kerül sor már­cius 14-én koszorúzás, fák­lyás és lampionos felvonulás, valamint a Nemzetközi Diák­klub műsora keretében. Március 18-án a püspökhat- vs.ni művelődési házban a termelőszövetkezet fiataljai­nak vetélkedője és Interfolk- koncert kerti! megrendezésre Március 21-én szintén Püs­pökhatvanban ünnepelve5 KISZ-taggá avatással emlé­keznek meg az ifjúsági szer­fordított 1981-ben erre a cél­ra. Ehhez még hozzá kell adni a lakosság által végzett társa­dalmi munkát. A járás 34 te­lepülése közül 17 községből vi­szik el a hulladékot úgy, és olyan gyűjtőhelyre, mely az előírásoknak megfelel- Egyál­talán nem volt szemétszállítás Ácsán, Csőváron, Galgagyör- kön, Kosdon, Péncen, Püpök- hatvanban, Rádon, Szódon, Vácdukán, tehát kilenc köz­ségben. Már jobb, de KÖJÁL szempontjából még mindig nem elfogadható, ahogyan Cso­rnádon, Kisnémedin, Örboty- tyánban, Püspökszilágyon, Szo- kolyán, Váchartyányban, Vác- rátóton és Zebegényben, tehát nyolc községben gyűjtötték be nyitott platós teherautón a hulladékot. Éppen a határérté­keket súrolja, ahogyan Foton és Dunakeszin oldották meg ezt a feladatot. Nagyot lépett Nagymaros, ahol már zárt gép­kocsin is szállítják tizenkét községből a szemetet. Legkor­szerűbb a váci- szállítás négy községből és Vác városból, de még itt is sok a kívánnivaló. A jelenlegi szintentartáshoz 1985-ig 29 millió forint szük­séges. Milliókba kerül — Mennyi kellene ahhoz, hogy az előírások minimális követelményei szerint történ­jen a szemétszállítás a járás­ban — kérdem Polák Viktor­tól, a váci járási pénzügyi osz­tály vezetőjétől és Mosonyi Ferenctöl, a járási hivatal mű­szaki, termelés-ellátásfelügye- leti osztály vezetőjétől. — Hatmillió forint — feleli Polák Viktor. A minden igényt kielégítő szállításhoz 18 millió forint, az 1985-ig szükséges 29 millió forinton felül. Feltétle­nül állami támogatás szüksé­ges, mert ilyen összegeket a községek kifizetni nem képesek, hiszen egy-egy község egész évi fejlesztési alapja nem ha­ladja meg a háromszáz ezret. — Mint állampolgár én sem vagyok megelégedve a jelen­legi helyzettel — vette át a szót Mosonyi Ferenc, de mint műszaki ember elégedett va­gyok, mert gondoljuk meg, hogy öt évvel ezelőtt még sehol sem voltunk. Államunk millió­kat áldozott. Az idén szeretnénk a korsze­rű intézményes szemétszállí­vezet megalakulásának 25. év­fordulójáról. Március 22-én és 29-én pol-presszóvá alakul ót az acsai eszpresszó, ahová Dinnyés József daltulajdoms és a „Hecc” együttes hívja politizálni a fiatalokat. Március 27-én a helyi KISZ-alapszervezetek mérik össze tudásukat a csővári mű­velődési házban a „három ta­vasz” (1848. március 15., 1919 március 21., 1945. április 4.) történelmi eseményeiről ve­télkedve. Az ifjúsági napok zárására április 3-ón kerül sor egész napos rendezvénnyel. Dél­előtt kerékpárversenyen és tréfás sportvetélkedőkön ve­hetnek részt az érdeklődők. Délután pantomimbemutató táncház és disco várja a szó­rakozni vágyó fiatalokat. F. Zs. tásba bekapcsolni Sződöt, Vác- dukát, Zebegényt, és a még megmaradt hét községben, ahol egyáltalán nem volt sze­métszállítás, erre a szolgálta­tásra a termelőszövetkezeteket is megnyerni. Tudjuk, hogy a KÖJÁL szempontjából ez még mindig nem felel meg, de több a semminél­Lesz mit tenni Vannak még feladatok- El­sősorban az, hogy megváltoz­tassuk a lakosság és a vállala­tok, szövetkezetek szemléletét. Mert mit ér a nyereséges ter­melés, ha a dolgozó vagy egy község lakossága betegszik be­le? Mit ér a tavaszi, őszi lom­talanítás, ha utána az állam­polgár elmegy kirándulni, és maga mögé dobja a sörösüve­get, a kenyérdarabot, a kon- zervesdobozt, hazafelé pedig átgázol a park pázsitján, le­tapossa a virágokat, kitépi a fákat. Ezeket az élő oxigén­gyárakat, amelyek nemcsak szebbé teszik környezetünket, de egészségünket is védik. A nevelést -ott kell kezdeni, hogy rászólunk a kicsire: „tö­röld le a cipődet”. A széles kö­rű társadalmi megmozdulás ott kezdődik, hogy figyelmez­tetjük társunkat: eldobta a csikket, s ezt jóindulatú fi­gyelmeztetésnek veszi, mert tudja, ha megjelenik a rendőr, 200 forint alatt nem ússza meg. Mert előbb-utóbb mindenütt bevezetik a szemétszállítást. De ugyan minek, ha a kukák mellé dobjuk a hulladékot? Mészáros Gyula \/t akiári József a Liszt Fe- renc Zeneakadémia ta­nára, a Kórusok Országos Ta­nácsának elnöke, az európai kórusszövetségben ő képviseli hazánkat, a Magyar Zenemű­vészek Szövetsége elnökségi, a Zeneműkiadó szerkesztő bi­zottságának és még több tár­sadalmi szervezet tagja. Ott láttuk az Országos Kodály Em­lékbizottságban állami veze­tők, neves művészek társasá­gában, a Repülj, páva nemzet­közi zsűrijében. Ismert alakja többször feltűnik a televízió képernyőjén, a híradó film­kockáin. — Ha megtagadnák öntől a Vox Humana énekkart, a fél életét rabolnák el. Másik fele a pedagógia, a család. És még mi? — kérdezem a beszélge­tésünk elején. — Vác — feleli határozot­tan. — Itt születtem. Ebben a városban tanultam meg hinni az emberben, a közösségi szel­lem erejében. Itt ütöttem le A három jelszó jegyében V&ffseny, klubdéluígn Az üzemeic, vállalatok, gaz­dálkodó egységek munkaver­senytitkárainak részvételével február végén értekezletet tar­tott a városi munkaverseny­bizottság. A tanácskozáson többek között szó volt egy újfajta, úgynevezett KIPA- rendszerről. mellyel meg le­itet könnyíteni, gyorsítani a brigádverseny tárgyilagos ér­tékelését. E módszert a Fi­nomkerámiai Ipari Művek szervezési osztálya dolgozta ki, s alkalmazza is. Horváth József, a munkabi­zottság vezetője beszélt az el­múlt évben végzett városi kommunista műszak eredmé­nyeiről, megállapítva, hogy az üzemek, gyárak, s a szolgál­tató ágazat szocialista brigád­jai, kollektívái 130 ezer társadalmi mun­kaórát dolgoztak, ami egyenlő közel 2 millió 600 ezer forint munkabérrel. Ebből 1,7 milliót utaltak a tanács számlájára, gyer­mekintézmények fejleszté­sére. Az idei munkaterv többek között tartalmazza a kétha- vonként üzemekben megtar­tandó kihelyezett értekezletek időpontjait, az ötnapos mun­kahét bevezetéséről szerzett tapasztalatok elemzését, az új munkaverseny-szabályzat el­készítését, valamint az egy tervezett politikai fórumot. Legvégül a szocialista bri­gádklub tevékenységét emlí­tette a bizottság vezetője. El­mondta, hogy az idén is gaz­dag programot állítottak ösz- sze. Kölcsönös együttműködé­si szerződés jön létre a művelődési központ, a DCM, a DCM művelődési bizottsága, valamint a Váci DCM SE között. E szerződés lényege segíteni a város szocialista brigádjainak kulturális vállalásainak telje­sítését. A megállapodás szá­mos segítséget nyújt, például a tapasztalatcserék megszer­vezéséhez, autóbusz biztosítá­sához, szállások lefoglalásá­hoz, színházlátogatások lebo­nyolításához, a deákvári Ság- vári Klub rendezvényeinek lá­togatásához, a sportpálya igénybevételéhez. A Ságvári Klubban' minden hónap har­madik péntekén szabad klub­napot tartanak. A résztvevő munkaversenytitkárok ígéretet tettek, hogy segítik a szocia­lista brigádklub munkáját. Csányi Ferenc először a zongora billentyűit, itt szerettem meg a legszebb hangszert, a vox humanát, az emberi hangot. Itt jártam is­kolába, 1940-ben érettségiz­tem. Innét jártam be a mű­egyetemre. Vegyészmérnök akartam lenni, s úgy képzel­tem, hogy majd szabad időm­ben a zenével, a kórus együt­tesében pihenem ki magam. Egy év után rájöttem: amit becsülettel el akarunk végez­ni, ahhoz egész ember kell. Otthagytam hát a műegyete­met, zongorázni tanultam, majd beiratkoztam a Zene- akadémiára. Oklevelemet 1950-ben vettem át és a Ma­gyar Néphadsereg Énekkará­nak karnagya lettem. Igazi énemet 1957-ben találtam meg, amikor a tanári kated­rára léptem. Azóta Budapes­ten tanítok, de Vácot soha­sem hagytam el. — Miért nem? — Szerelem ezt a várost, ahol nincs két egyforma alko­Az idei észak-dunántúli kör­zeti gépíróversenyt, valamint a szakmai és nyelvi vetélkedőt a váci közgazdasági szakkö­zépiskolában rendezték. Fejér, Győr-Sopron, Komá­rom, Veszprém és Pest megye 12 közgazdasági és 12 gépíró­iskolájának 87 legjobbja ver­senyzett öt kategóriában. A diákvendégek 1 ezer 300 társu­kat képviselték. A váci iskola vezetőinek dicséretére legyen mondva: remekül megszervez­ték a programokat. — Miből áll ez a verseny? — kérdeztem Hámori Jenőt, aki tanára, szervezője, s egyik létrehívója a már ötödik al­kalommal megrendezett ve­télkedőnek. — Külön csoportot alkotnak a közgazdaságisok és a gép­írók. öt kategóriában az első három helyezettet jutalmazzuk. Tízperces másolást, gyors­írásból folyóírásba átírást kell teljesíteni a sikert óhajtónak. — Ez azt jelenti, hogy má­sodpercenként 3—4 szótagot kell gyorsírásból „lefordíta­ni”. Civil ember értene ebből valamit? — Nem. De nekik tudni kell. — Az anyanyelvi versenyt elsősorban ön szorgalmazta. Miért? nyat. Hangulatos utcáinál, te­reinél festeni sem lehetne szebbet. Mégis úgy érzem, ezt az ide látogatók jobban érté­kelik, mint az itt lakók. 'Ihle­tet, pihenést találok itt, En­gem minden házhoz, minden utcához fűz valami, mert apám, nagyapám, őseim emlé­ke él bennem. — Beszélgetésünk közben mindig visszatér a Vox Hu­mánéhoz. Mióta a tagja? — Negyvenkét éve. Akkor már komoly szereplések álltak a saját örömökre, házi ének­lésre összeállt kis csapat mö­gött. Az énekkar vezetőjét, Sümegh Miklóst a Magyar Rádió 1942-ben szerződtette és a helyébe engem választottak meg karnagynak. Húszéves voltam. A legnehezebb időben. A ** háború követelte a maga áldozatait, vitte a fiatal kó­rustagokat is. Amikor meg minden elcsendesedett, vezető nélkül maradtak. Ismét házi éneklésben lelték örömüket. Egy-két mondat naplójukból: „Fűtetlen a szoba”, „Nincs vi­lágítás”. Külön regény, ahogy Makiárt József harcolt a fenn­maradásukért. Végül is a város lett a mecénásuk. Országos II. helyezést értek el 1948-ban, nemzetközi 1. helyezést 1961- ben. Megszervezték a magyar kóruszene magas fórumát, a Dunakanyar dalostalálkozót. Átvették a legmagasabb kitün­tetést, az „Aranykoszorút”, — Mert ezek a gyerekek az igazgatásban fognak elhelyez­kedni. Az a tapasztalatunk, hogy nem ismerik kellően az anyanyelvet. Freisinger Edéné országos vezető szakfelügyelő: — A Pest megyei gyors- és gépírótanárok szakmai mun­kaközössége tízéves. Azzal, hogy a versenyt Vácott ren­dezik, tevékenységüket ismerik el. A tanulók felkészültsége évről évre jobb. A kategóriák első három he­lyezettje értékes könyvjutal­mat kapott. A megyénkből a legjobb gyorsírók: Nagy Erika, a ceglédi Április 4. Közgazda- sági Szakközépiskola tanulója a 200-as kategóriában, Mátrai Erika, a Váci Gyors- és Gép­író Iskola diákja a 150-es kate­góriában. A legjobb gépiró a közgazdaságis csoportban: Ne- deczki Katalin, a monori Köz- gazdasági Szakközépiskola, va­lamint Gyulai Ilona, a ceglé­di Gyors- és Gépíró Iskola ta­nulója. S azoknak a tanárok­nak a névsora, akiknek ezt az eredményt köszönhették: sor­rendben Kárpáti Lászióné, dr, Rusvay Tiborné, Szőnyiné Gá­bor Mária, Csernus Sándorné. Vicsotka Mihály majd a „Fesztivál-díjat" há­romszor egymás után, tehát véglegesen a „Kiváló együttes" címet. Majdnem minden évben az első díjjal tértek haza a kül­földi fesztiválokról. Tavaly a BBC nagydíját, az „Ezüstró­zsa serleg”-et kapták meg. — Megint a Vox Humanáról beszél. Hatvanéves. Magáról is mondjon valamit. Gondol néha a nyugdíjra, vagy időn­ként már a múltról is eltűnő­dik? — Nincs időm erre, és ez jó. Az Akadémián a kötele­ző 12 óra helyett 20-at ta­nítok. .. Azért mégiscsak fur­csa érzés nézni a kórus sorai­ban azokat, akik a Hámán Kató általános iskola ének- és zenetagozatán indultak (innét kapjuk az utánpótlást), s ma már egyetemisták, örömmel állok meg az utcán egy-egy plakát előtt, melyen karmes­terként szerepel egykori ta- nítványom. Visszatükröződik onnét a boldogság is, az öre­gedés is. De büszke vagyok arra, hogy a szülői háztól ka­pott életszemléletemet át tud­tam nekik adni, meg a fele­ségemnek is, aki a Hámán Kató általános iskolában ta­nár, a lányomnak is, akt ugyanott tanítónő, a kisebbik lányomnak is, aki ugyanott első osztályos és természete­sen fiamnak, aki ügyvédjelölt, — Mi ez az életszemlélet? L'lni csak közösségben, ^ őszintén, tisztán, az egy­szerűség törvényei szerint le-, hét. Mészáros Gyula . ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) Nagyközségi ifjúsági napok Ácsa és társközségei Az egyszerűség törvényei szerint Makiári József hatvanéves ^ A Vox Humana Énekkar február 27-én a Híradás- S technikai Anyagok Gyára kultúrtermében szűk körű ün- $ nepélyt tartott, ahol a hatvanadik születésnapján kö- ^ szöntötte Makiári József zeneakadémiai tanárt, a kórus ^ karnagyát. Makiári József negyven év óta vezeti a váci ^ énekkart. Munkája elismeréséül 1966-ban Liszt-díjjal, ^ 1975-ben Pro Űrbe éremmel, 1977-ben nívódíjjal tüntet- ^ ték ki. Még ebben az évben megkapta a Kiváló népmű- <5 velő címet. § Hatvanadik születésnapján állami vezetők, közéleti $ személyiségek és barátai fejezték ki jókívánságaikat. Az ^ együttes próbáján felkereste őt Pálmai László, a városi ^ pártbizottság titkára és VVeisz, György, a városi tanács ^ elnöke is, akik a város vezetősége nevében köszöntötték a hatvanéves karnagyot.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom