Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-10 / 58. szám

Kölcsönös előnyök alapján Úttörő munkát vállalő alapítók Cegléden termel a Sphero-EWSC BCft Hatan egy hajóban — így lehetne talán jellemezni azt az új külföldi érdekeltségű vegyes vállalatot, amely a közelmúltban alakult Magyarországon. A csónak népes számú legénységéből persze nem mindenki húz egyfor­mán, a kormányosi tisztet azonban kétségkívül az Egye­sült Villamosgépgyár tölti be. Ha valaki Kőbányán, a Gyömrői út évtizedek óta meg­szokott gyársora előtt jár, valószínűleg csak akkor figyel fel a 150. Számú ház bejárati falán szerényen meghúzódó új táblára, ha éppen odavisz az útja. A Sphero-EVIG Kft. ne­vét hirdető tábla jelzi, hogy az Egyesült Villamosgépgyár (ÉVIG) vezérigazgatóságával egyazon helyen kapott otthont a hazánkban bejegyzett kül­földi tőkeérdekeltségű válla­latok.újonca, illetve ennek bu­dapesti irodaközpontja. A Sphero-EVIG Kft. telephelye ugyanis Cegléden található. Többféle hasznosítás Példaszerű gyorsasággal, mindössze húsz hónappal az első kapcsolatfelvételt köve­tően alakult meg az új vegyes vállalat, amely abban külön­bözik minden Magyarországon működő vegyes vállalattól, — s ennyiben eddig egyedülálló —, hogy termelő célzattal jött létre. Tekintve, hogy az alapí­tóik úttörő munkát vállaltak, érdemes röviden feleleveníte­ni e húsz hónap krónikáját, hiszen a tapasztalatok más — hasonló elképzeléseket dédel­gető — hazai gyárak számára is fölöttébb hasznosak lehet­nek. Először is: mi az a nyugat­német találmány, amelynek gyártása Cegléden már meg is kezdődött? Ez a villamos mo­torral integrált, úgynevezett szférikus szivattyú, amelynek forgórésze félgömb alakú per­manens mágnes, szemben a hagyományos hengeres alakú forgórésszel. Nem igényli a szokásos csapágyazást. Számos előnye közül kiemelhető, hogy a Sphero-gömbcsapágy játék- mentes és évek múltával is az marad, teljesen zajtalan, ro­torja önmagát tisztítja. A szfé­rikus szivattyúk többféle vál­tozatban készülnek, ezek hasz­nálhatók a háztartásban (pél­dául a cirkogejzírekben), az iparban (vegyi és robbanás- veszélyes folyadékok, csepp­folyósított gázok szivattyúzá­sában). Az EVIG-ben 1980-ban ér­tesültek arról, hogy egy nyu­gatnémet feltaláló-üzletember puhatolódzó tárgyalásokat folytatott találmányának, a Szférikus szivattyúnak ma­gyarországi gyártásáról. A ter­mék, amely szorosan beleil­leszthető az ÉVIG termelési profiljába, felkeltette a válla­lat vezetőinek érdeklődését és felvették a kapcsolatot a fel­találóval, J. L. N. Lainggal, aki még 1980 nyarán megte­kintette az ÉVIG ceglédi gyá­rát, egyúttal a magyar válla­lat szakembereit Nyugat-Ber- Üinben megismertette a talál­mányát előállító gépekkel. Még azon a nyáron a hazai szervek: az illetékes miniszté­rium (akkor még Kohó- és Gépipari Minisztérium), az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a bankok és az Energiagazdálkodási Intézet is részletes tájékoztatást kaptak a szférikus szivattyúkról. Az üzlet lebonyolítását az ÉVIG partnereként az Inter- cooperation Rt. külkereskedel­mi vállalat vállalta. Az első ismerkedés után közös terme­lővállalat alapítását javasolta a nyugatnémet partnernek, mégpedig — a ma is érvé­nyes 1930. évi V. számú tör­vény alapján — korlátolt fele­lősségű társaság formájában. Ebben a vegyes vállalatokról szóló hazai előírásoknak meg­felelően 49 százalékos tőkeré­szesedést ajánlottak fel a ha­zai partnerek a külföldi ér­deklődőnek. Időközben, 1980 októberében kipróbálták a gé­peket Nyugat-Berlinben, elő­zetes piacfelmérést végeztek, s mire decemberben megérke­zett a Pénzügyminisztériumtól a tárgyalási engedély, a gya­korlatban már összeállt a szer­ződéscsomag, amely licenc- és know-how-vásárlásból, társa­sági és társulási szerződésből, valamint szállítási bői állt. szerződ és­Licencet vásároltak Az érdekeltek 1981. január 26-án írták alá a szerződése­ket. A tíz évre szóló társasági szerződés szerint a Sphero- EVIG Kft, tagja lett magyar részről az ÉVIG, a törzsbetét- megoszlás alapján 50 százalé­kos részesedéssel, valamint az Intercooperation 1 százalékkal. A külföldet a svájci székhe­lyű Laing et Co. 36 százalék­kal, az eredetileg nyugat-ber­lini, de időközben az NSZK területére átköltözött Gesell­schaft für Standard Motoren GmbH 10, az ugyancsak NSZK-beli Magnetpumpenent- wicklungs—GmbH 1 és az ön­magában is részben külföldi tőkeérdekeltségű CIB 2 száza­lékkal képviseli. A két nyugat­német és a svájci vállalat gép- beszállításokkal, a CIB és az Intercooperation készpénzzel rótta le hozzájárulását a 127 millió 502 ezer forintos törzs­tőkéhez. Az ÉVIG a vállalkozásba a szférikus szivattyú licencét és némi készpénzt adott be. Ter­mészetesen ehhez előzőleg meg kellett vásárolnia a licencet a svájci Accessaire cégtől. Ezt azért határozta el az ÉVIG, mert a vállalkozáshoz szüksé­ges licenc is, géppark is kül­földi tulajdonban volt. A saját törzsbetétjének döntő részét kitevő licencért 3,48 millió nyugatnémet márkát fizetett, s ebben segítségére volt a CIB, amely 1980 nyarán kapcsoló­dott be a tárgyalásokba. A pénzintézet ugyanis 5,6 millió márka összegű hitel nyújtásá­ról kötött szerződést a válla­lattal. (A feltételek szerint a hat évre szóló hitel kamatja­ként a CIB 0,75 százalékos fel­árat számít fel a hathónapos lekötésű nemzetközi piaci márkakamatra.) Az ÉVIG eb­ből az összegből a törzs-betéti hozzájárulás letudása után még tulajdonosi hitelt is nyúj­tott a Sphero-EVIG-nek likvi­ditása biztosítására. / Az események kronológiáját tovább követve: 1981. április végén megérkeztek a gépek Magyarországra, június elején megkezdődött az üzem felsze­relése Cegléden. Október 14-én a cégbejegyzéssel jogilag is megalakult a korlátolt felelős­ségű társaság, s november el­ső napjaiban megnyílt a Ma­gyar Nemzeti Banknál a Sphe- ro-EVIG egyszámlája.. A sze­relési munkálatok közben be­fejeződtek, a gépek működtek,, elkészültek a hazai prototípu­sok és az első nullsorozat. A feladatok sorrendjében most már az értékesítés ke­rült az első helyre. Termé­szetesen már az előkészítés so­rán gondosan tanulmányozni kellett a lehetőségeket, külö­nös tekintettel arra, hogy egy számos műszaki megoldást -tartalmazó, a piacon viszont még ismeretlen új gyártmány­ról van szó. A piackutatás szerint a társaság profiljába Nyugat-Európában 25 millió üzemel (bizonyos mennyiséget a Nikex is imDortál belőlük), s évente általában 8 millió új darabra van kereslet. Ebből a Piacból akar a Sphero-EVIG, illetve az exportot bizomá­nyosként lebonyolító Inter- coopération egy néhány szá­zalékos szeletet kihasítani magának. Nyereségből fejleszt Az ÉVIG a társaságtól ka­pott nyereségrészéből rendezi a beindításkor felvett hitele­ket, majd a második öt évben az így kapott összeget fejlesz­tési alapjába helyezheti. A külföldi fél nyereségét szaba­don átválthatja konvertibilis valutára, illetve kiviheti az országból, s a társasági szer­ződés lejárta után — ha az érdekeltek nem hosszabbítják meg — visszajár neki az alap­tőkéhez befizetett hozzájárulá­sa is. Az első termelő céllal léte­sült magyarországi vegyes vál­lalat alapítói menet közben számos buktatóval kerültek — és kerülnek — szembe, olyan akadályozó tényezőkkel, ame­lyekre -sok esetben a jogi szabályozás sem mutat egyér­telmű kiutat. Szükség lenne például egy olyan konzorciális mérlegre, amelybe az alapítók, adott esetben a fő érintett, az ÉVIG beépíthetné a Sphero- EVIG által lebonyolított tőkés exportot, vagy az abból szár­mazó nyereségrészt, hogy meg­ítélésében a társaságban ki­fejtett tevékenysége is figye­lembe vehető és értékelhető legyen. A jogi szabályozás eddig nem terjedhetett ki min­den részletre (például rende­zetlen igen sok munkajogi kérdés is), így a hézagok pót­lásával az illetékes szervek is részt vállalhatnak az eddig járatlan ösvény kitaposásában — s részt is kell vállalniuk, mert már jelentkeznek a kö­vetkező vállalkozó kedvű ha­zai cégek. Varga András Tanácstagi beszámolók Március- 12-én, pénteken dél­után öt órakor Cegléden a ci­pőgyárban Janik Károlyné, a 65-ös és Varga Andrásné, a 66- os körzet tanácstagja tart be­számolót. Délután négy órakor a Kőröst úti iskolában Her- czeg István, a 73-as körzet ta­nácstagja találkozik válasz­tóival. Március 15-én, hétfőn dél­után fél ötkor két helyen tar­tanak tanácstagi beszámolót. A Budai úti iskolában Szűcs István, a 79-es, Paliaga Pál, a 67-es, Skultéty József, a 69-es és Jaczina János, a 68-as kör­zet tanácstagja számol be a lakosságnak eddigi munkájá­ról. A konzervgyár ebédlőjé­ben Bezzegh Józsefné, a 47-es körzet tanácstagja tart ismer­tetést. A Kinizsi utcai iskolá­ban fél hatkor kezdődő össze­jövetelen Zsengellér Lajos, a 34-es és Müller Pálné, a 33-as körzet tanácstagja beszél a várospolitikai kérdésekről. CEGLÉDI fairig A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM 1982. MÁRCIUS 10., SZERDA Édes, fehér, veres, száraz Jófajta nedűiket sokan kedvelik Megháromszorozható mennyiség Nem kell hozzá más, mint közömbös boralapanyag, ma­gyar herbáriákból álló ver­mutaroma és az összeállítás­hoz elegendő szakértelem. Ez­után következhet a derítés, sűrnés, majd két-három hó­napig a pihentetés, vagyis az érlelés. Végül a fűszerezett bort palackozzák. A leírt mó­don az albertirsai Micsurin Termelőszövetkezet borászati üzemében háromfélét készíte­nek: a vörös (rosso), a fehér édes (bianco) és a száraz (dry) fajtákat. Az édes ver­mut literenként százhúsz-száz- negyVen gramm, a száraz leg­feljebb 40 gramm cukrot tar­talmazhat. A fogyasztói ájruk ettől függetlenül egyforma, ugyanis alkoholtartalma az utóbbi italnak a. magasabb. A felhasznált bor egy része a szövetkezet négyszáz hektá­ros szőlőjéből való. Az alma következik A vermut mellett, kisebb mennyiségben, minőségi bo­rokat is tartanak, s a közel­jövőben gondolnak az alma­bor, valamint az alma ver­mut készítésére is. A vezetés már ennek érdekében döntött úgy, hogy 1982-től a konzerv­üzemet és a borászatot közös élelmiszeripari ágazattá ková­csolja össze. A borászok 1931. évi ter­melési eredménye több, mint 11 millió forint volt. Belföl­dön csaknem félmillió, a Szovjetunióban pedig három­százötven ezer palack vermu­tot adtak el. A harmincöt dolgozó kilencven százaléka teljesítménye alapján kapja a fizetését, melynek évi átlaga Öj feladat a régi épületnek ötvenezer forint körül van. Szép pénznek számít ez, kü­lönösen, ha figyelembe vesz- szük, hogy betanított munkás­ként kapják. Régebben 7300 hektoliter tárolási kapacitás­sal rendelkeztek, ez az egye­sülés után — a dánosi rész­leg terével — több mint öt­ezer hektóval növekedett. — Az idén milyen piacra számítanak? — kérdeztük az ágazat vezetőjétől, Gavlik Kálmántól. — Az üzletkötések megtör­téntek, mintegy kétmillió pa­lackra. A Szovjetunióban megkedvelték készítményün­ket, hiszen az elmúlt évihez képest közel négyszeres, 1,2 milliós mennyiséget igényel­tek. Ezenkívül az Irsa ver­mutból ki kell elégítenünk a hazai igényeket, valamint ki­sebb tételeket szállítunk az NDK-ba és Csehszlovákiába is. Pince és palackozó — Ez jóval több, mint a ko­rábbi években volt. Hogyan tudják ellátni a megnöveke­dett feladatokat? — Régi létesítményeink­ben nem tudtunk volna ele­get tenni vállalásunknak. Pin­cénk és palackozónk nem győzte volna 1973-tól a mai napig erre a munkára, vala­mint a raktározásra csupán egy. száznyolcvan négyzetmé­teres helyiség állt rendelke­zésünkre. Raktározásra igény­be vettük a termelőszövetke­zet által éppen nem használt üres helyiségeket is, de elő- fodult, hogy az őszi vasúti szállítás akadozása miatt az udvaron fólia alatt tároltuk az árut, ami a minőségnek semmiképpen sem használt. Ezt látva a gazdaság vezeté­se tizenegymillió forint érté­kű beruházás mellett döntött. Ez az eddigihez képest há­romszoros termelékenységet eredményez, és lehetővé teszi az exportigény gyors és szín­vonalas kielégítését. A befek­teti összeg megtérülése két- három év alatt várható. — Melyek lesznek az alap­vető változások? Tartályban érlelik — Az eddig kézi munkára épülő palackozó részleget mo­dernizáljuk, a gépsort félau­tomatára cseréljük. Már tető alatt van az új palackozó üzemcsarnok és raktárhelyi­ség, amely együttesen ötszáz négyzetméter alapterületű. Az év második felében használat­ba vehetjük. Emellett szűknek bizonyult a pince befogadóké­pessége, melyet tízezer hekto­literrel növelünk, négy rozs­damentes acéltartály beépítésé­vel. A szabadban pedig egy hat­ezer hektoliterest helyezünk el. A nagy hőmérsékletinga­dozás csökkentésére ezt hőszi­geteléssel látják el a kivitele­zők. Az acéltartály gyorsan felépíthető, elfogadható költ­séggel, s mivel sav- és alko- : holálló, alkalmas szálláshelye lesz a benne érlelődő vermut­nak. — Mit tesznek a minőségi kifogások elkerüléséért? — Fontos az üvegek alapos kimosása, ' hiszen ha ez nem tökéletes, árt az italnak. Ha egymillió palackból Ötezer alatt van a kifogásolható áru, az még jónak mondható. Ez­zel dicsekedhetünk mi is, hi­szen az elmúlt évben minősé­gi kifogás nem merült fel az üzemünkből kikerült italok­kal kapcsolatban — fejezte be a beszélgetést Gavlik Kál­mán ágazatvezető. Ungareán László üsd László képei Közel s tárai! tálakon Közérthetően festékkel, ecsettel Tovább bővül Dél-Pest megye egészségügyi centru­ma, a ceglédi kórház. A régi gyermekosztály épületét fel­újítják, kibővítik, s ott kap helyet a vérterápiás osztály. A kivitelező a Dél-Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat. Apátl-Tóth Sándor felvétele Romok Delhiben, Tél a Jó­zsefvárosban, Grand Canyon, Karcagi utca, Bárkák a Gan- geszen, Boglyák — emígysti ízlelgetnek egymásnak Bőd László festőművész képei a ceglédi kórház tanácstermé­ben. Ezek a vásznak megfog­ják és rabul ejtik a tekinte­tet, s az attraktív látványos­ság megnyitja a pénztárcákat is. Az alkotótól távol áll min­den elvontság, festményein a ház ház, a szélmalom szélma­lom, kompozíciói kiegyensú­lyozottak, nem keltenek fölös feszültséget a nézőben. Gaz­dag színvilág, biztos kompo­náló készség jellemzi művé­szetét, s a közérthetőség, ame­lyet szívesen megfizetnek. A mester alföldinek vallja magát, Karcagon született. Az első kiállítási élménye a szomszéd faluból, Kunhegyes­ről származó Ilosvai Varga István tárlata volt gyermekko­rában, ám mégsem ez a nagy­szerű festő terelte érdeklődé­sét a művészet irányába, ha­nem méltatlanul elfelejtett rajztanára. Tőkés Sándor, aki szép tájképeket festett. A né­pi hagyományok között nőtt fel, beleivódott sejtjeibe az évszakok hangulata, a tava­szi föld illata. Bőd László szenvedélyes vi­lágutazó. Szereti a nagy táv­latokat. Különös élmény szá­mára Balmazújvárosból vagy Hajdúböszörményből útnak eredni, s a tüzes magyar nyárból néhány óra leforgása alatt a hófödte svájci csúcsok között teremni. Elmondása szerint sok a világban a ha­sonlóság. Erre Indiában döb­bent rá, ahol a városszéli kunyhókat akár a karcagiak­kal rokoníthatta, ráadásul a vénasszonyok is egyformák. Bőd László képei közeli és távoli tájakat villantottak fel a ceglédiek előtt. T. T. Frissiben érkezik Nemcsak a saját, hanem az ország más tejtermékkészítő üzemeinek gyártmányait is a CEGLÉDTEJ szállítja szerte Dél-Pest megyébe, Vecséstől Abonyig. Szentlőrinckátától Nyársapátig. Sajtot, vajat, íze­sített krémeket visznek a bol­tokba. ISSN 0133—2500 (Ceglédi Hírlap) f V J

Next

/
Oldalképek
Tartalom