Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-21 / 68. szám
PEST «ire »"IT r 1982. MÁRCIUS 21., VASÁRNAP Jutalom a legjobbaknak Újító munkásőrök tanácskozása Van még tennivaló Újító munkásőrök országos tanácskozását rendezték meg szombaton Budapesten, a munkásőrparancsnoki iskolán. Az értekezleten részt vett és felszólalt Borbély Sándor, a munkásőrség országos parancsnoka és Szilvássy Zoltán, az Országos Találmányi Hivatal elnökhelyettese. Mint a beszámolóban elhangzott: a munkásőrök a közelmúltban több száz újítási javaslatot nyújtottak be, amelyekből 165 a műszaki fejlesztést szolgálja. Az értekezleten a 140 újító munkásőr és parancsnok meghatározta á további újítási feladatokat is, amelyeknek megoldásával a munkásőrség hozzájárulhat a népgazdasági célok megvalósításához, tökéletesítheti a testület felszerelését, fejlesztheti az eszközöket. A tanácskozás részvevőinek filmen és kiállításon mutatták be a munkásőrség országos parancsnoka 26 újítónak, illetve az újítómozgalmat eredményesen támogató parancsnoknak kitüntetéseket, jutalmakat adott át. Törfénf-e valami? Szó sincs lelassulásról Beszélgetés Nagykőrös tanácselnökével Nagykőrös város tanácsa március 4-én — mint megírtuk — határozatot hozott: az immár évtizede gazdaságtalan, korszerűtlen, több telephelyen szétszórtan gyógyító nagykőrösi kórház öt kis osztálya közül négynek a feladatait átveszi a ceglédi kórház, egy pedig — a belgyógyászat — 120 ágyasra bővül. Ezzel megoldódik Nagykőrösön a ma túlzsúfolt, gondokkal küszködő járóbeteg-ellátás problémája is. Tizenhét munkahelyes —■ minőségileg magasabb színvonalú —korszerű szakorvosi rendelőintézet épül a tervidőszak végéig a városban, s már jövőre új mentő- állomás is. Történt-e valami a tanács ülése óta, vagy, ahogy olykor megesik, lelassult a tempó? Kérdésünkre Kocsis Jánosné, Nagykőrös város tanácsának elnöke válaszol. — Szó sincs lassulásról. Bár a határozathozatal óta még nem telt el annyi idő, hogy bármelyik feladatunkat egészében megoldhattuk volna, de minden lehetséges előkészítő intézkedést megtettünk azért, hogy gyorsan rendeződjenek ügyeink, teendőink. Sorra járjuk, keressük partnereinket, akik a közlekedés, a Ä Mátra előtt ai M3-as Csomópont születik Épül a 3-as számú főút másik két forgalmi sávja a csomópont és Gyöngyös között Másfél évvel a Gödöllő—Bag —Hatvan közötti szakasz átadása után már Gyöngyösre kér bebocsátást a tovább épülő M3-as autópálya. A város előtt — Hort, Atkár és Nagy- réde háromszögben — hazánk egyik legnagyobb közlekedési csomópontja születik. A sztrádáról itt a 3-as számú főútra lehet letérni, melyet Gyöngyös felé az építkezéssel együtt korszerűsítenek és négysávosra bővítenék. A csomópontnak négy ága lesz. Az A ágon lehet a mátraaljai városba jutni Budapest felől. A B vonalon vehetik a gyöngyösiek a főváros felé az irányt. A C és D ágon érhető majd el a 3-as számú útról a Miskolc felé készüld, Gyöngyöst délről elkerülő fél autópálya. Az utak nyomvonala már áttekinthető, a Betonútépítő, valamint a Hídépítő Vállalat dolgozóira azonban igen sok munka vár még. A három felüljáró közül kettő hídszerkezete már áll. Forgalomba helyezésük után azokon halad majd át a sztráda felett a 3-as főút járműsora. Az A ágat átvezető hídnak viszont még csak az alapozásánál tartanak. A tervek szerint az autópálya újabb szakasza jövőre készül eL Ezen az ágon lehet Gyöngyösről az M3-as Budapest felé vezető pályájára hajtani. Jelenleg a bevágásban haladó út vízelvezető rendszerét készítik Aíl-S és épülő hidak a sztráda felett. Hamarosan helyükre kerülnek a betonelemek Balázs Gusztáv felvételei gyógyítás, s az építés tennivalóiban részesek, vagy azok lehetnek. A tárgyalás, a széles körű tájékoztatás idejét éljük. — Legalapvetőbb célunk most a szakorvosi ellátás minőségi fejlesztése. Tekintettel arra, hogy nemcsak szervezeti változásokról van szó, hanem több új beruházásról is, az előkészületek zavarmentessége érdekében máris munkához láttunk. Elavult, szűkös a mostani szakorvosi rendelőnk, s helyette terven felül építünk újat, a Pest megyei Tanács támogatásával. Március 9-én — öt nappal a testület határozathozatala után — megalakult egy munkacsoport. mely arra hivatott, hogy szakmai szempontból, s lakosság érdekeinek figyelem- bevételével megvizsgálja a szakorvosi és a gondozó hálózat állapotát. Természetesen a vizsgálat főként azt veszi számba, hogy mit és hogyan kell megváltoztatni. Ugyanez a munkacsoport keresi a város lehetőségeivel legjobban ösz- szeegyeztethető rendelőintézetépítési technológiát. • Lesz-e tervező, kivitelező? — A városi tanács máris megkereste a Pest megyei Beruházási Vállalatot, hogy kérje fel a szóba jöhető rendelőintézeteket: részesítsék előnyben az új rendelővel kapcsolatos munkát. Az imént' említett csoport tagjai' eddig jártak már Dabason, Százhalombattán, Kecskeméten az új rendelőintézeteknél, hogy tudakozódjanak a kivitelezés módjáról, lehetőségéről. • Az átszervezés feltételeit is meg kell teremteni. •. — Már a tanácsülés utáni napokban tárgyalásokat kezdtünk a postával, a Volánnal, a lVLÁV.-.val, a mentőkkel. Hiszen rendkívül fontos, hogy idejekorán kórházba jusson a beteg, elérje őt — személyesen vagy telefonon — hozzátartozója, látogatója. A postával példátlanul gyorsan egyezségre jutottunk, már el is küldtük a megrendelést, melyben kérjük, hogy szereljék fel a nagykőrösi szakorvosi rendelőintézetet a ceglédi kórházzal összekötő közvetlen crossbar telefonvonalat. Ez már az átszervezés előtt időben a lakosság rendelkezésére áll — érdeklődhetnek majd a kórházban fekvő rokonok állapotáról — s természetesen könnyíti az orvosok konzultációját is. Remélhetőleg a ceglédi kórház telefonközpontja is elviseli majd a több hívás miatti terhelést. • És az utazás? — A Volán 20-as Vállalatát felkértük, készítsen menetrend-módosítási tervet. Ez már meg is történt, s a tanács ülésén is szó volt arról: milyen járatok indulnak majd közvetlenül a ceglédi kórházhoz, s onnan vissza. Elképzeléseink szerint szükség lesz új járatokra is, hogy a rendszeres gondozási a szorulók, a ceglédi kórházban dolgozó nagykőrösiek, s látogatási napokon a hozzátartozók is fennakadás nélkül utazhassanak. Ez ügyben még várjuk a közlekedési vállalat döntését. A MÁV menetrendjét is módosítani kell valamelyest, hogy a Cegléd- szállásoknál megálljának a személyvonatok. így a nyársapátiak átszállás nélkül juthatnak a kórházig. • Lesz-e elegendő mentői — Jelenleg tárgyalunk a mentőszolgálat Pest megyei . vezetőjével, több ügyben is. Az egyik az épülő mentőállomás helyének kijelölése, a másik a mentőautós szállítások iránt várható igény felmérése, az új állomás kapacitásának pontos meghatározása. • Mikor fogadhatja a nagy- kőrösieket a ceglédi kórház az oda átkerülő gyógyászati ágakban? — Szinte naponta váltunk telefonokat a ceglédi kórházzal, a gyógyító osztályok nagykőrösi betegeinek fogadásáról, s a városunkban 120 ágyasra bővülő belgyógyászati osztály kialakításáról. Az átszervezés során fokozatosan vállalják majd át a nagykőrösi kórházi feladatokat, s annyi máris valószínű, hogy a sorban elsőként a gyermekgyógyászati osztály betegei kerülnek Ceglédre. Ezzel egy időben Nagykőrösön a felnőtt ügyelet mellett központi gyermekszakorvosi ügyeletet nyitunk, mely a hét minden napján biztonsággal fogadja, gyógyítja majd a kicsiket. Ahhoz, hogy az ügyelet megnyílhasson, máris kocsit ígért a Pest megyei Tanács. • Lesz-e munkája helyben minden nagykőrösi egészség- ügyi dolgozónak? — A nagykőrösi kórházban három nappal a tanácsülés után, osztályonként és egyénenként is személyes megbeszéléseket kezdtünk, s áprilisban várjuk az orvosok, nővérek, asszisztensek válaszát. Tágak a lehetőségek, hiszen a belgyógyászati osztályon kívül a gyermekgyógyászati helyén létesülő bölcsődében, a gondozó intézetekben is kínálhatunk állást, s nem utolsóként a szakrendelőben. Előre felvesz- szük azokat, akik a rövidesen épülő új rendelőben dolgoznak majd, hogy ne az utolsó pillanatban kelljen szakembereket keresnünk. Mai információnk szerint a nagykőrösi kórház dolgozóinak alig öt százaléka keres munkát másutt. Elsősorban azok a fiatal orvosok, akik itt nem készülhetnek fel a szakvizsgára, s a műtősök, akik városunkban csak más jellegű egészségügyi tevékenységet folytathatnának. • Végül, de nem utolsó sorban: miként tájékoztatják a város lakosságát a változásokról? — A tanácsülés óta több fórumot is tartottak városunk vezetői. Az üzemi és lakóterületi pártszervezeteknél 16 szabad pártnapon esett szó az egészségügyről. Részt vettünk vállalati tájékoztatókon, beszélgettünk a KlSZ-fiatalok- kal, a munkásőrökkel, szóltunk a témáról a Mészáros János Tsz közgyűlésén is, az aktív dolgozók többsége tehát értesült mindarról, amiről eddig szó esett. Rövidesen szórólapokon is értesítjük városunk minden családját a megváltozó közlekedésről, a betegek fogadásának, a rendeléseknek pontos idejéről és helyéről. A továbbiakban is minden újdonságról, változásról kérjük és várjuk a lakosság véleményét, hogy érdekeiket figyelembe vehessük a döntéseknél, hiszen az egészségügy mindannyiunk ügye. Vasvári G. Pál A HÉT HÍRE lltllé MELLŰ? ® Az országgyűlés bizottságai a következő ülésszak napirendjére kerülő témákról tanácskoztak. % Gazdag eseménysorozat bonyolódott le a megyében és az országban a forradalmi ifjúsági napok keretében. £ A Magyar Vöröskereszt országos vezetősége az elsősegélynyújtás tapasztalatait elemezte. @ A Közlekedés- tudományi Egyesületben a munkásszállítás helyzetét és holnapját tekintették át. © A hét híre az is, hogy megkezdődött az országos fásítási hónán. Daloltuk addig-addig a tréfás nótát, ami szerint erdő mellett nem jó lakni, amíg rá kellett jönnünk: nagyon is jó lenne erdő, háborítatlan természet, tiszta levegőt teremtő vegetáció mellett lakni. Rá kellett jönnünk erre, mert valahogy a fák kivonultak házaink mellől, sértetten, bántva, meg nem becsülve. Valaminek az értékét akkor ismerjük fel igazán, amikor az a valami veszélybe kerül; így jártunk, járunk a fákkal is. Ritkítottuk, vágtuk, pusztítottuk és amikor már szembeszökően kevés lett a fa, a házakat kellemesen takaró, elválasztó, árnyékoló liget, akkor nagy nekiveselkedéssel akciókat kezdtünk szervezni: ültessen mindenki portája előtt, a háza utcájában egy-egy facsemetét. Az akciók hagyománnyá nemesültek, az országos fásítási hónapok ismétlődnek, eredményekben ma már nem szűkölködő rendszeres programmá lettek, aminek eredménye a megye sok településén látható, élvezhető. A társadalmi munkások keze nyomán lett több a fa Ráckevén, Veresegyházán, a fásítási hónapok raktak zöld gyűrűt Törökbálint, Diósd, Érd kopár mészkősíkjaira. Nem panaszkodhat Pest megye: erdeinek aránya az ösz- szes földterületen belül jobb az országos átlagnál, s ha azt nézzük, a megyében mekkora helyet foglalnak el az erdőik, akkor azt látjuk, a teljes területből részesedésük huszonhárom százalék. A művelt és a természetes állapotban levő, hagyott erdők 147 ezer hektárt foglalnak el a megyében, ám evvel az örvendetes nagy faregimenttel csak akkor lehetnénk igazán büszkék és boldogok, ha évről évre mind több előőrsük, rajuk, szakaszuk jutna el a települések utcáira, házai mellé, az új lakótelepekre. Ha mind több jutna el; ha mind több maradna meg ... Mert sajnos, gyakran igaz a kesernyés mondás, én elültetem, te eltöröd, ő kiszakítja; ez a mondás járja sok helyen, így Dunakeszin, Vácon, Százhalombattán a lakótelepeken, ahol lelkes társadalmi aktívák mélyítik a fészket a facsemetéknek, ültetik el a suhángokat, ám olykor már másnap, gyakrabban egy-két hét elteltével az oktalan pusztítás, a vandalizmus vigyorog a szemükbe. A húszas évekig fogyott, azóta lassan növekszik a megyében az erdőterület, a telepítések java az alföldi részen, ott is Cegléd körzetében formálta a tájat, kötötte meg a homokot, javította a klímaviszonyokat. E telepítések ellenére is a megyében az erdőterület megoszlása egyenetlen, némely területen — így a budavidéki körzetben, továbbá a sok száz hektáros nagyüzemi táblák esetében — el- gondolkoztatóan fogyatkozik a faállomány. Az az állomány, amelynek hatalmas szerepe van az oxigéntermelésben éppúgy, mint tízezrek most már minden hetes pihenésében, föl- frissülésében, s ha a nagyüzemi tábláknál az ésszerű föld- használat nyomós indokot ad is a fák száműzésére, minden fajta gyérítést, ritkítást, irtást nem magyarázhatunk hasonló, méltányolható okokkal. Birtokosok szerint a fák java — az erdőterület több mint hetven százaléka — állami tulajdon a megyében, a többi a szövetkezeteké, szövetkezeti tagok háztáji gazdaságáé, s még akad — múltbéli emlék a ma valóságában — magán- tulajdonú erdő is a sokból; 393 hektár. Mondják a szakemberek: jó lenne a meredek, erózióra hajló területeket, valamint a könnyen mozgó homoktalajokat betelepíteni, mert ezeknek a földeknek csak a töredékén lelhető fa ma. Mondjuk mi: jó lenne túl ezen egyre több olyan embert látni, akinek hiányzik a fák árnya, lombsátrának zöldje, leveleinek ringása és susogá- sa. aki éppen ezért a fásítási hónapban — és azon kívül is — ültet, gondoz, ügyel. óv. Jó lenne egyre több olyan gyermeket látni, akit megtanítottak szülei a fák szeretetére, fontosságára, szépségére, aki tehát nem tépi, tördeli a védtelent. hanem éppen védelmet ad neki. Jó lenne egyre több beszédes bizonyságát látni annak, hogy értjük értékeink szerepét, hogy tudjuk: erdő mellett, fák között de jó lakni. Mészáros Ottó GYERMEKTRAGÉDIÁK N Jincs megrázóbb, mint a gyermekhalál mint egy gyermek értelmetlen, szörnyű elmúlása. S ha erőszak, ha torz és iszonyú indulat mozdította a gyilkos kezét, még megválaszolhatatlanabb a kérdés: miért tehette? Miért nem lehetett megoltalmazni a piszkos indulattól, miért nem lehetett biztonságosabbá tenni a hazavezető útját annak a gyermeknek? Gyermekéletet kioltó bűncselekményekből akadt sajnos néhány az utóbbi esztendőkben, hogy most csak a gyermekeit meggyilkoló, azóta már méltón megbűnhődött miskolci férfi esetére, vagy a ceglédi, az egész országot megrázó gyermekhalálra gondoljunk. Beteges vágyak, elferdülések is követelhetnek néha gyermekáldozatot. Jóllehet, nem gyakoriak ezek a bűncselekmények, a közvélemény — benne is elsősorban a szülők, nevelők — sokszoros felháborodással és a megelőzés útját kereső elhatározásokkal kíséri a tettesek bűnhődésig vivő útját. Legyen szó lakótelepekkel tűzdelt, több tízezres lakosú városról, vagy nagyközségről: veszélyek is leselkednek a gyermekekre. Orvosi, pszichológiai megfigyelések igazolják, hogy a modern kor életritmusa, a kisebb csoportokban előforduló nemi szabadosságok, másutt a lelki folyamatok elferdülése előidéz olyan magatartást, amely veszedelmet jelent. A korábban a maguk körében mindenkit ismerő lakó- közösségek lazábakká lettek, szinte mindenütt. Emberek. — egymás közelében élők —, alig. vagy semmit nem tudnak egymásról. Járási orvostól hallottam: visz- szavonhatatlanul vége annak a korábbi állapotnak, amit az ő körorvos apja még természetes jelenségnek tapasztalt: mármint, hogy egy falu, sőt akár egy járás területén ismerték egymást nemcsak a közvetlen szomszédok, hanem a település egész lakossága. A káros-kóros indulatok sem maradtak rejtve ezekben az egykor volt közösségekben. A nagy lakótelepeken sokszor az egy emeleten lakók sem tudnak semmit egymásról... * Újfajta szülői, pedagógusmagatartásokat igényelnek ezért is a megrázó bűnesetek. Elsősorban a mainál következetesebb családi fegyelem kialakítására intenek: például arra, hogy a gyerekek útja az iskolából, a napköziből elsősorban és ellenőrizhetően az otthonukba vezessen. Másként is: az idegen, az ismeretlen személy iránti tartózkodó magatartás kialakításával, az iskolai nevelésben pedig az emberismeret, az utcai viselkedés kellő formálásával Ezek mellett vannak olyan teendők is amelyekkel sokhelyütt megelőzhetők a veszélyhelyzetek. A magasházakban a kapuk, a tetőátjárók zárva tartása, a pincék, .a tárolók csukása, általában a lakótelepi közös helyiségek szemmel tartása, rendszeres ellenőrzése is elmulaszt- hatatlan kötelessége elsősorban a házfelügyelőnek, a lakóbizottság tagjainak, de mindenkinek. S okáig gyűrűznek — méltán —, egy-egy tragédia hullámai beszédtémáink sorában. A megelőző cselekvést fontolgatjuk, az említett elővigyázatossági szabályokról is szó esik a legtöbb helyen. Komolyan kell venni ezeket, mert — s ezt mindenki tudja, érti —. sohasem lehet minden gyermek mellé őrt állítani. V. M.
