Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-03 / 52. szám

rar «ECHT 1982. MÁRCIUS 3., SZERDA Fókusz TIZENKILENCEN AFRIKÁBÓL A z a tizenkilenc ország, amely a minap kivonult az Afrikai Egységszervezet miniszteri tanácsának az etióp fővárosban megtartott ülésé­ről. drámainak szánt nyilat­kozatban nyilvánítja semmis­nek az ülésen hozott határo­zatokat. Mivel e határozatok egy része a hagyományoknak és a földrész kegyetlen logi­kájának megfelelően a dél­afrikai apartheid rezsim ellen irányul, érthető az a nem tit­kolt elégedettség, sőt kár­öröm, amivel Pretoriában kommentálták a szervezet „szétrobbanását”. A „szétrobbanás” kifejezés természetesen túlzás és a ha­lálos ellenség érthető vágyál­mainak terméke. Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy a fe­kete kontinens politikailag igen fontos regionális szerve­zete komoly válságot él át. Hadd tegyük hozzá nyomban, hogy a dolog természeténél fogva nem az első és nyilván­valóan nem is az utolsót. Mi történt Addisz Abebá- ban, mik voltak az előzmé­nyek és mik lehetnek a vár­ható következmények? Az incidenst közvetlenül kiváltó tény az volt, hogy a titkárság felvette az AESZ- tagok sorába a Polisario Front által vezetett és képviselt Szaharai Arab Demokratikus Köztársaságot. A kivonulók szerint a togói főtitkár „jog­talanul járt el”. Nos, a jogi háttér, mint annyi más eset­ben, ezúttal is vitatható. Kod- jo, a főtitkár ugyanis nem alaptalanul hivatkozott a kö­vetkezőre: a szervezet char­tája általában lehetővé teszi az egyszerű többségen alapuló döntést, ez pedig eleve bizto­sítottnak tűnt, hiszen az öt­ven tagállam közül huszonhat már korábban elismerte a Po- lisariót. A távozók viszont ar­ra az ugyancsak létező parag­rafusra hivatkoznak, amely szerint „eltérő értelmezés ese­tén” a megjelentek kétharma­dos többségére van — lett vol­na — szükség, ami viszont hiányzott. Ahogy ilyen esetekben len­ni szokott, az ügy lényege nem jogi, hanem politikai termé­szetű. A szaharai dilemma mi­att mind nagyobb belső gon­dokkal küzdő Marokkónak rendkívül fontos volt a hatá­rozat megtorpedózása, Rabat ezért nyilván áldozatokat is hozott a kivonulás megszer­vezéséért. Washington nem titkolja, hogy — támaszponto­kért cserébe — segíti Marok­kót, Franciaország, a korábbi gyarmattartó viszont nemrég engedte meg a Polisariónak, hogy irodát nyisson Párizs­ban ... M ivel az AESZ, mint regio­nális szervezet, a térség nemcsak közös, hanem ellen­tétes érdekeinek ütközőpont­ja is, semmi meglepő nincs abban, ha egy-egy aktuális probléma körül — vagy an­nak ürügyén — összecsapnak ezek az érdekek. A „robba­nás” pillanatában Ugandában ismét fellángoltak a harcok, Zimbabwében bei elen tették, hogy híróság elé állítják Nko- mót, Tanzániában belpolitikai vihar jele az eltérített repülő­gép és így tovább. A belső és regionális gondok óhatatla­nul t iikwí-nd r'ek a sz^vezet „lombikiában” is. Mindez mégsem jelenti azt. hogy az AESZ mostani válságából a • szervez°t végleges megszűné­sére lehetne követk'~’tMvi. H. E. A Nyugat nyílt zsa Közlemény a szovjet—lengyel tárgyalásokról A Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság a Moszkvá­ban megtartott tárgyalásokon kifejezésre juttatta azt az el­határozását, hogy továbbfej­leszti mindenoldalú együtt­működését. A két ország kül­döttségei kijelentették: ku­darcra van ítélve minden olyan kísérlet, amely arra irányul, hogy aláássa Len­gyelországban a szocializmust. A Wojciech Jaruzelski ál­tal vezetett lengyel párt- és állami küldöttség tárgyalásai­nak befejezéséről kiadott rö­vid közlemény aláhúzza: a megbeszéléseken a szovjet fél kifejezésre juttatta, hogy tel­jes mértékben megérti a szükségállapot bevezetését Lengyelországban. Szovjet részről sikereket kívántak a lengyel népnek a válság le­küzdéséhez. A Szovjetunió eddig is segítséget és támoga­tást nyújtott a szocialista Lengyelországnak, barátjának és szövetségesének és így jár el a jövőben is. A Szovjetunió és Lengyelor­szág határozottan elítéli és el­utasítja az Egyesült Államok és más tőkés országok beavat­kozását a Lengyel Népköztár­saság belügyeibe. A felek át­tekintették a Szovjetunióval és a Lengyel Népköztársaság­gal szemben az Egyesült Álla­mok és néhány szövetségese részéről foganatosított diszk­riminációs intézkedéseket és megállapították: ezek nyílt zsarolást, nyomást jelentenek, kísérletet jelentenek arra, hogy felborítsák az államközi kapcsolatok békés rendjét. Ezek a kísérletek egyúttal fe­nyegetik Európa békéjét és biztonságát is. A felek egyetértettek a nemzetközi helyzet megítélé­sében. Elítélték az Egyesült Államokat azért, mert növeli fegyverkezési hajszát. Ál­lást foglaltak az ellen, hogy Európában új amerikai nuk­leáris rakétákat helyezzenek el. Az európai országoknak — állapítja meg a közlemény — más megoldásra van szüksé­gük: a katonai szembenállás csökkentésére, arra, hogy földrészünket megszabadítsák a nukleáris fegyverektől és az egyéb tömegpusztító fegyve­rektől. A Szovjetunió és Lengyel­ország állást foglalt amellett, hogy haladéktalanul újítsák fel a hadászati fegyverek kor­látozásáról korábban megin­dított szovjet—amerikai tár­gyalásokat. Elítélték azt a washingtoni döntést, hogy új tömegpusztító fegyverek, ve­gyi fegyverek gyártását kez­dik meg. Japán írók béke felhívása León fid Brezsnyev válasza A japán sajtó kiemelt helyen ismerteti azt a választ, ame­lyet Leonyid Brezsnyev kül­dött a japán irodalmi élet 450 képviselője által aláírt nem­zetközi békefelhívásra. A vezető napilap, az Aszahi Simbun címoldalas beszámoló­jában emlékeztet: az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a nukleáris fegyverke­zési hajsza megfékezését és az atomfegyverek teljes eltiltását szorgalmazó alkotók üzenete nyomán a címzett állam- és kormányfők közül elsőként reagált. Többek között újra ki­nyilvánította kormányának készségét, hogy hajlandó hala­déktalanul tárgyalásokat kez­deni az atomfegyvereket bir­tokló országokkal, és más ér­dekelt államokkal valamennyi nukleáris fegyvertípus gyártá­sának megszüntetéséről. Japán vonatkozásában kiváltképp ér­deklődést keltett a válaszlevél­nek az a része, amely utal ar­ra: a Szovjetunió semmilyen körülmények között nem alkal­maz nukleáris fegyvereket az azok gyártásáról lemondó és ilyen eszközöket területükön nem tároló országok ellen. A Szovjetunió Japánnal is készen áll az eszmecserére az SZKP tavalyi kongresszusán felaján­lott távol-keleti bizalomerősítő intézkedések megtétele céljá­ból. A japán írók küldöttségének tagjai a levélnek a Szovjetunió tokiói nagykövetségén történt átvétele alkalmából nagyra ér­tékelték Brezsnyev állásfogla­lását. Ismét szankciók várhatók Az Egyesült Államok „erő­feszítéseket tesz” a hadászati fegyverzetkorlátozási tárgya­lásokon képviselendő állás­pontjának kimunkálására — biztosította Alexander Haig külügyminiszter kedden a képviselőház külügyi bizott­Palesztin vélemény a francia politikáról Ellentmondásos magatartás Mitterrand francia elnök szerdán kezdődő izraeli láto­gatása nem szolgálja sem a közel-keleti válság, sem a pa­lesztin kérdés rendezését — jelentette ki Ahmad Szidki Dadzsaní, a Palesztinái Fel­szabadítás! Szervezet VB tagja egy bejrúti lapnak nyilatkoz­va. Rámutatott: kiegyensúlyo­zott francia politikáról csak akkor lehetne beszélni, ha Mitterrand izraeli látogatását hivatalos francia—palesztin találkozó előzte volna meg. A szocialista kormány adós még azzal az egyértelmű, elvi poli­tikával, amely az 1967-es ag­resszió után jellemezte Pá­rizs magatartását. A PFSZ egyértelmű francia állásfoglalást vár arról, hogy palesztin földön létre kell hoz­ni a palesztin nép független államát — folytatta Dadzsani. — Elengedhetetlen követel­mény továbbá a PFSZ hivata­los elismerése. Tarthatatlan ál­lapot ugyanis, hogy a nyugat­európai államok bármilyen lé­pésre ösztökéljék a PFSZ-t, amíg megtagadják tőle az el­ismerést. Ugyancsak megen­gedhetetlen, hogy a nyugat­európai államok közvetlen tár­gyalásokat folytassanak az ag- resszorral és a megszállóval, és ne folytassanak közvetlen, ma­gas szintű párbeszédet a PFSZ- szel. Alaptalan vád Nicaragua ellen Haig téves „ •rr Az amerikai külügyminisz­térium hétfőn elismerte, hogy tévesek voltak azok a „fény- képbizonyítékok”, amelyek alapján Haig amerikai kül­ügyminiszter a nicaraguai kormányt „népirtó” politiká­val vádolta meg. Haig február 19-én tartott egy sajtóértekezletet Floridá­ban. Ezen a párizsi Le Figa­róban megjelent fényképekkel akarta bizonyítani, hogy a ni­caraguai kormány „népirtó” politikát folytat a Nicaragua keleti partvidékén élő mosz- kitó - indiánokkal szemben. A jelek szerint az amerikai külügyminiszter elnézte a dá­tumot: a szóban forgó párizsi lap ugyanis az 1979. július 19-e, A sandinisták győzelme előtti eseményekkel foglalko­zott és a fényképek a meg­buktatott diktátor hadseregé­nek kegyetlenkedéseit ábrá­zolták. Szomália i Feloldották a szükségállapotot Szomáliában feloldották az 1980. október 21-én bevezetett szükségállapotot — jelentették be hivatalosan Mogadishuban. A döntést a Washington-ba- rát Szomáliái rendszer egyed­uralkodó pártjának vezetősé­ge hozta keddi rendkívüli ülé­sén. Az ülésen döntöttek a kor­mányban és a pártvezetésben végrehajtandó változásokról is. Ezekről konkrét tényeket nem közöltek, de megfigyelők feltételezik, hogy kizárólag belpolitikai jellegű változások­ról lehet szó, és a kelet-afri­kai ország területi terjeszke­désre törekvő külpolitikai irányvonala nem módosul. ságának tagjait. Egyszersmind ügy véli, hogy a jelenlegi kö­rülmények ném alkalmasak a tárgyalások megkezdésére. Az amerikai kormányzat Haig szerint „megfelelő klí­mára é's légkörre’” vár. A mi­niszter ugyanakkor kijelen­tette: Washingtonnak nincs valamiféle „követeléslistája” a Szovjetunióhoz, amelyek telje­sítéséhez kötné a tárgyalások felújítását. Bár a külügyminiszter fen­ti nyilatkozata valamivel biz­tatóbban hangzott a korábbi­aknál, további megjegyzései­ből kitűnt, hogy Washington nem siet lépéseket tenni a „megfelelő klíma” kialakítá­sa érdekében. így például Haig szerint az amerikai dip­lomácia továbbra is a Szov­jetunió és Lengyelország elle­ni szankciókon dolgozik, Mad­ridban pedig „semmi mást nem fog csinálni”, mint fel­hívja a figyelmet „a helsinki záróokmány megsértésére Lengyelországban”. Vita a lengyel szakszervezetek lövőjéről Az ágazati rendszer alapján Olyan erős szakszervezeti mozgalomra van szükség, amely jól képviseli a dolgozók érdekeit, szakmai-ágazati el­ven alapul és nincsenek po­litikai ambíciói — állapították meg a Trybuna Ludu vitakö­rének Torunban megtartott hétfői ülésén, amelyen a szák- szervezetek jövőjével foglal­koztak. A vitában részt vett Stanislaw Ciosek szakszerve­zeti ügyekkel megbízott mi­niszter. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a lengyel szakszervezetek legyenek függetlenek az álla­mi vezetéstől, s így védve a dolgozók érdekeit támogassák a szocialista államot. Az ülé­sen túlsúlyra jutott az a vé­lemény. hogy a sztrájkok el­lentmondanak a szocialista társadalmi rend természetének, ugyanakkor állást foglaltak amellett, hogy a szakszerveze­tekről szóló törvényben legyen lefektetve a sztrájkhoz való jog is. A vitában Stanislaw Ciosek miniszter rámutatott, hogy a kormány és a nép nagy vára­kozással tekint a lengyel szak- szervezeti mozgalom jövőjéről, annak új elveken való újjászü­letéséről folyó országos társa­dalmi vita elé. A munkásosztály és a dolgo­zó nép akaratától függ, milye­nek lesznek a szakszervezetek a jövőben Lengyelországban, de az nem képezheti vita tár­gyát, hogy az újjászülető szak- szervezeti mozgalom elválaszt­hatatlan lesz a szocializmus eszméitől — hangsúlyozta a miniszter. — Ki kell dolgozni azokat a biztosítékokat, ame­lyek megvédik a szakszerveze­teket attól, hogy politikai te­vékenységre használhassák fel őket. Néhány yalbrzychi nagy- vállalatnál már megkezdődött a vita a jövő lengyel szakszer­vezetének modelljéről. A vitá­ban kialakult vélemény szerint az egyes szakszervezeteknek a különböző szakmák, ágazatok dolgozóit kell tömörítenék. A különféle szakmák képviselőit területi alapon .egyesítő” szervezetek magukban hordoz­zák azt a veszélyt, hogy olyan politikai tényezővé alakulhat­nak át. mint a „Szolidaritás”. Összeült a BKP plénuma Több személyi változás Szervezeti kérdésekről dön­tött kedden a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának teljes ülése. A KB plénuma a BKP KB Politikai Bizottságának tag­jává választotta meg Milko Balevet, a BKP KB titkárát. Peko Takovot, saját kérésére egészségi állapotára való te­kintettel felmentették P.B-tag- sága alól. A plénum Grisa Filipovot, a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökévé történt megválasztása miatt. felmentette KB-titkári tisztsé­ge alól. Kiril Zarevet, a Bolgár Mi­nisztertanács elnökhelyettesét, az Állami Tervbizottság el­nökét megválasztották a BKP KB titkárává. A plénum kizárta a BKP KB tagjai sorából Mircso Szpaszovot. Zsivko Popovot bűncselek­mény elkövetése miatt a tel­jes ülés kizárta az BKP KB póttagjai sorából és a pártból is. I Meg kell akadályozni a konfrontációt Zamjatyin nyilatkozata A Szovjetunió Leonyid Brezsnyev tavaly novemberi bonni látogatása óta egyetlen SS—20 rakétát sem telepített területének nyugati részén — jelentette ki kedden Leonyid Zamjatyin, az SZKP Közpon­ti Bizottsága nemzetközi tájé­koztatási osztályának vezetője azon a nemzetközi leszerelési tanácskozáson, amelyet az NSZK-beli Tutzing evangé­likus akadémiáján tartottak. Zamjatyin hangsúlyozta: a Szovjetunió kész lemondani Kozmetikázás Dél-Koreában Enyhítés a segély fejében Csőn Tu Hvan dél-koreai el­nök beiktatásának első évfor­dulója alkalmából kedden részleges amnesztiát hirdet­tek meg Szöulban. A Pák Csöng Hi diktátor 1979-es őszi meggyilkolása után katonai puccsal uralomra került Csőn tábornok, aki rangját egyesz­Bonyodslmak Mubarak utazása körül Begin újabb Begin izraeli miniszterelnök újabb ultimátumot adott Mu­barak egyiptomi elnöknek. Az izraeli rádió szerint hétfőn ki­jelentette, hogy nem utazik többet Egyiptomba, ha az egyiptomi államfő nem egye­zik bele a tervezett izraeli lá­togatásához fűzött feltételekbe, abba, hogy útja során keresse fel Jeruzsálemet is. Begin megerősítette, hogy Izrael nem hajlandó vendégül látni olyan államférfit, aki nem ismeri el Izrael fennhatóságát Jeruzsá­lem felett. Hoszni Mubarak igen nehéz helyzetbe került Begin ulti­mátuma után — jelentette ki Ghorbal, Egyiptom washingto­ni nagykövete, aki Mubarak elnök Reagannek szóló szemé­lyes üzenetével érkezett az amerikai fővárosba, s hétfőn egyórás tanácskozást folyta­tott az amerikai külügyminisz­terrel. Az egyiptomi diplomata mindazonáltal hangoztatta hogy Egyiptom és Izrael to­vábbra is folytatja a tárgyalá­sokat Mubarak elnök izraeli látogatásáról. tendeje polgári államfői cím­re cserélte fel, „személyes ke­gyelmi rendeletével” azt óhaj­totta demonstrálni, hogy rend­szere megszilárdult. A zajos reklámozással kí­sért közkegyelem jellegét jól mutatja, hogy a dél-koreai el­lenzék vezetőjének, Kim De Dzsungnak az életfogytiglani ítéletét húsz évre szállították le. Az egykor elnökjelöltként is fellépő Kimet annak idején a dél-koreai titkosrendőrség, a KCIA ügynökei Japánból rabolták el, miután az üldöz­tetés elől a szigetországban ke­resett menedéket. A Szöul—Tokió közötti hi­vatalos kapcsolat akkor egy időre megromlott. Miután pe­dig szorosra fűzte rézsimjének kapcsolatait az amerikai Rea- gan-kormányzattal, a rezsim erőteljesen szorgalmazta a megbékélést a tokiói kabinet­tel. A washingtoni áldással Tokiótól kért 6 milliárd dol­láros úgynevezett biztonsági segély kieszközlésének remé­nyében jelenleg újabb enyhí­téseket alkalmaz. további SS—20 rakétákról és kész egyoldalúan csökkenteni az európai területén található közép-hatótávolságú nukleá­ris fegyvereket, ha az Egyesült Államok is hozzájárul a tele­pítések szüneteltetéséhez. A Szovjetunió a leszerelé­sért és az enyhülésért száll síkra és a világ érdekében el akarja kerülni azt a fegyver­kezési versenyt, amelyet az Egyesült Államok nem utolsó­sorban a vegyi fegyverek te­rületén indított el. Zamjatyin nyomatékosan figyelmeztetett rá, hogy az Egyesült Álla­mokban olyan új fegyverrend­szereket fejlesztenek ki, ame­lyek mind valószínűbbé te­szik egy nukleáris konfliktus kitörését. Meg kell akadályoz­nunk a további közeledést egy ilyen nukleáris konfliktus felé — hangoztatta Leonyid Zamjatyin. Moszkva Újságíró-kongresszus Moszkvában kedden meg­nyílt a Szovjet Újságírók Szö­vetségének V. kongresszusa. A háromnapos tanácskozáson áttekintik a mintegy hetven- ötezres taglétszámú szövetség helyzetét, politikai, szakmai és érdekvédelmi feladatait. A kongresszuson jelen vannak a szocialista országok testvér­szervezeteinek küldöttei is, a Magyar Újságírók Országos Szövetségét dr. Pálfy József elnök és Király András főtit­kár képviseli. A szövetségnek az elmúlt öt évben végzett munkájáról, új feladatairól Viktor Áfana- szejev, a Pravda főszerkesztő­je, a szövetség elnöke tartott beszámolót. A többi között ké­pet adott a szovjet sajtó mé­reteiről is. Az országban ma 55 nyelven több mint 4200 napilap jelenik meg, ezen kí­vül háromszáznál több üzemi lap és hatszáznál több kol­hozújság is eljut az olvasók­hoz. Az USA fékezi a párbeszédet

Next

/
Oldalképek
Tartalom