Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-31 / 76. szám

Ma: 3. oldal: Szemét riasztja a turistát Kamatozik vagy sem? Új átvételi rendszer 4. oldal: Jól vizsgázott a gyakorlatban Haydnra emlékezünk 6. oldal: Jogi tanácsok Vita a törvény tervezetéről Tallózás üzemi lapokban 7. oldal: Boda-búcsú fejesgóllal Színes mezei mozaik 8. oldal: Elütöttek egy kisfiút Szeles, korongos, esős idő VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEGYEI XXVI. ÉVFOLYAM, 76. SZÄM Ára: 1,40 forint 1982. MÄUCIUS 31., SZERDA Msifgygfillés GiSdöllon Cselekvő szolidaritást vállalva Március 30.: a palesztin nép iránti szolidaritás nap­ja, amelyről minden évben megemlékeznek a világ ha­ladó, demokratikus erői. 1977-ben ezen a napon foj­totta vérbe az izraeli kato­naság a palesztinok lakta Galilea törvénytelen beke­belezése elleni tiltakozó tüntetést, sok palesztin ha­zafit meggyilkolva. Emlé­kükre nyilvánították már­cius 30-át a palesztin föld napjává. Tegnap ebből az alkalomból rendezett szolidaritási nagy­gyűlést Gödöllőn a Hazafias TANKOK Népfront Országos Tanácsa, a Művelődési Minisztérium, a Magyar Szolidaritási Bizott­ság, a népfront Pest megyei és gödöllői bizottsága. A nagy­gyűlésre érkező vendégek — Abdullah Hijazi, a Palesztin Felszabadítási Szervezet bu­dapesti irodájának vezetője, Mohamed Ali Zintani, a Szo­cialista Népi Líbiai Arab Ja­mahiriya budapesti népi irodá­jának titkára, aki a Budapes­ten akkreditált arab nagykö­vetségek ligáját is képviselte, valamint a kíséretükben levő Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke, dr. Kovács Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára, Szigeti Károly nagykövet, a Külügyminisz­térium főosztályvezetője — programja a Hazafias Nép­front Pest megyei Bizottsá­gán kezdődött, ahol a délelőtti órákban Kovács Antalné, a népfront Pest megyei titkára fogadta őket Ezután a Pest megyei Tanácsra vezetet# az útjuk, ahol a megye életéről kaptak tájékoztatást dr. Mon­tok Pál tanácselnöktől. Gödöllőn Herczenik Gyula, a városi pártbizottság első titkára, Benedek János, á vá­rosi tanács elnöke, Földi Sán­dor, a népfront városi bizott­ságának titkára fogadta a ven­dégeket, akik megismerked­tek a város életével, s felke­resték az Agrártudományi Egyetemet. Az ország legna­gyobb mezőgazdasági felsőok­tatási intézményének munká­ját dr. Kocsis Károly rektor- helyettes és dr. Illés Lajos, az egyetem párttitkára kalauzolá­sával tanulmányozták. A művelődési központban megtartott szolidaritási nagy­gyűlésen — amelyre a város, a járás községein kívül, több Pest megyei településről is ér­keztek küldöttek — Földi Sán­dor bevezetője után először Harmati Sándor emelkedett szólásra. Beszédében méltatta a palesztin arab népnek az iz­raeli megszállók elleni hősi harcát, rámutatva a közel-ke­leti térségnek a világ békéjé­vel, biztonságával kapcsolatos nemzetközi összefüggéseire is. Elmondta, hogy a magyar nép állásfoglalása egyértelmű: cselekvő szolidaritást vállal a palesztin forradalom, a pa­lesztin nép, a Palesztin Fel­szabadítási Szervezet ügyével. Abdullah Hijazi a paleszti­nok nevében kért szót, s népe töretlen ellenállásáról beszélt, amelynek sikeréhez a magyar nép, megyénk és Gödöllő la­kosságának szolidaritása is újabb erőt ad. Az utána fel­szólaló Mohamed Ali Zintar.i az arab népek összefogásának szükségességéről szólt, amely egyik fontos feltétele az Ame­rikai Egyesült Államok Iz- rael-politikájában megnyilvá­nuló imperializmus elkeni eredményes küzdelemnek. A nagygyűlés résztvevői s a vendégek ezután megtekin­tették a művelődési központ Galga-termében azt a kiállí­tást, amelyet Kuteba Al Ja- nabi palesztin fotóművész ké­peiből rendeztek, s amelyet Ábel Péter filmkritikus nyi­tott meg. Az Életjel című tár­lat meggyőzően, a művészet erejével vall a palesztin és libanoni nép mindennapos harcáról, munkájáról. Központi bizottsági titkárok Prágában A pártszervezetek szerepe Prágában tegnap tanácsko­zásra ültek össze a szocialista országok kommunista és mun­káspártjai központi bizottsá­gainak a párt- és tömegszer­vezeti munka kérdéseivel fog­lalkozó titkárai. A résztvevők kicserélik azokat a tapasztala­tokat, amelyeket a testvérpár­tok az alapszervezeteknek a pártpolitika megvalósításában betöltött szerepe növelésével, és a dolgozó kollektívák életé­re gyakorolt hatásuk erősíté­sével, valamint a pártkong­resszusokon kitűzött társadal­mi-gazdasági feladatok végre­hajtásával összefüggésben sze­reztek. A tanácskozáson az MSZMP-t Németh Károly, a PB tagja, a KB titkára képviseli. Eredményhirdetés áprilisban Milliárdos munkaveneny Bármily meglepően hangzik, a kutató intézetekben is le­het szocialista munkaversenyt szervezni, méghozzá kiváló eredményekkel. Ezekben a napokban készült el a mezőgazdasági kutató és fejlesztő intézetek. tavalyi munkaversenyének országos összevont értékelése. Bár a végső eredményhirdetésre és a díjak átadására csak április végén kerülhet sor, a felter­jesztésekből annyi máris lát­ható; az elméleti szakemberek, a kutatók alaposan kitettek magukért. A 25 intézet 75 brigádjánák 134 szakmai vál­lalása az elmúlt évben 1,6 milliárd forint megtakarítást hozott a mezőgazdaság „kony­hájára”. Ebbe az összegbe — az intézeti munkaverseny alapszabályai szerint — csak azok számíthatók be, amelyeket már a gyakor­latban is sikerrel alkal­maztak. A szakértők számításai sze­rint, ha a VI. ötéves terv ideje alatt továbbra is ilyen ütemben tudjuk hasznosíta­ni a tudományos eredménye­ket, akkor az ebből eredő haszon 5,3 milliárd forint lesz. Megyénkből két brigád vá­rományosa egy-egy elismerés­re méltó helyezésnek. A gép­gyártás ágazatában a Váci Mihály szocialista brigádot (MÉM Műszaki Intézet, Gö­döllő), az állattenyésztési ága­zatban az „Apiflóra” szocialis­ta brigádot (Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Intézet, Gödöllő) tartotta ju­talmazásra érdemesnek a vá­lasztott bíráló bizottság. Érdekes szerepe van a dr. Mélykúti Csaba vezette „Rá- zsó Imre” szocialista brigád­nak. Ök kezdeményezték a mező- gazdasági kutató intéze­tekben a szocialista mun­kaversenyt, melynek ma is legfőbb szer­vezői, irányítói. A MÉM Mű­szaki Intézetének kutatói részt vettek az értékelésben is, éppen ezért — hogy etikai ki­fogás ne lehessen —, saját ké­résükre az értékeléséből ki­maradtak. Kiemelkedő ered­ményeiket mi sem bizonyítja jobban; a bírálók támogatják a brigád pályázatát, amellyel nem kevesebbet, mint a me­zőgazdasági „Ágazat kiváló brigádja” címet célozták meg. Befejeződtek a tárgyalások Elutazott Egon Balír Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására már­cius 28—30. között látogatást tett Budapesten Egon Bahr, a Szibéria művészetét toEmácso!ják Omszki vendégek Pest megyében Hazánk felszabadulásának 37. évfordulója alkalmából Pest megye vendégeként teg­nap hazánkba érkezett Rita Makszjutova az Omszk megyei pártbizottság titkárának ve­zetésével az omszki Olaj­munkás kulturális együttes. A szovjet delegációt a Ferihe­gyi repülőtéren fogadta Földe- si István és Zám Ágnes, az MSZMP Pest megyei Bizottsá­gának munkatársai, dr. Novak István, a Pest megyei Tanács művelődési osztályának veze­tője. Az omszkiak április 5-ig tartózkodnak megyénkben, fo­gadja őket Barinkat Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának titkára is. Prog­ramjukban szerepel többek között: koszorúzás az Omszki parkban, látogatás az Űbuda Tsz-ben, s fellépnek a Pest megyei Művelődési Központ­ban. Erre ma, aáaz március 3I-én . kerül sor. Megtekintik egyébként Szentendre neveze­tességeit is. A következő na­pot, április 1-ét Százhalom­battán töltik, ahol ünnepi nagygyűlés lesz a DKV-ban, majd az együttes műsort ad. Pénteken, a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetemre, látogat­nak, ahol részt vesznek a fel- szabadulásunk tiszteletére ren­dezett egyetemi ünnepségen és kulturális műsorral szere­pelnek. Április 3-án szomba­ton a nagykátai járást keresik fel, ahol részt vesznek a nagy­kátai koszorúzási ünnepségen, majd Babosán József első tit­kár tájékoztatja őket a járás életéről. Baráti találkozóra is sor kerül a Tápiómente együt­Az úttörők virággal köszöntötték a delegáció vezetőjét, Bits Makszjutovát Erdősi Agnes felvét«!« tessel, amellyel közös műsort adnak a Kohó- és Gyárépítő vállalat kultúrtermében. Vasárnap a főváros neveze­tességeivel ismerkednek, majd április 5-én hétfőn elbúcsúz­nak hazánktól. Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökségének tagja. Kí­séretében volt Eugen Selb­mann, az SPD parlamenti frakciójának külpolitikai ta­nácsadója. Az SPD képviselőit fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Az NSZK-beli vendé­gekkel megbeszéléseket foly­tatott Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, valamint Berecz János, a Központi Bizottság tagja, a külügyi osztály veze­tője és Horn Gyula osztály­vezető-helyettes. Egon Bahr és kísérete ked­den elutazott Budapestről. Aezél Gycrgy fogadta a Yctikán képviselőjét Poggi érsek lifüapgston Aczél György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese kedden az Országházban fogadta Luigi Poggi érseket, a Szent­szék rendkívüli ügyekkel meg­bízott pápai nunciusát. A Szentszék képviselőjének fo­gadásán részt vett dr. Lékai László bíboros, esztergomi ér­sek, a magyar katolikus püs­pöki kar elnöke és Miklós Im­re államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. A szívélyes légkörű találkozón kölcsönösen hasznosnak érté­kelték a magyar—vatikáni kapcsolatokat, a kétoldalú rendszeres tárgyalások eddigi eredményeit, azok továbbfej-, lődésének reményében. Esz- mécserét folytattak továbbá nemzetközi kérdésekről és azokról a feladatokról, ame­lyeknek megoldásában a fe­szültség enyhítése és az em­beriség békéjének megőrzése érdekében mind a Szentszék, mind a magyar állam kész felelősen cselekedni. Luigi Poggi érsek egyhetes magyarországi látogatása után szerdán utazik el Budapestről. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, a Máltai Köztár­saság nemzeti ünnepe alkal­mából táviratban fejezte ki jókívánságait Agatha Barbará­nak, a köztársaság elnökének. Az Elnöki Tanács elnöke .bú­csúlátogatáson fogadta Igor Velazquez Rodriguez-t, a Pe- ruai Köztársaság távozó buda­pesti nagykövetét. Közéi e t mm Heíényi István pénzügymi­niszter március 29—30-án hi­vatalos látogatást tett Prágá­ban csehszlovák kollégája, Leopold Lér meghívására. Megbeszéléseiken áttekintet­ték a két ország közötti gaz­dasági és pénzügyi kapcsolatok időszerű kérdéseit. Hetényi Istvánt fogadta Václav Hula, a szövetségi kormány elnökhe­lyettese. A pénzügyminiszter kedd délután hazaérkezett. megye építőipara ugyancsak benne ült tavaly a hullám­vasút kocsijában, elsősor­ban a minisztériumi válla­latok. Az év első két ne­gyedében tetemesen mér­séklődött a termelés, ám a szövetkezeti építőszerveze­teknél ekkor gyorsult meg a termelésnövekedés. Az esztendő második két ne­gyedében viszont ennek a fordítottja következett be, az állami építőiparban is bővült a termelési érték, a szövetkezeti szektorban vi­szont alig változott. Ekkora ingadozást a nye­reségtervek nem viselnek el nyomtalanul — még ak­kor sem, ha a megyei épí­tők, szemben az országos tapasztalattal, változatlanul válogathatnak a megbízá­sok között —, azaz tank után kellett nyúlni. Érde­kes, de nem véletlen módon a legnagyobb .építőszerve­zeteknél — azaz a minisz­tériumi építőipari vállala­toknál és a szövetkezetek, közös vállalkozások legna- gyobbjainál — akkor gyor­sult meg a termelékenység emelkedése, amikor a leg­inkább kritikusnak látszott a termelési tervek teljesíté­se. Amint enyhült a kriti­kus pont okozta nyomás, úgy lassúbbodott meg a lendület a termelékenység javításában, azaz visszacsú­szott a födél a tankra, jó lesz az a tartalék majd más­kor is ... Ennek ellenére — lám, milyen hathatós biz­tatás a kényszerhelyzet! —, hosszú é-vek óta nem emel­kedett olyan mértékben a termelékenység a megye építőiparában, mint tavaly, az egy foglalkoztatottra számított saját építési-sze­relési tevékenység értéke 6,4 százalékkal volt maga­sabb az 1980-ban elértnél. R ekord a tank segítsé­gével? Igen, ami fényt vet arra is, mennyi minden rejlik — szűkösebb napokra várva — ebben az egyetlen, a termelékenység fokozását lehetővé tevő tankban, s mennyi minden más a többiben ... ! Amint a konzervgyárak, úgy az építőipari vállalatok is adott pillanatban elértek egy kritikus pontot, amikor úgy tetszhetett sokaknak, bekövetkezett a tehetetlen­ség, hiszen olyan objektív hatások mutatkoznak, amik ellen nincs gyógyszer. Lett, mert van medicina, bár persze meglelése — akár a valódi gyógyszereknél — nem megy könnyen, nem egyszerű. Határozottság, gyors helyzetfelismerés, kö­vetkezetes végrehajtás szükségeltetik fölfedezésé­hez, -de olykor elegendő annyi is, hogy veszélyben a nyereségterv ... Mészáros Ottó ^ B ékés jószágok ezek a tankoknak is nevezett tárolók, mert szemben a hadászat harckocsijaival, ezek ott pihennek a legszebb emberi tevékenység, a mun­ka színterén, a gyárudvaro­kon. A konzervgyárakban így, tankoknak nevezik azo­kat a tárolókat, amelyek rendeltetése a megfelelően kezelt alapanyagok, félkész termékek megőrzése mind­addig, amíg a feldolgozóvo- nalakra nem kerülnek. Amiből laikus ésszel is ki­következtethetjük, hogy ' van, amikor egyszeriben sok lesz a nyersanyag, más­kor meg már nincs elég, azaz ezt a hullámzást egyenlítik ki a tankok. Volt mit kiegyenlítenie a megye két konzervgyárá­nak, más tartósítóipari üze­meinek tavaly, hiszen — a legnyomósabb példát em­lítve — hosszú évek óta a legrosszabbnak bizonyult a zöldborsó- és a zöldbabter­més, márpedig a paradi­csom és a savanyúság mel­lett ezek az igazán nagy tö­megű áruk, nagy tömegűek az árbevételi tervekben is. Érthető tehát, ha az eredeti terveket nem sikerült telje­síteni, év közben jelentős átcsoportosításokra volt szükség, mind a feldolgozó­vonalaknál tevékenykedők­re értve ezt, mind az árbe­vételi tervekre. Ha a kon­zervgyárak ráhagyatkoznak az egyébként valóban ob­jektív okokra, akkor leül­nek minden tekintetben, ám szerencsére időben — és ezt az időbeni nem lehet eléggé hangsúlyossá tenni — fölismerték a leselkedő ve­szélyt. Gyors intézkedések­kel növelték azoknak a ter­mékeknek a körét, ame­lyekhez megfelelő mennyi­ségben kínálkozott nyers­anyag '— amihez túlórák se­rege is szükségeltetett, csúcsidőszakokban az egyébként szabad szomba­tokon is dolgoztak sokan —, bővítették az új áruk kö­rét, s hozzányúltak olyan „tankokhoz” is, mint ami­lyenek a költséggazdálko­dás terepén állnak. A bevé­telben mutatkozó hiányt így sem tudták teljesen el­tüntetni, ám az jócskán ki­sebb lett, mintha széttárt karral mutogattak volna te­hetetlenségük okára, a re­méltnél kisebb zöldborsó- és zöldbabtermésre. Kerülhet-e egy-egy ter­melői közösség, egy-egy iparcsoport vagy iparág te­hetetlen helyzetbe, valójá­ban ez bujkál előbbi mon­datainkban, ám mielőtt vennénk a bátorságot az egyértelmű feleletre, pil­lantsunk máshová is, ne­hogy a tartósítóipar ügye kivételt alkosson, ami pusz­tán a szabályt erősíti. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom