Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-02 / 51. szám

ínf.r.m 1982. MÁRCIUS 2., KEDD y Biztonságtechnika — munkavédelem Forintmillidk is támogatják Ha egy erőműves dolgozó­tól megkérdeznénk: vajon ve­szélyes-e a munkahelye, ta­lán megmosolyogná tájékozat­lanságunkat, s azt felelné: az egyik legveszélyesebb! Hiszen az ország energiaellátásában oly nagy szerepet játszó üzem­óriás berendezései hatalmas nyomás alatt, magas hőfokon termelik a villamos áramot, és a hőenergiát; egy-egy műsza­ki hiba, üzemviteli probléma, súlyos következményekkel is járhat. Éppen ezért a bizton­ságtechnikai előírások betar­tására ugyancsak nagy fi­gyelmet fordítanak, szigorú feltételeket szabva minden dolgozónak. A Dunamenti Hőerőmű Vál­lalatnál, ezt a megkülönböz­tetett figyelmet és szigorúsá­got forintmilliók is támogat­ják: az itt dolgozó, mintegy 1300 ember életének és egész­ségének védelmére fordított pénzösszegek az elmúlt esz­tendőben például meghalad­ták a 13 milliót is. Kevesebb decibel Ebből a tekintélyes summá­ból a munkakörülmények ja­vításától, a tűzvédelmen át, a különböző környezetvédelmi megoldásokig sok mindenre futotta tavaly, s igen komoly tételeket szántak az úgyneve­zett munkaártalmak mérsék­lésére is. — Ezek közül az egyik leg­több gondot okozza, a magas zajszint.— tájékoztat Benki Tibor biztonságtechnikai ve­zető. — Évek óta ennek mér­séklésére költöttük a legtöb­bet, legutóbb úgynevezett zaj­védő fülkéket készíttettünk. Mi terveztük meg, s gyártot­tuk le az első mintadarabot, aminek alapján további nyolc fülke készült el. Hangszige­telt, légcserélővei ellátott pi­henőhelyként szolgál: gyakor­latilag itt tartózkodik dolgo­zónk, s innen járja körbe a technológiai utasítások sze­rint, bizonyos időközökben a berendezéseket. A fülkék, me­lyeknek darabja 160 ezer fo­rintba került, 30—35 decibel­lel csökkentik a dolgozót érő zajhatásokat. — Emellett még milyen ár­talmak ellen kell védekez­niük? — Több helyen problémát jelent a légállapot is; tavaly az olajállomásunkon kezdtük meg a komplett klímaberen­dezés megépítését, az idén he­lyezzük üzembe. Ugyancsak az idén készül él 1 millió 600 ezer forintos költséigel a hidrogénüzem új fűtési rend­szere, és számos irodahelyi­ségben, illetve a vegyi és víz­üzemben 18 úgynevezett ab­lakklíma felszerelésére kerül sor. Furcsa balesetek A munkahelyi ártalmak csökkentése mellett biztonság- technikai berendezésekre, kü­lönböző gépek és készülékek korszerűsítésére is több száz­ezer forintot költenek. És ak­kor még nem is szóltunk a védőfelszerelések és a munka­ruhák beszerzésére szánt ösz- szegekről. — Az idén 2 millió 700 ezer forintot költhetünk erre a célra — magyarázza Benki Tibor —, és több mint egy­milliót a nehéz fizikai munka könnyítésére. — Mindezek után, milyen volt a DHV tavalyi baleseti statisztikája? — Igen kedvezőnek mond­hatom, hiszen sem csonkolás­sal járó, sem halálos baleset nem történt, összesen 1253 eset került a nyilvántartásba, s ebből csupán nyolc volt, amit közvetlen munkabaleset­ként tartunk számon. — Ez utóbbiakat, mi okoz­ta? — Furcsa módon, négy al­kalommal egyszerűen gyalo­gos közlekedésből származott baleset, senki sem hibáztatha­tó érte. Volt továbbá olyan sé­rülés, ami a védőeszköz sza­bálytalan használata miatt kö­vetkezett be. Meg kell azon­ban jegyezni, hogy a balese­tek száma — s ezzel párhuza­mosan a kiesett műszakoké is —, évről évre csökken. Három esztendővel ezelőtt 1345 bal­eset történt az erőműnél, a ta­valyi összegzés már majdnem százzal kevesebb. — És minek köszönhető ez? — Nyilvánvalóan elővigyá­zatosabbak, fegyelmezettek dolgozóink, ugyanakkor a munkavédelmi előírások meg­tartására is több gondot tu­dunk fordítani. Indokolt szigorúság — Ellenőrzésekkel is? — Természetesen — fűzi hozzá Kúrán Ferenc, társadal­mi munkavédelmi felügyelő —, kiterjedt hálózattal, szám szerint ötvennégy munkavé­delmi őr dolgozik. Feladatuk az előírások betartásán túl, a berendezések, gépek felül­vizsgálata is. Volt már rá pél­da, hogy leállíttattunk gépet, mert nem felelt meg a biz­Mit, hol, mikor? Rendezvények. Március 2-án este 6 órai kezdettel a lakó­klubban a honismereti szakkör I rendezvényeként előadás hang­zik el A tavaszi napforduló ünnepei címmel. Előadó: Györ­gyi Erzsébet, a Néprajzi Mú­zeum tudományos munkatár­sa. Ugyancsak 2-án este 8 órai kezdettel kerül sor a Spekt­rum-klub soron következő fog­lalkozására az információs központban. Ez alkalommal Panel szabta szomszédság cím­mel, Szirmai Viktória szocio- lógűs tart előadást és vitát. Március 3-án tartja újabb összejövetelét a kismamaklub délután 4 órai kezdettel a la­kóklubban, Ajándékkészítés húsvétra címmel. Március 4-én délután 4 órai kezdettel kerül sor a politikai akadémia újabb előadására a DKV irodaházában. Fegyver­kezési programok a harmadik világban címmel dr. Pataki István, a Magyar Külügyi In­tézet főmunkatársa tart’ elő­adást. Március 5-én Költészet és zene címmel előadás hangzik el az ifjúsági klub rendezvé­nyeként az információs köz­pontban, este 6 órai kezdettel. Ugyanezen a napon este 8 órától másnap hajnali 4-ig. a GELKA és a Dunamenti Mű­velődési Ház rendezésében farsangi bált tartanak. Március 8-án a DKV szín­háztermében a nőnap alkalmá­együttes sor dél­ből az ecsédi népi táncműsorára kerül után fél 3 órai kezdettel. Március 9-én a Spektrum­klub rendezvényeként Oltvá­nyi Tamás, a Magyarország munkatársa tart előadást Mi újság a nagyvilágban címmel. Színház. Március 7-én szer­veznek csoportos színházláto­gatást Budapestre, a Thália Színházhoz a Jogászok című darab megtekintésére. Az au­tóbusz este háromnegyed hat­kor indul a Százhalom Étte­rem elől. Ovi- és iskolamozi. Március 5-én a Teo bohóc és a bűvész című filmet vetítik a város óvodáiban. Az iskolamozi ve­títéseire március 2-án és 9-én délelőtt fél 10-kor és délután 2 órakor kerül sor. Mozi. Hága szálló műsorán: március 2-án: Ideiglenes pa­radicsom — magyar film. Március 9-én: Ki beszél itt szerelemről — magyar film. Az előadások este fél 7-rkor kezdődnek. Az óvárosi mozi műsorán: március 7-én: Requiem —ma­gyar film. Március 8-án: Or­szágúton — olasz film. A DHV-klubmozi műsorán. Március 3-án: Talpunk alatt fütyül a szél — magyar film. Március 7-én: Akasztani való bolond nő — francia film. Március 8-án: A XX. század kalózai — szovjet film. Az elő­adások este 6 órakor kezdőd­nek. tonságos üzemeltetés feltéte­leinek. És arra is volt már péda, hogy nem a gépet, hanem a dolgozót kellett, nem leállíta­ni, hanem kiállítani. Ha nem is gyakran és főként nem jel­lemzően, meg-meg esik, hogy a szonda elszíneződik. A biz­tonságtechnikai vezető állan­dóan magánál hordja ezt a speciális mérőeszközt, s a leg­váratlanabb pillanatban tart­ja a dolgozó elé. Derűsen idézik az ilyenkor szokásos kérdését is: „belefúj, vagy hazamegy”? Akad, aki az utóbbit választja. A szigorúság érthető, hi­szen a veszélyes üzemként számontartott DHV-nál, az egyik legveszedelmesebb bal­esetforrás, ha a dolgozó ittas. Parkit neveztek el Lassan hagyomány, hogy Százhalombattán nem csupán az utcák és terek, hanem a közterületek, így például a parkok is nevet kapnak. A vá­rosi tanács végrehajtó bizott­sága a közelmúltban a déli la­kónegyedben lévő egyik leg­nagyobb park névadásáról döntött. Az Eötvös Loránd és a Bolyai János utcák által köz­rezárt parkot — a fennállásá­nak negyedszázados jubileu­mát ünneplő fegyveres testü­letről — Munkásőr-parknak nevezte el. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Százhalombatta két iskolá­jának padjaiban évről évre több mint kétezer diák ül le, ismerkedvén a betűvetéstől a matematikáig sok-sok tan­tárggyal, tudománnyal. És ugyancsak évről évre két-há- rom tucatnyi felnőtt is lete­lepszik e padokba, hogy ha késve is, de pótolja ismere­teit. A felnőttoktatás hosszú évek óta szervezett a város­ban, ám esztendőről eszten­dőre csökkenő létszámmal. — Az idei tanévben — tá­jékoztat Tar Gábor tagozat- vezető — két osztályt tudtunk szervezni, s most a félévi vizsgák után mindkét osz­tályban — a hetedikben és a nyolcadikban is — tíz-tíz dol­gozó tanul. — Nagyon kevés? — Sajnos igen, tekintve, hogy ennek a létszámnak a négyszeresét tudnánk képezni évente. Ugyanakkor felméré­seink szerint — a város kü­lönböző munkahelyeitől ka­pott információk alapján — még szép számmal akadnak olyanok, akiknek csak hat osztálya van. Kikötő a krakkiizemhez A Dunai Kőolajipari Vállalat katalitikus krakküzemének építéséhez szükséges berendezések és készülékek egy részét rendkívüli súlyuk és kiterjedésük miatt csak vízi úton lehet Százhalombattára szállítani. A szállítóhajók és — uszályok fogadására a DKV egy új dunai kikötőt építtet, ahonnan — egy ugyancsak új úton — speciális traillerekkel szállítják majd a berendezéseket az üzem területére. — Honnan számíthatnának felnőtt tanulókra? — A Dunai Kőolajipari Vállalattól már alig, ott ugyanis zömében magasabb képzettségű a kollektíva. A hőerőműtől még néhányan be­iratkozhatnának az esti tago­zatra, illetve a kisebb üze­mektől, a Gelkától, a Kőolaj­ipari Gépgyártól, a kommu­nális és költségvetési üzem­től. Azt hiszem, valamiféle szégyenlősség rejlik emögött, pedig erre igazán semmi ok nincs. Gyorsítottan — tizen­hat hetes kurzusban — végez­heti el bárki az általános isko­lai egy vagy két hiányzó osz­tályt. — És mi a helyzet a dolgo­zók esti szakközépiskolájá­ban? — Egy második és egy ne­gyedik osztály vizsgázott most, közülük 21-en, illetve 19-en sikeresen. Tekintve, hogy vegyipari-gépészeti szakkö­zépiskolán?* van szó, igen so­kan a DKV dolgozói közül ke­rülnek ki. Jelenleg 19-en nem­csak az érettségit, hanem a technikusi minősítést is meg akarják szerezni, felkészíté­sükről gondoskodtak. — A szakmunkások szak középiskolájának beindítására lesz-e lehetőség Százhalom­battán? — A megyei művelődési osztálytól megkaptuk rá az en­gedélyt, minden attól függ, hogy lesz-e elég jelentkező rá. Lényegesen könnyebb három év vár a jelentkezőkre, mint a vegyipari szakközépiskolá­sokra. tekintve, hogy itt csu­pán közismereti tantárgyak­ból kell vizsgázni, szakmaiból pedig nem. Amennyiben 30 szakmunkás jelentkezik, ősz­től egy osztályt beindíthatunk Siker Érden Aligha akad olyan szülő, aki ne lenne büszke gyerme­kére, ha az kimagasló ered­ményt produkál az iskolában, tanulmányaiban. A közelmúlt­ban azonban nemcsak egyes szülők dicsekedhettek lányuk, fiuk sikereiről, jószerint dicse­kedhetett az egész város is. Mert a kisdiákok Százhalom­batta színeiben ugyancsak szép eredményeket könyvelhettek el azon a versenyen, melyet Természettudományi Úttörő Szemle címmel Érd és Százha­lombatta városi döntőjeként a szomszéd városban rendeztek meg. A 260 résztvevővel meg­tartott szemlén az alábbi ered­mények születtek: A kisdobo­sok versenyének első helyezé­sét Lukács Katalin, Mogyorósi Károly és Pável Anikó nyerte — valamennyien a Damjanich úti általános iskola Ligeti Ká­roly úttörőcsapatának tagjai. A társadalomkutató verseny első helyezettjei: Balázs Má­ria, Németh Gabriella és Cse­hek Virág (Ligeti Károly úttö­rőcsapat tagjai). A természetkutató verseny első helyezettjei: Szanyi Nagy Gábor, Szelicsán Antal, Ga­lambos Imre (Ligeti Károly úttörőcsapat). Matematikában a hetedike­sek versenyében Gyenes Zol­tán lett az első helyezett (Dam­janich úti iskola). A Képző­művészet I. kategóriájában el­ső lett Gizi Levente (Damja­nich úti iskola), a Il-es kate­góriában pedig Róka Zsuzsan­na (Ságvári iskola). Sporthírek Március 6-án a Ságvári End­re Általános Iskolában tartják meg délután fél 5 órai kezdet­tel a DKSK—Kőbányai Sör NB Il-es férfi kosárlabda-mér­kőzést Március 7-én, ugyancsak az iskolában, déli 12 órai kezdet­tel a DKSK és az Egri Tanár­képző Főiskola NB Il-es női kosárlabdacsapata mérkőzik. Komoly anyagi támogatás Pályázat közösségeknek Vajon mire jó egy-egy mo­dern lakótömb egyik-másik úgynevezett közös helyisége? Például egy szárítóhelyiség, netán egy pince? Természete­sen gyermekkocsi tárolására, vagy ruhaneműk szárítására de a tapasztalatok szerint igen sok lépcsőházban sem egyikre, sem másikra nem használják, üresen, olykor elhanyagoltan áll. Nos, ezeket a parlagon ha­gyott földszinti vagy alagsori Városkalauz Százhalom, Balta és Kis-Batta A RÓMAI BIRODALOM és Pannónia bukása után 567 táján az avarok szállták meg a Dunántúlt. Ekkor Matrica városa már néptelen volt. Avar kori település nyomaira eddig még nem bukkantunk, de 1975-ben a DKV területén az építkezések során avar sí­rok kerültek napvilágra, amely e nép jelenlétére utal. A kö­zépkor első felének több év­százados szunnyadása után a honfoglaló magyarok meg­jelenésével ismét benépesült a város területe. Anonymus azt írja, hogy „Árpád Köndnek Csörsz Aty­jának ada földet, Attila vá­rosától Százhalomig és Dió­dig”. Anonymus további ér­dekes részleteket jegyzett még fel honfoglaló atyáink és lak­helyünkkel kapcsolatban. Eszerint: Árpád vitézei Ete­le várának (Aquincum) elfog­lalása után örömükben húsz napig lakomáztak. majd a huszonegyedik napon Árpád Százhalomnál ütötte fel tábo­rát. Innen intézte haditervét és küldte seregének egyes osztályait a Dunántúl meghó­dítására. A honfoglalás utáni bené- pesedésre utalnak azok az Árpád-kori leletek és sírhelyek, amelyek a föld színére kerül­tek. Ezek közül a legjelentőseb­beket mindenképpen érdemes megemlíteni. Matrica egyken római tábor területén az 19 jJ. évi ásatások során Árpád-kori leletek is előkerültek. Az 1943-ban dr. Dormuth Árpád a Fejér megyei Múzeum ré­gész-igazgatója a mai, úgyne­vezett kiserdő területén egy Árpád-kori temető 20 sírját tárta fel. A Temperáltvízű Halszaporító Gazdaság halas­tavainak építésekor 1971-ben pedig egy 400x160 méteres alapterületű kora Árpád-kori szegény, (valószínűleg pásztor) falu maradványai bukkantak elő. A honfoglalás után a város mai területén három település alakult ki. Az egyik Százha­lom. amely a XII. században a Kartal majd a Salgai család birtokaként szerepelt, ezt kö­vetően pedig több budai pol­gáré (Guthori, Kálnai, Szé­chenyi, Kysban, Haraszti, Lé­vai, Pakos) volt. A település tulajdonjoga a XV. században visszaszállt a királyra. Batta helység nevével elő­ször egy 1318. évi határjárási okmányban találkozunk. A török hódoltság idejére két ilyen nevű település alakult ki: Batta a mai Pannónia la­kótelep helyén és Kis-Batta a későbbi Franciska puszta he­lyén. Az utóbbi két település- rész mindvégig pusztának maradt meg. A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG Batta puszták tulajdonosai szintén budai, illetve, tétényi illetőségű családok voltak. (Bathai. Csehy, Ebewy, Paksy. Zakách), ám a török korban a birtokviszonyok gyökeresen megváltoznak. Ferenczi Illés szobákat — már bevált gya­korlati példák alapján — na­gyon ügyesen lehet az adott közösség javára, sport- vagy kulturális célra hasznosítani. Erre inspirál egyébként az országos szervek által hirde­tett pályázat is, lakóközössé­geknek, melyet Százhalom­batta lakóközösségei akár meg is nyerhetnének. Természete­sen csak akkor, ha van kellő hajlandóság nem csupán az el­képzelések felvázolásához, ha­nem az ilyen kis klubok kiala­kításához is. A pályázat sze­rint a lépcsőházi közös helyi­ségekben kondicionáló szobák, játszó-, vagy társalgótermek, könyvtárak vagy műhelyek is kialakíthatók, tetszés szerint, illetve a lépcsőház lakóinak igénye alapján. Természete­sen az elképzeléseket részle­tesen fel kell vázolni, meg kell fogalmazni, s ekként továbbí­tani pályázatként. Ehhez azon­ban részletes és alapos szak­mai segítséget nvújt a Barát­ság Művelődési Ház. Mindazok a lakóközösségek tehát, akik a majdani klub kialakításához szükséges anya­gi támogatást meg akarják szerezni, mielőbb keressék fel ötleteikkel, elképzeléseikkel a kultúrház munkatársait, a Pa­taki sétány 12. szám alatt lévő lakóklubban hétköznapokon, délután 4 órától. Annál is inkább, mert az Országos Közművelődési Ta­nács az elfogadott pályázatok­ra 10 ezertől 200 ezer forintig terjedő összegeket ad támoga­tásként. Az oldalt írta: Tamási István Fotó: Pákái István Csökken a létszám Felnőttek az iskolapádban

Next

/
Oldalképek
Tartalom