Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-05 / 54. szám

GQDpLLOl vytíiía A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 54. SZÁM 1982. MÁRCIUS 5., PÉNTEK KCSSl-esek Veresegyházon Amiben érdemes követnioket Aki figyelemmel kíséri a községek KISZ-szervezeteiről szóló híradásokat esetleg azt mondhatja: minek őket sorra venni, úgyis mindegyiknél ugyanazok a bajok és az örö­mök. Elég hát ha csak egyet mutatunk be, s a cseppben ott a tenger. A vélekedésben persze van némi igazság. Hi­szen a hasonlóságok nem a véletlenek szülöttei. A járás községeiben, de még jó né­hány városi alapszervezetben is, hasonló gondok nyomaszt­ják az ifjúsági mozgalom szervezőit Sok az eljáró Hogy csak a leglényegeseb­bet említsük: a szervezettsé­gé. Alig van olyan" beszámoló, kivétel talán csak némelyik ■iskoláé, ahol ne azzal kez­dődne a KISZ-titkárok érté­kelése: kevés az emberünk, rossz a szervezettség. Nincs mit csodálkozni tehát azon, hogy Veresegyházon is ez a helyzet. Az okok, s itt se várjon senki újdonságot, ismerősek. Sok a tanulni, dolgozni eljá­ró fiatal, aki nem a lakó-, hanem a munkahelyén vagy az iskolájában KISZ-tag. Sőt; Veresen még jó néhány hely­beli cég is, mint amilyen a Pefém, a Mekofém, a Hunga- rovin kirendeltsége, szerveze­tileg kiszakítja lakóhelyéről a fiatalokat. Így aztán a köz­ségi KISZ-szervezet 91 főt számlál, s ezt mindenki ke­vésnek tartja. De ezzel nagyjából a végé­re is értünk a bárkivel kö­zös vonásoknak. Lehet: ta­lálnánk még, ha nagyon ke­resnénk, de mégis inkább mu­tassuk be; igenis változatos az ifjúsági mozgalom tabellája, még egy ilyen szűk körben is, mint a járás. Mindjárt az első figyelemre méltó megál­lapítás is erre ösztönöz a ve­resegyházaik önértékeléséből. Czene János, a titkár kemé­nyen fogalmaz: — Az 1980-tól működő ki­lenctagú vezetőség három alapszervezet tevékenységét fogja össze, a területit, a költ­ségvetési üzemét és a pedagó­gusokét. Az esztendő folya­mán a társadalmi és a kultu­rális munkáért felelős bizott­sági tagoknak megköszöntük a munkáját. Erre azért került sor tavaly szeptemberben, mert rendszeresen nem teljesítették feladataikat, még a minimá­lis szinten sem. Jó kapcsolatok A megüresedett helyeket most, az alapszervezeti vá­lasztások után töltik majd be. A tanulságos eset újszerű: ed­dig inkább olyanról hallot­tunk, hogy a vezetésre alkal­matlanok a sűrűben meghú­zódva akadályozták az érde­kesebb, színesebb, vonzóbb KISZ-élet kialakítását, s végül csak jószántukból mondtak le a megválasztáskor elvállalt, de nem betöltött funkcióról. De egyelőre valószínűleg az sem általános, amit a vere- siek január elejétől vezettek be: a bizottság tagjai közül minden hétfőn inspekciót tart valaki este hat és nyolc óra között, amikor minden fiatal előállhat váratlan dolgaival. Ugyancsak érdemes, éppen az átlagostól eltérő volta miatt szólni a veresi KISZ- esek kapcsolatairól. Azokról, amelyek ugyan tényleg szere­pelnek minden valamire való akcióprogramban, nevezete­sen, hogy el kell mélyíteni az együttműködést a párt- és ta­nácsi szervekkel, a közműve­lődési és sportintézmények­kel, az iskolákkal, s egyebek­kel, de mint tudjuk, más vala­mit megfogalmazni, tervekben rögzíteni, s megint más való­ra váltani. A sok, egyébként általában fejlődő kapcsolat közül külön érdemes kettőt példának állítani. Az egyik a tanácshoz fűzi a verest KISZ-eseket. S nem­csak azért, mert gazdaságilag függenek tőle, hiszen itt kü­lönítik el az ifjúságpolitikai alapot, amely a KlSZ-szerve- zet gazdasági életének is alapja. Hanem mert kölcsö­nösen építenek egymásra. Ez már abban is megnyilvánul, hogy a tanács rendszeresen meghívja, még a végrehajtó bizottsági ülésekre is a KISZ- bizottság képviselőjét, aki nemcsak vendég- és hallgató, hanem elmondhatja a vélemé­nyét és javaslatokat is tehet. Kölcsönös érdek Országosan is egyedülálló az a gyakorlat, amelynek a községfejlesztés a terepe. A település szépítésében, gyara­pításában élenjáró'KlSZ-akti- visták évente külföldi kirán­dulást kapnak jutalmul a ta­nácstól. Ez az érdekeltség így aztán mindkét felet ösztönzi hagyományos veresi lokálpat­riotizmuson felül is. A fiatalok a község fejlődé­sén kívül pozitívumként köny­velhetik el a megbecsülést és a figyelmet is, a tanács pedig még jobban figyel: hogy va­lóban a legszükségesebb mun­kákra hívja a fiatalokat, s jó szervezéssel igyekezzen ered­ményesebbé tenni a közös megmozdulásokat. Hogy a dp- log jól megy, arra bizonyíték az is, hogy a KISZ-bizottság már megkapta a Veresegyhá­zért emlékplakettet is. A másik, szintén követésre méltó kapcsolat a művelődési központtal alakult ki. Ez sem véletlen, hiszen a ház a köz­ség kulturális és közéleti köz­pontja. De hát ennek minden­hol így kellene lennie, s még­is hallunk olyan esetekről, amikor nem tudnak kiegyezni egymással. A - veresi KISZ-, esek igazi otthona a művelő­dési központ, rendezvényeik többségét itt tartják, s prog­ramjuk egyben a házé is. G. Z. Tájékoztató iskoláról A Petőfi általános iskola, a Munkácsy úti iskola központi épülete adott otthont a szak- szervezetek városi szakmakö­zi bizottsága legutóbbi ülésé­nek. Kihasználva a lehetősé­get, Monori Mihály, az iskola igazgatója tájékoztatta a tes­tület tagjait az iskola múltjá­ról, jelenéről és terveiről. A többi között elmondta, hogy jelenleg még négy épületben, a központin kívül a Szabadság téren, a Szőlő és a Mátyás ki­rály utcában tanítanak. A ti­zenhat-tizenhat alsós és felsős tagozatú osztályban 928 diákot tanítanak a nevelők, akik kö­zött nincs képesítés nélküli. Gondot okoz az iskolának a tanköteles korú gyerekek fel­kutatása, ennek a városköz­pont manapság is változó, ide- és elköltöző lakossága az oka. Sajnos, sok a hátrányos hely­zetű és a veszélyeztetett gyer­mek is. A nyolc általánost igy is a tanulók 94 százaléka végzi el, nem is akármilyen eredménnyel, hiszen a Petőfi a legerősebb, a tanulmányi munkában élenjáró iskolák közé tartozik. A szakmaközi bizottság tagjai arról is hall­hattak 'Szatmári Bélánétól, az iskola szakszervezeti bizottsá­gának elnökétől, az iskolaveze­tés és a szakszervezet jól együttműködik. A sikeres nyugdíjasklubot Pál Istvánná vezeti. A bizottsági ülés vendége volt Benedek János, a városi tanács elnöke is, aki a város- fejlesztés tavalyi eredményei­ről, idei terveiről adott tájé­koztatót, s közérdekű kérdé­sekre felelt. Ganz Árammérőgyár Bővítik az autóparkolót Jelentős rekonstrukció az idén is Huszonhét jelentősebb re­konstrukciós célt tartalmaz a Ganz Árammérőgyár idei ter­ve. Ezek egy része a vállalat dolgozóinak élet- és munka- körülményeit javítják, a má­sik a termelés elengedhetetlen feltételeit teremti meg. Foly­tatják a csarnotabővítést, a műanyag- és forgácsolóüze­mek folytatásaképpen. Kielégítik a gépjárműveze­tők és -szerelők régi, jogos igényét, felépítik a garázs szo­ciális létesítményeit, öltözőt, fürdőt, étkezőt alakítanak ki a műhely mögött. Folytatják a gyár vizesblokk­jának felújítását. Magyarán: helyrehozzák az öltözőket, mosdókat, fürdőket, mellékhe­lyiségeket. Megkezdik a szennyvízcsatorna rekonst­rukciójának első ütemét. Jelentős pénzeszközöket for­dítanak raktárbővítésre, a műanyag csarnok felújítására, a villámhárító rendszer cseréjére és az épületek külső tatarozá­sára. Tavaly kezdték bővíte­ni az autóparkolót, az idén folytatják. Egyidejűleg rend- behozzák a kerékpármegőrzőt. A melegvízfűtésre való át­állás, a kerítésviláigitás kor­szerűsítésére, a fűtésvezeték felújítása, a kutak vízhozamá­nak növelése szintén tetemes összegeket emészt fel. Mezőgazdasági gépszerelők Ősztől új szakközépiskola Alapozás a tanműhelyben Még csak a meteorológiai, tavasz kezdődött meg, de az iskolákban már az őszre gon­dolnak, az újabb tanévre. Megkezdődnek a beíratások az általános > iskolákban, a ké­szülődés azonban a középfo­kú intézményekre is érvé­nyes. A gödöllői 202-es Ma­dách Imre Szakmunkásképző Intézet vezetői, tanári kara a város és a járás valamennyi iskolájával kapcsolatban áll­nak. Szülői értekezleteken, szórólapokon igyekeztek tu­datni, milyen szakmákat ok­tatnak, mi a választék, me­lyek a túlzsúfoltak, hova je­lentkezzenek többen. Különösen az ősszel induló új iskolatípust propagálták. Hosszabb előkészület után az új tanévben megkezdik tanul­mányaikat a mezőgazdasági gépszerelő szakközépiskola el­ső hallgatói. Harmincnégy gyereket vesznek fel az első osztályba, akik a gyakorlati tudnivalókat, pontosabban azok alapismereteit a tanmű­helyben sajátítják el. Később azonban a gazdaságokban, üzemekben, intézetekben foly­tatják, amelyekben majdan foglalkoztatást, állást is talál­nak. Így a tangazdaságban, a MÉM Műszaki Intézetében, a termelőszövetkezetekben. Amint nem véletlen, hogy ez az újfajta szakközépiskola járásunkban kezdi meg mű­ködését, az sem, hogy éppen a gödöllői szakmunkásképző­ben. A Madách a megye egyik legjobban felszerelt intézete, tanári kara szintén megfelel a követelményeknek. Az orosz és a történelem kivételével minden tárgyat az itteni pe­dagógusok oktatnak majd a szakközépiskolában is. De ak­kor sem^jönnek zavarba, ha nem kapnak az említett két tárgyra tanárt. Nevelőik kö­zött van ilyen szakos. Bevezetőnkben o toborzás színhelyéül a járás községeit jelöltük meg, jöhetnek azon­ban távolabbról is, diákott­honukban tizenöt gyereket helyezhetnek el. A mezőgazdaság mai gé- pesítettségi fokából kiindulva és a várható fejlődést figye­lembe véve a gépszerelő szak- középiskolát elvégzőknek min­den bizonnyal kedvezőek lesz­nek az elhelyezkedési lehető­ségei. A termelőszövetkezetek­ben, állami gazdaságokban igénylik az ilyen képzettségű középkádereket. Körtelefon helyett Négy község kapcsolata A kartali Petőfi Termelő- szövetkezetben már jó ideje igen nagy segítséget jelent a gépészeknek is a CB-rádió, amely eddig elsősorban a bagi és a kartali műszaki raktárak, műhelyek között teremtett kapcsolatot. Nemrégiben három új adó­vevőt vásároltak, s így most már a vérségi gépjavítómű­hely, a Micsurin-tanyai te­henészeti telep, valamint a bagi központi irodaház is köz­vetlen kapcsolatban lehet az éterben. ‘ A mi járásunk, városunk áldatlan telefonhelyzetét is­merve csupán annyi kívánko­zik a mondottakhoz: bizonyá­ra hasznos készülékek ezek a CB-rádiók a négy, meglehe­tősen távol eső község közös gazdaságában is, hiszen, erre mifelénk egy körtelefon is el­tart legalább egy napig. Ötven kilométer Kisgazdaságok tonnái Négy év alatt csaknem két­szeresére növelte a háztáji gazdaságokban hizlalt serté­sek számát a péceli Rákosvöl­gye Termelőszövetkezet. 1978- ban mintegy tizenkétezer, ta­valy pedig huszonegyezernél több hízót vásároltak fel a kisgazdaságokból, összesen 2 ezer 264 tonna súlyban. A gazdaság, a főváros egyes ke­rületeit is beleértve, ötven kilométeres körzetben szerve­zi a háztáji állattartást. Jön a GAMESZ Fűt, világít, javít Alsófokú gazdálkodó szervezet Éppen hat és fél éves lesz a városi alsófokú oktatási in­tézmények gondnoksága, ami­kor megszűnik és átadja he­lyét a gazdálkodást föltehe­tően jobban irányító, összefo­gó szervezetnek, a gazdasági műszaki ellátó és szolgáltató szervezetnek, röviden a GA- MESZ-nak. A GAMESZ, jó kiejthetősége révén, máris népszerűségre tett szert azok között, akik tudnak róla, dön­töttek létrehozásáról, a tanács végrehajtó bizottságának tag­jai között. A gondnokság szervezeti felépítése és vezetése rövid élete során is többször válto­zott, amíg megtalálták azt a [Buszjárat a sztrádán Egy ugrással a fővárosba Értékes ajándékkal köszön­tött be a meteorológiai tavasz első napja a túrái, galgahéví- zi, hévízgyörki és bagi lako­soknak. Bár tudom, évek múltán nem lesz évfordulós megemlékezése annak, hogy 1982-ben ezen a napon in­dult meg az M3-as autópá­lyán a 2605-ös számú Buda­pest—Bag—Túra autóbuszvo­nal forgalma. , Ünneppé avatta Ügy adódott, hogy már az első nap igénybe vehettem a já­ratot. Reggel 6 óra 20 perckor ültem fel az autóbuszra és bár volt néhány perces késé­sünk a reggeli csúcsforgalom miatt, mégis 7 óra 15 perc­kor a Népstadion melletti au­tóbusz-állomáson voltam, ahonnan már tényleg csak egy ugrás a Sugár, meg a Belváros is. Nem tehetek róla, a gyor­san haladó autóbuszban régi utazások emlékei jutottak eszembe. Gondolataim múlt­ban való kalandozása szá­momra igazi üneppé avatta a kényelmes autóbusszal való Í robogást. Lehet, hogy az a huszonkét személy, aki velem együtt elsőként vette igénybe a korszerű közlekedésnek ezt a modern eszközét, nem ugyanarra gondolt, mint én. Figyeltem az arcokat. Előt­tem barna hajú, még csitri diáklány csevegett szőke part­nerével. Mögöttem fiatal lány hajolt a könyvébe. Balra tő­lem — mérnöknek néztem — harminc körüli férfi szundi­kált. De minek folytatni a sort. A látottakból megérez- tem és megértettem, hogy uti- társaim — koruknál fogva — nem ismerhették a vagonte­tőn végigélt és a háborús cse­revilág kínjával-bajával fű­szerezett utazásaink keserveit. Több vonatot Nem örülhettek velem a te­hervagonokból átalakított bo- cipullmanoknak; melyeknek közepén szeneskályha melegí­tett, ha volt mit rakni a tü­zére, arra a tűzre, melynek füstje láthatatlaiiná tette a padszomszédot is.* Aztán, hogy tudtunk örülni az első fapadosoknak, me­lyeknek ablakát akkor sem húzhattuk le, ha kánikulai volt a hőség, mert a füstös korom morzsái könnyeket fa­kasztottak a szemekben. Foly­tassam? Már a fiatalabbak is megismerték a vasút kor­szerűsítésével együtt járó 30— 40 perces, sokszor még hosz- szább késéseket, amint meg­ismerték a váltók lefagyását, a vonatok zsúfoltságát éppen úgy, akár az állomások több vonatot fogadni képtelen le­terhelését. Elérjék a határt És most az autóbusz szá­guld velünk, utasaival az M3-as autópályán. Szemünk­nek szokatlan ^ táj, hátulról látni Gödöllő egyre magasodó modern lakóházait és gyárké­ményeit. A vonatról soha nem ismert Blaha-fürdő nyaralói­val, villáival nyári emléket idéz. Mogyoród a télies idő el­lenére is bőven a termő sző­lők és gyümölcsfák zöldjét, bő termését ígéri. Fót látképe is' felvillan. Kirándulásra hív a fóti templom szokatlan vo­nalú csonka tornya. És itt van Budapest. Harminc perc sem kellett, hogy elérjük fő­városunk határát. Nem volt ezeknek a Túráról Budapestre ma reggel elő­ször induló autóbuszoknak ünnepélyes Indítása. Az em­berek jelentős része talán nem is értette volna, hogy miért kellene ünnepelni. Pedig nagy dolog, egész kort, vagy kor­szakot tükröz, jelképez, hogy március 1-től naponta hat autóbuszpár közlekedik Túra és Budapest között. Ahogy megérkeztünk, hideg szél vágta arcunkba a per­metező eső cseppjeit. De mindannyian, akik szótlanul utaztunk a fűtött, tiszta, ké­nyelmes autóbuszban, mintha vidámabban igyekeztünk vol­na napi célunk felé. Ki az is­kolába ki a gyárba, vagy ép­pen egy rövid fővárosi ügy­intézésre. Kedvem lett volna fütyörészve megtenni az utat a pár méterre levő metróállo­másig. Mögöttem két fiatal utitársam hangos beszéde hallatszott. — 19.30-kor indul az utolsó járat Budapestről. Jó lenne, ha ez Gödöllőnél lemenne a régi 3-asra és felvenné az on­nan hazaigyekvőket. A mű­velődési központ sok rendez­vénye befejeződik ekkorra — mondta a fiú, de visszavágott a lány. — Tudod, mi lenne az iga­zán jó? Ha színházi busz in­dulna legalább pénteken és szombaton úgy este 11 óra körül. Merész kívánság? Szavaikra sok minden jutott ismét az eszembe, de aztán igazat adtam fiatal utitár- saimnak. Miért ne teljesed­hetnének a merésznek hangzó kívánságok? F. M. formát, amely jól szolgálja az iskolák oktató-nevelő munká­ját, ugyanakkor megfelel a pénzügyi előírásoknak. Ügy látszik azonban még ez sem elég. Már csak azért sem, mert az új szervezetnek na­gyobb feladatköre lesz majd. Mi is a dolga? Gondosko­dik az intézmények fenntar­tásáról, karbantartásáról. Fel­adata az épületek megelőző karbantartása, a kisebb fel­újítások házilagos kivitelezé­se, a felszerelések jó karban tartása, az épületek fűtése, világítása, energiaellátása, ké­sőbb a takarítás is. Az intézmények vezetőinek megbízatása alapján beszerez­nek felszerelési tárgyakat, szemléltető eszközöket, üze­meltetik a konyhát. Az intéz­mények technikai és kisegítő személyzete szintén a szerve­zetbe tartozik július 1-től, amikor a GAMESZ megkezdi működését. A szervezethez tartoznak a pénzügyek is, kivéve olyan feladatokat, mint a szemlélte­tő eszközök, készletek nyil­vántartása, az alkalmazottak betegségének, szabadságának jelentése. A GAMESZ kötelékébe könyvelők, élelmezésvezetők, szakmunkások, karbantartók és fűtők tartoznak. A nap kulturális programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Népballadák és a természet ritmusai sorozat hatodik elő­adása. Tartja Pap Gábor mű­vészettörténész. Stúdiómozi. Nichetti: Rata- taplan. Olasz filmvígjáték, 20 órakor. Közös játék a játszótér KRT- tagjaival, 16 órakor. Városi moziműsor Seriff az égből. Színes olasz kalandfilm, 4, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom