Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-13 / 61. szám

V ÁZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 61. SZÄM Ara: 1,80 forint 1932. MÁRCIUS 13., SZOMBAT • • Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa lés tűzze az ülésszak napirendjére az igazság- az alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdé- ügyminiszter beszámolóját a jogalkotás hely­se alapján az országgyűlést március 25-én, zetéről, valamint a művelődési miniszter be- csütörtökön délelőtt 10 órára összehívta. A számolóját a közművelődésről szóló 1976. évi Minisztertanács javasolja, hogy az országgyű- 5. törvény végrehajtásról. Foton is vizsgáltak a traktorok Rajtra készek az erőgépek Rocard tegnapi programja Kádár János és Lázár György fogadta a francia áüamminisztert ■ ■■■■■■■ ■■■■■■■ ■ » ■ m- ■■■■■■■■■, Ma: 3. oldaí: r Ésszerűbb energia-felhasználás Gének Csipkerózsika-álomban I. oldal: Színházi levél Naponta barátságok kötődnek 3. oldal: Fegyházban a gyemről szatír Együtt az utakon 7. oldal: Érdek nélkül, elkötelezetten S. oldal: Készül a krónika folytatása 10. oldal: Családban — ház körül II. oldal: Felmentett diák nincs! Klampár-ügy 12. oldal: Embertelenül Odakinn vigasztalanul esik. Amíg eddig a fagy miatt vár­tak a gazdaságok a tavaszi startra, most az eső állít aka­dályokat a nagyon is idősze­rűvé váló munkák útjába. Jól­lehet, az elmúlt őszön — az időjárás kegyeit kihasználva —, a tennivalók legtöbbjén túl vannak a szövetkezetek, maradt azért szép számmal feladat tavaszra is. A folya­matos és minőségében jó mun­kához elengedhetetlenek, az üzemképes, megfelelően felké­szített erőgépek, munkagépek — ezek karbantartásán, fel­újításán szorgoskodtak a téli hónapok alatt a gépműhelyek brigádjai, olykor a kínzó al­katrészhiány gondjával küsz­ködve ... Március közepére azonban valamennyi gazdaságban start- rakész állapotba hozták a so­kat tudó masinákat. A Szilas- menti Tsz csömöri kerületé­ben is egész héten szorgalma­san dolgoztak a traktorok. Az idejében, s jó minőségben el- I végzett javítások eredménye- | ként fennakadás nélkül jár­hatják a táblákat, végezhetik a talajlezárás nagyon fontos műveletét. Ezekben a napokban jó né­hány gazdaságban vizsgáztak a gépek, vajon megfelelnek-e Tegnap két helyen várták ] Nagykőrösön nagy izgalommal ár. Husti Istvánt, a KISZ Pest I megyei Bizottságának első tit­kárát, mégpedig az éppen diákhetet rendező Arany János Gimnázium és Óvónői Szak­középiskolában, s a KlSZ-kül- döttgyűlést tartó nagykőrösi konzervgyárban. A várakozás oka, hogy minden KISZ-bi- zottság, s az ifjúkommunisták iskolai és konzervgyári közös­sége megkapta a KISZ KB vö­rös vándorzászlaját. A zász­lókat dr. Husti István adta át a két bizottsági titkárnak, Bóta Borbálának és Szűcs Ba­lázsnak. A kitüntetés indoklá­sa mindkét esetben lényegé­ben azonos volt. A két KISZ-bizottság az ifjúsági mozgalom minden területén kimagasló eredményeket ért el. A diákok ezenkívül olyan mozgalmi módszereket dolgoz­tak ki, melyek országos elter­jesztésre is méltóak. Az íin­a Várhatóan kemény munka támasztotta követelmények­nek. A tapasztalatok azt mu­tatják,. nem a gépműhelyek dolgozóin múlik — sokkal in­kább az alkatrészutánpótlás milyenségén —, ha majd egy- egy masina nem bírja a foko­zott igénybevételt,... Foton, a Béke Tsz-ben, amint Templom József, mezőgazdasági elnök- helyettes tájékoztatásul el­mondta, szombaton tartják a gépszemlét, a kombájnok ki­vételével, valamennyi erőgép, valamint a talajművelő és a talaj erő-visszapótlásban szerépet játszó gépek átesnek a szigorú rostán, hogy aztán a szervestrágyázásnál, a lu­cerna tavaszi vegyszeres gyom­irtásánál vessék be őket. népségeken részt vett Pásztor István, az MSZMP városi bi­zottságának első titkára, illet­ve Gotzian Lászlómé, az MSZMP városi bizottságának titkára, valamint Tóthné Buj­dosó Ágnes, a KISZ városi bi­zottságának titkára. Háziipar... A kézműves­remekek' jutnak az ember eszébe a szó hallatán. A cso­dálatosan hímzett térítők, ru­hák, blúzok, a mesteremberek kezemunkáját őrző apróbb-na- gyabb használati tárgyak. Csakhogy, a háziipar sem a régi már. Az adott gazdasági feltételek mellett őket sem vizsgálhatjuk e nosztalgiába Michel Rocard, a Francia Köztársaság államminisztere, tervezési és területrendezési miniszter, és Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke1 március 11—12-én Budapesten tárgyalásokat folytatott. Michel Rocard-t fogadta Ká­dár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára és Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, az MSZMP. Po­litikai Bizottságának tagja. A vendég megbeszélést folytatott Havasi Ferenccel, a Magyar A téglaiparban befejeződtek a téli nagyjavítások, kicserél­ték az elkopott, hibás alkat­részeket, kiegészítő felszerelé­seket, s a hagyományos gyá­rak már február vége óta tel­jes készenlétben várnak a kedvező időjárásra, amikor fagyveszély nélkül száríthat­ják a szabadtéri színekben a téglaprésekből kikerült nyers terméket. A hosszúra nyúlt tél ellenére, lényegében a ta­valyival azonos időpontban, március elején az ország leg­melegebb tájain — elsősor­ban a déli megyékben — meg­kezdődött a téglagyártási idény, megindították a prés­gépeket, s most már naponta megközelítően 1 millió meg­formázott nyerstéglát halmoz­nak fel a szárítószínekben. Ezek a gyárak jobbára me­hajló szemlélettel. S ők ma­guk is egyre inkább vállalják a nyitás, az újítás — lehetőség vagy kényszer diktálta — módját. Sajátos helyzetüknél fogva — a széleskörűen ki­épített bedolgozói hálózatra támaszkodva, az egyre kor­szerűbb központi műhelyek segítségével — a rugalmas változtatás, termékeik felül­Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagjával, a Központi Bizottság titkárá­val. Tárgyalt továbbá dr. He- tényi István pénzügyminisz­terrel, Veress Péter külkeres­kedelmi miniszterrel- és Feke­te Jánossal, a Magyar Nem­zeti Bank első elnökhelyette­sével. A francia küldöttség pénte­ken elutazott. A Ferihegyi-re­pülőtéren Faluvégi Lajos bú­csúztatta, jelen ■ volt Jacques Lecompt, a Francia Köztársa­ság budapesti nagykövete is. legzugos területeken működ­nek,^ a hét végéig valameny- nyi hagyományos téglagyárban hozzálátnak a munkához. Az utóbbi években megva­lósított jelentős fejlesztések, s új gyárak építése révén egyre kevésbé függ az időjárástól a téglaipar, mert tavaly termelé­sének 64, s az idén már 65 százalékát állítják elő olyan korszerű üzemekben, amelyek égetés előtt nem a szabadban, hanem az üzemi technológia folyamatában szárítják, szik­kasztják a téglát. Ennek ered­ménye mutatkozik meg abban, hogy az év első két hónapjá­ban a tröszt gyárai 193 millió téglát és 11 millió tetőcsere­pet állítottak elő, két-két mil­lióval többet az előirányzott­nál. vizsgálata nagyon is logikus lépésnek számít. A Pest megyei háziipari szö­vetkezetek is — számtalan példa igazolja — az utóbbi időben ezt az utat járják. Mindinkább igyekeznek olyan tevékenységeket meghonosíta­ni, bevezetni, amelyeket akár háttéripari foglalatosságnak is nevezhetünk, amelyekkel a piac széles körű igényeit igye­keznek kielégíteni. Magyarán felveszik a kesz­tyűt, amit a gazdasági köve­telmények dobtak eléjük, s ez a nyitottság, rugalmasság megújhodási készségük leg­főbb bizonyítéka lehet azok szemében, akik a gazdasági egységek színes palettájáról már „leírták” őket. Kell-e bi­zonygatni, hogy a péceli házi­ipari szövetkezetben tapasztal­ható fejlődés, fogalmazhatunk úgy, újjáéledés, vagy a takso- nyiak megannyi kezdeménye­zése e szándék — a verseny- képesség, a kockázatvállalás, a fennmaradás — jegyében történik. SKöTéTItIi Saly Vongkhamsao, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársa­ság minisztertanácsának elnök- helyettese, a magyar—laoszi gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizottság társelnöke, aki a bizottság V. ülésszakán vett részt és tárgya­lásokat folytatott Borbándi Já­nos miniszterelnök-helyettes­sel, a bizottság magyar társel­nökével, pénteken elutazott Budapestről. .......................................-T—........................................... HOGYAN C SINÁLJÁK? H a rövid időn belül több­ször halljuk ugyanazt a panaszt a megye egymás­tól viszonylag távoli telepü­lésein, akkor kezd gyanús­sá válni az ügy. Óhatatla­nul úgy tűnik: valahol hiba van a gépezetben. Konkrét példacsokrunk a közműve­lődés területéről származik, de a képletet kisebb módo­sításokkal bizonnyal alkal­mazni tudnánk társadalmi és gazdasági életünk más szféráiban is. Az újra és újra feltehető kérdés: önök hogyan csinálják? Az ötnapos munkahét bevezetése művelődési slá­gerformává tette a játszó­házat, a gyerekek szabad­idejének hasznos kitöltése­ként. Nem is annyira a for­ma, mint a fogalom — jött divatba. Alig akad olyan művelődési ház, amelynek programjában ne szerepelne a játszóház. De ha alapo­sabban szemügyre vesszük, kiderül, általában a leg­hagyományosabb gyermek­foglalkoztatási — film­vetítés, bábjáték, mese — elemeket gyömöszöltek ebbe a kreativitásra épü­lő, korszerű formába. Pontosabban azt, hogy könnyen elérhető a hivata­los elismerés,' ha a járt utakat új névtáblával lát­ják el. Csakhogy a valóság nem ismeri az udyariassági szabályokat. Sok helyütt máris érezhető, hogy a gye­rekek érdeklődése csökken, a már általuk is unásig is­mételt formák nem eléggé vonzóak. A népművelőknek szembe kellett hát nézni a dolog lényeges, tártalmi problémáival, s a megújí­tás módszertanilag valóban nem könnyű. Azért ki-ki megpróbált tovább lépni, ki-ki megpróbálta felderíte­ni á járatlannak vélt utat, S a konkrét példák azt mu­tatják, hogy néhány hónapi gyötrődéssel eljutottak a lényeghez, felismerve: va­lamiféle folyamaton keresz­tül ívelő gondolatkörbe kel­lene foglalni, egyszerűbben szólva, koncepciót kellene adni a játszóházi foglalko­zásoknak, ki kellene szűrni az esetlegességeket. S ekkor már elhangzottak a panaszok: hogy lehet ezt a felismerést a gyakorlatba átültetni ? Milyen lehetsé­ges megoldások léteznek? Kérdésként fogalmazódott meg a magukrahagyottság, a tanácstalanság. Csodálkozva fogadták az újdonságnak éppen nem ne­vezhető közlést, hogy a ját­szóházak működtetésének, programjának, egy koncep­ció köré font, a gyerekek szellemi és manuális krea­tivitását fejlesztő módszer­tanát az országban először és mindeddig legjobb meg­oldásban éppen szűkebb hazánkban Pest megyében dolgozták ki. Csakhogy a népművelők túlnyomó több­sége erről legföljebb sejt valamit. Ezen a ponton tulajdon­képpen mellékessé válik a konkrét probléma, a ját­szóház. Íme a képlet: két éve sikerrel működik egy megyei ötlet alapján, az ész­szerű hasznos forma, amely­ről az ötletgazdák és meg­valósítók tanulmányokat publikáltak, előadásokat tar­tottak Szombathelyen és Pécsen. Viszont a megyében nem tudnak róla. Újra és újra felteszik egymásnak a kérdést az érdekeltek: önök hogyan csinálják? Nos, a jó, ésszerű és hasznos kezde­ményezések általános elter­jesztésében a sajtónak is jelentős szerep jut. Nem a magunk mundérjának be­csületét védve írjuk, hogy lapunk négy alkalommal is beszámolt a játszóházi meg­oldásról, olvashattunk több­ször, a témáról a Népmű-, velés című folyóiratban is, a közelmúltban pedig a Ma­gyar Nemzet és a Népszava hasábjain. Olvashatott ró­la. aki olvas. . A képlet azért nem ilyen egyszerű. A kérdést ugyanis úgy is feltehetjük: hogyan csinálja a megyei módszertani központ, hogy éppen egy Pest megyei ki­tűnő megoldás maradt is­meretlen Pest megyében? Jók-e a szentendrei műve­lődési központ által kiadott módszertani anyagok? És — a szentségtörésért már bocsánat — elolvassák-e ezeket azok. akiknek címe­zik? Valószínűleg hiba van a gépezetben is. És a nép­művelők szakmai érdeklő­désében, nyitottságában is. Kriszt György Meghitt sarok a Belvárosban A szőnyeggel borított márványlépcsök szinte hívogatják a látogatókat. Aki a budapesti Kossuth Lajos utcán sétál, szinte bizonyos, hogy megáll a szovjet nép- művészeti bolt kirakata előtt, és megcsodálja a szép tárgyakat, szőtteseket, kerámiákat. Né­hány lépéssel odébb szovjet könyvek és hang­lemezek közt válogathat az érdeklődő. Ha be­fordulunk a Semmelweis utcába, beszélgetés­re hívogatnak a teázó meghitt sarkai. Mellette van a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának bejárata is. Ebben az épületben mindig talál az ember érdekes kiállítást vagy más kultu­rális rendezvényt, nívós, érdekes programok várják nemcsak a felnőtt, hanem a gyerek­közönséget is. (Riportunk a 4. oldalon.) Két közösség elismerése Zászlók Nagykőrösre A piac igényelt követve A háziipar felveszi a kesztyűt Szárítószíniben a tégla Az Épületkerámiaipari Vállalat kerámia-téglagyárában befejezték az 1981-ben megkezdett rekonstrukciót. Az új gyártósor beállításával évente 51 millió darab jól hőszigetelő ikersejt téglát gyártanak. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom