Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-07 / 32. szám

REST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVI. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM Ára: 1,40 forint 1982. FEBRUÁR VASARNAP AZ ELSŐ ESZTENDŐ M inden kezdet nehéz, vélekedtek bölcs elő­deink, ám hosszú idő­nek tapasztalataival azt az igazságot is reánk hagyták, hogy jó kezdésnek jó ha­gyás a vége. Amikor végig­olvassuk o Központi Sta­tisztikai Hivatal jelentését — amelyet lapunk szombati számában közöltünk — a népgazdaság 1981. évi ter­vének, a hatodik ötéves terv első esztendejét magába foglaló programnak a tel­jesítéséről, mindkét mon­dást helyénvalónak érezzük. A népgazdaság tavaly ösz- szességében a hatodik öt­éves terv gazdaságpolitikai irányvonalával egyezően fejlődött; a külgazdasági egyensúly az éves program­ban rögzített követelmé­nyeknek megfelelően vál­tozott, az életszínvonal — a kívánalomként megjelölt magatartással szemben — szerény mértékben emelke­dett. A jelentésben foglalt összesítő és részadatok sú­lyát. fontosságát az húzza alá igazán, hogy eredmé­nyeinket tovább nehezedő belső és külső gazdálkodási, értékesítési, jövedelmezősé­gi feltételek között értük el, ráadásul a mezőgazdasági termelésnek — így a kalá­szosoknál — az időjárás sem kedvezett. Ha szabad a sportnyelv hasonlatával élni, az előb­biekben vázolt folyamatok a megye termelőágazatai­ban széthúzták a mezőnyt, korábban nem tapasztalt erőteljes differenciálódás kezdődött meg az egyes részterületek, termelőhelyek között. Több iparterületen az országos átlagnál gyor­sabban emelkedett a terme­lés — amit elsősorban a növekvő belföldi kereslet tett lehetővé —, másutt vi­szont éppen az igények mérséklődése — így a kő­olaj feldolgozásban te­remtett nehéz helyzetet. A megye mezőgazdasági üze­meiben a termelési érték ti­zenkét százalékkal bővült — ami dicséretes eredmény —, ezen belül azonban az egyes üzemek közötti eltérések szembetűnőbbé lettek. Itt is. amint az iparban szin­tén, bebizonyosodott: a gyors reagálást, a rugalmas­ságot, a változó feltételek­hez kapcsolódó új lehetősé­gek fölismerését és kama­toztatását semmi mással nem lehet pótolni vagy he­lyettesíteni. Ennek jele pél­dául, azaz nem a véletlen műve, hogy a megye mező- gazdasági üzemeiben a ta­valy befejezett, illetve fo­lyamatban levő beruházá­sok döntő része az élelmi­szer-feldolgozáshoz kapcso­lódik, ahhoz a területhez tehát, amely a megtermelt nyersanyagot jelentős érték- növeléssel adja tovább a felhasználókhoz, a fogyasz­tókhoz. V annak gyenge pontok is tavalyi munkánk­ban. amint az a sta­tisztikai hivatal jelentésé­ből kiolvasható. Az első és egyben a részleteket minő­sítő tény e gyenge pontok sorából a nemzeti jövede­lemnek a számítottnál jó­val kisebb növekedése — amiben szerepet játszott a mezőgazdaság már említett gondja a kedvezőtlen idő­E járással, valamint az ipari termelésnek a kívántnál egy, másfél százalékkal ki­sebb bővülése —, azaz o gazdasági növekedés mérté­ke a tervezettnél szeré­nyebb. Része van ebben az ipari termékek külkereske­delmi célú értékesítésénél tapasztalható, a tervezett­hez képest számottevő elma­radásnak — ami a megyé­ben azzal egyenlő, hogy a teljes értékesítésből az ex­port részaránya majdnem egy százalékkal csökkent —, valamint a vállalati beru­házási források számítottat tetemesen meghaladó gya­rapodásának. Belső feszültségek tehát éppúgy föllelhetők a tava­lyi munka összegezésében, mint részünkről kivédhetet­len külpiaci hatások — ez utóbbiakra utalásként em­lítjük a kohászati termékek, a pvc iránt megcsappant keresletet, a kőolajtermé­kek túlkínálatát —, azaz a szó szoros értelmében ne­héz volt a kezdet, a hato­dik ötéves terv végrehajtá­sának első esztendeje. nnek tudatában és fi­gyelembe vételével kell igazán jelentősé­géhez mérten értékelni azt a tényt, hogy o lakosság fo­gyasztása a számítottat meghaladta 1981-ben — aminek azonban a gazda­Ti +rvf rs \ lecsapódnak! —, az áruellá­tás megfelelőnek bizonyult, a fogyasztói árak emelkedé­se nem lépte túl a tervezet­tet, sikerült a lakásépítési programnak az esztendőre kiszabott részét teljesíteni. A politikai és gazdasági fe­szültségektől terhes világ­ban ez nem csekélység! Még akkor sem. ha sok tekintet­ben és területen a lakosság bizonyos rétegei a koráb­biaknál jobban érezték a népgazdaság megnehezedett helyzetét, azaz már nem át­tételesen, hanem közvetle­nül tapasztalhatták a mun­ka eredményességével szem­ben támasztott magasabb követelmények jogosságát, kikerülhetetlenségét. Félreérthetetlenül tudatja velünk a statisztikai hivatal jelentése, hogy ezeknek a magasabb követelmények­nek csupán egy részét tel­jesítettük, azaz — a megyei helyzetképet nézve: a nem rubel elszámolású kivitel­ben a termékszerkezet kor­szerűsítésében, a mezőgaz­dasági termelési rendszerek fejlesztésében például — te­kintélyes adósságaink is fennmaradtak 1981-ből. Ezeknek az adósságoknak — tehát: az idei feladatokba beépítendő pótlásoknak — hű tükrét tárja elénk a sta­tisztikai összesítés, bár a számok nyelvén, de mind­annyiunknak szólóban. Gondjaink többségének enyhülésével botorság lenne számolni — mivel az objek­tív külpiaci helyzet lénye­ges pozitív változásának semmi jele —, azaz a bel­földi felhasználás visszafo­gása, a rubel és a nem ru­bel elszámolású kivitelnek a behozatalnál nagyobb mértékű bővítése nem egy­szerűen kívánalom, hanem szükségszerűség. Szükség- szerűség, mert elengedhe­tetlen ahhoz, hogy az 1981- ben elért életszínvonalat megvédhessük, azaz tartani tudjuk. Gazdasági kapcsolatok KGST-tsgáüamk, fejlődő országok A KGST-tagállamok és a fej­lődő országok közötti gazdasá­gi és műszaki-tudományos kap­csolatok dinamikusan fejlőd­tek az utóbbi két évtizedben. A kölcsönös kereskedelmi for­galom értéke 1960-ban mind­össze 1,7 milliárd rubel volt, de a múlt évben már elérte a 26 milliárdot. A szo­cialista országok közreműkö­désével eddig összesen 3000 ipari létesítmény épült a fej­lődő országokban, s jelenleg 2000 beruházás megvalósítását segítik. Értékes támogatást nyújtanak a tudományos és műszaki fejlesztési eredmé­nyek átadásával és a ázakem- berképzéssel is. Az ENSZ-közgyűlés megszavazta a javaslatot Izraelt elítélő határozat Tanácskozik a rendkívüli közgyűlés Az ENSZ-közgyűlés rendkí­vüli ülésszaka pénteken 86 szavazattal 21 ellenében 34 tar­tózkodással elfogadta az arab és más el nem kötelezett or­szágok határozattervezetét, amely elítéli Izraelt a Golan- fennsík annektálásáért és rosz- szallását fejezi ki, amiért az Egyesült Államok a Biztonsági Tanácsban megvétózott egy hasonló, elítélő jellegű indít­ványt. A határozati javaslatot 39 arab és más el nem kötelezett ország nevében Kuba delegá­tusa terjesztette elő. Jelenleg Kuba tölti be az el nem kö­telezett országok elnöki tisztet. A javaslatra szavazott. az el nem kötelezettek többsége és csaknem valamennyi szocialis­ta állam, ellene szavazott a legtöbb nyugat-európai ország (kivéve Görögországot, amely igent mondott rá), tartózkodott a szavazástól a legtöbb latin­amerikai ország, valamint Egyiptom. I^amánia és a Fü- löp-szigetek nem vett részt a szavazáson. (Folytatás a 2. oldalon) Ma $ 2. oldal: A hét világpolitikai kérdései 3. oldal: Amikor késő Cselekvéssel lenni „ többnek i. oldal: Pufi pofink piros legyen? Rádiófigyelő 6. oldal: Postabontás 8. oldal: Tanítás: június 12-ig Öt tsz sikeres év után Kisgazdaság is lehet első Szombaton öt közös gazda­ságban a ceglédberceli Egyet­értés, a lórévi Dunamenti, a sülysápi Tápióvölgye, a sziget- becsei Űj Élet és a tápiószőlő- si Üj Barázda tsz-ben rendez­ték meg a zárszámadó és terv­tárgyaló közgyűlést Befejeződtek a masniiésőr-eg^sésg^űléseSc Hagyományok méltó folytatói A ceglédi gyűlésen Pndma.niczkl István köszöntötte a résztvevőket. Tőle jobbra: Kosa Sándor, a zászlóalj parancsnoka. Cservenka Ferenc- ne, Apró Antal, Évin Sándor és Katona Ákos alapító munkásőr. Erdősi Ágnes felvétele get. A bázisüzemek és -gazda­ságok nevében Joó Ágoston, a Mezőgép ceglédi gyárának igazgatója, az ifjúkommunis­ták képviseletében Tóthné Bujdosó Ágnes, Nagykőrös KISZ-bizottságának titkára, a gyereke^ nevében az abonyi Gyulai Pál úttörőcsapat üd­vözölte a munkásőröket. Fehér Béla, a munkásőrség megyei parancsnoka összesen 130 kitüntetést adott át. A munkás- őrség megala­kulásának 25. évfordulójára emlékező ün­nepi egység­gyűlések záré rendezvényeit tegnap tattot- ták meg Pest megyébe jn. Cegléden a Mészáros Já­nos munkás- őrzászlóalj egységgyűlé­sén megjelent Apró Antal, az országgyű­lés elnöke és Cservenka Ferencné, az MSZMP Közpcjiti Bizottságá­nak tagjai, az országgyűlés al- elnöke, a Pest megyei pártbi­zottság első titkára. A dabasi járás Kossuth La­jos önálló munkásőrszázadának egységgyűlését az Örkényi mű­velődési házban rendezték meg, ahová a nagy számú hozzátar­tozón, a társ fegyveres testü­letek képviselőin kívül eljöttek az egység már leszerelt tagjai is. A megyei pártbizottság üd­vözletét Tóth Istvá.n, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a DHV igazgatója tolmácsolta. A ceglédi ünnepségen Pod- maniczki István, a járási párt- bizottság titkára köszöntötte a munkásőröket és hozzátarto­zóikat, a párt-, az állami és társadalmi szervek képvise­lőit, majd Fekete Antal, az MSZMP Ceglédi járási Bizott­ságának első ■ titkára mondott ünnepi beszédet. Apró Antal adta át a Köz­ponti Bizottság üdvözletét a munkásőröknek, majd hang­súlyozta, hogy a fegyveres tes­tület megalakulása óta olyan szocialista gazdaságot hoztunk létre, amely kiállja a legnehe­zebb próbát is. Pest megyében ezen időszakban az ipar meg­négyszerezte, a mezőgazdaság másfélszeresére növelte ter­melését. Megállapította azt is, hogy a Mészáros János mun­kásőr zászlóalj méltó folytató­ja a járás szabadságharcos és munkásmozgalmi hagyomá­nyainak. Évin Sándor vezérőrnagy, a Pest megyei pártbizottság tag­ja, helyőrségi parancsnok a társ fegyveres testületek ne­vében köszöntötte az egysé­Huszonöt éves folyamatos szol­gálatáért jubileumi emlékérmet ka­pott: Horváth Géza nyugdíjas, Földi Sándor rendész (Alföld Tej), Katona Ákos hőkezelő (Nagykőrö­si Konzervgyár), Dienes József nyugdíjas. Forgács István nyug­díjas, Fekete János kocsivizsgáló (MÁV), Farkas Béla technológus (Nagykőrösi Konzervgyár), Godó János rendész (nagykőrösi Arany János Tsz), Gyigor Sándor tmk- csoportvezetö (Mechanikai Mü­vek), S. Hegedűs János raktáros (Nagykőrösi Konzervgyár), Gyar­mati Mihály szállításirányító (Me­zőgép), Kaszala József csoportve­zető (Nagykőrösi Konzervgyár), Kazai Sándor nyugdíjas, kristó Mihály raktáros (Ceglédi Állami Tangazdaság), Ragó Béla karban­tartó (törteli Dózsa Tsz), Zakar János művezető (ÉVIG), Pusztai János nyugdíjas, Locskai Lajos elnökhelyettes (Nagykőrösi Arany János Tsz), Szaniszló István cso­portvezető (Nagykőrösi Kon­zervgyár), Szirochmann Ernő üz­letvezető (abonyi Afész), B. Szűcs István igazgató (nagykőrösi szo­ciális otthon), Verbó Zoltán szer­vizvezető (kecskeméti ITV). A most leszerelő munkás­őrök nevében Szaniszló Ist­ván átadta, a most esküt tett munkásőrök nevében Nagy Ferenc jelképesen átvette a fegyvert. ★ A dabasi járás önálló mun­kásőr századának tegnapi, Ör­kényi egységgyűlésén Marosy Elemér nyugdíjas pedagógus, aki az alapító tagok nevében emlékezett a testület létrejöt­téről, maga is jól példázza, hogy milyen megbecsülés és tisztelet övezi a járás munkás­őreit. Negyven évig tanította a gyerekeket, közben több diplomát is szerzett, de a mai napig se mulasztott el egyet­len szolgálatot, vagy kikép­zést. A közösségért végzett oda­adó munkáért, az üzemekben, tsz-ekben és a szolgálatban egyaránt tapasztalható példa- mutatásért illette dicsérő sza­vakkal a dabasi járás mun­kásőreit az egységgyűlés szó­noka. Ádori Károly, a járási pártbizottság első titkára. Tóth István, tolmácsolva a megyei pártbizottság üdvözle­tét és köszönetét, elsőként a testület megalakulása óta szol­gáló munkásőröknek adott át kitüntetéseket. A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát Kiss Károly nyug­díjasnak, aki átvehette a jubileumi emlékérmet is. Huszonöt éves szolgálatáért Ju­bileumi emlékéremmel tüntették ki: Burik Gyulát, a dabasi Fehér Akác Tsz pb-titkárát, Kálmán And­rást, a bugyi Tessedik Sámuel Tsz művezetőjét, Kránilz Flóriánt, a mán teleki hizlalda ágazatvezetőiét, LánczGS Lénárdot, a Fehér Akác Tsz brigádvezetőjét és Marosy Elemér nyugdíjast, akik ma is ak­tív tagjai a munkásőrségnek. A század nevében Balázs Ferenc egységparancsnok vet­te át a megyei parancsnokság elismerő oklevelét, mely sze­rint a szocialista versenyben a dabasi járásiak másodikok let­tek. A testület új tagjainak es­kütétele után a leszerelők ne­vében Drozik Imre, a DVT dolgozója adta' át jelképesen fegyverét Helik Ferenc ifjú munkásőrnek, az ócsai Afész gépkocsivezetőjének. • A sort kezdjük a legkisebb földterülettel bíró lórévi tsz­szel. A gazdaság tavalyi sike­rei közül minden bizonnyal búza és kukorica rekordja a legfontosabb, hiszen az előbbi­ből a megyében a legmagasabb hozamokat itt érték el, tenge­riből pedig a hektáronkénti 35,8 mázsával másodikok let­tek. A szomszédos szigetbecsei szövetkezet, bár rajta kívül ál­ló okok miatt 300 tonna kar­fiolt nem tudott értékesíteni, a tavalyelőttinél mégis jóval nagyobb nyereséget halmoztak fel. Ebben a gyors reagálásnak az ipari melléktevékenység többletvállalásának volt szere­pe. Egyre fontosabb a termelők számára, hogy ne csak az ab­szolút mennyiséget növeljék, hanem a költségeket is csök­kentsék. Ebből a szempontból minden bizonnyal a sülysápi Tápióvölgye Tsz a legjobbak közé tartozik. A hektáronkén­ti 71 mázsás kukoricatermésre úgy tettek szert, hogy közben a 100 kilogramm tengeri meg­termelésére fordított összeg nem haladta meg a 170 forin­tot. Mivel a búza, napraforgó és kukorica a jövőben már nem hoz lényegesen több jövedel­met és jelentős számú munka­erő-fölösleg van Tápiószőlő- sön, tavaly kezdtek hozzá ko­molyabban a melléküzem bő­vítéséhez. Varrodájuk, mely 4 millió forintba került, 80—100 asszonynak ad majd munkát. A bővített újratermelés fel­tételeinek megteremtése sze­repelt a ceglédberceli Egyetér­tés Tsz tavalyi programjában. Ültetvényt telepítettek és vég­rehajtották a sertéstelep re­konstrukcióját. A viszonylag kis gazdaságnak 27 százalékkal több nyereség szerepel pénz­ügyi mérlegében. Tehenésze­tük belépett az ötezresek klub­jába: az egy tehéntől fejt tej 5073 liter volt. V. B. Vakvezetők koccanásai Tejfehér, ködös reggelen Ködrajzolta zúzmaravirág Szombat reggelre tejfel sű­rűségű köd borította el Bu­dapestet és környékét. A főváros tömegközlekedé­sében azért nem okozott na­gyobb fennakadást az alig át­hatolható köd, mert — sza­bad szombat lévén — kevés volt az utas. Somogyi István, a BKV fődiszpécserének tájékoz­tatása szerint Budaörsön volt a legsűrűbb a köd. A délelőt­ti órákban már nőtt az utas- forgalom, de a lassúbb közle­kedésben sem volt fennaka­dás. A Dunán viszont nem közlekedhettek a kishajók, a váci komp csak délelőtt 11 órakor indulhatott először. A MÁV fődiszpécsere sze­rint a vonatok időben érkez­tek, a Volán-autóbuszok is — eltekintve a kisebb késések­től — rendben közlekedtek. Pest megye útjain hajnal­ban 10—30 méter volt a lá­tótávolság. Az egyes fő­úton Bicskénél hat autó sza­ladt össze, majd 50 méterrel arrébb egy teherautó és egy személygépkocsi ütközött. Az Ütinform és a Budapesti Közúti Igazgatóság szakem­berei szerint az autópályán nem törődtek a köddel, ha bárki, bármi okból fékezett, az utánajövők törvényszerűen be­lecsúsztak. k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom