Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-30 / 75. szám

4 "kMiÍiip 1982. MÁRCIUS 30., KEDD Művelődési alközpontok Érden A parkvárosiak kezdeményezése Kiállítótér MEKBÖL A természet vonzáskörében Bemutató az Oktatási Igazgatóságon Parkváro's, mesélik, egyszer köztársaság akart lenni, ön­állósága (különállása?) lété­ből fakad. Igaz, ugyanígy ere­dezteti jogát a település nevé­re az őshonos Ófalu, az arisz­tokratikus Érdliget, a kertmű­velő Tusculanum, s a postások lakta Postástelep. Idefönn, mondják Parkvárosban, átér­tékelődnek a dolgok. S ha van is az állításban némi büszke­ség hajtotta túlzás, hazánk egyedülálló településtere.nt- vényében nem kevésbé egye­düli a városrész sorsa. Az indulás Története a század harmin­cas éveire nyúlik vissza: ak­kor kezdték parcellázni a Ká­rolyi-birtokot. Ingyen autó­busz szállította Érdre az ügy­feleket, kispénzű kishivatal- nokokat. Olcsón, heti egyetlen doboz Mirjam cigaretta há­romévi megspórolása árán — így hirdette ötven évvel ezelőtt a korabeli sajtó, az Érd és Vi­déke — vásárolhattak telket. Igaz, nagy ára volt az olcsó­ságnak: a leleményes ügynö­kök az akkor már virágzó Érdliget fotóival reklámozták a vidéket, s lajtkocsikkal töl­tötték fel a kutakat, hogy a vevő legalább az alku idején lásson vizet. Az akkori betele­pedési hullámot a II. világ­háború után újabb, s a het­venes években még egy kö­vette. Az újonnan jövők: bu­kovinai székelyek, szabolcsi almásemberek, a munka vagy csak a főváros után indulók máig itt kötnek ki Érden. Sor­sukban közös a gyökértelen- ség, életükben a nehézség: a városban itt hiányzik a leg­több otthonból a víz és a vil­lany. S amikor a tanács fiatal közművelődési felügyelője megkérdezte a parkvárosi diá­kokat: kinek nem lesz sáros a lába iskolába jövet, egyetlen tanuló sem tette föl a kezét. A betelepüléseket kísérte egy másik mozgás: a menekü­lőké. Még javában folyt az amerikai méretű (pontosab­ban: panamai) parcellázás, amikor megjelentek az első hirdetések: Jól kereshet, ha telkeimet eladja. A földtől való szabadulást akkor a pénz­szerzés vágya hajtotta, a mai elmenők mozgatója (kis ki­vétellel, más. Egy helybéli, öreg nyugdíjas harminc év után ment vissza szülőföldjé­re, az ország másik sarkába. —• Itt nem tudhattam, hogy ha megszomjazom, lesz-e egy po­hárra való vizem? Ha meg­betegszem, ki megy mentőt hívni, s mentő, ha jönne is, nem akad-e el valahol a sár­ban? Otthon nyűgöd tabban halok meg. Parkváros szerencséjére az elmenők helyébe mindig akad­nak újak. Az útkeresés Rétvári Sándor, a parkvá­rosi (érdi számozás szerint: a nyolcas) általános iskola igaz­gatója messziről jött. A Haj- iúságban volt igazgató, on­nan került a Hazafias Nép­front megyei bizottságához. A Vinceliéri (hetes) iskola veze­tői székét érintve jutott föl Parkvárosba. — Mást jelent-e igazgatós- Jtodni Parkvárosban, mint a Város többi iskolájában? — Mást-e? Mintha egy más világba érkeztem volna! Nem a gyerekekkel van baj, engem Is meglepett, hogy nehezebb sorsú diákjaink semmivel sem tehetségtelenebbek, mint jobb körülmények között élő tár­saik. Hanem hát a fegyelem! Itt naponta olyan nevelési fel­adatokkal kell szembenéz­nünk. amelyekből odaát ió, ha egy évben egy akadt. Az­tán a családok! Tudjuk, má sutt is így van ez, ha a gye­rekhez el akarunk jutni, elő­ször el kell jutnunk a család­hoz. Ez pedig másképp nem megy. minthogy az iskola részt vállal az oktatáson túli, az egész településrész életét meg­határozó tennivalókból. — Hogyan? — Ezt keressük mi magunk Is. A szakirodalom ad taná­csokat: a pedagógus ne csak szaktanár legyen, képletesen és a valóságban is nyissuk ki az iskola kapuját. Ez a mai. legmodernebb pedagógiai elmé­let. Csakhogy nekünk nem jódolgunkban kell keresni a legkorszerűbb formákat, ha­nem kényszerből. Ahhoz, hogy egyáltalán tanítani tudjunk vállalnunk kell a többletmun­kát. A kettősség Parkváros nincs egyedül ez­zel a kettősséggel. Érd vala­hány iskolájának úgy kellene megfelelnie az oktató-nevelő munka követelményének, hogy közben magára vállaljon a vá­ros tennivalóiból is. Művelődé­si háznak kéne lennie, mert az egyetlen művelődési központ kicsi és rosszul tervezett, tá­vol is esik a városlakók ott­honától. Otthonnak kéne len­nie, nem is másodiknak: el­sőnek, mert a szülők többsége elutazza a gyerekkel tölthető időt, másodállást vállal, épít. kertészkedik. Vagy ha idejé­ből jutna is, éppen a gyerek­re nem ér rá. Aztán az érdi iskoláknak — mint egykoron minden valamirevaló oktatási intézménynek — szellemi erő­nek kéne lenniük: mozgatni egy-egy településrészt a hi­ányzó mozgatók helyett, betöl­teni az űrt, amit az értelmi­ség hiánya ad. Csakhogy Érd nyolc iskolá­ja közül aligha akad egy is, amelyik tervezésében megfe­lelne a követelményeknek. Érdligeten, például, az oktatás három műszakkal fenyeget, a kettes számú (köznyelven: zárda) iskolában a tanítást csak a gyerekek részbeni át­telepítésével tudták megolda­ni. — Elvárható-e ilyen körül­mények között, hogy az érdi iskolák kultúrközpontok, a közösségi élet mozgatói legye­nek? Muskovits Lászióné, a város tanulmányi felügyelője: — Az iskolaélet jellemzői Érden nem mások, mint ame­lyek megmutatkoznak a vá­rosélet minden területén. Aki itt dolgozik, az az oktatás­ban is nagyobb közegellenál­lást talál, nagyobb követelmé­nyeknek kell nehezebb felté­telek között megfelelnie. Még­A Waterlooi csata. A hazai televíziózás gyermekkorában volt szokás az akkor még oly gyakori színházi közvetítések megmagyarázása. Tehát az történt, hogy mielőtt felgör­dült volna a függöny, egy hozzáértő és felkészült kri­tikus néhány summás mon­dattal tudatta: kitől és mit látunk. Afféle szellemi fo­gódzót kapott tehát a képer­nyőre még mint műszaki cso­dára meredő néző,- és így megalapozottabb lett számára az okulás, az élvezet. Nos, ezek a kis fejtágítók elmaradtak, s helyettük a mű­sorújság előzeteseiből értesül­hetünk, hogy mely cím után mi következik. Már ha értesülhetünk, mert jaj de mennyivel több az adás, mint a hasáb, s így aztán gyakran megesik, mi­szerint csak tanakodik a fel- világosítatlan néző, nem tud­ván, kit tiszteljen az éppen pergő darab papírra vetőjé­ben, vagy pedig — ha van neki — házi könyvtárában próbálja kibúvárkodni az ille­tő életmű adatait. Nem volt ez másként most, vasárnap este sem. amikor Lengyel Menyhértnek, A Wa­terlooi csata című színműve került sorra. Bizony elő kel­lett venni a lexikont, s meg­nézni benne, hogy a manap­ság immár csak a neve révén ismert színműíró és holly­woodi librettista 1924-ben, im­már amerikai élményeinek birtokában ötlötte ki ezt a komédiát Ezért sorakoztathat­is jó pedagógusközösségekkel alkotó szellemű vezetéssel, is­koláinknak vállalniuk kell ezt a munkát, A megérkezés Ebből a gondolatból kiin­dulva került papírra, majd el­fogadásra (később megyei di­cséretre) a művelődési alköz­pontok terve. Az elképzelt első színhely Parkváros. Ta­lán mert ez Érd legmostohább területe, s talán mert igyeke­zetével megelőzte a gondola­tot: nyelvet tanuló, sportoló kisközösségek évek óta siker­rel működnek az iskolában. Igaz, jobbára a fiatalokat to­borozzák. A felnőtteket elő­ször a szülőklub hívta be az iskolába. Rétvári Sándor: — Amikor az év elején kö­zös tanár—szülő szalonnasü­tést hirdettem, sokan bizal­matlanul fogadták az ötletet. Később egyre többen csatla­koztak hozzánk: a szülői vá­lasztmányt négyszázas részvé­tellel tartottuk meg, a bálra minden család váltott jegyet Akkor úgy éreztem: most már dolgozhatunk. Az iskola önmagán túl nyú­ló igyekezetéhez társult a művelődési központ: vállalják kiscsoportok foglalkoztatását, közös rendezvények szervezé­sét az iskolában. A városi könyvtár helyben tervez könyvtárat, s ami ezzel jár: előadások, vetítések, irodalmi órák megszervezését. A város vezetése pedig pénzzel segíti az alközpont építészeti kiala­kítását. Urbán László, a művelődési központ igazgatója: — Magam sem hittem, mek­kora lehetőség van ezekben a kulturális alközpontokban. Azzal, hogy az iskolák bizo­nyos feladatokat átvállalnak, a művelődési háznak több ereje marad saját munkájá­nak kialakítására. S azzal, hogy egy-egy területen hoz­zuk létre ezeket az újfajta formákat, a város művelődésé­nek többféle arculatát is ki­alakíthatjuk. Az első arculatformálás megkezdődött. ta fel benne a jellegezetes, vi­lágpolgárrá lett alapokat olyan jól karakterizálva, s ezért érezhettük azt, hogy e kalamajkának a végkifejlete egyáltalán nem volt lehetet­len. Bizonyára sok filmte­kercs és sztárjelölt járt be hasonlóan képtelennek tetsző utat. Tabi László jóvoltából, aki az átdolgozást vállalta, az eredeti mű láthatóan televí­ziós fazont kapott — itt-ott azonban még kísértett a jele­netekre épülő színpadiasság —, a közreműködő színészek­nek köszönhetően pedig egy olyan elemi erejű komédiázás lett belőle, amilyet mostaná­ban nemigen látni. Már hogyne kerekedett vol­na azzá, amikor legjava színé­szeink pompásnál pompásabb alkalmat kgptak arra, hogy alakítási képességeiket amúgy, istenigazából kiélhessék. Ott volt például Kállai Ferenc Brown-ja! Hát ennek a jám­bor szűcsnek az alakjában az együgyű papucsférjtől kezdve a botcsinálta vállalkozón át egészen a jó vásárt kötő üz­letemberig mindenkit bemu­tathatott. Ja, és közben szí- nészkedett is, hiszen a forga­tás végén ő lett Napóleon. Sulyok Mária, mint Brown úr zordon hitvese? Ki tudja, mi­kor tették lehetővé, hogy így komédiázzon. Csakúgy Sinko- vits Imre is. akinek elég volt néhányat fintorítania és né­hányat harsognia, hogy kifes­sen, micsoda egy nagy hólyag ez a szívtipró Boleszláv. Rácz Edit bronztáblái a ráckevei Acs Károly mű­velődési házban tekinthetők meg április 19-ig, Érden Jóna János mutatkozik be Plasztikai átköltések Rácz Edit 1962-ben fejezte be a Képzőművészeti Főisko­lát, azóta tizenkét köztéri szobrát avatták fel. tizenhá­rom kiállítása nyílt itthon és külföldön. Jelentős szobrász. Munkásságának jellemző voná­sa. hogy többnyire bronztáb­lákat készít és ezen dombor­művek rajzai, grafikai izgal­makat tükröznek, élményekkel hitelesített világszemléletét. Művei gondolatokat és felis­meréseket közölnek bő vonal- hálózottal. Felidézi a termé­szet sok-sok epizódját, a va­dont, az erdőt, a tengert, az ember teljes környezetét plasz­tikai átköltésekben. Lelemé­nyes és mély vizuális fogalma­zásban, az Évszakokat női fi­gurák testesítik meg. a Tün­dér diadalív alakzatban je­lenik meg. Nem ismeri a kon­venciók kényszerét, fantáziá­ja kötetlenül szabad, más-más arányokkal ötvözi a leíró for­mákat és az asszociatív ele­meket. A naturális alakzatokat mélyreható szelekcióval hasz­nálja fel: bogáncsot, krumpli­virágot. boltívet, mezei szö­szöket. Valamennyi műve a világ rajzolata és saját önarc­képe egyben. Eredetien gon­dolkodik. bátran keresi és ta­lálja meg eszméihez szobrászi eszközeit. Mégis a születés szertartását ünnepli leginkább, mert ezt érzi. tartja a létezés egyetemes törvényének. Rácz Edit formái drámaiak, lendületes küzdelemmel vívja ki művészetében az esztétikum fokait. Fliozófiai alapon áll szobrászi munkássága, ő is gyakorolja a prometheuszi kül­detést. mint Mesterházi Lajos, akiről hiánytalan portrét ké­szített. Ez az arcmás nem egy­szerű tisztelgést jelentett a Prometheusz-rejtély írójának nagysága előtt, hanem önarc- képi elemeket is magába fog­Apropó, harsogni! Nem társ nélküli talán az a vélemény, hogy ezt a különben búfeled­tető és kacagtató Waterlooi csatát szinte mindegyik közre­működő végigkiabálta. Akár­ha csak színpadon ágáltak volna, úgy eregették a hangju­kat, néha egészen a fülrepesz- tésig. Lengyel György rende­ző, aki nyilván már eleget dolgozott a stúdiókban, úgy látszik, azt még nem vette tu­domásul, hogy a televízió fénylő négyszöge az nem egy több tucat négyzetméternyi pódium, hanem annál sokkal­ta intimebb mutatványoshely. ahol egy bizonyos határon túl nagyon tud zavarni a fölös vehemencia. Az a dirigálás például, amit Körmendi János rendezőként produkált, önma­ga ellentétébe csapott át: handabandázása nem hogy vi­dított volna, hanem egysze­rűen zavart. Amerigo Tol. Hogy a kép­ernyő tökéletes betöltéséhez mennyire elegendő egyetlen szinte csak alig mozduló arc. arra kitűnő példával szolgált a magvar származású szob­rászművészről. Amerigo Tótról készült portréfilm. Jószerivel csak a szája nyílt, csukódott, hiszen az erős fényben még a szemét is eltakarta, mégis tö­kéletesen elegendő volt ennyi részlet belőle, mert megnyi­latkozásának őszinteségéhez nem illettek volna holmi lát­ványos gesztusok. És mi min­denen ment keresztül, és mi­lyen gazdag" életművet terem­tett, és micsoda szépen beszél édesanyja nyelvén, magya­rul ... Akácz László festményeivel a művelődési házban, Cegléden a járási­városi párbizottság székhá­zában április elejéig Maro­si Ilona képei láthatók. lal. Ugyanolyan rejtjeles több- szólamúsággal, mely minden bizonnyal jellemezni fogja Mesterházi-emlékművét is. me­lyet a tervek szerint 1982 vé­gén avatnak fel Ráckevén. Fegyelmezett fogalmazás Jóna János tehetségét bizo­nyítja, hogy 1977-es monori kiállítása óta szemmel lát­hatóan fejlődött. Ez elsősorban abban mutatkozik meg, na­gyobb ökonómiával, fegyel­mezettebben fogalmazza meg képeit. Színben, formában egy­re inkább birtokolja műveit, nemcsak használja eszközeit. Az alkotó mindenekelőtt bala­toni élményeit festi, hiszen a tó mellett nevelkedett. Ezt a látomásos ifjúságot nem fe­ledi még akkor sem. ha jelen­leg Vecsésen él. Feltámad kép­zeltében a Balaton-part szám­talan idillje. Tihany és a par­ti sziklák, délutáni fények, ha­lak. távoli tanya és domb. Jó­na János készülődése tovább tart, indokolt megtalálnia fi­gura és táj festői kapcsolatát, a legnehezebb képi, feladatot. Életműve így gazdagodhat a megtett állomások után, ma­gaslatok előtt. Hatékony festői eszközök Az esztétikum egyik törvé­nye a különleges. Marosi Ilo­na messze minden általános­ságtól. egyéniségével arra tö­rekszik, hogy létrehozza a világ nagy tartalékaiból azt, ami soha sehol nem ismétel­hető. ami maradandóan egye­di. ami különleges. Rendkívül tudatosan minden gesztusa. A z ország leggyorsabban fel- épített szállodája a Ho­tel Menthol. Csak néhány nap kellett hozzá, s már állt a csillogó-villogó épület — a Budapest Sportcsarnok szín­padán. A vendégfogadó a Hun- gária-koncertre készült, hogy mutatós és igazán nem min­dennapos díszlete lehessen a rock and roll zenekar hét végi hangversenyének. Ebben a szállodában (Fe­nyőék így éneklik) a dolce vita tombol. De tombolt a közönség is; a jampifrizurás ifjakat el­fogta a szombat esti láz. s a sportcsarnokban — stílusosan — arénahangulat uralkodott. Több mint tízezer ifjú rajon­gó mulatott együtt a Hungáriá­val! A krónikást kevésbé nyű­gözte le a koncert. A műsor ahhoz a tréfához hasonlított, amelynek csattanóját már számtalanszor hallottuk, s egy viccnek ugyebár nem hasz­nál, ha örökzöld. Emlékszem, amikor 1979-ben először lát­tam a Hungária nosztalgia- show-ját, remekül szórakoz­tam a kitűnően kidolgozott programon. Sőt, a rock and roll paródia később is hatásos volt; a tökéletesen korhű, az 50-es. 60-as évek koncerthan­gulatát egy az egyben vissza­idéző program mindig új öt­letekkel bővült, gagesebb, szí­nesebb lett. Ugyanezt ma már nem mondhatjuk el. Amíg az első Hungária-album szelle­mes és (amennyire egy nosz­talgiaműsor lehet) eredeti volt, addig a második nagylemez nem más. mint másolata a ko­rábbi korongnak. Ráadásul gyengébb kiadásban .., A fő ok: elfogytak a poénok. A Hungária eddig sem azért volt nagy szám, mert különle­ges muzsikával jelentkezett. Sokkal inkább azért, mert a zenéhez mulatságos szövege­függetlenül attól, hogy képei álomvilágot járnak be. Érdekes, izgalmas csiga-so­rozata. E növényi alakzatú ál­latok Achilles fegyverzetükkel képeznek teljes egészet a lét­ért vívott küzdelemben. Mind­ezt a megtalált forma jelzi kü­lönös színkörnyezettel. A nö­vényformátum és a Bartók ze­nére komponált Sirató emberi világunkat értelmezi hatékony rajzi, festői eszközökkel. Marosi Ilona rendkívül nagy összpontosítással. akarattal, szorgalommal törekszik az egyre tisztázottabb értékrend irányába. Jó úton halad. Üd­vözlendő az a tény is, hogy a ceglédi pártbizottság épületé­ben. a Kossuth Lajos művelő­dési központ közreműködésé­vel egyre sikeresebb tárlato­kat szerveznek. Meglepetést keltett a mostani megnyitón megjelent nagy létszámú kö­zönség, mely Cegléd kulturális sikere ugyanúgy mint a kór­házban és a gimnáziumban rendezett kiállítások egész so­ra. Losonci Miklós Új szobortárlat Szoborkiállítás nyílt tegnap, hétfőn kora délután az MSZMP Pest megyei Oktatási Igazgatóságának emeleti elő­csarnokában. A Marosits Ist­ván szobrászművész kisplasz­tikáit és nagyméretű alkotásait bemutató tárlatot Jurcsek Ferenc Munkácsy-díjas szob­rászművész nyitotta meg. A Marosits művészetét bemutató kiállítás egy abból a sorból, amellyel a Szabadfoglalkozá­sú Képző- és Iparművészek Szövetségének pártáiapszerve- zete az Oktatási Igazgatóság­gal közösen közkinccsé teszi a szocialista művészt számotte­vő produktumait." Az új szo­bortárlatot április 18-ig te­kintheti meg a közönség na­ponta reggel 8-tól, délután 6 óráig. két írt, s a dalokat úgy talál­ta, hogy a mód felett közvet­len. derűt fakasztó előadásmó­don még a blazírtak is moso­lyogtak. De. ha nincs poén, vagy csupán erőltetett tréfá­kat hallunk? Nos. akkor vége a show-nak. És bár a Hotel Mentholban, a Hulla hully- gully-ban. vagy a Teddy bár­ban akad egy-két jó ötlet, a többi számból hiányzik a szel­lemesség. Duci Juci, Randi An­di, Szaxi Taxi: egymás után ez bizony unalmas ... És akad még egy megjegy­zésünk. A Hungária-program — amíg paródiának készült — telitalálat volt. Most viszont úgy tűnik, a zenekar túlságo­san is komolyan veszi, amit csinál. Fenyőék úgy lépnek a színre, mintha stílust teremtet­tek volna, pedig csupán a rock and roll. a twist, a mambó, a csa-csa-csa sémákat dolgoz­zák át. Hungária-módra. A hallgató nem sok különbséget fedezhet fel az Üjra itt a nyár, a Micsoda buli és az Isztam­bul, vagy az Örült szerelem és a Várni rád között (a példákét sorolhatnánk tovább). Az alap rendszerint ugyanaz, legfeljebb a szöveg és a hangszerelés vál­tozik. Csakhogy ezeket az ala­pokat már réges-rég eljátszot­ták. egyebek közt a Hungária műsorán is szereplő Dianában, Speedy Gonzalesben, Twist Againben. Paródiához fel­használhatok az ismerős for­dulatok — de ha a műsor már r'°m paródia ...? 17 rezignált véleményt per­sze nem osztja a Hungá- ria-tábor. Magam is kíváncsi vagyok, meddig lesz még szu- persiker e fáradni látszó prog­ram? Mert úgy vélem, a Lim- bó-hintó előbb-utóbb defek- tet kap, ha csak egy úi jobb show val nem rukkol ki az ele­gáns járművön most még ví­gan kocsikázó zenekar ... Hegyi Iván Major Árvácska ITv-figyelqb Randi Andi, Duci Juci... Döcög a Hungária-hintó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom