Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-05 / 54. szám

1982. MÄRCIUS 5., PÉNTEK »mir Tg x/(mav 3 KÁDÁR JÁNOS A BELVÁROSBAN NÉMETH KÁROLY PEST MEGYÉBEN (Folytatás az 1. oldalról.) figyelmesség nélkül innen sem távozhatott: az üzlet eladói sakk-könyvekkel ajándékoz­nák meg. Kis idő még arra is jutott, hogy megszemléljék a Kígyó­passzázs új virágüzletét, ame­lyet a Sasad Tsz nyitott, s az elnök, Czinczok György mu­tatott be. A Belváros-néző séta utol­só állomása a Szabadsajtó úton nemrégiben megnyitott Budapesti kiállítóterem volt, ahol Derkovits-ösztöndíjas fiatal képzőművészek tárlatát tekintette meg Kádár János. Közülük személyesen is meg­ismerkedett és elbeszélgetett Katona Zsuzsa szobrásszal, Kovács Dénes grafikussal és Zrínyifalvi Gábor festővel. Közben Farkasinszky Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyette­se elmondta, hogy a legújabb budapesti galéria elsősorban kiemelkedő tehetségű pálya­kezdő alkotóknak ad bemu­tatkozási lehetőséget, ugyan­akkor arra is szolgál, hogy különféle rendezvényeken, ki­állításokon a főváros közönsé­ge elé tárják a városfejleszté­si terveket, megismertessék a rövidebb és hosszabb távú várospolitikai elgondolásokat. Kádár János útja ezután a Budapesti Pártbizottságra ve­zetett, ahol részt vett a kerü­leti első titkárok tanácskozá­sán. Maróthy László — kivált a főváros politikai arculatára fi­gyelő tájékoztatójában — alá­húzta: Budapest általános álla- ponta olyan, mint az országé. Társadalmi stabilitás jellemzi, érvényesül a párt politikája, munkások, értelmiségiek, al­kalmazottak munkálkodnak a szocializmus építésén. Szkokán Ferenc, a XIV. ke­rületi pártbizottság első titká­ra annak a meggyőződésének adott hangot, hogy nemcsak az emberek politikai érzékeny­sége nőtt, hanem felelősségér­zetük is fokozódott. Gál Lász­ióné, a IX. kerületi pártbizott­ság első titkára a párt mun­kamódszeréről, a pártmunka KÁDÁR JÁNOS: stílusáról beszélt. Hámori Csa­ba, a XIX. kerületi pártbi zottság első titkára rámutatott: pártunk egysége nyílt vitákban kovácsolódik, akkor is. amikor az emberek egy részében két­ségeket, aggodalmakat ébreszt a világpolitikai, világgazdasági helyzet alakulása. EDDIGI POLITIKÁNKAT KELL KÖVETNI, EZ SZÜLTE TÖRTÉNELMI EREDMÉNYEINKET Ezután a Központi Bizottság első titkára kért szót. Fontosnak, sokrétű prog­ramjával tanulságosnak minő­sítette a látogatást Kádár Já­nos, hangsúlyozva: a Közpon­ti Bizottság munkájában nél­külözhetetlennek tartja a fő­városi pártszervezetek tapasz­talatait, megkülönböztetett fi­gyelemmel törődik Budapest­tel, hiszen itt él-dolgozik az or­szág lakosságának ötödé, párt­tagságunk negyede. — A látottak, hallottak újra és újra meg kell, hogy győz­zenek bennünket: eddigi poli­tikánkat kell követnünk, ez a politika szülte komoly törté­nelmi eredményeinket — foly­tatta a Központi Bizottság el­ső titkára. — Rendszerünk szi­lárd, ezt ellenfeleink is elis­merni kényszerülnek. Fejlő­dési ütemünk — igaz — ala­csonyabb, mint a korábbi esz­tendőkben volt, de biztonság­gá^ nézhetünk a jövőbe. S a világban ezt kevés ország mondhatja el magáról. Nyíl­tan vállaltuk: programunk az elért színvonal megtartása. Tisztességes, becsületes, vonzó program ez. — Nem élünk függetlenül a világban, nem élünk' elszige­ll|k. pWHpWSlM " V ’t"A «Si| ^ -­Dr. Ságliy Vilmos belkereskedelmi miniszter tájékoztatta Kádár Jánost a Fórum Szállóban. telve a világ eseményeitől. Most hát intenzívebben és job­ban kell politizálnunk, a jó szót nem sajnálva, az érvek­kel nem takarékoskodva. Leg­főbb érveink — tények! Gaz daságunk például bizonyította állóképességét az elmúlt évek­ben, holott ma 20 százalékkal kell többet exportálnunk, hogy ugyanazt megkapjuk, mint 1974-ben. Élünk, dolgozunk, megőrizzük, s — bizonyos va gyök benne — tovább fej­lesztjük elért vívmányainkat. Bizonyos vagyok benne, mert nincs többé olyan potenciálja a kapitalizmusnak, hogy a vív­mányokat — akár nálunk, akár a szocialista világ más orszá­gaiban — megsemmisítse. A nemzetközi helyzetet az Egye­sült Államok bizonyos irányító körei élezik, fegyverkezési ver­senyt szítanak, valamiféle erő­fölényre törekszenek. Az okok­ról már sokszor esett szó, de nem árt ismételni: a kapita­lista világ vezető ereje, ha mérleget készít, magára nézve, bizony negatívnak találja. S a kapitalizmus, ha krízisbe ke­rült, a történelem során eddig még mindig a háborúban ke­reste a kiutat, a megoldást. De a világ nagyot változott, a há­ború ma már nem végzetsze­rűen elkerülhetetlen. Termé­szetesen a monopolkapitaliz­mus a helyzet élezésével több célt kíván elérni: brutálisak­ban léphet fel a népek sza- badságtorekvéseivel szemben, s nagy hasznot vághat zsebre a fegyverkezésből. Lehetőségei azonban már korlátozottak. Mi jól ismerjük a társadalmi fej­lődés törvényeit:’ az emberek szabadok, a népek nemzetek akarnak lenni. Senki sem áll­hatja útjukat — mondotta vé­gezetül Kádár János, s a Köz­ponti Bizottság nevében továb­bi helytállást, újabb sikere­ket kívánva a budapestieknek. Bár a mosodánk új, de a be­rendezései már elavultak. A konyhánk is korszerűtlen .. Altatva kocsiban Így vallott a kórház akkori igazgatója. Ám más tények is a papírra kívánkoznak. Például az, hogy 1978-ban egy egész­ségügyi minisztériumi felül­vizsgálat súlyos gondokat tárt fel a 157 ágyas kórházban, s már akkor javasolták: alakít­sák át egyetlen krónikus bete­geket fogadó nagy osztállyá. Mik ás voltak a gondok? Egyrészt az, hogy a legkisebb osztály csupán 17, a legna­gyobb is csak 40 ágyas volt. Operáltak, de nem volt alta­tó orvos a sebészet, a gégé­szet, a szülészet számára. A súlyosabb műtétekre így az évtizede elkészült ceglédi kór­házba kellett szállítani már akkor is , a betegeket. Mert kér vés volt az orvos — osztályon­ként csak néhány —, kényte­len-kelletlen szűkítették itt a műtéti lehetőségeket. A másik nagy probléma ab­ból adódott; a négy kórház- épület három telephelyen, s egymáshoz nem is közel állt. Gyakorta megesett, hogy az operációra szoruló gyermeket az egyik épületben elaltatták, majd személygépkocsival vit­ték a műtőhöz, s onnan fris­sen operálva, ugyanígy vissza a még alvó apróságot... A harmadik tény önmagáért beszél: a 28 ezer lakosú város­ban, a kórház mellett 13 ma­gánszakrendelés jöhetett létre, s ezek némelyikét a kórház or­vosai tartották... A kis kórház gazdaságtalan. Nyilvánvaló, hogy a 17 ágyas gégészetre ugyanazok a mű­szerek, berendezések kellenek, mint az 50—60 ágyas hasonló osztályra, ha nem akarnak en­gedni a gyógyítás színvonalá­ból. Igenám, de így a műsze­rek — némelyik százezrekbe, milliókba kerül — kihasználat­lanok, másutt tán nagyobb szükség lenne azokra ... Hol