Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-24 / 70. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Bővebb termést hoznak a fák Elterjed a takarékos öntözés Jobb ha cseppen, mint ha csurran XXVI. ÉVFOLYAM, 70. SZÄM 1382. MÁRCIUS 21., SZERDA Közös otthonunk A megoldás nem várathat magára A szakemberek többféle berendezést kipróbáltak Hogy kínos a téma, vagy sem, teljesen mindegy; ha mindenki kerülné, hamarosan hatalmas szemétdombok tete­jén kucorognánk vagy terje­delmes iszaptavak között evic- kélnénk; ha senki nem figyel­ne oda mindannyiunk élete válna lehetetlenné. Talán pro­fán a párhuzam, de igaz; a civilizációval, párhuzamosan nőnek a szeméthegyek — s er­re muszáj odafigyelni. Veszélyes szomszédság De ki figyel oda? Például az MTESZ. Az Építéstudomá­nyi Egyesület Dél-Pest megyei csoportja legutóbb Nagykőrö­sön szervezett előadást — ahogy lapunk első oldalán is foglalkozunk vele: környeze­tünk tisztaságáért — a város hulladékainak aktuális kér­déseiről, a szemét ártalmatla­nításának gondjairól. Az elő­adó az egyik legilletékesebb szakember. Kalocsa László, a Városgazdálkodási Vállalat műszaki vezetője volt. A települések tisztán tartá­sát nemcsak esztétikai érzéke­ink követelik meg — hangsú­lyozta az előadó —, hanem in­kább a fertőzések, a rova­rok, rágcsálók elterjedésének, a környezet szennyeződésének I földdel vagy építési törmelék­veszélye. Nem beszélve az ipa- kel takarják. A feltöltött göd­ri és mezőgazdasági hulla- * rök felszínét termőfölddel fe dékokról, az elmúlt évben nyolcszorosára nőtt hazánk­ban a szemét mennyisége, s a jelenlegi ötéves tervben már 65—70 millió )köbméter szemét eltávolítása és ártalmatlanítá­sa válik szükségessé. De ho­gyan? Módszer csak lenne A szervezett eltávolítás módszereit mindannyian is­merjük. Ha akadnak is min­dennapos kis gondok — tény­leg elviszik-e, ki tisztítsa a szeméttárolókat, stb? —, az igazi nagy kérdéseket a sze­mét véleges elhelyezése és ár­talmatlanná tétele adja. Manapság erre háromféle módszert ismerünk. A világ­szerte elterjedtebb — mert a legolcsóbb és legegyszerűbb — megoldás az, hogy valahol a városon kívül létesítenek egy lerakóhelyet. De, hogy ez sem valami végtelenül olcsó, annak bemutatására álljon itt az egyik legkorszerűbb módszer, a prizmás lerakás, amelyet Nagykőrösön is alkalmaznak. Egy előre kidolgozott terv szerint a szemetet kb. két mé­ter magas és hét méter széles prizmákban rakják le úgy, hogy 30—40 centiméterenként SporthIreki Csapatbajnokság Körbeverték egymást Városunkban, a Toldi-sport- csarnokban rendezett terem- kézilabda Toldi Kupa mérkő­zéssorozat 7. játéknapján 6 férfimérkőzést játszottak. A-csoport Albertirsai MTVSK—Tisza- kécskei VEGYÉPSZER 22-11 (11-7), Abonyi Tsz SK—Kara­tetétien SE 25-22 (11-10), Her­nádi Tsz SK—Lajosmizsei KSE 19rl 1 (7-3). A tabella ezt mu­tatja. 1. Nk. Kinizsi 4 3 — 1 79-12 6 2. Abonyi Tsz SK 4 2 1 1 80-77 5 3. Hernádi Tsz SK 4 2—2 G7-65 4 4. Lajosmizsei KSE 4 2 — 2 70-G3 4 5. Tiszakécskei VEGYÉPSZER 4 2 — 2 68-74 4 S. Albertirsai MTVSK 4 1 1 2 65-62 3 7. Karatetétien SE 4 1 — 3 77-87 2 B-csoport Nk. Toldi DSK—Szovjetek 23-19 (13-9). Nk.: Orell—Kiss (3), Holló (14), Szabó, Mará- czi, Farkas (4), Nagy; csere: Scheidl (1), Bozóki, Németh (1), Orosz. A nemzetközi talál­kozón az élelmiszeripariak jel­vényekkel kedveskedtek a ven­dégeknek. Mindkét félidő ele­jén remekül kezdtek a toldisok (6:0 és 17:9), majd a ruganyos és támadásban mozgékony el­lenfelük feljött. Jó mérkőzésen mindkét kapus jól védett. Ceglédi 203-as DSK—KÖZ­GÉP (Cegléd) II. 18-13 (9-7), Kecskeméti MFSC—Ceglédi Mezőgazdasági DSK 25-12 (14-3). A táblázat: I. Ci-mádi 203-as DSK 4 4-------101- GO 8 l. Kecskeméti MFSC 4 4----­9. N k. Toldi DSK 4 2—2 4. Szovjetek 4 1 — 3 5. KÖZGÉP _ , (Cegléd) II. 4 — 1 3 60- 83 1 *’ Me zog. DSK 4 — 1 3 66-102 1 Turisták A fővárosban János-hegyi túrát terveztek az Nk. Pedagó­gus SE természetjárói, de a kedvezőtlen időben változtat­tak a programon és a festői vámegyedben tettek sétát. 80- 42 8 71- 90 4 G9- 70 2 Diákfoci A laktanyai pályára tervezett Nk. Gimnázium—Kecskeméti Katona Gimnázium barátsá­gos visszavágó labdarúgó-mér­kőzés közbejött okok miatt el­maradt. Cselgáncstanfolyam A Nagykőrösi Kinizsi ön­költséges cselgáncstanfolyamot indított a Sportotthonban. Az érdeklődő általános iskolások szerdán és szombaton délután fél 3 és fél 5 között jelentkez­hetnek a helyszínen, Bekő Ist­ván edzőnél. S. Z. fiók okadcifisáfa A nők akadémiája követke­ző foglalkozás ma, március 24- én, délután 6 órakor lesz az Arany János Művelődési Központban. A rendezvényen dr. Pál Endre tart előadást a Gyógyító sugarak: diagnoszti­ka és terápia címmel. A foglalkozás előtt 5 órakor a kézimunka-szakkör várja az érdeklődő lányokat, asszonyo­kat. Srodcifmi est Ma, szerdán este 7 órakor zenés irodalmi est lesz a Kő­risfa eszpresszóban. Az irodal­mat pártoló szórakozóhely vendége ezúttal Bálint András színművész lesz. A Boldog, szo­morú dal című műsorban köz­reműködik Lelkes Péter zon­goraművész. dik be, majd növényekkel ül­tetik be. A beruházási költségekre jellemző: a terepet rendezni kell, zöld védősávot létesíteni, utakat, védőárkokat, szigete­lést, alagcsövezést kialakítani. Szükség van járműmérlegre, rakodógépekre, üzemi épület­re stb., stb. Mindezek után gondoskodni kell a feltöltött terület hasz­nosításáról; főleg raktározásra használható, de lehet ott sporttelep vagy erdősáv is. Ilyen tervek készülnek mosta nában a nagykőrösi Kecske­méti úti szemétlerakóhely vo­natkozásában, s ezzel párhu­zamosan már elkezdődött az új lerakóhely kialakítása. A két másik módszer a komposztálás, illetve az ége­tés. Ezek költségei az előbbi­nek sokszorosára rúgnak, így érthető, hogy még nem nagyon alkalmazzák. A budapesti sze­métégetőmű is csak a főváros hulladékainak 60 százalékát tudja fogadni, a fennmaradó részt a hagyományos módon kezelik. A komposztálás — amelyben a szemétből akár szerves trágya lehet, így a ter­mészetes folyamatba visszaál­lítható — még a mezőgazda­ságban is kísérlet tárgya. A kísérlet már bevált Sajnos, majdnem hasonló színvonalon áll a folyékony hulladékok ügye is, holott — csak egy adatot idézve — ha­zánkban évente több mint 130 miliő köbméter gyűlik össze. A szennyvíztisztítás az elmúlt években megyénkben is sokat fejlődött, ezzel viszont nem tartott lépést a melléktermék­ként keletkező iszapok keze­lése. Ma még a folyékony hulla­dékok jelentős részének elhe­lyezése rendezetlen körülmé­nyek között, környezetvédelmi és közegészségügyi szempon­tokból nem megengedhető módon történik. Bár a szak­emberek többféle berendezést és technológiát is kipróbáltak, de egyik sem vált be. Budapest Főváros Tanácsa felkérte a Fővárosi Közterü­letfenntartó Vállalatot, hogy vizsgálja meg a kérdést, a fo­lyékony és szilárd hulladékok együttes elhelyezésének lehe­tőségét. A vállalat laborató­riumában reménytkeltő ered­ményekre jutottak, ezért az új technológia bevezetésének le­hetőségét Nagykőrösön is szemügyre veszik. Kolossá Tamás Az albertirsai Micsurin Ter­melőszövetkezet területén mű­ködik a hazánkban jelenleg legnagyobb összefüggő cse­pegtető öntözőrendszer, ötszáz hektáron. A gyümölcsös védel­mében többször akad olyan munka, amit azonnal el kell végezni, különben nagyon nagy lenne a veszteség. Külföld is keresi A hagyományos, esőztető ön­tözéskor 40 milliméter csapa­dékkal árasztották el a terü­letet. Ez annyira, eláztatta a talajt, hogy napokig állt miat­ta az egyéb munka. Valami új, jobb megoldás kellett. Nyolc évvel ezelőtt, egy ausztráliai példa nyomán, Szat­mári Mihály kertészmérnök javaslatára az albertirsaiak elkezdték a határainkon belül teljesen új, energiatakarékos öntözési mód kialakítását. Ezzel a víz cseppenként jut a talajba, s csak az a rész ned­vesedig ahol a növény gyöke­re elhelyezkedik, i Ugyanak­kor ezzel a módszerrel folya­matosan fenntartható a leg­kedvezőbb talajnedvességi ál­lapot, megszűnik a felületi víz­folyás és jóval kevesebb lesz a párolgási veszteség. Az első kísérlet tizenhat hek­táron folyt és felülmúlta a vá­rakozást. Évről évre növelték ezután a berendezett terület nagyságát, úgy, hogy közben az egész csepegtető rendszer technológiáját maguk dolgoz­ták ki. A kezdeti félmillió fo­rint termelési érték — a folya­matos fejlesztés mellett — 1981-re harmincmillió forint fölé emelkedett. Az Agromas- expón egy ezüst- és egy bronz­érmet nyertek. Kiállításokra, bemutatókra kapnak meghí­vást. Külföldi kapcsolataik szé­lesednek. Tavaly Csehszlová­kiába háromszázezer rubel ér­tékben szállítottak csepeg­tető öntözőberendezést, de ter­mékük, szerelvényeik révén eljutnak a világ más tájaira, többek között Egyiptomba is. A kezdeti nagy lendület után most némi megtorpanást tapasz­talni, bár a számítások szerint egy közepes gazdasági év ese­tén is két éven belül megté­rül az ilyen beruházás. Így volt ez Nagykőrösön is, ahol negyven hektárt rendeztek be csepegtető berendezéssel, ami mintegy másfél millió forint­ba került. Az addig silányan fejlődő, több éves szilvatele­pítés rövid időn belül megerő­södött, termőre fordult, a mennyiség jobb lett az átla­gosnál. Az évek szorgos mun­kájából nagy részt vállalt Nagy Zoltán, a termelőszövetkezet csepegtetőrészlegének főmér­nöke is. — Szerencsésnek mondhat­juk magunkat — mondotta a szakember —, hiszen elnökünk, Főző József szinte megköve­teli, hogy a szövetkezet dol­gozói keressék munkájukban az új, a jobb lehetőségeket és alkalmazzák is azt. Legyenek szakmailag jólértesültek, kez­deményezők. Az életképes öt­leteket kivétel nélkül támo­gatja a tsz, minden anyagi se­gítséget megad a megvalósítás­hoz. Ennek is nagy szerepe van abban, hogy ezzel az öntözési formával, a rendszer gyártá­sával egyáltalán ide jutottunk. — Ez az ötlet például mitől életképes? — Számtalan előnye van. A csepegtető öntözéssel egy idő­ben bármilyen más munkát is el lehet végezni, hiszen ez nem áztatja el a talajt. A gyökér­zet nedvesen tartásához fele annyi víz kell, mint a hagyo­mányoshoz. Olyan területen, ahol kevés a víz, mindenkép­pen ajánlatos a használata. Ha megfelelő az üzemeltetés és karbantartás, akkor a száz hek­táron lévő berendezés kezelé­séhez elegendő egy ember. Fontos szempont ez, amikor á kézi munkaerő egyre keve­sebb. — Ez a rendszer befolyásol­ja a terméshozamot? — Az eddigi tapasztalatok szerint, ha a telepítéssel egy időben kezdik meg a csepeg- tetéses öntözést, akkor a te­rületen lévő fa, szőlő a szoká­sosnál egy évvel korábban ter­mőre fordul, s változóan mint­egy harminc-harmincöt szá­zalékkal növekszik a termés­hozam is. A trágyázás is sokat számít. A földet táplálni kell. Ebben az esetben az öntöző­vízzel a műtrágyát is rendel­tetési helyére juttathatják, igen gazdaságosan. r Attsgcs életkor — Szép eredménnyel zárták a múlt évet. — Igen, nyereségtervünket jóval túlteljesítettük, a várt nyolc helyett tizenkétmillió forint lett. Ezt részlegünk öt­ven dolgozójának felelősség- teljes munkájával értük el. Sokat jelent, hogy van elég, jó szakemberünk. Szívügyüknek tekintik, hogy minél nagyobb teret hódítson a csepegtető öntözés. Ráadásul a nálunk te­vékenykedők átlagos életkora csupán huszonnyolc esztendő, . tehát fiatalok. Hosszú életű — Mit várnak ettől az év­től? — Termelési értékben el sze­retnénk érni a harminchétmil­lió forintot, melyből hétmilliót az exporttól várnánk. Cseh­szlovákiába négyszázezer ru­bel értékben szállítunk be­rendezéseket. Ausztriából is érkezett megrendelés, kisebb tételre. Szövetkezetünkben el­kezdtük a nyolcszáz hektáros, csonthéjas gyümölcsös csepeg­tető berendezések kiépítését, de szállításra szerződést kö­töttünk már a ráckevei Arany­kalász Tsz-szel, a Badacsonyi Kertészeti Kutató Intézettel és a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemmel is. — Külön is értékesítünk szűrőket és nyomásszabályo­zókat. Gyártunk favédő hü­velyt is, mivel az új telepíté­seknél gondot, kárt okoznak a fák i kérgét lerágó vadak. Fő­ként a vadnyúl a tettes. Ez a védőborítás kézzel is köny- nyen összeállítható. A kecske­méti AGROKER forgalmazza — tökéletesen megvéd a rá­gástól. Több százezer darabos igényt ki tudunk elégíteni. — Segíteni akarjuk a ház­táji gazdaságokat is. A cse­pegtető öntözés tervét térítés- mentesen elkészítjük részük­re, a szükséges anyagot ná­lunk megvásárolhatják. Az összeállítás oly’ egyszerű, hogy azt a vevő is elvégezheti. Elő­nyös, hogy ezt a csepegtető­rendszert nem kell külön óv­ni az időjárás viszontagságai­tól és élettartama nagyjából megegyezik az ültetvénvével. U. L. Brigádok az óvodáért Nyertes kisdiákok Még kabát van a gyerekeken, de azért mind gyakrabban kicsalogatja az udvarra az óvodásokat a tavaszi napfény. Ké­pünkön: Fodor Ferencné vezető óvónő irányításával játszanak a nyársapáti óvodások. A játszóeszközöket a Hazafias Népfront felhívására szocialista brigádok készítették. Varga Irén felvétele Vasárnap az erdőben Jubileumi emléktúra SzlNHÁf A kecskeméti Katona József Színházban este 7 órakor. A házasság. Szakmunkásbérlet. Nemrégiben nagy öröm ér­te a nagykőrösi Kisegítő Is­kola pedagógusait és ta­nulóit. A Magyar Úttörők Szövetsé­gének Pest megyei Elnöksége a kisegítő iskolák megyei kulturális szemléjét Gödöllőn tartotta meg. A szemlére a nagykőrösi diákokat elkísérte Szépe Miklósáé igazgató is. Az öröm okáról tőle kap­tunk bővebb tájékoztatást. — A kisegítő iskolák me­gyei kulturális szemléjére há­rom kategóriában neveztünk be — mondotta az igazgató. — A kisdobos versmondás kate­góriában Tarczali Ildikó, is­kolánk második osztályos ta­nulója első helyezett lett, s arany oklevelet kapott. Egyéb­ként 6 volt az is, aki a zsűri egyetlen különdíját is elnyer­te. A kisdobosok és úttörők kórusainak vetélkedőjén pe­dig kis együttesünk bronz ok­levelet kapott. A kórus tagjai voltak: Völgyi Erzsébet, Ra­fael Ágnes, Tóth György, Fa­kan Balázs, Blaton Katalin, Danka Anikó, Törőcsik Ist­ván és Forgács Zsuzsanna. A tanulók igyekezetét jutalmak­kal ismerték el. — Őszintén sajnáljuk — mondotta Szépe Miklósné —, hogy az említett kategóriák­ban nem indítanak országos versenyt. A megyei versenyre a diákokat Cseriné Antal Sá­ra pedagógus készítette fel. A verseny az új művelődési központban kifogástalan kö­rülmények között és jól szer­vezetten zajlott le. Ugyanak­kor a kisegítő iskolák munka­foglalkozásainak anyagából kiállítást is rendeztek, melyen a nagykőrösiek méltán érde­melték ki a látogatók elisme­rését. K. K. A Szakszervezetek Szakma­közi Bizottsága és a KISZ vá­rosi bizottsága március 28-án, vasárnap rendezi meg a hagyo­mányos Jubileumi túrát a Csó­kás erdőben lévő Természet- barát parkban. A túrán a jól bevált szokás szerint ismét rendeznek eseményeket, me­lyek szervezéséből az MHSZ városi vezetősége is kiveszi ré­szét. Lesz váltófutás, fekvőtá­maszverseny, gránátdobás. légpuska-céllövés és er­dei gyalogtúra. Az összetett versenyben a szo­cialista brigádok, intézmények, szakosztályok és iskolák ötta­gú csapatot indíthatnak. To­vábbi megszorítás, hogy a csa­patok összeállítása verseny közben nem változtatható, va­lamint az, hogy kisdobosok nem vehetnek részt a lövészet­ben. A versengés természetesen megköveteli a díjazást is. Új­donság, hogy úttörők is kap­nak díjakat. A szakmaközi bi­zottság vándorserlegét a leg­jobb felnőtt csapat nyerheti meg. A Jubileumi emléktornán nemcsak a sportkedvelő ter­mészetbarátok mérhetik össze tudásukat, hanem a finom éte­lek mesterei is, a meghirdetett főzőversenyben. A Jubileumi emléktúrán a már említett rendezők és köz­reműködők, együtt a város sportegyesületeinek természet­barát-szakosztályaival, reggel 9 órától fogadják a kiránduló­kat. Az ünnepélyes megnyitó fél 11 órakor lesz, ami­kor Tóthnc Bujdosó Ág­nes, a KISZ városi bizott­ságának titkára mond be­szédet. A vetélkedők háromnegyed 11 órakor kezdődnek, az ered­ményhirdetésre pedig előre­láthatólag 13 óra 30 perckor kerülhet sor. Az elmúlt esztendőkben min­dig sikeresnek bizonyult Ju­bileumi emléktúra felett az idén védnökséget vállalt a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa, a Szakszervezetek Szakmaközi Bizottsága, a Ha­zafias Népfront városi bizott­sága. a KISZ városi bizottsága, az MHSZ városi vezetősége és a Nagykőrösi Termelőszövet­kezetek Erdészeti Társasága. ISSN 0133—2708 (Nagykörös! Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom