Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-24 / 70. szám

1982. MÁRCIUS 21., SZERDA xMí, mm 3 Prémesóüat-fenyésztés Sződön A szákkal fogott szökött róka ^ Arra a kérdésre, hogy miről beszélget két kutya- ^ tenyésztő ha találkozik, látszólag könnyű a válasz: a S kutyatenyésztésről. Dr. Jakab László és Udvardy Jenő, i a sződi Virágzó Termelőszövetkezet két fiatal szakembe- ^ re azonban szerencsére közös hobbijuk mellett más té- máról is véleményt cserélt baráti találkozásaik során. $ Így került szóba, hogy a téeszben tarthatnának például 5j prémes állatokat. A szakirodalmat tanulmányozva arra ^ a meggyőződésre jutottak, hogy a sarki róka és a hibrid- 5 görény tenyésztése aránylag könnyen megoldható, s a be- . fektetett munka tisztességes nyereséghez is juttatná a í közös gazdaságot. Retek a fóliák alól Nagyüzem a sátor alatt Ha a szántóföldön nem is, a kertészetekben már megkez­dődött az igazi nagyüzem. Pest megye gazdaságaiban fólia alatt nőnek a palánták, azok is, amelyek majd további termesztésre az idő jobbulásával a földekre kerülnek, s azok is, amelyekből szemet gyönyörködtető primőráru lesz a piacokon, a zöldséges­üzletekben. Nemcsak a gazdaságokban, hanem a háztáji fóliák alatt is szorgoskodnak a lányok-asszonyok a majdani jó ter­més érdekében. Rugalmas vállalások Brigádvezetők a nuinkaverseny-ntozgalomrol Kiss Károly köszöntése Kiss Károlyt, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a Szakszervezetek Országos Tanácsának alelnökét, a mun­kásmozgalom régi harcosát, párttagsága 60. évfordulója alkalmából kedden Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára kö­szöntötte, és átadta a Közpon­ti Bizottság emléklapját. A köszöntésen jelen volt Németh Károly, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Biztonságos hajózás Duna Bizottság A hajózás fokozott biztonsá­gát elősegítő intézkedéseket, ajánlásokat vitatnak meg egye­bek között a Duna Bizottság 40. ülésszakán, amelyet a keddi plenáris ülésen Radoven Uro- sev nagykövet, a bizottság el­nöke nyitott meg a szervezet budapesti székházában. A március 30-ig tartó ülés­szakon részt vesznek nagykö­veteik vezetésével a tagorszá­gok — Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország, Románia és a Szovjetunió — delegációi; a magyar küldöttséget Roska István külügyminiszter-he­lyettes vezeti. Az ülésszak munkájában részt vesznek az NSZK közlekedési miniszté­riumának szakértői, valamint az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága és a Nemzetközi Távközlési Unió képviselői is. A nyitó plenáris ülés után, s a következő napokban mun­kabizottságokban tárgyalnak a nemzetközi vízi út zavarta­lan hasznosítását, a dunai ha­józás feltételeinek további ja­vítását segítő nautikái, hid­rotechnikai és hidrometeoro- lógiai kérdésekről. "A Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat is, mint a többi kereskedelmi vállalat, a fejlesztést, a vá­sárlási körülmények javítását átszervezéssel, szakosítással (profiltisztítással) és rekonst­rukciókkal igyekszik megol­dani. Az úgymond hagyomá­nyos beruházásokra, vagyis vadonatúj áruházak, üzletek építésére az ismert gazdasági körülmények miatt kevesebb a pénz, korlátozottak lehető­ségeik. De azért sikerült meg­teremteniük több új bolt lé­tesítésének, s a régiek újjá­alakításának anyagi fedezetét — tájékoztatott Szilvási Im- réné dr., a PIK igazgatója. Elsősorban az idei fejlesz­tési tervek, elképzelések az érdekesek, de 1982 — hiszen egy-egy komolyabb építkezés a tervezéstől az átadásig több évbe telik — nem választható el 1981-től és 1983-tól sem. A tavaly átadott Dunakeszi Aru­ház például a vállalat gazdál­kodásában, de a város és környéke ellátásában is iga­zán az idei évtől számottevő. Különben már tavaly a várt­nál nagyobb forgalmat produ­kált, s jól bevált szolgáltatá­sa a házhozszállítás is. A házhozszállításra a PIK sa­ját — egytonnás — teher­gépkocsija hivatott délutánon­ként, mert délelőttönként ugyanezt az autót árubeszer­zésre használják. S éppen a dunakeszi tapasztalatok alap­ján tervezik a PIK-nél, hogy — főképp a kisebb települé­sek, a kis üzletek ellátására — még vásárolnak gépjármű­vet, amint a pénzt előterem­tik rá. Ugyancsak 1981-ben nyitot­ták meg a Csepel Autógyár­nál a Kanizsa márkaboltot. Ez is sikeres vállalkozásnak bi­zonyult a Boy Szolgálat köz­reműködésével megszervezett házhozszállítással együtt. S szintén 1981-es kezdeményezés, a Prizma Kereskedelmi Tár­sulás léte, de hatása a jobb áruellátásban inkább az idén az év vége felé, s aztán 1983- tól érzékelhető: csak emlékez­tetőül: a Prizma létrehozását — ahogy azt lapunk 1981. ok­tóber 27-i számában megír­Ezek után már nem is oko­zott különösebb nehézséget, hogy a vezetőséget is meg­nyerjék elképzelésüknek. A kollektíva irányító testületé 1980 júliusában hozott határo­zatot arra, hogy a szövetke­zetben és környékén keletkező állati hulladék hasznosítására prémesállat-ágazatot hoz létre. Kísérleti telep — Természetesen nem akar­tunk csak úgy, hübelebalázs módjára belevágni ebbe a do­logba — mondja dr. Jakab László főállattenyésztő. — A témához kapcsolódó könyvek, folyóiratok tanulmányozása után felkerestünk több hazai termelőszövetkezetet, ahol már hosszú ideje foglalkoznak ilyen állatok tartásával. Jártunk egyebek között a dunavarsá- nyi Petőfi Tsz-ben is. De a leg­többet a lengyel prémesállat­tenyésztőktől tanultuk. Ott többször is voltunk, hiszen tő­lük vásároltuk az első róká­kat és görényeket is. A kedvező tapasztalatok el­lenére azonban a sződiek egy kicsit tartottak attól, hogy vállalkozásuk kudarcba fullad. Igaz, a kockázat minimális tűk — a PIK kezdeményezte, s összesen hét iparcikk kis­kereskedelmi vállalat társult a nagyobb tételben történő kö­zös árubeszerzésekre. Monoron a ruházati, a ceg­lédi élelmiszer és az iparcikk kiskereskedelmi vállalatok közös beruházásban 2800 négyzetméter alapterületű áru­házát építettéinek. A terep- rendezést 1980 végén kezdték, az építkezés két évet vesz igénybe, s az átadása 1983 első felében várható. Ez az áruház hasonlítani fog a du­nakeszihez, csak itt az élel­miszer részleg is egy épület­ben lesz a ruházattal és az iparcikkel. S már kifejezetten idei fej­lesztés a váci konyhafelszere­lések boltjának kialakítása. Még tavaly az utolsó negyed­évben kétszer nagyobb helyi­ségbe költöztették a papírbol­tot, s a régi helyiség átalakí­tása most folyik. Itt egymás mellett egy üveg-porcelán és egy konyhafelszerelést kínáló üzlet lesz. Az átadást május­ra tervezik. Az érdi iparcikk-üzletháló­zat korszerűsítését és bőví­tését ütemterv szolgálja. En­nek megfelelően az első lép­csőben 1983 végéig a Volán­pályaudvar közelében egy műszaki-villamossági és ház­tartásfelszerelési boltot nyit­nak meg. (Ezek pótolják a la­kótelep építése miatt szaná­lásra kerülő Keravill- és vas­boltot.) A második ütemben egy 800 négyzetméter alap- területű bútoráruházát, a har­madikban pedig két újabb szaküzletet építenek. Végül egy kis bevásárlóközpontot alakítanak ki. A nagykőrösieknek is szol­gál kellemes meglepetéssel a Pest megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat. Rövide­sen átveszik a Bács-Kiskun megyei Iparcikk-tői a háztar­tási-vegyi boltot, s némi át­alakítással gazdaboltot csi­nálnak belőle. Terveik sze­rint az idén az első félévben megnyitják. Cegléden pedig a ráfizetéses mezőgazdasági szaküzletet borászati szak­bolttá alakítják át ugyan­csak 1982-ben. Sz. P. volt. A váratlan események el­kerülésére úgy döntöttek, hogy mindössze ötven kékrókát és ötven Elka-görényt hoznak be, s ezeket kísérleti telepükön tartják majd. így a helyszínen győződhettek meg az állatok alkalmazkodóképességéről, a külföldi partnertől kapott tech­nológia használhatóságáról, s nem utolsósorban arról, hogy sikerül-e hozzáértő, lelkiisme­retes szakembergárdát kialakí­tani az önként jelentkezőkből. Az aggodalmak nem bizo­nyultak alaptalannak, de az idő igazolta, hogy a sződiek nem választottak rosszul. Szerződés tíz évre Közben, az elmúlt esztendő tavaszán kedvező árajánlatot kaptak a téeszbeliek egy nor­vég cégtől. A tárgyalások ered­ményeként áprilisban újabb száz darab hibridgörény érke­zett Sződre. — Nagy várakozással tekin­tettünk a tenyészszezon elé — folytatja dr. Jakab László. — A rókák évente egyszer, a göré­nyek kétszer ellenek, ezért na­gyon fontos, hogy egy-egy al­kalommal mekkora szaporula­tot sikerül felnevelnünk. A ta­valyi eredményeken mi is meglepődtünk: az elválasztási átlag rókánál öt, görénynél pedig hét volt, amit, ha össze­hasonlítunk egy 40—50 éve működő norvég telep átlagával, mindenképpen jónak mondha­tó, hiszen ott egy-egy anyaró­kától hat, görénynél viszont a két ellésből összesen 12—14 egyedet sikerül felnevelni. Az 1981-es év tehát a ta­pasztalatszerzés esztendeje volt. A rendkívül sok gyakor­lati és elméleti ismeret birto­kában ma már módosultak az eredeti elképzelések, s a szak­emberek fejében merészebb tervek is megfogalmazódnak. Szeptemberben ugyanis Norvé­giából vásároltak még három­száz darab rókát, s tíz évre szóló együttműködési szerző­dést kötöttek a Grondahl Pels Export-Import céggel. A kül­földi partner vállalta, hogy a szódieket folyamatosan ellátja megfelelő tenyészállatokkal, s a Magyarországon megtermelt prémet a tőkés piacokon érté­kesíti. A tapasztalatok birtokában a téeszben úgy döntöttek, hogy hozzákezdenek egy telep építéséhez, ahol ezer anyát, kétszázötven tenyészkant, s mintegy hatezer növendékálla­tot tarthatnak majd korszerű körülmények között. Ám mivel a termelőszövetkezet anyagi le­hetőségei meglehetősen szűkö­sek, a Magyar Nemzeti Bank­tól 13 millió forintnyi export­növelő hitelt vettek fel. Csincsillák is A főállattenyésztővel körbe­járjuk a most épülő telepet. Üt közben bekukkantunk abba az épületbe is, ahol majd a prém­feldolgozó, a konyha, a szo­ciális helyiségek és az irodák is lesznek. Minden talpalatnyi helyet kihasználnak, még az alagsort is hasznosítják: a már elkészült részben jelenleg 375 csincsillát tartanak. — Erre eredetileg nem szá­mítottunk — jegyzi meg dr. Jakab László. — Váratlan ajánlatot kaptunk egy ameri­kai cégtől, s mert az üzlet sike­resnek ígérkezik, belevágtunk. A csincsilla különben is meg­lehetősen igénytelen, a nyúlhoz hasonlóan táplálkozik, s mivel helyünk is volt, meg kedvünk is. aláírtuk a szerződést. Udvardy Jenő ágazatvezető­vel a rókatelepen, a ketrecso­rok között találkozunk. — Rövidesen kezdődik a pár­zási időszak, most tenyésztési elképzeléseinknek megfelelően csoportosítjuk az állatokat — mondja. — Egy kanra négy anya jut. Miközben beszélgetünk, moz­golódás támad az egyik ket­recnél: kiszökött az egyik apajelölt róka. Többen is a nyomába erednek, míg végül sikerül megfogni, azaz egy horgász merítőhálóval „meg- szákolni” az engedetlen álla­tot. Kollár Mihály gondozó a ke­zét mutatja: — A rókát a farkánál kell megfogni. Elég egy rossz mozdulat, s máris harapnak a bestiák. Pedig én már itt va­gyok kezdettől, de még velem is előfordul ilyen baleset. Per­sze, nem mindegyik vad, van­nak közöttük szelídebbek is, ezek a kedvenceim. Itt van például ez a kan, én csak Tün­dérnek szólítom. Nézze csak meg: az egyik szeme zöld, a másik meg barna. Együtt a háztájival A téeszbeliek úgy gondolták, a görények tenyésztésébe eset­leg bevonhatják a háztáji gaz­daságokat is. Vállalkozók akadtak bőven, s eddig mint­egy 200 darabot adtak ki öt te­nyésztőnek. A prémeket visz- szavásárolja tőlük a gazdaság, s úgy számolják, állatonként egy-két ezer forint haszna is lehet a gazdának. Tervezik, hogy a kört szélesítve, egyre több embert vonnak be a gö­rények tenyésztésébe. Az idei elképzelések között már 1 ezer 500 állat kihelyezése szerepel. Végleges megoldásként azt tartanák jónak, ha a téesz te­lepén csak tenyészállatokat ne­velnének, a kisgazdaságokban pedig a prémtermelés folyna. A szemfüles sződi szakem­berek tehát nem választottak rosszul. A prémes állatok évente mintegy 450 tonna vá­góhídi és egyéb húshulladékot esznek meg, s megfelelő gon­dozás mellett tisztes hasznot hoznak. Sződön arra számíta­nak, hogy az ágazat fejlődése után esztendőnként mintegy 500 ezer dollár lesz az árbe­vételük. Furucz Zoltán A szocialista brigádvezetők és néhány ágazati szakszerve­zet képviselői kedden, a SZOT székházában újságírókkal ta­lálkoztak és ismertették a munkaverseny-mozgalomban elért eredményeiket, összegez­ték tapasztalataikat. Valamennyien elmondták, hogy a szocialista munkaver­seny módszerei változóban vanak, az évtizedek óta meg­szokott, egész évre szóló fel­ajánlásokat a piaci viszonyokhoz iga­zodó termelés és a brigád- vállalások rugalmasabb összhangja váltja fel. Ez fokozottan megköveteli a vállalati vezetők és a kollek­tívák szoros együttműködését, a folyamatos tájékoztatást a vállalat mindenkori feladatai­ról. a közvetlen eszmecserét arról, hogy egy-egy brigád hogyan segíthetné még job­ban vállalatát. Egyben kifejtették, hogy a szocialista munkaversenyt érintő jogszabályok egyes kö­telmei a vállalati önállóság növekedésével megértek a vál­toztatásra, ezek a szabályok azonban alapvetően már ma sem akadályozzák a munka­verseny, a szocialista brigád­mozgalom hatásának növelé­sét. A gazdasági vezetők sok vállalatnál még mindig nem ismerték fel, hogy a legnehe­zebb feladatokhoz is milyen nagy segítséget nyújthatnak a brigádok, ha erre megkérik és a vállalat életébe beavatják őket. Ma még az anyagi esz­közöket sem használják fel ösztönző módon, valóban a jó munka elismerésére. A szocialista brigádok na­gyobb eredményeket akar­nak elérni, mint ami köte­lező számukra, s a vezetőktől elvárják, hogy lehetőleg kellő időben mond­ják el igényeiket: mi lehet az a többlet, amivel a brigádok segíthetnek. Ez a vezetés ré­széről nemcsak nagyobb előre­látást, hanem jobb szervezett­séget is igényel, mert a mun­káskollektívák csak akkor tudnak mindenkor rugalma­san alkalmazkodni a felada­tokhoz, ha erre maga a válla­lat is képes, s a termelési, vagy struktúraváltozásokhoz mindenkor meg tudja terem­teni a feltételeket. Többen elmondták, hogy a mennyiségi szemlélet háttérbe szorulása nem jelentheti a termelékenység stagnálását vagy éppen csökkenését. A lé­nyeges az, hogy a mennyiség növekedése ne menjen a mi­nőség rovására. S annak az elvnek is érvényesülnie kell, hogy aki nagyobb eredménye­ket ér el, az többet is keres­sen. Uj berendezéseket vesz a lenfonó Szálkettőző gépek Budakalászon A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat pénzügyi lehetőségeihez mérten korszerűsíti, fejleszti különböző gyáregységeit, így a többi között a budakalászit is. Svájcból, a Mettler cégtől szál­kettőző gépet vásároltak, ezenkívül Csehszlovákiából — az NSZK-beli Volkmann-liccnc alap­ján készitett, az Elitex-gyárból származó — cérnázóberendezést. Képünkön a Mettler szál­kettőző gép. Koppány György {elvétele Kisebb bevásárlóközpontok is szolgálják a lakosságot Többet ésszel, mint pénzzel

Next

/
Oldalképek
Tartalom