Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-28 / 74. szám

Ma 3. oldal: Felszínesen Különböző utak, azonos cél 4. oldal: Mikor igazi a Stradivari? Lépések az iskolaotthon felé 6. oldal: Postabontás 7. oldal: Lefutóit meccs nincs... Élen a Méricz-gimisek A törekvők mellett állunk 8. oldal: Tűzpróba a javából Pontcsata az életünkért Április 4-re készül az ország Nagygyűlések, avatások A megye központi ünnepsége Gödöllőn lesz Április 4-re, felszabadulá­sunk 37. évfordulójának meg­ünneplésére" készülődik az or­szág, a városok, falvak népe. Mindenütt megemlékeznek a szabadságot hozó hősökről, az emlékműveknél elhelyezik a tavasz virágait és a kegyelet koszorúit. A forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozatára a kecs­keméti országos ifjúsági talál­kozóval teszi fel a koronát április 4-én a fennállásának 25. évfordulóját ünneplő KISZ, a város főterén tizen­kétezer fiatal lesz részese a kulturális és sportrendezvé­nyeknek, délután nagygyűlést tartanak. Az április 4-i évfor­duló ünnepi fénybe vonja az alkotómunka eredményeit, az ország, a társadalom gyarapo­dását új lakások, óvodák, is­kolák, a művelődés frissen emelt hajlékai jelzik. Gödöllőn, Pest megye köz­ponti ünnepségén — április 2-án — Lenin-szobrot avatnak, alkotója Varga Imre, Kossuth- díjas szobrászművész. Külön ünnepségeken emlékeznek meg a felszabadulás évfordulójáról megyeszerte. a járásokban, városokban. A hagyományoknak meg­felelően több új létesítmény­nyel is gazdagodik szűkebb pátriánk. Szentendrén nyitja meg kapuit az új postahivatal, mely tetszetős formájával jól illeszkedik a műemlék kisvá­ros épületei közé, ugyanitt tanuszodát is átadnak. Vecsés oktatási intézményeinek zsú­foltságát enyhíti majd az az új 16 tantermes iskola, amely szintén az ünnepre készül el. Segélykérő telefonok új szerepben A zárt ajtó sem akadály A posta újabb és újabb te­lepüléseket kapcsol be a táv­hívó hálózatba. Addig >s. m m ]\1 űvelődéstörténetünk újabb évfordulójához érkezett: ez év december 16-ón ünnepeljük Kodály Zoltán születésének száza­dik évfordulóját. Alkotói és emberi nagysága előtt tisz­teletadásra készül hazánk és a nagyvilág. A Kodály-emlékbizottság felhívása, amely az elmúlt napokban látott napvilágot, arra szólít, hogy „a maga teljességében értékeljük sokrétű munkásságát. Em­lékezzünk rá mindenek­előtt, mint a huszadik szá­zadi zene történetének ki­magasló egyéniségére, aki Bartók Bélával együtt meg­teremtette és nemzetközi rangra emelte az új ma­gyar zenét". Nem véletle­nül hangsúlyozta a napok­ban művelődési miniszte­rünk a Kodály-év kap­csán megtartott sajtótájé­koztatón, hogy elsősorban az életművel kell számot vetnünk. Arra kell töreked­nünk, hogy újabb és újabb rétegek kössenek ismeret­séget munkásságával. S eb­ben az esetben nemcsak a Psalmus Hungaricusra, a Háry Jánosra, a Székelyfo­nóra, a Marosszéki tán­cokra, a GalántM táncokra, a világ énekkari irodalmá­ban Palestrina óta legnép­szerűbb kórusművekre gon­dolt. Arra is, hogy mind többen kössenek ismeretsé­get a politikussal, a zene­szerzővel, a néprajzossal, azzal az emberrel, aki éle­te nyolcvanöt esztendejével mindig és mindenkor egy nép felemelkedését, lelki és szellemi gyarapodását akarta. Kodály eszméihez csak úgy lehetünk hűek, ha fi­gyelembe vesszük ezekeigSz intelmeket. Lényeges ?zek hangsúlyozása, mert hány felületes, meggondolatlan vélemény látott napvilágot róla! Holott éppen az ő szélárnyékában megbúvók voltak képtelenek össz­hangba kerülni elgondolá­saival, műveivel. Szeren­csére ezek az emberek egy­re inkább elszigetelődtek. Ma egy szigorú képlet raj­zolódik ki előttünk: egy olyan alkotóé, aki energiáit nem kímélve nemcsak a falvakat járta, hanem fel­fedezte számunkra mind­azt, ami a nép legbensőbb világában él. Ezért is mondhatjuk róla, hogy míg élt, nem győztük csodálni fáradhatatlanságát és elkör telezettségét, azt a heroikus küzdelmet, amit a zenei analfabétizmus megszünte­téséért. az éneklő-zenélö Magyarország gondolat megvalósításáért hat évti­zed alatt nap mint nap tett. Most, a centenárium közeledtével újból át­érezhetjük, hogy ismét sze­mélyes példájával agitál és egyben int: zenei nevelé­sünk nem lezárt folyamat; az építmény akkor válik teljessé, ha a felhúzott fa­iak között nemcsak meg­találjuk, hanem fel is használjuk zenei kincses­tárunk valós értékeit, ha tovább haladunk az Itala és tanítványai által bejárt és tudós alapossággal meg­tervezett úton. „Nem lehet egészen bol­dogtalan ember, akinek nem öröm a zene. Erre az örömre azonban tanítani kell az emberiséget, mert magától nem jut el odáig” — állapította meg egyik beszédében. Az örömszer­zés hatotta át zeneszerzői­pedagógusi-tudósi-zene- szervezői-politikusi mun­kásságát. Nem elégedett meg a harmóniai fűzések puszta vázával, egy nép lelkivilágának tényezőit vizsgálva jutott el odáig, hogy „igazi nemzeti mű­veltségről csak ott beszél­hetünk, ahol a nép széles rétegei is részesülnek a ze­ne áldásaiban". Kodály nemcsak a zene érdekében emelt szót. Ha a világban róla beszélnek, akkor a magyar kultúrát is emlegetik. Nála nacionaliz­mustol és provincializmus­tól mentes volt minden megnyilvánulás. Ö a népek testvériségét szolgálta, s eszméi ezért népszerűek és teret hódítóak napjaink­ban is világszerte. A vele kapcsolatos meg­emlékezésekre. készülve nem győzzük hangsúlyozni, hogy Kodályról nem szép szavakat kell emlegetnünk. Inkább hallgassuk műveit, olvassuk kétkötetes vissza­tekintéseit, hogy megért­sük: számára nem létezett egyrészt és másrészt, csak tennivaló akadt, amit őszintén óhajtott és kí­vánt, mert munkás ember­nek született, fényes emlé­kű társával, Bartók Bélá­val együtt. Lényegretörő szűkszavúsággal szólt min­denkihez: a Pest rnegjei rajzolóasszonytól a nógrádi népdalénekesen át a mi­niszterig; mindenki számá­ra volt elismerő szava, ám meggyőződését, véleményét soha nem rejtette 'véka alá. Egy ügyet szolgált; a nemzet szellemi felemelke­dését; soha nem elégedett meg részigazságokkal, programjában minden ré­teg és korosztály számára fontos feladat megoldása várt. tizületésének centenáriu- mi évfordulóján ek­ként érdemes gondolkod­nunk munkásságáról. Ta­lán egyre többen megértik majd törekvéseit. Ezért azonban mindenkinek lép­nie kell. Emlékét csak úgy őrizhetjük, ha tisztában va­gyunk munkásságával, s ha őszintén kívánjuk az álta­la hangoztatott meghitt örömök igaz forrását. Molnár Zsolt amíg a korlátozott technikai­anyagi lehetőségek miatt az igényekhez képest — különö­sen a kisvárosokban, falvak­ban — kevés a telefonok szá­ma, bővítik a köztelefonok használhatóságát. A Budapestvidéki Postaigaz­gatóság, kísérleti jelleggel, már tavaly bevezette a segélykérő telefonok magáncélokra való átállítását. A díjköteles hívás­ra alkalmas telefonok azóta a helyi posták tevékenységét se­gítik. Különösen fontossá vált ez az ötnapos munkahét be­vezetésével. Mert így például a postahivatal zárt ajtaja sem lehet akadály, ha fontos táv­iratot kell feladnunk. (Igaz — ki tudja, miért? — szövege nem lehet több, mint tizenöt szó.) Pest megyében ma mán va­lamennyi segélykérő telefont igénybe lehet venni magánbe­szélgetésre. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN/ XXVI. ÉVFOLYAM, 74. SZÁM Ára: 1,40 forint 1982. MÁRCIUS 28., VASÁRNAP Megnyílt a vietnami pástkorapcsszus Le Dtan beszámolója Hanoiban, szombaton helyi idő szerint reggel 9 órakor megnyílt a Vietnami Kom­munista Párt V. kongresszusa. A vietnami főváros Ba Dinh kongresszusi palotájában 1033 küldött képviseli az 1,7 milliós párttagságot. A kongresszusom jelen vannak a testvérpártok, a nemzeti-demokratikus pár­tok és a nemzeti-felszabadító mozgalmak küldöttei is. Az MSZMP küldöttségét Maróthy László, a Politikai Bizottság tagja -vezeti. A központi bizottságnak az előző kongresszus óta eltelt időszakról szóló beszámolóját Le Duan főtitkár terjesztette a kongresszus elé. A délutá­ni ülésen hangzott el Pham Van Dongnak, a VKP Poli­tikai Bizottsága tagjának, a minisztertanács elnökéngjc a harmadik ötéves tervről szóló részletes beszámolója. Ezután Le Due Tho, a VKP Politikai Bizottságának tagja, a KB tit­kára, felolvasta a pártépítés­ről, a szervezeti szabályzat ki­egészítéséről előzetesem elfo­gadott dokumentumot. (Folytatás a második oldalon) Miségi Lcsfos perui látogatása A Perui Köztársaság kor­mányának meghívására 1982. március 24—27. között Fa­luvégi Lajosnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csa elnökhelyettesének vezeté­sével magyar kormányküldött­ség tett látogatást Peruban. A tárgyalásokon áttekintet­ték a magyar—perui kapcsola­tok alakulását. További együttműködési le­hetőségeket tártak fel a köz­lekedés, a hírközlés, az ener­giatermelés, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területein. A tárgyalások a kölcsönös megértés szellemében zajlottak le. Új meiőpzdiaségi bekötő Mfesk épülnek Saját erőből is hozzájárulnak A mezőgazdasági üzemek mind _ szélesebb körű gépesíté­se, á járműpark növekedése, fokozottan előtérbe helyezi az egyes üzemrészek és a főútvo­nalak összeköttetését biztosító korszerű bekötő utak kiépíté­sét. A mezőgazdasági kor­mányzat évek óta jelentős anyagi támogatással segíti ezeket a beruházásokat. Pest megyében tavaly több mint 10 millió forintot költöt­tek erre a célra. A tetemes beruházásból egyebek között új bekötő út épült a szigetcsépi tehenészeti telephez, ahol most rekonstrukciós bővítéssel 416 férőhelyes tehenészetet alakí­tanak ki." Hatmillió forintos beruhá­zással 1980 méter hosszúságú bekötő út készült el a püspök­hatvani Galgavölgye Tsz ser­téstelepéhez. A dabasi Fehér Akác zöldségfeldolgozó üzemé­hez 484 méter hosszú utat épí­tettek, több mint egymillió kétszázezer forintos költséggel. Az idén tovább folytatják a bekötő utak építésének prog­ramját. Az előirányzott költ­ségvetés 7,2 millió forint. Üj vonása a beruházásoknak, hogy az állami támogatás mellett a mezőgazdasági üzemeknek sa­ját erőből is hozzá kell járul­niuk az útépítésekhez. Ebben az évben jelentősebb munka várható Dömsödön, ahol a Dó­zsa Tsz tavaly elkészült 1008 férőhelyes tehenészeti telepé­hez 2,5 millió forintos költség­gel készül el a 645 méter hosz- szú korszerű bekötő út. Abony- ban a Ságvári Endre Tsz nö- vendékmarha-telepéhez 268 méteres utat építenek, Tápió- mentén pedig másfél millió fo­rintos költségelőirányzattal a Farmos Tsz most épülő köz­ponti géptelepét és a főútvona­lat kötik össze új bekötő úttal. Megtakarítás Százhalombattán is tavaly: hatmillió dollár Ugye, nem felejtették el előbbre igazítani az órákat? Mától már a nyári időszámí­tás van érvényben. Kicsit megrövidült az éjszakánk, ami úgynevezett biológiai óránk­ban némi zavart okozhat. Ép­pen ezért állunk át ax nyári időszámításra hét végén: legyen időnk megszokni az Tavaszi körbe-körbs Itt a tavasz... Még mielőtt bárki kétségbe vonná, az egyébként kétségbevonhatatlan tényt, íme a bizonyíté­kok: a Bakony alján bontogatja szirmait hazánk egyik legritkább virága a kárpáti sáfrány. A botanikai ritka­ságot egyébként a pápai piacon egy virágárusnál fedez­ték fel, s a tőle kapott információk alapján nyilvánítot­ták védetté a bakonyalji lelőhelyet... Benépesült a levegő ország­útin is. Sorra érkeznek dél­ről a tavasz madárhírnökei, s elfoglalják fészküket a Duna— Tisza közén, a Kisalföldön, a Kiskunsági Nemzeti Parkban és a pusztaszeri tájvédelmi körzetben. Az első gólyapárok már otthonra találtak a ter­mészetvédők és a madárbará­tok által készített mestersé­ges fészkeken, amelyek biz­tonságosabbak, mint a vil­lanypóznák tetejére építettek. Már tavaly is tettek hasonló óvintézkedéseket, s, ennek eredményeként nagyobb volt a szaporulat gólyáéknál, mint a korábbi években, sok pár három-négy fiókát is felne­velt. .. Csalhatatlanul jelzi a tavaszt a halak szokásos költözködése a zsúfolt teleltető medencék­ből a nagy tavakba. A fővá­ros élőhal-ellátásának javítá­sára létrehozott gazdasági tár­saság — a százhalombattai Temperáltvizű Halszaporító Gazdaság, a budapesti Halér­tékesítő Vállalat és az érdi Bentavölgye Tsz együttműkö­désével — is megkezdte a ta­vaszi munkálatokat. A 15 hek­táros, több célra is hasznosít­ható tóba tavasszal a hal­szaporító gazdaság ivadékait telepítik, hogy egész nyáron át itt növekedjenek kellő súlyú­ra, s az őszi lehalászások után a karácsonyi asztalra kerül­hessenek. Természetesen a legfénye­sebb bizonyítékát e kellemes ténynek, mármint a tavasz megérkezésének, a meteoroló­giai műholdak adják. Az űrből érkező légi felvételeket a ma­gyar meteorológusok is évek óta felhasználják. A pestlőrin­ci vevőállomáson észlelt ada­tokat sikerrel alkalmazhatja termésátlagok becslésére, a tavaszi fagyveszély előrejelzé­sére, a vetés időpontjának meghatározására a mezőgazda­ság. .. Nemcsak tavasszal, ha­nem az év más időszakaiban is. új életritmust a hétfői munkakezdésig. Vajon megéri-e, milyen gaz­dasági előnnyel jár a nyári időszámítás? Kovács Jenő, az Ipari Minisztérium országos energiagazdálkodási hatósá­gának főmunkatársa elmondta, jelentős — elsősorban világí­tási — villamos energiát lehet így megtakarítani. Aktív tevé­kenységünk nagy része a nap­fényes órákra tolódik át. Tavaly 35 ezer tonna fűtő­olajat spórolt meg az or­szág. Ennek értéke — világpiaci áron számítva —, több mint 6 millió dollár. Csökken az erőművek leter­heltsége, több idő jut a kar­bantartásra, szervezettebbé le­het tenni ezt a fontos munkát Az államközi szerződésekben meghatározott import villamos energiát továbbra is teljes egé­szében átveszi az ország, s a viszonylag olcsóbb szénerőmű­veket is kihasználják. Az úgy­nevezett csúcserőművekben viszont nérmleg csökkenthetik a termelést, főként a délelőtti és éjszakai órákban. Százhalombattán, a fűtő­olajjal működő hőerőmű­ben szinte szemmel látha­tó a megtakarítás. Itt ugyanis nem lesz szükség a kapacitás teljes kihasználá­sára. r t ** v . ' • ’ sí,;« s • w--;. ■ • á<í* . . ... Hej, halászok... A telelőből tóba kerül a majdani zsákmány. A Duna vizén békésen úszkáló sirályok él­vezik a napfényt, a meleget. Milyen időjárást jeleznek a műholdak? Most már az igazi tayaszt, . , TANÍTANI Ál ÖRÖMRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom