Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-17 / 64. szám

^8» an 1982. MÁRCIUS 17., SZERDA A kettős gázolás felelősei A vállalati teherautó veze­tője nem vette figyelembe az Állj! Elsőbbségadás kötelező! jelzést. Így történt, hogy hir­telen kanyarodva hátulról ne­kiütközött egy szabályosan közlekedő segédmotoros ke­rékpárosnak és az úttest bal oldalára, egy éppen akkor ar­ra robogó autóbusz elé lökte, amelynek kerekei a szeren­csétlen ember jobb lábát szét­roncsolták, úgy, hogy térd fe­lett amputálni kellett. A súlyosan sérült ember kárát az Állami Biztosító megtérítette, de az illető száz- ötvenezer forint nem vagyoni kár megfizetéséért pert indí­tott ellene. A járásbíróság helyt is adott a keresetnek, de az ítélet ellen a biztosító fellebbezett. Az ügy másod­fokú elbírálását a Legfelsőbb Bíróság a maga hatáskörébe vonta. Végzésében a járásbí­róság ítéletét hatályon kívül helyezte és új tárgyalásra, va­lamint újabb határozat hoza­talára kötelezte. — Ebben az esetben a te­herautó és az autóbusz közös károkozásáról van szó, s ez akkor is fennáll, ha az autó­busz vezetője a szerencsétlen­ség bekövetkezésében vétlen volt — mondta ki a Legfel­sőbb Bíróság. Tehát az oko­zott kárért mindkét jármű vállalata felelősséggel tartozik a sérülttel szémben. A segéd- motoros kerékpározás viszont nem minősül fokozott ve­szélyességgel járó tevékeny­ségnek. Jogi tanácsok A szabad szombat is munkaszüneti nap Kinek nem jár az özvegyi nyugdíj? 41 Amikor a bíróságon szü­netel a munka, a szabad szom­batot is munkaszüneti napnak kell tekinteni. A polgári perrendtartás nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a jogorvoslati ha­táridőket a felek betartsák. A határidő elmulasztása jogvesz­téssel járhat; ha a fellebbezé­si határidő letelt, azt már nem veszik figyelembe. A jogsza­bály egyes esetekben viszont megengedi, hogy igazolási ké­relemmel élhessen az a fél, aki önhibáján kívül nem élt jogorvoslattal. Ez azonban csak rendkívüli és nagyon ke­vés esetben van így. Vannak ugyanis olyan ese­tek, amelyeknél nem elegendő, hogy a jogosult a rendelkezé­sére álló batáridő utolsó nap­ján éjjel. 12-ig adja postára beadványát, mivel annak a határidő utolsó napjára meg is kell érkeznie. Ezek közül csak egyet említenénk, amely éppen a sajtóval kapcsolatos. Éppen azért, mert a sajtó út­ján való jogi ismeretterjesz­tés, jogpropaganda célja, hogy az újságolvasó legyen jól tá­jékozott jogairól akkor is, ha éppenséggel valamilyen sajr tóközleményt kifogásol, mert az reá nézve valótlan tényt állít vagy híresztel. Az, aki a sajtóközleményt magára nézve valótlannak iTíZ NAP RENDELETÉIBŐL A honvédelmi kötelezettsé­get teljesítők és hozzátarto­zóik egyes járandóságairól a Társadalombiztosítási Köz­löny 2. számában jelent meg a 4/1981. (XII. 12.) HM-EÜ M—PM. számú együttes ren­delet. A mezőgazdasági szakcso­portok tagjainak társadalom- biztosításával kapcsolatos kér­désekről kiadott 2—30/1982. (Tb. K. 2.) Tb. Főig. sz. közle­ménye ugyanitt jelent meg. A lőfegyverekről, a lősze­rekről és lőterekről szóló 2/1975. (IV. 16.) BM. számú rendelet módosításáról a Ma­gyar Közlöny 1/1982. (III. 2.) BM. sz. rendelet a Magyar Közlöny 11. számában jelent meg. A találmányok, védjegyek és ipari minták kiállítási el­sőbbségéről ugyanitt jelem meg a I—OTH—1982. sz. hir­detmény. A kereskedelmi tevékenysé­gek gyakorlásáról a 2/1982. (III. 8.) Bk. M. sz. rendelet, és az üzletszerzők, propagandis­ták, és az ügynökök díjazásá­ról kiadott 3/1982. (III. 8.) Bk. M. számú rendelet a Ma­gyar Közlöny 12. számában jelent meg. Az egyes építésügyi ágazati szabványok módosítására ki­adott 3/1963. számú ÉVM. uta­sítást az Építésügyi Értesítő 6. száma tartalmazza. tartja, sérelmezi, a közlemény megjelenésétől számított 30 napon belül helyreigazítás közlését kérheti. Jelen esetben a 30 nap azt jelenti, hogy er­re az utolsó napra a helyre- igazítási kérelemnek, már ah­hoz a szervhez, kell beérkez­nie, amely azt közölte. (Rádió, tv, filmhíradó esetében, a köz­vetítéstől számít a 30 nap.) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számá­nál fogva a kezdőnapnak megfelel, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiány­zik, a hó utolsó napján. Ha a határidő utolsó nap­ja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le. A probléma a szabad szom­bat bevezetésével vetődött fel és több olvasónk jelezte, hogy nem lát tisztán ez ügyben. Korábban ugyanis úgy tud­ták, hogy a szabad szombat szabadnap, a hét minden más napja munkanap. Kérdezik: változott-e ez az álláspont? Az, hogy a hét minden nap­ja munkanap, módosításra ke­rült. A munkaügyi kollégium 69. sz. állásfoglalása kimon­dotta, hogy a munkaszüneti napok mellett, a Munkg Tör­vénykönyvben felsorolt ese­teknél, a vasárnapot is érteni kell. mert a munka általában vasárnap is szünetel, s így a fél, pl. a beadványt vasárnap sem tudja a bíróságon be­nyújtani. Az 1021/1979. (IX. 12.) Mt. h. számú határozat ren­delkezése alapján az állam- igazgatás, valamint az igaz­ságszolgáltatás területén, egy­séges munkarendet kell al­kalmazni. úgy, hogy a szabad szombat azonos napokra es­sék. Ez azt jelenti, hogy a fél ezentúl az eljárási cselekmé­nyek szempontjából ezen a napon is ugyanolyan helyzet­be kerül, mint a munkaszüne­ti napokon illetve vasárnap. Ehhez képest a Pp. hivatko­zott rendelkezésének szemszö­géből e szabad szombatnak is a munkaszüneti nappal egy tekintet alá kell esni. • Mikor szűnik meg az öz­vegyi nyugdíj, és mikor jár új­ból? Az ideiglenes özvegyi nyug­díj, a férj halálától számított egy év lejártával megszűnik. A rokkantság címén megálla­pított állandó özvegyi nyug­díj megszűnik, ha az özvegy mar nem rokkant. A férj öz­vegyi nyugdíja megszűnik, ha mar nem munkaképtelen. Az árvaellátásra jogosult gyer­mekek tartása címén megál­lapított állandó özvegyi nyug­díj megszűnik, ha már egyik gyermeket sem illeti meg ár­vaellátás. Mind az ideiglenes, mind pedig az állandó özve­gyi nyugdíj megszűnik, ha az özvegy az 55. életévének a betöltése előtt házasságot köt. Nem szűnik meg tehát az öz­vegyi nyugdíj, ha az özvegy ennél az életkornál később kot házasságot. A megszüntetett özvegyi nyugdíj visszaadását az öz­vegy nő akkor kérheti, ha azt nem házasságkötés miatt szüntették meg, és a megszün­tetéstől számított 15 éven be­lül rokkant lesz vagy eléri az 55. életévét. Az állandó özve­gyi nyugdíj akkor is újra jár, ha az özvegy nő a férje jogán legalább két árvaellátásra jo­gosult gyermek eltartásáról gondoskodik. Az 1963. április 30-a után kötött házasság miatt, megszüntetett állandó özvegyi nyugdíj — az újabb házasság megszűnése esetén — akkor jár újból, ha az öz­vegy a házasságkötéskor vég- kielégítést nem vett fel, és újabb házassága nélkül az ál­landó özvegyi nyugdíj egyéb­ként megilletné. Az 1963. má­jus 1-e előtti házasságkötés miatt megszüntetett özvegyi nyugdíj nem adható vissza. Az özvegyi nyugdíj újbóli fo­lyósítását attól a szervtől kell kérni, amelyik azt korábban már folyósította, majd meg­szüntette. A megszüntetett özvegyi nyugdíj, ha az előbbiek .sze­rint újból jár, olyan összeg­ben illeti meg az özvegyet, mintha azt meg sem szüntet­ték volna. Dr. M. J. Csak kifogástalan árut szabad forgalmazni Ha minőségi kifogás merül fel... Alapvető szabály, hogy a ' kereskedelem csak kifogásta­lan minőségű árut hozhat for­galomba. Ha azonban a vevő csökkent értékű. cikkek árusí­tására kijelölt boltban vásá­rolt vagy előzetesen közölték vele a minőségi hibát és ezért a terméket olcsóbban kapta meg — emiatt később termé- . szetesen nem reklamálhat. Blokk nélkül is A minőségi kifogások in­tézéséért a hibás árut forga­lomba hozó üzlet vezetője, il­letve a magánkereskedő vagy a kisiparos felelős. Lényeges tudnivaló — de ez elég köz­ismert is —, hogy reklamá­ció esetében meg kell őriz­nünk az áruról kapott blok­kot, fizetési jegyzéket. En­nek eldobása vagy elvesztése kétségtelenül megnehezíti a minőségi kifogás elintézését. De — és ezt viszont kevesen tudják — nem teszi lehetet­lenné! Jogilag blokk nélkül is reklamálhatunk, ha a vásárlás helyét és idejét valamilyen más módon — például ta­núkkal — megnyugtatóan tud­juk igazolni. A hibás áru kijavítását leg­később a bejelentéstől szá­mított nyolc napon belül el kell végezni. Ha ez nem tör­ténik meg, a vásárló kíván­sága szerint, az áru árát le kell szállítani, a terméket ki kell cserélni vagy a vételárat vissza kell fizetni. Ha a vá­sárló a hibát kijavítja vagy mással kijavíttatja, ebből adó­dó költségeinek megtérítésére jogosult. Abban az esetben, ha a ve­vő árleszállítást, cserét vagy vételár-visszafi-zetést igényel, a minőségi kifogást a jogsza­bály szerint azonnal el kell intézni. A vételár visszafize­tésén a vásárló természetesen nem nyerészkedhet. Speciális szabályok Előfordul persze, hogy in­dokoltan húzódik el valame­lyest az intézkedés. Például akkor, ha minőségi kifogás jo­gosságát egyértelműen szabad szemmel nem, csakis műsze­res vagy laboratóriumi vizs­gálattal lehet eldönteni. A minőségvizsgáló szerv legké­sőbb tíz napon belül köteles nyilatkozni, s szakvéleménye a vállalatra irányadó. Némileg speciális szabályok vonatkoznak az élelmiszerek­re, háztartási vegyiárukra, kozmetikai készítményekre. Ha minőségileg hibásan ke­rülnek forgalomba, ezeket a vásárló választása szerint azonnal ki kell cserélni, vagy vissza kell venni a teljes vé­telár megtérítése mellett. Lé­nyeges előírás az, hogy a gazdálkodó szervezet boltja az üzletkörébe tartozó élelmi­szerek, háztartási vegyiáruk, kozmetikai készítmények ese­tében nem kérheti a vásárlás tényének fizetési jegyzékkel, vagy más módon történő iga­zolását. Ezeknél a termékek­nél a vásárlói kifogás elinté­zéséről jegyzőkönyvet sem kell felvenni. Ebből követke­zik viszont, hogy valamennyi egyéb árucikk esetében négy­példányos jegyzőkönyv fel­vétele kötelező. Látható helyen Ha bolt és a vevő között vi­ta támad, ezt az esetek több­ségében a minőségellenőrző intézet szakvéleménye dönti el. Előfordulhat azonban, hogy a vásárló ezzel sem ért egyet, s kifogását továbbra is fenn­tartja. Ilyenkor bizonyos ese­tekben joga van arra, hogy bí­rósághoz forduljon, s ott ke­ressen jogorvoslást. A fogyasztók érdekeit vé­dő szabály az is, hogy a vá­sárlók kifogásainak intézését szabályozó rendelkezéseket minden üzletben feltűnő he­lyen ki kell függeszteni. Dr. Deák András LOZAS Üzemi lapokban olvastuk Magad uram, ha szolgád nincsen — biztat a tapasztalato­kon alapuló bölcsesség, amely napjainkban már némi kiegé­szítésre szorul: magad uram, vagy — nézz körül, hátha más­nak már eszébe jutott. E kettősség a lehető legjobban megfér egymás mellett — állítják a gazdasági szakemberek, hiszen a vállalaton belüli fejlesztések, újítások és a más cégektől vá­sárolt korszerű technológiák, szellemi'termékek együttesen se­gíthetik a rugalmas alkalmazkodás egyik legfontosabb felté­telének, a piacképes termékszerkezet megteremtésének cseppet sem könnyű munkáját. vnJa »»oletArjai. eaYesüuTrexr A Csepel Autógyárban is már esztendők óta gyártanak különböző alkatrészeket az Ikarus Karosszéria- és Jármű­gyár megrendelésére, évente egyre nagyobb mennyiségben. Az immár 1970. óta készített Ikarus—200-as típusokhoz a szigethalmiak úgynevezett szekrényváz-fenékeket szállí­tanak, ám emellett hidrokor- mányokat, ZF licencű sebes­ségváltókat, valamint tengely- kapcsolókat is adnak. E két utóbbi termék — ezt mutatják a nemzetközi összehasonlítások — minden tekintetben kor­szerű, de a hidrokormányról már nem lehet ugyanezt el­mondani. A szigethalmi szakemberek részletesen megvizsgálták, ho­gyan tudnának a követelmé­nyekhez igazodni. Megállapí­tották, hogy ehhez egyebek között fel kellene újítani a tel­jes gépparkot. Számba vették azt is, hogy a tőkés piacokra egy saját fejlesztésű, hidro- kormánnyal szinte lehetetlen betörniük. Világossá vált te­hát, hogy gyorsabb és ered­ményesebb, ha valamely kül­földi cégtől licencet vásárol­nak. A piackutatás azt mutatta, hogy a KGST-hez tartozó tag­országokban nem gyártanak olyan hidrokormány típust, amely megfelelne a követel­ményeknek. Ezért 1977-ben 34 nyugati céggel kezdtek tár­gyalásokat. Hosszas mérlege­lés után a Bendiberika S. A. céggel kötöttek szerződést, amelyet az idén januárban ír­lak alá. ... VIUo »»OUTllUAI MYMdurTWI ’S** w _ w i Lépést tartani a követel­ményekkel, nem mindig köny- nyű feladat. A piaci sikerek­hez elsősorban korszerű ter­mékek kellenek, olyanok, amelyek a nemzetközi ver­senyben is megállják a helyü­ket. Ehhez olykor nem szük­séges nagyobb befektetés, kül­földi vásárlás, sokkal inkább a bevezetőnkben idézett köz­mondás első részét — magad, uram — kell megszívlelni. A Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyárában is ezt tették. Felismerték, hogy az exportpiacok megtartásá­nak és újabb megszerzésének legfontosabb feltétele a haté­konyság és a gazdaságosság növelése. Körülnéztek hát há­zuk táján, s találtak éppen elég tennivalót. Erre az esztendőre is fon­tos célokat jelöltek meg. Alap­vetőnek tartják a létszámhiány megszüntetését, s gyáron be­lül az új vállalkozási formák meghonosítását — elsősorban a hulladékfeldolgozásra, a szerszámjavításra, a takarítás­ra és a parkgondozásra —. valamint az alkatrészgyártás ütemességének javítását. Azt is tervezik, hogy a bérezési lehetőségeket a teljesítmények növelésére, a túlórák csökken­tésére használják fel, s meg­teremtik a mintegy 8 millió fo­rintos anyag- és energiakölt­ség megtakarításának feltéte­leit. A rugalmasság megterem­tése olykor nem is olyan könnyű. Hiszen, ha csak any- nyiból állna, hogy megvásá­rolunk néhány korszerű gé­pet! A Pest megyei Műanyag- ipari Vállalat budapesti gyá­rában sem úgy alakultak a dolgok, mint arra a gazdasági vezetés számított. Az elmúlt esztendőben jelentős veszte­séggel zárta az évet a kollek­tíva, s ez mélyebb önvizsgálat­ra késztette az érintetteket. Mint Fördős Gábor cikkében olvashatjuk, annak ellenére, hogy tavaly fejeződött be a rekonstrukció, s már május­ban megindulhatott a nagy­üzemi termelés, nem sikerült eredményesen dolgozniuk. A legnagyobb gondot a szemlélet okozta. Emiatt az első hónapokban a hatékony­ság elmaradt a várttól. Töb­ben azt mondogatták, hogy az új gépsor rosszabb a régebbi­nél, valójában azonban a korszerű gépek ismeretének hiánya szülte a bizalmatlan­ságot. Szerencsére a helyzet az év végére megváltozott, s úgy tűnik, ebben az esztendőben már eredményesebben tevé­kenykedik majd a PEMÜ fő­városi gyára. Ugyancsak egy vásárlás a témája a Nagykőrösi Konzerv­gyár tájékoztatójában megje­lent cikknek, ám ezúttal nem gyártási eljárás volt az adás­vétel tárgya, hanem egy gép. Az NSZK-bóí importált kor­szerű csomagolóberendezéssel az volt a gyáriak elképzelése, hogy a külföldről behozott anyagok megtakarítását segít­se elő. Jelenleg ugyanis a kisegységű paradicsompürét olyan fémdobozokban forgal­mazzák, amelyek tőkés import­ból származó ónozott lemez­ből készülnek. A világpiacon e lemezek ára immár tartó­san emelkedik, ezért látszik ésszerűnek, hogy fémdobozok helyett műanyagba csomagol­ják terméküket a nagykőrö­siek. Megfelelő előkészítés után a konzervgyár a Komplex Kül­kereskedelmi Vállalat közve­títésével szerződést kötött a nyugatnémet Uhlman cég­gel, s ennek eredményeként az j,dén január elején meg is érkezett a korszerű berende­zés. Februárban már a próba- üzemelés folyt. A gép terme­lésbe állítását egyelőre az hátráltatja, hogy az ÖLI—210 típusú kartonba rakó automa­ta szállítása késik, de a cso­magoláshoz szükséges fedő­fólia sem áll a gyáriak ren­delkezésére. F. Z. ÉPÍTKEZŐK! B 30 as bIokklé*Iál A Kisbéri Téglagyárban márciusban azonnal beszerezhetnek I., II. és részben III. osztályú minőségű A tégla szombaton és vasárnap is elszállítható. Befizetés: a Budapest környéki és a Budapesti Tüzép Vállalat telepein, valamint az Áfész Tüzép-telepeken. Házhoz szállítást a Volán kisbéri téglagyári kirendeltsége is vállal. Észak-Btinánliíli Tégla- és Cserépipari Vállalat, Győr

Next

/
Oldalképek
Tartalom