Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-03 / 28. szám

t/iNÍCX A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM. 28. SZÁM 1982. FEBRUÁR 3., SZERDA Fejlesztés, beruházás, működés Mérlegen a testület munkája A városi tanács tegnap dél­utáni ülésén a testület elmúlt évi munkájáról szóló beszá­moló előtt két napirendi pont szerepelt. A Weisz György ta­nácselnök vezetésével megtar­tott tanácskozáson részt vett dr. Bánfalvy Barnabás, a Pest megyei Tanács vb. tagja, a ’ tervosztály vezetője. A megnyitó szavak után Weisz György tájékoztató je­lentést terjesztett elő á lejárt határidejű tanácsi határozatok végrehajtásáról. Ezt követően Pomozi Miklós, az ügyrendi bizottság elnöke számolt be az időközi tanácstagi választá­sok eredményeiről és tapaszta­latairól. A színvonal A végrehajtó bizottság a ta­nácstörvényben meghatározott kötelességének maradéktala­nul eleget tett, jelenthette elő­terjesztésében a tanácselnök. Referátuma szerint kedvezően alakultak a megtárgyalt té­mák, alapos volt ezek előké­szítése, a ta'nács által alkotott helyi rendeletekkel szemben nem volt törvényességi észre­vétel. Az utóbbi egy évben gyara­podott a hozzászólások száma, többen interpelláltak, nagyobb lett a vitakészség, s ez növelte a testületi döntések színvona­lát. A végrehajtó bizottság munkáját érintő kérdésekkel kapcsolatban a beszámoló utalt arra is, hogy törekedtek a tár­gyalt napirendi pontok számát csökkenteni, hiszen a fárasztó értekezletek gátolják a testü­leti tagok aktivitását. A célt azonban csak részben sikerült elérni, mert még min dig sok a vb. döntését igényig kérdés. Az új vb-tagok több sége gyorsan megtalálta helyét a testületben, folytatja az előterjesztett dokumentum. Vitakészségükkel aktívan for­málták a döntéseket,' s három ízben is sor került a vita ered­ményeként a határozati javas­latok átdolgozására, a határo­zatok pontosítására. A bizottságok munkáját fi­gyelemmel kísérve arra a kö­vetkeztetésre jutottak a város választott vezetői, hogy a túl nagy létszámú szakcsoportok nem tudnak eredményes munkát folytatni. Az érdemi döntések színvonala sokat ja­vult a létszám csökkentése ál­tal. A részletes szakmai isme­retekkel rendelkező bizottsá­gok segítségének jelentőségét bizonyítja, hogy csaknem minden tanácsülési előterjesz­tést és rendelettervezetet elő­zetesen megvitattak üléseiken. A beszámoló kitért a tanácsta­gok területi munkájának szer­vezésére és segítésére, a tanács és az állami, társadalmi és gazdasági szervekkel való kap­csolatokra, s többek között megállapította, hogy a válla­latokkal főként a lakásépítés, a gyermekintézmény-hálózat fenntartása és bővítése terén eredményes az együttműködés. A társadalmi munka értéke öt pv alatt megháromszorozódott. Az irányítás részletkérdései után Tari Kálmán elnökhe­lyettes beterjesztette az 1982. évi működési költségvetés és fejlesztési alap tervjavaslatát. Ennek elkészítése sohasem könnyű feladat a dinamiku­san fejlődő, ám a gondokat is bőségesen termelő városban. Mibe kerül a város? A fejlesztési alap a lakás­építés mellett szerény lehető­séget nyújt a közműépítések­re, jelentősebb összeget for­díthatnak az új szeméttelep további fejlesztésére. Az ösz- szességében 355 millió 656 ezer forint bevételi és kiadási fő­összeggel tervezett működési költségvetés garanciát nyújt az egészségügyi, szociális, oktatá­si és művelődéspolitikai fel­adatok alapvető megoldására, és szerény mértékű javítására. A működési költségekhez 243 millió 307 ezer forint fel­sőbb tanácsi hozzájárulás ér­kezik a város számlájára. A gazdasági ágazaton belül egész sor olyan feladat pénzügyi ki­adásait kell finanszírozni, mint például a köztisztaság, a parkfenntartás, a közvilágítás, a belvízelvezetés és még szá- fnos, más tennivaló. Az egészségügy fő kiadási összege a kórház fenntartásá­tól az orvosi rendelőhálózat költségeiig a költségvetés több mint 42 százalékát teszik ki. Az oktatási és közművelő­dési hálózat várható kiadása 126 millió 288 ezer forint lesz. Mivel gazdagodik? A városgazdálkodás másik fő ága a fejlesztés. A 113 mil­lió 597 ezer forint bevételi és kiadási terv megvalósítása ér­dekében' célul tűzte ki a ta­nács vezetősége többek között a vásártéri tömbfűtőmű bőví­tésére, a mentőállomás építé­sére, 44 tanácsi bérlakás fel­építésére, a két nagy lakóte­lep energiaellátásának fejlesz­tésére, a gázvezetékhálózat építésének folytatására a Föld­vári téri és Gombási úti lakó­telepen. Nagyobb kiadásokat terveznek építési telkek köz­művesítésére, az egészségügyi hálózat korszerű műszerellá­tására, az egészségügyi szak- középiskola építésére. A költségvetés előterjeszté­sét követő vitában többek kö­zött felszólalt dr. Bánfalvy Barnabás, Farkas Vince, a ta­nács számvizsgáló bizottságá­nak elnöke, a DMRW főmér­nöke, Toldi Sándor, a Pest megyei Tanács vb tagja. Nyé­ki László, a 31. körzet új ta­nácstagja köszönetét mondott a választók bizalmáért. Weisz György vitazáró felszólalása és a határozatot eldöntő sza­vazás után személyi kérdé­sekről tájékoztatták a tanács­tagokat. K. T. J. Baráth Sándor tűzoltó szá­zadost kérdeztük meg: sok tűzeset történt január hónap­ban járásunkban? Nem több, mint az elmúlt ' hónapban. A tűzesetek nagy része a gondatlanság, felelőt­lenség miatt volt. Sokan nem tartják be még az alapvető tűzrendészeti szabályokat sem. Január 6-án Verőcemaroson a Vörösmarty utca 14. számú lakóházban felrobbant a gáz­palack. Rimóczi István portá­jának berendezése összetört. Égtek a függönyök is. A kár mintegy 46 ezer forint. Az ügyben rendőrségi nyomozás folyik. Január 13-án Göd-Fel- sőn az Ady Endre utca 22. számú ház tulajdonosának, Szegvári Antalnak a pincéjé­ben keletkezett tűz. Az oíaj- kazánból kifolyt olaj gyulladt meg a kazánház hőjétől. A tűz oka a kazán szabálytalan használata volt. A kár mint­egy 20 ezer forint. Ugyancsak 13-án Gsőváron, a Bem utca 5-ben a lakóépü­lethez épített fészerben kelet­kezett tűz. Égett a tető és a füstölő is. A kár mintegy 10 ezer forint. A tűz keletkezésé­nek oka a szabálytalan hús­füstölés volt. Január 21-én Vácott a Ká­rász utca 9. számú lakóház­ban Verebély István olajboj- lere gyulladt, meg. Sződligeten január 10-én a Rákóczi utca 52. számú házban Lovas Zol­tánnál gyulladt ki a húsfüstö­lő. A kár mintegy ötezer fo­rint. Tekintélyes mennyiségű húsáru is a tűz martaléka lett. Január 22-én Göd-Felsőn, a Lenkei utca 69. számú lakó­házhoz épített csibenevelő gyulladt ki. Itt is olajkályha okozott tüzet. Mintegy 1500 csirke is elégett. A hónap utolsó tűzesetét a váci Földváry térről jelentet­ték a tűzoltóknak. Itt a 15. számú lakóház előtt parkoló személygépkocsi motorteré­ben keletkezett tűz. Az elekt­romos vezeték gyulladt ki Rul Tibor váci lakos gépko­csijában. N. P. Sok gondja von a mecénásnak, I. Mire készülnek a kolónián A kulcs forog a zárban, az ajtó makacsul ellenáll. Pedig azért autóztunk ide, Sejcébe, a kőbányászok lakó­telepére dr. Jess György, a DCM gazdasági igazgatója és Szabó Sándorné, a gyár művelődési bizottságának tár­saságában, hogy megnézzük: milyen lesz a gyerekklub? Erre kíváncsiak a délutáni busszal hazaérkező gyerekek is, akik körülvesznek bennünket. — Szeretitek a tv-focit? — Azt nagyon. — Nohát, az is lesz. Meg logikai játékok és főleg könyvek, gyermekkönyvtár. — Az klassz. És tényleg egy nyugdíjas néni lesz a könyv­táros? — Nem. Amikor az egyik kislány megtudja a tanár bácsi nevét, megörül, mert a felesége neki osztályfőnöke a Radnóti úti iskolában. Területi jelleg — Mindannyian oda jártok? — Csak Csoki nem. — Csoki, a télisapkás, ke­rekarcú kisfiú nem korrigálja az elnevezést. Jókedvűeh mo­solyog és kíváncsian hallgatja az információkat. A tanár bá­csi korrepetál is, ha kell. — Törtből is segít? — kér­dezi a hatodikos kislány. — Meg fizikából is. — Hú, az jó lesz! A cégtábla már felkerült a lapostetejű épületre. Nagy az érdeklődés. Nem illik meg­kérdezni, hogy mibe került ez a gyárnak, mert éppúgy, mint odalent Deákváron, itt is so­kat kellett ügyeskedni. Főleg a telepen lakó szülők örül­nek, hogy hetenként kétszer otthonos körülmények és szellemi élmények várják a telep mintegy 60 családjában nevelődő negyven-ötven isko­lás korú gyereket. Na és az a bizonyos területi jelleg. Szí­vesen fogadják a környék völgyeiben elszórtan élő csa­ládok gyerekeit is. A Naszály oldalán Szabó Sándorné bosszanko­dik a kulcs miatt. Én nem kü­lönösebben, mert régen isme­rem a telep életét, el tudom képzelni, milyen lehet az a két nagy szoba, amelyet vég­re ilyen céllal rendeznek be. Jólesik a friss „levegő, a téli napsütésben szikrázó havas táj látványa, s innen a ma­gasból, ahonnét messzi kék országúinak tűnik a Duna, te­repasztalra épített makettvá­rosnak Vác. — Es a felnőttek? — kérde­zem óvatososan, mert tudom, hogy ez érzékeny pont. Nekik nem lesz klubjuk? — Nem — válaszolja kate­gorikusan Szabóné. — Csak a kudarc várna ránk. Sok min­dent próbáltunk már itt, de egyszerűen nem megy. Kitűnő szervezőként ismer­tem meg, ha ezt állítja, biz­tosan van oka rá. Sejce való­ban nehéz terep, mert bonyo­lult az itt kialakult társadal­Két szakosztály működik ; szaitosziaiy munoaiK / Hazafiasságra nevelnek 1982. január 28-án tartotta meg beszámolóját az 1981- ben végzett munkáról a Forte MHSZ honvédelmi klubja. Az MHSZ városi-járási vezetőség által már dicséretben részesí­tett, elmúlt , évi tevékenysé­gükről számolt be Dóra Ká­roly honvédelmi klubtitkár. Elmondotta, hogy két szakosz­tályuk, a lövész és a tartalé­kos működik. Tagjaik lelkiismeretes fel­készülését mutatja, hogy a legtöbb járási és megyei ver­senyen eredményesen szere­peltek. Közülük is kiemelte Kovács Pétert, az MHSZ levá­logatott tagját. A klub jelentős honvédel­mi nevelőmunkát fejt ki a Gá­bor József Általános Iskola patronálásával. Az úttörők ré­szére lövészeteket, vetélkedő­ket, kiállítást rendeztek. Az ifjúságnak mind nagyobb tö­megét kívánják a jövőben is bevonni a mozgalomba, to­vábbra is várják a KISZ és az Ifjú Gárda segítségét. A hozzászóló Vass Gyula, az üzemi munkásőrszakasz pa­rancsnoka is támogatásukról biztosította a vendégeket. Ra­tio Aurél műszaki igazgató, a klub elnökének és Dóra Ká­roly nak, odaadó munkáját is dicséri, hogy a járás huszon­kilenc MHSZ-klubja közül az első három helyen emelték ki tevékenységüket. Szabó Henrik mi mikrostruktúra. Az itt élő kőbányászok kényelmes laká­sai mellett a volt munkásszál­lás lapos tetejű épületében egyszobás családi hajlékok, ahol főznek, mosnak, gyere­ket nevelnek. — Mennyi lehet az átlag­életkor? — Talán 25—30 év? Fiatal házasok, akik azt remélik, hogy így vagy úgy, de egyszer majd lakáshoz jut­nak, s akkor minden más­ként lesz. A türelmet azonban néha kikezdik a körülmények, meggyengül az akaraterő, né­ha elszabadulnak az indula­tok, s megesik, hogy cifra helyzetek teremtődnek. A kő­bánya különben sem könnyű­ipari üzem. Tekintélyes nevet említenek, aki itt kezdte, in­nen indult. Ű bizonyíthatja, hogy ha az ember akarja, megtalálhatja a kivezető utat. A gyár, amelytől elsősorban azt várják, hogy cementet és meszet termeljen, efféle em­beri terheket is kénytelen számon tartani. Sokat várnak — A gyerekek ügye a fon­tosabb — mondja Szabó Sán­dorné. — De legalább velük már kezdünk valamit. A tisz­teletdíjas tanár úrtól sokat várunk. — Akkor most merre to­vább? — szegezik nekem a kérést, miután a Volgával le­gurulunk a hegyről. — Vagy vissza a városba, vagy teljesíti az ígéretét — közlöm Szabómmal — Miféle ígéretemet? — Hát hogy végre áttekint­jük ezt az egészet, mert a sejcei telep csak egy rész. No­ha fontos és allergikus pontja a DCM, de hadd tegyem hoz­zá, eddig fehér foltja a város kulturális életének, amely mintha külön bolygóként le­begne a Vác és az ofinét a hegyre kúszó kanyargós szer­pentin fölött. — Nekem még millió dol­gom lenne — jelenti ki elő­ször indulatosan, majd meg- adóan hozzáteszi: — Na, jöj­jön! — Két éve helyettesíti a gyesen levő függetlenített népművelőt, miközben mint a pénzügyi osztály munkatársa, elvégzi a napi teendőit. Di­namikus egyénisége, határozott fellépése, tréfásan kötekedő diplomáciája teszi lehetővé, hogy társadalmi aktívák soka­ságát mozgassa, irányítsa. Ed­dig kitűnően csinálta, de most már kezd fáradni. A DCM- ben fontosabb, mint máshol, s bonyolultabb is a szociálpo­litika és közművelődés ügye. Nem öröklött, hanem a gyár létrejöttével képződött körül­mények teszik azzá. Kovács T. István (Folytatjuk) . Bezárt a Halászkert Nyitás március 1-én A Pest megyei Vendéglátó^ ipari Vállalat kezelésében le­vő Halászkert vendéglő ja- núár utolsó napjaiban bezárt. Molnár Miklós, a vállalat váci igazgatója kérésünkre el­mondotta, hogy a vendéglő villanyhálózatát át kell építe­ni. A munkálatokat február 27-ig elvégzik és február vé­gén a sokak által látogatott vendéglőt ismét megnyitják. Tenvérjárásunk életéből Az érsekújvári Heti Hírlap beszámolt a Vác Városi KISZ-kórus tavalyi sikeredről és ismertette 1982. évi prog­ramjukat. A lap sok színes írást közölt testvérvárosunk életéiből. 15 termék Az Érsekújvár! Konzerv­gyárban ebben az éven a ter­mékszerkezet felújítása kere­tében 15 új .termék gyártását kezdik meg. Januárban meg­kezdték a zöldség-gyümölcs bázisú gyermektápszerek és a sárgarépával, kajszibarack­kal ízesített bébiitápszerek próbagyártását. Az első ne­gyedévben ezekből mintegy 50 tonnát állítanak elő. A II. félévben megkezdik az újfajta készételek konzer­válását. A gyár újdonsága lesz a Zornácska nevű szörp, amelynek egyik . változata őszibarackból és almából,' a másik fajtája pedig sárga­barackból és almából készül. A két szörpfajtát az iskolai étkezdéknek készítik, hűsítő italként. Tápértékük nagy; egészséges fagyasztott gyü­mölcsből készülnek, vegyi be­avatkozás nélkül. Új szolgáltatás Az Érsekújvári Városi Nem­zeti Bizottság Gazdálkodás) Üzeme — Supala Iván veze­tésével érdémes munkát vég­zett a szolgáltatások fejlesz­tésének a területén. A hozzá­juk tartozó hat részleg közül a közlekedési, a kőműves­festő, valamint a földmunká­kat végző részleg két éve; a gyermekkocsi-javítás, a kulcs- másoló szolgálat és a fényké­pész " szolgáltatás egy éve mű­ködik. Az egyes részlegek gazda­sági eredményei jók és a la­kosság is elégedett a szolgál­tatásokkal. A HH értesülése szerint ebben az évben meg­nyitják a cipőjavító részleget és átveszik egy másik üzem­től az okiratmásoló irodát. Mindkettőt a lakosság igény­li, így munkásságuk bizonyá­ra szintén eredményes lesz. Hagyományos találkozó A közelmúltban az érsek­újvári szakszervezetek szék­házában került sor a pionírok és a járás politikai vezetői­nek hagyományos, év eleji ta­lálkozójára. A pionírszerveze- fcek múlt évi munkájáról szóló tájékoztatás szerint az 595 pionírcsapat eredményes mun­kát végzett, a Vörös zászló nyomában elnevezésű orszá­gos versenybe 10 ezer pajtás kapcsolódott be a járás terü­letéről. A 25 legjobb pionírt okle­véllel jutalmazták. A csapa­tok idei vállalásában szerepel 316 ezer kilogramm vas, 131 ezer kilogramm papiros, 37 ezer kilogramm textília és 19 ezer kilogramm gyógynövény begyűjtése. — összeállította: P. R. — ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) a 5W1 váci Dunakanyar Áruház cipőosztályán Nai ajánlatunk: Gyermekcsizma, 225 Lánykacsizma, . 239 Száras fiúcipő, 273 Női csizma, 1250 Férfi bundacipő, 576 Várjuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom