Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-02 / 51. szám
1982. MÁRCIUS 2., KEDD wí«-ct V xJímav Országgyűlési bizottság Kiilkapcsolaíok Hétfőn a Parlametben Nyers Rezső elnökletével ülést tartott az országgyűlés kereskedelmi bizottsága. Az ülésen Veress Péter külkereskedelmi miniszter tájékoztatta a képviselőiket külgazdasági kapcsolataink tavalyi helyzetéről és az ez évi kilátásokról. Ezt követően a bizottság elfogadta idei munkatervét. KGST-keretében Árucsere A magyar—román árucsereforgalom értéke a jelenlegi tervidőszakban eléri a 2,1 milliárd rubelt. Ennek 33—54 %-át bonyolítják le különböző gépipari termékek szállításaival. Romániától főként vasúti tehervagonokat, személygépkocsikat, kistehergépkocsikat, dízelmozdonyokat és mezőgazdasági gépeket vásárolunk. Saját tervezésű gépekkel Kétszázhúszezejtüsihe Jp TfsgSÉi ■ Spi A hernádi Március 15. Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben az egyik legtöbbet jövedelmező tevékenység a csirkekeltetés. Az üzemegységben évente 11 millió baromfi „látja meg a napvilágot”. A keltetőben saját tervezésű gépekkel dolgoznak, heti termésük 220 ezer naposcsibe. Újra éled a TRI-TOH? Már ritkán kísért a múlt Kiilső átalakulás, belső szervezés Ha valaki 1980-ban azzal áll elő a péceli TRI-TON Háziipari Szövetkezetben, hogy alig másfél esztendő múltán szervezetében, formájában is meg- újhodva kerül ki a gazdálkodási kátyúból a szövetkezet — kevesen hittek volna neki, s valljuk meg, az akkori helyzet a kétkedőket látszott igazolni. Azóta persze eltelt az a másfél év, s Hódosi János, a szövetkezet elnöke már kellemesebb gondok között vállalkozhat a beszélgetésre. Külcsín és belbecs — A régi irodát megszüntettük, némi átalakítással a kon- fekciöüzem számára teremtettünk itt jobb feltételeket a munkához — vág a dolgok közepébe az elnök. Már a felújítás közben derült ki, hogy megsüllyedt az épület, plusz költség, plusz idő nehezítette az amúgy is sürgős munkát. Az új telephelyen is igyekeztünk okosabban gazdálkodni a hellyel, a lehetőségeinkkel s a külső átalakulással egy időben a belső szervezés is gőzerővel folyt... Mégpedig annak érdekében, hogy a belső tartalékokat felszínre hozzák, s megsokszorozzák a részlegek termelését. — Amikor az ÉGSZÖV szervező mérnökei elkezdték nálunk a munkát, nem fogadta őket mindenki egyforma örömmel. Le kellett győzni azokat a szemléleti korlátokat, amelyek évekig hatottak, s nem egy cél, hanem a részlegek külön-külön érdeke szerint alakították a gazdálkodás egészét, szabták meg a termékskálát — magyarázza Hódosi János. A váltás nem volt könnyű — személycserék, kimondott vagy elfojtott indulat közepette —, de azért maégis elindultak a péceliek a kivezető úton. — Sikerült megértetnünk azokkal, akik nem tudnak eleget tenni a megnövekedett követelményeknek, hogy inkább jól csináljanak valamit, ami esetlég a korábbi feladataiknál kisebb, mint fontos beosztásban vegetáljanak, érezzék rosszul magukat, s ezzel ténylegesen és képletesen is kárt okozzanak mindannyiunknak — emlékezik a dolgok nehezebbik részére az elnök. A külső megújhodással együtt járt a belbecs jó irányú átformálása is. Természetesen sokan még ma sem fogadják szívesen a műhelj ékben egy-egy nehezebb időszakban, hogy a korábbinál jóval többet, s lényegesen magasabb színvonalon kell produkálni. Mindez természetesen gazdálkodási kétszer-kettő, csakhogy ahol eddig nem így szólt a nóta, ott most nem könnyű beilleszkedni az együttesbe ... Azért a gazdálkodási eredmények a kétkedőket, a nehezen váltókat is meggyőzhették. A játékrészlegben 40 százalékkal nőtt a termelés, 35—36 százalékkal a konfekcióban. Dossziéban a jövő Mindez természetesen nem ment varázsütésre, egy csapásra. A változás lényege egyetlen szó — szervezés. Az EG- SZÖV mérnökei által kidolgozott, s a gyakorlatban most vizsgázó komplett irányítási módszer ma még újdonság számba megy a szövetkezetek háza táján. — Látja azokat a dossziékat — mutat egy tekintélyes magasságú irathalmazra Hódosi János. Abban van a jövőnk, vagyis azok a tervek, amelyek az elkövetkező évekre megszabják a tennivalókat. A számítógépre átültetett program nagy segítséget nyújt a gazdálkodás megszervezésében, egy- egy új vállalkozás előtt józan és objektív értékelést kaphatunk a technikától. Véleményem szerint érdemes lenne ezt az ÉGSZÖV által kidolgozott programot a többi szövetkezetben is hasznosítani. A tények, a fehéren-feketén kimutatott szervezési problémák talán jobban rákényszerítenék a szövetkezeteket a belső tartalékok feltárására. Az operatív tervekben valóban egy hosszabb távra szóló program lapul, amelynek megvalósításával — még csupán halkan merik megemlíteni — megduplázhatják a nyereséget. Ennek feltételeit teremtik már meg az idei évben is. Az elektronikai részlegben nemcsak a létszám stabilizálódott, hanem a termékskála is a gazdaságosság jegyében változott. Visszavették a jól bevált multiméterek gyártási jogát, az év második felében piacra kerül az új likvidkristályos változat, amivel a tőkés piacokon is szeretnék megvetni a lábukat. Az anyagmozgatás korszerűsítése — 150 huzalkonténer jelentené a megoldást — megkönnyítené és szervezettebbé tehetné a szállítást, az értékes munkaerőt a termelés szolgálatába állíthatná ... Most épp ennek valóra váltásán munkálkodnak! Önmaguk holnapja — Gyorsan léptünk előre — kénytelenek voltunk — mondja Hódosi János. — S még egy sereg változás előtt állunk, hiszen az elkövetkező félév lesz az igazi főpróbája az új irányítási rendszernek, a termelés magasabb szervezettségének. Ne tartson telhetetlennek, de mi azt szeretnénk, ha nem ahhoz a sötét tegnaphoz, hanem önmagunk holnapjához mérnének bennünket, s így tesszük mi is. Most már ide tudjuk kötni az embereket bérrel — munkával, ■ perspektívával, most már gondolhatunk arra is, hogy a szigorodó gazdasági feltételek mellett is növeljük a nyereséget, törődjünk a kedvezőbb munkakörülményekkel, a szebb környezettel. Februárig másfél milliós tőkés exportot bonyolítanak le, s ez nem kevés, törekednek arra is, hogy az új gyártmányok átfutási idejét csökkentsék — hiszen a folyton változó játékpiacokon például a gyorsaság a biztos üzlettel egyenlő. Erre pedig nagy szükségük van — hiszen fejlesztési alapjuk jelentős hányada még a törlesztésre, a korábbi adósság, hitel visszafizetésére kell. Olykor, de már egyre ritkábban, még kísért a múlt a péceli TRI-TON-ban. A múlt, amelyet szeretnének mielőbb elfelejteni. Talán túlzás a hasonlat, hogy a mondabeli^ főnixmadárhoz hasonlóan újho- dott meg a szövetkezet, mindenesetre tény, nem ülnek habáraikon, a nehézségekből levont tanulságokat kedvezően fordították saját hasznukra. — Lehet, hogy nem lesz mindig sima az utunk — mondja az elnök. A közgazdasági környezet miatt ebben nem is reménykedhetünk, de abban igen, hogy megfontolt gazdálkodással tovább fejlődjünk, úgy beszéljenek rólunk a megyében, hogy van ott Pé- celen, egy jó kis kollektíva, egy jó kis szövetkezet... Gáspár Mária A tröszt megszűnt — de hol az alkatrész Az igazgató zsebére is níegy Érdekes módon manapság a mezőgazdaságról szólva két — egymással nem éppen egyező — közhellyel találkozunk. Az egyik a valóban szép eredményesség, a másik viszont — a pótalkatrészek szakadatlan hiánya. Természetesen mindkettő sajtónk slágertémái közé tartozik. s hogy az utóbbit most ismét elővesszük, annak oka; megszűnt az AGROTRÖSZT. Vajon ez a tény mennyire lesz hatással az idei mezőgazdasági munkákra? Mennyiben változnak az egyik legnagyobb pótalkatrészgyártó vállalat, a budaörsi Mezőgép Tröszt lehetőségei, munkakörülményei? Egyáltalán: enyhül-e az alkatrészhiány? A kérdésekkel Czeller Bélát, a Mezőgép Tröszt termelési igazgatóját kerestük meg. A számok impozánsak — Engedje meg, hogy egy idézettel kezdjem — hangzott a válasz — „A vállalatok pót- alkatrészgyártásának értékelé- ^senél külön ki kell emelni a Mezőgép Tröszt és a vállalatainak tevékenységét, amely az országos gyártásnak 60 százalékát foglalja magában. A Mezőgép-vállalatok 1981- ben szerződéses kötelezettségeik 100 százalékának tettek eleget. Figyelembe véve, hogy az általuk gyártott pótalkatrészek kétharmada importból származó gépekhez kerül felhasználásra, s ezért a gyártás megszervezése jóval nehezebb, ez a teljesítés szinte egyedülálló." ... Mindezeket az Ipari Minisztérium egyik irodája szövegezte meg egy felmérés nyomán, vagyis nem mi mondjuk magunkról, hogy elégedettek vagyunk. Mindazonáltal csak a saját vállalatomról szólhatok érdemben, ezért ha az alkatrészmizéria okáról érdeklődik, eredményeinkről szólhatok. Ta-i vaty t,4 milliárd (!) fórint értékben gyártottunk pótalkatrészt, s ezt az összeget az idén kétmilliárdra emeljük, összesen 8500 féle alkatrészt gyártunk és ez rendkívül sok, az egyes tételek dar&bszáma pedig igen alacsony. Nemcsak a terv szerinti gyártást teljesítettük, hanem a felhasználóknak is közvelenül 250 millió forint értékben adtunk el. Nekik tehát nem kellett máshol megrendelniük, utánajárniuk. Nagyon fontos, hogy a vásárlók jól mérjék fel az igényeket, és időben adják fel a megrendelést. Vagyunk any- nyira rugalmasak és gyorsak, van még annyi kapacitásunk, hogy ebben az esetben segíteni tudunk! — A számok impozánsak, el kell ismernem. Ám ez sovány vigasz annak, aki a földeken áll a törött alkatrésszel. A „Gyártó kerestetik" elnevezésű kampány hiánycikklisitáján még mindig 300 féle alkatrész árválkodik. Ugyanakkor megszűnt egy tröszt, amely — gondolom — a terület felelőse lenne. Hajtsa a kereskedő — Menjünk sorjában. Az idei rendeléseket még az AGROTRÖSZT adta fel, ezért megítélésem szerint ezzel most nem lesz gond Egy év múlva a mi 14 vállalatunknak 17 megyei AGROKER-rel kell majd tartani a kapcsolatot az eddigieknél sokkal szorosabban, de mindenképpen bonyolultabb helyzetben. Ezügyben megint csak az igények helyes felmérésére hivatkozhatok. Ugyanis az alkatrészek többségénél sajnos valóban több hónapra tehető az átfutási idő, mert ezek alapanyagai ötvözött acélból vannak, öntött vagy kovácsolt termékek. A háttériparnak pedig mi is ki vagyunk szolgáltatva. Előfordult, hogy a bugából szobrászkodtuk ki a kovácsterméket; a hozzáértők tudják, hogy ez micsoda veszteség. Ezen kívül a hiányzó alkatrészek legtöbbje úgynevezett műszaki áru, gumiáru, tömítés, golyóscsapágy, szim- mering stb., amelyekkel nem mi foglalkozunk, de sokszor rajtunk kérik . számon. Amit forgácsolni kell — akár nagy hulladékkal is — azt mi megcsináljuk. De nem lehet a vállalatokat veszteséges termelésre szorítani! A saját gépeinknek kötelező előírás a pótalkatrész biztosítása, sokszor még a szériából is kivesz- szük a darabokat, de importgépeknél ez nem megy. A kereskedőknek kellene kihajtani a partnerekből a pótalkatrészt. Állandó készültség — Mit tesz a Mezőgép Tröszt a rugalmasság, a gyorsaság, s nem utolsósorban az egyes vállalatok érdekeltsége ügyében ? — A nyári—őszi betakarítások idején állandó készültségben tartunk, mintegy háromszázötven embert és 150 szervizkocsit, raktárainkat folyamatosan nyitva tartjuk. Tavaly mintegy 1500 esetben nyújtottunk segítséget kint a földön. A vállalatok értékelésénél pedig az első helyen az alkatrészgyártás szerepel. Elértük, közvetlen, zsebre menő érdekeltséggel, hogy igazgatóinknak fontosabb a 20 ezer forintos pótalkatrész, mint akár a húszmillió forintos terv. Jelentős intézkedés, hogy az idei évtől minden vállalatunknál egy úgynevezett pótalkatrész-felelőst, neveztünk ki, akinek feladata a naprakész tájékozódás, segítés. Itt kifogástalan a munkánk. — Gondolja, hogy a Pest megyei termelőszövetkezetek és mezőgazdászok is ezen a véleményen vannak? — Olyan sokat szolgáltunk ki azonnal, hogy ebben biztos vagyok. Ügy érzem, nem csak én, de a többi vezető is intézett már el ügyeket addig, amíg az ügyfél megivott egy kávét, s ez így lesz a jövőben is. Kolossá Tamás Kiegyensúlyozott állattenyésztés A hozamok fokozása a cél Kiegyensúlyozott tenyésztési-tartási munkát irányzott elő 1982-re a mezőgazdaság állattenyésztési terve. • 2—2,5 százalékos fejlődéssel számolnak, ami — ismerve a magyar állattenyésztés nemzetközi mércével mérve is rangos eredményeit — nem kis feladat. A szarvasmarha- és a tehén- állomány növekedését tervezik, meg azt, hogy az évek óta jó színvonalon gazdálkodó ser- tástenyésztők-tartók az idén sem adják alább, sőt. némileg fokozzák is a termelést. A vágóbaromfiból a várható igéA kozmikus sugárzás tudása 3 ánossy Lajos, a kiváló magyar fizikus 1912. március 2-án Budapesten született. Édesapja a Mértékügyi Intézet matematikusa volt, s a Tanácsköztársaság idején tanúsított tevékenysége miatt, 1919 után emigrációba kényszerült, ezért fia Bécsben végezte középiskolai tanulmányait, majd az ottani egyetemre is beiratkozott. Később Berlinbe került, ahol egyetemi doktorátust szerzett 1936-ban, huszonnégy éves korában, o kozmikus sugárzás tárgyában írott disszertációja sikeres megvédésével. A később No- bel-díjjal is kitüntetett P. M. S. Blackett meghívta a londoni egyetemre, majd Manchester egyetemén tanított. A fiatal fizikus-professzor neve ekkor már egész Európában jól csengett. 1947-ben, az ír kormány meghívására elvállalta az Institute for Advanced Studies — az ír egyetem — Kozmikus Fizikai Intézetének vezetését. Egyidejűleg megválasztották az ír Tudományos Akadémia tagjául is. A dublini egyetem egyik vezető professzora volt, amikor kézhez vette a magyar kormány meghívását. 1950-ben tért haza Budapestre. Az Akadémia azonnal rendes tagjául választotta. Itthon Jánossy először az akkoriban épülő-szerveződő szabadság-hegyi MTA Központi Fizikai Kutató Intézete kozmikus-sugárzási laboratóriumát irányította, majd 1956- ban — a legnehezebb pillanatokban — az ország egyik legfontosabb kutatóhelyének az igazgatójának nevezték ki. Több mint egy évtizeden keresztül állt a KFKI élén; ez a időszak meghatározó fontosságú az intézet történetében is. Jánossy munkásságából a kozmikus sugárzás témakörére vonatkozó dolgozatait a világon mindenütt használják, idézik. Elsősorban az úgyn<^ vezett levegőzáporok, mégpedig különösen az áthatoló és kiterjedt záporok elméletével vívta ki az őt világszerte övező szakmai megbecsülést. A nagy koincidenciaberendezésekkel végzett nevezetes kísérletes vizsgálataira — melyek az áthatoló levegőzáporokban előforduló elemi részecskék természetét segítettek feltárni —, máig sokan hivatkoznak. Fontos eredményeket tulajdonítanak neki a mezonkeltés és a levegőzáporok problémáinak kvantitatív tárgyalására vonatkozóan is. Ezekért a dolgozataiért alig egy évvel hazatelepedése után, 1951-ben megkapta a Kossuth-díjat. Jánossy Lajos azok közé a tudósok közé tartozott, akik tudományos alkotómunkájuktól nem választották el az isst remeretterjesztést sem. Még középiskolai fizikaoktatás formjában is szívesen közreműködött, rendszeresen látogatta a gimnáziumok fizikaóráit. Emlékezetes televíziós ismeretterjesztő előadássorozata mellett a lapokban is gyakran felbukkantak színe? és érdekes cikkei. A gravitáció és az atomok közötti kapcsolatról éppoly természetességgel értekezett, mint az oktatás és iskolai túlterhelés kérdéseiről. Köztudott, hogy Jánossy, az MSZMP Központi Bizottságának tagjaként, a hazai tudománypolitikai irányítás egyik kulcsszereplője volt. A legkülönbözőbb fórumokon: kongresszusi előadásain, akadémiai bizottsági üléseken, a magyar tudomány eredményességéért. de az ehhez szükséges feltételek megíeremlé- séért is síkraszállt. Mindazokon az őrhelyeken szolgált, ahol a magyar fizika és matematika ügyét — akár hazai, akár nemzetközi testületekben — hatékonyan képviselni lehetett. égy esztendeje, 66 éves korában — szívroham következtében — hunyt el. Szimbolikus, hogy éppen óra- látogatásra indult egy középiskolába: az utánpótlás ügye volt talán utolsó gondolata. Szántó György Tibor N nyékhez igazították a nagyüzemi és kistermelői programokat. Az állattenyésztés nagyüzemében a tejtermelésben és a marhahízlalásban mindenekelőtt a hozamok fokozása a cél. A terv az idén is számol azzal, hogy a kistermelők tehénállománya — összefüggésben a nehéz fizikai munkával — némileg mérséklődik, ám ez nem érinti majd az ösz- szes tej mennyiségét. Lévén, hogy a nagyüzemek, amelyek keresztezéssel és a tartási munka javításával fokozzák a hozamokat, 1982-ben várhatóan növelik majd a tej-átadást. Ennek megfelelően a tejipar — a tejtermeléshez hasonlóan — az idén mintegy 2 százalékkal több alapanyagot vesz majd . át. Ebből mindenekelőtt a hazai ellátást javítják, főként azokon a területeken, ahová eddig csak szűkebb választék jutott. A vágómarha-termelés fokozását a január 1- től megváltozott szabályozó rendszer segíti, egyebek között különféle árkiegészítésekkel. így arra lehet számítani, hogy az állatenyésztésnek ebben az ágazatában is a korábbinál erőteljesebb ütemű fejlődés következik be. A sertéstartásban a tavalyi eredmények megismétlését tartalmazza a terv, de a rendelkezésre álló takarmány és az állatok egyre javuló genetikai képességei az elmúlt évi felvásárlás túlteljesítését is lehetővé teszik. Jelenleg a nagyüzemekben tartott állomány mintegy fele már hibrid sertés másik része pedig részben fajtiszta, részben pedig különböző irányított keresztezésekből származik. A kisgazdaságokban is eljött az ideje a fajták jobb megválasztásának. A sokáig kedvelt Cornwall és az úgynevezett öves fajtákat fokozatosan lecserélik: helyettük lapálysertéseket tartanak majd a kistermelők, akik idén is megkapják mindazt a támogatást — a húsipartól, a nagyüzemektől, az áfészektől. a gabona’partól. a kereskedelemtől. az állategészségügyi szervektől stb. —, amit már az elmúlt években is élveztek. <>
