Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-21 / 68. szám

LL0I Ma A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 68. SZÄM 1982. MÁRCIUS 21., VASÁRNAP Kis és nagy szövetkezet Elküldik a vattaembereket Vállalkozás, kis szövetkezet — napjaink egyik leggyak­rabban használt kifejezései. Többnyire a kis szövetkeze­tek előnyeiről esik szó, moz­gékonyságukról, hiányt pótló szerepükről. Nem fölösleges azonban megnézni a jelensé­get a másik oldalról sem. A nagyobb szervezet szemszö­géből, ahonnan a kis szövet­kezet alapítói távoznak. Mi­lyen nehézségeket okoznak az anyacégnek; megmarad-e, mi­lyen a régi és az új egység kapcsolata. A gödöllői Építőipari Szö­vetkezet maga sem óriási szervezet, létszáma 170—180 fő. Évtizedes tapasztalatokkal rendelkező üzem, amely a korábbi igények és szokások szerint az építőipar úgyszól­ván minden ágával foglalko­zik, birtokolva az ehhez szük­séges eszközöket és berende­zéseket. Megfelelő képzettsé­gű és gyakorlatú szakember- gárda is található a szövet­kezetben. Ennek a gárdának az eddigiekben az irányítás­ban, tervezésben, szervezés­ben foglalkoztatott csoportja volt a ragaszkodóbb. A szak­munkások, engedve a sokféle csábításnak, az építőipari szak­mák iránt megnyilvánuló ke­reslethez igazodva, könnyeb­ben vették a kalapjukat. Az év elején egy olyan csa­pat jelentette be távozási szán­dékát, amely kiemelkedően fontos szerepet játszott a szövetkezet életében. Olyan szakmájú emberek, bádogo­sok, vízvezetékszerelők, épü­letszerkezeti lakatosok, négy felső-, illetve középfokú vég­zettséggel rendelkező vezető­vel egyetemben, akik mun­kája iránt különösen nagy az igény, tevékenységüket jól megfizetik, évről évre létszá­muknál jelentősebb mérték­ben járultak hozzá a szövet­kezet nyereségéhez. Nemrégiben az egyik járá­si építőipari részleghez for­dultak a város illetékesei, ér­deklődve, nem vállalnának el itt egy munkát, amit sürgő­sen el kellene végezni. Visz- szakérdeztek: szabad- vagy kötöttárasról van szó? Meg­tudva, hogy az utóbbiról, nem vállalták. Szerencsés választás Sok oka van annak, hogy a gödöllői Építőipari Szövet­kezet nem követheti ezt a gyakorlatot. Vezetői mindig hangsúlyozzák, üzemük köte­lességének érzi részvételét azokban a munkákban is, ame­lyek a város lakossága szem­pontjából kiemelkedően fon­tosak, nyereségtartalmuk azon­ban csekély. Ilyen a lakásépí­tés is. Közbevetőleg jegyezzük meg, ilyenkor illik hangsúlyozni; hogy ezek a munkák is le­hetnek jövedelmezőek, ha jól szervezik meg, kihasználják a munkaidőt, ésszerűen oszt­ják el a feladatokat... Ez igaz, de nem mond ellentan­nak a ténynek, hogy bizonyos fajta szabadáras munkáknál lazább ténykedéssel is tete­mesebb a haszon. A tavalyi adatok egyértel­műen bizonyítják, hogy a bá­dogos szakma az egyik leg jö­vedelmezőbb a szövetkezet­ben. Az egy főre jutó évi ter­melési érték átlagosan 456 ezer forint, a bádogosoké 676 ezer volt tavaly. A két szám közötti különbség sejteti, nem okvetlenül az ügyesebbek, szorgalmasabbak, rátermet­tebbek keresnek jól. A mez­telen igazság: szerencsés szak­maválasztásról van szó. Továbbá: az említett szak­mák kevéssé eszközigényesek. Nem véletlenül nem a kőmű­vesek váltak ki, akiknek, hogy csak egyet említsünk, pusztán a betonkeverék helyszínre szál­lítása mibe kerülne... Csupán utalásszerűén: ne higgyük, hogy az új szövetke­zet alapítóit a rideg gazdasá­gi megfontolásoknál, számí­tásoknál több vagy más nem vezette. Szerteágazó, időben és térben évekre visszanyúló szubjektív okok, rokon- és ellenszenvek, beteljesületlen ambíciók, remények és vá­gyak húzódnak meg a döntés mögött. Ez, a dolog természe­ténél fogva, főképpen a ve­zetőkre érvényes. Elsősorban emiatt hiúsult meg minden kezdeményezés a két, a nagy és a kis szövet­kezet együttműködésére, ho­lott ennek minden valószínű­ség szerint mind a ketten hasznát látnák. Kell-e mon­dani, hogy mekkora köny- nyebbséget jelentene az új egységnek, ha használhatná a nagyobb testvér raktárait, más helyiségeit, esetleg eszközeit. Az előnyök persze a másik fél részéről is jelentkezné­nek. Nem süllyed a hajó A szakítás azonban még­sem teljes. A kis szövetkezet is ennek 'a városnak a terü­letén működik, amiből töb­bek között az következik, hogy részt kell vállalnia a fejlesztési feladatokból. A nagy szövetkezet például fél­kész lakások építését tervezi, amelyeknek a belső munká­lataiból vállalhat részt a kis szövetkezet. Azt ígértük, írásunkban a régi szövetkezet szemszögéből vizsgáljuk meg a kérdést, tér­jünk vissza hozzájuk. Minde­nekelőtt jegyezzük meg, hogy múlt évi tevékenysége sike­res volt. Tervét teljesítette, a tervezettnél egymillióval volt nagyobb a nyeresége. A ti­zenhat ember tehát nem egy süllyedő hajót hagyott a há­borgó óceánban. Akik többet tudnak Jelentős változások történtek az idén is. Pest megye három más építőipari szövetkezeté­vel együtt a gödöllői is újsze­rű bérezési rendszerre tér át. Ügynevezett tiszta bértömeg­szabályozást vezettek be ja­nuár 1-től. Ez egyebek között azt jelenti, hogy megszaba­dulhatnak a vattaemberektől, akiket eddig a bérszínvonal tarthatósága miatt foglalkoz­tattak. A felszabaduló össze­get megkaphatják azok, akik szeretnének, tudnak és akar­nak többet dolgozni. A csilla­gos égig most sem emelked­het valakinek a fizetése, a béremelés felső határa 12 szá­zalék. Tudjuk, manapság mek­korák a bérfejlesztések, a 12 százalék önmagáért beszél. Valamivel több mint ötszá­zaléknyit az év elején kiosz­tottak, a többit mozgóbér­ként, egyösszegű utalványon vagy más formában kapják meg azok, akik teljesítenek. Befejezésül még annyit: a szövetkezet kapuja nincs le­zárva. Üj embereket is felve­hetnek a távozók helyébe, amire annál nagyobb a re­mény, minél kedvezőbbek a bérezési lehetőségeik. S mint láttuk, eléggé azok. Kör Pál Késik a kirendeltség Kisugárzás Veresegyházról Veresegyház főterén a mu­tatós szolgáltatósoron: köny­ves-, zöldségesbolt és Gelka- kirendeltség szomszédságában találhatja az érdeklődő a helybeli takarékszövetkezet központját. No, persze úgy helybeli ez is, mint a többiek, vagy mint a központjuknak helyet adó községek fogyasz­tási szövetkezetei: kisugároz­nak a szomszédos falvakra. Hivataloskodva úgy mondják ezt a takarékszövetkezeteknél és az áfészeknél is, hogy ez meg ez a község tartozik von­zás-, ellátási vagy éppen szolgáltatási körzetükbe. Megfigyeltem, hogy éppen az ptóbbit, a szolgáltatási körzet kifejezést használják a legritkábban, pedig tevé­kenységük inkább ilyen, ne­tán közellátás jellegű, mint­sem vonzási.' No, de hát az évtizedek óta begyökerezett szokással ne ellenkezzünk, lássuk inkább azt, mit csi­nált, hogyan gazdálkodott a Veresegyház és Vidéke Taka­rékszövetkezet egy év alatt. A takarékszövetkezetben Puskás Józsefné főkönyvelőt kérdezem a legfontosabbakról. Hány község lakói takarékos- kodnak segítségükkel? Mennyi a szövetkezet tagjainak létszá­ma? Hogyan alakultak gazda­sági eredményeik? — Csaknem kilenc és fél ezer tagunk van jelenleg. A ki- és a belépők számának alakulását figyelembe véve, tavaly 543-mal növekedett a tagság létszáma. Vonzáskörze­tünkhöz Veresegyházon kívül Főt, örbottyán, Erdőkertes és Mogyoród tartozik. A legtöbb tagunk, szám szerint 3 ezer 557 Fótról való, a legkevesebb Mogyoródról, innen ötszázan. Csökkent a szervezettség — A tagság szervezésében további tennivalóink vannak, hiszen szervezettségi számunk 22-re csökkent, ami azt je­lenti, hogy minden száz lakos­ból átlagosan ennyi a tag — mondja Puskásné, majd azt is hozzáteszi, Mogyoródon hát­ráltatta a szervezést, hogy ki­rendeltségi irodájuk nem ké­szült el. — Az ok: a kivitelezést vál­laló kisiparos többszöri kéré­sükre, felszólításukra sem tett eleget kötelezettségének, így másik mester után kellett nézniük. Ily módon abban re­ménykednek, hogy az új vál­lalkozó áprilisban hozzálát, s az augusztusi átadásra elké­szíti kirendeltségüket. Széles skálák — A gondok ellenére nem panaszkodhatunk különöseb­ben. A 7 és fél millió forintos betétnövekedési tervünket 12,4 millióra teljesítettük, úgy­hogy az összes betétállomá­nyunk 79 millió forintra emel­kedett. Majdnem négyezer be­tétkönyvet őriznek takarékos tagjaink. Az elmúlt években eléggé széles skálára sikeredett szol­gáltató tevékenységük: tavaly s jelenleg is az átutalási be­téten kívül minden betétfaj­tát alkalmaznak. A nagy rész­arányt, csaknem hetvenmillió forinttal, természetesen a ka­matozó betét adja, amelyre szövetkezeti szinten átlagosan négy és fél százalékos kamat­lábbal valamivel több mint 2,7 millió forintot számoltak el betéteseiknek. Alkalmazzák a közked­veltté lett takaréklevelet: ez egy év alatt duplázódott, 5 millió 800 ezer forintra emel­kedett, többre, mint a gépko- csinyeremény-betétek, ame­lyek összértéke pedig szintén növekedett 17 százalékkal egyetlen év alatt. Különben: tavaly négy személygépkocsit nyertek a náluk váltott köny­vekkel. ' Sorolni lehetne tovább, hogy nyeremény- és csekkszámlabe­tétek kezelésével is foglalkoz­nak, ezek aránya azonban egyelőre nem nagy, mint ahogy most még szerény az ifjúsági betétek összege is, amelyek kezelésével egy éve bízta meg őket az OTP. Talán kevesen tudják, hogy ifjúsági betét ma már kirendeltségeikben is el­helyezhető? Valamelyest'csak javul a helyzet, ha a fiatalok nemcsak számarányukat te­kintve lesznek egyre többen tagok. Tavaly a 652 új belépő közül 240 volt az ifjúság kép­viselője. Ifjú házasoknak Az OTP-től az ifjú házasok családalapító kölcsönének in­tézésére is felhatalmazást kaptak, s ezzel már át is tér­tünk újabb üzletágukra. Nos, tavaly 55 esetben folyósítottak kölcsönt az ifjú házasoknak. Mint ismeretes, ennek össze­ge legfeljebb 30 ezer forint lehet, s a tartós fogyasztási cikkek listájában meghatáro­zott áruk vásárolhatók belőle. A veresegyházi takarékszö­vetkezet, minthogy a terven jóval felül teljesített év köz­ben is, kölcsönkeretének 600 ezer forintos emelését kapta meg, így az elérte a 12 millió forintot. Egész éven át persze ennél többet folyósítottak, mert igen nagy volt rá az igény. Huszonkét és fél mil­lió forintot folyósítottak 3622 esetben, tehát a tagok majd­nem minden harmadi'ka igénybe vette a takarékszövet­kezet szolgáltatását. Körülbelül az ilyenre mond­ják pénzügyi berkekben, hogy forog a pénz rendesen. Ha pe­dig így van, akkor, bár sok a gond, több az adminisztráció, nagyobb a könyvelés, de így jön meg a szövetkezet haszna is. A veresegyházi takarékszö­vetkezetben ezt így fogalmazd ta meg a főkönyvelő: t — Szövetkezetünk fennállá­sa óta most érte el a legna­gyobb nyereséget, amely 674 ezer forint volt. Ez hatvan százalékkal több, mint az'elő­ző évi. Fehér István A nap kulturális programja Vasárnap. Gödöllő, művelődési köz­pont: A szövetkezeti néptáncosok IX. országos találkozójának területi bemutatója 10-től 14 óráig. Gálaest 17 órától. Iklad, klubkönyvtár: Gyere velünk — csináld ve­lünk! Játék délelőtt óvodások­nak. Gödöllői délelőtt Ki óvja a krizantémokat? Annak könnyebb, akit az öregség társsal ér utol. Fő­képp, ha unokák látogatására is örömmel készülődhet, s ere­je még azt is engedi, hogy a tél elől a kamrába menekítse a krizantémokat. Ám mit tegyen, akire visz- szavonhatatlanul rázuhan a magány? S nem elég, hogy örömének már senki sem örül, hogy sejtjeit megkoptatták az évtizedek, de még filléres gon­dok is nehezítik mindennap­jait? Gondoskodunk róluk. Szép lenne, ha ezt így nyílt szívvel és tiszta lelkiismerettel kije­lenthetnénk. Mindnyájan tud­juk, mi csak igyekszünk. Eről­ködéseinket van ahol keve­sebb, van ahol több siker ko­ronázza. Gödöllő, városi szociális in­tézmény. Vezetőjének irodá­jában négyen ülünk: Dániel Kornélné, a városi szociálpo­litikai előadó, Soós Sándorné, az egyesített intézmény veze­tője, valamint Csik Györgyné, az öregek napközi otthonának irányítója. Alig félórája be­szélgetünk, a jegyzetfüzetem máris szám- és adathalmazzal teli. Például azzal, hogy Gödöllő egyetlen, időseket befogadó napközi otthonát — naponta huszonötén látogatják — 1975- ben nyitották meg, 1980 augusztusáig a kastélyban ka­pott helyet, most az egykori szülőotthonban van. A nap­közisek reggel nyolctól dél­után fél ötig tártózkodnak itt, teljes ellátást kapnak, mini­mum negyven, maximum hat­száz forintért havonta. A városi szociális otthonnak kilencvenöt lakója van. Kö­Pillanatkép az otthon lakóiról zülük ötven — idős emberek, valamint ellátásra szoruló, jobbára tolókocsis fiatalok — szintén 1980. augusztus óta élnek az új épületben. Tizen­két ápolónő gondoskodik ró­luk, a bejárókat, a napközi otthonosokat összesen négyen segítik. Megtudtam azt is, hogy a szociális otthon ugyan a városé, de a megye is ren­delkezik fölötte, azaz közelebb­ről és távolabbról is érkeznek lakók. — Nem mondhatjuk, hogy rossz a helyzetünk, amióta ide költöztünk — jegyzi meg Dá­niel Kornélné. — Ez az egye­sített intézménynek is kö­szönhető. A szociális otthonért az öregek napközijéért, vala­mint a házi gondozásért egy ember felel. Akiket helyszű­ke miatt nem tudunk elhelyez­ni az otthonban, azokat házi gondozásba vesszük. Mielőtt elindulunk, hogy vé­gigjárjuk az épületet, azt is megtudom — Soós Sándorné a lelkemre is köti, nehogy el­felejtsem megemlíteni —, a városban szinte mindenki a segítségükre van. Az egyetem­től kezdve a legkisebb mun­kahelyekig. Buszt kölcsönöz­nek a kirándulásokhoz, teher­autót a szállításokhoz, s mű­sorokat adnak a hétvégeken, ünnepeken. Először a szociális otthon­ban nézünk szét. Járjuk a tiszta folyosókat, bekukkan­tunk a tágas szobákba — kö­zülük íjégy kétágyas, úgyneve­zett házastársi, a többi pe­dig három, négy, illetve hat embernek ad otthont, megte­kintjük a társalgót, az ebéd­lőt. Tolókocsik gurulnak el mellettünk, szófoszlányokat kapunk el, megzavarunk be­szélő férfiakat, kézimunkázó, olvasgató asszonyokat, s elha­ladunk a semmibe bámulok előtt. Egyetlen nagy bánatunk van — súgja a vezetőnő, hogy la­kóink naphosszat tétlenségre vannak kárhoztatva. Legalább harrríincan vannak, főképp mozgássérült fiatalok, akiknek kifejezetten szükségük lenne arra, hogy dolgozzanak. Most iparkodunk azon, hogy talál­junk nekik valamiféle mun­kát. Az öregek napközijében jobb a helyzet, az idősek tam­pont csomagolnak, kötszert válogatnak, segítenek a ren­delőnek. Az igazi mégis az lenne, ha olyan elfoglaltságot kerítenének nekik, mely egy kis pénzt is hozna a házhoz. Az asszonyok hozzák szóba a szociális otthon lakóinak ágyneműjét. Jól jönne azon­ban az elfoglaltság az öregek napközi otthonába járó fér­fiaknak is. Ma délelőtt csak férfi jött el a „napközibe”. Dobrovits Ferenc az előtérben, félrevo­nulva újságot olvas. Néhány napja tagja a csapatnak, még kevés az ismerőse. Himmer Bélát viszont valóságos asz- szonykórus veszi körül. — Három éve élek egyedül — mondja —, 1976-ban men­tem nyugdíjba. Csak egyet hangsúlyozhatok, nekem na­gyon jó itt. Az asszonyok bólogatnak. Pora Margit, orrán vastag üvegű okuláré, megjegyzi: — Tudja, amikor a szemem miatt a kórházban voltam, mindig nagyon vártam, hogy ismét itt lehessek. Csontos Jánosné, Gádor Andrásné, Uhrin Jánosné, dr. Váróczi Lászlóné — alapító tagok valamennyien. Csak di­csérő szavakat mondanak. S a többiek? Huszonötén jutottak be ebbe a közösségbe. A város lakosságának azon­ban huszonegy százaléka, azaz durván hatezren — a pontos felmérést idén készítik el — már túljutottak a hatodik ik- szen. Közülük — ez is csak a felmérés után derül ki — bi zonyára sokan egyedül ér­zik magukat. Igyekeznek raj­tuk is segíteni. K. É. Picos-diszkó 19 órától. Veresegyház, művelődési központ: Klubdiszkó 19 órától. 1919 művészei, a Tanácsköz­társaság plakátművészei című kiállítás. Nyitvatartás: április 15-ig naponta 10-től 21 óráig. Hétfő: Gödöllő, művelődési köz­pont: Filmklub, este 8 órától. Iklad, klubkönyvtár: Filmklub, este 7 órától. Erdőkertes, művelődési házs író—olvasó találkozó. Ven-j dég: Dávid Antal. Mogyoród, pártház: Bejárók hete. A Budapesti Kötöttárugyár termékbemuta­tójának megnyitója, délután ötkor. «■i Moli HMM VASÁRNAP Űjra szól a hatlövetű. Szí­nes amerikai westernfilm. li­es helyárakoin. HÉTFŐ Sivatagi show. Színes, ame­rikai természetfilm. Csak 4 órakor. Tegnapelőtt. Színes, magyar társadalmi filmdráma. 6 és 8 órakor. Tsantkstisgi beszámolók Hétfőn folytatódnak, s szer­dán fejeződnek be Gödöllőn a tanácstagi beszámolók. Hétfőn: 14-es, 15-ös körzet: Petőfi iskola, 18 óra; 20-as 21-es körzet: Szőlő úti iskola, 18 óra; 38-as, 39-es, 65-ös kör­zet: Lumnitzer utcai iskola, 18 óra; 44-es körzet: áfész- iroda, 18 óra; 40-es, 41-es, 42-es körzet: Erkel iskola új épülete. 18 óra; 45-ös, 51-es kör­zet: városi tanács házasságkö­tő terme, 18 óra; 47-es, 48-as, 49-es körzet: Érkel iskola új épülete 18 óra; 52-es, 53-as körzet: Török I. iskola, 18 óra': 54-es körzet: KKMV köz­pontja, 18 óra; 58-as, 59-es körzet: Karikás iskola, 18 óra. Kedden: 16-os, 17-es kör­zet: Petőfi iskola, 18 óra; 30-as, 31-es, 32-es körzet: Szőlő úti iskola. Szerdán: 63-as, 64-es kör­zet: Agrártudományi Egyetem rektori tanácsterme, 18 óra. ISSN 0133—1357 (Gödöllői Hírlapi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom