Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-06 / 55. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 55. SZÁM 1982. MÁRCIUS 6., SZOMBAT Aliserfirsd változások Nyakukba vették a falit Megújul az öreg iskolaépület A napokban Albertirsa nagyközség vezetői a nyakukba vették a falut. Felkeresték a kisebb-nagyobb üzemek, intézmények közösségeit azzal a céllal, hogy tájékoztatást adjanak az ország és szűkebb hazájuk, lakóhelyük fejlődéséről, ez évi teendőkről. A legtöbb helyen a réteggyűlés hallgatóságából sokan szólásra emelkedtek. Véleményükkel, javaslataikkal segíteni akartak a községben jelentkező gondok megoldásában. A gyógyítást szolgálja Az előadók miről is szóltak? A közlendők között első helyen említették meg a gyermekintézmény- hálózat fejlesztésének elképzeléseit. Ugyanis a Győzelem úti régi iskola- épület felújításával nem fejeződik be a korszerűsítés. Most az öreg falaik között a ceglédi Lenin Tsz építő részlegének dolgozói szorgoskodnak. "Úgy tervezik, hogy őszre, az új tanév -kezdetekor a gyer- mekséreg birtokba veheti. A Táncsics és Köztársaság Úti iskolaépület korszerűsítése elkezdődött az iskolavezetés elképzelései alapján. Kivitelezésre jelentkeztek olyan vállalkozók, akik szabadidejükben, társadalmi munkával segítenek. A szülők — s ennek a hozzászólások is hangot adtak — megnyugodva látják, hogy nem volt hiábavaló az az áldozatvállalás, amelyet gyermekeik érdekében iskolafejlesztésre, óvodabővítésre fordítottak. Az egészségügyi központ kivitelezését a szigorúbb tél csak átmenetileg hátráltatta. Hamarosan teljes lendülettel dolgoznak majd ott az Építési Költségvetési Üzem munkásai. Még ebben az évben át kell adniuk ezt az objektumot is rendeltetésének. Járdát építhetnek A korábbi időszakhoz képest a község közlekedési feltételei valamelyest javultak. A legtöbb vita, vélemény az úthálózat állapotával kapcsolatban hangzott el. Ilyenkor tavasszal a hóolvadás után, a tavaszi fagyok elmúltával a legtöbb földút alig járható. Némelyik utcába személygépkocsival be sem lehet hajtani. Ezen az állapoton változtatni központi erőforrásokból nem lehet. Maguknak a lakóknak — mint azt más községekben, vagy néhány helybéli utcában elég jól csinálják — kell portájuk előtt járhatóvá tenni a járdát és az* úttestet. A nagyközségben kialakított árokrendszer hosszú időn keresztül elvezette a Gerjébe a felgyülemlő talajvizet, csapadékot. Ám néhány falubéli nemtörődömségből, hanyagságból salakkal és más anyagokkal betemette a portája előtti szakaszt. A hozzászólók közül- többen kérték a tanács sürgős intézkedését: mérjék fel, mely utcákban kell újra kitisztítani a? árkokat. Kisiskolások, de felnőttek is gyakran közlekednek gyalogosan, s bizony most tudják csak igazán értékelni a társadalmi munkában megépített gyalogjárdák jótékony hatását. Ettől az évtől kezdődően azokban az utcákban lehet betonjárdát készíteni, amelyekben a lakók társadalmi munkájuk mellé a szükséges mennyiségű cementet is megvásárolják. Ez a módszel nem ennek a községnek a specialitása, hiszen Pest me- | gye több helységében ilyen ' módon teszik járhatóvá utcáikat maguk a lakók. Eddig két utca jelentette be igényét járdaépítésre. Számítanak a fiatalokra A Budapest Kötőipari Szövetkezet dolgozói szóba hozták a szemétszállítás problémáit. Véleményük szerint a hulladékszállító kocsit jobban alkalmassá' kell tenni a szállításra, mert jelenlegi állapotában leszóródiik róla a szemét egy része. Többen említették az alapellátásban jeleskedő Dél-Pest megyei ÁFÉSZ dolgozóinak erényeit, de a hiányosságokat is. A csepegtetőüzem dolgozói az új vendéglátó egység vezetőit arra bíztatják, hogy az első héten tanúsított igényességgel vezessék, szervezzék az ,ott dolgozók munkáját. A vendégektől is követeljék meg a kulturált magatartást. Üzemükbe az ételszállító kocsi innen hordja az ebédet, s azt kérnék, hogy ,„kon- disabb" kosztot kapjanak. A véleményt nyilvánítók elismeréssel szóltak a gazdabolt, háztartási bolt, porcelánüzlet, valamint a Pesti úti húsüzlet és a könyvesbolt kereskedelmi tevékenységéről. Jelen írásunk kevés ahhoz, hogy valamennyi közérdekű bejelentést, jószándékú bírálatot, javaslatot felsorolhasson, ám a község vezetésének lehetősége van arra, hogy az elhangzottakat munkája során hasznosítsa. A vezetők legközelebb a fiatalsággal találkoznak, a Ceglédre és Monorra járó középiskolásokkal. Hiszen olyan létesítményekkel gazdagodott és fog gazdagodni Albertirsa, amelyet az ifjúság használ majd —, de előbb a kivitelezésben tevékeny részvételükre szükség van. N. G. Érdekes előadások A ceglédi Kossuth Művelődési Központ ismeretterjesztő programja keretében két jelentős előadás hangzik el a napokban városunkban. Az intézmény B-épületében március 10-én, szerdán délelőtt tíz órakor Tudománypolitikánk időszerű kérdéseiről tart ismertetést Szorcsik Sándor, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének- osztályvezetője. Tizenegyedikén délután öt órakor dr. Ranschburg Jenő pszichológus Hogyan bánjunk a gyermekkel? címmel ad hasznos nevelési tanácsokat. Zenés köszönt® Az albertirsai művelődési ház vidám műsorral köszönti március 8-án, hétfőn este fél nyolckor a község lányait, asz- szonyait. Éljenek ők. a nők! címmel fővárosi vendégművészeket látnak vendégül, akiknek zenés előadását a Pepsi együttes kíséri. A munka szusz- szanásnyi szünetében két asszony beszélget a ceglédi állomáson. A vasúthoz tartoznak: az egyik kabátján karszalag, a másik seprűre támaszkodik. A takarító mondja: — Annyi tennivalóm lesz a hétvégén. Rám vár egy csomó ház körüli munka, összegyűlik, csak győzzem. Ráadásul az erdőbe is kimegyek, mert nyílik a hóvirág. Beszélgető társa értetlenül néz rá, tehát folytatja: — Igen nyílik, s ilyenkor nőnap előtt tíz—tizenkét forintot is adnak egy csokorért, érdemes szedni, egy kis mellékes ösz- szejön belőle. A másik megértőén bálin, indulnak a dolgukra. Vajon a virágszedő kap-e valakitől virágot? T. T. Szolgáljon sokak örömére Több a könyv, de kevés a hely A hétvégekre ajánljanak programot A megnövekedett, hétvégekre összpontosuló szabad idő szükségessé teszi, hogy a köz- művelődési intézmények szombaton teljes, vasárnap részleges szolgáltatást nyújtsanak. Ugyanekkor az intézmények hétfői szünnapját általánosan meg kell szüntetni. Ez az irányelv hangzott el azon az értekezleten, amelyen az 1981. évi közművelődési munkát értékelték és 1982 főbb közművelődési feladatait, valamint az ötnapos munkahéttel kapcsolatos kérdéseket vitatták meg a résztvevők. Változó színvonal Cegléden a járási hivatal tanácstermében a napokban járási értekezleten vettek részt a községi művelődési házak, klubkönyvtárak, könyvtárak vezetői. Laszip Attilának, a járási művelődésügyi osztály vezetőjének megnyitója után Varga Sándor közművelődési felügyelő értékelte a községek elmúlt évi közművelődési munkáját. A könyvtárakban 1981-ben összesen 10 ezer 200 kötettel gyarapodott a könyvállomány, ami erőteljes emelkedés, ám ezzel párhuzamosan majdnem mindenhol raktározási gondok jelentkeztek. A megoldás különösen sürgető Ceglédberce- len, Csemőben, Jászkarajenőn és Törteién. A könyvbeszerzésre fordított összeg általában megfelelő, de akadnak olyan községi könyvtárak, mint például Kocsér és Nyársapát, ahol az alacsony évi könyvbeszerzési keret nem teszi lehetővé a folyamatos, tervszerű állománygyarapítást. A könyvtáraknak 8 ezer 513 olvasójuk volt. Fokozatosan nő a beiratkozó gyerekek száma, viszont a felnőtteké csökken. A kölcsönzött kötetek száma meghaladta a 202 ezret. Külö nös^n visszaesett a mikebudai és a nyársapáti könyvtár munkája. Jelentős az intézmények közös fenntartásból származó támogatása, amelyben kiemelkedik Ceglédbercel az évi 200 ezer forinttal. A könyvtárak többnyire megnyugtató eredményeket produkáltak, de a tartalmi munka településenként változó színvonalú. hezen összehozott gyermekcsoportok működési feltételeit megszüntette a fenntartó. A képzőművézeti kiállításokkal jobban kellene politizálni. A közművelődési intézmények műsorpolitikájának ki kell fejezni a szűkebb és a tá- gabb közösség, az adott település és társadalom érdekeit. Kollektív igényeket kell kielé-' gíteni úgy, hogy örömére szolgáljon a legszélesebb köröknek is. A rendezvények szorosabban kötődjenek az emberek mindennapi valóságához, tevékenységükhöz. Jelenlegi gazdasági helyzetünk még inkább megköveteli, hogy a közművelődés' alapja az együttműködés és az összefogás legyen. A szellemi teremtő erő, az egyéni leleményesség éppen úgy szükséges, mint az anyagi eszközök összpontosítása. A tevékenységi formáknál a rétegigényeket figyelembe kell venni. Így pélIgény szerint A művelődési házak tevékenységét értékelve Varga Sándor elmondta, hogy a művészeti munka helyzete a korábbihoz viszonyítva nem javult. Továbbra is nagy az aránytalanság a települések között. Amíg egyes községekben, a hagyományokhoz híven, sok az amatőr csoport, addig máshol szinte semmi sincs. Arra is volt példa, hogy a nedául a termelést, a hasznos hobbikat és a háztáji gazdálkodást kell segíteni. Az egész családnak Laszip Attila osztályvezető a kulturális élet időszerű kérdéseiről szólt, majd az ötnapos munkahét lehetőségeiről, problémáiról adott tájékoztatást. Az irányelvek szerint az intézmények nyitvatartási rendjét úgy kell megszervezni, hogy a szolgáltató tevékenység a hétvégekre összpontosuljon. Fontos feladat a tanulók programjainak megszervezése és az egész családokat vohzó rendezvények beiktatása. Mindez sok gondot vet fel, mert különösen nehéz megoldást találni az egyszemélyes intézményeknél, ám az oktatási és a köz- művelődési létesítmények ösz- szehangolt működésével ez megoldható. Surányi János Ahogy én dolgozom Kikerekedőben az életmű Jövőre a Műcsarnokban állít ki Az egyik baráti állam fővárosában,. B-ben történt. A rangos kiállítóterem nemzetközi esemény színhelye volt. Még javában peregtek az ünnepi megnyitó emelkedett mondatai, amikor a házigazdák egyike kis cédulával lé. pett a beszélőhöz. Áz szórakozottan rápillantott, majd rövidre fogva a szót, ezekkel a lakonikus szavakkal fejezte be mondókáját: — A kiállítást megnyitom. Az Itl látható fotóknak bitosan nagy sikerük lesz, mert már eddig három eltűnt a helyéről... A Cegléd környéki termelőszövetkezetektől ezen a télen is felvásárolják a használhatatlan, javíthatatlan gépeket, járműveket a MÉH ceglédi telepén. Apáti-Tóth Sándor felvétele Ehhez hasonló sztorikért nem kell a szomszédba mennie Tóth István Balázs Béla- díjas fotóművésznek, s ha mégis külföldön jár, akkor a skótok földjén Edinburghban ceglédi születésű tolmács szegődik mellé. New Yorkban Kertész André házában pedig rég nem látott ismerősöket — egy portást és egy tolmácsot — hozott össze a sors általa. Sok helyre hívják Sidney-böl jöt egy ezüstérem, meg a diploma. A nyertes kép Déry Tiborról készült, ám így a derék ausztráloknak semmitmondó volt az' aláírás, ezért eképpen módosították: Tibor Derby. Olyanok ezek a már-már adomaszámba menő, megtörtént esetek, mint a mozgókép kimerevített pillanatai. Az élet parányi töredékei, amelyek valamit sejtetnek az egészről is< Tóth István lényére minden esetre jellemzők, mert ahol a kiváló fotográfus megjelenik, ott rendszerint történik valami. S ha csak teheti, útnak indul. Sok meghívásnak kell eleget tennie. Tavaly például Belgrád- ban járt egy kiállítás anyagát zsűrizni. Saját képeit tárta a veszprémi közönség elé, és ott volt két fotójával a Műcsarnokban rendezett Tény-kép című tárlaton. Napi postája vastag levélköteg, sokan fordulnak hozzá, ismeretlenül is. Művelődési házak, iskolák kérik fel a fotóművészetről szóló előadások megtartására. Témája címe: Ahogy én dolgo» zom. Múló világ Az eddig kiérdemelt 26S nemzetközi díj birtokában sen* csökkenti a tempót a maholnap hatvanéves művész. A rá jellemző nagy munkabírással valósítja meg a magyar művészek pantheonját, a száznál több arckép újabb és újabb portrékkal egészítve ki. Most éppen Varga Imre szobrászhoz készül, de foglalkoztatja egy másik témakör is, amelyet Múló világ címszóval jelöl. A* alföldi tanyavilág mára megkövült tegnapi arcát próbálj* megörökíteni. Nemcsak a las-, san megroggyanó, térdre ereszkedő vályogfalak közöti motívumok érdeklik, hanem az ott élő, magukra maradt, elfelejtett öregek sorsa. A fényképezőgépét szüntelen kattog tató fotográfust bizalmatlanul méregető vén szülék, a magányt kiáltó szobabelsők, öregasszonyok malacokkal az ócska ólnál e felvételek témái. Szeretné meggyorsítani ezt a munkát, mert hármas tagozódásé, nagy kiállításra készül jövőre a Műcsarnokban. Az eddigi pályafutását felölelő hatalmas anyagot a világszerte sok babért aratott közismert Tóth- fotókra, a kortárs művészek arcmására és a Múló világ figuráira kívánja alapozni. Tamasi Tamás Vízilabda Nagy sikert arattak Ezüstérmes lett a CVSE Ceglédi VSE—Bánki Donáth 13-9 (3-2, 3-1, 5-2, 2-4) Cegléd: Németh, Kárász, Papp, Hajós, Bóbis, Kelemen, Ungvári. Csere: Beck P., Tánczos, Juhász, Horváth, Zsíros, Edző: Czigány Károly. Góllövők: Kelemen (3), Hajós (3), Kárász (3), Papp (2), Ungvári, Bóbis. Végéhez érkezett a téli szezon legrangosabb vízilabda eseménye, a Felszabadulási Kupa, melyen igen szép cég lédi eredmény született. Csa patunk fennállása óta a legna gyobb sikerét érte el, a dobogó második fokára került. Az utolsó találkozón a Bánki együttese egy percig sem tudta kétségessé tenni a ceglédiek győzelmét. A csapat remek taktikát alkalmazva, fokozatosan húzott el, úgy, hogy az utolsó játékrész előtt már 6 gól volt az előnye. Ezzel a mérkőzéssel, melyen mindenki tudása legjavát nyújtotta, tette fel a koronát a ceglédi együttes az egész téli szereplésére. A szép siker értékét növeli, hogy a CVSE volt az egyetlen fedett uszodával nem rendelkező gárda. Vízilabdázóink újabb erőpróbája, az OB II-es bajnok» ság, április közepén kezdődik, reméljük, ott is hasonló szép eredménnyel szerepelnek. Beck Mihály ISSN 0133—250» (Ceglédi Hírlap»
