Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-10 / 58. szám

1982. MÁRCIUS 10., SZERDA nsr tsecrtt 40, illetve 50 éve a pártban Pártmunkások köszöntése GYŐRI IMRÉT, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a KB osztályvezetőjét, a munkásmozgalom régi harcosát, 40 éves párttagságának alkalmából kedden a Központi Bizott­ság székházában Övári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára köszöntötte és átadta a Központi Bizottság emléklapját. BARINKAI OSZKÁRT, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottság tagját, a KEB nyugalmazott titkárát, a munkásmoz­galom régi jharcosát párttagságának 50. évfordulója alkalmá­ból kedden Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára köszöntötte és átadta a Központi Bizottság emléklapját. A köszöntésen jelen volt Somogyi Imre, a Központi Ellen­őrző Bizottság titkára és Baranyai Tibor, az MSZMP KB osz­tályvezetője. Fénycsőelőtétek, impregnáló berendezés Felújítás után Vácott Átszervezik és felújítják a Váci Híradástechnikai Anya­gok Gyárának romhányi gyár­egységét. A felújítással új, kor­szerű impregnáló berendezést is üzembe helyeznek, benne a gyáregységben készülő fény­csőelőtéteket itatják át — te­kercselés után — kötő és kor. rózióvédő lakkal. Időben csökkent a távolság Az ingázók sokat nyertek Tíz-tizenöt évvel ezelőtt, vajon gondolt-e valaki arra, hogy egyszer majd lesz autó­busz-összeköttetés a főváros és a Galga-völgy innenső olda­la között? Az első megálló A megvalósulásra az M3-as autópálya két szakaszának át­adása adott lehetőséged, ezt pedig a Volán 20. számú Vál­lalata, másfél év után, a Népstadion autóbusz-pályaud- 'var elkészültével használta ki. A távolság tehát tovább csökkent Budapest és Bag, Hévízgyörk, Galgahévíz, Túra között. A bagiak nyertek legtöbbet az új szolgáltatással! A köz­ség most már közvetlenül a főváros után következik — mint megállóhely. A menet­idő autóbuszon 46 perc, a Népstadiontól a falu központ­jáig. Tavaly: harminchárom munkahelyen Szerény adottságok eredménye Főbb jellemzőik: szerény technikai adottságok, hagyo­mányos technológiával kivite­lezői az építőiparnak. Tizenöt­évé annak, hogy a járás hat termelőszövetkezete — a fóti Béke, a sződi Virágzó, a kisné- medi Aranykalász, a kosdi Le­nin, a bernecebaráti Börzsöny, valamint a letkési Ipolyvölgye — a vállalat alapításáról ha­tározott. A váci járás politi­kai és állami vezetése öröm­mel támogatta a kezdeménye­zést, hogy létrejön egy olyan építőipari egység, amely vál­lalja a szükséges felújításo­kat- és épületbővítéseket, két—négy lakásos házakat és gyermekintézményeket épít, valamint a maga szerény esz­közeivel, részt vesz Vác gaz­dagításában is. Hullámháton Az elmúlt időszak — ha kisebb-nagyobb hullámvöl­gyekkel is — igazolta a szán­dék helyességét; a Váci Ma­gasépítő Közös Vállalat felnőtt egyre gyarapodó feladataihoz. Mint Saáry Gábor igázgató megállapítja, legnagyobb gond­juk, hogy több az igény, mint amire képesek. Jól jelzi ezt, hogy tavaly például 33 munka­helyen dolgoztak brigádjaik. A jelentősebbek: a gödi ta­nácsháza, a váci Zöldért és posta, az őrbottyáni tanácshá­za, a váchartyáni tsz szociális épülete és irodája, a sződlige- ti posta és a szobi lakások. E szétszórtság önmagában is megkérdőjelezte a nagyobb szervezettség lehetőségét, a gazdálkodási színvonal javítá­sát. A gondok ellenére is si­került a vártnál jobb ered­ménnyel zárni a múlt eszten­dőt. Hogyan? Ez bővdbb ma­gyarázatra szorul. Termelékenyebben — Nézzük először is, mi­lyen nehézségekkel kellett megküzdenünk —, mondja az igazgató. Tavaly januárban, az 1981-es programok készítésénél nem számolhattak azzal, hogy év végéig több mint százzal lesz kevesebb a fizikai munkásuk. (Már a terv is szoros volt, a teljesíthetőség határát súrol- tá.) Menet közben módosítga­tásokra azonban már nem ta­láltak lehetőséget: a munká­kat elvállalták, a határidőkre szerződéseket írtak alá. Mind­ennek azonban egyenes követ­kezménye, hogy néhány léte­sítmény készültségi foka — konkrétan: a kosdi és a zebe- gényi általános iskolák, a szo­bi 14 lakás, valamint az őr­bottyáni tanácsháza — nem érte el a remélt szintet és ez most a gondok forrása. Leg­alább is, amennyiben nem si­kerül az építőmesteri létszám növelése. (Erre pedig egyelőre kilátásuk sincs.) Nehezítette még a vállalat dolgát több, nem várt, soron kívüli feladat is. Mert, hogyan számíthattak például az őrbottyáni tanács­háza leégésére, vagy a vác­hartyáni iskolában feltörő nagy mennyiségű talajvízre? Nein szorul bővebb magya­rázatra, hogy mennyi plusz feladatot jelentett az átszer­vezés, az emberek átcsoporto­sítása, a szükséges anyagok be­szerzése. Mégis úrrá lettek a bajokon, elsősorban a termelékenység növelésével. Álljon itt két számadat: az egy munkaórára jutó termelési érték 16,8, az egy munkásra jutó termelési érték pedig 14,4 százalékkal nőtt. Ezzel a számítottnál jó­val kisebb létszámmal is, megközelítették a 147 millió forint termelési értéket és a tervezettnél 3 millióval több az elkészült munka értéke. A kieső munkáskezek pótlására a vállalat főként saját dolgozóit tudta mozgósítani, sokan vál­lalták a nyolc órán túli szere­lést, festést, tapétázást. A ha­tékonyság emelkedése az ered­ményben is megmutatkozott: a tervezett 12,7 millió forint nye­reséggel szemben 19,5 millió forinttal zárhatták a múlt évet. Igaz, ebben nagy szerepet játszott a külföldi munkák haszna. Ez egymagában 7 milliót jelentett. Gápek - télre Kedvező változást eredmé­nyezett a váciaknak az is, hogy tavaly január elsejétől a korábbi mezőgazdasági jöve­delemszabályozási rendszerből, átkerültek a vállalati szabá­lyozási rendszerbe. Ennek alapján már tavaly is 6,3 szá­zalékkal növelhették a bér- színvonalat, s egyúttal tarta­lékot képezhettek ez évre. Nem titkolja az igazgató: így sem versenyképesek jövedelemben más építőipari egységekkel, és csak pénzzel, egyébként sem lehet megtartani az embereket. Elsősorban a jó kollektív szel­lem és a megbecsülés köti le a törzsgárdát. (A tavaly kilé­pők zöme sem a vállalati maghoz tartozott.) Nehezen gépesíthető a főként kézimun­ka igényes hagyományos épí­tési mód, akkor is, ha jut rá elégendő pénz. A Váci Magas­építő Közös Vállalat csaknem két millióért vásárolt kimon­dottan építőipari kisgépeket. Azokkal elsősorban a téli munkához akarták megterem­teni a műszaki feltételeket. Kivédhető-e most a 102 fős fizikai létszámveszteség? Az igazgató nem derűlátó. Pedig, a novemberi tervkészítéskor sem vették kellően figyelem­be, hogy a vállalt kötelezett­ségek messze meghaladják erőiket. Tettek ugyan intéz­kedéseket legalább 40—50 em­ber felvételére —, eddig, ered­ménytelenül! Attól sem vár­hatják az élőmunka pótlását, hogy a tavalyinál többet for­díthatnak beruházásra, fejlesz­tésre. Érdemes természetesen meg­nézni egy kicsit részleteseb­ben, mit várnak az idén, a ma­gasépítőktől. Befejezik egyebek között november végére Szo- bon a 14 lakást; májusban a váci posta nagyrekonstrukció­ját; augusztusban átadják a négytantermes zebegényi és a hattantermes kosdi általános iskolát. Már a jövő hónapban elkészülnek a verőcemarosi és a letkési kétlakásos házak; Gödön egy lakás; és ugyancsak a tanévkezdéskor birtokba ve­hetik Váchartyánban és Rá- don is a felújított iskolát. Má­jusi átadását tervezik az őr­bottyáni tanácsházának és a sződi 18 milliós költséggel lé­tesített prémesállat-itelepnek. Újra rangsorolni A váci járásban az idén sok átalakításra és rekonstrukció­ra is sor kerül. Befejezik a zebegényi, a váchartyáni, a kisnémedi és a püspökszilágyi óvodák felújítását. Négy tan­teremmel bővítik Verőcemaro­son és Szódon az általános is­kolákat — ezekkel jövőre vé­geznek. Sződligeten pedig a házasságkötő terem korszerű­sítését, megszépítését várják a váciaktól. A felsorolás még hosszú lehetne, kiemelésre kí­vánkozik azonban még egy-két új létesítmény. Például a 12 millió forintos beruházás, a váci ravatalozó; a hasonló ér­tékű százszemélyes óvoda Gödön, valamint Kisnémedi- ben, a modern sertéstelep. Saáry Gábor nem tagadja: ennyi munkából kiútnak csak az látszik, ha újra rangsorol­ják feladataikat és a tény­leges termelési kapacitásra alapoznak. Dodó Györgyi Vannak, akik húsz-harminc percet gyalogolnak lakásuk és a vasúti megállóhely között. Az autóbuszt öt-tíz perc alatt elérik. Akiknek tíz órakor kezdődik a fővárosban a munkaidejük, azek eddig hát óra, hét óra húsz perc között útrakeltek, és kilencre beér­tek. Március elseje óta, busz- szal úgy juthatnak be fél tíz­re, hogy elég negyed kilenc­kor, fél kilenckor vagy még később kilépniük a ház ajta­ján. Háztól házig Az első napon, a második Budapestre közlekedő járaton bőven volt még üres hely. A bagi művelődési ház melletti megállóban csak ketten vára­koztak. Egyikük egy éppen a napokban leszerelt fiatalember volt, aki elmondta, hogy ké­sőbb kelhet, s egy órával ko­rábban érhet haza a busz se­gítségével. Ö ugyanis a Dózsa György úton dolgozik, a 16.20­as vonatot már nem éri el, a 16.30-as Volán-járatot vi­szont igen. A többi község lakói is jól jártak. Sok hévízgyörki eddig is Bagón szállt le, mert a Gö­döllőről érkező busszal, hama­rabb hazaért, mint a faluha­tárban épült MÁV-megállóbóI. Bár Bagtól Túráig a sűrű megállók miatt lassúbb a busz a vonatnál, a turaiak számára is érvényesül a ház­tól házig szállítás előnye. Néhány járat vonatmentes időben közlekedik. Például a Népstadiontól fél tizenegy­kor, fél egykor, Túráról 8.10 órakor indulók. Betartott menetidő Azt is megjegyezhetjük, hogy — eltekintve az esetle­ges téli hóakadályoktól —, az autóbusz valószínűleg nem fog késni, hiszen az M3-as el­ső osztályú és nem túlzsúfolt közlekedési útvonal. Balázs Gusztáv Kutatások a gyakorlatban Együtt kell megoldani Az ipargazdasági kutatások eredményeivel, gyakorlati hasznosításának tapasztala­taival, az iparfejlesztés és iparpolitika időszerű kérdései­vel foglalkozik az a tudomá­nyos konferencia, amely teg­nap kezdődött a Magyar Tu­dományos Akadémia díszter­mében, Pál Lénárd, akadémi­kus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának meg­nyitója után Méhes Lajos ipa­ri miniszter előadásában az iparpolitika időszerű kérdé­seit elemezte. Többek között hangsúlyozta: Minden terü­leten rendkívül fontos a sok éves előrelátás, ennek kereté­ben a tudomány feladata, hogy a jelenségeket összefüg­géseiben vizsgálja és objekti­ven, a valóságnak megfelelő­en ábrázolja. Az iparnak ma nagy szüksége van arra, hogy minél pontosabban ismerje önmagát. A konferencia jó al­kalmat, fórumot teremt arra, hogy elmondjuk: az irányítás szemszögéből hogyan látjuk iparunk helyzetét, milyen gondok szorongatnak bennün­ket. A kutatóktól, a vállalati és gazdasági szakemberektől azt kérjük, keressük együtt a problémák megoldását. Magyar bemutatkozás Lipcsei vásár Harminchét magyar külke­reskedelmi és iparvállalat ál­lít ki a hét végén nyíló ta­vaszi Lipcsei Nemzetközi Vá­sáron. A Hungexpo szervezé­sében ezúttal 3500 négyzetmé­ternyi fedett és nyitott kiál­lítási területen láthatók a ma­gyar ipar újdonságai. A lip­csei vásárnak hazánk hagyo­mányos résztvevője, immár harmincötödször vesznek részt vállalataink ezen a tavaszi se­regszemlén. A magyar válla­latok egész sor új cikket is elvisznek Lipcsébe, köztük az MGP—80 típusú mikro-számí- tógépet, az alumíniumvázas térelemrendszert, új elektro­nikus telefon-alközpontot, a háztartási-fogyasztási termé­kek közül egyebek között az Energomat automata mosógé­pet. A magyar üzletkötők ez­úttal is sok szerződéskötést remélnek a vásáron. A KGYV-ből Tápiószelei automaták A paksi atomerőmű újabb reaktorblokkjának egyik osz­lopaként építik be a Kohá­szati Gyárépítő Vállalatnál készített százezredik tonna acélszerkezetet. Harminc év alatt érkezett el a vállalat a százezer tonnás jubileumhoz, a következő 100 ezer tonna fémszerkezet elkészüléséhez azonban már csak hat és fél évre lesz szükség. Tápiósze- lén új gyáregységet alakítot­tak ki, ahol automata gépso­rok segítségével — a korábbi 70—100 óráról 20—30 órára csökkentették égy-egy tonna acélvázszerkezet előállításá­nak idejét. A termelést meg­háromszorozva, évente 15 ezer tonna szerkezeti elem hagyja majd el a gyárat. Muitka^écklem az Árammérőgyárban ki új seprű nagy peri ver fel? Varga Péter munkavédelmi vezető új seprűnek számít a Gödöllői Árammérőgyárban. Még nincs egy éve, hogy átvet­te a feladatokat elődjétől, s — egy új seprűhöz illően — már­is felverte a munkavédelem könnyen ülepedő porát. Figyelmeztet a decibel — A sajtoló és más üzemek­ben hallásvizsgálatokat rendel­tünk el — mondja az agilis fia­talember. — A dolgozókkal nem is volt különösebb baj — már ami a vizsgálaton való részvételt illeti — sok helyi főnök' azonban különös megle­petéssel fogadta, líbgy még ne­ki is meg kell jelennie. Összes­ségében igen szomorú ered­ményre jutottunk. Az előírások legfeljebb 85 decibel erősségű Divatos ágynemülegyezék Divatos a minta, gusztusos, legyezőformájú a csomagolás. Ilyen színes ágyneműk kerülnek az üzletekbe a Minőségi Ruházati Szövetkezet nagykátai üzeméből. Erdösi Agnes (elvétele zajt engednek meg, de több helyütt ez az’ érték eléri a 105 decibelt is, nem csoda hát, hogy dolgozóink közül sokan máris halláskárosultak. Voltak vezetők, akik azt állították, hogy már így léptek be gyá­runkba ezek az emberek. Ezért igyekeztünk elérni, hogy az új belépőket azonnal vizsgálják meg. Be kellett látnunk, az eredmények ezen a téren is el­szomorítók, a felelősség alól azonban ez nem ment fel min­ket. Műszaki megoldások — Sőt, ettől a gyáron belüli zaj sem lesz kisebb ... — Valóban, ezért ismételjük meg a vizsgálatokat a jövőben félévente, ezért keressük a zajcsökkentő műszaki megol­dásokat és ezért ragaszkodunk a védőeszközök használatához. A legfrissebb gondunk; a for­gácsolóban a hosszú, forgó ru­dak igen nagy zajt okoznak, s nehezen találunk az úgyneve­zett szál vezetőbe megfelelő hangelvezető anyagot. Mű­anyaggal kísérleteztünk, de az a sok verődéstől később elride- gedett, majd még nagyobb zajt csapott. Most azbeszttel pró­bálkozunk. A műszaki megol­dásokon túl már csak a védő­eszközök maradnak, de meg kell mondjam, ez a legnehe­zebb ügy. — Az üzemi baleseteket elő­idéző okokat vizsgálva kimu­tattuk. hogy a legtöbbször itt van a kutya elásva. Tavaly gyárunkban 8 balesettel volt több. mint az előző évben, vi­szont örvendetesen csökkent a súlyos esetek száma. Ám ez is intő jelenség; több a figyelmet­lenség. a felelőtlenség. Egy biz­tos: ma már technikai, műsza­ki hiányosságokra semmit nem lehet fogni. — Tapasztalatból tudom vi­szont, hogy a fülvédők, a szem­üvegek és általában a védőesz­közök kényelmetlenek, akadá­lyozzák az amúgy is feszített tempójú munkát. Nyilván ezért nem viseli senki szívesen ... Ha kell, hát kell — Nem állítom, hogy a leg­korszerűbb felszerelésekkel rendelkezünk. Számos ország­ban egy dolgozónak többféle lehetőséget és fajtát is felaján­lanak, amelyek közül választa­nia kell. De kell. Ez nagyon fontos, mert azután az övé a felelősség is. Nálunk nem hi­szik el. hogy akár a kagylótól, akár a vattától, akár a dugó­tól még nyugodtan lehet be­szélgetni, mert az alacsony frekvenciákat szűrik a készü­lékek. de a beszédhangot át­engedik. Egy idősebb kollé­gánk felkeresett, s azt mond­ta. amióta hisz nekünk, ott­hon is kevesebb hangos szó esik. sokkal nyugodtabb a lég­kör. Csak megértik — Mit tehet a munkavédel­mi vezető, ha nem hisznek ne­ki? — Néhány nappal ezelőtt pa­píron több felszólítást küldtem ki. ha nem lesz foganatja, ezt megismétlem, s hazaküldön fi­zetetten szabadságra azokat, akik nem hajlandók a védő­eszköz használatára. Lehet hogy zúgás tesz, de vállalnom key ... Egyébként nem elegen­dő a dolgozók felelőssége, a jö­vőben — baleset esetén — a vezetők felelősségét is vizsgál­ni fogjuk. Többük ugyanis nem mer. vagy nem akar rászólni a munkásokra. S ez hiba. A beszélgetés után egy héttel felhívtam a fiatal munkavé­delmi felelőst. A húsz figyel­meztető után két dolgozót kel­lett hazaküldenie. A főnökök megértették az intézkedést, a dolgozók pedig tanultak a lec­kéből. Kolossá Tárná«

Next

/
Oldalképek
Tartalom