Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-23 / 69. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM 1982. MÁRCIUS 23., KEDD A imsakaversesiy fclifeiii Tevékeny társ a szakszervezet Sokat tejnek a városért a bizottságok A Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége 1980. október 27-én hozott határozatot a szakmaközi bizottságok működésére. Fő feladatként jelölte meg számukra, hogy együttműködve a párttal és más - társadalmi szervezetekkel, vegyenek részt a területpolitikai és település- fejlesztési munkában, valamint képviseljék a lakóterületen élő szervezett dolgozókat. A Szakszervezetek Cegléd városi Szakmaközi Bizottságának titkárától, Kiszely Ferenctöl az idei munkáról kértünk tájékoztatást# Élénkebb klubélet Mint elmondta, a bizottság a munkáját a városi pártbizottság és a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa határozatai, elvi és gyakorlati útmutatása szerint végzi. Feladata ennek megfelelően a VI. ötéves tervből a ceglédieket érintő gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális fejlődés segítése, a várospolitika véleményezése. Részt vesznek emellett a szociális, egészségügyi és sporttevékenységek szervezésében. A feladatokhoz hat munkabizottság alakult. Külön-külön is elkészítették éves ülés- és munkater- vüket. A területpolitikai feladatok közül a városbeli társadalmi és állami ünnepségek, mozgalmi megemlékezések szervezése, a város negyvenkét szakszervezeti egysége munkájának koordinálása, a szocialista brigádok munkaversenyének felmérése és értékelése, az ifjúmunkás és szakmunkástanuló napok, szakmai vetélkedők közös szervezése a társszervekkel, a kismamaklub támogatása, a fiatalok területi munkájának segítése, a kisiparosok tevékenységének engedélyeztetése a feladatuk. A kulturális munkabizottság előtt álló célok közül a városi szocialista brigádmozgalom és a klubélet segítését emelte ki Kiszely Ferenc. Részükre kulturális vetélkedőket szerveznek, illetve a - levezetéshez, zsűrizéshez tudnak segítséget 'nyújtani. A kapott információk alapján feladatuk a szakszervezeti és tömegpolitikai oktatások figyelemmel kísérése is. Műsoros esteken ünnepelték meg a nők napját a közelmúltban, szervezik a békehónapi rendezvényeket májusban. Április 11-én, a költészet napján pedig író-olvasó találkozót tartanak. Segítik a kisebb üzemek művelődésügyét. A középiskolások részvételével a tanév végén vöröskeresztes vetélkedőt rendeznek. Szétnéznek a boltokban Fontos társadalmi megbízatást teljesítenek a kereskedelmi ellenőrző munkabizottság tagjai, akik a tanács illetékes osztályával közösen szervezik az ellenőrök munkáját, illetve ellenőrzéseket végeznek a lakossági ellátás és szolgáltatás területén. Az ellenőrök felkészültségét fejlesztendő ebben az évben\egésznapos továbbképzést tartanak. A tömegsportmozgalöm ki- szélesítését kívánja sajátos eszközeivel segíteni a tömegsport munkabizottság. Mint Kiszely Ferenc elmondta, szervezik és értékelik majd az üzemek közötti tömegsportversenyeket. Kispályás labdarúgásra, kézilabdára, teke-, sakk- és asztalitenisz-bajnokságra, lövészetre kerül sor ebben az évben Cegléden. A VST-vel és a KISZ sportmunkabizottságával közösen szervezik a kiemelt ünnepek: május elseje, augusztus 20. sportprogramjait. Tömegsportnaptárukat megküldték a társ- szervezetek illetékeseinek is. A nyugdíjasokért — Nem feledkezünk meg a nyugdíjasokról sem — mondta Kiszely Ferenc. — Ismeretterjesztő előadásokat, műsoros délutánokat szervezünk részükre, a társadalmi szervezetekkel közösen megrendezzük a veteránok—öregek napját. Májusban felmérjük az üzemekben, intézményekben dolgozó nyugdíjasaink létszámát és helyzetét. A területi munka során természetesen számítunk a helyi szak- szervezeti aktivisták segítségére, támogatására. S. B. Olvasónk levele Jajgatva égő fenyőerdő A tettest nem könnyű felfedni Néhány napja történt, de felejthetetlen látvány, szomorú emlék. Már este volt, amikor csendült a telefonunk, s férjemet, akinek munkaköréből, hivatásából adódóan területe • az erdő, értesítették: erdőtűz van! A tűzoltóknak már szóltak, a helyszínen vannak, mentik, ami menthető. Pillanatok alatt úton voltunk, mivel én is mentem a férjemmel. Félelmetes. szívfacsaró volt a látvány. Ott égett a jiatal fenyves, az Örkényi úti részen, Antal major után jajgatva pattogtak a lángoló, parázsló fák, félelmetes tűzijátékhoz hasonlítottak. Kis fenyők, karácsonyfák — a szeretet ünnepének díszei. A tűzoltók gyors, lelkiismeretes munkájának köszönhetően a lángok egyre kisebbek lettek, itt-ott lobbantak, szikrát szórtak a facsonkok, felizzott a parázs. Azután a vidékre telepedett megint az esti sötétség, csak a füst és az égett gyanta szaga éreztette a történteket. A tűzoltók megfékezték ez elharapózni készülő lángözönt. Szomorúan álltunk, döbbenten néztük a pusztulást. Vajon hogy is történhetett? Kinek lehetett útiában több évi munka nyomán felcseperedett kis kölyökfenyves? Véletlen volt-e, vagy akarattal tette, aki tette? Nem tudni. Határtalan felelőtlensége szinte kiált. Lehet, hogy csak egy kis avart akart égetni, kezet melengetni a parázsnál. Lehet, az avarégetéssel teheneinek szeretett volna mielőbb friss legelőt, had cseperedjen a fű a felperzselt földön. Nem akart kárt okozni, eszébe sem jutott tán, hogy a tűz pillanatok alatt a kiserdőre, a fenyvesre is átterjedhet. Gondolt, vagy sem, arra, hogy ez a kár a népgazdaság kára? S vajon felébredt-e a lelkiismerete, ha meglátja a feketére vált, csonkult, ..meghalt fenyősereget? Meglehet, néhány esztendő múlva épp az ő otthonát díszíthette volna, gyermekeit örvendeztethette volna az itt nőtt és időben piacra került karácsonyfa. Vagy még távolabbi időben, épp az ő új háza tetőszerkezetéhez használhatták volna az innen kikerülő faanyagot. Oly sokszor elhangzik a figyelmeztetés, rádióban, televízióban, újságokban: a tűz nem játék. Erdőkben tüzet gyújtani tilos! (Ahol lehet, ott e célra helyet jelöltek ki, ellátták kellően, megtették az óvintézkedéseket, megszervezték a kellő felügyeletet, megszabták a lehetőség határát — mint ahogy azt a kirándulók már több parkerdőnkben észrevehettek. Ügy látszik, ezt a szabályt még nem tudja mindenki. Vagy ha tudja, nem veszi figyelembe. Csakis ez okozhatta a szépen cseperedő fenyves pusztulását, népgazdasági ér tékünk vesztét. Ferencvári Tiborné Cegléd Devizát hozó tapsifülesek Jó volt tavaly a „nyúlter- més” — summázták a Dél-Pest megyei Áfész felvásárlótelepén. Szakcsoport tagoktól, nyulászoktól 50 ezer darab há- zinyulat vettek át továbbértékesítésre, főként külföldi piaci igények kielégítésére. Tagéi tekeEÜetek sora Eredményeit, terveit öt tagértekezleten ismerteti a ceglédi érdekeltekkel, több ezer emberrel, a Dél-Pest megyei Áfész helyi intézőbizottsága. A tagértekezeletek március végéig lezajlanak. Észrevételeikkel, javaslataikkal ezúttal is segíthetik a részvevők a szövetkezet munkáját. Kemencén szárad a bakajka Ä rozsiáttgápé a legkapósabb ló hírű a sajtos ropogós A kenyér mindennapi eledelünk, sokat fogyasztunk belőle- igényesek vagyunk. A Dél-Pest megyei Sütőipari Vállalat ceglédi üzemében a minap sétát tettünk Balogh József áruforgalmi osztályvezetővel. Sok emberrel beszélgettünk. Kezdjük a csemegével a beszámolást. — Az ostyaüzemben 20 munkásnő dolgozik. Egy-egy dolgozó 2 sütőgéppel készíti az ízletes sajtos ropogóst. Az alapanyag márványsajt, tejpor, liszt, sütőpor, só. Ha van megfelelő gép, akár otthon is el lehet készíteni. Az asszonyok nagyon jól dolgoznak — mondja Balogh József. — Naponta személyenként 50 kilót is megsütnek. Mi látjuk el egész Pest megyét, a fővárost, Szolnok, Bács-Kisícun megyét. Szs'p és jó hgyen A morzsaüzemben hangosan kattog a zsemlemorzsacsomagoló gép, amely 35 mázsát képes naponta tasakba rakni. — Milyen alapanyagból készül a prézli? — kérdeztük Sági Gabriellát, az üzem vezetőjét. — Zsömletésztából. Alapanyaga az úgynevezett babajka. Ezt a kenyérsütő kemence tetején szárítják. Zsákokban hozzák ide, és a darálógépen annyira összehúzzuk, hogy megfeleljen a morzsa feltételeinek. A FÜSZÉRT Vállalat osztja el a különböző üzleteknek. A saját boltjainkba természetesen mi szállítunk. Az üzemben a 2 műszak helyett már csak egyben dolgoznak, a termelés meghaladta mégis a tervezettet. — Szeretném megismertetni néhány alapító taggal és a legjobb szakemberekkel — mondja az osztályvezető. — A szakmát egy pékmesternél tanultam — emlékezik Pákozdi Ferenc. — Azért választottam ezt- mert akkoriban nemigen volt más tanulási lehetőség, no meg volt is hozzá kedvem. — Már 27 éve dolgozik itt. Mi változott azóta? — Ezt a régivel nem is lehet egy napon említeni! Kézzel dagasztottunk, a kemencéket fával és szénnel fűtöttük. Kézzel csíptük a szakajtóba a kenyeret. Olyan dagasztógépünk van, amely a lisztmolekulákba gyűri bele a vizet — Mi a titka a jó kenyérnek? — Az alapanyagon kívül még sok minden. A keverési- arány-betartás, a technológia, a lelkiismeretes munka. És persze, az sem mindegy, hogy miután kisült, azon melegében kell-e összezsúfolva szállítani, vagy pihenhet, formáját tartva érhet a boltba. — Melyik a kedvenc kenyere? — A rozsláng. Mindenkinek megvan a saját specialitása. Nemcsak enni szeretem, hanem készíteni is. Az alapanyag 10 százaléka fehérre őrölt rozsláng, ez adja a kenyér nevét. Megkérdeztük Pákozdi mestert. hogy a fiatalok miért nem jönnek péknek? MegtöNaponta 3—4 tonna illatos, ropogós kenyeret sütnek a Dél- Pest megyei Sütőipari Vállalat Kossuth Ferenc utcai részlegében Cegléden. Üjszászi János, és Bán János vetéshez készíti elő a vekniket. Apáti-Tóth Sándor felvétele Olvasónk levele Ceglédberceli farsang vége A hopszpolkát vígan ropták A régi hagyományok, farsangi szokások iránti nosztalgia, no meg a találékonyság tette hangulatossá az idei, ceglédberceli farsangi bált. Zsúfolásig megtelt a művelődési ház, a nagyteremben felállított asztalokat hetekkel előbb lefoglalták. A nyitótáncot a helybeli, pompás népviseletbe öltözött 50 tagú hagyományőrző együttes mutatta be, a 15 tagú fúvószenekar játszotta a talp- alávalót. A táncokat dr. Karsai Jánosné tanította be, aki évek óta szívügyének tekinti és hozzáértéssel vezeti a csoport munkáját. A hajdani németajkú, de magyar nemzeti érzelmű svábság asszonyainak pompás viselete a nemzeti zászló színeit őrzi ma is. Ceglédbercelen a régi viselet és beszéd múlóban van. Gyakran a nevek sem utalnak az ősök eredetére, hiszen sokan megváltoztatták nehezen írható vezetéknevüket. Egyetlen élő hagyomány a tánc, a zene. ' A lépéseket, dallamokat őrzik. A táncosok, a tanulás és a napi munka mellett azért nem érzik tehernek az esténkénti fárasztó gyakorlást, mert tisztában vannak azzal a mérhetetlen erkölcsi felelősséggel, amit az ősi kultúra maradékának ápolása, mentése jelent. Sági Erzsébet Ceglédbercel rölte a homlokát, és csak eny- nyit mondott: — Nekem is van 2 fiam. ők is inkább más szakmát választottak. Korán kell kelni. és oda a vasárnapnak is. Gépesítés, jövő Csinos lány készíti a kakaós csigát. Kókai Katalin sütőipari szakmunkásképzőt végzett Nagykőrösön. Napi teljesítménye 1200 darab. Elmondta' hogy otthon nemigen süt süteményt. Itt szereti amit csinál. Lendér László 21 éve van a vállalatnál. Apja is pék volt, s ő is az lett. — Én nem félek. Egy-két ember kitanul péknek. A gépesítés pedig olyan ütemben halad, hogy a sütőipar nem jut csődbe. — Mivel tölti szabad idejét? — Pártvezetőségi tag vagyok, és a Lenin ifjúsági szocialista brigád tagja. Most alakultunk, sok a tennivaló, patronáljuk például a csemői óvodát. Szeretünk kirándulni. Szó esett a takarékosságról is. Balogh József két helyet említett, az egyik az asztalosműhely, a másik az autószerelő-műhely. Ecseri Károly asztalos, a karbantartási munkák mellett készít zsemlekelesztő ládát és kenyérszakajtót. — Egy darabnak az ára 50— 60 forint, ezt én a harmadából kihozom. Az autószerelők 32 gépkocsit javítanak és készítenek fel műszaki vizsgára. A szervizek dupla pénzért javítanak, nem is beszélve a vizsgára való felkészítésről. Négy keréken utazik Zöldesi Ferencné raktárvezető-helyettesnél állandóan csöng a telefon. A központi raktár polcain szinte minden megtalálható a sütőipari felszerelésektől, az autóalkatrészig. Ez az anyagbeszerző találékonyságát is dicséri. Sok helyen jártunk, néhányat ki is hagytunk. Szinte elképzelhetetlen, hogy egy rövid tudósításban mindenről számot adjunk. A vezetőség, a dolgozók azon vannak, hogy új technológiával, a korszerű gépekkel és lelkiismeretes munkával mindig ropogós, ízletes kenyér kerüljön az asztalra. G. Gy. Növekvő, változó igény Tudást frissen, bő kézzel Elnökséget, küldöttséget választottak Közgyűlést tartott a városi pártszékházban a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat ceglédi járási-városi szervezete. Az elnökség az utóbbi négy esztendő tudományos és ismeretterjesztő munkáját summázta, melyet a közművelődési törvény szellemében végeztek, arra törekedve, hogy az ismeretterjesztés lépést tartson a változó, növekvő igényekkel. A járásban és Cegléden a TIT-nek több mint kétszáz- negyven, rendszeresen feladatot kapó munkatársa, előadója van. Igen népszerűek a munkahelyeken megtartott előadásaik, melyek az időszerű gazdaságpolitikai kérdésekkel, településpolitikai. tervek végrehajtásával is foglalkoznak. A munkásakadémiai előadásokon, előadássorozatokon népes érdeklődő közönség vesz részt, idősebbek és fiatalok egyaránt. Az érdeklődés megmutatkozik kérdéseikben, hozzászólásaikban. Tavaly a ceglédi járásban 503 ismeretterjesztő előadás hangzott el. ebből legtöbb pedagógiai, egészségügyi filozófiai, gazdasági, művészeti, nemzetközi politikai témakörű volt. Országjárást 26 ízben szerveztek. Cegléden 612 TIT-rendezvény zajlott. A társulati közgyűlésen részt vett Ihász József, az MSZMP Pest megyei Bizottságának tagja, a TÉSZÖV titkára, Pod- maniczki István, a párt járási bizottságának titkára,, Mucsányi Józsefné. a párt városi bizottsága osztályvezetője, Ba- binszki Károly, a járási hivatal elnöke, Jakab Béla, a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetőhelyettese, Földes István, a TIT Pest megyei szervezetének titkára. A járási-városi szervezet megválasztotta elnökségét, megerősítette tisztségében Mészáros Istvánt, aki eddig is e feladatkört töltötte be. A TIT ceglédi járási-városi szervezetének elnökségébe 22 tagot választottak, a megyei küldött- gyűlésen tizenkilencen képviselik a TIT ceglédi járási-városi szervezetét, tagságát. Vízilabda A serdülik kozott Tipográfia—Ceglédi VSE 10-7 Budapest, Hajós Alfréd uszoda. Cegléd: Gábor, Lakatos, Ócsai, Pap, Sajgál, Kiss S., Zsíros. Csere: Halasi, Tóth, Rátóti, Tánczos, Sóti. Edző: Lakatos István. Góllövők: Kiss S. (3), Zsíros (1), Öcsai (1), Sajgál (1), Lakatos (1). A múlt évben még az úttörőbajnokságban induló ceglédi csapat a serdülők között Is szépen helytállt, és minimális arányú vereséget szenvedett, a tapasztaltabb fővárosi együttes ellen a Budapest serdülő- oainoksáaon. Jók: Gábor, Halasi. (beck) ISSN 013Í—2900- (Ceglédi Hírlap) >
