Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-17 / 64. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 64. SZÁM 1982. MÁRCIUS 17., SZERDA A falvak pénzügyei Milliókat kezelő szövetkezet Az ismereteket naprakészen tartják A kölcsönös anyagi segít­ségnyújtás elve, a szövetkezés ősi forrása. Az egymás támo­gatásán alapuló törekvés már a múlt század utolsó évtize­deiben találkozott a szövetke­zeti eszmével, ám a szocia­lista típusú falusi pénzintéze­tek csak jóval a felszabadu­lás után jöttek létre. A túrái takarékszövetkezet alapítására vállalkozóik 1957. február 17-én gyülekeztek, hogy megszervezzék, megala­kítsák a szövetkezetek Az ala­kuló megbeszélésen választot­ták meg az igazgatóságot és a felügyelő bizottságot. Az alaptőke Balogh Józsefné, a túrái ta­karékszövetkezet elnöke az alapítók visszaemlékezéseiből és a fennmaradt üzleti köny­vekből ismeri a negyedszá­zaddal ezelőtt történteket. — Megalakulása után a szö­vetkezet kilencvenhét tagja helyiséget is szerzett. A mai cukrászda helyén levő épü­let egyik szobájában rendez­ték be az irodát, ahol egy függetlenített dolgozó és egy társadalmi munkás könyvelő kezelte a 15 ezer forintos alaptőkét, és végezte el az ügyviteli munkát. — 1963-ban terjesztettük ki tevékenységünket Galgahévíz- re, majd két év múlva már Zsámbok, Hévízgyörk és Bag lakóinak pénzügyeit is mi in­téztük. 1970-ben Dányra, Val- kóra és V ácszentlászlóra is kiterjedt üzletkörünk, azután sorba következtek a többiek: lkiad, Domony, Püspökhatvan, Ácsa, Csővár és legutóbb Kar­iak — Nyugodtan mondhatjuk: otthon vagyunk az egész Gal- ga mentén. Nyolc kirendelt­ségünkben ma már csaknem tizenegyezer tagunk pénz­ügyeit intézzük. Részjegyala- punk túljutott a kétmillió fo­rinton. Betétállományunk 136 millió fölött van- A múlt év­ben 18,5 millió forintot köl­csönöztünk, az évi nyereségünk 1 millió 230 ezer forint volt. Ezt a viszonylag nagy for­galmat harmincöt alkalma­zottjuk bonyolítja le. Hogy milyenek ők, arról Kovács Gyuláné, a takarékszövetkeze­tek megyei főrevizora szólt elismerően, Lelkes szervezők — Az egész megyét isme­rem, ezért nyugodtan állítha­tom, hogy ez, a főleg fiatal nőkből álló gárda szakmailag és emberileg egyaránt a leg­jobbak közé tartozik, öntevé­kenyek, lekiismeretesek, min­den új iránt fogékonyak. Balogh Józsefné is büszke kolléganőire: — Egyetlen férfi dolgozója sincs hálózatunknak, ami né­ha bizony gondot okoz. Ha beteg a gyerek, a kismamá­nak otthon kell maradnia. De az íróasztalnál levők mindig készek a betegek, vagy ép­pen a gyesen levők helyettesí­tésére. A hálózatban dolgozók ér­demei között említi a főrevi­zor annak a vetélkedőnek a kezdeményezését, amely 1974 óta az egész megyére kiter­jed, s amelynek azóta is a turaiak a patronálói, a leg­lelkesebb szervezői. A vetélkedő elsődleges haszna, hogy az ismereteket naprakészen tartja. Mert­hogy van mit tanulniuk a ta­karékszövetkezeti dolgozók­nak, az kitűnik tevékenységük sokrétűségéből. Országos küldött Baloghné sorolja a kölcsön fajtáit: építési, mezőgazdasági, áruvásárlási, személyi, szolgál­tatási, kisiparos valamint kis­kereskedői. Ám a betétfajták listája is változatos. Van: ka­matozó takarékbetét, gépko- csinyeremény-betét, ifjúsági betét, csekkszámlabetét, taka­réklevél-betét. És mindezek mellett az Országos Takarék- pénztár megbízásából totó- és lottó-szelvényeket, esetenként pedig borítékos sorsjegyeket is árusítanak. Elfogadnak gépkocsi- rende­lésre vonatkozó előlegeket. Tavaly január óta biztosítási ügyek intézésével is foglalkoz­nak, például életbiztosítással, lakásbiztosítással, casco-val. Beszélgetésünket Mogyorósi Józsefné is hallgatta, akit a takarékszövetkezeti dolgozók megyei ifjúsági parlamentje a Pénzügyminisztérium ifjú­sági parlamentjébe delegált. — Szövetkezetünk történeté­ben az idén rendeztünk elő­ször ifjúsági parlamentet, mondja Baloghné, és mindjárt országos küldöttünk is lett. Nemcsak a számaink, de talán ez is bizonyíthatja szövetke­zeti mozgalmunk nagykorúsá­gát, helyi sikerét­F. M. Csatorna Kerepesta A Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat szakemberei nagy teljesítményű munkagépek segítségével Iíerepesíarcsán új, öt kilométer hosszú csatornát építenek. A befejező 300 mé­teres szakaszon most dolgoznak a munkások. Barcza Zsolt felvétele Ajánlat külföldi kiállításokra A Magyar Agrártudományi Egyesület, amelynek számosán tagjai városunk oktatási, ku­tatási intézményeiben, a Coop- tourist utazási irodával közö­sen több szakmai tanulmány­utat szervez idén is nagysza­bású, hagyományos külföldi kiállításokra. Ezek egy részé­nek szervezését gödöllői szak­emberek is segítik. A Münchenben, májusban tartandó mezőgazdasági ki állítás felől dr. Tibold Vilmos egyetemi tanárnál, a londoni Royal Smithfield Show gépe­sítési seregszemléről pedig dr. Mikecz István egyetemi ta­nárnál lehet érdeklődni; a londoni kiállítás július elején lesz. Az agráregyesület az állat­orvosoknak, ugyancsak július­ban leningrádi programot szervez. Augusztus 29. szep­tember 4. között lesz Ham­burgban a kertészeti világ- kongresszus, a hagyományos lipcsei vásárt pedig szeptem­ber elején tartják. Az utób­biakra az egyesület Budapest V., Kossuth tér 6—8. szám alatti központjában lehet je­lentkezni. Helybe viszik a könyvöket Nem tekintik a/tavalyi nem­zetközi évvel letudott kam­pánymunkának ( a rokkantak segítését a járási-városi Ju­hász Gyula könyvtárban. A könyvtárosoknak több olyan mozgássérültről van tudomása, akik szívesen- vennék, ha az olvasnivalót a lakásukra vin­nék. Arról nem is kell külön szólni, hogy a helyhez kötött embereknek mit jelent a jó könyv, az olvasnivaló. Ezért a gyermekkönyvtárban megszer­vezett könyvbarátok köre kis tagjainak segítségével meg­szervezik az ellátó szolgálatot. Életbe léptetik a szakaszos árakat Jobb kedvűek a méhészek A túrái Galgavidéke Áfész ellátási körzetében öt méhé­szeti szakcsoport működik: Aszódon, Bagón, Túrán, Ver- segen és Zsámbokon. A cso­portok 1980-ban 194, az el­múlt esztendőben pedig 263 mázsa mézet adtak le. A ti­zenhárom főből álló vérségi csoport 58,5 akác- és 14,5 má­zsa vegyes méz termelésére szerződött, de tíz mázsával kevesebbet sikerült teljesíte­niük. Ebben jelentős szerepe volt az átvételi nehézségek­nek. Az egymást követő jó évek miatt az Országos Méhészeti Szövetkezet Közös Vállalat tá­rolási nehézségekkel küzdött, így e téren nagyobb terhet kellett magukra vállalniuk a méhészeknek, másrészt a méz elszállítása sem volt zökke­nőktől mentes. Magasabb térítés Egy alkalommal az üzem­ben történt szalagszakadás miatt volt kannahiány, más­kor pedig megjöttek ugyan időben a tárolóedények, de mosatlanul. Most az invert- cukorszállítmány késik, a meg­rendelt mennyiséget ugyanis Zsámbokra vitték le. Papp István, a szakcsoport vezető­je ennek is utánanézett, s a következő napokban már ez sem jelent gondot, ha a szál­lítmány az ígéretnek megfele­lően megérkezik. Még egy probléma vetődött fel, jóllehet nem a méhészet­re vonatkozóan, de azzal kap­csolatosan. A szakcsoport kar- tali tagja, Gergely István azt panaszolta, hogy tavalyelőtt kilencvenezer forint értékben adott le mézet, s az után sem­miféle térítési díjat nem ka­pott. Először érdeklődésére azt válaszolták, hogy követelésével elkésett, majd amikor a karta- li áfész-tagértekezleten az Msgy érdeklődés Versmondók vetélkedője Nem volt könnyű dolga a városi Petőfi szavalóverseny zsűrijének, hiszen nem keve­sebb mint százhuszonöt gye­rek produkcióját kellett elbí­rálnia. Minden résztvevő emlékla­pot kapott, a helyezettek könyvjutalomban és oklevél­ben részesültek. Osztályonként hirdettek eredményt, ily mó­don a következők nyertek I. helyezést: Filemon Edina I. osztályos (Petőfi Sándor álta­lános iskola), Pleltai László II. o. (Karikás) Lipták Ildikó III. o. (Petőfi), Rinyu Margit IV. o. (Karikás), Zöld Kriszti­na V. o. (Petőfi), Henkel Vik­tória VI. o. (Damjanich), Kö­römi Gábor VII. o. (Erkel) és Révész Emese VIII. o. (Pető­fi). V esetet szóvá tette, a szövetke­zet képviselője a mulasztást lehetetlennek vélte. A térítési díj tehát járt volna, ettől az évtől kezdve viszont a leadott méz minden kilogrammja után az eddigi 3 helyett, 6 százalé­kos térítést fizet a szövetke­zet. Vannak korlátok A gondok megoldása után* természetesen nő a méhészke­dés iránti kedv, a termelés fokozásához azonban ez ön­magában még kevés. Meg­vitatták az előrébb haladás­hoz szükséges feltételeket is. A fejlesztés legegyszerűbb módja a méhcsaládok számá­nak növelése. A szakcsoport­ban a legtöbb méhcsaláddal a kartali Gergely István ren­delkezik, száztízzel, a vérsé­giek közül Papp Istvánnak negyvenhét, Kiss P. Gézának huszonöt, Szénási Mihálynak tizennyolc méhcsaládja van, így az átlagosnál jóval több mézet tudnak leadni, s maga­sabb a nyereségük is. így például Papp Istvánnak huszonötezer, Kiss P. Gézá­nak tizenötezer forintot jö­vedelmezett tavaly az évtize­dek óta űzött kedvtelésük. A családok számát azonban nem lehet korlátlanul növelni. A méztermelés fokozásában na­gyobb gondot kell fordítani a korszerű eszközök alkalmazá­sára, s az átlagosnál jobb anyák kitenyésztésére. Júniustól szeptemberig Az utóbbi segítésére Galga- mácsán anyapároztató telep létesítését tervezik. A tervet a csoport tagjai vegyesen fogad­ták, mondván, nincs biztosí­ték arra, hogy ugyanazt az anyát kapják vissza, amit odavisznek. A szakszerű kezelés a kö­vetkező években még jobban kifizetődik. Nemcsak a meg­emelt térítési díj lesz serken­tő hatású, hanem a szakaszos mézárak életbe léptetése is. Az akácmézért az év első öt hó­napjában 39, június elejétől szeptember végéig 36, az esz­tendő utolsó három hónapjá­ban pedig 38 forintot fizetnek kilogrammonként. Hasonló kü­lönbözetek jellemzik az ol­csóbb vegyes- és napraforgó­méz áralakulását is. B. M. Felhívás a részvételre A második otthonunk A Gödöllői Galéria ez év de­cemberében Munkahely — má­sodik otthonunk címmel ren­dez kiállítást. A bemutató cél­ja, hogy a munkahelyi kör­nyezet esztétikai kérdéseit — Amikor hiányoznak az anyagiak A városi, járási versenysport csi ülés is napirendre tűzte legutóbb. Hasonlóan vegyesek a be­nyomások, ha nem egyesülete­ket, hanem sportágakat ve­szünk szemügyre. Például a labdajátékokat. Hiszen miköz­ben megerősödött például a GSC kézi- és röplabdás gárdá­ja, a korábbi éveknél gyen­gébben szerepel az NB I B-ben a Szilasmenti Tsz SK, amely valaha többször jutott fel az NB I-be is. A megyei első osz­tályban szereplő ikladi kézi­labdacsapat is meggyengült a legutóbbi, téli átigazolási idő­szakban. A domonyiak is hiá­ba nyerték meg a megyei II. osztályú bajnokságot, az I. osz­tályban mégsem indulnak, tő­lük is több játékos távozott, nem éppen sportszerű körül­mények között s nem az egye­sület hibájából. Végső elszámolás S ha már itt tartunk, s em­lítettük is, érdemes külön ki­térni azokra, akiket szűkös anyagi lehetőségeik tartanak vissza a felsőbb osztályba lé­péstől. Ilyenek a GSC röplab- dásai, akik az NB II-be jut­hatnának, de csak az utazási költségek százezer forintnyi többletkiadást jelentenének. A megerősödött GSC kézilabda- csapat is megcélozhatja az NB Il-őt, de vajon nem lesz-e ha­sonló a sorsuk? Ebben a té­makörben írhatnánk bővebben a tekésekről is. A megyei bajnokságokban a már felsoroltakon kívül ter­mészetesen több egyesület, szakosztály képviseli a gödöl­lői városi és járási színeket. A megyei labdarúgó-bajnokság első osztályának élmezőnyében tanyázik a Kartal, a középme­zőnyben az Iklad, a végén a GSC. A II. osztályban megáll­ta a helyét a dányi gárda, sőt bajnoki terveket dédelgetnek. Jók a bagiak is, csak az aszó­diak maradtak el a várakozás­tól. A kézilabda megyei II. osztályban a Túra és a GEAC szerepel a középmezőnyben. Javulás sakkban Külön misét érdemelnek a sakkozók, akiknél szintén hosszadalmasabb számításokra van szükség, ha a végső el­számolást készítjük. Hiszen egy megyei első osztályú gárdát vesztett a járás, az IMI csapa­tát. Helyettük a GSC újonnan alakult s a megyei I. B. osz­tályban rajtolt gárdája a gya­rapodás. A legerősebb sakkcsapat az Aszódi Spartacusé, amely az OB II. osztályba jutásért csa­tázik a váciakkal. Emellett a megyei II. osztályú bajnokság nyolcvan százalékban járásbe­li csapatok között folyik. A községekben nyilvántartott tíz egyesület mellé újonnan ala­kult az isaszegieké, a kerepes- tarcsaiaké és a dányiaké. A sakkban tehát mindent össze­vetve inkább a javulás a jel­lemző. ha szűkebb keretek között is — feldolgozza és elősegítse en­nek a mindennapi életünkben különösen jelentős közegnek esztétikusabbá tételét. A kiállításon szívesen szere­peltetnének színdinamikai el­képzeléseket. belsőépítészeti megoldásokat, formatervezett eszközöket, a formatervezésre tett üzemi kísérleteket, legye­nek azok munkaeszközökkel vagy akár üzemi étkezdék be­rendezésével kapcsolatosak. Várják a kiállításra az itt élő. lakó művészek, dekorációs szakemberek terveit, javasla­tait, de örömmel mutatnak be vállalati, intézményi kezdemé­nyezéseket is. Kérik, hogy a terveket, ja­vaslatokat szeptember 1-ig jut­tassák el a gödöllői művelődé­si központba Varga Kálmán képzőművészeti előadóhoz. A nap kulturális programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Óvodások hangversenye, a Galga-teremben, 15 órakor. Bada Márta kiállítása még ma látogatható, 20 óráig. Aszód, művelődési ház: Farkas a tilosban. Gyer­mekműsor óvodásoknak, 10 órakor. Moh mm Dot és a kenguru. Színes, szinkronizált meserajzfilm. Csak 4 órakor. Szamurájok és banditák, I—II. Színes, japán kaland­film, 6 órakor. Csak tizenhat éven felülieknek. Kétrészes film. III. helyáron, duplán! ISSN 0133—1957 (Gödöllőt Hírlap) félő, hogy egyáltalán megőr- zi-e országos B minősítését az atlétikai szakosztály. Hiszen az elmúlt két évben többen, válogatott szintű sportolók for­dítottak hátat, egyetemi tanul­mányaik befejezése után a klubnak. Tavaly például Ta­más Gábor kalapácsvető és Csiszár Ferenc diszkoszvető. Ugyanakkor néhány átigazo­lással elérték, hogy a megerő­södött öttusacsapat rendszere­sen indulhasson a versenye­ken. Előrelátó együttműködés Más kérdés, hogy a sport egyetemi társadalmi vezetői közül van akinek az a vélemé­nye, az öttusa nem igazán egyetemi sport, és inkább mást kellene helyette fejleszteni. Sikerszakosztály továbbra is a gyeplabda, a város és a járás egyetlen NB I-es gárdája, amely tavaly is megállta a he­lyét, két felnőtt és több ifjú­sági versenyzőt adva a sport­ág válogatottjainak. Ugyancsak eredményesen dolgoznak a vívók. Mégis: a város és az egyetem sportve­zetői talán nem haszontalanul tárgyalhatnak, amint azt ter­vezik is, a két klub. a GEAC és a GSC előrelátóbb együtt­működéséről. Az utóbbiak ügyes-bajos dolgait a lapunk­ban is ismertetett városi taná­Nem fejlődött különöskép­pen a város és a járás ver­senysportja — ez a sommás, és a sportrajongóknak nem túl örvendetes vélemény a tavalyi eredményekből következik. Persze az összesítés mindig egyben általánosítás, s ez pe­dig szükségképpen torzít. Hi­szen vannak olyan egyesüle­tek, sportágak, szakosztályok, illetve sportolók, amelyeknek, akiknek sikerült előbbre lépni 1981-ben. Mások viszont elma­radtak a tőlük elvárható pro­dukcióktól. Más-más gondok foglalkoz­tatják emellett a sportvezető­ket, hiszen van, ahol a kiörege­dett élsportolók pótlása, má­sutt az elvándorlás, egyebütt éppen az anyagi szűkösség miatti visszalépések okoznak fejlődést. De a változások, ha elvégezzük a számításokat, fel­oldjuk a zárójeleket és össze­adjuk, kivonjuk a passzívumo­kat és a negatívumokat, még­is a bevezető tömör ítéletét formázzák, mint ahogy azt Ko­vács Tibortól, a városi-járási testnevelési és sportfelügyelő­ség vezetőjétől hallottuk. Veszélyben a minősítés Vegyük példának rögtön a GEAC-ot, amely egyetemi sportkörként igazán reprezen­tánsa városunknak. Itt például

Next

/
Oldalképek
Tartalom