Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-14 / 62. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM 1982. MÁRCIUS 14., VASÁRNAP Vissza!lsetfék a kölcsönt Az erdészet teljesítette feladatát A vártnál több nyereség a tangazdaságban Fele sem volt tréfa Alkalmazkodnak a feltételekhez lázba hozta az egész környéket S Fürge rókalábak, surranó kis árnyak, hip-hopp, jön ^ Vük! — ez a nóta járja most, mióta zenés rajzfilm ké- J szült a kedves rókakölyokról. Am Cegléden, a Bajcsy- \ Zsilinszky tér környékén járók is eldalolhatták volna § ezt, ha a meglepetés és a riadalom le nem hűti a nótás $ kedvet. Mert a dalocska megelevenedett: hip-hopp, jött ^ Vük, vagyis fényes nappal egy kóborló, álmatagon ba- ^ rangoló vörös bundás ravaszdival találkoztak. Erre fu- % tott, ki merre látott. Gondolták, csak veszett jószág lehet. Könyveiket átvizsgálva megvonták a múlt év gazdálkodá- . sának mérlegét a Ceglédi Állami Tangazdaságban. A legszélesebb közösség, a szak- szervezet plénuma elé terjesztették az elért eredményeket és az 1982-es teendőket. Borsos Ferenc igazgató szavai alapján körvonalazódott az a munka, amely a tervezett nyereség túlteljesítéséhez, 62 millió forintos eredményhez vezetett. Mérsékelt növekedés Mérsékelt ütemű gazdasági növekedés jellemezte 1981-et a CAT-ban is. A növénytermesztés ellentmondásos éve volt, mert az időjárás rossz- indulata folytán gabonából, pillangósokból és szőlőből terméskiesést kellett elkönyvelni, ugyanakkor a késői betakarításé növények, a kukorica és a napraforgó kiheverték a rossz tavaszt. A cukorrépa pedig feliratkozott a gazdaság aranykönyvébe 511 mázsás hektáronkénti átlagával. (A szőlő még felét sem hozta a vártnak, s a természeti csapás okozta kiesést az Állami Biztosító ellensúlyozta.) A vetés- szerkezet egyszerűsítéséhez ve- vezetett, hogy a veszteséges paradicsomtermesztéssel felhagytak. A szálas és tömegtakarmányok mennyisége elegendőnek mutatkozott. Silókészletük kitart és a rétiszénát is jól hasznosítják. Üjszerű megoldásként sikerrel folyamodtak a kukorica nedves tárolásához. Gazdaságosság Az állattenyésztés a gazdaság számottevő bevételi forrása volt. A szarvasmarha-ágazatban sikerrel növelték a hústermelés arányát a tejtermelés rovására. Ily módon hatmillió forinttal több nyereségre tettek szert a reméltnél. A tejelő egyedek teljesítménye szépen emelkedett, s elérte a tehenenként fejt évi ötezer literes átlagot. A tangazdaságban különösen nagy szerepe van a sertéstenyésztésnek, amelyben a szükségesnél kisebb számú malacállo- mány nem tette lehetővé a hizlalási tervek maradéktalan teljesítését. A juhászat nem hagyta cserben a gazdaságot, még a viszonylag kedvezőtlen körülmények ellenére sem. Az erdészet eleget tett feladatának. A mustsűrítő üzem joggal lemaradt, hiszen szőlő alig termett, nem volt mit feldolgoznia. Az exportlehetőségek szűkülése és bizonyos gazdaságossági megfontolások rAiatt a forrólevegős szárítóüzemek teljesítménye kisebb volt. Hasonló a helyzet a tápelőállításnál is, s ez főleg a kereskedelmi célra szánt mennyiséget csökkentette, saját jószágállományukat maradéktalanul ellátták. A CÁT a csemői sertéshústermelő kombináthoz felvett hiteleket maradéktalanul visz- szafizette. Fejlesztési alapjukból futotta a központi üzemi konyha bővítésére, a bedet lakótelepen a vízvezeték lefektetésére. Gépeket több mint 22 millió forintért vásároltak. A 6,7 százalékos bér- fejlesztésre nagy szükség volt, hogy ne maradjanak el a környező gazdaságok jövedelmétől. Ezzel évi 48 ezer forintra emelkedett a tangazdasági átlagjövedelem. Érre az esztendőre alapos körültekintéssel szabták _ meg a teendőket. Kikalkulálták, hogy körülbelül további 16 millió forintos jövedelemelvonásra számíthatnak. Ennek figyelembevételével határbzták el, hogy az 1931-es 890 millió forintos termelési értéket az idén 971 millióra emelik, s 62,5 millió forintos tiszta nyereséget remélnek. Fejlesztésre 30 millió forintot szánnak, s ebből a gépesítés mellett jut a vágóhíd és a cifrakerti sertéstelep rekonstrukciójára is. Ez azzal fijgg össze, hogy viszonylag szerény anyagi javak felhasználásával próbálnak meg több terméket és nagyobb nyereséget előállítani. (A háztájiban továbbra is ösztönzik a sertéshizlalást és más állatfajták tenyésztésének bevezetésére is gondolnak.) A tangazdaság kereskedelmi tevékenységét kiszélesíti, ugyanakkor nagyobb gondot fordít termékeinek minél jobb áron való értékesítésére. Ipari melA Ceglédi Sporttörténeti Bizottság — a tárgyi dokumentumok mellett — gyűjti a sporttárgyú szakkönyveket is. Könyvtára részére folyamatosan vásárolja az újonnan megjelenő kiadványokat, de nem jut hozzá azokhoz a régi könyvekhez, melyek könyv- kereskedésekbén nem kaphatóak, mert újabb kiadásukra alig kerül sor. Nem lehet pl. megvásárolni Kerezsi Endre népszerű torna szakkönyveit, nem tudják beszerezni Mező Ferenc híres sporttörténeti munkáit stb. A sporttörténészek a város lakóitól kérnek segítséget. Azt szeretnék, ha a sporttörténeti bizottság munkáját segítendő a sportmúzeumnak ajándékoznák ilyen tárgyú könyveiket. Ha valakinek anyagi helyzete nem engedi meg, hogy ajándékképpen adja át, attól a bizottság megvásárolja. Számtalan olyan kiadvány jelent meg, amelyik csak néhány oldalas füzetecske — főleg az iskolai testneveléssel és a tömegsporttal kapcsolatos —, de ezek éppen olyan fontosak í léküzemeit fejleszti, így a többi között akkumulátorok bontásával, alkatrészek, darálók, rakodóberendezések előállításával foglalkozik a jövőben. Tiszta képet kapnak A pontosabb és naprakész közgazdasági elemzést szolgálja, hogy ez évtől önelszámolóvá válnak az egyes gazdálkodási egységek. Nem kell megvárni az év végi mérleg elkészültét ahhoz,' hogy tiszta képet kapjanak tevékenységükről. A kerületek eredményét folyamatosan mérhetik és viszonyíthatják a tervekhez. Egy-egy termelési folyamat befejezésével azonnal kiszámítható az ágazat produktuma. T. T. sporttörténeti szempontból, mint a nagyobb terjedelmű könyvek, hiszen ezekhez még a Széchényi Könyvtárban és a legjobb magyar sport szak- könyvtárakban, a Testnevelési Főiskolán sem lehet mindig hozzájutni, mert ezeket nemigen őrizték meg sehol sem. Legutóbb többen is bevitték a városi sportfelügyelőségre Dobó Zoltán fényképét. Köszönet érte az adományozóknak. Íme a bizonyság: közös erővel lehet eredményesen összegyűjteni helytörténeti emlékeinket. A sportszerető ceglédiek megértő támogatásával néhány év alatt Cegléden alakulhat ki a leggazdagabb vidéki sport szakkönyvtár. Fogadóórák Fogadóórát tart szerdán, március 17-én reggel 8 órától délig a ceglédi városi tanács épületében, emeleti hivatali helyiségében dr. Horváth Géza, a városi tanács vbrtitkáAzért volt, aki gyorsan telefonált. A városi tanácson először tréfára gondoltak, nem pedig veszett állatra. Ezért Kiss István előadó visszatelefonált a szociális betegotthonba, megbizonyosodott, valóban róka jár-e nem a kertek alatt, de az utcán. Amire a gyepmesterrel, s egy vadásszal a helyszínre érkeztek, a szelídítek mutatkozó, de életveszélyesen fertőző róka már a tetőn üldögélt, és nyugodtan szemlélte az alant kíváncsiskodókat. A rókakalandnak végül a vadász tett pontot a végére. Az elmúlt hetekben zajlott Cegléden az évenkénti kötelező eboltás, melynek fontosságára a veszett rókák megjelenése különösen felhívta a figyelmet. — A riadalom érthető, mert az emberek tartanak a veszett állattól — fogadott dr. Faith István városi-járási főállatorvos — csak nem látják a veszélyét, nem értik az összefüggést, hogy a róka és az ember között a húsevő háziállatok — a kutya és a macska — közvetítik a betegséget. Gyanús, ha megszelídül A város különböző pontjain gyorsan egymásután — 10 nap alatt — három esetben került terítékre veszett róka, amelyet vagy lelőttek, vagy agyonütöttek, vagy holtan találtak. Nemcsak Cegléden, hanem Cegléd- bercel, Nagykőrös, Nyársapát vonalán is jeleztek veszett állatokat. A robbanásszerű jelentkezésnek az az oka, hogy tél végén a rókák élőhelyük határát túlhaladják, ilyenkor marakodnak, fertőzik egymást. A betegség lappangási ideje most járt le. Európa-szerte a veszettséget a rókák tartják fenn, mivel ez az állat nagyon jól tudott alkalmazkodni a megváltozott életfeltételekhez. Sajátos módon viselkedik a veszett róka, természetellenesen megszelídül, megközelíti a lakott területeket, ezért nagyon fontos, hogy bejelentsék — mint ahogy Cegléden tették —, ha ilyen állatot látnak. Az ember és a róka között általában a kutya és a macska teremti meg a kapcsolatot, s ezek szintén a normálistól eltérően viselkednek, dühöngnek, támadnak. A veszettség elleni védekezésben a legfontosabb feladat, hogy ezt a kapcsolatot megszüntessük. — Hogyan akadályozható meg, hogy embert is fertőzzön ez a súlyos vírusos betegség? — Először fontos, hogy oltatlan kutyák ne legyenek. Ha egy házi húsevő állat embert mar meg, azt állatorvosi megfigyelés alá kell helyezni. Előfordul, hogy kutyák veszett vadon élő állattal érintkeznek, ezzel önmagukra hozzák a bajt. Veszett macskák Minden olyan esetben, amikor veszett állatokat fedezünk fel, 90 napos . ebzár latot rendelünk el, s ilyenkor úgy kell tartani a kutyát, macskát, hogy ha megvesznek, ne tudjanak elkóborolni. Azért is fontos a kutyákat megkötni, mert veszettségük első stádiumában az állat izgalmi állapotba kerül, kóborol és közben támodó, agresszív. Sokan nem zárják be a macskákat, pedig azokra is átterjedhet a fertőzés, három eset is előfordult a közelmúltban. A kóbor ebekkel szemben fennálló irtási kötelezettségnek nem minden fegyverviselésre jogosult r— mezőőr, hivatásos vadász — tesz eleget, pedig ezzel végzetes bajtól védjük embertársainkat. — Előfordul, hogy az ebtulajdonosok sem ismerik kötelességüket. Miért jelent nagy veszélyt az oltatlan kutya? — Általában a kutya viszi az emberek közelébe a Vírust. Ezért mindenkinek önmaga és családja érdekében fontos, hogy oltatlan eb ne legyen. Sokan nem tudják; hogy a három hónaposnál fiatalabb ebek az aktív immunizáló eljárásra nem reagálnak, ezért azokat nem oltjuk. Amint betölti az állat a harmadik hónapos kort. soron kívül veszettség elleni védőoltásra kell vinni. Egyébként csak akkor biztosít védettséget az oltóanyag, ha az oltás időpontjában egészséges Mostanában egyre több olyan írást olvashatunk a folyóiratokban, amelyek valamilyen módon Ceglédhez és környékéhez kapcsolódnak. Ilyen volt a Pártélet 1982/1-es számában Nagy Gábornak, az albertirsai nagyközségi pártbizottság titkárának cikke. A tájékozódás forrásai címmel elemezte azokat a módszereket, amelyekkel a politikai munkát mind hatékonyabban tudják irányítani. A gyakorlat ebben a községben is igazolta a jól szervezett információs rendszer fontosságát. A párt belső információs mechanizmusa mellett a többi között a falugyűléseken elhangzott felszólalások, a tanácstagi beszámolók tapasztalatai, a munkahelyi fórumok felvetései érdemelnek figyelmet. A javaslatok, bírálatok, kérdések a pártszervezetek jelzőrendszerén keresztül jutnak el a címzettekhez. Ezekre különösképpen figyelnek, hiszen általában a közvéleményt tükrözik. Albertirsán fontosnak tartják az információk gondos elemzését és hasznosítását. Példa erre a megvalósult célkitűzések közül a száz személyes óvoda felépítése, az üzlethálózat bővítése, az útépítés. A település központjának tervszerű kiépítése is a lakosság véleményével összhangban megy végbe. A távlati teendőket ennek szellemében jelölik ki. Az albertirsaiak — ezt látva —■ nemcsak igényeket támasztanak, hanem részt vállalnak a kivitelezésből. Az emberek jelzései a visszásságokra is felhívják a figyelmet. Az áfész intézkedése nyomán javult a községben a vas- és műszaki bolt ellátása. A Micsurin Tsz friss húshoz juttatja dolgozóit, volt az állat. Ezért rendelünk el ebzárlatot. — A veszettséggel kapcsolatban sok téves hiedelem, terjedt el. Végzetes kimenetelű — Elkóborolt kutyák lesoványodva, s esetleg fertőzötten kerülnek vissza gazdájukhoz. Amikor néhány hét múlva jelentkeznek a tünetek, azt hiszik, hogy azért veszett meg az eb, mert koplalt. Általában mindenki tudja, hogy a veszettség végzetes kimenetelű, fertőző járványos betegség, de ahhoz, hogy ne okozzon tragédiát, mindenkinek szigorúan be kell tartania az állategészségügyi előírásokat — summázta mondanivalóját a főorvos. Gy. A. Autóklubosok Busszal, repülővel Ebben az évben autóbuszos és repülőgépes utazásokat is szervezett á Magyar Autóklub ceglédi csoportja. Az utazók Salzburgot és környékét látják majd szeptemberben, augusztusban egy csoport pedig Berlinbe repül. Primőrök a piacon Salátától, zöld levelű sóskától, parajtól, fehérlő újhagymától, pirosló retektől vidul már a ceglédi piac. A tavasz első üzenetei a primőrök, egyelőre mutatóba jut belőlük, és eléggé borsos áron, de gazdára talál, elkel minden ami újdonság, ami friss. A hétvégi pácon 60—80 forintért mérték a magánárusok a sóska kilóját, ugyanennyibe került az üvegházi uborka is. A tojás darabja 1.80—2.20 forint volt. a Szabadság Tsz-ben megvalósult az üzemi étkeztetés. Az Élet és Tudomány 1982/11. számában Kossuth Lajos, a botanikus címmel jelent meg Péterné Győrffy Annamária — lapunk külső munkatársa — közleménye. A szerző beható kutatásai alapján tette közzé az általa feltárt tények egy részét. Az köztudomású volt, hogy az emigrációban élő kormányzó szívesen töltötte idejét bota- nizálással. Növénygyűjteménye is fennmaradt, amelyet jelenleg a Természettudományi Múzeum növénytára őriz. A szabadsághős, herbáriumát gyarapítandó, nem riadt vissza a nyaktörő hegyi túráktól sem, hetvenévesen megmász- ta a Mont Blancot, hogy hozzájuthasson egy áhított növénykéhez. A tudományos dolgozat szerzője leírja Kossuth 4000 lapból álló herbáriumát, s kitér olyan részletekre is, amelyek hírül adják, hogy szívesen adott nevet növényeknek, illetve tréfás megjegyzéseket fűzött egyes elnevezésekhez. A b aracconei kert, amelyet a ceglédi százas küldöttség tagjai is megtekinthettek, az aggastyán kertészkedő kedvének kielégítésére szolgált.-A szájhagyomány Cegléden is említi az úgynevezett Kossuth-szőlőt, de ebből hírmondó sem maradt már napjainkra. A hálás utókor Kossuth nevét több növény elnevezésében örökítette meg, s ez a tudományos cikk is jó szolgálatot tesz a bennünk élő Kossuth-kép vonásainak kiegészítésében. ISSN 01»—SS» (Ceglédi Hírlap) ra. Járda, parksáv a központban Szépül, csinosodik Cegléd központja. Az Aszfaltútépítő Vállalat dolgozói járdát, parksá- vöt építenek a Kossuth Ferenc utcában. Apáti-Töth Sándor (elvétele Fontos füzetecskék Nem lesz újabb kiadás Sporlkönyvckst vár a gyűjtemény Ezt olvastuk A tájékozottság haszna Kossuth Lajos, a természetbúvár
