Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-26 / 48. szám
A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM 48. SZÁM 1382. FEBRUÁR 26., PÉNTEK Példás társodsslmi ne^nka Továbbra Is elkel a segítség Városunkban hagyományai vannak a társadalmi munkának. A különféle gazdálkodó egységek és a lakosok mindig készen álltak a jó ügyet szolgálni és az első hívó szóra felajánlották segítségüket a városfejlesztési célok megvalósításához. Jó! szolgálták — Városunkban a településfejlesztést segítő társadalmi munka és önkéntes hozzájárulás együttes értéke még soha nem volt ilyen nagy, mint az elmúlt esztendőben — mondotta Tarnavölgyi Sándor, a városi tanács tervcsoportvezetője, amikor a tavalyi társadalmi munkáról kérdeztük. — A végzett társadalmi munka értéke összesen csaknem 20 millió forintot, az egy lakosra jutó társadalmi munkáé pedig 709 forintot tett ki. Mindezek pedig a városi ösz- szefogás eredményességét, a nyílt várospolitika gyakorlati megvalósulását tükrözik. — A városi tanács az MSZMP városi bizottságával, a Hazafias Népfront városi bizottságával, valamint a városban működő gazdasági egységekkel és tömgegmozgal- makkal egyeztetve hirdette meg a tavalyi társadalmi munkavégzési akcióját — mondotta Tarnavölgyi Sándor. — A vállalatok, a szövetkezetek, az intézmények és a városlakók gondot fordítottak arra, hogy környezetüket szebbé tegyék. Jól szolgálták ezeket a törekvéseket a meghirdetett tisztasági Versenymozgalmak is. Bővítés, korszerűsítés — Az utcai növények védik, óvják egészségünket. Ezt a tényt felismerve, tavaly örvendetes módon megnövekedett a zöldterület, s a közterületre kiültetett fák száma is gyarapodott. Viszont itt gondként kell megemlítenünk, hogy az örömünk mellé gyakran üröm is vegyült. Ugyanis még mindig sokan akadtak olyanok, akik a házuk elé ültetett facsemetéket nem vették gondozásukba, s engedték, hogy azok elpusztuljanak. — Sajnos, gyakran a virágokra is ugyanez a sors várt. Tanulmányi versenyek Az országos döntő előtt A 224. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet hagyományaihoz híven, tavaly októberben is meghirdette diákjai számára a szakma kiváló tanulója, valamint a tantárgyi tanulmányi versenyeket. A végzős tanulók intézeti versenyét decemberben rendezték meg. Az első- és a másodéves diákok pedig áprilisban és májusban mérik össze a tudásukat. Kovács László igazgató kérdésünkre elmondotta, hogy a szakma kiváló tanulója verseny megrendezésével a tanulók elméleti és gyakorlati felkészültségének fokozása, a képességek maximális fejlesztése a cél. A tantárgyi tanulmányi versenyek esetében pedig a tanulók érdeklődésének fokozottabb felkeltése az elméleti tantárgyak iránt, valamint a tantervi anyag alaposabb elsajátításának az elősegítése és lehetőség biztosítása a tanultak önálló alkalmazására. Egyébként az intézetet az a megtiszteltetés érte, hogy a villanyszerelő szakmában a megyei versenyt Nagykőrösön rendezték meg február 9—10- én. Az intézeti szakma kiváló tanulója verseny alkalmával a harmadévesek írásbeli és gyakorlati feladatokat oldottak meg. A több tagú zsűri értékelése alapján az autószerelőknél Pintér Ferenc, a géplakatosoknál Szabó György, a kőműveseknél Irházi Ferenc, a szobafestőknél Cs. Szabó Csaba és Szaniszló Ferenc, valamint az asztalosoknál K. Min- kos István végzett az első helyen. A tantárgyi tanulmányi verseny során a magyar irodalomból Klinkó László, a magyar nyelvhelyességből Támadt Ferenc, a történelemből Denk Ferenc és a matematikából Pintér Dénes bizonyult a legjobbnak. Ök valameny- nyien harmadévesek. A másodévesek számára rendezett fizikaverseny győztese Nagy Róbert lett. A további versenyek során a munkavédelemből Fakan Zoltán, az üzemgazdaságtanból Támadi Ferenc, a vasipari szakrajzból Szabó Nem locsolták, s nem kapálták meg. Azután sajnos, akadtak olyanok is, akik a mások által gondosan elültetett fákat derékon kettétörték, vagy gyökerestől kitépték a földből. Nem volt ritka az sem, hogy belegázoltak akár a parki, akár pedig a házak előtt lévő virágágyásokba. — Mindezeket persze csak azért mondtam el, hogy az elért eredményekkel elégedettek vagyunk, de néha az az érzésünk, hogy még szebb lehetne városunk, ha többen is úgy akarnák. S ha már maguk nem tesznek lépéseket ennek érdekében, akkor legalább a mások munkáját becsülnék meg. — E rövid kitérő után arról ejtenék szót, hogy a társadalmi munkavállalások jelentős hányada a gyermekintézmények fejlesztéséhez, felújításához, valamint a lakásépítési területek előkészítéséhez kapcsolódott. Kiemelkedő jelentőségű volt például a Batthyány úti óvoda társadalmi munkában való bővítése, a meglevő oktatási intézmények korszerűsítése, valamint a város általános és középiskolás tanulóinak testi és honvédelmi nevelését szolgáló gyakorlópálya és sportközpont építése. — A lakosság derekasan kivette a részét a járdaépítésből is. Ugyancsak a társadalmi munka révén, lehetővé vált több sportudvar kialakítása is. A városban működő MTESZ-szervezet az intézmé- mények közművesítéséhez és fűtéséhez szükséges terveket készítette el, ugyancsak társadalmi munkában és biztosította a tervezői művezetést Pénzbeli támogatás — Végeredményben tehát büszkék lehetünk az elért eredményekre, melyekért ezúton is köszönetét mondunk mindenkinek, akik társadalmi munkával vagy önkéntes pénzbeni felajánlással segítséget nyújtottak a város fejlesztési elképzeléseinek megvalósításához — mondotta Tarnavölgyi Sándor tervcsoportvezető. Kovács Katalin A füügciiftüágbii , Nincs foglalkozási ártalom Az évek során mind nagyobbá terebélyesedett a Ceglédi Állami Tangazdaság, s egy idő óta a város területén kívül a ceglédi és a nagykátai járásban, továbbá Nagykőrösön is vannak földjei. A majdnem 18 ezer hektár terület nyol: kerülethez tartozik. Az 1700-as munkáslétszám zöme ceglédi, ök látják el a feladatok javát a cifrakerti, a cse- mői, a kecskéscsárdai kerületben, a sertéstelepen, a feldolgozó- és a szolgáltatóüzemben. összesen 580 ceglédinek ad megélhetést a gazdaság. A nagykőrösi lakosok közül 218- an keresik kenyerüket a CÁT kötelékében. A szabályzat szerint A gazdálkodás a növénytermesztésre, az állattenyésztésre, az erdészetben folytatott fagazdálkodásra épül, továbbá a hibridkukorica vetőmagjának előállítására, a takarmánykeverésre, meg a húsüzem és a szeszfőzde tevékenységére. Az ott folyó munkát sejteti az 1981. évi 900 millió forintos termelési érték és a 61 millió forintos nyereség. Ezt csak szervezett, körültekintő irányítással, megfelelő munkafeltételekkel lehetett elérni. Erről tanúskodik a munkások védelmére hozott intézkedések egész sora. Szociálpolitikai, munkavédelmi és kulturális tervben fogalmazzák meg célkitűzéseiket, amelyben a többi között szerépei a munkahelyi szociális ellátottság, a közétkeztetés, a vidékiek elszállásolása, szállítása, a gyermekintézményekről való gondoskodás, az üdültetés, a lakásépítés támogatása és a rászorultak segélyezése. A munkavédelmi szabályzat alapján látják el teendőiket, amelyeket egy ezzel megbízott szakmérnök irányít és ellenőriz. Miután meglehetősen szétszórt területeken folyik a gazdálkodás, minden kerületben van egy nem függetlenített biztonsági megbízott, általában gépészmérnök vagy technikus, aki megfelelő szakmai és munkavédelmi ismeretekkel rendelkezik. A dolgozókat alkalmazásuk előtt előzetes alkalmassági vizsgálatra küldik az üzemorvoshoz, illetve a rendelőintézetbe. (Cegléden és Nagykőrösön, hetenként két alkalommal rendel a gazdaság orvosa. Felvehetnének függetlenített üzemorvost is, de a terület rendkívüli szétszórtsága ezt meghiúsítja.) Az egészségügyi ellenőrzések a már ott dolgozók körében időnként megismétlődnek. Vannak akiknek időszakos alkalmassági vizsgálatra kell menniük. Különös gonddal figyelnek azokra, akik növényvédő szerekkel bánnak, stihl-fűrésszel dolgoznak, vagy a hígtrágya-kezelésben vesznek részt. Eddig meg tudták előzni a foglalkozási betegségek bekövetkezését. Tavaly például két személyt helyeztek át egy időre más területre dolgozni. 0k£alés, ellenőrzés Munkavédelmi oktatásban részesülnek az újonnan belépők, azok, akik fél évnél hosszabb idő után térnek vissza, illetve más munkakörbe lettek áthelyezve. Negyedévenként ismétlődik az oktatás minden termelési egységnél. A veszélyes munkahelyeken havonta felelevenítik a tudnivalókat. Ezáltal elérhető, hogy az emberek ismerjék az előírásokat. A vezetői munkakört betöltők és azok, akiknek munkája kihat mások biztonságára, biztonságtechnikai vizsgát tesznek. Védőruhákra, egyéni felszerelésekre 305, tisztálkodó szerekre 155 ezer forintot költöttek tavaly. A rakodás és anyagmozgatás köny- nyítésére a múlt évben 2,2 i millió forintért vettek emelő- I és rakodógépeket. A feldolgozóüzemben a hibridkukoricát gép juttatja a szárítóba. Még a fentiekben leírt gondos megelőzés ellenére is vannak balesetek. 1979-ben 30, 1980-ban 15, 1981-ben 27 fordult elő, és sajnos volt közöttük egy súlyos, csonkulásos is. Ez de miatt több, mint 900 nap esett ki a munkából. Minden üzemi balesetet bizottság vizsgál ki. Általános tapasztalat, hogy elsősorban figyelmetlenségből következnek be. Az esetekből levonják a tanulságot, intézkedéseket hoznak, amelyek betartását szigorúan ellénőrzik. Tavaly 15-en kértek indokoltan kártérítést, és összesen 65 ezer forintot folyósítottak számukra. üzemi baleset Negyedévenként tartják a munkavédelmi szemléket, továbbá a kampánymunkák beindítása előtt. Megszervezték a munkavédelmi őrhálózatot, a munkavédelmi hónapot és vetélkedőt. A vállalati szakszervezeti bizottság társadalmi munkavédelmi felügyelője részt vesz valamennyi üzemi baleset kivizsgálásában, a kártérítési és rehabilitációs bizottság munkájában. Tavaly egyébként a tangazdaságban benyújtott 47 újítás közül 8 a munkavédelemmel állt- kapcsolatban. T. T. Ideges játék Csík Boros jutott tovább Városunkban, az Arany János Művelődési Központban rendezték a XVIII. nyári úttörő-olimpia kisterületi sakkdöntőjét. Cegléd és Nagykőrös városok, valamint a ceglédi járás meghatározott számú pajtásai indulhattak a kör- mérkőzéses vetélkedőn. A körösiek többsége érthetetlenül ideges volt, a járásiak pedig nyugodtan versenyeztek. A hat továbbjutó helyből csak egy jutott a helyieknek. Az úttörő fiúk mezőnye volt a legkiegyensúlyozottabb. Úttörő fiúk (6 induló): 1. Farkas László (Nyársapáti iskola) 4,5; 3. Farkas Lajos (Nk. Petőfi isk.) 3; 5. Iván Csaba (Nk. Petőfi isk.) 2 ponttal. Kisdobos fiú: 1. Faragó Róbert (Kocséri isk.) 2; 2. Aszódi Ferenc (Nk. Rákóczi isk.) 0 pont. Úttörő leányok: 1. Darázs Mónika (Ceglédberceli isk.) 3; 2. Boros Ágnes (Nk. Rákóczi isk.) 1; 3—4. Pesti Enikő (Nk. Petőfi isk.) 1 pont. Kisdobos leányok: 1. Bálint Ildikó (Abo- nyi Somogyi isk.) 2; 2. Hoffer Szilvia (Nk. Petőfi isk.) 0 pont. Az okleveleket és érmeket Szőke Sándor, városi sportfelügyelő adta át a legjobbaknak. Teremkézilabda Lajosmizsén öt csapattal vette kezdetéta Bács-Kiskun megyei Kézilabda Szövetség téli férfi terem- kézilabda-tornája Lajosmizsén, a nagyközség másfél éve avatott nagyméretű sport- csarnokában, amely 43x24 méteres alapterületű. Farsang, három napig lánnyal. Leginkább csak így, bálok, mulatságok idején. Ilyenkor énekeltünk, táncoltunk reggelig. A második nap mindig színházi előadások_ voltak, amelyeknek mi voltunk a szereplői. Emlékszem a Lelenc, a Sárgacsikó, a Falurossza, a Piros bugyeiláris című darabok sikereire. Ezek a népszínművek nagyon közkedveltek voltak a faluban. A rendező tanító az akkori kántor tanító volt. — A harmadik napi bált úgy hívtuk, hogy cigánybál, mert itt cigányzenekar játszott. Az emberek mindenféle maskarába öltöztek. Volt ott drótostót, indián, torreádor, gomba, rózsa, éjkirálynője stb. És így jártuk a táncot reggelig . • • Pártában maradtak Bizonyságul sárguló fényképek kerülnek elő. — Olyan vidám táncba, mutatásba temettük a farsangot, hogy azt szavakkal el sem tudom mondani. Persze, a háromnapi tánctól, mulatóstól nagyon fáradtak voltunk, de jól éreztük magunkat mindany- nyian. Ezzel ért véget a háromnapos mulatós, ki-ki hazament, és éltük tovább a mindennapokat. Aztán akármeddig tartott is a tánc, másnap reggel a misén illett ott lennie mindenkinek. Aki nem jött el, az megnézhette magát. — Aztán itt, Kocséron a farsang volt a lakodalmak ideje is. Talán emiatt is volt szokás, hogy a pártában maradt lánynyal tüsköt húzattak. A legények a lányosház kilincsére tüsköt kötöttek hosszú spárgával, és ha valaki bentről kijött, ajtónyitáskor berántotta a tuskót a szobába. — Farsang után már nem volt szabad megenni a szalagos fánkot, ahol maradt, ott felfűzték, és kiakasztották az eresz alá. Eltűntek a nádtetők — Már nagyon régóta nem rendeznek farsangi bált, talán zenész se lenne. A fiatalok zenéje pedig nagyon hangos, arra az idősebbek nem táncolnak ... Ügy tudom, már csak az általános iskolások szoktak jelmezbált csinálni... A kocséri faluszélén egyre több új ház magasodik, a feledésbe merülő szokásokkal együtt eltűntek a nádtetős házak is, már csak egyetlenegy maradt meg hírmondónak. Surányi János Alföldi Olajbányász (Szolnok) —Nk. Kinizsi 41-14 (21-6). Nk.: Szondy — Hatvani (3), Simon (1), Jónás, Vilcsák (8), Dobnik (2), Tóth J. Az erősen megfiatalított, 18 éves átlagéletkorú csapattal pályára lépett körösiek lelkesen igyekeztek, de a sokévi NB-s rutinnal rendelkező ellenfél győzelme egy percig sem volt kétséges. Szünetben az ellenfél beleegyezésével Szondy kiment a mezőnybe és Simon állt a kapuba. BÁCSÉP (Kecskemét)—Nk. Kinizsi 29-9 (15-3). Nk.: Kovács (szolnoki) — Tóth J., Hatvani (4), Jónás, Vilcsák (2), Szondy (2), Dobnik (1); csere: Simon. Első találkozójuk után közvetlenül pályára kellett lépniük a körösieknek, s kissé fáradtak voltak. Városi sakkbajnokság Harminchat fő részvételével, heti 1—1 játék- és függőnappal folyt a művelődési központban a városi nyílt felnőtt egyéni sakkbajnokság selejtezője. Bár több meglepetés is akadt, többnyire az esélyesek jutottak végül csoportjukban a 12-es döntőbe jutást jelentő 1—2. helyre. A selejtező végeredménye a következő. I. csoport: 1. Ady 4; 2. Pal- lagi 4; 3. Horváth J. 3; 4. Pap dr. 3; 5. Búz 1; 6. Péczeli 0 ponttal. II. csoport: 1. Csípő 5; 2. Kis 1. 3,5; 3. Kacska 2,5; 4. Orbán 2; 5. Katona J. I; 6. Szakács 0 pont. III. csoport: 1. Farkas Z. 4; 2. Balogh dr. 3; 3. Kiss II. 2; 4. Simon dr. 1; 5. Zöldi F. 1; 6. Siska 1 pont. IV. csoport: 1. Freitág 5; 2. Katona L. 4; 3. Halápi 2,5; 4. Farkas I. 2,5; 5. Matuska 1; 6. Pálfi 0 pont. V. csoport: 1. Zöldi Z. 5; 2. Faragó F. 3,5; 3. Dézsi 3.; 4. Hévízi 2,5; 5. Pa tus 1; 6. Bujdosó 0 pont. VI. csoport: 1. Bakó 4,5; 2. Barabás 4; 3. G. Kovács 3; 4. Farkas L. 2; 5. Pécsi 1,5; 6. Király 0 ponttal. S. Z. Moziműsor Szamurájok és banditák f—II. Színes japán kalandfilm. (16 éven felülieknek!) Előadás csak 5 órakor. A STÜDIÖTEREMBEN Boldog új évet. Színes román mesefilmsorozat, fél 4- kor. A szűz és a szörnyeteg. Színes, szinkronizált csehszlovák mesefilm, fél 6-kor és fél 8-kor. Színházi előadás A kecskeméti Katona József Színházban este 7 órakor Tűzijáték. Odry-bérlet. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi HlHap) I György és a villamosipari szakrajzból pedig Klinkó László végzett az első helyén. Egyébként valamennyi verseny I—III. helyezettje oklevél- és tárgyjutalom elismerésben részesült. Kovács László igazgató örömmel számolt be arról is, hogy három tanulójuk a megyei versenyek után továbbjutott az országos döntőre, melyet áprilisban rendeznek meg. Külön öröm az iskolavezetés és a pedagógusok számára, hogy a nagykőrösi diákok a megyei versenyeken derekasan helytálltak és jó helyezéseket értek el. Bíznak abban, hogy Szabó György, Klinkó László és Támadi Ferenc eredményesen szerepel az országos versenyen. K. K. — Bizony, földből meg állatokból éltek itt az emberek. Télen a földdel aligha volt sok munka, az állatokat meg ellátták annak rendje-módja szerint. Jutott hát idő a farsangra ... Maskarába öltöztek — Elmondaná? Hogyan volt ez? — Miért ne. A farsang húsvét előtt negyven nappal kezdődött — néz vissza fiatalsága felé Erzsiké néni. — A mulatságot fontos előkészületi munkák előzték meg, készítettük a jelmezruhákat, sütöttük a szalagos farsangi fánkot. Ez a rokonok látogatásának az ideje is volt, amiatt is nagyobb volt a készülődés. — Az első napon bálák voltak, kocsmákban, különböző körökben, például iparoskörben, gazdakörben jött össze az egész falu, ahol a zenekarok húzták a farsangi „marsot”. A legények várták a lányokat, ahogy ilyenkor illett, mert ugye, akkor szigorúbban voltunk fogva, nem úgy, mint most a fiatalok. — Akkor a legénynek nem volt sok alkalma találkozni a Nem is olyan régen a környéken még híre volt a ko- cséri farsangnak. Erre az itt élő, idős emberek hívták fel a figyelmem. Meséltek is róla szívesen, de azt mondták, ha többet akarok tudni, ne mulasszam el megkeresni Koszó Dezsőnét. Megfogadva tanácsukat, felkerestem a tanárnőt, de szerinte ebben az igazi illetékes Barta Imréné, aki egyik résztvevője, szervezője volt a farsangi mulatságoknak, és varrónő lévén, sokaknak ő készítette a jelmezeket is. Alig volt munka Amikor felkerestem Barta Imréné Erzsiké nénit, már nem bántam, hogy ilyen nehezen sikerül az anyaggyűjtés. Egyfelől azért sem, mert szívesen, jó szóval marasztalt. Másfelől mert lassan feledésbe merülő szokásokról hallhattam tőle. — Több éve már, hogy nem hívják a régi szokás szerinti farsangra az embereket — mondja Erzsiké néni, most is a varrógép mellett ülve. — Hallom ugyan, hogy szól a „kul- túrban” a hagos zene, de az már nem az időseknek való. Persze, régebben másképpen volt. Három napig mulattunk farsangkor. — Három napig? — hitetlenkedem.