honos? ' A mérleg serpenyőjében ér­vek és ellenérvek. Mégsem kétséges, merre billen nyelve, ha tovább vizsgálódunk. Nagy­kőröstől 15 kilométer távolság­ban ott a modern, mindentu­dó ezerágyas ceglédi kórház. Eddig is tárt kapukkal várta Nagykőrös és másik tucat hely­ség betegeit, ezután sem lesz másként. A ceglédi kórházban 1976 óta egyre több nagykőrösi beteget gyógyítottak, tavaly például már 1120-at, minden negyedik Nagykőrösről kór­házba kerülő embert. Ahogy eddig sem panaszkodott ottani gyógyítására egy nagykőrösi ember sem, sőt, sok dicséret hangzott el, bizonyára így lesz ezután is. Szállítani kell majd a bete­geket,. s utazni hozzájuk láto­gatóba ... Ez sem sorscsapás. Nézzünk csak körül Pest me­gyében! Dobásról, Ráckevé­ról, Nagykátáról, Érdről, járás- székhelyekről és városokból szállítják másutt is a betege­ket, néha nem 15, hanem két- szerte több kilométer távolság­ra, olykor a főváros zsúfolt út­jait átszelve, mégsem panasz­kodnak az emberek a mentők­re. S a látogatás? Kétségtelen: a menetrenden igazítani kell majd, javítani a közlekedést, s Cegléden bizonyára a be­teghez engedik közvetlen hozzátartozóját, ha már odáig utazott — nemcsak a hivata­los időben. A családias hangulatnál — kiváltképp a kórházban — többet ér a magas gyógyítási színvonal. S hogy nem lesz ez­után született hagykőrösi? Az országban ma szinte minden­ki kórházban születik: ho­gyan lesz valaki törteli, jászka- rajenői,'kőröstetétleni?! Mind- annyiukat ott anyakönyvezik, csak azokat nem, akik otthon látják meg először a napvilá­got. Ma a Pest megyei gyere­kek a váci, a kerepestarcsai, a ceglédi, vagy a fővárosi kór­házakban születnek. Más te­lepüléseken mégsem aggód­nak emiatt... Megfontolt döntést hozott Nagykőrös tanácsa a város polgárainak érdekében. Ök nyernek. Nem is keveset. Ez­után jobb körülmények között gyógyítják őket. A régi Fáskert úti kórházban 120 ágyas belgyógyászat létesül, s a kórház többi része szintéi; az itt- és a környéken élők egészségét szolgálja majd. Hatvanszemélycs bölcsőde nyíl­hat az egykori gyermekosztály helyén, a szülészet épüle­tét pedig átalakítják, hogy a jelenlegi szűkös szakorvosi rendelőnek — míg az új megépül — több helyet teremt­senek: a nőgyógyászat, az anya- és csecsemővédelmi, va­lamint a terhestanácsadás, az onkológiai szakrendelés, a három gyermekkörzeti orvosi rendelés körülményei ja­vulnak. Ez is a nagykőrösiek érdeke. Vasvári G. Pál Németh Károly kétnapos Pest megyei látogatása során olyan területekkel ismerkedett meg, ahol a mostoha adottsá­gok ellenére az elmúlt öt, tíz évben látványos fejlődés ta­pasztalható. A siker titka min­denütt — mint kiderült a cél­tudatos, kemény munka, az ál­landó megújulni tudás, a bá­tor kockázatvállalás és kezde­ményezőkészség. A Szilasmen- ti Tsz-ben például, mely1 kü­lönösen az öt évvel korábbi egyesülés óta ért el kiemelke­dő eredményeket, a silány föl­deket úgy hasznosították, hogy a szántóterületük 40 százalé­kán, mintegy 1800 hektáron gyógynövényeket termeszte­nek. A mintegy 30-féle nö­vényből fűszereket, cseppeket, aromákat készítenek. Emellett az élelmiszer-feldolgozás is je­lentős hasznot hoz a gazdaság­ban. Méltán szólt tehát elis­meréssel a csaknem egymll- liárd forintos árbevétel és a majd’ 4 millió dolláros export­ról, s nemkülönben arról, hogy sikeresen törekednek a taka­rékos gazdálkodásra, s a ke­nyérgabona terméshozama is kiemelkedő. Hogy nem ritka vendég Kerepestarcsán az öt­let, a kezdeményezőkészség, arról árulkodott az udvaron fölhalmozott fenyőgally, mely­nek párlatából egyebek mel­lett gyógyszer- és mosószer­alapanyagok készülnek. Az öt­let kiindulópontja a tavaly ka­rácsony táján nagy mennyi­ségben az árusok nyakán ma­radt fenyőfa volt. Lám, egy kis leleményességgel mi mindent lehet hasznosítani! Ugyancsak kemény munka, számos kezdeményezés és újí­tókedv kellett ahhoz, hogy a járási pártbizottság első titká­ra olyan kiemelkedő eredmé­nyekről számolhasson be a já­rás fejlődésével kapcsolatban, melyeket méltán említett elis­merő szavakkal a Központi Bi­zottság titkára. A mintegy tíz éve felgyorsult fejlődés során megerősödtek a mezőgazdasá­gi üzemek, s az ipar is megte­lepedett itt. A járás hét kö­zös gazdasága az idei zárszám­adáson több mint nyolcmilliárd forint árbevételt könyvelhetett el. Annak ellenére, hogy gyen­ge adottságokkal rendelkez­nek. A gazdasági eredményekhez igazodnak az ellátás, a köz- ségíejlesztés mutatói is. A nenezebb gazdasági viszonyok éllenére soha még ilyen ma­gas fejlesztési összeg nem állt a tanácsok rendelkezésére. Mintegy 400 millió forint. Ezt kívánják megtoldani mintegy 1Ó0 millió forint értékű társa­dalmi munkával. Hiszen sok még a tennivaló, gyermekin­tézmények, iskolai tantermek hiányoznák, magas a képesí­tés nélküli pedagógusok szá­ma. Németh Károly a járás ve­zetőitől az iránt érdeklődött, hogyan értékelik a lakosság politikai hangulatát, hogyan hat a gyakran fenyegetéssel terhes nemzetközi helyzet az itt élők politikai magatartá­sára, mi a lakosság vélemé­nye a párt politikájáról. A válaszból kitűnt, hogy a la­kosság fokozott érdeklődéssel kíséri a kül- és belpolitika eseményeit, őszintén, nyíltan fordulnak a kérdéseikkel az emberek a vezetőkhöz, mert tudják, hogy nemcsak meg­hallgatják őket, hanem intéz­kednek is az általuk felvetett problémákkal kapcsolatban. A járásban a közelmúltban le­zajlott 65 pártnapi rendez­Pelikán István (baloldalt) bemutatja a vendégeknek a lóllásparadi' csom-ültetvényt. vény azt bizonyította, hogy a dabasi járásbeliek egyetérte­nek a párt politikájával, s te­vékenyen támogatják annak megvalósítását. A látogatás további esemé­nyei is meggyőző példákkal szolgáltak arra, hogy e biza­lom, mely korunkban különö­sen fontos, erős alapokkal ren­delkezik a járásban. A járási rendelőintézet megtekintése egyértelműen alátámasztotta, hogy nemcsak a korszerű föl­szerelés, hanem az itt dolgozók elhivatottsága, egyéni ambíciói is az emberek gyógyulását szol­gálják. A gyors felépítéséről és ol­csóságáról megyeszerte ismert áfész ABC-áruház ‘ minden igényt kielégítő áruválasztéka is arról tanúskodott, hogy szak­májukat hivatásnak tekintő igazi kereskedők dolgoznak az üzletben. Ugyancsak a vállal­kozó szellem élő bizonyítéka a ma már a nagyközség képéhez hozzá tartozó motel is. Már az eddigi bevételi terv teljesítése is bizonyítja, érdemes volt kockáztatni. A nyomda működése semmi­féle hagyományra nem támasz- kodfyatott Dabason. Az elmúlt évtized alatt az ország egyik legkorszerűbb üzemévé fej­lődött, a tankönyv- és jegy­zetelőállítás bázisává. A ven­dégek különös érdeklődéssel kísérték a tavaly április óta működő számítógépes fény­szedő részleg bemutatását. Arra a kérdésre pedig, hogy A dabasi nyomdában a Légy Jő mindhalálig című Mőricz-regéay frissen kötött példányát tanulmá­nyozza a KB titkára. Mellette bal­oldalt: Ádori Károly és Bundás Ferenc, jobb oldalt dr. László Jó­zsef, a Kiadói Főigazgatóság he­lyettes vezetője Dubsi Ferenc a sertésfeldolgozás egyes munkafolyamatait magyaráz­za Németh Károlynál«. Erdősi Agnes és Barcza Zsolt felvételei milyen szerepük van egyes tankönyvek késedelmes meg­jelenésében, az igazgató büsz­kén válaszolhatta, hogy mind­ez rajtuk nem múlik, hiszen évek óta pontosan megtartják: a határidőket. A hernádi Március 15. Tsz az ország élvonalbeli gazdasá­gai közé tartozik. A fejlődést jól érzékelteti, hogy amíg 1967-ben termelési értékük 32 millió forint volt, idei ter­vükben már 2,8 milliárd sze­repel. Igaz, hogy közben több gazdaság egyesülésével jött létre a több mint 7 ezer heTc- táron gazdálkodó szövetkezet, mely számos próbálkozás után — ugyanis földjeik ugyancsak mostoha adottsá- gúak —, az állattenyésztésben találta meg a boldogulás út­ját. A Hunnia-hibrid széles kö­rű hírnevére tett szert Tavaly mintegy 10 ezer tonna húst adtak át a népgazdaságnak, ebből 6 ezer 400 tonna barom­fit és 25 ezer tonna sertést. Módszeres, nagyarányú beru­házási tevékenységet folytat­nak. Baromfifeldogozót, ser- tésvágóhidakat, keltetőüzemet, takarmánykeverőt építettek. Most sem fejeződött be ez a folyamat: a látogatók megte­kinthették a baromfivágóhíd bővítésének munkálatait. A rekonstrukció nyomán 13-ról 22 ezer tonnára növekszik a feldolgozható baromfi. Igaz, hogy már eddig is a hernádiak szolgáltatták az ország hús­csirke termelésének több, mint 65 százalékát. Németh Károly megelége­déssel nyugtázta, hogy a meg­látogatott részlegekben min­denütt ötletekkel újdonságok­kal találkozott. így például a beruházásokon maga a tsz a kivitelező. Ugyancsak helyi konstrukció a már országosan is elismert baromfikeltető be­rendezés. Mintaszerű a háztáji gazdaságok integrációja. S lép- ten-nyomon találkozhatott a még takarékosabb gazdálko­dásra való törekvéssel. Egy ap­róság: a keltetőgépek fémrá­csait helyi ötlet alapján mű­anyaggal helyettesítik, így csaknem egyötödébe kerül majd. S ami már nagyobb vo­lumenű munka: a környékbeli üzemekkel összefogva gázve­zetéket épít a termelőszövet­kezet. Ezáltal mintegy 20 szá­zalékos energia-megtakarítást érnek el, s több község lakos­ságához is eljut a korszerű fű­tőanyag. S ugyancsak az ön­költségek csökkentését szolgál­ja többek között a törpebarom­fi szülőpárok beszerzése: ezzel 20 százalékos takarmánymeg­takarítást érnek el. Mindezek ellenére a tsz-ben dolgozók átlagjövedelme jelenleg sem éri el a járási átlagot és nagy erőfeszítéseket igényel a hi­telek visszafizetése is. Való­ban elgondolkodtató, hogy egy kiválóan dolgozó gazdaság ilyen problémákkal küszköd­het. Németh Károly elismerését, s köszönetét tói mácsolta a Köz­ponti Bizottság nevében a tsz. s az egész járás dolgozóinak, kommunistáinak. Tolmácsolta kiemelkedő munkájuk elisme­réseként Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára személyes üd­vözletét és jókívánságait. Mint mondotta a látogatása során ta­pasztaltak azt bizonyították, hogy a járásban a gyakorlat­ban teremtik meg a szinkront az országos és a helyi politika között. Mészáros János

Next

/
Oldalképek
Tartalom