Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-14 / 62. szám

A legjobbak díja Megyei megnyitó A Pest megyei Tanács V. B. Testnevelési és Sporthivatala, valamint a Vác városi Tanács művelődésügyi osztálya és a Váci Testnevelési és Sportfel­ügyelőség rendezésében ápri­lis 4-én, szombaton városunk­ban lesz a VI. országos sport­napok Pest megyei nyitóünne­pélye. A program szerint a Futa- vác akció résztvevői 9.30-kor startolnak a Konstantin téren, és 10 órakor együtt érkeznek a Madách Imre Művelődési Központhoz, a felszabadulá­sunk 37. évfordulója tisztele­tére rendezett megyei hálasta­féta tagjaival. 10 óra 30-kor kezdődik a VI. országos sportnapok me­gyei nyitóünnepélye, és ott adják át a díjakat Pest me­gye 1981. évi legjobb spor­tolóinak. Mozi Kultúr Filmszínház (Lenin út 58): március 15-től 17-ig délután 4 órakor Vácott ne­gyedik alkalommal újítják fel A hét mesterlövész című ame­rikai westernfilmet. — Este 6 és 8 órakor A kettévált mennyezet című, új magyar társadalmi filmdráma szere­pel a mozi műsorán. Rendez­te : Gábor Pál. Főszereplői: Básti Juli, Jan Nowicki, Piros Ildikó és Almási Éva. Csak 14 éven felülieknek! Ügyelet Március 15-től, hétfőtől az alábbi orvosok tartanak éjsza­ka ügyeletet a városban. Hét­főn: dr. Kreiner Lenke, ked­den: dr. Bénik Gyula, szer­dán: dr. Tóth Mária, csütörtö­kön: dr. Karádi Katalin, pén­teken: dr. Füredi Gyula, szombaton és vasárnap: dr. Karádi Katalin, 20-án" és 21- én gyermekgyógyászati ügye­letet dr. Huszágh Hedvig. Az ügyeletet a régi kórház épüle­tében (Vác, Március 15. tér 9.), a 11-525-ös telefonon lehet hívni. A beosztás hét közben meg­változhat. Vasárnapi sport Labdarúgás Járási I. osztály. II. forduló. Kóspallag—Dunakeszi. Vezeti: Tóth J., Karsai. Vácrátót— SződLiget. Petrovics, Pusz­tai. Galgavölgye—Márianoszt- ra. Nagy L, Jaczkó. Ipolyda- másd—Lestikés. Ferencz M. Pintér. Főt II.—örbottyán. Wernke, Baksza. Fortuna— Szob. Vidra, Kunya. Serdülők: Fóti Tsz—Sziget­monostor. 10 óra. Vezeti: Var­jú I. Az ifjúsági mérkőzések 13 órakor, a felnőtt mérkőzések 15 órakor kezdődnek. ínon A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁS! ES VÁC VAROS! KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM 1982. MÁRCIUS 14., VASÁRNAP SCI segít a nagymamának? Ami a segélynél is fontosabb Folytatódjon az idős emberek megbecsülése — A természet szigorú tör­vényed szerint egyszer min­denki fölött eljár az idő. Van, aki tudatosan készül erre, van akit váratlanul ér. Az is­mert történelmi előzmények miatt ma még nagyon tarka a kép. A kiegyensúlyozott, nyu­godt, idős kor feltételeit a társadalom a maga eszközei­vel igyekszik megteremteni, ám nem pótolhatja a család szerepét. Anyagi támogatás Az idősek éve váci járási programjának szinte a nyitá­nyát jelentette az a . nemrég lezajlott tanácskozás, melyen a járási párt-végrehajtóbizottság tekintette át, mit is tesznek az idős emberekért, milyen a helyzetük a közigazgatási egy­ség határain belül. Sok volt a jelentés előterjesztőihez in­tézett kérdés, sokáig tartottak a hazzászólások. Nem csoda. — A téma izgalmas, a döntés felelősségteljes. — A több generácós családi együttélés formáit ezen a vidéken is megváltoztatta az ipari fejlő­dés. Gyakori jelenség, hogy a fiatalabb családtagok más te­lepülésre költöznek, az idősek magukra maradnak. A társadalmi-gazdasági vál­tozások hatására kialakuló új, meg új jelenségekhez igazodó megoldásokat nem könnyű egy­szerre megtalálni. Az adott kö­rülmények ismeretében első­sorban a központosított tanácsi intézkedések és társadalmi kezdeményezések a leghatéko­nyabbak. A tanácsok által irányított gondoskodás egyik formája a rászorulók anyagi támogatása, amelynek fedezetét évente a költségvetésben tervezik. A tapasztalatok szerint keveseb­ben szorulnak szociális se­gélyre. Így a kevesebb sze­mély számára többször, töb­bet adhatnak. Míg 1976-ban a járás területén az egy eset­Üj kiállítás A jövő hót műsorából Március 15., hétfő: 18 óra­kor a Dunakanyar Fotóklub­ban Fabi Sándor és felesége diavetítést tart A Pireneuso- kon át Andalúziáig címmel. — 18 órakor a Magyar Néphad­sereg Művészegyüttese a mű­velődési központ színházter­mében Aranysörényű fellegek címmel bemutatja új műsorát. A belépés díjtalan! Március 16., kedd: 14 óra­kor az MTESZ Pest megyei .szervezete ifjúsági bizottsági ülést tart a Madách Imre Művelődési Központban. — A Hazafias Népfront nőbizottsá­ga 18 órakor látogatást szer­vez a Váci Járási Könyvtár megtekintésére. Március 17., szerda: A Bé­lésszövőgyárban 14 órakor Dongó Zoltánné előadást tart A gyártmányfejlesztés tapasz­talatai az új pneumatikus szövőgépeken címmel. — A Városi-Járási Pedagógusklub­ban Tabár Béláné iparmű­vész beszél Baranya megye népművészetéről. — A Do­mino Pantomimegyüttes e napra hirdetett Salome-elő- adása elmarad. Március 18., csütörtök: A KISZ megalakulásának 25. évfordulója alkalmából dél­után nagygyűlés lesz Vác fő­terén, majd emlékkiállítás nyílik a Komócsin Zoltán Kollégiumban. — A Madách Imre Művelődési Központ színháztermében 19 órakor az új Bergendy együttes koncert­je. Március 19., péntek: A Vá­rosi-Járási Könyvtár Galériá­jában 17 órakor dr. Gerebich József megnyitja Csorba Si­mon grafikusművész kiállítá­sát. — Nagymaroson, a műve­lődési házban 18 órakor elő­adás: A gyümölcsfák metszé­se címmel; a kertbarátkor is­meretterjesztő sorozatának zá­ró előadása. — 17—22 óráig Jazz-presszó a - művelődési központban, a Jávory együt­tes közreműködésével. Március 20., szombat: 15 órakor kezdődik a Ki tud töb­bet a Szovjetunióról? vetélke­dő elődöntője Vácott, négy megye csapatainak részvételé­vel. — A művelődési központ 48-as termében délelőtt játék­csere, óvodások, kisiskolások részére. — A színházteremben 17 és 20 órakor tartják az OKISZ-Labor divatbemutató­ját. A műsorban fellép: Dé- kány Sarolta, Koós János, Bessenyei Ferenc és Horváth Attila. P. R. re jutó átlag 510 forint volt, addlig 1981-ben 1 ezer 380 fo­rintot fizettek ki. Itt érdemes megjegyezni, hogy 1980-ban az országos átlag 880, a megyei 1 ezer 30, a járási átlag 1 ezer 150 forint volt. Emberek kőié A községekben végzett fel­mérések arra is fényt derítet­tek, hogy az idős emberek életében nem annyira az anyagi gondok nehezítik, mint inkább a magányosság. A rep­rezentatív vizsgálat során megkérdezettek 16,8 százaléka egyedül él, mert gyermekeik más helységben dolgoznak, vagy' mint mondták; ritkán látogatnak el hozzájuk, mert na,gyón elfoglaltak. Tizennégy község 9 ezer 738 idős lakó­jának ‘14,3 százaléka érzi úgy, hogy nem törődik vele a csa­lád. Mások fontosnak tartják a társadalmi gondoskodás olyan formáit, mint például a házi étkeztetés, a tüzelőszállí­tás, a társas rendezvények, az idősek napközi otthona és a szociális otthoni felvétel. A lakóhelyi gondoskodás egyik formájaként működő, úgynevezett öregek napközi .otthona 1980-ban már 10 he­lyen működött, s mindegyike 25—25 személy részére tette lehetővé a társas élet sokféle formája mellett a déli étke­zést is. Kemencén 10 személy­nek hétközi bentlakást is biz­tosítottak. Az adatok alapján azt hihetnénk, mindez kevés a lakosság arányaihoz képest. Ám az intézmények kihasz­náltsága általában csak 80 százalékos. Ez utóbbi Verőce­maros 1981. évi adata, s ez is kevesebb, mint 1979-ben volt. Ácsán ezzel szemben szeszé­lyesen hullámzik a grafikon vonala, amely az 1976. évi 40- ről 1980-ra már a 70 fölé ívelt, hogy aztán 1981-ben 20 százalékra csökkenjen. Leg­népszerűbb az „ÖNO” Vá- mosmikolán, ahol a látoga­tottság eléri a 102 százalékot. Mint kiderült, ezek a számok nem a reális igényeket és szükségleteket tükrözik, ha­nem a családi előítéletek ját­szanak szerepet. Előfordul, hogy a fiatal családtagok ké­rik az otthon ülő, napközben magányos szülőktől: Ne jár­jon oda, mert még azt hiszi a falu, hogy nem tudnak róla gondoskodni. Először a család Sok múlik persze azon is, hogy az idős korosztály tag­jai mit tesznek önmagukért, s kezdeményezéseiket ki, mi­ként karolja fel. Verőcemaro­son, Szokolyán, Fiádon, Vác- dukán, a nyugdíjasok klubja vezetősége gondoskodik a tár­sas együttlét sokféle formájá­ról. Kemencén, Szobon, Fo­ton és Váchartyánban a Ha­zafias Népfront és a szakma­közi bizottság szervez gyak­ran rendezvényeket. Az úttö­rőkből alakult ifjú vöröske- resztes-ek kibontakozó mozgal­ma figyelemre és erőtelje­sebb támogatásra méltó, peda­gógiailag is hasznos forma. A kis úttörők ebédet visznek, bevásárolnak, vizet és tüzelőt készítenek be a magányosan élő, beteg öregeiknek. A járás mintegy 45 munkahelyén je­lentős számban alkalmaznak nyugdíjasokat, s több helyen tartanak régi dolgozóikkal rendszeres kapcsolatot is. A szobi Gyümölcsfeldolgozó Kö­zös Vállalat és a szobi Áfész évente egyszer 500 forintos utalvánnyal ajándékozza meg nyugdíjasait. A járás üzemei­nek néhány szocialista brigád­ja rendszeresen részt vesz az idősebbek rendezvényein láto­gatást tesz a szociális ottho­nokban, s éz az ott lakók kö­rében mindig örömet okoz. A ts,z-ak, vállalatok segítsége nélkül mindenütt gondot oko­zott volna a napközi otthonok létrehozása, s nemcsak ebben, hanem a fenntartásokban, az épületek csinosításában, a környezet szebbé tételében is mindig számtíhatnak rájuk a helyi tanácsok. Sok tehát a jó példa, mégis több kellene. Még szélesebb körű társadalmi összefogás. Nemcsak a gazdasági életben sok a feltáratlan lehetőség. A családban kezdődik, az óvodá­ban, az iskolában, a KISZ- ben, az egész társadalomban kell, hogy folytatódjon dfe idős emberek megbecsülése, tisz­telete. Gyors ritmusú hét­köznapjainkon sem feledkez­hetünk meg azokról, akik megteremtették mai életünk alapjait. Erről is sokat kell beszélni, érvelni, sokszor finom tapin­tattal beavatkozni. A nevelés is tálsadalmi feladat. K. T. I. Gyerekek és felnőttek háza Esténként nagy a forgalom Házi kiállításon mutatják be A gödi József Attila Műve­lődési Ház színháztermének falad még az általános iskolá­sok vidám farsangi bálját idé­zik. A falak mellett katonás rendben sorakozó székek üre­sek. A ház vezetői tudják, es­te benépesül a terem a balett­tanfolyamra járó gyerekek zsi­vajától. Az irodában ülünk, le be­szélgetni Ossán Lászlóné gaz­dasági ügyintézővel. Tőle tu­dom meg, hogy az igazgató be­teg, az új művészeti előadó pe­dig alig két hónapja dolgozik a házban. ' — Miről akar írni? — kér­dezi. — A művelődési ház ama­tőr művészegyütteseiről. — A bábszakkörünk 1978- ban alakult Havas End véné óvónő vezetésével. Két cso­portban tevékenykednek. Az egyik az általános iskola ta­nulóiból áll. Ök bábokat ké­szítenek. A másik csoport az óvodásoké. Május 9-én Buda­pesten a bábjátóknapon ve­szünk részt Weöres Sándor művéből adunk ízelítőt. A szakkör 20 tagú és általában házi rendezvényeken mutatja be tudását. Célja, hogy a mai költők műveit adják elő Forog a korong egyre sebe­sebben. Ügyes kezek irányít­ják az anyagot. A gyerekek kerámiákat készítenek. — Mióta? — A kerámiaszakkör két­éves, és 15 tagú. Vezetője Vé- ninger Margit és Vertei And­rea keramikusok. Az általá­nos iskolás gyerekek a foglal­kozásokon szobrot, állat- és emberalakokat formálnak. Ez év végén házi kiállításon mu­tatják be a legjobb alkotásai­kat. Ki ne ismerné Göd-alsón a 15 éves népi zenekart? A héttagú csoport vezetője Kovács Géza. — Mintegy 500 nótát, ver­bunkost, népdalt tudnak. Ta­lán a legnépszerűbbek a köz­ségben. Több alkalommal felléptek a Dunántúl városai­ban, községeiben. Szólóéne­kesük Papp István és Sesztai Nándorné. Márciusban a vá­ci Madách Imre Művelődési Központ vendégei lesznek. — Melyik csoport a legfia­talabb? — A rajzszaikkör, amely ez éy januárjában alakult Uhrig Zsigmond festőművész vezeté­sével A mintegy 12 tagú cso­port jelenleg a festészet tech­nikai elemeit tanulja. Foglal­kozásaikat Ady-klubban tart­ják, s várják a jó rajzkészsé­gű -fiatalokat. Nagy Péter János HÉ W* i mémm r"* " ; Alakul a forma, hasznosan telik a szabad idő Vízvári Zsolt felvétele Alkotni, fenni nem volt fáradt Az emberség igazi mércéje Mison Gusztáv, a 75. szüle- tésnapja alkalmából egy szép domborművet és köszö­nőlevelet kapott a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottságától. Csak ennyit tudtam még, amikor Zebegénybe indultam a sze­mélyes találkozásra. A Dózsa György út 14. szám alatti ház kicsiny, kedves és patyolattiszta. Mison Gusztáv­áé mögött az előszobába lép­ve, egy csomó hangszeren akad meg a tekintetem. He­gedűk, zongora, gitár, mando­lin. A falakon könyvek, fest­mények. Jó másfél óra múltán, ami­kor a dokumentumok és a szóbeli visszaemlékezés alap­ján, kirajzolódik egy változa­tos, politikai harcokban gaz­dag életutat, kezdek csak megbarátkozni az információ áradattal. Mison Gusztáv 1922-ben a Szegedi Kenderfonó Gyár munkakönyv nélküli gyermek­dolgozója lett. Iskolába járni csak vasárnaponként tudott, n tananyag ott is a Szovjetunió csepülése volt. 1931-ben lé­pett be a Szociáldemokrata Pártba. — Házi agitációt folytat­tunk, plakátokat ragasztot­tunk, hol szűkebb, hol bővebb körben olvastuk fel a Népsza­vát, szerveztük a sztrájkot. Gyűjtést szerveztünk az új munkásotthon építésére, amely számomra később valóban ott­hon lett. A Hétvezér utcai ház avatójára írta Juhász Gyula, a híres versét, a Mun­kásotthon homlokára címmel. József Attila évekig járt oda, hallgatni az előadásokat, sza­valatainkat. — Itt látom a Favágó meg­zenésített változatát. — Igen. Akkor én már a Szalmás Kórus mintájára ala­kított énekkar és zenekar kar­mestere voltam, mert közben zenét tanultam, s feladatom volt a komponálás is. Akko­riban a Mison indulót Vásár­helyen, Miskolcon, s másutt énekelte a munkásság. A Munkásotthonban folyó agitációt természetesen élénk figyelemmel kísérte Horthy rendőrsége is. Úgy­hogy 1942 május 17-én Mison Gusztáv is a Béke utcai kato­nai börtön foglya lett két évre. — Mi történt a kiszabadu­lás után? — Nyakig ültem a munká­ban. Először Szeged főjegyző­je, majd VB titkára lettem. Aztán pártiskola következett Debrecenben. Rudas László és Andics Erzsébet voltak a ta­náraim. Miután Szeged me­gyei jogú város lett, az első kerületi tanács titkáraként dolgoztam. Az ország újjáépí­tése után, már tanácselnök­ként a Füvészkert megvalósí­tásáért, új Szeged városiasítá- sáért, a Tisza-part rendezé­séért, a belváros arculatának kialakításáért harcoltam sokat. Mindig élt bennem a pedagó- gús is. A gyerekek számára meseoperettet írtam a Piros­ka és a farkasból, Balatonke­nesén úttörőtábort szerveztem Qc énekel. Azóta újabb tíz év telt el. Mison Gusztáv Zebegényben is folytatta, amit Szegeden abba­hagyott. A Népi Ellenőrzési Bizottságban dolgozott, a Ha­zafias Népfront titkára lett. Az utóbbi hónapokban azonban egyre többet maradt otthon. A hegedűn is reszketnek az ujjal. De a kitüntetéseket nagy szeretettel simogatja meg. Az élmunkásjelvénytől a Szo­cialista Hazáért érdeméremig, a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatától az oklevelek és ki­sebb elismerések tucatjáig, mindent megkapott. A feleség mindennek tudja a helyét. A ki-kihagyó emlé­kezetet ő segíti. — Nekem csak az a gon­dom, hogy ő jól érezze ma­gát, mondja. Mert higgyen ne­kem, hogy mindenhez ért. Ezt a házat együtt tettük rendbe. Hüledeztem, hogy az ács, asz­talos és kőműves munkában is otthon van. Ír, komponál, ze­nél , főz, hogy mindezt, hol tanulta meg, az rejtély előt­tem. "Dúcsúzás előtt behajtom az ■*-* ígéretét. Szeretném hal­lani hegedűn a Mison-indulót. Guszti bácsi játszik, a felesé­a szegedi nebulóknak. 1962- ben mentem nyugdíjba, de még két évig a városban ma­radtam a Népi Ellenőrző Bi­zottság Elnöke, s társadalmi munkában a Juhász Gyula Művelődési Otthon Kulturális Bizottságána,k vezetője vol­tam. 1964-től egyre jobban megromlott az egészségem, végre volt idő magammal is törődni. — És hogy került Zebe- génybe? — Végre feleségül tudtam venni régi szerelmemet. Hu­nyadi Évát. s 1972-ben hozzá­költöztem ebbe a csodálatos Duna-parti kisközségbe. / „Szóljon hát ajkunkról ví­gan a dal, / Ha szól a mando­lin / és pendül a gitár. / Víg nótaszóval bátran előre / Fel az osztályharcra proletár. Az induló hallgatása köz­ben, a Pest megyei Hírlap egy régi számára siklik a te­kintetem. Aforizmákat közöl Mison Gusztávtól. Közülük egyet idézek: „Az emberi nagyság mér­téke sem a bölcső, sem a leoporsó, hanem a munka­pad.’’ Vicsotka Mihály . ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom