Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-03 / 52. szám

A FEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM 52. SZÁM 1982. MÁRCIUS 3., SZERDA A telepítésben is segít Jó évet zárt a pincegazdaság Már befutották a kemencét w A szokásos téli javítási, karban­tartási munkák elvégzése után né­hány napja meg­kezdték az ége­tést a ceglédi tég­lagyárban. Felső képünkön talics­kákra rakják a kiégetett téglákat. Lent: szállítás előtt kocsikra pa­kolják az árut. áEk w i fejteif J b!:l .■■v&L * Apáti-Tótb Sándor felvételei Fiatalodé falu Bölcső a tanácsházán Csemőhen sokan letelepednek A lakótelepiek panasza Hírnévrombolás Cegléd szép lakónegyedé­nek, a Károlyi Mihály lakóte­lepnek „érdes része” a Barát­ság pince nevet viselő étterem és italozóhely, valamint an­nak közvetlen környéke. Az évek során róla kialakult vé­leményt nem egy bejelentés, tanácstagi interpelláció, olva­sólevél dokumentálja. Olva­sóink levelének sora eggyel megint gyarapodott. Magony Mihály Cegléd, Köz­társaság út 10. szám alatti la­kos így írt a szórakozóhelyről és környékéről: — Elnézést kérek, hogy visz- szatérő témáról szólok, ugyan­is a lakótelepi Barátság pincé­ről minden lakógyűlésen, fó­rumon, tanácstagi beszámolón sok súlyos panasz, észrevétel hangzik el. A környék lakói kifogásolják, hogy az épület és környéke rendkívül elhanya­golt, piszkos, szégyene a kör­nyéknek. A városba vezető fő­út mentén, toronyházak és szép házsorok közelében, az új szol­gáltatóház szomszédságában van. Semmiképp nem tesz jót Cegléd hírnevének. (Nevét is meghazudtolja.) Amit az a betyárcsárdának ésúfolt kocs­ma esténként termel, amit a magukról megfeledkező ittas emberek művelnek, az tűrhe­tetlen. Megbotránkoztatják az este munkából hazafelé tartó­kat, álmukból felverik a pi­henni vágyókat, trágár ordí- tozástól, üvegtöréstől vissz­hangzik a környék, díszfákat, bokrot, cserjét nem kímélnek, inzultálják a járókelőket, sér­tik a rendes, becsületes embe­reket. — A környék lakói sokszor kérték, hogy, ha már megszün­tetni nem is lehet, esténként legalább szigorúbb ellenőrzést kéne' rendszeresíteni a garáz­dák megfékezésére, a környék lakóinak nyugalmáért. — Jó lenne, ha az épület karbantartásával is többet tö­rődné a tulajdonosa, a hely üzemelője. Vagy, ha tervek vannak az épület másik szárnyrészével, mint ahogy azt a városfejlesztéssel kapcsolat­ban hallottuk, akkor gyorsab­ban kéne intézkedni. Tavaly az átigazolásokkal jelentősen megerősödött a Ceglédi VSE labdarúgó csa­pata. Petró a BVSC-ből, Fe­kete T. a Bem SE-ből került az együtteshez, s Vágó is újra elkezdte a játékot. Kezdetben mégis sorra olyan pontokat vesztett a gárda, amelyeket meg kellett volna szereznie. Az utolsó hét fordulóra vált egységessé az akarat és a lelkesedés, ami az eredmények­ben is megmutatkozott. A csapat hétről-hétre feljebb ke­rült a táblázaton, s most az ötödik helyen várhatja a me­gyei bajnokság tavaszi nyitá­nyát. — Mi volt a kezdeti botla- dozás oka? — kérdeztük a vezető edzőt, Zátonyi Lászlót. — Az újak ' beépítése időt vett igénybe, s több hét ment el arra. hogy megtaláljuk a' lehető legjobb csapatösszeté­telt. Kezdetben nemcsak ezzel volt baj. hanem a vezetőségtől és a munkahelyektől sem kaptunk megfelelő támogatást. Amellett, hogy kialakult , a hátvéd négyes és biztonságos­sá vált védekezésünk, ebben is kedvező változás következett be. Mindössze tizennégy gólt kaptunk, de keveset is lőttünk. Elsősorban azért, mert o csa­patrészek között nem megfe­lelő az összhang, a fiúk elég mereven alkalmazzák a kü­lönböző formációkat. A tá­madásoknál így nem tudunk megfelelő létszámfölényt ki­alakítani, s a helyzetek ki­használásával is bajok vol­tak. — Hogyan készültek a fel­adatokra? — Az orvosi vizsgálatot kö­vetően, január elején húszas kerettel kezdtük el a munkát. A kemény tél miatt néha mos­toha körülmények között edzet­tünk, de kezdetben ez nem csökkentette a lelkesedést, és a munkával kapcsolatban sem merültek fel hiányosságok. A formábahozás időszakában vi­szont már változott a hely­zet, elsősorban azoknál, akik Cegléd környéke régi jó bor­termő terület. Időleges visz- szaesés után mostanában ismét megnőtt a szőlőtelepítési kedv és az alföldi homoktáj, elte­kintve a fagyzugos részektől, kiváló lehetőséget nyújt a mű­velésre. A szőlőtermés egyik legna­gyobb feldolgozója ezen a tá­jon a Közép-magyarországi Pincegazdaság ceglédi körzeti üzeme. A borkészítés mellett a vállalat természetesen részt vállal a telepítés munkájából is, hiszen a rendszeresen bő­vülő kereslet kielégítéséhez az alapanyagot biztosítani kell. r Érdekeltté téve A pincegazdaság számos szőlő- és bortermelő szövetke­zettel társulva több ezer hek­tár ültetvényben érdekelt az Alföldön. Fontos feladatnak tartják a szoros kapcsolatok kialakítását és ápolását a ter­melőszektorokkal, valamint a megfelelő érdekeltség nyújtá­sát. Hogyan segítik a szőlősítést? Simor Ernő, a ceglédi üzem vezetője elmondta, hogy a te­lepítési költségek magas há­nyadát átvállalják, cserébe a szerződő szövetkezet — a meg­állapodástól függően — tíztől huszonöt évig a pincegazda­úgy érzik, hogy nem kerülnek be kezdő emberként a csa­patba. A munkahelyi elfoglalt­ság néhány játékos edzésláto­gatását is gátolja. — Ismerjük a városi sport­vezetés feladatmeg jelölését. Olyan eredményt kell elér­nünk, amely megfelelő alap ahhoz, hogy magasabbra emeljük a mércét. Ha sikere­ket akarunk elérni, a jelenle­gi játékosállományt meg­fontoltan és megalapozottan meg kell erősíteni. > — Mit vár a tavaszi idény­től? — Ott szeretnénk folytatni, ahol ősszel abbahagytuk, hi­szen csaknem kéthónapos már a veretlenségi sorozatunk. Mi­vel a holtidényben az élme­zőny tagjai átigazolásokkal erősödtek, a jelenlegi ötödik hely megtartását már jó eredménynek tartanám. A városi MTESZ szervezet rendezésében érdekfeszítő elő­adást tartott Balogh János ■akadémikus, egyetemi tanár. Termelési problémák az ez­redforduló táján (talaj, nö­vény- és állatvilág) címmel. A több ökológiai ismeret- terjesztő filmsorozat szakmai instruktoraként is ismert tu­dós húsz év alatt ugyaneny- nyi gyűjtő- és ténymegálla- pító expedíciós úton járt az öt földrészen. Lakott kecske­ólban, légkondicionált szállo­dában, beszélt emberevővel és látott sok-sok aggasztó visz- szaélést a gazdasági termelő- munkában. A gazdasági növekedés any- nyira felgyorsult korunkban, hogy az emberiség szinte nem akar tudni arról, hogy a föl­det övező légkörben lévő oxigén? az élőlények hozták létre az élőlények számára, nekünk is. A földet meghatá­rozott mennyiségű napfény éri. meghatározott mennyiségű Ságnak adja át á megtermett gyümölcsöt. Most a nyársapáti Haladás Termelőszövetkezet száz hek­táros telepítésében működnek együtt és kétszer ekkora terü­let ültetéséről tárgyalnak az abonyi József Attila Termelő- szövetkezettel. A felvásárlási szerződés nemcsak a pincegazdaságnak kedvez, hanem a termelőknek is, akiknek biztonságot jelent és termelési érdekeltséget nyújt. A szerződés magasabb árat tartalmaz, és az átvevő határidőre vállalja a termés fogadását. Jó példa: 1980-ban emlékezetesen sok szőlő nevel­kedett a tőkéken, de a gazda­ság — százezres tárolókap*aci- tásának köszönhetően — vala­mennyit fel tudta vásárolni. A ceglédi üzemnek szőlő- termelő célgazdasága van Nyársapát határában, mellyel segítséget szeretnének adni a környék egyéni és szövetkezeti termelőinek. A legkorszerűbb technikát és technológiát al­kalmazzák, s az eredmények beszédesek: a múlt évben or­szágosan gyenge termés szüle­tett, a vonzáskörzetben is csupán 15—20 mázsás hektá­ronkénti átlagtermést szüretel­tek — a célgazdaságban ez el­érte a 60 mázsát, sőt egyes fajtáknál és termőhelyeken a 100 mázsát is. Hordóval együtt Alaptevékenységük -termé­szetesen a borkészítés. Szüret idején napi 3—5 ezer mázsa sző­lő feldolgozására képesek. Most sincsenek munka nélkül, a sajátos receptúrák szerint fo­lyamatosan finomítják a ho­moki kincset. Elsősorban exportra termel­szervesanyagot termel az élő­világ, tehát ez nagyjából ál­landó érték. De meddig? A mesterséges környezetben fo­lyó termesztés, az egyoldalú termésátlag növelési törekvés a szennyeződés mérhetetlen gyorsulását is magával hozza. Pedig a szervesanyag-termelés bolygónkon maximált, ha nem vigyázunk, legnagyobb ki­egyenlítő rendszerünk, a vi­lágtengerek is megsérülnek, és oda lesz' az évmilliók során kialakult, beállt nagy bizton­ságunk. Ezért számít mottónak Mezei András sora. lesz-e az ezredforduló IVoé-féle galamb­jának tiszta levegő? Veszélyesen magas a ta­lajvíz nitrogén tartalma, amit nek. Régi hagyomány letéte­ményesei a ceglédiek, a pin­cékből évtizedek óta szállíta­nak külföldre borokat. Leg­nagyobb vásárlójuk a Szovjet­unió. Évente százezer hekto­liter magas alkoholfokú, kü­lönleges desszertbort indítanak a vasútállomás melletti töltő- telepről Záhony felé. Az ezer- vagonos irdatlan mennyiséget húsz, egyenként ötvenkocsis teherszerelvény szállíthatná el... fernes almapárlat A szovjet piac sokáig bizto­sítja a keresletet a ceglédi Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalatnak is. A bort a kádárok ötszáz literes fahordóiba tölt­ve vásárolja az importőr. Az előző mennyiség tized- részét exportálják Lengyelor­szágba, természetesen teljesen más ízű, fűszerezett nedűből. Magyarországon húszezer hek­toliter palackozott bort árusí­tanak, valamint nyolc és fél ezer hektoliter üdítő italt. A Márka-család tíz tagját gyárt­ják. A bor mellett erősebb alko­holokat is készítenek. Pálin­kából például hatvan vagon­nal. Különleges termékük a nemes almapárlat. Nagykőrö­sön gazdapálinkát főznek a környék kertjeiben termett hulladékgyümölcsökből. A Közép-magyarországi Pincegazdaság ceglédi körzeti üzemében kétszázan dolgoz­nak. Eredményes munkájukat jelzi, hogy a vállalati értékelés szerint a gazdaság egyik leg­jobb üzemegysége lettek, s az is, hogy a napokban csaknem háromhetes nyereségrészese­dést kaptak kézhez. Balázs Gusztáv eleve valószínűsít a hajszolt nitrogén bejuttatás a talaj­ba. Jelei vannak a mélységi vizek, azaz artézi vizek szeny- nyezésének is. Ha ez folyta­tódik, akkor elveszíti az élő­világ azt a nagy biztonságot, amit az élő rendszerek _ bo­nyolult kapcsolódásai nyújtot­tak eddig. A föld szennyvíz- tisztító kapacitása jelenleg évi 20 millió tonna, s most éppen ennél a határértéknél tar­tunk. Az ökológia tudománya felértékelődött, és enélkül okos és gazdaságos termelés el sem képzelhető az elkövetkező év­tizedekben. Balogh János akadémikus előadásában utalt egy meg­jelenő könyvre, amelynek a Tanyavilág — mondják Csemőről, akik rég jártak ott, vagy akik hírből ismerik. Van, aki rákérdez: hát az meg hol van? A Cegléd szomszédságában levő kis községre pedig érde­mes felfigyelni. Régészeti ku­tatások bizonyítják, hogy sok száz évvel ezelőtt már lakott volt az a vidék. Most pedig jó fekvése, hasznosítható ha­tára miátt keresik fel sokan, szabadba vágyók, telekvásár­lás céljából. Az utcái kiala­kultak, tanyáinak legtöbbje gondozott, rendezett, a telke­ken pedig az szőlő és gyümöl­csös közt szép házak, valósá­gos kis „paloták” épülnek. Építői főként fiatalok, ami azt is jelenti, hogy ifjodik a település. A várossal összekötő beton­úton félóránként húz el a rendszeres buszjárat. Sok csemöinek a városban a mun­kahelye. Rövid időn belül el lehet jutni Nagykőrösre, La- josmizsére, Albertirsára is, te­hát nincsen a világtól elzárva. A csemői vegyesboltnak mesz- szi környéken jó a híre. Élel­miszertől a ruhaneműig, vas- és műszaki áruig sok minden megtalálható. Gázcser.etelepén általában mindig van teli cse­címe a „Süllyedő bárka" lesz. Az angol szerző szerint az 50-es években évente pusztult ki egy faj, ma már óránként történik meg ez egy-egy élő­lény utolsó példányávál. Ha így haladunk. 2000-ben közel 2 millió fajjal lesz szegényebb élővilágunk... Az őserdők végveszélyben vannak, hiszen mire sok he­lyen az őserdei irtáson meg­jelennének a kutatók, addig számos faj úgy fog elpusztulni, hogy meg sem tudtuk, milyen fajok estek áldozatul szűklá­tókörűségünknek. Utalni le­het a sárkánygyíkok tragédiá­jára, de mi ez a mai körülmé­nyekhez képest? Akkor ugyanis ezerévenként halt ki egy-egy dinoszaurusz faj. És most? Elgondolkodtató tájékozta­tást hallott a nagyszámú kö­zönség. közöttük igen sok fiatal. A kétórás remek előadás az egzotikus tájakat felidéző színes diák megtekintése sok hasznos ismeretet adott. Dr. Surányi Dezső repalack. Van TÜZÉP-telepe, hentesüzlete, szép iskolája, óvodája, takarékpénztári fiók­ja, bisztrója, kisáruháza. A községi tanács épülete gondo­zott, környéke parkosított, rendezett. Odabenn szolgálat- készen igyekeznek a lakosság ügyes-bajos dolgát intézni. Szinte névről ismernek min­den itt élő családot. A napokban névadó ünnep­re voltam hivatalos Csemöbe. Igazán bensőséges, megható családias ünnepség volt. A ta- ■nácsháza nagyterme volt az esemény színhelye. A dobogón, melyet szépen díszítettek, hó­fehér bölcső állt, halkan szólt a zene, miközben a tanács­titkár megható beszédet mon­dott. Köszöntötte a kis Dóri­kát és szüleit. Úttörők mond­tak kedves, alkalomhoz illő verseket, a kisbabát pedig, je­lezve, hogy majd csapatukba várják, amint cseperedik, megajándékozták a kisdobosok kék nyakkendőjével. Ferencvári Tiborné Cegléd Olcsó keleti szőnyeget kínál a ceglédi méteráráeltja A 200X300 cm-es ára: 2830 Ft. ISSN 0133—2504} (Ceglédi Hírlap) A labdarúgóknak Jó lenne az ötödik hely Az összhangét csiszolni kell u. L. Elnézte a naptárt •Hangosan da- nolászó, kart tár­va hadonászó fér­fi tart a ceglédi piac felől a busz- pályaudvar felé. Széles jókedvé­ben akár a vilá­got is a keblére ölelné. Szó, ami szó, kicsit felön­tött a garatra. Nó- tázik, meg-meg- áll, kérdezi az őt körülvevő nagy havas fehérséget: cserebogár, mikor lesz nyár? Az­után közli: nem loptam én éle­temben, csak egy csikót Debrecen­ben ... — Ej, fiam, sza­bad ennyit inni? — szól rá feddően egy nagykendős, kenyereket cipe­lő asszonyság. — Jut is, marad is — hangzik a hetyke válasz. — Ha csordul Vin­ce, telik a pince! — Ha csordul... de ma csak Fá­bián—Sebestyén van, Vince csak pénteken lesz! — Csak pénte­ken? Hát milyen nap van ma? Nem péntek? Nem Vin­ce, nem péntek. — A szilvórium- szagot árasztó éne­kes hangja el­akad. Könnyei pe­regnek. Nemsoká, pár házzal arrébb zengi nótáját a ceglédi zimankó­ba. (e. k.) Elgondolkodtató előadás ® ri" ®1 r zri A aa 1 Az eicmiafg jovojerel Nemzetközi intő példák

Next

/
Oldalképek
Tartalom