Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-10 / 58. szám

NAGYKÖRÖSI ^aMa Változások a KlOSZ-ban A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 58. SZÄM 1983. MÄRCIU8 19., SZERDA Jobbon értenek kezzá Volán-gépkocsik a konzervgyárban N^peitfsi sokféle elbírást kell beless lesni Ma kezdődik Diákhét a gimnáziumban Ma. szerdán reggel kezdődik az Arany János Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola diák­hete. Az első napon képzőmű­vészeti kiállítás nyílik a diá­kok munkáiból, s vendége is lesz az iskolának, mégpedig Pólyák Ferenc fafaragó mű­vész, aki az elmúlt évek során már több alkalommal találko­zott, a gimnázium tanulóival. Erre a napra esik még a KISZ-alapszervezetek bemutat­kozása az iskolarádióban. Ez a műsor holnap is folytatódik. Kiemelkedő eseménye lesz március 11-ének délután 3 óra­kor Bánffy György Jászai- és SZOT-díjas érdemes művész Ékes, érdes anyanyelvűnk című műsora. Pénteken délelőtt iskolai szavalóverseny lesz, majd az irodalmi színpad mutatja be műsorát. Délután 3 órakor is­kolai fórumot rendeznek a hét szervezői, melyen a diákok kérdéseire a gimnázium igaz­gatója, az iskolai MSZMP alapszervezet titkára és a szak- szervezet munkahelyi bizottsá­gának titkára válaszol. Március 13-át, szombatot a sportolásnak szentelik a diá­kok. Közben csereberebazárt is rendeznek a klubjukban. Vasárnap délelőtt fél 11 óra­kor az Arany János Művelődé-- si Közoont dísztermében kó­rustalálkozóra várják a diá­kok a zenebarátokat. A mű­sorban fellép a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépisko­la és Szakmunkásképző Intézet énekkara, a Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium énekkara, az Arany János Gimnázium és övónői Szakközépiskola nagy énekkara, valamint Cantilena kamarakórusa. Ugyancsak vasárnap, de az esti órákban rendezik meg a Üjra szól a hatlövetű. Színes, amerikai westernfilm. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Osceola. Színes indiántörté­net, fél 4-kor í Lavina. Színes, kanadai ka­landfilm. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Fél 6-kor és fél 8-kor. Színház A kecskeméti Katona József Színházban, este 7 prak or. Tű­zijáték. Főiskolás-bérlet. diákok a rongyosbált, melyre állítólag csak erős idegzetűek­nek szabad belépni.- A diákhét utolsó napján, március 15-én hétfőn, délelőtt a lányok és fiúk vetélkedőjét rendezik meg a 4. b osztály férfi tágjai. Délután KISZ-ve- télkedőn. majd a városi már­cius 15-i ünnepségen vesznek részt a diákok. Este pedig az iskolaudvaron tábortűzzel zár. ják a diákhetet. varozásban is. A 2. ákámú gyárunknak nincs iparvágá­nya, ezért a konzerveket elő­ször ide kell hozni a központ­ba, hogy megpakolhassuk a vagonokat. A ceglédi, abonyi, tiszakécskei telepünkkel is a Volán biztosítja az összekötte­tést. Konzervekkel zsúfolt platójú' teherautók indulnak a fővárosba is. Kedvező díj­szabás mellett éjszaka szállít­ják a készárut a budapesti boltokba. — Elégedettek a munkájuk­kal? — Jó a kapcsolatunk a Vo­lánnal, amely mindent megtesz, hogy igényeinket kielégítse. A szállítási csúcs idején nyolcvan, a szezon előtt és után 10—12 gépkocsival segít bennünket. Többnyire ugyan­azok a sofőrök, szállítók jön­nek, munkájukra, szakértel­mükre nem lehet panasz. Furcsa is volna, ha máskép­pen lenne, hiszen jobban ér­tenek hozzá, mint mi. — Szükség is van a hozzá­értésre, mert gyakran vannak speciális kívánságaink. Az élelmiszer-szállításnál ugyan­is sokféle előírást kell betar­tani. Az általunk meghatáro­zott módon kell- rakodni, köz­lekedni. Gyakorta útvonal­térképet is adunk, hogy az áru a lehető leggyorsabban és biztonságosan jusson el a megrendelőhöz. (—kövess—) Az utóbbi időben olyan hí­rek terjedtek el Nagykőrösön, hogy sok kisiparos lemondott az iparáról. Utánajártunk a dolognak, s megállapítottuk, hogy erős túlzással beszélnek a lemondásokról, mert Nagy­kőrösön és Kocséron csak 12 kisiparos hagyott fel az ipar­ral, mert felemelt SZTK-járu­lékát magasnak találta. Ilyen lemondások az év elején más­kor is előfordulnak, de a le­mondottak az év folyamán rendszerint újra visszaváltják az ipart. Megkérdeztük a KIOSZ éle­téről, a munkálkodásáról Fa­ragó Dénesi, a Nagykőrös és Vidéke KlOSZ-szervezet elnö­két, aki a következőket mon­dotta. — Egy esztendeje választot­tak a KIOSZ elnökévé, s örömmel látom, hogy a nagy­kőrösi kisiparosok régi össze­tartása és önbizalma kezd szé­pen kialakulni, ami a szerve­zet gyűlésein és összejövete­lein is beszédesen megmutat­kozik. A KlOSZ-szervezet irodájá­ban beszéltünk Koroknay Ka­talin titkárral is. — Az év elején Nagykőrö­sön és Kocséron 12 kisiparos mondott le az iparáról. Több­ségük idős ember, öt kőműves, 2 bérfűrészelő és egy kézi- munka-előrajzoló. — Tíz kisiparosnak pedig halálozás, nyugdíjazás és el­öregedés folytán szűnt meg az ipara. — Az idei elmúlt két hónap­ban a KlOSZ-nál 11-en vál­tották ki az ipart. Egy béríű- részelő, egy háztartásigép-sze­relő, egy vattacukor-készítő, egy karosszérialakatos, agy szikvízkészítő, egy kulcskészítő, egy női fodrász, egy kőműves, egy gumijavító, egy padló- és szőnyegtisztító és egy szitás­mester. Heten közülük kocsé- riak. Kopa László Szalagavató A Toldi Miklós Élelmiszer- ipari Szakközépiskola és Szak­munkásképző Intézetben a hét végén rendezték meg a hagyo­mányos szalagavató bált. Varga Irén felvétele A Kinizsi jubtteumi közgyűlése A Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi Sportegyesületének 30 éves, jubileumi küldöttköz­gyűlését közel kétszáz részt­vevővel a Sportotthon szépen feldíszített nagytermében tartották. Minden meghívott sportkedvelő előre megkapta az elnökség részletes írásos beszámolóját. * Az összeállítás foglalkozott a munkássportkör sikeres múltjával, majd az 1981. évi tevékenységgel. A 7 tagú ügy­vezető elnökség megtárgyalta az országos, megyei és járási TSH által ide vonatkozó, és az éves munkát meghatározó rendeleteket, utasításokat és főbb irányelveket, s ezek szel­lemében igyekezett feladatait ellátni. Kéthavonkénti ülése­ken beszámoltatta szakosztá­lyait és szakbizottságait, meg­vitatta a napi gondokat., Több intézkedést tett az előbbrelé- pés érdekében, például a sportfunkcionáriusokkal több­ször is értekezletet tartott. A nevelő egyesület nagy hang­súlyt fordított az iskolákkal való jó kapcsolatra. A hét szakosztály tevé­kenysége fejlődő tenden­ciát mutat. Az 58 igazolt versenyzővel működő asztalitenisz-szakosz­tály fejlődött a legdinamiku­sabban. Három edző irányí­tásával főleg az utánpótlás lépett előre eredményekben, de már a női csapat is rend­szeresen szerepelt. A világítás modernizálása is segítette őket, két versenyző pedig se­gédedzői tanfolyamra jár. öt korcsoportban 3 edző foglalkozik a birkózókkal. Az egyik legnépszerűbb szakosz­tály lett ez a sportkörben. Az elmúlt évben 6 olimpiai és 154 minősítési pontot értek el. Többen országos helyezettek is lettek. Céljuk a B-kategó- riás szakosztályi szint meg­közelítése, s az edzéslehetőség bővítése. A labdarúgók vezetése te­vékeny, egységes, a város és a járás irányítóival is jó a kap­csolatuk. Remélik, hogy a konzervgyári szocialista bri­gádok támogatásával, a terep- rendezés után, az idén elké­szülnek az edzőpályák, s a több lehetőség elősegíti a já­rási bajnokság megnyerését. A §s£ mesterség Hogyan dolgozik a kötél verő? Az ember egyik legősibb és legfontosabb munkaeszköze a kötél. Megkérdeztem. Kiss Dezső kötelesmestertől, ho­gyan lesz valakiből kötélgyár­tó, vagy amint mondják: kö­teles, kötél verő? Tiszta kender — Apáról fiúra hagyomá- nyozódott családunkban ez a mesterség. Apám is, nagy­apám is kötélgyártó volt. Nagyapámnak céhbelépéskor 4 forintot, 4 font viaszt, 2 veder bort, 1 lakomát kellett fizetnie. Apámnak remeket kellett csinálni. Én a nagy­korúságot igazoltam, a 6 éves segédi működésről szóló iga­zolvánnyal pedig a gyakorlati jártasságot. Változtak az idők, változtak a követelmények. Aki iparigazolvánnyal rendel­kezett, tarthatott segédet, vá­sárolhatott nyersanyagot és szabadon árusíthatta termé­keit. Később mestervizsgát tet­tem Barcs Kálmán ezüst- és aranykoszorús, Budapesten élő mesternél, a Kötélgyártó Iparosok Országos Szövetsé­gének az elnökénél. Barcs Kálmán Németországban, Ausztriában és a Balkán orszá­gaiban szerzett segédi gya­korlatot. A mester elnevezés a legnagyobb' képesítést, és egyúttal a lelkiismeretes, meg­bízható munkát is jelentette^ A kötelet a fás részeitől megtisztított kender rostjából sodorjuk. A múlt században városunk határában sok ken­dert termesztettek a szőlőföl­dek között. A szükséges ken­dert a helyi termelés mindig előteremtette. A kenderázta- tás, -szárítás, -tilolás, -fonás a lakosság téli foglalkozásához tartozott. ipar, bányászat, hajózás köte­leinek jellemzői: hosszúak és azonos keresztmetszetűek. A Szegedi Kenderfonó a hazai szükségleten kívül külföldnek is gyárt. — A mezőgazdasági jellegű kötélféleségeket gyáripari módszerrel nem kifizetődé gyártani, nem automatizálha- tóak. Itt van például az ist­ráng, fokozatosan elvékonyodó kötél. Méretre igen sokféle lehet. Van ló-, csikó-, borjú- és tehénkötelék. Legdíszesebb a kiscsikó- és a lókötél. A csikó és a ló homlokán rózsakötés van kö­télből zsinórozva. A ló és a csikó iránti szeretetből sem időt, sem a pénzt nem sajnál­ják egy-egy díszesebb mun­káért. Az ilyen és hasonló mun­káknál az ember.i kezet nem helyettesítheti a gép ... Ma már kevesebb kötélre van szükség a mezőgazdaság gépesítése miatt. Kevesebb szántógyeplőre, hámra, ist­rángra, rudazókötélre Nagykő­rösön a pányvázott disznótar­tás van szokásban. Kóemadzag disznónánvva helyett láncot használnak. Taliga és zsineg nélkül ritkán mozdult ki kö­rösi ember az otthonából, mert vagy hozott, vagy vitt valamit. A taliga terhelőkö­téllel nyakba volt akasztva. Nincs már rá szükség. Usvan- így nem keresik a vízhúzó kötelet sem. Ipari tanuló A kötélgyártás jellegezetes vásározó kézműipari tevékeny­ség. Az országos vásárokon napjainkban már csak három kötélgyártó jelenik meg ter­mékeivel. A nagykereskedelem meg­rendeléseire dolgoznak még néhányan, kender helyett mű­anyagból. 1950 óta a kötélgyártó szak­mában nem képeznek ipari ta­nulókat. Molnár Elekné diákok többirányú leterhelt­sége miatt, az utánpótlás edzéseinek látogatottsága átlagban nem megfelelő. A kézilabda-szakosztály el­mozdult a holtpontról. Ősz óta van edző, a serdülők is baj­nokságban szerepelnek. A já­tékosoknál szemléletbeli válto­zás történt. Néhány játékost igazoltak. Remélik, hogy e férfias sportág ismét fellen­dül. Az MHSZ-szel közösen mű­ködtetett modellező szakosz­tály létszáma 57-re bővült. Több helyen bemutatót tar­tottak. A tárgyi feltételeik ja­vításra szorulnak, az ered­ményes működés érdekében. A 148 természetjáró gyalo­gos, kerékpáros, motorkerék­páros és kombinált túrán ösz- szesen 45 alkalommal volt az elmúlt évben. További töme­gesítés, a Barátság útjának rendbehozatala és a minősíté­sek számának, növelése a cél-" juk. A tornászok edzenek leg­többet, 101-en, 3 edző irányításával, de két helyen. A nehéz ele­mek tanításához korszerű, szivacsgödörrel ellátott terem­re lenne szükség. A differen­ciált edzésrend megteremtése, a minősítettek számának nö­velése és gúlacsoport létreho­zása az idei céljuk. A különböző tömegsport­megmozdulásokon 11 sportág­ban 1008-an vettek részt a konzervgyáriak. Több, sporto­lásra alkalmas helyre lenne szükség a városban, főleg a téli időszakban. A sportotthoni és a Kini- zsi-sporttelepi létesítményeket a konzervgyár jóvoltából kar­bantartották, az idén bővítés­re van lehetőség. Szeretnék viszont, ha a város más munkahelyei többet segítené­nek e gondok megoldásában. A módszertani bizottságot ki kell bővíteni, a hatékonyabb szakmai segítségnyújtás érde­keben. A nemrég újjászerve­zett agitációs-propaganda bi­zottságot szeretnék tovább bő­víteni és munkájukra egyre na­gyobb szükség van. Az egyesület 1982. évi célja, hogy a megyében a megkülön­böztetettek közül a kiemeltek közé kerüljön, de ehhez min­denkinek jobban kell dolgoz­nia. A gazdasági beszámoló sze­rint 837 ezer forintot költöt­tek sportcélra a legutóbbi év­ben a Kinizsiben. A szám- vizsgáló bizottság javasoKa, hogy a rendezvényekből és a tagdíjakból növeljék a bevé­telt. S. Z. (Folytatjuk) óra: Szerdai sportműsor Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 15 Nk. Kinizsi—Honvéd Mezőfi SE (Kecskemét), barátságos mérkőzés. Torna Kossuth-iskolai tornaterem, 15: a XVTTI. nyári úttörő­olimpia városi úttörő és •kis­dobos‘leány döntője. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap* is. Már több éves gyakorlat, hogy igénybe vesszük a Vo­lán szolgáltatásait. Egész egyszerűen azért, mert így sokkal gazdaságosabb. Nem érné meg csak azért újabb gépkocsikat vásárolni, hogy a csúcsidőszakban is saját jár­művekkel fuvarozzunk. Ké­sőbb ugyanis nem tudnánk kihasználni azokat, annál pe­dig nincs drágább, hogy az autó egy helyben áll, vagy üresen közlekedik. — Milyen szállítást végez a Volán? — Elsősorban a nyers áruk beszállítására adunk megbí­zást. Fontos szerep jut a Vo­lánnak a telepek közötti fu­Érdemes volna egy átlagos napon megszámlálni, hogy mennyi közületi teherautó fut az utakon. Biztosan beszédes statisztika kerekedne ki belő­le, hiszen még a legkisebb szövetkezet sem adja alább egy-két gépkocsinál. — A Nagykőrösi Konzerv­gyár is tekintélyes szállító- kapacitással rendelkezik, ám gyakorta hajtanak be a ka­pun „idegen” kocsik is. Ta­lán még sincs elegendő teher­autó? — kérdeztük dr. Leská Lászlótól, az áruforgalmi osz­tály vezetőjétől. — A szállítás nagy részét magunk oldjuk meg, de szük­ségünk van külső segítségre a kezébe veszi a megnedvesí­tett fonószűrt, a foríókerékhez megy, s a horogba akasztja a fonalat, ezután forgatni kezdi a hengert. — A kereket egyenletesen kell hajtani. Ha megszalad a kerék, túlsodródik, ha lassan megy, sodratlan, egyenetlen lesz a fonal. Munka közben változó a munkakészsége az embernek. Induláskor a tagok kicsit rozsdásak, úgy jó fél óra múl­va jön meg a lendület. A bal kéz elfárad a tartás­ban, a jobb kéz az adogatásban. Jelentkeznek a hátfájások. Az ujjról lekopik a bőr. j A levegőben lebegő parányi, töredezett kenderszálacskák a bőrre, a szem kötőhártyájába, a tüdőbe jutnak és 1 ott gyul­ladást okozhatnak. Sokan úgy vélik, borral egészségesebb a torokról a port leöblíteni, ezért isznak általában a kö­telesek. Nyakba akasztva Erről van egy csúfolódó vers is. „ ... fészek, fészek, madár­fészek ... a köteles mindig részeg .. — En nem vetem meg a bort, de a tejet jobban kedve­lem — mondja a mester. — Egyedül fárasztó dolgozni. „Unomfa”, így hívtuk a hor­gasfát. Nagy türelem kell az egyhangú, egyenletes munká­hoz ... Mi tartja életben napjaink­ban ezt a mesterséget? Alko­nya vagy hajnala jött el? Szükség van rá, vagy csak néhány hozzám hasonló bá­mészkodó érdekldődik? Az ipar számára a kötélfé­leségeket szinte kizárólag gyá­ri úton állítiák elő. Az énítő­A gyümölcs és a szőlő ki­szorította a kendert, mert jö­vedelmezőbbnek bizonyult. Egyre messzebb vidékről kel­lett beszerezni. A gerebene- zett és-tilolt kendert ma már Szegedről várásoljuk. Nagyapám legfontosabb szerszáma a horgosfa volt, 10—12 istrángot tudott egy nap alatt elkészíteni. A fonó­kerékkel már napi 20—30 ist­ráng a teljesítmény. Gyullsdást okoz A kendert először is a mi­nőség szerint osztályozzuk. Van elsöszálakender a leg­szebb, legtisztább, a kóctól és a rövidebb szálaktól mentes kender, a szélkender és a kóc. A kötéllel szembeni legfon­tosabb kívánalom a tartósság. Egy vontató-, tartó-, emelő­kötél, ha elszakad, tömeges balesetet okozhat. Mekkora kár, ha a kipányvózott jószág eibitangol. Nagyapám idejében kártérítésre kötelezték a ha­nyag munkát végző kötelest. A köteles céhmesternek el­lenőriznie kellett a területéhez tartozó vásározók áruinak a minőségét. Tűzre dobatta, el­égetette a nem megfelelő minőségűt és kitiltotta az árust a vásár területéről. A háziipari kötélkészítés kevés változáson esett át az idők folyamán. Legfontosabb szerszámok: a horgasfa, fonal­kerék, orsó, fonalvezető hen­ger, hengerállvány, golyós­csapágyas henger. Miközben beszél Kiss Dezső kötelesmester kötényt köt maga elé, zsineggel derekára erősíti a kendeft is, majd a kötényt felhajtva, félig a kendert takarva a köténye korcába gyűri. A kendert így teljesen a kötél tartja. Majd

Next

/
Oldalképek
Tartalom