Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-12 / 60. szám

Micgyor Pofitikatudcmányi Társaság alakult Fontos, új tudományos fórum Két t betű varázsa Lódnak ne kínáljunk szénát Előzetesen megteremtett feltételekkel A Magyar Tudományos Aka- i démián tegnap megtartották a Magyar Politikatudományi I Társaság alakuló közgyűlését. A nagy számú résztvevőt, köz­gazdászokat, politológusokat, szociológusokat, filozófusokat, jogászokat, oktatókat, újság­írókat Kulcsár Kálmán, az MTA gazdaság- és jogtudo­mányok osztályának elnöke üdvözölte. Az ülés elnökségé­ben foglalt helyet Övári Mik­lós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Szentágo- thai János, az MTA elnöke. Az Akadémia elnöksége 1979 elején a politikatudomány ha­zai művelése érdekében ideig­lenes intéző bizottságot hozott létre. Elnöke, Lakos Sándor, az MSZMP KB Társadalomtu­dományi Intézetének tudomá­nyos igazgatója az alakuló ülé­sen számot adott munkájuk­ról, majd a bizottság nevében javasolta a leendő választ­mánynak, hogy készítsen a társaság szervezetéről és mű­ködéséről előterjesztést a még az idén összeülő következő közgyűlés számára. Ezután Halász Józsefnek, az MTA ál­lam- és jogtudományi inté­zete igazgatóhelyettesének előterjesztése alapján megvi­tatták, majd elfogadták az új társaság alapszabályát. Ezután megválasztották a társaság tisztségviselőit és vá­lasztmányát. Az alakuló köz­gyűlés a Magyar Politikatudo­mányi Társaság elnökévé Pé­ter Jánost, az országgyűlés al- elnökét választotta. Elnöki székfoglalójában Péter János vázolta a társaság feladatait, s hangsúlyozta: vitafórummá kell válnia, hogy segítője le­hessen a politikai döntéseket hozó vezető testületeknek is. Ezután Óvári Miklós szólalt fel. Rámutatott, hogy a társa* ság megalakítására megfelelő előkészítő munka után került sor. — Bizonyosra vehető — mondotta a Központi Bizottság titkára —, hogy a társaság megtalálja szerepét és felada­tát a mai Magyarországon. Se­gítségére lehet a politikával foglalkozóknak abban, hogy önálló kutatásokat folytat és Művelődési miniszteri utasítás § jelent meg a napokban a feiso- S oktatási intézmények nappali 8 tagozatos hallgatói részére jut- 8 tatható állatni támogatásokról. ^ Az új ösztöndíjrendszer az ér- ^ dekelvek széles körű vitája nyo- ^ mán formálódott véglegessé. Az 8 eszmecserék előzménye az volt, S hogy a kormányzat évi 150 mii- 8 lió forinttal emelte az öszíön- 8 díjak és a szociális támogatá- 8 sok összegét, s a koráb óinál 8 mintegy 30 százalékkal nagyobb 8 támogatás ésszerű, igazán ösz- 8 tönző és igazságos elosztására 8 a minisztérium javaslatot doi- § gozott ki, és azt megvitatták a 8 múlt cv végén lezajlott felsö- 8 oktatási ifjúsági parlamente- 8 ken. Az e fórumokon elhang- 8 zott vélemények, javaslatok fi- ^ gyelémbevételévei alakult ki az 8 új rendszer. Az elosztási elvek kialakítá­sának fontos törekvése volt, hogy az ösztöndíj jobban is­merje el a kiemelkedő teljesít­ményeket, a szociális támoga­tás pedig váljék igazságosab­bá, a merev kategorizálás ne jelentsen a többiekénél' elő­nyösebb, illetve hátrányosabb helyzetet a fiatalok némelyike számára. A szabályozás lénye­gesen kibővíti a felsőoktatási intézmények és a KlSZ-szer- vezetek hatáskörét, felelőssé­gét, ugyanis az egyes támo­gatási formákkal kapcsolatban csak a jogosultság alapvető szempontjait határozzák meg, a konkrét feltételekről az egyetemek, a főiskolák ön­állóan döntenek. Például a miniszteri utasítás az általános ösztöndíj odaítélésével kap­csolatban csak az előző félévi tanulmányi átlageredmény al­só szintjét szabályozza — ez 3,09 —, valamint azt, hogy az ösztöndíj összege havi 200— 1200 forint lehet. Az intézmé­nyek szabályzatai dönthetnek arról, hogy milyen átlagered­azzal is, hogy ezeknek a ku­tatásoknak eredményeit hasz­nosítja, feldolgozza. A tudo­mány eredményeinek közvet­lenül alkalmazhatóvá tétele nélkülözhetetlen a politika számára. — A társaság olyan új, fon­tos tudományos fórum, mely­nek tagjai képesek tudóshoz és állampolgárhoz méltó fele­Budapesten, az MSZMP Pest megyei Bizottságának székházéban tegnap — Ko­vács Antalnénak, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizott­sága titkárának elnökletével — megtartotta ülését az or­szággyűlési képviselők me­gyei csoportja. S. Hegedűs László, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának titkára, a képviselő­A MÉM fehérjeprogramja — amelynek keretében az ál­lattenyésztés tényleges igé­nyeihez igazítják a fehérjefel­használást és hazai anyagok­kal igyekeznek pótolni a rész­ben külföldi eredetű takar­mányféléket — ismét jelentős állomáshoz érkezett. Az el­múlt években fokról-fokra si­került visszaszorítani az ‘állat­telepeken a fehérje-túlfo­gyasztást, újabban pedig a ko­rábbinál lényegesen nagyobb mennyiségű hazai eredetű fe­hérjével egészíthetik ki a ta­karmányokat. A növényolaj- ipar, a kereskedelem, vala­mint a mezőgazdasági nagy­üzemek közös munkával éven­te több tízezer tonna napra­forgódara felhasználását, ete­ménytől, milyen összegben fi­zessenek ösztöndíjat, mely tantárgyak eredményét érté­keljék kiemelten; s miként vegyék figyelembe a hallgatók egyéb tevékenységét, például tudományos diákköri munká­ját, közéleti-politikai aktivitá­sát. Az eredményeik alapján ki­emelkedően tehetséges és szor­galmas hallgatók támogatására Kiemelt ösztöndíjat is odaítél­hetnek. Az új rendszer az eddiginél határozottabban elkülömii a tanulmányi ösztönzést a fiata­lok szociális támogatásától. Egyértelműbbé vált e támoga­tás megállapításának módja, ugyanis az igénylők szociális helyzetét, illetve az annak alapján odaítélhető összeget valamennyi körülmény mérle­gelésével, összevontan állapít­ják meg. így a korábbiaktól eltérően szerepel ebben a konkrét pénzbeli támogatás mellett a diákotthoni térítési díjhoz vagy az albérleti elhe­lyezéshez való hozzájárulás, továbbá a diákétkeztetési költ­ségek kiegészítése. Az egy-egy felsőoktatási intézménynek Juttatott támogatási keretet a diákok szociílis helyzete sze­rinti összetétel alapján állapít­ják meg. A kérelmek elbírálá­sakor, az összeg megállapítása­kor nemcsak azt veszik figye­lembe, hogy a hallgató az in­tézmény székhelyén vagy attól távol lakik-e, s mennyi az el­tartóinak a havi jövedelme, hanem vizsgálják azokat — a jövedelemigazolásban nem tükröződő — vagyoni és egyéb körülményeket is, amelyek a tanuló, illetve családja élet­lősséggel megvitatni a társa­dalom építésének feladatait. E területen számos új bonyo­lult feladat vár megoldásra, tehát van mit tennie a magyar politikatudományi társaság­nak, nemcsak a politika és a tudomány, hanem ezek „hasz­nálói”: a magyar nép számá­ra is — mondotta befejezésül Övári Miklós. csoport elnöke adott tájékoz­tatást az országgyűlés tavaszi ülésszakának várható napi­rendjéről, majd megbeszélték a csoport további, idei mun­katervét is a megyei képvise­lők. A csoport ülésén jelen volt Gelencsér Árpádné dr., a Pest megyei pártbizottság osz­tályvezetője is. tését teszik lehetővé. A nö­vényolajipari melléktermék­ből, a sajtolás után visszama­radó anyagból készül a szó­jadarával csaknem egyenérté­kű, gazdag fehérjetartalmú ta­karmánykiegészítő szer. A növényolaj ipar mérnökei az éíoZajgyártás utolsó fázi­sában keletkező napraforgó­héj hasznosításával is kísérle­teznek, a 4 ezer kalóriás anya­got speciális kazánokban tü­zelik majd el. A mezőgazda- sági nagyüzemek ezt a mel­lékterméket szívesen használ­ják fel a baromfitelepek al- mozására is, így a napraforgó csaknem valamennyi mellék- termékét az idén már hasz­nosítják. színvonalát lényegesen befo­lyásolják. Az egyetemi és a főiskolai hallgatók állami támogatásá­nak új rendjét ettől a félévtől kezdődően, vezetik be az or­szág valamennyi felsőoktatási intézményében. Egy teljes esztendőt figye­lembe véve, azaz a szezonális ingadozásokat kiszűrve, a me­gye téglagyáraiban a selejt öt és huszonnégy százalék kö­zött ingadozott. A nagy ta- pasztalatú szakemberek sze­rint, a selejtet tetemesen csök­kentő technológiai fejlesztés költsége a megnőtt árbevétel­ből háromrnégy esztendő alatt megtérülne. Ehhez azonban az kellene, hogy a pénz egy összegben most rendelkezésre álljon... Ésszerűbb határ A technológia fejlesztése — és ami nem kisebb súlyú té­nyező, a már rendelkezésre álló technológiai feltételek maradéktalan hasznosítása, 3 technológiai fegyelem betar­tása —, sokféle módon kama­tozhat, az előbb említett pél­da a lehetőségek egyike. Hoz­zájuthatunk azután befekteté­seink hasznához úgy is, ha már eleve a takarékosság a cél, például olyan üzemet épí­tünk, ahol hazai alapanyagok dolgozhatók fel székek ülés­lapjává, támlájává. Igaz, a Fűrész-, Lemez- és Hordóipa­ri Vállalat ceglédi gyárának új részlege 220 millió forint­ba került, de mert a techno­lógia takarékos — faimportot tesz fölöslegessé, ugyanakkor exportálási lehetőséget te­remt —, a kiadás megtérül, egy idő után már tiszta hasz­not termel. Van a műszaki fejlesztésnek egy, a kelleténél ritkábban említett, járt terepe, s ez a két t betű segítségével meg­valósítható varázslat, a tech­nológiai takarékosság. Olyan módszerek, anyagok, eszkö­zök, műveleti eljárások alkal­mazása, amik az eredeti célt változatlanul szolgálják, ám ésszerűbb határok közé szo­rítják a költségeket, azaz a fajlagos ráfordításokat. Gaz­daságfejlesztésünk mai, sokfé­le ellentmondástól terhelt sza­kaszában fokozódik ennek a forrásnak a jelentősége, hasz­nosítása egyre szükségszerűbb. Amiből természetesen eléggé elhamarkodott és leegyszerű­sített következtetés lenne olyasfajta megállapításra jut­ni, nosza rajta, határozzuk el, csináljuk. A technológiai ta­karékosságnak — alkalmazha­tóságának —, bonyolult felté­telrendszere van. Működnek hazánkban olyan áramtermelő erőművi blokkok — a Dunamenti Hőerőmű Vállalatnál —, amelyeket kis- számítógépek vezérelnek. Az automatizáltság ilyen foka: többletkiadás. Ennek fejében viszont hat-hét százalékkal csökkent az egységnyi áram- termelésre fölhasznált tüzelő­anyag, mérséklődött az élő­munka-szükséglet, ugyanakkor megnőtt a szerkezeti elemek élettartama, a nagyjavítások közötti idő. Hasonló a helyzet a papírgyártó gépsorok szá­mítógépes vezérlésénél — ezeknél a berendezéseknél, a termék jellegétől függően, 150—200 jellemzőt kell folya­matosan figyelni, elemezni, egyeztetni —, ahol a techno­lógiai optimalizálás egyszerre eredményez anyag- és ^energia­takarékosságot, jelentős minő­ségjavulást. Továbbá: ma már ismernek olyan fafeldolgozó berendezéseket, amely hulla­dék nélkül termelnek. Számí­tógép irányítja a rönkdarabo­lástól a felületkezelésig, __ az egész gyártósort, a részműve­letek minden szakaszában a lehető legkedvezőbb anyag­hasznosítást közölve, utasítás­ként a gépekkel. Aminek je­lentőségét akkor foghatjuk fel teljes súlyában, ha leírjuk: a megye faipari üzemeiben a nyersanyag tíz, negyven szá­zalékából lesz hulladék ...! Napjainkban a megye ipa­rában a ráfordítások — átla­gosan —> nyolcvanöt százaléka az anyag- és energiafelhasz­nálás pénzbeli ellenértéke, azaz ha sikerülne csupán egy százalékkal mérsékelni az ilyesfajta költségeket, akkor az önmagában 900 millió fo­rintot érne! Holott számítá­sok és tapasztalatok, azaaz el­vi és gyakorlati lehetőségek egyaránt azt bizonyítják, a technológiai tervezés — ha az következetes, azaz nemcsak papíron, hanem a valóságban is létezik —, az anyag- és energiafelhasználásban, terü­letektől függően, hat_ és har­minc százalék közötti megta­karításokkal járhat, ennél is nagyobb mértékben csökkent- heti az élőmunka-szükségletet. Természetesen nem ingyen; áldozni kell rá. A lúdnak hiá- ba kínálunk szénát, mert bár táplálék, a lúd éhen vész raj­ta. Az ipari fejlesztéseknél ezért kétséges a rövid távú, a látszólagos megtakarítások indokoltsága és értelme, mert gyakori, hogy a hamari si­ker. a rövid lélegzetű haszon fejében a sokáig kamatozót áldozzák fel. Egyre szélesebb körben is­meretesek a korrózióálló ötvö­zetek, a jól forgácsolható acé­lok előnyei. Ez utóbbi például 20—30 százalékos termelé­kenységnövekedést tesz lehe­tővé a megmunkálásnál, há- rom-ptszörösére növeli a szerszámok élettartamát. Tér­hódítása mégis lassú, amiben a kényelmességnek éppúgy szerepe van, mint annak, elő­zetesen meg kell teremteni a technikai, technológiai feltéte­leket ezeknek az acéloknak az előállításához és feldolgozásá­hoz, de ugyanígy ki kell ala­kítani az érdekeltségi feltéte­leket. Gyakori eset, nemcsak a megyé iparában, hanem mező- gazdaságában is: fejlesztés cí­mén a termelőüzem megvá­sárol néhány valóban korsze­rű gépet. Ezek azonban csak nagy műszaki engedmények­kel, szervezési megalkuvások­kal illeszthetők a technológiai sorba — olykor úgy, hogy a manufakturális jelleg kerül közvetlen összeköttetésbe a legfejlettebbel! —, s ennek kö­vetkeztében az eredmény el­marad a várttól, az érintettéit azt mondják, a technológiai változtatás és fejlesztés nem igazolta a reményeket. Földarabo’t lánc Holott tényleges változtatás helyett, pusztán annyit tettek, hogy földarabolták a techno­lógiai láncot, ez okozta a za­varokat. Nem szűkölködünk ilyesfaj­ta buktatókban! Amint azt például az Országos Tervhi­vatal és a Pénzügyminiszté­rium együttes vizsgálata ki­mutatta tizenöt nagyberuhá­zás utólagos elemzésével — az átadás utáni második, har­madik esztendőben került sor erre —, van olyan hely, ahol a technológiai tervezés hibái, ! mulasztásai, felületességei kö­vetkeztében a létszám az ere­detileg tervezettet 60—70 szá­zalékkal (!) haladja meg. En­nek ellenére nem sikerült elérni az előzetesen számított termelést, gazdaságosságot! Egyetlen példa persze, de messzeszólóan bizonyítja, mi nyerhető, mi veszíthető a technológiai tervezés hogyan­jával. Ma még a tervezés, a gyár­tás csekély figyelmet szentel a takarékosság előzetes, tech­nológiai formáinak. Nem szá­mít ritkaságnak, hogy hiány­zik a termékek ún. belső össz­hangja, egyetlen alkatrész rö­vid élettartama miatt —, ami­re a megye mezőgazdasági üze­mei sajnálatosan bőségés pél-^ datárral tudnak szolgálni —, egész berendezések bénulnak meg, kerülnek selejtezésre. Az is általános gyakorlat, hogy fölösen súlyosak a termékek, a használat követelte anyag­nál, jóval többet tartalmaznak. S akkor még nem szóltunk a licenciavásárlások kínálta le­hetőségekről — ami a techno­lógiai takarékosságnak ugyan­csak jelentős forrása —, a termékszerkezet változtatásá­nak eredményeként kialakuló technológiai megtakarítások­ról. Fut még a szekér Csupán felületes vázlatra szorítkoztunk, mégis, mennyi alkalom! Jórészt kihasználat­lanul, alig méltatva figyelem­re. Kényelmesség? Bizonyára az is közrejátszik benne, de még inkább az a tudat, hogy így is fut még a szekér, elér­hetők a termelési, bevételi cé­lok a hagyományos úton. Fut még a szekér ... sokáig azon­ban aligha. S aki idejében fedezi fel a technológiai taka­rékosság szinte beláthatatlan előnyeit, az már a célban lesz akkor, amikor a többiek még csak riadtan kapkodnak a pia­ci jelzések riadót fújó harso­nájának szavára. Mészáros Ottó Idei program Gondosabb gyomtalanítás A földvédelmi törvény elő­írásainak megfelelően az idén is szigorúan számon kérik, hogy a földtulajdonosok — használók és bérlők — eleget tesznek-e a kötelező gyomta- lanítási előírásoknak. Az országos gyommentesí­tési programot három évvel ezelőtt hívta életre a MÉM azért, mert bár a mezőgazda- sági nagyüzemek és legtöbb esetben a kistermelők vegy­szeres és mechanikai védeke­zéssel általában jól óvják te- I rületeiket az élősködő növé­nyektől, a nem művelésben levő részeken viszont alaposan elburjánzott a gaz. Ország­szerte sokfelé ápolatlanok még ma is az országutak partjai. Kifogásolják azt is, hogy az árvízvédelmi területeken sem eléggé szervezett a gyommen­tesítés és a művelésben lévő területek közé ékelődött úgy­nevezett műtárgyak környéke sem eléggé tiszta. A nem mű­velt részeken burjánzó, kü­lönben igen veszélyes és jól szaporodó gyomnövények idő­ről időre visszafertőzik a kul­túrnövények termőhelyeit és emiatt az indokoltnál nagyobb összegeket kell fordítani a bú­za-, kukorica-, az iparinövény- stb, táblák rendben tartására. Még jobb lehetne a teljesít­mény, ha a földtulajdonosok — használók és bérlők — mindenütt eleget tennének a törvényben előírt kötelezett­ségüknek, Sokfelé ezt elmu­lasztják, ám tény az is, hogy nem mindig csak őket lehet elmarasztalni. Nincs például elegendő kaszálógép, amelyek­kel az útmenti részeket ke­zelhetnek. Az idén — a program ke­retében, a főutak mellett — nagyobb gondot fordítanak a másod- és harmadrendű or­szágutak környékének tisztí­tására. Gödi foci exportra A Fővárosi Kézműipari Vállalat gödi labdakészítő üze­méből elsősorban tőkés országokba szállítják termékeiket. Az idén több mint 150 ezer focit gyártanak, s ennek csak­nem 90 százalékát exportálják. Barcza Zsolt felvétele Évi IS© suliiéval folsb a faiskdásckaak Ösztönzőbb és igazságosabb Tanácskoztak Pest megye képviselői Tavaszi ülésszak előtt Minden termék hasznos Hazai takarmányfehérjék

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom