Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-05 / 54. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK *, AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A A Minisztertanács ülése intézkedések az alkatrészellátás javítására XXVI. ÉVFOLYAM, 54. SZÁM Ara: 1,4« forint 1982. MÁRCIUS 5., PÉNTEK Kádár János a Belvárosban TITKÁRI AKTÍVA A BUDAPESTI PÁRTBIZOTTSÁGON § A megúljuló arcú Belváros í új létesítményeivel, az V. kerületben, a Duna-soron ^átadott új kulturális intéz- ^ menyekkel, idegenforgalmi ^ nevezetességekkel ismerke­dett csütörtökön Kádár Já- S nos, az MSZMP Központi | Bizottságának első titkára. ^ A Központi Bizottság ^ székházából indult a város­néző útra Kádár János, Bu- ^ dapest vezetőinek — a házi- i gazdáknak — dr. Marőthy 8 Lászlónak, az MSZMP Po­litikai Bizottsága tagjának, $ a budapesti pártbizottság el- ^ső titkárának és Szépvölgyi ^ Zoltánnak, az MSZMP KB í; tagjának, a Fővárosi Tanács ^ elnökének kíséretében. Vidám eszmecsere a villamoson Divényi Péterné tésai háziasszonnyal. A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén a Gazdasági Bizott­ság jelentése alapján áttekin­tette az alkatrészgyártás és -ellátás helyzetét. Megállapí­totta, hogy elsősorban a me­zőgazdasági gépek, a közúti és vasúti járművek, a hír­adástechnikai berendezések és a tartós fogyasztási cikkek alkatrész-szükségleteinek jobb kielégítése érdekében további összehangolt intézkedések szükségesek. Ezért kötelezte az illetékeseket, mérjék fel és az eddiginél nagyobb arány­ban vegyék számításba az al­katrészgyártás gazdaságos bő­vítésére felhasználható hazai kapacitásokat, valamint az új vállalkozási formák nyújtotta lehetőségeket. A kormány a belkereske­delmi miniszternek a Gazda­sági Bizottságban elfogadott jelentése alapján megállapí­totta, hogy a szerződéses for­mában működő és a bérbe adott üzletek hasznosan hoz­zájárulnak a lakosság ellátá­sának javításához, a fogyasz­tók igényeinek választéko­sabb kielégítéséhez. A Minisz­tertanács a kedvező tapaszta­latokból kiindulva felhívta a belkereskedelmi minisztert, hogy megfelelő intézkedések­kel segítse elő az új üzemel­tetési formák gyorsabb elter­jesztését, s ugyanerre kérte IMPORT ÉS GYÁRTÁS Az Ipari Minisztérium, a Külkereskedelmi Miniszté­rium és az Országos Anyag- és Árhivatal együttesen fel­mérte a hazai alkatrész- gyártás és -ellátás helyze­tét. Elsősorban a legtöbb gonddal küszködő mezőgaz­dasági gépgyártásban és a járműiparban a javításra javaslatokat dolgoztak ki, jelentésüket a Gazdasági Bi­zottság elfogadta, s most a Minisztertanács megerősí­tette. Külön vizsgálták a be­épített alkatrészek, vala­mint a pótalkatrészek ter­melését és ellátását. A produktív alkatrészek­ből évről évre nő a beho­zatal. Az import mérséklé­sével még hosszú ideig nem lehet számolni. Figyelembe kell venni azt is, hogy a gép­ipari kivitel csak úgy foko­zódhat, ha a gyárak eleget tesznek a szigorú minőségi követelményeknek, amihez viszont korszerű, jó alkatré­szekre, részegységekre van szükség. Az érintett tárcák úgy ítélik meg, hogy az ilyen igények teljes körű kielégítése hosszú távú fel­adat. Behatóan elemezték a pótalkatrészhelyzetet. A fel­mérés egyértelműen megál­lapította: a hazai gyártású gépek, berendezések belföl­di felhasználóinak az ipar- vállalat szinte teljes egé­szében visszaigazolják pót­alkatrész-rendeléseiket, s általában eleget tesznek szerződésbeli kötelezettsé­geiknek. Ugyanakkor sok a jogos panasz a felhasználók részéről, az ütemtelen szál­lítás és az évközbeni lema­radás miatt. Ennek oka a vállalatok közötti szerződé­ses fegyelem megsértése és az üzemen belüli szervezet­lenségre vezethető vissza. Gyakori gond az import alkatrészek hiánya. Egyes területeken ez a hiány tar­tós, így a hazai ipar kény­telen saját maga gyakran gazdaságtalan körülmények között is előállítani azpkat. A megoldást a KGST-part- nerekkel való szélesebb ko­rú munkamegosztásban lát­ják. Elhatározták több jog­szabály korszerűsítését is, az igazságügyi tárca bevo­násával rövidesen a gépek­re. berendezésekre is kiter­jesztik a tartós fogyasztási cikkek pótalkatrész-ellátá­sának felelősségét szabá­lyozó és a szankciókat elő­író jogszabályt. Az érintett tárcák a pót­alkatrész-gyártásban a meg­alakuló kisvállalkozások és a társulások rugalmasságá­ra is építenek. Szervezett keretek között tervezik megvalósítani a gépbontást és az alkatrészfelújítást is. SZERZŐDÉSES A szerződéses és bérleti forma bevezetésének egy­éves tapasztalatai vannak. Tavaly január 1. óta lehet szerződéses formában üze­meltetni kisebb létszámú üzleteket és vendéglátóhe­lyeket, s a magánkereske­dők szélesebb köre bérelhet ilyen boltokat. Az első év­ben még viszonylag mérsé­kelt volt a vállalkozó kedv, a meghirdetett több mint ötezer üzletből 2054-re akadt szerződéses üzletve­zető. Vendéglátóhelyre át­lagosan hárman is pályáz­tak, szívesen kötnek szer­ződést ruházati, háztartási, műszaki és dohányboltokra is, viszont nem nagyon nép­szerűek az élelmiszerüzle­tek. Az új formában működő üzletek eredményesebben tevékenykednek, mint ko­rábban. forgalmuk két-há- romszor olyan gyorsan nö­vekszik, mint más hasonló boltoké. A szerződéses és bé­relt üzletek vezetői ügyel­nek a keresletnek megfele­lő választékra. Jobban ki­szolgálják a vevőket, igye­keznek őket megnyerni. A vásárlók általában megked­velték ezeket az üzleteket. A nyitvatartási idő is ru­galmasabban alkalmazko­dik az igényekhez. A szerződéses üzletek a megnövekedett forgalmat mintegy 20 százalékkal ki­sebb létszámmal érik el. Az átalánydíj formájában be­fizetett nyereség majdnem kétszer akkora, mint a bolt korábbi nyeresége, a vesz­teségeket is sorra felszámol­ják. Természetesen az új for­ma a problémáktól sem mentes, jócskán akad még tennivaló. Az üzletvezetők jelentős része árubeszerzési nehézségekre panaszkodik, amin igyekszik segíteni a minisztérium. A hatóságok bővíteni kívánják a forga­lomba hozható termékek körét, enyhíteni azokat az előírásokat, amelyek a szer­ződések megkötésihez vég­zettséget, bizonyítványokat követelnek. A legfontosabb a rátermettség. Fölmerült annak gondolata is, hogy a jövőben a vállalatok esetleg na három, hanem ötéves szerződéseket kössenek. fel a Fogyasztási Szövetkeze­tek Országos Tanácsát is. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottság határo­zatát o miniszterek felügyeleti hatáskörébe utalt egyes fel­adatok felülvizsgálatáról, s a vonatkozó jogszabályok mó­dosításának előkészítéséről. A tervezett módosítások célja a felügyeleti szervek mentesíté­se a vállalati hatáskörbe ad­ható operatív feladatok alól. Ma: 2.-3. o.: A város érdekében döntöttek 4. o.: Mind több a primőr Ne fizessenek elő? 6. o.: Tizennégy vasutas szakosztály 7. -8. o.: Rádió-, tv-műsor a jövő hétre VILLAMOSSAL A DUNA-PARTON A 2-es villamossal érkeztek a program első színhelyére, a Fórum szállóhoz. Kedves epi­zóddal kezdődött a látogatás: Kádár János maga mellett kí­nálta hellyel a Pest megyei Tésáról származó Divényi Pé­ternél, aki bevásárolni jött a fővárosba. Beszélgetéssel telt az idő a Fórumig. Dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi mi­niszter. Szűcs Istvánná, az MSZMP KB tagja, az V. kerületi pártbizottság első tit­kára és Parti János, a Hungar- botels vezérigazgató-helyettese várta itt a vendégeket. Előbb Sághy Vilmos tájékoztatta a Központi Bizottság első titká­rát arról, hogy turizmusunk — egészében — egészségesen fej­lődött, az elmúlt három esz­tendő alatt, bevételeit jószeri­vel megkétszerezte, pedig szál­lodai helyeink száma ma még nem haladja meg a 33 ezret, s ez bizony kevés. A bővítéshez nem bizonyultak elegendőnek a hazai források. A kínálkozó le­hetőségek közül az osztrákok ajánlata volt a legmegfelelőbb. 1978-ban kötötték meg azt a 300 millió dolláros hitelmegál­lapodást, ^amelynek segítségével már a Fórum is épült. Gáspár Tibor, Budapest fő­építésze — kicsit a hátteret is megvilágítva — mondotta el, hogy már a felszabadulás után közvetlenül formálódtak szeré­nyebb vagy nagyobb igényű tervek a Duna-parti szálloda­sor újjáépítésére. EGY KIS SZÁLLODATÖKTÉNET Parti János arról adott szá­mot, hogy a Fórum a vállalát­nak már a negyvenharmadik szállodája; tüneményes gyor­sasággal épült: 1979 szeptem­berében volt az alapkőletétel, amelyet 1981. őszén már az átadás követett. Elsőrendű feladata a nemzetközi ide­genforgalom szolgálata, hi­szen ennek a szállodának sa­ját bevételeiből kell visszafi­zetnie magát, s nem is keve­set: 595 millió schillinget. — Lendületbe jött a szállo­daipar! — jegyezte meg a Köz­ponti Bizottság első titkára, hozzátéve: az idegenforgalom fejlesztésével kettős célunk van. Politikai alapállásunkból táplálkozik nyitottságunk, jöj­jenek a világból, ismerkedje­nek velünk, lássák mindennap­jainkat. Ez.volt az első cél, ezt elértük. A második: csináljuk mindezt gazdaságosan. Ezt — elvtársak — még tanulnunk kell! Németh Károly kétnapos látogatása Pest megyében Helyben is országos politika Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kétnapos látogatást tett Pest megyében. A program szerdán délután kezdő­dött, a kerepestarcsai Szilasmenti Tsz-ben. A Központi Bizottság titkárát elkísérte Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei Pártbizottság első titkára. A vendégeket a\ szövetkezet központjában Bállá János, a gödöllői ' járási pártbizottság titkára és dr. Süpek Zoltán, a járási hivatal elnöke, vala­mint Z. Molnár Mihály tsz- elnök és munkatársai fogad­ták. Németh Károly tájékoz­tatót hallgatott meg a több mint hatezer hektáron műkö­dő kedvezőtlen adottságú gazdaság munkájáról. Ezt kö­vetően üzemlátogatásra került sor. A laboratóriumban Gu­lyás András, a gyógynövény­feldolgozó főágazat vezetője kalauzolta a vendégeket. Az élelmiszer-feldolgozóban Kerti Mihály üzemvezető adott tá­jékoztatást. Az aromaüzem­ben pedig Háger Veres Adám vegyész számolt be az ott fo­lyó munkáról. Tegnap Németh Károly, a dabasi járást kereste fel. Út­jára elkísérte Cservenka Fe­rencné, dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke és Ko­vács Péter, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának alosztály­vezetője. Dabason a járási pártbizottság székházában Adori Károly első titkár, Mé­hész János titkár és Kálmán Ferenc, a járási hivatal elnö­ke, valamint a járási párt-vég- rehajtóbízottság tagjai fogad­ják a vendégeket. A Központi Bizottság titkárát Ádori Ká­roly tájékoztatta a járás gaz­dasági, politikai és társadalmi fejlődéséről. Németh Károly számos kérdést tett fel, melyre a házigazdák válaszoltak. Az eszmecsere után a KB titkára megtekintette a járási szakorvosi rendelőintézetet, melyet dr. Bodó Ágnes igaz­gató főorvos és Cziroczki Fe­rencné főnővér mutatott be a látogatóknak. A következő ál­lomás a dabasi ABC-áruház volt, ahol Kővári György áfész-elnök és Józsa Dávid áruházvezető kalauzolta a vendégeket. A nemrégen át­adott motelt Valkó Gáborné igazgató mutatta be. Ezt kö­vetően a dabasi nyomdába vitt a látogatók útja. Itt Bálint Csaba igazgató, Bundás Fe­renc pártalapszervezeti titkár, valamint Varga László, a nagyközségi pártbizottság tit­kára és Pétiké Jánosné dr., a nagyközségi tanács elnöke várta a vendégeket. Az üzem- látogatás után a Központi Bi­zottság titkára a hernádi Már­cius 15. Tsz-t kereste fel. Itt Csillag Nándor tsz-elnök és Kiss Pál Mihály, a gazdaság pártbizottságnak titkára tájé­koztatta a szövetkezet gazdál­kodásáról, pártéletéről. Utá­na megtekintették a szövetke­zet néhány üzemét. A keltető­állomáson dr. Fodor István ál­lattenyésztési főágazatvezető, a baromfi- és sertésfeldolgozó­ban pedig Dubsi Ferenc élel- miszér-ágazatvezető volt a ka­lauz. Németh Károly megte­kintette Pelikán István tsz- tag háztáji gazdaságát. Délután nagyaktíva ülés kez­dődött az Örkényi művelődési házban, amelyen részt vettek Pest megye párt- és állami ve­zetői, a tömegszervezetek, az üzemek és intézmények veze­tői, valamint az ipari és me­zőgazdasági szocialista brigá­dok képviselői. (A látogatás eseményeiről, a 3. oldalon számolunk be.) A vendégek megnézték a szálloda már nevezetes bécsi kávézóját, uszodáját, voltak egy-két szobában, s Niklai Ákos, a Fórum igazgatója az éttermeket sem hagyta ki a látnivalók bemutatásából. A szép tavaszi napsütésben átsétáltak a Pesti Vigadóhoz, amely 1980. márciusa óta ad ismét otthont zenének, képző- művészetnek. A Vigadó Galé­riájában nemrég nyílt Soós László és Kemény Éva gra­fikus — So-Ky — politikai plakátkiállítása; a művész­pár kalauzolásával Kádár Já­nos megismerkedett a több­ségében fekete-fehér fotómon­tázzsal. Bennük — a Köz­ponti Bizottság első titkárá­nak vendégkönyvi szavai­val — valóban közérdekű művészi tevékenység ölt tes­tet. Rigó László igazgató ve­zette a rövid sétát az épület­ben, majd Kádár János a Vö­rösmarty tér, a Váci utca felé indult. VÉGIG AZ ÜZLETSORON Jöttének hírére összesereg- lettek az emberek, s alig pár lépés kellett csak: a téren vi­rágot árusító Hajdú Józsefné sebtében kötött csokorral kö­szöntötte a Központi Bizottság első titkárát. Demján Sándor, a Skála-Coop vezérigazgatója invitálta először üzletlátoga­tásra is a vendégeket, legújabb kezdeményezésükkel, az S-mo- dell ruházati kereskedelmi társaság boltjával büszkélked­ve. Kádár János el is töltött itt néhány percet, mint ahogy elidőzött az idegen nyelvű könyvesboltban is, meghall­gatva Udvarhelyi Lászlónak, a Kiadói Főigazgatóság veze­tőjének tájékoztatóját. Némi (Folytatás a 3. oldalon.) MSZMP-Frdimő Pártközi tárgyalások A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége, élén Bal­lal Lászlóval, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága gazdaságpoli­tikai osztályának vezetőjével, a Frelimo Párt meghívására, február 27. és március 3. kö­zött hivatalos, baráti látoga­tást tett a Mozambiki Népi Köztársaságban. A küldöttséget fogadta Marcelino dós Santos, a Fre* limo Párt KB. állandó Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Megbeszéléseket folytattak a Frelimo Párt tárgyaló kül­döttségével, amelyet Julio Zamith Carrilho, a Központi Bizottság tagja, közmunka- és lakásépítési miniszter, a KB termelési és kereskedelmi osztályának vezetője vezetett Németh Károly a Szilasmenti Tsz halteldolgozd Ozeméban Nagy Ml- Az Rrkényl megyei r’itívaülés szónoka Németh Károly volt. Nagy fi- hályné tsz-taggal beszélget. Középen: Cservenka Ferencné és Porgányi gyelemmel kísért beszédében részletesen szólt gazdasági életünk, bel- Gyula termelési elnökhelyettes. politikánk aktuális kérdéseiről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom