Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-23 / 69. szám
1982. MÁRCIUS 23., KEDD újít a vendéglátó — Dunakanyar-vándorserleg A tét a nagyobb szakmai tudás Ncpi ellenőrök vizsgálják Három központi téma Gyakorlat, csomagolás és egészségügy Semmi túlzás nincs abban az állításban: a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat a szakmában a legtöbb új vagy újszerű módszerrel kísérletezik, s a legjobbakat következetesen valóra váltja. Csak néhány példa erre: ők voltak az úttörői a mozgó vendéglátás bevezetésének. (Nyaranta a Dunakanyarban a tikkasztó melegben megszomjazott és megéhezett turistaseregnek szolgálnak üdítő itallal és finom falatokkal.) A szentendrei Teátrum Étterem előtti parkírozóban úgynevezett autós mozit hoztak létre. Megalakították az országban elsőként a törzsvendégek klubjait. (Százhalombattán, Vácott és Cegléden van már egy-egy ilyen klub.) S ismét egy újdonság: meghirdették a Dunakanyar-vándorserleg szakmai versenyt. . Nemes vetélkedőre hívták ki a Pest megyében, főképpen az idegenforgalmi szemMíg a mezőgazdaság, a szövetkezetek a maguk megszokott rugalmasságával kapva-kaptak a lehetőségen, addig az ipar nehezen moccan, vezetői még mindig nem látják át teljes egészében azokat az új lehetőségeket, melyeket a kisvállalkozások kínálnak. Érthető — ha nem is menthető — a dolog; nagyon nehéz a harmincéves gyakorlatot egyik napról a másikra feledni. Mindennek megfelelően szű- kebb pátriánkban még kevés helyen írtak alá konkrét szerződéseket. Tervek, elképzelések azonban vannak, mint például a Csepel Autógyárban is. A részletekről Geiger Márton gazdasági igazgatót kérdeztük. Munkaközösségek — Mint minden nagyüzemben, nálunk is gond néhány területen a létszámhiány, s emellett kisebbfajta riadalmat keltettek az új rendelkezések — szólt a válasz. — Attól tartottunk, hogy éppen a legjobban kvalifikált, leginkább vállalkozó szellemű, s így a legügyesebb dolgozóink mennek el. Ezért már tavaly ösz- szedugtuk a fejünket a gyáregységek igazgatóival, s arra az elhatározásra jutottunk; ha vannak úgynevezett szűk keresztmetszeteink — márpedig sok helyütt kevés az ember —, akkor ott meg kell szerveznünk a vállalati gazdasági munkaközösségeket. Vállalkozók is akadtak, azért ma már alakulófélben van például a tmk-ban egy komplex közösség — lakatosok, szerkesztők —akik vállalják a gyors pontból oly fontos Dunakanyarban érdekelt vállalatokat, szövetkezeteket; így a Pest megyei MESZÖV-öt (amely az áfészeket képviseli), a Pest- Budai Vendéglátóipari, a Pannónia Szálloda és Étterem, a Pestvidéki Vendéglátóipari és az Utasellátó vállalatokat. A versenyen a részt vevő cégek egy-egy csapatot indíthatnak, melynek tagjai: szakács, cukrász, felszolgáló és üzletvezető. — Természetesen a cél a versengés, a Dunakanyar- vándorserleg elnyerése. De arra is számítunk, hogy magyaros, sőt lehetőleg Pest megyei recepturákkal ismerkedjünk meg, amelyeket aztán közkinccsé teszünk. A csapatok saját vagy gyűjtésből származó receptek alapján készült ételekkel és cukrászati termékekkel vehetnek részt. S emellett mindegyik csoport kap azonos feladatot, Például azt, hogy készítsenek el és tálaljanak fel egy egyszerű karbantartások mellett az esetleges hiányzó alkatrészek megtervezését, elkészítését is. Vezérigazgatónk ezenkívül már engedélyt adott közösség alakulására szerszámkészítőknek és gyártóknak, valamint az autóbuszok üzemanyag- tartályai készítőinek is. Az utóbbiak eddig kooperációs kapcsolatból származtak, de a partner fölmondott, más meg túl drágán vállalná. Az egyedi gyáregységből technikusok, lakatosok, hegesztők jelentkeztek a munkára, s érthető módon mi örömmel fogadtuk őket. De önálló ötletekkel is előálltak dolgozóink: sokan szívesen jönnének be szombaton és vasárnap szállítani, rakodást előkészíteni, mások az anyagmozgatás eszközeit, a ládákat, a raklapokat újítanák fel. Dolgozóinkat nyilván a több kereset lehetősége ösztönzi, a vállalatnak pedig óriási előny, hogy olcsón, a helyszínen oldhatja meg ezeket a gondokat. Anyagi előny — De vajon mekkora lesz a kölcsönös anyagi előny, s hogyan szabadulhatnak meg e közösségek a gyár szervezési nehézségeitől? — A puding próbája, hogy megeszik, ezért most csak óvatosan fogalmazhatok. A dolgozóknak jobb ez a forma, mint a túlóra, mert a munkát saját maguk szervezhetik, ütemezhetik. A pőtlékos túlórapénznél mindenképpen többet kell fizetnünk, hogy nekik is megérje. A számítások szerint átlag harminc forint feletti órabér jön ki. Igaz, hogy ha valaki elmegy egy kőműves mellé, akár 50 [ ételt, mondjuk zöldborsófőzeléket — fűzte hozzá Kántor I Sándor, a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat vezér- igazgatója, akitől különben a vetélkedő ötlete is származik. — Hol és hogyan bonyolítják le ezt az egyedülálló erőpróbát? — A verseny március 31-én a szentendrei Teátrum Étteremben lesz. Elméleti és gyakorlati részből áll. A szakácsok és a cukrászok reggel 7 órától dolgozhatnak. Az utóbbiak erre az időre megkapják a leányfalui cukrászati üzemünket. A tálalás pontban 12 órakor kezdődik. Az eredményhirdetésre és a díjkiosztásra még aznap, délután 3 és 4 óra között sor kerül. — A Teátrum Étterem és a cukrászati üzem a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalaté... — Mégsem kerül a mi csapatunk sem előnyösebb helyzetbe — mondja Kántor Sándor. — A résztvevők ugyanis a vetélkedő előtt megismerkedhetnek a helyszínnel. S mi csak az alapfűszereket, mint a sót, a paprikát adjuk, a nyersanyagot pedig hozzák magukkal. És hogy a zsűri pártatlanságához kétség ne férjen, közös egyetértéssel valamelyik szakmunkásképző vezető tanárait kérjük fel. — S hogyan tovább? — A nyertes csapat egy évig őrzi a vándorserleget. Ha egymás után háromszor elnyeri, akkor véglegesen megtarthatja. Ha ez egymás után nem sikerül, akkor ötször kell győznie, a serleg végleges birtoklásáért. Ezentúl minden évben szeretnénk megrendezni a versenyt. Ügy tervezzük, hogy mindig más-más vállalat rendezné. Elképzeléseinkkel minden bizonnyal egyetértenek a társvállalatok is, hiszen az ilyen versenyekkel segítjük a szakmai tudás elmélyítését, ápoljuk a gasztronómiai hagyományokat, s új, egészséges, de magyaros jellegű étkezési szokásokat próbálunk meghonosítani. . Sz. P. forintot is kaphat, de szerintem a túlórabérnél magasabb összegért egy szakmunkás szívesebben marad a szakmájában, o megszokott munkahelyén. Ami a szervezést illeti, a munka feltételeit mi teremtjük meg, a folyamatos anyag- és szerszámellátásra pedig az a garancia, hogy a vállalatnak nagy szüksége van mind a munkára, mind az emberekre. A népi ellenőrzés tavalyi munkáját eredményesnek, színvonalasnak értékelte legutóbbi ülésén a Minisztertanács, kiemelve, hogy ellenőrző tevékenységével, vizsgálataival, s az azok nyomán született javaslatokkal segítette az időszerű társadalmi és gazdaságpolitikai célok elérését. Erről tájékoztatta az újságírókat Szakali József, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke hétfőn, a KNEB székházában. A népi ellenőrzés idei munkatervében is — mint mondotta — több országos kiterjedésű témavizsgálat szerepel. Ezeknek sorában górcső alá veszik a műszaki és agrárkutatások, az újonnan kidolgozott technológiai fejlesztési módszerek gyakorlati megvalósítását, abból kiindulva, hogy fejlődésünk egyik alapVan az olaszoknak egy bölcs szállóigéjük, melynek útmutatásához olyankor térnek visz- sza. ha nehezen tudnak megegyezni valamiben. Ügy szól, hogy „Beszéljük meg még egyszer!” Ha megfejeljük kettővel... Ez a mondás jár egyre a fejemben, amikor Kovács Árpáddal, a fóti Béke Tsz elnökével beszélgetünk az általuk éveken át alakítgatott, finomítgatott ösztönző rendszerről. Nem akarok a dolgok elébe vágni, de a biztosabb megértésért hangsúlyozom az elgondolás lényegét: Termelj több nyereséget, keress több pénzt! Hogyan alakult ki a kívülállónak bonyolultnak ható ösztönző rendszer? — Nem isteni szikráról, hanem ötéves kísérletező munkáról van szó. Vagy harminc önelszámoló termelő szervezetünk van. Ezek egy része a szolgáltatásban, más része egyéb területeken tevékenykedik. Éveken át direkt módon irányítottuk őket. Kialakövetelménye a tudomány, a szellemi munka vívmányainak gyorsabb hasznosítása. Egy másik ellenőrzés arra ad majd választ: miként tart lépést a hazai gyártás az élelmiszerek külpiaci értékesítésében oly fontos szerepet játszó csomagolás korszerűsítésével, minőségének, esztétikai színvonalának javításával. A közlemény érdeklődésének homlokterében álló téma lesz az első félévben lezajló harmadik vizsgálat napirendjén: arról alkotnak képet a népi ellenőrök, hogy az egészségügyi intézmények integrációja, korszerűsített működési rendje mennyiben segítette a gyógyítómunkát, s milyen további intézkedések szükségesek esetlegesen a rendelkezésre álló erőforrások célszerűbb hasznosításához, a betegségek megelőzését szolgáló ellátás fejlesztéséhez. kult náluk egy szint, s ez döntően nem emelkedett, nem csökkent. Vegyünk egy példát. Az egyik termelőszervezet zárszámadástól zárszámadásig hozott 6 millió nyereséget. A vezetők ezért kaptak 4000—6500 forint havi fizetést. Most lemondtunk a direkt irányításról és azt mondtuk : emeld a nyereséget 8 millióra, s kapsz nyolcezret a fizetési napon. De, ha még megfejeled kettővel, már 8500 lesz a borítékban. S így tovább: 12 milliónál 8750, 14-nél 9000 az egységvezető fizetése. — De hát nemcsak egy vezető van! — Így igaz. Ám erre is kész a szisztéma. Az előbbi példa analógiája alapján a struktúra a következő: 6 milliós nyereségszinthez adunk három kisfőnöki státuszt 1500 forint havi jutalomkerettel, 8 milliónál négyet 2000, 10 milliónál ötöt 2500, 14 milliónál hatot 3000 forint differenciálási lehetőséggel. Csak az egységvezetőn múlik, hogy a beosztottjai közt milyen arányban osztja el a keretet. ' — Mit szóltak mindehhez a dolgozók? — Nálunk is azt mondták, amit másutt. „Ha már a munkahelyen vagyok, keresni akarok”. Bármilyen nagy fizetést borítékolunk, ha a megtérülés legalább kétszeres. Magyarán szólva, ha egy egység egymillióval többet kifizet bérekben 1982-ben, mint tavaly, ám tegye, de legyen mögötte 2 millió nyereségszint-emelkedés. Visszamegy a bolt! — És, ha nem teljesítik a vállalást? — Visszamegy a bolt. A két szám a példánknál maradva 6500 és 6 millió lesz. Ez azonban csak elmélet, mert az anyagiak az ösztönző rendszer egyik legfontosabb oldalát jelentik. — Mi történik akkor, ha egy ügyes egységvezető tudatosan alátervez? — Nézze, mi is átnézzük az eszközállományt, a dolgozói létszámot, az eddigi eredményeket. Ha nem is pontosan, de tudjuk, hogy hol húzódnak A KGST-országok Iparfejlesztés A KGST-országok ipari struktúrájának változásaival foglalkozik az ENSZ iparfejlesztési szervezetének (UNIDO) nemzetközi szemináriuma, amely hétfőn kezdődött meg Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia ipargazda- ságtani kutatócsoportjának rendezésében. A KGST-tagországok, néhány fejlett és fejlődő tőkés ország, valamint több nemzetközi szervezet közgazdász szakértői három fő témát vitatnak meg az egyhetes szemináriumon. Foglalkoznak a KGST-országok jelenlegi termelési szerkezetének kialakulásával, az ezt meghatározó .tényezőkkel, az egyes országok iparfejlesztésének sajátosságaival, összhangjával és a fejlődő országokra gyakorolt hatásával. Megvitatják a nyolcvanas évek világgazdaságának főbb jellemzőit, egyebek közt az extenzív fejlesztésről való áttérés módszereit az intenzív gazdaságfejlesztésre; elemzik a világpiaci hatásokat és a nemzetközi együttműködés eredményeit és gondjait. Körvonalazzák a rövi- debb és hosszabb távon várható változásokat az ipari szerkezet alakulásában. a lehetősége határai. Volt erre példa, hogy valaki olyan jövedelemszintet pályázott meg, ami az erőforrásaiból nem következhetett. Hiába ígért többet, a kevesebbet ígérő kapta meg a bizonyítási lehetőséget. — Tehát szabályos verseny- tárgyalás alapján? — Majdnem. A mi speciális területünkhöz igazítva. — És vannak-e lehetőségeik a szankciókban is? — Ha tudjuk, hogy az egységben több van, mint amit hozott, de azért nyereségszint- növekedés is van, a vezetők csak az ötven százalékát kaphatják meg a többletbérnek. Ha a dolgozóknak kifizetett bértömeg nem térül meg kétszeresen, a vezetők jövedelmét minden 100 forint havi jö- vedelemszínvonal-esés után arányosan csökkentjük. Figyeljük az egy főre jutó nyereség nagyságát is, ezt külön premizáljuk, vagy büntetjük. Veszem a kalapom — Mit várnak ettől a szisztémától? — Ami már részben látható is. Az egységvezetők az elképzeléseinknek megfelelően bátrabban terveztek. Hisz- szük, hogy az intenzitás növekedni fog, mert az erőforrások nem változnak. Az eredményeket ugyanolyan paraméterek mellett kell növelni. — Ezek szerint több éves üzleti tárgyalások eredményéről számoltatunk be. A tsz vezetősége ajánlatokat tett, az egységek képviselői viszontválaszokat adtak. — Így van. Nekünk is voltak rossz javaslataink. A partner felállt és azt mondta, hogy ilyen feltételek mellett veszem a kalapom. Végre kialakult egy mindenki által elfogadhatónak ítélt platform. A gyakorlat azonban még ezen is változtathat. — Ez esetben: Beszéljük meg még egyszer! — Így van. De csak akkor, ha már látható eredményekről eshet szó. Addig nem érdemes újból leülni egyik vezetővel sem. V. M. Kolossá Tamás A Csepel Autógyár egyedi gyártó gyáregységében készülnek a saját tervezésű, D—750-es, 8,3 tonna hasznos teherbírású, több célra alkalmas teherautó-típuscsaládok. Gyártják mezőgazdasági célra, billenő- platós változatban, tartálykocsiként stb. Az idén a gyáregységben 3iZ darab D—750-es teherautó gyártására kötöttek szerződést. Kosárfonók raktárában Kezdeményezések a gyárban Vállalkozás a Csepel Autóban Ka több a nyereség - vastagabb a boríték Válasz az üzleti ajánlatra Heszéljttk meg még egyszer! A taksonyi Kosárfonó Háziipari Szövetkezet raktárában a legkülönfélébb célokra használható kosarak százai várnak elszállításra. Erdőst Agnes felvétele
