Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-25 / 71. szám

ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 71. SZÁM 1982. MÁRCIUS 25., CSÜTÖRTÖK A szerződéses Üzletekben Javult az ellátás színvonala Tiiiikt kö tőitek fenntartásra A manori járásban is fon­tos ellátási szerepet betöltő Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat ceglédi igazgatóságá­nak munkájában sok változást hozott az elmúlt esztendő. Cukrásztermelő-üzemüket sza­nálták, s mivel Cegléd, Nagy­kőrös és a két város környé­kének ellátásában nagy sze­repe volt, sokan érdeklődnek az ezzel kapcsolatos tervek iránt. Megkezdődött a múlt évben a vendéglátóhelyek szerződéses bérbeadása, foly­tatódtak a felújítások, új üz­letet is nyitottal?. Idei fejlesz­tési programjukat is a fentiek határozzák meg. Mozgóbüfék — 1981-ben összesen 9 mil­lió forintot használtunk fel üzlethálózatunk fenntartására, karbantartására — mondta Kári János területi igazgató. — Az elmúlt évben másfél milliós költséggel felújítottuk a nagykőrösi Cifra Csárdát. Egymillió forintba került Monoron a Gyorsbüfé átala­kítása. Mellette most új, má­sodosztályú cukrászda is üze­mel. — Űj eszpresszót nyitottunk Dánszentmiklóson. Kivitele­zőket nem könnyű találni, a Cifra Csárdánál például a nagykőrösi Mészáros János Tsz építő brigádja dolgozott, a szakipari munkákat saját kar­bantartó részlegük végezte. Az előző években a legtöbbet a ceglédi és a nagykőrösi egy­ségekre költöttük. — A területi igazgatóság ke­zelésébe került a vecsési Ha­lász-tanya, ahol új gazdasági részt alakítottak ki. Az átépí­tés idejére a vendéglő parko­lójában mozgóbüfét állítottak fel. Így nagy forgalomkiesé­sük nem lesz. — Hol működik ezenkívül mozgóbüfé? Álmencti megoldás — Vállalatunk kezdeménye­zésére indult el ez az akció. Az Egyesült Járműipari Szö­vetkezetnél gyártják azokat az utánfutókat, melyeket ven­déglátó célra is lehet használ­ni. A vállalat területén 8—10 üzemel. Cegléden a Kereske­delmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola ud­varán is felállítottunk egyet, amely a tanulók ellátását kel­lő választékkal szolgálja. — A szerződéses üzemelte­tésnek eddig milyen tapaszta­latai vannak? — Szerződéses üzleteinkben javult a vendéglátás színvona­la, nagyobb az áruválaszték, a bérlők igyekeznek különleges ételkínálattal növelni a forgal­mat. Tavaly 33 üzletet ad­tunk bérbe, s az ezzel járó in­tézkedések — tatarozás, leltár —, miatt forgalomkiesés volt. Az eddig gebines rendszerben működő összes üzletünket, versenytárgyalás útján bérbe adjuk. Megszigorították az osztályba sorolás feltételeit, ezért fenntartásra fordított költségeink tovább emelked­nek. — Egyre inkább felismerik a vendéglátóiparban, hogy a vendéget érdekes programok­kal, rendezvényekkel lehet megtartani. Mit tesznek ezért? — Nagysikerű bemutatkozá­sa volt a ceglédi Délibáb Ismeretlen garázdák Vasútállomás és csatatér? Még tavaly tavasszal újítot­ta föl a maglód-nyaralói va­sútállomás szolgálati épületét a MÁV. Ám sem a dolgozók, sem az utasok nem örülhettek sokáig a szebb környezetnek, mert alighogy levonultak az építők, amikor tulajdonkép­pen folytatódott az a rongá­lássorozat, amiről most szó­lunk. A gitt még friss volt az ablakkeretekben, de az üveg­táblákat kitördelték, az állo­más neonbetűit leverték. a váróterem kályhacsövét össze­taposták az ismeretlen tette­sek. Az előző télen a szétlapí­tott kályhacső miatt, nem volt fűtés sokáig, az utasok renge­teget fagyoskodtak. 1981. szep­temberéig például ötször kel­lett üvegeztetni a nyaralói vasútállomás ablakait, s más­fél évre visszamenően a Mo­non Járási Rendőrkapitány­ságnak nyolc feljelentést kül­dött a MÁV a rongálások is­meretlen tettesei ellen. Ezeket az információkat még tavaly szeptemberben kaptuk, s a napokban a ron­gálássorozat folytatódásáról győződhettünk meg Maglód- nyaralón. A tettesek mind­máig ismeretlenek. A helyzet megoldása továbbra is bizony­talan, mert a nyaralói vasút­állomáson nincs folyamatos három műszakban szolgálat, így a vagyontárgyak őrzése sem megoldott. A maglódi vas­útállomás — amely diszponál a nyaralói megálló fölött — a felettes, a Debreceni Vasút- igazgatósághoz írásos kérelem­mel fordult a maglód-nyaralói szolgálati munkahely harma­dik műszakjának ismételt be­vezetéséért. Az igenlő válasz sajnos még egyre késik, s közben a magá­ra hagyott épületet tovább rongálják a garázdák. Éspedig olyan „sikeresen”, hogy idén a MÁV teljes renoválásra kényszerül: külső-belső puco- lás, festés-mázolás, ablaküve­gezés, villanyszerelés és tető­csere várható. A. L. A. A nap kulturális programja Gyomron: a zeneiskola fog­lalkozása (órarend szerint), 18 órától: a népi tánccsoport pró­bája. Az úttörőházban, 15-től: a krónikások képzése, 16-tól: a bábszakkör foglalkozása. Mo­noron, 15-től és 17-től: szabás­varrás tanfolyam két csoport­ban, 17-től: a Balázs János; 18-tól: a Nosztalgia ifjúsági klub összejövetele, 18-tól: a motoros klub foglalkozása (a HNF-székházban). Pilisen, 9­től 17-ig: korszerű bútorok és képzőművészeti alkotások be­mutatója és vására, 9.30-tól: logopédia tanfolyam (az 1. szá­mú óvodában), 16.30-tól és 18- tól: nén.et nyelvtanfolyam, 17-től: a sakk szakkör; 18.30- tól: a fotó klub foglalkozása, 19- től: a beat filmklub harma­dik előadása. Ezek a fiatalok (a filmszínházban). Vecsésen, 19-től: ifjúsági klubfoglalko­zás. presszónak a budapesti Koro­na Pódiumon. Az irodalmi kávéházsorozatot tovább foly­tatjuk. A neves vendégművé­szeik előadóestjüket nemcsak Cegléden, de a nagykőrösi Vé­nusz presszóban is bemutat­ják. A Cifra Csárdában folk­lórműsor, szabadtéri ökörsütés szerepel terveink között. Sze­retnénk a szép természeti kör­nyezet kihasználásával vonzó­vá tenni, az utazási irodáknak is jeleztük- az ottani progra­mokat. — Néhány hónapja szűnt meg Cegléden a cukrászterme- lő-üzem. Jelenleg Monorról látják el azokat az üzleteket is, amelyekbe eddig Ceglédről szállítottak. — A technológia fejlesztésé­vel növeltük a monori üzem kapacitását, három műszakot vezettünk be. Ennek ellenére ez csak átmeneti megoldás le­het. A szállítás megszervezésé­vel elértük, hogy délelőtt meg­érkezik Nagykőrösre is a friss sütemény. Mindez a mo­nori üzem munkásainak kö­szönhető, a ceglédi cukrászok ma is Monorra járnak napon­ta dolgozni. — Hogyan fogadták ezt a dolgozók? — Mindenkivel személyesen beszéltünk, s aki nem tudta vállalni az ingázást, az se ment el tőlünk. Számukra Cegléden és Nagykőrösön biz­tosítottunk munkát. Naponta friss áru — Mikor készül el a ceglé­di üzem? — Várhatóan ebben az év­ben. Két ütőnkben tervezzük a Beloiannisz utcai volt tejüzem épületében az új cukrászter- melő-üzem létrehozását. Elő­ször a cukrászda, majd a ter­melő üzem és a hozzá kapcso­lódó oktatási kabinet készül el. Ez utóbbi építéséhez, re­méljük, támogatást is kapunk — mondja Kári János igazga­tó. — Ha helyben készül a sütemény, a cukrászdában a sütőlapokról 'lehet majd meg­vásárolni a friss árut, s ott egész évben árusíthatunk tej­színes készítményeket. Győrffy Annamária Gyömrcfről a világba Az úton tovább — egyedül nehéz Valahol Soroksár peremvi­dékén járunk. Holdbéli táj, „vadépítkezések”, szagos ser­téskarámok. Kicsit tovább ha­ladva a poros földúton, egy- szercsak ránk szakad a ma­gány. Elhagyatottság és elha­nyagoltság mindenütt. Ház. Egymagában. Közel s távol egyre megy: mindenütt a si­vár pusztaság, hulladékhalmok, agyagkitermelők után maradt mély horpadások, gödrök, dombok riogatnak. Itt megállt az idő. Pedig kilométernyire már a főváros kertes családi házai, vasút, főtér, emeletes házak, HÉV, főútvonal, autók­nak felüljáró. A házikó magányosan áll a poros út mentén. Kicsi, akár­csak az ablakai. Az udvar vi­szonylag rendezett, van kert, kutya, ólak. A várt leányzó helyett karonülő kisgyermek­kel jön elő a házból egy fia­talasszony, s a férj szülei. Mondja a fiatalasszony, hogy nincs itthon a férje, de azért szívesen válaszol kérdéseink­re. S beszél nehéz, törésekkel teli gyermekkoráról, fesztele­nül, tiszta lelkiismerettel, mint aki már rég új lappal kezdett. Aztán házasságára, gyermeké­re. majd a fiatal pár terveire terelődik a szó. Egy kevés pénzt már összegyűjtöttek az otthonalapításra. De drágák Soroksárott a telkek, ha vesz­nek egyet, nem lesz miből in­dítani az építkezést. Ha pedig a környéken önkényesen kisa­játított földdarabra építenek. tilosra alapoznak, s úgy lehet, rámegy mindenük és semmi­jük sem marad. Alaposan meg kell hányni-vetni a döntést. De a lényeg mégiscsak az. hogy a kezdéshez megvan a fiatal házaspár két keze mun­kájából az anyagi alap, a leg­jobb, legbiztosabb lehetősé­get majd megkeresik maguk­nak, mint annyian mások, hogy végre saját otthont te­remtsenek. Ö az egyik lány a kettő kö­zül, akinek nevét, címét kide­rítette Venczel János, a Pest megyei Tanács V. B. gyömrői kisegítő iskolájának és neve­lőotthonának tanára. A két lány a gyömrői intézettől évekkel ezelőtt került el ta­nulmányai befejeztével. Egyi­küket megtalálták Soroksá­rott, róla szól írásunk beveze­tője. A gyömrői kisegítő iskolá­ban és nevelőotthonban éve­ket töltött értelmi fogyatékos fiatalok további sorsának meg­könnyítése érdekében fogal­mazódott meg a szándék, hogy a tanulmányaikat befejező ki- segítősöknek biztosítani kelle­ne helyben lakást és a mun­kalehetőséget. Ennek a gon­dolatnak egy más formában történő megvalósítása már nem egyedi példa. Csik Árpádné, a Kispesti Textilgyár személyzeti osz­tályvezetője mondta el, hogy évente 25—30 továbbképzős lány érkezik a kispesti gyár­ba a nevelőotthonokból, Gyömrőről ’is, többségükben állami gondozottak. Két év alatt befejezik a normál álta­lános iskola 7—8. osztályát, s amíg tanulnak, a leányszállá­son laknak, jó körülmények között. Amikor megjönnek az újak, előbb egy nagy, közös terembe kerülnek, hogy szok­ják egymást, az új, nagy kö­zösséget. s ez a tanulásban is kedvezően hat rájuk. Amikor dolgozók lesznek, négyágyas szobákat kapnak, olyan be­rendezéssel, ami kulturális fej­lődésüket is jól szolgálja. Jó hírű brigád Keresik kezük munkáját — Szedjük a sátorfánkat, mihelyt befejezzük az iskola körül a régen megkezdett ke­rítés készítését és költözünk haza Vasadra, ahol 250 négy­zetméter alapterületű új cso­magoló építését kezdjük el — magyarázta Fritz János, a va- sadi Kossuth Szakszövetkezet építési ágazatának középveze­tője a készülő kerítésnek dűl­ve a zsákban hozott jótékony melegben. Az „őshonos” ízesített Tru- di mellett — a Monori Álla­mi Gazdaság csévharaszti üze­mének keresett terméke — már a szakszövetkezet asszo­nyai, lányai lisztet, mákot, hántolt kölest is csomagolnak. Nem szabad megfeledkezni persze az új termékről, a sza­loncukor csomagolásáról sem. Kell hát" a hely a táguló élet­térnek. A több mint száz személyt foglalkoztató ágazat szakipa- rosainak egy része most Mo­noron dolgozik, az átadásra váró úi házakban festenek, mázolnak. A MÁV budapesti FIN-fíImesemények Szórakoztató programok Gondoltak a legkisebbekre is Az elmúlt napokban a mo­nori Csokonai filmszínházban nyitotta meg Pomázi Csaba, a járási KISZ-bizottság titká­ra a három tavaszi évforduló­hoz kapcsalódva a FIN-film- napokat, melyek ezúttal im­már negyedik alkalommal szolgálják a fiatalok igényes és kulturált szórakozását. A megnyitó után a jelenlevők megtekintették az Élve, vagy halva című filmet, amely az 1848-as időkbe vezet vissza izgalmas cselekményével. A filmnapok további programjá­ban még újabb három '’ilm kerül bemutatásra, amely té­májában, feldolgozásában kö­zel áll a ma ifjúságához, hi­szen a fiatalok életkörülmé­nyeivel, mindennapjaival fog­lalkozik. A filmek sorrend­ben a következők: Ballagás Vámmentes házasság és a Bertha Bulcsú regényéből ké­szült Kenguru. A filmnapok szervezői ezút­tal a legifjabbakról sem fe­ledkeztek meg, hiszen a tava­szi szünetben — április 5-én. 6-án a délutáni előadásokon nekik kedveskednek a híres Kipling-regényből készült Dzsungel könyve című rajz­film műsorra tűzésével. A vásznon ezúttal megelevened­nek Walt Disney közkedvelt, kedves figurái, Maugli, a far­kascsalád védelme alatt fel­nőtt „embergyerek”, és hű ba­rátai, Balu, a medve és Bagira, a fekete párduc, hogy megvív­janak Sir Kánnal, a gonosz tigrissel. A filmnapokat szervező és lebonyolító járási és nagyköz­ségi KISZ-bizottság. valamint a Csokonai filmszínház, a ve­títések kapcsán joggal számít hat sikerre, hiszen szervesen kapcsolódik a dicsőséges hár­mas tavaszi évfordulóhoz. ?> bemutatóival tovább segíti » fiatalok és a legifjabbak kul­turált szórakoztatását a helyi közművelődési célkitűzések megvalósítását és nem utolsó­sorban az élményszerzést. pályaudvarain mélyépítési munkálatok elvégzését is vál­lalta a fejlődő ágazat. Ez a brigád pedig mihelyt végez a csomagoló építésével, Budapestre teszi át a műkö­dési területét, s a vegyimű­veknek több mint kétmillió forintos értékben kényelmes portaépületet és szociális he­lyiségeket épít. Az ágazat jó munkájának híre ezek szerint már a fővárosba is eljutott. Persze, az év 365 napjából jut még idő arra is, hogy Ül­lőn elkészíthesse a két — nagyrészt állami támogatásból létesülő — tanácsi bérlakást a Baross utcában. S a beköl­töző boldog lakók a kará­csonyfát már a Vasadon cso­magolt szaloncukorral díszít­hetik. K. S. Ahogy elérik a fiatalok a 18— 20 éves kort, az idevonatkozó rendeletnek megfelelően beis­kolázzák őket szakmásító tan­folyamra. Nyolc éve foglalkoz­nak ezekkel*a fiatalokkal a gyárban, azóta számosán tet­tek eredményes szakmunkás- vizsgát. Sőt, elvileg lehetőség van a középiskolai továbbta­nulásra is. A gyárnak komoly költséget jelent a volt kisegí- tősök továbbképzése, szerző­dést mégsem kötnek velük elv­ből, mert állami gondozottak. Nem kötelezik őket a költsé­gek visszatérítésére, ha kilép­nek a vállalattól, míg a szak­munkástanulókat terheli ez az anyagi kötelezettség. Csik Árpádné a következő­ket mondta el a továbbképzős lányok munkakollektívákba való beilleszkedéséről: — Itt, a leányszálláson kü­lönösen nagy gond hárul a vezetőre, meg a nevelőre, mert a lányok többsége olyan álla­mi intézetből jött, ahol min­dent készen kaptak. Meg kell tanítani őket például rende­sen, tisztán öltözködni, vagy­is használni a mosógépet, a va­salót és egyéb háztartási esz­közöket. Az üzemben a KISZ rögtön pártfogásba veszi őket, úgyszintén a brigádok. Ifjúsá­gi brigádok alakulnak, ame­lyekbe hacsak lehet, bevon­juk őket, a KISZ külön alap­szerveket létesít, amelyekbe fokozatosan illeszti be ezeket a gyerekeket, funkciókat bíz­va rájuk. Tehát megfogalmaz­va számukra, hogy milyen fel­adatokat végezzenek. — Gondjaink is vannak ter­mészetesen, s az egyik legna­gyobb az, hogy tulajdonképpen otthontalanok a szó szoros ér­telmében. Mert például amint elkerülnek az intézetből, meg­szűnik korábbi állandó beje­len te ttségük, vagy, ha 18 éve­sek lesznek, a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet törli őket az állandóra bejelentettek kö­zül. A szálláson csak ideigle­nes bejelentővel lakhatnak to- vábbképzőseink. Ezért hát OTP-re nem vásárolhatnak értékesebb dolgot, kölcsönt nem igényelhetnek, külföldre nem mehetnek állandó beje­lentett lakcím hiányában. Saj­nálatos. hogy amikor ismer­jük a szülőt, nem vállalja, hogy ő jelentse be gyermekét állandóra, mert attól fél, hogy később követelésekkel állhat elő. De előfordul, hogy sem mi. sem a gyermekvédő nem ismeri a szülőt. Az évek során sokan eltávoztak közülük a gyárból, de volt, aki vissza­jött, mert nem tudott megka­paszkodni, Itt nem volt állan­dóra bejelentve, lakást nem igényelhetett, tehát amikor elment, földönfutóvá lett. ami­kor visszajött, újra otthonra talált a gyárban, a leányszál­láson. Aszódi László Antal Tétlenért betörők A helybeliek segítségével — Késő délután értem haza a munkából. Megvacsoráztam, aztán leültünk kicsit kártyáz­ni a feleségemmel meg a fiammal — meséli Kellner Ti­bor. A történet tehát békésen kezdődik, ám hogy a vége rendhagyó lesz. azt beszélge­tésünk színhelye is sejteti: a Monori Járási Rendőrkapi­tányság egyik irodájában ülünk. — Vecsésen, a Halmi szőlő egyes szám alatti házában élünk, közel a gázcseretelep­hez. Amikor lefeküdtünk, még csend volt, de nemsoKá- ra hallottam: vadul ugat a kutyánk. Nem úgy, ahogy szokott. Felöltöztem, kimen­tem az udvarra, a kutya ve­zetett az ösvényig, ahonnar már láttam: hárem alak ug­rik át a gázcseretelep keríté­sén. Éjnek idején ugye, nyíl vón nem palackot akartak cserélni... Visszamentem a házba, rágyújtottam, gondol koztam. Ök hárman vannak én egyedül. Rendőrőrs nincs a közelben. Mit tegyek? Kap­tam magam, átszaladtam a sógoromért, szóltunk az uno- kancsémnek. Hárman men tünk aztán a gázlelep ke­rítéséhez és ordítani kezd­tünk. Bent a három alak meg­ijedhetett, rohantak kifelé, másztak ki a kerítésen. Ket­tőt nem tudtunk elkapni, a harmadikat igen, Becsönget­tünk egy házba, leültettük, a gazda meg a kocsijával elsza­ladt rendőrért. így történt. így történt február máso­dikén, az éjszakai órákban. S amiről már az iratok beszél­nek: a gázcseretelep három betörője — a vecsési Varga Zoltán, Diós Zoltán és Mersitz János — számláján nem csu­pán ez az eset szerepel. A ki­hallgatás során még két betö­réses lopást ismertek el, s ió néhány személyi tulajdon el­leni lopást is elkövettek, ösz- szes bűncselekménvük száma pontosan tizenegy. Ügyük vádemeléssel hamarosan a bí­róság elé kerül. Hogy kézrekerülhettek, azért Kellner Tibor és Strohmayer Ferenc saját épségét is koc­káztatta A Monori Járási Rendőrkapitányságon — az elismerés és a köszönet mel­lett nénzjutalomban is része­sültek. K. Zs. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom