Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-20 / 67. szám

Moszkva Szakszervezeti kongresszus Pénteken a szovjet szak- szervezetek kongresszusán be­fejeződött a beszámoló feletti vita. Többek között pénteken szólaltak fel Nicaragua, Sal­vador, Afganisztán és Kam­bodzsa szakszervezeteinek kép­viselői. Befejezte munkáját és je­lentést tett a kongresszusnak a hat munkabizottság is, amely egy-egy részterület kér­déseit vitatta meg. Külön szekció foglalkozott például a lakásépítéssel, a társadalombiztosítással, a munkavédelemmel, a szocialis­ta munkaverseny új formái­val. A munkabizottságok jelen­téseinek elhangzása után ösz- szeült a szerkesztő bizottság, amely kidolgozza a szombaton a kongresszus elé terjeszten­dő határozatokat. Pénteken este a kongresszus küldötteinek és vendégeinek a Kreml kongresszusi palotá­jában nagyszabású koncertet adtak, amelyet a televízió is közvetített. A kongresszus ma szavaz a határozatokról, majd megvá­lasztja a Szovjet Szakszerve­zetek Központi Tanácsát. A tanács ezután megtartja első ülését és megválasztja az új elnökségét és titkárságot. Kásái János fogadta tegnap Pierre Joxe-ei Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára pénteken a KB székházában fogadta Pierre Joxe-ot, a Fran­cia Szocialista Párt parlamen­ti frakciójának elnökét, a nem­zetgyűlés francia—magyar ba­ráti csoportjának elnökét, aki küldöttség élén tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű találko­zón méltatták a két parlament közötti kapcsolatok fejleszté­sének jelentőségét a magyar— francia gazdasági, kulturális és más területeken folyó együtt­működés kiszélesítésében. A találkozón jelen volt dr. Pes- ta László, az országgyűlés ma­gyar—francia baráti tagozatá­nak elnöke. Tudományos ülésszak Budapesten a lékéiül Az Országos Béketanács ven­dégeként március 16. és 19. kö­zött Budapesten tartózkodott Nyikolaj Poljanov, a bécsi Nemzetközi Béke Intézet igaz­gatója, aki megbeszéléseket folytatott a magyar békemoz­{.EMIMET r ehet, csupán az illendőség diktálta udvariasság mon­datta ki a város tanácselnökével, lehet, hogy való­ban szükségét érezte a kívántnak, tény azonban, hogy így köszöntötte a testület öt új tagját: reméljük, fiatalos len­dületet hoznak munkánkba. Aminek hallatán a mellet­tem ülők egyike odasúgta a majd meglátjukot, azaz két­ségét, bizakodását, örvendetes még keserves tapasztalá­sai okán. Ahogy itt, úgy másutt is kandi tekintetek fi­gyelik az új arcokat; a január 24-én megválasztott ta­nácstagok most mutatkoznak be a testületek ülésein, a munkaterv szerinti első negyedévi tanácskozásokon. Van, ahol — elsősorban a városokban, a nagy lélekszá­mú településeken — valóban bemutatkoznak, másutt viszont beperdülnek a széksorba az ismerősök közé, hi­szen a faluban mindenki mindenkit ismer, azaz már a jelöléskor tudni lehetett, szíves, segítséget adó lesz-e a fogadtatás, avagy tartózkodó, próbára bocsátó. Ami a lendületet illeti, az sehol sincs fölös mennyiségben, azaz mindenütt ráfér még belőle a testületi munkára, ám nagy kérdés, lendület alatt mit értsünk?! A szavak len­dületét-e, avagy szavak és tettek ölelkező igyekezetét, a kérdések és követelések ritmusos egymásutánját, avagy a reális mérlegeléssel hozott döntések határozott léptű megvalósítását? Ha a puszta számhoz ragaszkodunk, akkor leírhatjuk: a lendületnek nem hiányzik, az életkori alapja, hiszen a megválasztott új testületi tagok — a megyében összesen kilencvenkilenc — több, mint hetven százaléka fiatalabb negyvenesztendősnél, húszán pedig még a harmincat sem haladták túl. Óvakodjunk azonban az életkor fon­tosságának túlértékelésétől, mert bár a fiatalos lendület kedvelt szóképe- beszédünknek, írásos szövegeinknek, a lendület és a fiatal nem kizárólagos kapcsolódás! Oly­annyira nem az, hogy a tanácsi testületek tekintélyes ré-. szében éppen az ötven körüliek, a még idősebbek azok, akik noszogatják a fiatalabbakat, akik szívesen kínálják föl a tanácstagi munka gazdag tapasztalatait, ám olykor azt látják, nem nagyon kíváncsi arra az ifjabb társ ... Már az 1980-as országgyűlési és tanácstagi választá­sokkor fiatalodott a tanácstagság, amint növekedett a képzettség átlagos színvonala is. A most bizalmat kapot­takkal folytatódott ez az irányzat; sok a fiatal és az új tagok háromnegyede középfokú vagy annál magasabb iskolai végzettségű. Amint mondani szokás: együtt van a lehetőség a lendületes munkára, ám nem véletlen, hogy a dőlt betűs szedéssel a lehetőséget és nem a lendületet tettük hangsúlyossá. Tapasztalatok figyelmeztetnek ugyanis rá — elsősorban a városok új lakótelepein lévő ifjabb korú tanácstagok esetében —, hogy a fiatalos len­dület lehetősége gyakran elillan az első akadálynál, az első kudarcnál. Az objektív környezet hordozta korlátok ugyanis nem tolhatok félre, nem téveszthetők össze a te­hetetlenkedés, a hozzá nem értés, a kényelmesség, a vas- kalaposság teremtette, tartotta fenn akadályokkal, kor­látokkal ...! Ha az utóbbival szefnben mutatnak türel- met'enséget a korukban, tisztségükben ifjú tanácstagok; akkor nagyon jól teszik ezt. Ha azonban az objektív gaz­dálkodási környezetet vélik mellőzhetőnek — azaz, mint megtörtént, saját, egyetlen választókerületükből annyi igényt sorolnak fel, amennyi a tanács kétesztendei tel­jes fejlesztési alapját követelné —, akkor már baj van a lendület irányával, célba érkezésével. [V em fölös óvatoskodás tehát a lendület tisztességét ’ ilyen esetekben is elismerve, a lendület józanságát mint elengedhetetlent kérni, sőt követelni. Igen, követel­ni, mert hiszen a tisztnek az a betöltője, akit elsodor a realitások talajáról a lendület, valójában nem a maga, hanem választói igényeit, szükségleteit teszi kérdésessé és kétségessé, a jól hangzó szavakkal éppen saját cso­portérdekeiket veszélyeztetik, mert ezekből az érdekek­ből azt sem veszik komolyan a többiek, amit komolyan kellene venniük, ami teljesíthető. Ezért természetesnek illenék tartani: mérlegelnie nemcsak annak kötelme, aki­nek címezték a kritikát, a javaslatot, az észreyételt. ha­nem annak úgyszintén, aki kritizál, javasol, észrevételt tesz! Ez független az életkortól ám nem független a ta­pasztalattól, a tájékozottságtól, a felelősségérzettől. Ezért, hogy bólintunk magunk is a lendület óhajtására, ám csöndben hozzátesszük: tudnunk kell mindenkor azt is, hová visz ez a lendület. Mészáros Ottó galom vezetőivel. Nyikolaj Poljanovot fogadta Berecz Já­nos, az MSZMP Központi Bi­zottsága külpgyi osztályának vezetője. ;pfe A munkamegbeszélések ha­zai résztvevői teljes támoga­tásukról biztosították azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a bécsi Nemzetközi Béke Inté­zet az ENSZ-közgyűlés júniu­si II. leszerelési ülésszakának előkészítésében vállalt. Megállapodtak arról, hogy idén május végén a Magyar Tudományos Akadémia inté­zetközi békekutató központja és a bécsi Nemzetközi Béke Intézet tudományos tanácsko­zást rendez ^«Budapesten. A megbeszéléseken hangsúlyoz­ták annak az egyoldalú szov­jet fegyverkorlátozási lépés^ nek a jelentőségét, melyet Leo- nyid Brezsnyfyv, jelentett be a napokban a'Szovjet szakszer­vezetek kongresszusán. AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 67. SZÄM Ara: 1,110 forint 19S2. MÄRCIUS 20., SZOMBAT á Fii eseménysorozata Az emlékezés virág» Pénteken a Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 63. és a KISZ zászlóbontásának 25. évfordulója alkalmából or­szágszerte sok helyütt rótták le kegyeletüket a fiatalok. Budapesten, a Kun Béla té­ren megkoszorúzták a Tanács- köztársaság vezetői, Kun Bé­la, Szamuely Tibor és Land­ler Jenő emlékművét, majd 700* új KISZ-tag tett ünnepé­lyes fogadalmat. Hűség a néphez, hűség a párthoz címmel a magyar forradalmi ifjúsági mozgalom történetét 1848-tól napjainkig nyomonkövető emlékkiállítás nyílt a KISZ zászlóbontásá­nak negyedszázados évfordu­lója alkalmából a Munkás- mozgalmi. Múzeumban. Az if­júsági mozgalom egy-egy je­lentősebb eseményét emléke­zetes pillanatát, tárják a ki­állításon a nézők elé, ame­lyet Bakó Ágnes, az MSZMP KB Párftörténeti Intézetének igazgatóhelyettese nyitott meg. Az idén ötödik alkalommal jutalmazta az' ifjúsági szövet­ség KISZ-díjjal azokat a 35 éven aluli fiatalokat,, ifjúsági kollektívákat, akik több éven át példamutató tevékenysé­gükkel, az ifjúság nevelésé­ben végzett kiemelkedő mun­kájukkal járultak hozzá a fejlett szocialista társadalom építéséhez. A kitüntetéseket pánfeken a szövetség székházában meg­tartott ünnepségen Fejti György, a KISZ KB első tit­kára nyújtotta át, az ünnep­ségen jelen volt Aczéí György, a Minisztertanács elnökhe­lyettese és Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, a Politikai Bi- •zottság tagjai. KISZ-díjat kapott Barna György, a miskolci Tokaj vendegiátóház üzletvezetője, Kárpáti Tamás festőművész, Polinszky Tibor, a Középület­tervező Vállalat tervező mér­nöke, Tfirján Tamás kritikus, Valki Irén, a békéscsabai kon­zervgyár konzervipari szak­munkása és Wladár Sándor olimpiai és kétszeres Euró- pa-bajnok úszó. Négy kollektíva is elnyerte a KISZ-díját: a Kertészeti Egyetem ifjúsági klubjának vezetősége, a Magyar Rádió ötödik sebesség műsorának alkotó közössége, a MÁV szol­noki járműjavító üzem műve­lődési házának Amatőr klub­ja, és a Rock Színház alkotó közössége. Ma: 3. oldal: Fölírják a jégre amit ígértek 4. oldal: Színházi levél 6. oldal: Áldozatok a cifrakerti fák 7. oldal: Mi készen kaptuk a világot? 5. oldal: Ä halhatatlan tavasz szellemisége 10 oldal: Családban — ház körül 12. oldal: Hétvégi kalauz Pozitív elSieli összesítés Mérlegbeszámolók A pénzügyi szervek összesí­tették a vállalatok és szövetke­zetek múlt évi mérlegbeszámo­is flltf az eso... A futárba indy Inának a gépek Ezen a kora tavaszon, iga­zán csúfot ffe,. az időjárás a mezőgazdákiOB|,Már hetek óta az előkészülSsK lázában ég­nek a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok dolgozói, várják az igazi szezon­kezdetet. Megtartották :;;a gépszemléket, beszerezték a'tavaszi munkák­hoz nélkülözhetetlen vetőmag­vakat, növényvédő szereket, igyekeztek ahol lehetett, s amit lehetett — az időjárás hangulatától függően — el-, végezni a szőlőkben, a gyü­mölcsösökben. Hétközben a megye több gazdaságában is azt tervezget­ték: ha örök ellenfelük és szö­vetségesük az időjárás is úgy akarja, mi mindent tudhatnak le a tavaszi teendőkből. A napsütéses délelőttökön a mű­trágyaszórás, a talajelőkészíté­si munkák voltak soron, sőt egy-egy kisebb eső sem akadályozta a gépeket. És jött az eső .... hóval kom­binálva, s a tsz-ek házatájá- ról érkezett hírek elé most Fontos tavaszi munka a talaj elvesztett tápanyagainak utánpótlása. A szerves- és műtrágyaszórók jellegzetes látványt nyújtanak ezekben a napokban a törteli határban. már odakívánkozik a feltéte­les mód: ha. A törteli Dózsa Tsz-ből, ahöl az elmúlt hét végén műtrágyaszórás, istálló- trágyaszórás volt a legfőbb tennivaló, kaptuk az informá­ciót, hogy ha minden jól megy e hét végén is ugyanezekkel a feladatokkal birkóznak majd a gépek, emberek a határban, kibővítve a megfelelő minő­ségben elvégzett talaj előkészi­‘ 'jj vVs,, é a •; £ , . - ■ ;<s.^ A Pilisi Állami Parkerdőgazdaság visegrádi kerületében serénykednek az erdőmunkásók téssel. A gazdaságnak sem mindegy, milyen gondosan megalapozott magágyba vetik a gabonát, s az egyéb szántó­földi növényeket. Természete­sen nemcsak a szántóföldeken, hanem a szőlőkben cs a gyümöl­csösökben is mozgalmasnak ígérkezik a hét vége, ha közbe nem szól az eső ... A kissé hosszúra nyúlt előkészületek után, már a valódi startra vár a megye mezőgazdasága. A jó termés, a gondos előkészületeket is­merve, most már nem rajtuk múlik. lóit, amelyekben kifejezésre jutnak a gazdálkodás eredmé­nyei és hiányosságai. A vállalatok és szövetkezetek értékesítési árbevétele — a ter­melés mérsékelt élénkülése mellett — 9 százalékkal volt nagyobb, mint az előző évben. A kedvezőtlen külpiaci értéke­sítési feltételek ellenére a nem rubel elszámolású export 9,3 százalékkal, ­a behozatalnál gyorsabb ütemben bővült, és ennek hatására a külkeres­kedelmi egyensúly az elmúlt évekhez hasonlóan tovább ja­vult. A gazdálkodók megfon­toltabb beruházásai és a fej­lesztési forrásokat mérséklő in­tézkedések nyomán a befeje­zetlen beruházások állománya az előző évinél kisebb ütemben emelkedett, a beruházási piac feszültsége tovább enyhült. A felhalmozást befolyásoló má­sik döntő tényező, a készletek alakulása is lényegében terv­szerű volt. A vállalatok nyeresége, ér- dekeltáégi alapjai, bérfejleszté­sei az eredetileg számítottnál nagyobbak voltak. A vártnál nagyobb mértékű vállalati jövedelem a költség- gazdálkodás egyes területéin elért megtakarításokból, a bel­földi és külföldi árak emelke­déséből és az 1980. évi ár- és szabályozóváltozások nyomán képződött vállalati nyereség- tartalékokból származik. Ez utóbbi — lényegében átmene­tileg ható nyereségnövelő té­nyező — egyúttal azt is jelzi, hogy a jövőben a vállalatok döntően a költséggazdálkodás, a munka hatékonyságának to­vábbi javításával tehetik sike­resebbé gazdálkodásukat. Korám Mihály Kftóapsi Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára péníekerf Budapest X. kerüle­tébe látogatott. A kerületi pártbizottság székházában ta­lálkozott a kőbányai párt-, ál­lami és társadalmi szervek vezetőivel,. s tájékozódott a városrész fejlődéséről, életé­ről. Ezt követően a Központi Bizottság titkára az utóbbi években erőteljesen fejlődő, gyarapodó kerülettel ismerke­dett. Megtekintette a Zalka Máté téri üzletközpontot, fel­kereste a 22 hektáros Ma­gyar—szovjet barátság par­kot, s ott fát ültetett. .-Megnézte az épülő munkás-* lakásokat. Délután Korom Mihály az Orion Rádió és Villamossági- Vállalat munkájával ismerke­dett. Programja az Orionban tartott aktívaüléssel fejező-' dött be. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom