Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-03 / 52. szám
A FEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM 52. SZÁM 1982. MÁRCIUS 3., SZERDA A telepítésben is segít Jó évet zárt a pincegazdaság Már befutották a kemencét w A szokásos téli javítási, karbantartási munkák elvégzése után néhány napja megkezdték az égetést a ceglédi téglagyárban. Felső képünkön talicskákra rakják a kiégetett téglákat. Lent: szállítás előtt kocsikra pakolják az árut. áEk w i fejteif J b!:l .■■v&L * Apáti-Tótb Sándor felvételei Fiatalodé falu Bölcső a tanácsházán Csemőhen sokan letelepednek A lakótelepiek panasza Hírnévrombolás Cegléd szép lakónegyedének, a Károlyi Mihály lakótelepnek „érdes része” a Barátság pince nevet viselő étterem és italozóhely, valamint annak közvetlen környéke. Az évek során róla kialakult véleményt nem egy bejelentés, tanácstagi interpelláció, olvasólevél dokumentálja. Olvasóink levelének sora eggyel megint gyarapodott. Magony Mihály Cegléd, Köztársaság út 10. szám alatti lakos így írt a szórakozóhelyről és környékéről: — Elnézést kérek, hogy visz- szatérő témáról szólok, ugyanis a lakótelepi Barátság pincéről minden lakógyűlésen, fórumon, tanácstagi beszámolón sok súlyos panasz, észrevétel hangzik el. A környék lakói kifogásolják, hogy az épület és környéke rendkívül elhanyagolt, piszkos, szégyene a környéknek. A városba vezető főút mentén, toronyházak és szép házsorok közelében, az új szolgáltatóház szomszédságában van. Semmiképp nem tesz jót Cegléd hírnevének. (Nevét is meghazudtolja.) Amit az a betyárcsárdának ésúfolt kocsma esténként termel, amit a magukról megfeledkező ittas emberek művelnek, az tűrhetetlen. Megbotránkoztatják az este munkából hazafelé tartókat, álmukból felverik a pihenni vágyókat, trágár ordí- tozástól, üvegtöréstől visszhangzik a környék, díszfákat, bokrot, cserjét nem kímélnek, inzultálják a járókelőket, sértik a rendes, becsületes embereket. — A környék lakói sokszor kérték, hogy, ha már megszüntetni nem is lehet, esténként legalább szigorúbb ellenőrzést kéne' rendszeresíteni a garázdák megfékezésére, a környék lakóinak nyugalmáért. — Jó lenne, ha az épület karbantartásával is többet törődné a tulajdonosa, a hely üzemelője. Vagy, ha tervek vannak az épület másik szárnyrészével, mint ahogy azt a városfejlesztéssel kapcsolatban hallottuk, akkor gyorsabban kéne intézkedni. Tavaly az átigazolásokkal jelentősen megerősödött a Ceglédi VSE labdarúgó csapata. Petró a BVSC-ből, Fekete T. a Bem SE-ből került az együtteshez, s Vágó is újra elkezdte a játékot. Kezdetben mégis sorra olyan pontokat vesztett a gárda, amelyeket meg kellett volna szereznie. Az utolsó hét fordulóra vált egységessé az akarat és a lelkesedés, ami az eredményekben is megmutatkozott. A csapat hétről-hétre feljebb került a táblázaton, s most az ötödik helyen várhatja a megyei bajnokság tavaszi nyitányát. — Mi volt a kezdeti botla- dozás oka? — kérdeztük a vezető edzőt, Zátonyi Lászlót. — Az újak ' beépítése időt vett igénybe, s több hét ment el arra. hogy megtaláljuk a' lehető legjobb csapatösszetételt. Kezdetben nemcsak ezzel volt baj. hanem a vezetőségtől és a munkahelyektől sem kaptunk megfelelő támogatást. Amellett, hogy kialakult , a hátvéd négyes és biztonságossá vált védekezésünk, ebben is kedvező változás következett be. Mindössze tizennégy gólt kaptunk, de keveset is lőttünk. Elsősorban azért, mert o csapatrészek között nem megfelelő az összhang, a fiúk elég mereven alkalmazzák a különböző formációkat. A támadásoknál így nem tudunk megfelelő létszámfölényt kialakítani, s a helyzetek kihasználásával is bajok voltak. — Hogyan készültek a feladatokra? — Az orvosi vizsgálatot követően, január elején húszas kerettel kezdtük el a munkát. A kemény tél miatt néha mostoha körülmények között edzettünk, de kezdetben ez nem csökkentette a lelkesedést, és a munkával kapcsolatban sem merültek fel hiányosságok. A formábahozás időszakában viszont már változott a helyzet, elsősorban azoknál, akik Cegléd környéke régi jó bortermő terület. Időleges visz- szaesés után mostanában ismét megnőtt a szőlőtelepítési kedv és az alföldi homoktáj, eltekintve a fagyzugos részektől, kiváló lehetőséget nyújt a művelésre. A szőlőtermés egyik legnagyobb feldolgozója ezen a tájon a Közép-magyarországi Pincegazdaság ceglédi körzeti üzeme. A borkészítés mellett a vállalat természetesen részt vállal a telepítés munkájából is, hiszen a rendszeresen bővülő kereslet kielégítéséhez az alapanyagot biztosítani kell. r Érdekeltté téve A pincegazdaság számos szőlő- és bortermelő szövetkezettel társulva több ezer hektár ültetvényben érdekelt az Alföldön. Fontos feladatnak tartják a szoros kapcsolatok kialakítását és ápolását a termelőszektorokkal, valamint a megfelelő érdekeltség nyújtását. Hogyan segítik a szőlősítést? Simor Ernő, a ceglédi üzem vezetője elmondta, hogy a telepítési költségek magas hányadát átvállalják, cserébe a szerződő szövetkezet — a megállapodástól függően — tíztől huszonöt évig a pincegazdaúgy érzik, hogy nem kerülnek be kezdő emberként a csapatba. A munkahelyi elfoglaltság néhány játékos edzéslátogatását is gátolja. — Ismerjük a városi sportvezetés feladatmeg jelölését. Olyan eredményt kell elérnünk, amely megfelelő alap ahhoz, hogy magasabbra emeljük a mércét. Ha sikereket akarunk elérni, a jelenlegi játékosállományt megfontoltan és megalapozottan meg kell erősíteni. > — Mit vár a tavaszi idénytől? — Ott szeretnénk folytatni, ahol ősszel abbahagytuk, hiszen csaknem kéthónapos már a veretlenségi sorozatunk. Mivel a holtidényben az élmezőny tagjai átigazolásokkal erősödtek, a jelenlegi ötödik hely megtartását már jó eredménynek tartanám. A városi MTESZ szervezet rendezésében érdekfeszítő előadást tartott Balogh János ■akadémikus, egyetemi tanár. Termelési problémák az ezredforduló táján (talaj, növény- és állatvilág) címmel. A több ökológiai ismeret- terjesztő filmsorozat szakmai instruktoraként is ismert tudós húsz év alatt ugyaneny- nyi gyűjtő- és ténymegálla- pító expedíciós úton járt az öt földrészen. Lakott kecskeólban, légkondicionált szállodában, beszélt emberevővel és látott sok-sok aggasztó visz- szaélést a gazdasági termelő- munkában. A gazdasági növekedés any- nyira felgyorsult korunkban, hogy az emberiség szinte nem akar tudni arról, hogy a földet övező légkörben lévő oxigén? az élőlények hozták létre az élőlények számára, nekünk is. A földet meghatározott mennyiségű napfény éri. meghatározott mennyiségű Ságnak adja át á megtermett gyümölcsöt. Most a nyársapáti Haladás Termelőszövetkezet száz hektáros telepítésében működnek együtt és kétszer ekkora terület ültetéséről tárgyalnak az abonyi József Attila Termelő- szövetkezettel. A felvásárlási szerződés nemcsak a pincegazdaságnak kedvez, hanem a termelőknek is, akiknek biztonságot jelent és termelési érdekeltséget nyújt. A szerződés magasabb árat tartalmaz, és az átvevő határidőre vállalja a termés fogadását. Jó példa: 1980-ban emlékezetesen sok szőlő nevelkedett a tőkéken, de a gazdaság — százezres tárolókap*aci- tásának köszönhetően — valamennyit fel tudta vásárolni. A ceglédi üzemnek szőlő- termelő célgazdasága van Nyársapát határában, mellyel segítséget szeretnének adni a környék egyéni és szövetkezeti termelőinek. A legkorszerűbb technikát és technológiát alkalmazzák, s az eredmények beszédesek: a múlt évben országosan gyenge termés született, a vonzáskörzetben is csupán 15—20 mázsás hektáronkénti átlagtermést szüreteltek — a célgazdaságban ez elérte a 60 mázsát, sőt egyes fajtáknál és termőhelyeken a 100 mázsát is. Hordóval együtt Alaptevékenységük -természetesen a borkészítés. Szüret idején napi 3—5 ezer mázsa szőlő feldolgozására képesek. Most sincsenek munka nélkül, a sajátos receptúrák szerint folyamatosan finomítják a homoki kincset. Elsősorban exportra termelszervesanyagot termel az élővilág, tehát ez nagyjából állandó érték. De meddig? A mesterséges környezetben folyó termesztés, az egyoldalú termésátlag növelési törekvés a szennyeződés mérhetetlen gyorsulását is magával hozza. Pedig a szervesanyag-termelés bolygónkon maximált, ha nem vigyázunk, legnagyobb kiegyenlítő rendszerünk, a világtengerek is megsérülnek, és oda lesz' az évmilliók során kialakult, beállt nagy biztonságunk. Ezért számít mottónak Mezei András sora. lesz-e az ezredforduló IVoé-féle galambjának tiszta levegő? Veszélyesen magas a talajvíz nitrogén tartalma, amit nek. Régi hagyomány letéteményesei a ceglédiek, a pincékből évtizedek óta szállítanak külföldre borokat. Legnagyobb vásárlójuk a Szovjetunió. Évente százezer hektoliter magas alkoholfokú, különleges desszertbort indítanak a vasútállomás melletti töltő- telepről Záhony felé. Az ezer- vagonos irdatlan mennyiséget húsz, egyenként ötvenkocsis teherszerelvény szállíthatná el... fernes almapárlat A szovjet piac sokáig biztosítja a keresletet a ceglédi Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalatnak is. A bort a kádárok ötszáz literes fahordóiba töltve vásárolja az importőr. Az előző mennyiség tized- részét exportálják Lengyelországba, természetesen teljesen más ízű, fűszerezett nedűből. Magyarországon húszezer hektoliter palackozott bort árusítanak, valamint nyolc és fél ezer hektoliter üdítő italt. A Márka-család tíz tagját gyártják. A bor mellett erősebb alkoholokat is készítenek. Pálinkából például hatvan vagonnal. Különleges termékük a nemes almapárlat. Nagykőrösön gazdapálinkát főznek a környék kertjeiben termett hulladékgyümölcsökből. A Közép-magyarországi Pincegazdaság ceglédi körzeti üzemében kétszázan dolgoznak. Eredményes munkájukat jelzi, hogy a vállalati értékelés szerint a gazdaság egyik legjobb üzemegysége lettek, s az is, hogy a napokban csaknem háromhetes nyereségrészesedést kaptak kézhez. Balázs Gusztáv eleve valószínűsít a hajszolt nitrogén bejuttatás a talajba. Jelei vannak a mélységi vizek, azaz artézi vizek szeny- nyezésének is. Ha ez folytatódik, akkor elveszíti az élővilág azt a nagy biztonságot, amit az élő rendszerek _ bonyolult kapcsolódásai nyújtottak eddig. A föld szennyvíz- tisztító kapacitása jelenleg évi 20 millió tonna, s most éppen ennél a határértéknél tartunk. Az ökológia tudománya felértékelődött, és enélkül okos és gazdaságos termelés el sem képzelhető az elkövetkező évtizedekben. Balogh János akadémikus előadásában utalt egy megjelenő könyvre, amelynek a Tanyavilág — mondják Csemőről, akik rég jártak ott, vagy akik hírből ismerik. Van, aki rákérdez: hát az meg hol van? A Cegléd szomszédságában levő kis községre pedig érdemes felfigyelni. Régészeti kutatások bizonyítják, hogy sok száz évvel ezelőtt már lakott volt az a vidék. Most pedig jó fekvése, hasznosítható határa miátt keresik fel sokan, szabadba vágyók, telekvásárlás céljából. Az utcái kialakultak, tanyáinak legtöbbje gondozott, rendezett, a telkeken pedig az szőlő és gyümölcsös közt szép házak, valóságos kis „paloták” épülnek. Építői főként fiatalok, ami azt is jelenti, hogy ifjodik a település. A várossal összekötő betonúton félóránként húz el a rendszeres buszjárat. Sok csemöinek a városban a munkahelye. Rövid időn belül el lehet jutni Nagykőrösre, La- josmizsére, Albertirsára is, tehát nincsen a világtól elzárva. A csemői vegyesboltnak mesz- szi környéken jó a híre. Élelmiszertől a ruhaneműig, vas- és műszaki áruig sok minden megtalálható. Gázcser.etelepén általában mindig van teli csecíme a „Süllyedő bárka" lesz. Az angol szerző szerint az 50-es években évente pusztult ki egy faj, ma már óránként történik meg ez egy-egy élőlény utolsó példányávál. Ha így haladunk. 2000-ben közel 2 millió fajjal lesz szegényebb élővilágunk... Az őserdők végveszélyben vannak, hiszen mire sok helyen az őserdei irtáson megjelennének a kutatók, addig számos faj úgy fog elpusztulni, hogy meg sem tudtuk, milyen fajok estek áldozatul szűklátókörűségünknek. Utalni lehet a sárkánygyíkok tragédiájára, de mi ez a mai körülményekhez képest? Akkor ugyanis ezerévenként halt ki egy-egy dinoszaurusz faj. És most? Elgondolkodtató tájékoztatást hallott a nagyszámú közönség. közöttük igen sok fiatal. A kétórás remek előadás az egzotikus tájakat felidéző színes diák megtekintése sok hasznos ismeretet adott. Dr. Surányi Dezső repalack. Van TÜZÉP-telepe, hentesüzlete, szép iskolája, óvodája, takarékpénztári fiókja, bisztrója, kisáruháza. A községi tanács épülete gondozott, környéke parkosított, rendezett. Odabenn szolgálat- készen igyekeznek a lakosság ügyes-bajos dolgát intézni. Szinte névről ismernek minden itt élő családot. A napokban névadó ünnepre voltam hivatalos Csemöbe. Igazán bensőséges, megható családias ünnepség volt. A ta- ■nácsháza nagyterme volt az esemény színhelye. A dobogón, melyet szépen díszítettek, hófehér bölcső állt, halkan szólt a zene, miközben a tanácstitkár megható beszédet mondott. Köszöntötte a kis Dórikát és szüleit. Úttörők mondtak kedves, alkalomhoz illő verseket, a kisbabát pedig, jelezve, hogy majd csapatukba várják, amint cseperedik, megajándékozták a kisdobosok kék nyakkendőjével. Ferencvári Tiborné Cegléd Olcsó keleti szőnyeget kínál a ceglédi méteráráeltja A 200X300 cm-es ára: 2830 Ft. ISSN 0133—2504} (Ceglédi Hírlap) A labdarúgóknak Jó lenne az ötödik hely Az összhangét csiszolni kell u. L. Elnézte a naptárt •Hangosan da- nolászó, kart tárva hadonászó férfi tart a ceglédi piac felől a busz- pályaudvar felé. Széles jókedvében akár a világot is a keblére ölelné. Szó, ami szó, kicsit felöntött a garatra. Nó- tázik, meg-meg- áll, kérdezi az őt körülvevő nagy havas fehérséget: cserebogár, mikor lesz nyár? Azután közli: nem loptam én életemben, csak egy csikót Debrecenben ... — Ej, fiam, szabad ennyit inni? — szól rá feddően egy nagykendős, kenyereket cipelő asszonyság. — Jut is, marad is — hangzik a hetyke válasz. — Ha csordul Vince, telik a pince! — Ha csordul... de ma csak Fábián—Sebestyén van, Vince csak pénteken lesz! — Csak pénteken? Hát milyen nap van ma? Nem péntek? Nem Vince, nem péntek. — A szilvórium- szagot árasztó énekes hangja elakad. Könnyei peregnek. Nemsoká, pár házzal arrébb zengi nótáját a ceglédi zimankóba. (e. k.) Elgondolkodtató előadás ® ri" ®1 r zri A aa 1 Az eicmiafg jovojerel Nemzetközi intő példák