Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-20 / 67. szám

1982. MÁRCIUS 20., SZOMBAT Idei kitüntetettek Lengyel GyisEa- efnüékérem A Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 63.. évfordu­lója alkalmából, pénteken a 'Pénzügyminisztériumban át­adták a Lengyel Gyula-emlék­érmeket. A szocialista pénzügyek fej­lesztése érdekében, és a pénz­ügyi irányítás korszerűsítésé­ben kifejtett eredményes mun­kájuk elismeréseként Hetényi István pénzügyminiszter a Tanácsköztársaság pénzügyi népbiztosáról elnevezett em­lékérmet és oklevet adomá- nyoztá Bíró D énesnek, a Pénzügyminisztérium főosz­tályvezetőjének, Katona Ist­vánnak, a Csongrád megyei Tanács pénzügyi osztályveze­tőjének, Lappért Tibornak, a Zala megyei Tanács általános elnökhelyettesének és Tétényi Zoltánnak, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola főigazga­tójának. ju­1 a a Aranyérmek Lipcsei site Két magyar terméket talmaztak aranyéremmel Lipcsei Tavaszi Vásáron: Budavoz-BHG Epex-rendsze- rű telefonalközpont-családját és a Kőbányai Gyógyszeráru- gyár Fabulon tusfürdő készít­ményét. A Budavox-BHG berendezé­se teljesen elektronikus, tárolt programvezetésű és. 20—6000 előfizetői állomás üzemelteté­sére használható. A Fabulon termékének ér­tékét különösen emeli, hogy nem szárítja a bőrt, mert úgy­nevezett visszazsírozó anyagot tartalmaz. A tanácselnökök megtárgyalták Szigorá természetvédelem A környezet- és természet- védelem időszerű kérdéseiről, a kereskedelemben bevezetett új üzemeltetési formák, illet­ve az új vállalkozási szerve­zetek tapasztalatairól tájé­kozódtak pénteki parlamenti ülésükön a fővárosi, megyei, megyei városi tanácselnökök. Az értekezleten, melyet Papp Lajos államtitkár, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalának elnöke vezetett, részt vett Ráca Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője. A környezetvédelem a ta­nácsok munkájának szerves részévé vált — mondotta Gonda György államtitkár, az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal elnöke. A megyei tanácsok mostaná­ban hagyják jóvá hosszú távú környezetvédelmi koncepció­jukat, melyek jó segítséget adhatnak ilyen irányú munká­juk még rendszeresebbé téte­léhez. Az államtitkár elemezte a hulladékgazdálkodással, a ve­szélyes hulladékok ártalmat­lanításával, a háztartási szennyvizek elvezetésével kap­csolatos feladatokat. Elisme­réssel szólt a megyei környe­zetvédelmi bizottságok mun­kájáról. Hangsúlyozta, hogy a jövőben a természetet rongá- lókkal szemben az eddigiek­nél is következetesebben kell eljárni. A jelenlevők egyetér­tettek abban, hogy a népgaz­dasági érdekeket még inkább összhangba kell hozni a kör­nyezetvédelmi célokkal. Meg kell előzni azt, hogy ágazati, főhatósági érdekek ütközzenek a környezetvédelmi munkában. Selmeci Lajosné belkeres­kedelmi miniszterhelyettes tá­jékoztatta a tanácselnököket arról, hogy az új üzemelteté­si formák bevezetésének első évében 2212 üzletet adtak szerződésbe, illetve bérletbe a vállalatok és a szövetkezetek. A megváltozott fórmában dol­gozó boltok, vendéglátóhelyek jól működnek, forgalomnöve­kedésük üteme meghaladja az országos átlagot. Az elkövet­kezendő időszakban célszerű társulásos formában olyan ön- kiszolgáló nagykereskedelmi raktárakat létrehozni, melyek segíthetik a szerződéses bol­tok árubeszerzését. Az üzlet­vezetők- körében az eddigiek­nél alaposabban kell ismer­tetni az új üzemeltetési for­mák lényegét. A hosszabb tá­vú érdekeltség megteremtésé­hez megfontolandó, hogy a szerződéses, illetve bérletes megállapodások az eddigi há­rom év helyett 5 évesek le­gyenek. Az új vállalkozási formák­kal nem lehet alapvető társa­dalmi céljainkat megvalósíta­ni, de általuk gyorsítható azok elérése — mondotta Villányi Miklós pénzügyminis^;er-he- lyettes. Hangsúlyozta: a taná­csoknak elsősorban a szolgál­tatást, termelést, háttéripart szolgáló új vállalkozási for­mák létrehozását kell szorgal­mazniuk. A különböző társu­lásoknak, munkaközösségek­nek veszteség esetén az állam nem ad segítséget — emlékez­tetett Villányi Miklós —, ez­zel is ösztönözve e kis szerve­zeteket, a piachoz alkalmaz­kodó, rugalmasan gazdálkodó munkára. A tanácsoknak segí­teniük kell abban is, hogy az új vállalkozási formákról mi­nél részletesebb tájékoztatást kapjanak az érdeklődők, na­gyon fontos, hogy a különböző engedélyeket minél gyorsab­ban bírálják el. KeresEethei ca kínálat piaca W§¥§fí a családiház-építők Bizonyára mindannyiunknak van olyan ismerőse, akt hosszú éyek takarékoskodása után maga vágott bele az otthonteremtés korántsem egyszerű munkájába. Számukra a legnagyobb gon­dot évtizedeken át az építőanyagok beszerzése jelentette. Las­san már egy éve úgy tűnik, fordult a kocka: az állami nagy­beruházások, a vállalati építkezések számának csökkenésével az az építőanyag-ipar termelése nem esett vissza: ontja a téglát, a: cementet, a betongerendákat, mint azelőtt. A vásárlóközönség azonban változott, a közületek helyett a kisfogyasztók, a csalá- cüház-cpítők léptek elő listavezetővé. For:"ni: a kocka Ipacs Lászlóval, a Budapest- környéki Tüzép: Vállalat vezér­igazgatójával beszélgetünk az építőanyag-kereskedelem je­lenlegi helyzetéről, s arról, hogy milyen választékot kínál­nak a magánépítkezőknek: — Vállalatunk három me­gyében — Komárom,, Fejér és Pest — áll a vásárlók rendelke­zésére, s évente mintegy 4 milliárdos forgalmat bonyo­lítunk le. Ebből az építőanyag­kereskedelem 3 milliárd 143' millió forintot tesz ki. A leg­nagyobb. vásárló Pest megye. Ezt bizonyítja az is, hogy a tavalyi 4 milUái;dos összfor­galomból több mint két és fél millió forinttal részesedtek, s ebből építőanyagra 2 milliárd 32 millió forint jutott. — Évtizedek keresleti piaca után klalakult-e1 a vevők szempontjából előnyösebb, a kínálati piac? — Feltétlenül. Jellemző adat; 220 miliő forintos készlettel zártuk a múlt évet, ilyen a vállalat fennállása óta még nem fordult elő. Ennek elle­nére korántsem beszélhetünk arról, hogy csökkent volna az építőanyag iránti kereslet. Pél­dául cementből rekordforgal­mat bonyolítottunk le, 257 ezer tonnát adtunk el. Az igazán nagy hiánycikk a vasbeton gerenda volt régente. Ma már minden igényt ki tudunk elé­gíteni, 99,0 ezer folyómétert értékesítettünk, majdnem 20 százalékkal többet, mint az előző évben. Találkozott a ke­reslet és a kínálat a padló­burkoló anyagoknál is. Még arra , sem volt példa, hogy ezekből 240 ezer négyzetmétert tudjunk eladni. Nyugodtan ál­líthatom, hogy megszűnt a futkosás, a sok felesleges út. Minden telepünkön egyszerre beszerezhetővé válik mindaz ami egy családi ház építéséhez szükséges. Mésztől az ablakig — Egyre többen veszik igénybe az előszerződést, ezt a vásárlási formát. Kinek elő­nyös ez? — Tulajdonképpen ez a legegyszerűbb azok számára, akik az építkezéshez elegendő pénzzel kezdenek hozzá. Pest megyében 150 lakás típuster­véből választhat az érdeklődő, s ebben feltüntetik a szükséges anyagok mennyiségét és mi­nőségét egyaránt. A vásárló­nak. tehát nincs más, dolga, mint akár év elején felkeresni valamelyik telepünket, s lis­ta szerint, a szállítási határ­időt kijelölni, hogy mikor, milyen anyagot óhajt vásárol­ni. Akár a teljes mennyiséget leszállítjuk egyszerre, az ol­tott mésztől az ablakig min­dent. Egy csomagban meg­kapják azt, amiért azelőtt sok­szor hónapokig kellett kilin­cselni. — Bővíti-e szolgáltatásait a Tüzép? — Igen. Tavaly vezettük be, hogy telepeinken üvegárukat is eladunk, az idén pedig több telepünkön villanyszerelési cikkek is kaphatók majd, a bojlertól a legmodernebb kap­csolóberendezésekig és veze­tékekig. Bővült árukínálatunk a fürdőszoba-berendezésekből. Jelenleg például 8 féle szín­ben árusítunk fürdőkádakat, köztük a sokáig hiánycikknek számító 125 centiméter hosz- s'zúságút is. Ismét kaphatók zuhanyozótálcák, több színben, ezúttal öntöttvasból. A tatarozásokhoz is — Ezek szerint a magán­építkezések hátráltatója eddig az áru hiánya volt? — Egyértelmű igennel vá­laszolhatok, s állíthatom, hogy ez a helyzet teljesen megvál­tozott. Ráadásul a magánépít­kezés sokszor olcsóbb is, mint a telepszerű, mert ma már 10—13 ezer forint egy lakóte­lepi otthon négyzetméteren­kénti átlagos ára, míg ugyan­ezt — ha vállalja valaki a fi­zikai munkát — 5—7 ezer fo­rintból kihozhatja. — Milyen forgalmat vár er­re az évre? — A tervek szerint körül­belül 6100 lakás épül Pest me­gyében az idén, megáner.őből. Erre készülünk fel árualappal, s természetesen biztosítunk megfelelő és elegendő anyagot a tatarozásokhoz, a bővítések­hez és a korszerűsítésekhez is. K. A. E. Valaki kiszolgáltatott Fölírják a jégre amit ígértek A f@g osüfa lehetőségtől elmaradva Csökkent a megyében o gazdasági perek száma, azaz azoknak az ügyeknek a meny- nyisége, amikor két gazdál­kodó szerv — legtöbbször vál­lalat, szövetkezet — képvise­lői állnak szemben egymással a bírói pulpitus előtt. Hihet­nek: javultak a partnerkap­csolatok, ezért kevesebb a per. Ne higgyük! Az igazság­szolgáltatási és a tárcairányí­tási tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy azárt kevesebb a per, mert az érintett felek a ma nekem, holnap neked okoskodástól vezettetve szemet hunynak még a durva szerző­désszegések felett is, a kisebb súlyú ügyekről nem beszélve. Fele tisztázatlan Feszesebbre vont gazdálko­dási keretek között megnő a tervszerűség és vele — ennek a tervszerűségnek fontos al­kotóelemeként — a szerződé­ses kapcsolatok jelentősége. Az elvi igazság a gyakorlat­ban nehezen, lassan érvénye­sül; laza a szerződéses fegye­lem, a beruházásoknál épp­úgy, mint a termelési koope­rációknál, továbbá az értéke­sítést szolgáló szállításoknál. Sok helyről származó, el­gondolkoztató, ismétlődő gon­dokat okozó tapasztalat, hely­zet: elsősorban ott van baj a szerződések betartásával, ahol hiány valamilyen formája lel­hető meg. Kevés az áru, ren­geteg a megrendelő; a szállító ugyan vállalja a papírok alá­írását, de akkor teljesít, ami­kor neki a legkényelmesebb, ha úgy alakul, akkor az első ne­gyedévben a fölhasználó cég nyakába zúdítja a teljes évi termékmennyiséget Más. Ka­pacitálni kellett a kivitelezőt, vállalja már ezt a beruházást. A papírok rendben, a teljesí­tés viszont szöges ellentétben áll a szerződésben rögzítettek­kel, mintha csak olvadó jégre írták volna fel azt, amit ígér­tek; késik az átadás már so­kadszor, egyre jobban növe­kednek az eredeti összeghez mérten a költségek. Ismerős helyzetek. Valaki kiszolgáltatott, holott forma — papír — szerint jogai, lehető­ség.] vannak a kényszerítésre, a számonkérésre, lévén kezé­ben a pénz. A szerződések vagy csekély vagy megfelelő ereje valójában része — for­rása és következménye — az általános gazdálkodási fegye­lemnek. Igen ám, de pénzügyi vizsgálatok megállapításai fi­gyelmeztetnek rá: a szállítási szerződéseknek a fele jogilag tisztázatlan, nem egyértelmű, viták esetén többféleként ma­gyarázható. Másik, szintén jel­lemző tapasztalat a megyében: az ún. generálkivitelezői szer­Színes szálak lestem iá'vBZÍr.i. i’P’Zil?'' A Gobelin Háziipari Szövetkezet kőkai részlegében szebb­nél szebb faliképeket, táskagobelineket és különböző ajándék­tárgyakat készítenek az ügyes asszonyok. A fél éve üzemelő részleg már francia és olasz megrendelésre is dolgozik. Erdősi Agnes felvétele ződések annyiféle kibúvót — akedályközlési lehetőséget — foglalnak magukba, hogy tény­legesen az aláírás pillanatában kétségessé teszik a papíron szereplők érvényességét. Némely részkérdésben van, általában azonban nincsen szükség újabb jogszabályokra, rendelkezésekre a szerződéses kapcsolatoknál. A jog adta le­hetőségtől azonban jelentősen elmaradnak a ténylegesen igénybe vett ösztönző és kényszerítő eszközök. Az ár- és termékforgalmazási ellen­őrzések például föltárták: a szerződésben kikötött minőség be nem tartása miatt a gyár­tóknak csak, egy harmadával, szemben érvényesítik a meg­rendelők az ún. szavatossági, jótállási kötbérigényüket. Igaz, amikor a belföldi kis- és nagykereskedelem az addig megszokottnál keményebben lépett fel a szállítókkal szem­ben, egyetlen év alatt 25 mil­lió forinttal megugrott az az összeg, amelyet a termelőknek szavatossági kötbér címén ki kellett fizetniük. Ami a szer­ződéses fegyelem tiszteletben tartásának megkövetelése szemszögéből örvendetes. Az ellátás oldaláról nézve azon­ban a tény kérdőjellé gör­bül, hiszen a kötbérforint nem áru, nem lehet rá alapozni az ellátásban. Olykor kiderül Változatos módszerek — és trükkök! — lelőhelye a szer­ződéses kapcsolatok bonyolult terepe. Egyetlen példa erre: a forgalomba került felsőruhá­zat cikkek, a női cipők tiz- huszonnégy százaléka bizo­nyult tavaly, az év második felében a megyében a jogo­sultnál magasabb minőségi osztályba soroltak, . a — gyártói minősítés szerint... Azaz: ennyire jöttek rá a ke­reskedelmi minőségellenőrök, az üzletekben dolgozók esnem utolsósorban a vevők. Már akik az említettek közül kifo­gásoltak, szót emeltek, mivel gyanítjuk, nem valamennyien tették meg ezt. A trükk tehát tíz, huszonnégy százalékban nem sikerült; milyen arány­ban sikerülhetett?! Van persze mentség, magya­rázat és tagadhatatlan, létez­nek objektív okok is. Ez utób­biak között említhetjük az alapanyag-ellátás egyenetlen­ségét, az importszállítások ké­sedelmét. A megye fonodáiban sok gondot okoz például mind a természetes, mind a mester­séges elemi szálak, szálas- anyagok szeszélyesen váltako­zó minősége. Ilyen esetben ugyanis semmiféle általános érvényű technológiai szabály nem alkalmazható, hanem az adott szállítmányra kellene ki­alakítani azt, ám erre nincs idő! Az érintettek azt mond­ják: a mindig közepes minő­ségű alapanyagra kialakítható a technológia, de a hol kivá­lóra, hol nagyon silányra le­hetetlen megtenni ezt. Ami­nek következményei már a szövödéket, a kötőüzemeket érintik kedvezőtlenül, ám végső soron akkor öltenek testet, amikor az áru as üz­letek polcaira kerül. Ha tamáskodva is, de azt, hogy mikor, hol, milyen mi­nőségű fonodái alapanyagot tudnak vásárolni a külkeres­kedők, elfogadjuk objektív té­nyezőként, ám korántsem tart­hatjuk objektív oknak azt, hogy a termelés valamennyi mozzanatában föllelhető a technológiai igénytelenség, az alapnyagok átvételétől a mű- veietközi ellenőrzésen át a készáru osztályba sorolásáig és csomagolásáig. Aligha hihetjük: a termelés, az értékesítés, a forgalmazás különböző posztjain sok száz­ezer közömbös, esetleg fele­lőtlen ember áll. Ez egész egyszerűen nem igaz, bár gya­kori a gondnak az a megkö­zelítése, amikor kizárólag tu­dati tényezőkkel vélik ma­gyarázni a bajokat. Közelebb jutunk a valósághoz, ha azt állítjuk: a környezet egésze, a követelmények lazasága és következetlen alkalmazása, a kibúvók változatos formája kínálja fel a technológiai igénytelenségnek a táptalajt. Amiből az is következik és ezt nem győzték a beszélgető partnerek hangsúlyozni: egy vállalat, egy iparterület — amire keserves tapasztalato­kat gyűjthetett például a Cse­pel Autógyár, a Közúti Gép­ellátó Vállalat ceglédi gyára, az Ipari Szerelvény és Gép­gyár, a Hazai Fésűsfonó- és Szövőipari Vállalat kerepes- tárcsái gyára — nem képes a szerződések erejét megtartani és megtartatni, ha mások könnyedén elháríthatják ezt a feladatot maguktól. Érdekes jellemzőre leltek vizsgálódásaik alkalmával a bankszakemberek. Olyan fél­kész- és készáruknál, ahol te­lítődött a piac, lanyhult a ke­reslet, ugrásszerűen megnőtt a szerződések ereje; fokozó­dott — de legalábbis: a kikö­töttél egyezett — a termékmi­nőség, csökkentek a kivitele­zési, szállítási határidők, kész­ségesebbek lettek a vállalko­zók! Ennek a fordítottját is tapasztalták: ahol hiány ala­kul ki, ott gyorsan romlik a minőség, hosszabbodnak a ha­táridők, a szerződések feltéte­leit a vállalkozók diktálják. Pénzbe nem kerül Kár lenne bizonyos objek­tív hatások előtt behunyi a szemünket.. Számolni kell azokkal. Mégis, az ilyen hatá­sok ellenére is javítható a szerződések ereje és ráadásul olyan, pénzbe nem kerülő dol­gokkal, mint az üzleti tisztes­ség megtartása, a teljesítmé­nyekkel nem fedezett nyere­ség megszerzésének mellőzése. Sőt, olykor csupán annyi szükségeltetne, hogy a szerző­dőknél rend legyen, áttekint­hető ügymenet. A szerződés: az adott szó írásképe. S aki könnyen veszi adott szavának súlyát, az vajon gazdasági te­vékenysége egészére kaphat-e bizalmat a társadalomtól, a legfőbb termeltetőtől ?! Mészáros Ottó Megnyílt a bemutató Elkészült a múlt évben Csaknem 50 tervező, beru­házó és kivitelező vállalat ta­valy átadott legszebb 160 al­kotásának fotóit mutatja be az Építettük 81-ben kiállítás, amelyet pénteken nyitott meg a Budapesti Nemzetközi Vá­sárközpont 18-as pavilonjá­ban Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszter- helyettes. Utalt arra, hogy a bemutatott épületek jól tükrö­zik az építőipar fejlesztési törekvéseit. Az építők nem­csak a létesítmény szép épí­tészeti formáival büszkélked­hetnek, hanem azzal is, hogy megszokottnál gyorsabb volt a munka, és a magas minő­ségi követelmények teljesíté­se nem vezetett az ■ előirány­zott költségkeretek túllépésé­hez. Ez egyúttal azt is jelzi, hogy rugalmasabban alkal­mazkodnak a megbízók, az építési piac igényeihez. A kiállítás fotói hatvan korszerű középületet mutat­nak be, s hozzávetőlegesen azonos arányban adnak ízelí­tőt modern lakóházakról, vá­rosrészekről, ipari és mező- gazdasági létesítményekről, mélyépítési munkákról. A kiállítást március 26-ig tekinthetik meg az érdeklő­dők, szombat és vasárnap ki­vételével délelőtt 10 órától délután 6 óráig a BNV 18, számú pavilonjában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom